Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-24 / 123. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA XXXII. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM Ár«: 1,150 forint 1988. MÁJUS 24., KEDD ÚJ STÁDIUM H osszú évek óta nem tapasztalt támogató egységet érzékelhettünk a vasárnap este befejeződött or­szágos pártértekezlet lakossági visszhangjában és a párttagok első véleményalkotásában. Nem véletlenül. Bizalmat ébresztő volt már maga az a folyamat is, amelynek során a párttagság, az aktivisták kifejezésre juttathatták igényüket az országos pártfórum összehí­vására. A nem könnyű életkörülmények között pedig különösen fontos közérzet- és hangulatjavító hatású lett, hogy tapasztalhatták a kommunisták: nemcsak elmondhatták észrevételeiket, javaslataikat, hanem azok már az előkészítés során beépültek a kialakuló, új politikai irányvonalat kifejező dokumentumterve­zetbe és ez által a párttagság és a különféle lehetősé­gekkel élve véleményt nyilvánító pártonkívüliek jelen­tős csoportjai is a politika alakításának meghatározó résztvevőivé válhattak. A szóhasználatban voltak ugyan még következetlen­ségek, sok küldött kezdte vagy fejezte be hozzászólá­sát azzal, mit várnak delegálói, vagy mit vár éppen ő maga a tanácskozástól, a mondandó többi része mégis megváltozott. Már nem az a bizonyos fetisisztikus vi­szony jellemezte, amelyet a kiváló olasz marxista, An­tonio Gramsci ír le szemléletesen. Nem az tehát, ami­kor az egyén, a szervezet tágja külsőleges kritikával (vagy amikor még minden jól megy, éppen kritikátlan csodálattal és lelkesedéssel) viseltetik a szervezet irá­nyába és arra vár, hogy az organizmus, mint olyan cselekedjék, s nem gondolja meg, hogy a szervezet tét­lensége éppen azért szükségszerű, mert az ő magatar­tása fölöttébb elterjedt. Most megfordult a helyzet: a szervezet, a párt átalakul, mert tagjainak aktivitása válik egyre inkább fölöttébb elterjedtté. Ma még túlteng az egyoldalú kritika, a fölfelé, a ki­felé mutogatás, kevesebb az önkritika, még azok is szí­vesen látnák magukat a változások szekerének bakján vagy legalább saroglyájában, akik az utolsó pillana­tig próbálták halogatni az indulást. Vannak olyanok is, akik energiáit kimerítik a hangoskodó szavak és önmaguk erőinek mozgósítása helyett csak mások no­szogatásával foglalkoznak. Olyanok is akadhatnak — és ennek veszélyére hozzászólásában egyik vezető film­művészünk hívta fel a figyelmet —, akiket megnyug­tat, hogy „kibeszélhették” magukat és úgy érzik, a véleményük kimondásával „letudták” kötelességüket. Pedig bár igaz, „növeli, ki elfödi a bajt", ebből még nem következik, hogy azt elég kimondani, s már meg is oldódhatnak konfliktusaink. A múltat bevallani csu­pán szükséges, de nem elégséges feltétele a gondjaink­ból való kilábalásnak. N em egyszerű persze azt se mondani, hogy „most a tetteken a sor!”. Hiszen, bár sok elemét össze­rakta a pártkonferencia (és részben már előtte, a tavaly júliusi központi bizottsági ülés), a most következő időszak politikai cselekvési programjának, ez mégsem tekinthető teljesen befejezettnek. Ha egy rövid pillanatra így is gondolhatnánk, ak­kor később a tények figyelmeztetnének rá: tudomásul kell vennünk, hogy ma már nem lehet több évtizedre szóló, akárcsak fő tételeiben is stabil, átfogó és min­den fontosabb részletre kiterjedő programot alkotni. Fontosabb, hogy az erre irányuló illuzórikus igények kielégítésére való ugyancsak illuzórikus törekvés he­lyett megteremtsük és folyamatosan újraalkossuk azt a politikai döntéshozatali és végrehajtás-szervezési mechanizmust, a pártban és a társadalomban egyaránt, amely lehetővé teszi az irányvonal rendszeres hozzá­igazítását a változó körülményekhez, alapértékeink sé­relme nélkül. Ennek a