Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-25 / 124. szám
6 1988. MÁJUS 25., SZERDA Jogi tanácsok Jogellenesen külföldön tartózkodó ingatlana © Közös bevétel adója © Az anya szabadsága © Rokkantsági járadék • Községi szolgálati lakás © Ingatlanértékesítés adója © Az értékkülönbözet illetéke © Jogellenesen külföldre távozott K. S.-né ceglédi olvasónk férje. A tulajdonát képező házrészt gyermeke fogja megkapni. Ha a férjem később visszatér, kövctclheti-e az ingatlant? A jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemély ingatlana — kérelmére — arra a belföldi személyre száll át, aki azt törvényes öröklés szabályai szerint a tulajdonos halála esetén örökölné. Ha a külföldön tartózkodó személy egy- éven belül hazatér és a tulajdonjogot még más nem szerezte meg, a visszatéréstől szá. mított 60 napon belül kérelmet terjeszthet elő a közjegyzőnél, amelynek alapján az eljárást megszüntetik. Más a helyzet akkor, ha a visszatérésre csak egy későbbi időpontban kerül sor. Ilyenkor a követelést aszerint kell elbírálni, hogy a vagyontárgy megvan-e vagy sem. A meglevő vagyontárgy esetében ugyanis a tulajdonjogi igény nem évül el, ami azt jelenti, hogy a tulajdonos azt bármikor visszakövetelheti. Ennek az lehet a korlátja, hogy a tulajdont az új tulajdonos elbirtokolja, tehát a dolgot sajátjaként 10 éven át szakadatlanul használja. Amennyiben a vagyontárgyat az örökös értékesíti, a régi tulajdonos követelését a polgári jog általános szabályai szerint érvényesítheti, amely azt jelenti, hogy öt évig követelheti vissza a vagyon helyébe lépett értéket. Nincs helye a visszakövetelésnek, amennyiben annak az időpontjában már az érték sincs meg. • Ügy döntöttünk a feleségemmel, hogy balatoni nyaralónkat fizetővendég-szolgálat ú.ján kiadjuk. Hogyan fizetünk utána adót, mivel mindketten nyugdíjasok vagyunk? A házassági vagyonközösségbe tartozó vagyontárgyak hasznosításából származó jövedelmek a házastársakat együttesen illetik meg, ezért a bevételt közöttük meg kell osztani. Ebből következik tehát, hogy a bevételüket az év végén külön, külön koll jövedelmeikhez hozzászámítani és az ez után járó adót megállapítani. Ha a nyugdíjuk évi összege miatt az ilyen jövedelem után adófizetési kötelezettség nem keletkezik — mert a nyugdíj, plusz a fizetővondég-szolgál- tatásból származó jövedelem együttesen fejenként nem haladja meg a 96 ezer forintot — a levonás útján már befizetett adóelőleg visszaigényelhető. 9 Három gyermeket nevel S. A.-né Pilisen. Hány nap szabadság illet meg a gyermekek után, ha munkát vállalok? A többgyermekes anyákat megillető szabadságnapokat a következők szerint kell megállapítani. Megilleti őket a munkaviszony alapján járó alapszabadság, amely évi 15 munkanap, ha a dolgozó az egész évet munkaviszonyban tölti. A munkavállalót háromévenként további egy, de legfeljebb 9 munkanap pótszabadság is megilletheti. A dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként a 14 évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után öt, három gyermeke után kilenc munkanap pótszabadság illeti meg. Annak a dolgozó nőnek, aki legalább három 18 éven aluli olyan gyermeket gondoz, aki nem áll munkaviszonyban, az előbbiekben ismertetett pót- szabadságon felül évi két, minden további gyermek után két-két nap szabadság jár. Ennek mértéke azonban a 12 munkanapot nem haladhatja meg. E szabály alkalmazása szempontjából a gyermeket először születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amikor a jogszabályokban meghatározott 14. (18) életévét ' betöltötte. Az előbbiek szerint megállapított szabadságot öszsze kell vonni, és az anyának a Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint ki kell adni. • S. F. budapesti olvasónk arra kíván választ kapni, hogy a 25 évesnél fiatalabb személy hol igényelhet