Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-23 / 122. szám

\ ORSZÁGOS PARTÉRTEKEZLET PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 122. SZÄM Ára: 1,80 forint 1988. MÁJUS 23,, HÉTFŐ-— Ez történt----­A párt feladatairól és a politikai intézményrendszer fejlesztéséről szóló állásfoglalás-tervezet feletti vita ösz- szefoglalójával folytatta munkáját tegnap reggel 9 óra­kor a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekez­lete Budapesten, az Építők Jlózsa Ferenc Művelődési Házában. Az ülés soros elnöke, Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára kérte fel Kádár Jánost, az MSZMP főtitkárát, hogy tartsa meg vita-összefoglalóját. Kádár János összefoglalóját követően Hámori Csaba bejelentette, hogy a szerkesztőbizottság összegezte az állásfoglalás-tervezet módosítására tett javaslatokat, és ezek figyelembevételével átdolgozta a dokumentumot. Az új változatot ezután minden küldöttnek kiosztották, majd 30 perc szünet következett, hogy a résztvevők a szöveget ismét tanulmányozhassák. A szünet után Berecz János, a szerkesztőbizottság el­nöke számolt be a bizottság munkájáról. Bejelentette: a bizottság megbízatásának eleget téve befejezte a mun­káját. Figyelembe vette a Kádár János előadói beszédé­ben, a 49 küldött és az egyik meghívott vendég felszó­lalásában elhangzottakat, valamint 226 küldött írásban átadott véleményét, észrevételeit. (Berecz János beszé­dét a 2. oldalon ismertetjük.) Az előterjesztést követően tizenketten tettek észrevé­telt, szövegpontosító javaslatot, s fűztek kiegészítést az állásfoglalás-tervezethez, majd újabb szünetet rendeltek el, amelyet a szerkesztőbizottság intenzív munkával töltött. A csaknem félórás egyeztető munka eredményét ismét Berecz János ismertette, majd határozathozatal következett. A küldöttek — együttesen szavazva a ter­vezetről — négy ellenszavazattal, kilenc tartózkodás mellett elfogadták a párt feladatairól és a politikai in­tézményrendszer fejlesztéséről szóló állásfoglalást. (Az állásfoglalást a 2—3—4. oldalon ismertetjük.) A pártértekezlet ezután zárt ülésen folytatta munká­ját. A zárt ülést követően — az esti órákban — a párt­értekezlet ismét plenáris ülést tartott. Az elnöklő Ká­dár János Gyuricza Lászlónak, a szavazatszedő bizott­ság elnökének adott szót, aki tájékoztatta a küldötteket és a meghívott vendégeket arról, hogy zárt ülésen új­raválasztották a 108 tagú Központi Bizottságot és a 29 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot. A Központi Bi­zottság első ülésén Kádár Jánost a párt elnökévé, Grósz Károlyt főtitkárává választotta, valamint megválasztotta all tagú Politikai Bizottságot és a Központi Bizottság titkárait. A Központi Ellenőrző Bizottság szintén meg­tartotta első ülését, amelyen megválasztotta a KEB tisztségviselőit. Az MSZMP országos pártértekezlete Kádár János zárszavával ért véget. ezért a differenciálást sokan nem szívesen vállalják. De meg kell szokniok, mert csak úgy lehet előrehaladni, ha a szocializmus alapelvei melLett az érdekeltség is működik. Már kimondtuk — csak épp érvé­nyesíteni kellene —, hogy a népgazdaságban nem folytat­ható az a gyakorlat, miszerint a költségvetés a jól dolgozó üzemektől lefölözi a nyeresé­get, és szétosztja az eredmény­telenül dolgozók között. Ez nem folytatható