Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-23 / 122. szám
BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGOS PARTÉRTEKEZLET (Folytatás as 1. oldalról.) terjed, ami társadalmunknak nem normális állapota. Nem arról van szó, hogy az emberek ne törődjenek saját életükkel, ne viseljék családjuk gondját, ellenkezőleg: jó lenne tovább erősíteni a család helyzetét a társadalomban. Vissza kell azonban térni az egészséges társadalom etikai elveihez, a kommunistáktól meg kell követelni, hogy közösségben is gondolkodjanak. A pártkonferencián is elhangzott egy nagyon határozott állásfoglalás arról, hogy lépjünk fel az egoizmussal szemben, a párttagok a párt követelményeit, a társadalom, a közösség érdekeit tartsák szem előtt, s minden állampolgártól megkövetelhető az egész társadalmat és önmagát egyaránt építő, gazdagító gondolkodás és magatartás. A vitában nagyon sok bírálat érte a párt vezető szerveit, jogosan, megalapozottan. A pártvezetőség személyi összetételét javítani kell, s ez a párt- konferencia egyik feladata. De a vezetőség csodákat nem tud tenni, önmaga, egyedül nem tudja megoldani a problémákat. Feladatainkat minél eredményesebben akkor tudjuk tel- v jesíteni, ha minden párttag- — sőt minden állampolgár — egy akarattal és a közös célra tekintve dolgozik, s mindenki a maga helyén teszi, amit tennie kell. A nép csak önmaga tudja megteremteni saját boldogulását, a szocialista építés csak milliók munkája nyomán haladhat előre. Különösen fontos ennek megértése most, amikor növelni akarjuk a helyi szervek hatáskörét, az egyes emberek — párttagok és párton- kívüliek — felelősségét. Előrejutni egy akarattal és együttes cselekvéssel lehet. Kedves elvtársak! A párt Központi Bizottsága az elmúlt években is nagyon fontos elveket, igen lényeges követelményeket fogalmazott meg. Mindezek azonban a gyakorlatban nem megfelelően érvényesültek; s ezért jogos a bírálat. Az alapelvekkel általában mindenütt egyetértenek, de amikor a megvalósulásra kerül a sor, akkor kiderül, hogy a Központi Bizottságon és a Miniszter- tanácson kívül a többi intézmény valamiféle sajátos érdekvédelmi szervként működik. Ha konkrétan valakinek az ágazatáról van szó, akkor már nem tartja érvényesnek a határozatot, ha egy-egy meghatározott üzem további értelmetlen támogatásának megszüntetése kerül napirendre, arra sem kívánja alkalmazni a megfogalmazott követelményeket. Céljainkat akkor tudjuk elérni, határozatainkat akkor tudjuk megvalósítani, ha a társadalmunk elfogadja azokat. Sajnos, az utóbbi időben sok népszerűtlen döntéssel kellett előállnunk, s nem is vártunk lelkes tapsokat. Nem hiszem, hogy sok olyan párt van a világon, amelyik nyíltan ki meri mondani: a legközelebbi öt évben életszínvonal-emelkedés nem lesz. Mi mégis ezt választottuk, mert alapvető követelménynek tartjuk, hogy az emberek megértsék: most ezt kellett tennünk. Ha ezt nem tudjuk elérni, hozhatunk akármilyen határozatot, aligha tudjuk végrehajtani. Kedves elvtársak! Már sokszor beszéltünk arról, hogy nálunk az állampolgárok gyarapodnak, a vállalatok is léteznek, csak az ország szegény. A kormánynak már van valamelyes áttekintése a vállalati gazdálkodásról. Jó részük nyereséggel zárta a múlt évet, de sokuknál a nyereség megszerzésének fő eszköze az áremelés volt. Ezt minden vállalatvezetés szívesen megszavazza, hiszen így könnyen lehet javítani a vállalati mérlegén, és több pénzt szerezni az elosztáshoz. Sokkal nehezebb út javítani, hatékonyabbá tenni a munkát. A megfelelő célok kitűzésével, a differenciálással, a rendteremtéssel, a munkafegyelem megszilárdításával kell foglalkoz- niok a vállalati vezetőknek és a vezető testületek tagjainak, mert másképpen nem tudunk előrehaladni. Meg