rokkantsági járadékot és annak összege mekkora lehet? Rokkantsági járadékot annak a számára lehet megállapítani, aki az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságának szakvéleménye szerint a 25. életéve betöltése előtt már teljesen munkaképtelenné vált és nyugellátást (baleseti nyugellátást) nem kap. A rokkantsági járadék — az előbb említett feltételek megléte esetén — annak a hónapnak az első napjától jár legkorábban, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte. A járadék iránti kérelmet a rokkantnak, vagy törvényes képviselőjének írásban kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez). A járadékot a nyugdíj- folyósító igazgatóság folyósítja. Nem állapítható meg, illetve nem folyósítható rokkantsági járadék annak, aki térítés nélkül intézményben van elhelyezve. A járadék összege 2200 Ft, amely a magánszemélyek jövedelemadója szempontjából nyugdíjnak minősül. • „Muskátli” jeligéjű olvasónk községi szolgálati lakásban lakik. Mi történik akkor, ha a községből város lesz, kérdezi. A szolgálati lakás olyan állaim lakás, amely nem a lakásügyi hatóság, hanem más állami szerv rendelkezése alatt áll és kizárólag a szervvel munka-, illetőleg szolgálati viszonyban álló személyek elhelyezésére szolgál. A községi szolgálati lakásnak a község területén levő olyan lakást kell tekinteni, amelyet a községi tanács végrehajtó bizottsága a tanácselnök és vb-titkár számára e munkakörökre tekintettel biztosít. Községi szolgálati lakás adható az ott működő orvosnak, fogorvosnak, gyógyszerésznek, védőnőnek, körzeti ápolónőnek, bölcsődevezetőnek, illetve az állatorvosnak is. Megilleti ez a kedvezmény az óvoda, oktatási intézmény, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény vezetőjét, illetve a népművelési intézmény igazgatóját, valamint a rendőrség körzeti megbízottját is. A községben közérdekű feladatokat más fontos munkakörben betöltő személyek részére ugyancsak biztosítható községi szolgálati lakás. A lakás bérlőjét tanácselnök és vb-titkár esetén a végrehajtó bizottság testületé, míg a rendőrségi körzeti megbízott esetén az illetékes fegyveres testület jelöli ki. Minden más esetben a lakásbérleti jogviszony a községi tanács elnökének döntése alapján keletkezik. A lakások községi szolgálati jellege nem szűnik meg akkor sem, ha a község várossá alakul. • Egy családi házat örökölt H. G. diósdi nyugdíjas. Az ingatlanra nincs szüksége, ezért eladná, de attól tart, hogy a jövedelemadó miatt vagyonának nagy részét elveszti. Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem után adót kell fizetni, ha a szerzés és az eladás között tíz évnél rövi- debb időtartam van, kivéve, ha egy éven belül lakás vásárlására, illetve négy éven belül építésre fordítják. Nagyon fontos tudnivaló tehát, hogy a jövedelmet és nem az adásvételi szerződ isben meghatározott összeget adóztatják meg. E kettő között lényeges különbség van. A eladási árból ugyanis az ingatlan szerzéskori értékén túl le kell vonni a szerzéskor felmerült költségeket (ilyen pl. a vagyonszerzési illeték) az ezt követően ráfordított értéknövelő beruházások összegét, mindezeken túlmenően az értékesítéssel kapcsolatosan felmerült költségeket (pl. hirdetési költség, ügynöki díj stb.). Ha tehát például az örökölt családi ház forgalmi értékét 200 000 Ft-ban állapította meg az illetékhivatal és ezért 20 000 Ft. illetéket szabott ki és az új tulajdonos 75 000 Ft-ban igazoltan értéknövelő beruházást fordított az ingatlanra, valamint az értékesítéssel kapcsolatban 5000 Ft hirdetési díj merült fel, akkor mindezt az összeget levonhatja az adásvételi szerződésben meghatározott árból, és csak a különbség képezi a jövedelemadó alapját. Olvasónk tehát a fenti tételeket levonhatja, ha az ingatlanát értékesíti. Nagymértékű adóra azonban nem kell számolnia, hiszen, ha az öröklés és az értékesítés között rövid idő telt el, az értékkülönbözei nem lehet jelentős. Fontos kedvezmény, hogy az ingatlanértékesítésből származó jö. vedelem megosztható legfeljebb három évre. Ha azonban az ingatlan ennél kevesebb ideig volt az eladó tulajdonában, a megosztás csak annak megfelelő számú évre engedélyezhető. • Szövetkezeti lakását eladta és újat vásárolt B. l.