tovább. Azok­nak a kollektíváknak, amelyek valóban úgy dolgoznak, aho­gyan a jelenlegi helyzet meg­követeli, élvezniük kell ennek előnyeit. Azok a közösségek, amelyek viszont rosszul dol­goznak, e tekintetben szorul­janak hátrányba. Ez az egyé­nekre is vonatkozik. A pártértekezleten is szóba került, hogy a társadalom köz­állapotaiban, erkölcsi helyzeté­ben bizonyos lazulás követke­zett be. Ez széles körben érzé­kelhető. Mire gondolok? Vala­mikor a szocializmus építé­sének kezdetén volt egy olyan — látszatra teljes mér­tékben érvényesült — kö­vetelmény hogy az első a kö­zösség az egyén nem számít. Ez hibás gyakorlat volt ame­lyen változtatni kellett. Elhatároltuk magunkat attól a sztálini tételtől is, amely sze­rint a kommunisták különle­ges anyagból vannak gyúrva. A kommunisták ugyanolyan anyagból vannak, mint min­denki más, hiszen senki sem született párttagsági könyvvel a kezében. A kommunisták is emberek. Mostanában azonban elter­jedt az önzés a társadalomban, s ez bizonyos mértékig a párt­ban is érezhető. Ez nem jó. Politikai fellépésekben is ta­pasztalható, hogy egyesek in­kább saját érdemeiket dombo­rítják ki, mintsem a párt ál­láspontjának határozott kép­viseletét. A közösségben való gondolkodás visszaszorul, az önzés — nem is anyagi érte­lemben — elég széles körben (Folytatás a 4. oldalon.) GRÓSZ KÁROLY LETT A PÁRT FŐTITKÁRA Az egység kovácsolta tetterő teremtheti meg a haza üdvét Tegnap befejezte mun­káját a Magyar Szocialista Munkáspárt országos párt­értekezlete Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában. A ta­nácskozás utolsó munka­napjának reggelén Kádár János foglalta össze a párt feladatairól és a politikai intézményrendszer fejlesz­téséről szóló állásfpglalás- tervezet vitáját. Kádár Já­nos nem tért ki a vitában elhangzott valamennyi vé­leményre, észrevételre és javaslatra, hanem a legfon­tosabb, legaktuálisabb po­litikai és társadalmi kérdé­sekkel foglalkozott. Ezen belül egyebek között a párt­munka továbbfejlesztéséről, a megújulás szükségességé­ről, a valódi gazdasági ér­dekeltség megteremtéséről szólt. Tisztelt pártértekezlet, ked­ves elvtársak! Tanácskozásunk megkezdé­sekor a Központi Bizottság megbízásából vitaindító beve­zetőt tartottam, így most nem térek ki az állásfoglalás-terve­zetet érintő minden vélemény­re, észrevételre. Tanácskozá­sunkon 50 felszólalás hangzott el, s — idő hiányában — 200- nál is többen írásban adták be hozzászólásukat. Megítélésem szerint — s ez­zel a Politikai Bizottság is egyetért — a pártértekezlet vitájának fő jellemzője a nyílt­ság, a felelősségtudat, a kriti­kai szellem volt. Úgy gondol­juk, hogy ez a vita méltó be­fejezése annak a hosszú időn át folytatott általános eszme­cserének, amely a pártban, s a párton kívül is az állásfogla­lás-tervezetet gazdagította. Sze­retnék a vitában felszólaló va­lamennyi küldöttnek köszöne­tét mondani azért, hogy segí­tette a pártértekezlet munká­ját, az állásfoglalás-tervezet végső formájának kialakítását. Külön köszönetét mondok Ke- resztury Dezső akadémikus­nak, aki pártonkívüliként felszólalva hozzájárult ta­nácskozásunk sikeréhez. Meg­köszönöm azokat a mélta­tó szavakat, amelyekkel a párt történelmi harcát értékelte, s azokat is, amelyekkel felhívta a Magyar Szocialista Munkás­párt vezetőinek, egész tagsá­gának