kell tanulnunk, hogy szocialista viszonyok között az ésszerű gazdálkodás és a szükséges differenciálás az igazi érdekvédelem, az, ami egyszerre figyel a dolgozók mai és távlati érdekeire egyaránt. Egyetértek azzal, hogy az állásfoglalásban, s ennek nyomán a párt egész gyakorlatában határozottan és erőteljesen fellépjünk az összeköttetések, az illetéktelen és tisztességtelen vezetői előnyök, a korrupció, a megvesztegetés, a befolyásolás, a csúszópénzek, a gazdasági bűncselekmények ellen. S meg kell követelnünk, hogy mindenütt sokkal jobban óvják, őrizzék a társadalmi vagyont. Mért amikör személyi tulajdonról van szó, akkor mindenki éber, tfe a közösségi tulajdonnál már lazul a figyelem és a fegyelem. Ez a káros magatartás sajnos a párttagok egy részénél is tapasztalható. Márpedig mély meggyőződésem, hogy a párt a maga erejével csak olyan társadalmi visszásságok ellen tud fellépni, amelyektől a párt és a párttag is mentes. Máskülönben nincs erkölcsi alapja, sem bátorsága a fellépéshez. Nagyon igazuk volt azoknak a felszólalóknak, akik elmondották, hogy minél magasabb tisztségre jut valaki, annál messzebbről látható, tehát annál szigorúbb mércét kell alkalmazni vele szemben. Az emberek figyelik, hogy a vezető hogyan él, miként viselkedik. S a kommunistákkal szemben — különösen, ha magas tisztségben vannak — még szigorúbb követelményeket támasztanak. Én azt szoktam JOBBÍTÓ KRITIKA A párt megújulási készségébe vetett hitet erősítette, s ezért a pártértekezlet emlékezetes mozzanatai közé tartozik az a felelős, kritikus vita, amely megelőzte az állásfogalás-tervezet elfogadását. A küldöttek még az utolsó pillanatokban is jobbítani akartak a korábbi javaslatok lényegét tükröző, egyszer már átdolgozott tervezeten: tizenketten fűztek hozzá észrevételt, szö- vegpontosító javaslatot, kiegészítést. Néhányon a lényeget jobban kifejező, a törekvésekre is utaló, az adott témakör minden lényeges elemét tartalmazó szövegrészek beiktatását kérték, volt, aki azt javasolta, hogy az állásfoglalás általános bevezetőjében rögzítsék az utóbbi évek hibás döntéseinek kritikáját. Mások újólag szót emeltek azért, hogy a párt vezető testű'eteinek üléseiről részletesebb tájékoztatást kapjon a tagság, akár az ülések jegyzőkönyveinek közreadásával is. Az egyik küldött kérte, hogy a párt a dokumentumban az alkotmány felülvizsgálata helyett új alaptörvény megalkotását kezdeményezze. Többen fontosnak ítélték, hogy a műszaki fejlesztés támogatását is rögzítsék az állásfoglalásban. Javaslatot tettek egykét olyan pontosításra is, amely az Országgyűlés, a kormány munkájának.' funkcióinak egyes részleteit érinti. Az egyik javaslattévő azzal az igénnyel lépett fel, hogy a dokumentum szocialista pluralizmussal foglalkozó részébe iktassák be a platformszabadság lehetőségéi is'. Többen indítványozták, hogy az állásfoglalás erőteljesebben lépjen fel a közélet tisztaságának védelmében. Masok a reformfolyamat visszafordíthatatlanságával kapcsolatos garanciák hiányát tették szóvá. A javaslatok, észrevételek kifejtése után újabb szünetet kellett elrendelni, hogy a szerkesztőbizottság fel- ’ dolgozhassa az elhangzottakat. Ezután következhetett a határozathozatal... (Folytatás a 3. oldalról.) Belső építőmunkánk alapvető feltétele a béke, a különböző társadalmi berendezkedésű országok együttműködése. Erre a felismerésre épül pártunk és a Magyar Népköztársaság aktív nemzetközi tevékenysége. Külpolitikánk, amelyet társadalmunk legkülönbözőbb rétegei támogatnak, a nemzetközi összefogás egyik fontos tényezőjévé vált. A Szovjetunióban és más szocialista országokban folyó átalakítás kedvező feltételeket biztosít társadalmi és gazdasági megújulási programunk megvalósításához. A