-né budaörsi ügyintéző. Ilyen esetben milyen illetékkedvezményre vagyok jogosult, kérdezi. Abban az esetben, ha valaki lakástulajdonának eladását követően újabb lakást vásárol, ezt az ügyletet a törvény úgy tekinti, mintha valójában egy csere történt volna és ilyenkor csak a két ingatlan közötti különbözet után kell illetéket fizetni. Ez a kedvezmény azonban csak akkor illeti meg a vásárlót, ha a másik lakás tulajdonát a vásárlást megelőző, vagy az azt követő egy éven belül eladja. Ilyen esetben az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakás- tulajdon — terhekkel nem csökkentett — forgalmi értékének a különbözete. Ha ez az értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illetéket a megvásárolt lakás forgalmi értéke alapján kell annak 2 százalékában meghatározni. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön ingyenes jogi tanácsadást tartunk 17—19 óra között a Bp. VIII. Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Hát igen, az „okosok" megjegyzés talán azon alapult, hogyha valahol az országban nagy horderejű bűncselekmények esetében a helyi szervek bizonyos idő után nem értek el eredményt, akkor a felsőbb vezetők — rendszerint a Belügyminisztérium bűnügyi szerveit utasították a bűncselekmény tetteseinek felderítésére, elfogására. Ez az elnevezés azonban inkább ragadványnévvé vált, hiszen a helyi bűnügyeseknek és a budapesti kriminalistáknak is, megvoltak a kiválóan dolgozó, képzett szakemberei. A jelző tehát megmaradt továbbra is, annak ellenére, hogy a belügyi bűnügyesek a legjobb barátságban voltak különösen a__főkapitányság bűnügyi dolgozóival. Ritkán azért még előfordult, hogy megjelenésük ellenérzést váltott ki. Magos a megjegyzésen kissé meditálva már be is nyitott abba a szobába, ahol Palágyi Bélával — az e heti nappali művezetővel — az egyik helyi nyomozó beszélgetett. Miután megtudta, hogy a művezető büntetlen előéletű, nős, két gyermekes családapa, közölte, Tragédia a Hosszá to utcában Emberéletet egy karéréért Megdöbbentő bűncselekmény vádlottal kerülnek rövidesen a bíróság elé. Rablógyilkosság történt tavaly április 18-án Nagykátán, ahol egy idős ember vált a támadás áldozatává. Az elkövetők tettének súlyát nem csökkenti, hogy az előre elképzelt nagy zsákmányból nem lett semmi. Mind-ssze egy értéktelen karórát találtak és vittek magukkal. A 17 éves Káté László, a 18 éves Makai Zsolt és a 20 esztendős Fehér Attila már korábban is többször összeütközésbe került a törvénnyel. Bűnlajtsromuk meghökkentően hosszú. Ismeretség a cellában Kóté László a Nagykátai Rendőrkapitányság fogdájában ismerte meg Karmán Györgyöt, aki ott szintén letartóztatottként volt elhelyezve. Megkérdezte tőle, tud-e olyan helyet, ahová érdemes lenne betörni? Cellatársa említette Zajácz János nevét, közölve azt is, hogy éjszakánként nincs otthon, egyedül él és sok pénze van. A fiatal bűnöző nyomban meg is ígérte, hogy szabadulása után felkeresi Kármán Györgyöt, további tájékoztatásért. így is történt. 1986 decemberében meglátogatta volt cella.