mechanizmusnak tartalmában de­mokratikusnak, formájában pedig intézményesnek kell lennie, azért is, hogy a mai magyar társadalom döntés- hozatali, hatalomgyakorlási módjainak humánus jel­lege, a különböző érdekek beszámítására való törekvé­se, a különböző állampolgári törekvésekkel szembeni toleranciája ne maradjon csupán szubjektív, történel­mileg esetleges — még oly szerencsés véletlen — sze­mélyes tényezők következménye. A közvélemény és a párttagság politikai felnőttévá- lási folyamatának új stádiumát jelzi ennek az igény­nek a határozott megjelenése az elmúlt pártviták idő­szakában. A pártértekezleten már a megvalósulás első jeleit is érzékelhettük; a sokszínű, mind kevésbé formá­lis, a felszólalásokat egyre inkább hozzászólásokkal, sőt egymásra reagáló véleménynyilvánítással fölváltó esz­mecsere — amiben, örömmel mondhatjuk, jól szerepel­tek Pest megye-küldöttei —, a dokumentumtervezet igé­nyes átalakítása és valódi állásfoglalássá formálása iga­zolja ezt. Amint alátámasztja a szervezeti és személyi kérdésekre adott pártértekezleti kollektív válaszok fe­lelős kialakítása is. Az új testületek összetétele jelzi az értékek őrzését és a változást; ahogy a Központi Bi­zottság titkára is hangsúlyozta sajtóértekezletén, ezek­nek a testületeknek a tagsága részben fiatalodott, rész­ben politikai és közgazdasági tapasztalatokkal gazda­godott és tükrözi azokat a véleményeket, magatartási formákat, amelyek a pártban a XIII. kongresszus óta kialakultak. Ez egyben jelzés is a párttagság számára: most, feladataink megoldásához a párt minden erejére és minden tagjára szükségünk van. A ' új vezetők bizalmat kaptak, de maga ez az oly­annyira szükséges bizalom is új típusú. Konkrét, személyes felelősséggel járó és olyan, amelyet nem gyengít, hanem erősít a nyilvános és intézményes ellen­őrzés vállalása, az embereknek a rendszeres bevonása a döntések formálásába, az irányítás minden szintjén. Ami egyúttal maga után vonja a képviselet és a végre­hajtásban való meggyőződéses részvétel mindenkire érvényes kötelezettségét is. Hiszen közös sorsunkról van szó. Bárd András Mihail Gorbacsov üdvözlő táviratai Az országos pártértekezlet nemzetközi visszhangja Mihail Gorbacsov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fótit kára táviratban köszöntötte és jókívánságait küldte Kádár Já­nosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnökévé történt megválasztása alkalmából. Ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait Grósz Ká- rolynak abból az alkalomból, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárává vá­lasztották. Grósz Károly és Kádár Já­nos választáviratban fejezte ki köszönetét az üdvözletekért és újabb sikereket kívánt a Szov­jetunióban’kibontakozott meg­újulási folyamat továbbvitelé­ben. Szerte a világon a tájékoz­tatási eszközök, a sajtó, a rá­dió és a televízióadók meg­különböztetett figyelemmel és fő helyen foglalkoztak az MSZMP pártértekezletével és a párt vezetésében bekövetke­zett személyi változásokkal. Igen kevés hírügynökség ma­radt közömbös. A legtöbben történelmi jelentőségűnek, a fejlődést, megújulást segítő­nek értékelik az értekezletet. A párt élén történt változá­sokról, az MSZMP országos értekezletének utolsó napi munkájáról kiemelt helyen számoltak be a szovjet tö­megtájékoztatási eszközök. A szovjet televízió vasár­nap este úgy összegezte a ta­nácskozás háromnapi eredmé­nyét, hogy a pártértekezleten világos programot fogadtak el. A rádió a tanácskozás célját abban jelölte meg, hogy a szocialista társadalom tökéle-: tesítéséhez és megújításához vezető utat kellett feltárni. Grósz Károly főtitkárrá vá­lasztását a szovjet rádió úgy értékelte, hogy személyében az új generáció képviselője ke­rült az MSZMP élére. Nagy érdeklődéssel