társadalmi rendszerek békés versenyében a megújulási folyamatok erősítik a szocializmus pozícióit, segítik az enyhülés kiteljesedését. Hazánk elismert részese ennek a folyamatnak, egyik kezdeményezője és résztvevője a nemzetközi párbeszédnek. Ugyancsak javuló nemzetközi feltételeket jelent és növeli hazánk külpolitikai mozgásterét, hogy elsősorban a szovjet külpolitika rugalmasságának, új szemléletének és kezdeményezéseinek hatására — a nyolcvanas évek közepétől — a világban felerősödtek a kedvező irányzatok, felújult a szovjet—amerikai párbeszéd, megélénkültek a kelet—nyugati kapcsolatok, enyhült a nemzetközi légkör, ösz- szességében szilárdult a béke és a biztonság. Ehhez hozzájárult, hogy a tőkés országok vezető köreiben is erősödött a realista szemlélet, a tárgyalási készség. Növelte hazánk nemzetközi tekintélyét a magyar diplomácia érdemi részvétele a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítésében, a kelet—nyugati párbeszédben, a nagyhatalmak, a szövetségi rendszerek, az eltérő társadalmi berendezkedésű országok közötti bizalmatlanság oldásában. Hazánk számára létkérdés a nemzetközi folyamatokban, a nemzetközi munkamegosztásban, a tudományos-műszaki és pénzügyi együttműködésben való fokozott és hatékony részvétel. Hazai munkánk nemzetközi hátterének legfontosabb összetevője a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a KGST tagországaival, általában a szocialista országokkal kialakított baráti, internacionalista kapcsolataink közös érdekeken alapuló fejlesztése, egyenjogú együttműködésünk új minőségi szintre emelése. A velük fenntartott két- és többoldalú együttműködés tartalmi és szervezeti korszerűsítésére, megújítására, a tartalékok mozgósítására törekszünk, merítünk tapasztalataikból. A KGST-együttműködés elodázhatatlan korszerűsítése érdekében megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk az áru- és pénzviszonyok, a közgazdasági eszközrendszer továbbfejlesztésének. A Magyar Népköztársaság alapvető érdeke, hogy az élet minden területén rendezett, baráti viszonyt és szoros együttműködést alakítson ki közvetlen szomszédaival és tá- gabb, európai környezetével, valamennyi állammal. A magyarság mintegy harmada határainkon kívül él, közülük legtöbben a szomszédos szocialista országokban. Szocialista viszonyok között természetesnek tartjuk az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok érvényesítését A nemzetiségek, bármely országban éljenek is, joggal igényelnek támogatóst anyanyelvűk megőrzéséhez, kultúrájuk fejlesztéséhez, az anyanemzethez fűződő kapcsolataik ápolásához. A helyzetükkel kapcsolatban felmerülő problémákat csakis a humanizmus érvényesítésével, az egyetemes emberi jogok és a demokrácia szavatolásával lehet rendezni. Mindehhez szükséges az is, hogy oldódjanak a múltból öröklött előítéletek. Törekvésünk, hogy minden szomszédos néppel erősödjön a megértés, a bizalom és az együttműködés. Meggyőződésünk, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek és a szomszédos országokban élő magyarság kettős kötődése jól szolgálhatja a szomszéd népek közötti megértés és bizalom erősödését. A kölcsönös előnyök, a békés együttműködés elvei alapján a fejlett tőkés országokkal tovább bővítjük politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális és humanitárius kapcsolatainkat. Rendezett, szerződésekkel szabályozott kapcsolatokra törekszünk az Európai Gazdasági Közösséggel. Érdekeltek vagyunk a fejlődő világ egyre súlyosabb társadalmi-gazdasági gondjainak enyhítésében, a veszélyes helyi válságok békés rendezésében. Népünk szolidáris a függetlenségük megszilárdításáért, az igazságos nemzetközi gazdasági kapcsolatok megteremtéséért küzdő fejlődő országokkal, a