ársát és kérte, hogy mutassa meg neki az idős ember házát. Elmentek együtt a Hosszútó utca 13. számú házig, ahol elváltak egymástól. A ház lakója természetesen nem is sejtette, hogy milyen terveket forgatnak vele kapcsolatban. Múlt év április 18- án Kóté László szólt két barátjának: Makai Zsoltnak és Fehér Attilának, hogy rándul- janak ki együtt Nagykátára,. és törjenek be a Hosszútó ut- rai házba. Budapestről indult a vonat, amellyel először Gyömrőre mentek rokonlátogatásra. Este 10 órakor utaztak tovább, és éjfél előtt egy órával érkeztek meg a tetthelyre. El is mentek a kiszemelt házhoz, de a kutya nagyon ugatott, és tartva attól, hogy fellármázza a szomszédokat, visszaindultak az állomásra. Ütba ejtettek még egy Jászberényi utcai házat is, mert Kármán Györgytől Kóté László azt az információt kapta, hogy onnan is lehetne pénzt szerezni. Egyikük becsengetett a lakásba, ketten ezalatt átmásztak a kerítésen. Megállapodtak abban, ha nem jön ki senki, akkor betörnek. A házigazda azonban megjelent, és amikor jövetelük céljáról érdeklődött, azt kérdezték tőle, hogy hol lakik Kármán György? Elálltak szándékuktól és az állomásra mentek. Kóté László azonban, felvetette, ha már itt vannak, menjenek vissza Zajácz Jánoshoz és szerezzenek tőle pénzt. Hajnali négy óra volt, amikor ismét ott álltak a Hosszútó utca 13. számú ház előtt. A kutya megint ugatta őket, de amikor kővel megdobálták, elszaladt. A fiatalemberek vártak egy ideig, de a lakásból zajt nem hallottak, és ebből arra következtettek, hogy nincsenek otthon. A kerítésen át bemásztak az udvarba. A lakás zárva volt, ezért eszközöket kerestek a betöréshez. Fehér Attila előhozott a szerszámos kamrából egy 73 centiméter hosszú, a végén L alakban meghajlított feszítővasat. Elhatározták, hogy ezzel törik fel a lakást, és ez sikerült is nekik. A konyhából nyíló első szobában aludt a 79 éves Zajácz János, aki léptek zajára felébredve rákiáltott a három fiatalemberre: „Mit akartok, ti rablók!” Első ijedtségükben kiszaladtak a lakásból és az udvaron tanakodtak, hogy mit csináljanak? Végül úgy döntöttek, hogy mindhárman visszamennek a lakásba és mindenképpen pénzt szereznek. A feszítővas ekkor is Fehér Attilánál volt. Fejberúgta esz idős embert Az idős ember felállt és ismét rájuk kiabált. Figyelmeztették, hogy maradjon csöndben, majd Fehér Attila ráparancsolt, hogy üljön le és forduljon a fal felé. Követelték, hogy adja át a pénzét, vagy mondja meg, hogy hol tartja. Zajácz János kijelentette, hogy nincs pénze, mert ami volt, azt a lányának adta. Fehér Attila ekkor gyomron vágta az idős embert, aki az ütéstől az ágyra dőlt, és mindhárman pénz után kezdtek kutatni a lakásban. Makai Zsolt bement a másik szobába is körülnézni. Ekkor már villanyt is gyújtottak és megtalálták a falnak támasztott légpuskát. FeVeszedelmes banda ügyét tárgyalja rövidesen a Ráckevei Bíróság. Három foglalkozás nélküli fiatalember: Kundrát József, Szabó László és Oláh István két nevelőintézetből szökött fiatalkorúval társulva előbb a fővárosban, a Moszkva téren piaci árusoktól lopott, majd Halásztelekre utaztak, ahol a kempingben lakókocsikat törtek fel. Budapesten a Dominó pantomimegyüttes székházának kapuját Szabó kalapáccsal felfeszítette, és onnan két Videoton erősítőt, magnetofonokat zsákmányoltak, majd a büfét fosztották ki. hér Attila közben Kóté Lászlót elküdte megnézni, hogy mit csinál a megtámadott férfi? A fiatalember fejberúgta Zajácz Jánost, aki ettől oldalra dőlt az ágyon és vérezni kezdett az arca. Fehér Attila is odament megnézni, hogy mi történt. Az idős ember felkapta a légpuskát és azzal próbált védekezni. de a bűnözők feszítővassal védték ki a csapást. A puska tusa eltörött és Fehér Attila a feszítővassal ütötte az idős ember fejét, aki rövidesen eszméletét vesztette. A sxsmétfcsrtóbci dobták A három bűnöző végül mindössze egy 300 forint értékű karórát talált, amit magukkal is vittek. Az áldozat szobájában egyébként az asztalban 9 ezer forint volt elrejtve, amit nem találtak meg. A támadók a legközelebbi vonattal Budapestre utaztak, és mivel a zsákmányolt órát értéktelennek találták, bedobták egy szeméttartóba. Zajácz Jánost másnap délelőtt holtan