kísérték az Egyesült Államok tömegtá­jékoztatási eszközei a Magyar Szocialista Munkáspárt most véget ért tanácskozását. Az időeltérés miatt az amerikai fővárosban a két nagy hír- ügynökség, az AP és a UPI már helyi idő szerint a dél­utáni órákban kiadta jelenté­sét a pártértekezlet bezárásá­ról, a vezető testületek meg­választásáról. A két hírügy­nökség ismertette Kádár Já­nos és Grósz Károly életraj­zát, utalt az értekezlet politi­kai állásfoglalására. Mind a négy nagy ameri­kai televíziós hálózat esti hír­adójában terjedelmes jelen­tést közölt, felvételekkel kí­sérve. A kizárólag híreket su­(Folytatás a 2. oldalon.) ftzktsrékheűéf >>A Masyar Gorduiőcsap­a vtKt&tf ecMciei ágy Művek diósdi gyárá_ pesly&keEgS&knek ban jelenleg mintegy nyolcszázan dolgoznak. A létszám évről évre folyamato­san csökken. A kilépők aránya 5-6 százalék. Szinte mindegyikük önként változtat munkahelyet. Ugyanakkor az 1979-es rekonstrukció óta a gyárban a termelés dina­mikusan növekedett: a csapágyak 70 százaléka tőkés exportra kerül.’’ (3. OLDAL) Sörtőzééi terveinek •*$«* C7 pmSéÉtCn téssel kíván előre­lépni. A nagyobb falu számít arra, hogy az idegenfor­galma a jövőben izmosodni fog. Az elmúlt év végén ala­kult Börzsön-Tours a község egyik pincéjében sörfőző üzemet kíván létesíteni. A komlót szívesen termelnék hozzá a helyi parasztok. Esetleg penziót is kialakítaná­nak a közelben levő, jelenleg kihasználatlanul álló mag­tárból.’’ (3. OLDAL) nem ,,Az első pillanatra eléggé furcsának tűnik, hogy va- SEmOS7EeSiekt8t'r$3 lakinek a frankfurti Kranzler kávéház hangulata jut eszébe, miközben a ceg­lédi zeneiskola II. emeleti próbatermében áll. Egyvalami mégis közös bennük. A muzsika! Ritka élményben lehet ugyanis része annak, aki a Majna menti nagyváros eme helyén Beethoven V. szimfóniáját hallgatja — mégpedig szalonzenekar előadásában.’’ (3. OLDAL) JLf! £g roSSZ »h°SF a szombati meccs után ki mi- . . . _ lyen. jutalmat kapott, azt homály fe­ZGkitfftftt i di. Nagy a gyanúm, hogy az újpes­tiek hétfőn a pénztárban kezdtek, pedig — ezt a szerény, legfeljebb kétezres nézősereg is tanúsíthatja — ez alka­lommal azután igazán nem volt megszolgált bármiféle jutalom. Ha valakinek, hát sokkal inkább a váciaknak kellett volna kapniuk valamit. Ha mást nem, egy kis fájdalomdíjat az elvesztett két pont miatt.’’ (1. OLDAL) Félidőben a vásáron Félidejéhez ' érkezett a ta­vaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. Az elmúlt napokban számos sajtótájékoztatót tar­tottak, igyekeztek kihasználni a nagy seregszemle adta pro­pagandalehetőségeket. Sor ke­rült több üzleti megbeszélésre is, ezek eredményeiről azon­ban nem szívesen nyilatkoz­nak a résztvevők. Igazük van, hiszen a végleges megállapo­dásra úgy is csak valamikor Csobánkán Emléktáblát avattak tegnap Bensőséges ünnepség hely­színe volt tegnap délután a csobánkai Bárczi Gusztáv Ál­talános Iskola és Diákotthon. Koncz Dezső emléktábláját dr. Novák István, a megyei tanács osztályvezetője leplez­te le születésének 60. évfor­dulóján. Koncz Dezső harminc éven át igazgatta a csobánkai fog­lalkoztató iskolát. Pedagógus- pályáját 1950-ben kezdte Vá­cott a Siketnémák Országos Intézetében, 23 éves korában az iregszemcsei Gyógypedagó­giai Intézet, majd a zalaszent- gróti intézet igazgatójává ne­vezték ki. Csobánkán 1954- től dolgozott. Életútja 56 éve­sen, 1984. május 30-án sza­kadt meg. Szaktudása, lelkiismeretes felkészültsége, határozottsága tekintélyt ébresztett kollégái, vezetői, tanítványai körében egyaránt. Pest megyében, mint igazgató, sokat tett a megyei gyógypedagógiai intézmény- hálózat fejlesztéséért. Ország­szerte ismert szakember volt, és bár már nincs köztünk, a tőle származó erkölcsi és szel­lemi értékek tovább élnek. Emlékét tábla is őrzi