diktatórikus. fajüldöző rendszerek ellen harcoló nemzeti mozgalmakkal. Az internacionalista szolidaritás jegyében szorosan együttműködünk a kommunista és munkáspártokkal. Fejlesztjük kapcsolatainkat a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, a baloldali erőkkel, a haladó és nemzeti felszabadító mozgalmakkal. Hatónk a jövőben is tevékeny szerepet vállal a biztonságosabb világ megteremtésének, a béke és a haladás ügyének szolgálatában. Fokozzuk erőfeszítéseinket kelet— nyugati feszültségek csökkentése, a fegyverzetek alacsonyabb szintjén kialakuló erő- egyensúly, a párbeszéd és az együttműködés elősegítése, megosztott, de egymásra utalt világunk egyetemes gondjainak enyhítése érdekében. A szocializmus építése hosszú történelmi folyamat. A párt elhatározott szándéka, hogy eleget tesz a magyar társadalom fejlődéséért vállalt történelmi küldetésének. Mégtett utunk tanulsága, hogy a párt akkor tudja betölteni szerepét, akkor ébreszt bizalmat, ha érzékenyen reagál a valóság új jelenségeire, és képes kezdeményezően cselekedni. így van ez most Is, amikor részben örökölt, részben új keletű gondok nehezítik a haladást. Az MSZMP cselekvésre hív mindenkit, aki felelősséget érez a magyar nemzet jövőjéért, aki tettekkel képes segíteni közös célunk, a szocialista Magyarország építését. Nemzetünk sonskérdése, hogy társadalmi rendszerünk működését ésszerűvé, hatékony- nyá, eredményessé tegyük, és korszerű, a magyarországi viszonyoknak megfelelő szocialista megoldásokat találjunk a fejlődés új problémáira. A nyílt szavazások egyik pillanata követelményének és a realitásokból indul ki. Kádár János a továbbiakban a vitában felmerült néhány javaslathoz fűzött megjegyzéseket. Egyetértett azzal, hogy a pártértekezlet után készüljön végrehajtási program, kezdődjék meg a szervezeti szabályzat módosítását célzó munka, s a párt programnyilatkozatának egyes következtetéseit vessék össze a mai helyzet új elemeivel. Támogatta azt az elgondolást, hogy a jövőben a párttagság teljes és nyílt tájékoztatást kapjon a vezető testületek üléseiről. Kiemelte annak szükségességét, hogy a párt vezető testületéi a jövőben is a kérdések sokoldalú vizsgálata, elemzése és megvitatása után, széles körű mérlegelés alapján hozzák meg döntéseiket. Végezetül kijelentette: Kérem a pártértekezletet, hogy fogadja el az állásfoglalást. amely nagyon fontos területeken pontosan megjelöli a cselekvés irányát, a párt feladatait, s lehetővé teszi, hogy a jövőben ennek megfelelően egységes szellemben dolgozzunk. Mély meggyőződésem, hogy a párt, az ország meg tud küzdeni a nehézségekkel, az egyikkel gyorsabban, a másikkal csak hosszabb időn át. A legfontosabb, hogy egységesen lépjünk fel. Sok felszólaló mondotta itt az általa képviselt nagyüzemi munkások, szövetkezeti parasztok, értelmiségiek, fiatalok nevében: ha lesz követhető program, ha van világos perpesktíva, akkor megoldjuk a párt és a társadalom előtt álló feladatokat. Többen kijelentették: működő szocializmust akarunk. Mivel ma is működik, én hozzáteszem: a mi célunk a jól működő szocializmus. Ez a magyar nemzet érdekeinek legtisztességesebb szolgálata. az egyik, sem a másik társadalmi-gazdasági rendszer elvi lényegét. Úgy tűnik, hogy a nemzetközi kapcsolatokban most valamelyest teret hódít a realizmus, s erősödnek a biztonság elemei. EZ vezet el a jövő hét végén esedékes moszkvai csúcstalálkozóhoz is, amelynek sok sikert kívánok. A nemzetközi helyzet pozitív mozzanata a Szovjetunióban és a többi szocialista országban zajló átalakítás. Ebben is megfigyelhető a kölcsönös érdekeltség, e változások és a jelenlegi magyar gyakorlat között. Ha nálunk problémák vannak, akkor nehezítjük a többi szocialista ország dolgát, s mi is nagyon érdekeltek vagyunk a szovjet peresztrojka, valamint a más országokban zajló reformok sikerében. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az átalakítás győzni fog, mert eleget tesz a kor nagysága számít, hanem az, melyik dolgozik hatékonyabban. Vannak nagyüzemeink, amelyeknek termékei Japánban és az Egyesült Államokban is versenyképesek. Az az üzem hasznos a magyar népgazdaságnak, amely — nagyságától függetlenül — hatékonyan és versenyképesen dolgozik. Kedves elvtársak! Az együttműködés feltételei közös törekvéseink nyomán — bízvást mondhatjuk — javulni Eognak a nemzetközi életben. Minden vonatkozásban ésszerűbb és hatékonyabb kapcsolatok épülhetnek ki a jövőben. Ennek érdekében — egyebek íözött — biztató tárgyalásokat Eolytatunk a Közös Piac képviselőivel, a különböző országok kormányainak megbízottaival. Ezen a téren együttműködési készséget tapasztalunk. Ez megfelel mindkét fél érdekeinek, s nem befolyásolja sem mondani a párttagoknak, különösen a tisztségviselők nek, hogy ami a törvény sze rlnt mindenkinek jár, az ne ki is, de inkább kevesebbe vegyenek igénybe a megenge dettnél, mint többet. Mindez hozzátartozik ahhoz hogy a párt hatékonyabbat dolgozzon. Ma nyíltan kel politizálni, és nehéz kéfdése két is képviselni kell. Ha i párttagságot nem tudjuk'meg győzni valamely feladat szükségességéről. akkor a pár nem lesz cselekvőképes, és i társadalom sem tud majc eredményesen dolgozni. Ez < sikeres pártmunka egyik kiindulópontja. De nemcsak itthon, hanerr nemzetközi téren is erősítenünk kell a politikánk iránt megértést. Ez egyaránt fontol a szocialista, a fejlődő és s fejlett tőkés országok vonatkozásában. A párt feladatainak sikeres megoldásában jelentős erőforrás, hogy ápoljuk és fejlesztjük a barátságot és az együttműködést a Szovjetunióval, s Varsói Szerződés többi országával, a KGST-tagállamokkal, erősítve velük az új vonásokat hordozó valódi partner: kapcsolatokat. Közös óhajunk, hogy a KGST munkáját még hatékonyabbá tegyük. Igényeljük, hogy tőkés partnereink részéről is együttműködési készség nyilvánuljon meg, anélkül persze, hogy bárki is beleszólhatna országunk belső ügyeibe, intézkedéseibe. Nyugat-Európában, amellyé: a legkiterjedtebbek a gazdasági kapcsolataink, vannak olyan erők, amelyek józanul gondolkodnak és a békés egymás mellett élés alapján a jövőre tekintenek. Tisztában vannak azzal, hogy ha mindinkább érvényesül a kölcsönös biztonság, akkor a békés egymás mellett élés az egymás érdekeinek megfelelő, széles körű együttműködéssé fejlődhet. Ehhez vannak partnereink. A tőkés országokban nem kevesen érdekeltek abban, hogy Magyarországon a politikai és a gazdasági helyzet stabil legyen. Nemrégiben Thatcher asszony hívta fel egy magyar újságíró figyelmét arra, hogy ne legyünk márany- nyira pesszimisták, mert a magyar kormány reális politikát folytat és jó irányban halad. Jó lenne, ha a magyar sajtó ilyen szemlélettel valóban növelné az emberek munkakedvét. Építhetünk arra, hogy van munka- és harcképes, megújulásra kész pártunk, s nagyon sok pártonkívüli híve és támogatója a szocialista építés magyarországi gyakorlatának. Egy paptól hallottam a minap: az a lényeg, hogy önöknél egység legyen, mert mindnyájunk sorsa ettől függ. Néha azt hallani, hogy most nem az eredmények emlegetésének az idejét éljük. Rendben van, beszéljünk a hibákról. De azt nem feledhetjük és ki is kell mondani, hogy munkánknak, erőfeszítésünknek van értelme és célja. Különben hogyan dolgozzanak, hogyan éljenek az emberek? Senkit sem szabad megfosztani a reményeitől, és mindenkinek szüksége van arra, hogy lássa munkájának eredményét. S ez nem attól függ, nagy- vállalatnál vagy kis üzemben dolgozik-e. Nem az üzem