találták a látogatói. Az igazságügyi orvosi vizsgálat során megállapították, hogy koponyatörést, agyroncsolódást, valamint más sérüléseket szenvedett. A három bűnözőt a rendőrség elfogta. Múlt év november 26-tól vannak előzetes letartóztatásban. Ám mindenre elszántságukat mutatja, hogy idén április 19-én ablakrács kifeszítésével sikerült megszökniük a fogságból, igaz csak rövid időre. A rendőrség Fehér Attilát még áznap, két társát pedig másnap elfogta. Az ügyészség vádolja Kóté Lászlót es Makai Zsoltot csoportosan elkövetett rablás, valamint fogolyszökés bűntettével. Vádolja Fehér Attilát nyereségvágyból elkövetett emberölés és fogolyszökés bűntettével. Gál Judit Kundrát és Szabó pár nap mi^lva a Budavári Labirintust törte fel, ahol a berendezést vandál módon megrongálva 300 ezer forint kárt okoztak. A díszes társaság több fővárosi telefonfülke perselyét is kiürítette, valamint gépkocsikat fosztogattak. Fiatalkorú társaikkal az üzletek elé kihelyezett polcokról élelmet lopattak. A szigetszentmiklósi lakótelepen a Dél-Pest Megyei Áfész büféjét, Halásztelken pedig két hétvégi házat fosztottak ki. Bűnszövetkezetben elkövetett, jelentős kárt okozó lopásért felelnek a bűnözők. A. I. Lakókocsikat törtek fel Teleffonpénzf Is loptak Mág Bertalan így éjszaka történet© (2.) hogy szeretne ő is néhány kérdést feltenni. — Csak tessék, őrnagy elvtárs, én legalább addig odakint bekapok valamit, mert még ma nem is ettem és aztán visszajövök. — Magos őrnagy vagyok — mutatkozott be Palágyinak. — Mondja Palágyi úr, a nappali műszak kezdete előtt mindig jóval korábban szokott bejönni? — Első kérdésként ezt azért tette fel, mert úgy hallotta, hogy eddig csak nagy ritkán fordult elő, hogy jóval a műszak kezdete előtt bejött volna az üzembe. Többen azonban még erről sem tudtak. — Ha nem is naponta, de azért elég gyakran. — Mo például hol jött be? A portás szerint ön nem a főbejáraton jutott az üzembe. — Pedig ott jöttem be — mosolygott elnézően Palágyi — csak kérem szépen, ilyen korán rendszerint szundikál az öreg és nemigen figyel a bejövökre. — Miért ment egyenesen a pénztári irodához? — Furcsállottam, hogy ilyen korán ég ott a villany, és mielőtt benyitottam volna az ajtón — ami az emeletre vezet a pénztárhoz —, észrevettem, hogy alig két méterre valaki a földön fekszik. Odaszaladtam és elborzadva láttam: véres a feje, eszméletlen állapotban van. Én akkor halottnak véltem. Riadalmamban felrohantam a pénztárba, ahol égett a villany. Legnagyobb megdöbbenésemre, ott feküdt véres fejjel az éjszakai művezető, Almási Géza. Nyomban leszaladtam a művezetői szobába, és értesítettem a rendőrséget, meg az igazgató elvtársat. A rendőrség elég hamar meg is érkezett. A rend- £ orvos azonnal Almásihoz lépett, de az már. véleménye szerint, több órája halott volt. Az iroda bejáratánál fekvő férfit, akiről addigra már megtudtam, hogy Gáti József műszerész, az orvos még életben találta és azonnal beszállíttatta a kórházba. Ekkorra az üzem dolgozóinak többsége már ott álldogált és szinte szótlanul nézték a véres tragédiát. Ezt követően többek között engem is felkértek ide, és a folyosón levő irodákban megkezdték valamennyiünk kikérdezését. — Palágyi úr, magának mi a véleménye, ki vagy kik követhették el ezt a borzalmas bűncselekményt? — Bár tudnék erre felelni, istenuccse nem kímélném. — Mondja, kérem, tudták az itt dolgozók, hogy a páncél- szekrényben aznap körülbelül kétmillió forint volt? — Azt hiszem, ezt nemigen lehetett eltitkolni, hiszen mindenki tudta, hogy másnap lesz a prémiumosztás. — Köszönöm a felvilágosításait. — Elmehetek, őrnagy úr? Szeretnék már az üzemben lenni, mert rengeteg a munkám. — Sajnos, ebben én nem dönthetek, de azonnal megérdeklődöm. — Magos kinyitotta az ajtót és intett az utolsó falatoknál tartó kollégájának, (Folytatjuk)