ezentúl. Kép és szöveg: Csecsei Zoltán később teremtenek alkal­mat ... Mint már korábbi tudósítá­sainkban megírtuk, ezt a vá­sárt alapvetően az elektroni­ka uralja. A külföldi -és. a hazai piac is igényli a -kor­szerű, megbízható technikát. Erre alapozva több megyei vállalat fejlesztett ki figye­lemre méltó berendezéseket. A váci Híradástechnikai Anyagok Gyára például be­mutatja a személygépkocsik­ban használható fedélzeti szá­mítógépeit. Ám mindezek csu­pán amolyan autósbolondériá- nak számítanak, az igazi nagy ötlet az elektronikus üzem­óramérők gyártása. Ezek használatával például a me­zőgazdaságban ellenőrizhető és szabályozható egyebek kö­zött az üzemanyag-fogyasztás. A gyár szakemberei számíta­nak arra, hogy megbízhatóan működő és a külső beavatko­zás ellen is megfelelő védel­met nyújtó szerkezeteik iránt hamarosan nagy lesz a ke­reslet. Hasonló sikereket remél a péceli Triton Számítástechni­kai és Távközlési Kisszövet­kezet tagsága. Standjukon több terméknél is ott a fel­irat: „fejlesztés alatt”. Ezek annyira újak, hogy a terve­zők szerint még további kor­szerűsítésük várható, de így is felhívhatják magukra az esetleges vásárlók figyelmét. A TRITEL 8!1S típusú tárolt- program-vezérlésű főnök-tit­kári berendezéscsalád, csak­úgy, mint a PANNON-FLAX márkanevű PC-faximile má­solóberendezés valóban új­donságnak számít a hazai piacon. Ez a megállapítás igaz a budaörsi Texelektro Ipari Szövetkezet liftvezérlő- jéte is, amely egy tizenhat szintes épület két szerkezetét is irányítani tudja egyszerre. Elektronikus berendezést rejt az isaszegi Lignifer Ipari Szö­vetkezet akusztikus modem nevű terméke is: segítségével összeköttetést lehet teremteni a hétköznapi telefonvonalak felhasználásával két számító­gép között. Az elektronika tehát végér­vényesen meghódította a ha­zai gazdaságot. Ám úgy tű­nik, egyelőre azok vannak többségben — legalábbis a BNV-n —, akik eladni akar­nak, s kevesebben azok, akik venni.., F. Z. Előtérben a környezetvédelem Kincs az egészséges ivóvíz Szerdán kezdődik és május 27-ig tart Balatonszéplakon az r tu­dományos értekezlet, amelynek célja, hogy olyan kutatást, eljárási eredményekkel és technológiákkal ismertesse meg a résztvevő szaki- embereket, amelyek még a szakmabeliek előtt is ismeretlenek. A IV. nemzetközi vízminőségi és víztisztítási konferencia az előzetes Je­lentkezések alapján IS országból jelezték részvételi szándékukat ve­gyészek, biológusok, építőmérnökök, kutatók, tervezők és üzemeltetők. Amint az MTESZ tegnap tartott sajtótájékoztatóján el­hangzott, a Nemzetközi Víz­ellátási Szövetség, a Magyar Hidrológiai Társaság, vala­mint tudományos bizottságok és a Veszprémi Vegyipari Egyetem támogatásával meg­rendezésre kerülő tanácskozá­son elsősorban a vízkészletek minősége, a fizikai-kémiai vízkezelési eljárások, a kor­szerű vizsgálati módszerek és az ipari vizek újrahasznosítá­sa kerül előtérbe. A konferencia előadásainak témái napjaink legfontosabb környezetvédelmi kérdéseit érintik. Az egészséges ivóvíz szolgáltatása ugyanis ma már az egész ország területén ko­moly feladatokat ró a szak­emberekre. A korábbi éssze­rűtlen és környezetszennyező gazdálkodás — elsősorban a mezőgazdasági kemikáliák helytelen alkalmazása — és az infrastrukturális elmaradott­ság miatt napjainkban szá­mos területen nem megfele­lő az ivóvíz minősége. Ezért különösen nagy jelentőségű, hogy a holnap kezdődő kon­ferencia lehetőséget ad a nemzetközi eredmények meg­ismerésére, a kölcsönös ta* pasztalatcserére. A többség eladni, nem venni akar A Triton számítógépes rendszereit működés közben tekinthe tik meg a vásár látogatói. (Erdőst Ágnes felvétele) Tintér Józscfné, az iskola igazgatóhelyettese virágcsok­rot helyezett el az emléktábla alatt

Next

/
Thumbnails
Contents