figyelmét arra: a párt munkája a nemzet sorsában meghatározó. Megköszönöm az állásfoglalás kapcsán tett kri­tikai észrevételeit is, amelyek szintén segítséget nyújtottak számunkra. A pártértekezlet ésszerűen határozott egy nem is egysze­rű kérdésről, a vita lezárásá­ról. összesen 245 küldött kért: szót, de arra nem volt mód, hogy valamennyiüket végighallgas­suk. Így 49 küldött és egy meghí­vott szólalhatott fel. A párt lapjában közzétesszük azoknak a névsorát is, akik írásban nyújtották be felszólalásukat, hogy ennek ne csak a jegyző­könyvben, hanem a nyilvános­ság előtt is nyoma legyen. Az írásos felszólalásoknak ugyan­olyan súlyuk van, mint a szó­ban elhangzottaknak, s a gya­korlati munkában is kellő fi­gyelmet érdemelnek. A Központi Bizottság felada­ta biztosítani, hogy a jegyző­könyvből, az elhangzott és az írásban benyújtott felszólalá­sokból gondos tanulmányozás­sal kiemeljék azokat a kérdé­seket, javasolt tennivalókat, módszereket, amelyek a gya­korlati munkában hasznosít­hatók. Ezenkívül azt ajánlom, hogy a párt folyóiratai — a Pártélet, a Társadalmi Szem­le — is térjen vissza a hozzá­szólásokra. Kedves elvtársak! A pártértekezlet a legak­tuálisabb társadalmi kérdé­sek politikai megközelítésével foglalkozott. Ezen belül sok szó esett a pártmur^ka továbbfej­lesztéséről, a part megújulá­sának és vezető szerepének korszerű értelmezéséről és gyakorlatáról, valamint a tár­sadalmi szervezetek, mozgal­mak munkájának továbbfej­lesztéséről. A pártértekezlet egységes volt abban az alapkérdésben, amely egyben a tanácsko­zás központi és legfontosabb témája volt, hogy a párt a megújulás, a demokratizá­lás, a reformok útján kíván haladni, a politikai kérdések szocialista megoldására törek­szik, s azon munkálkodik, hogy a magyar nép előbbre jusson a szocializmus útján. Ez az egységes állásfoglalás a pártértekezlet legfontosabb eredménye, s egyben a továb­bi munka legfőbb feltétele. Kedves elvtársak! A továbbiakban szeretném felhívni a figyelmet a pártot és a társadalmat érintő né­hány kérdésre. Emlékeztetek arra, hogy a szocialista országok pártjai közül a ml pártunk az elsők között mutatott rá: a szocia­lizmus építésének nélkülözhe­tetlen eleme, hogy figyelembe vegyük az egész nép, az egyes csoportok és az egyének ér­dekeltségét az építőmunka eredményességében. Erre pár­tunk már korábban felhívta a figyelmet, s e helyes elv gya­korlati alkalmazására töreke­dett. Mély meggyőződésem, hogy ezt kell tennünk a jövő­ben is, mert ez a szocialista építés hajtóereje és motorja. Én a marxizmus felismeréseit, igazságait illetően mindig azt vallottam, hogy egy új, ki­zsákmányolásmentes, a nép­nek jólétet, emberi kibonta­kozást, szabadságot biztosító társadalmi rend felépítésénél abból kell kiindulni: sohasem a nép való arra, hogy egy teó­riát kipróbáljanak rajta, ha­nem az elméletnek kell szol­gálnia a munkásosztály, a dol­gozó nép sorsának jobbítását. Az érdekeltség bizonyos fo­kig kapcsolódik a differenciá­lás elvéhez, az egyenlősdi fel­számolásához. Az alapvető közérdek az, hogy az egész népgazdaság számára haszno­san, progresszív irányban dol­gozó közösségek minden te­kintetben zöld utat kapjanak, s az anyagiakból is nagyobb mértékben részesüljenek, mint azok, akik rosszul dolgoznak. A differenciálást az egyének esetében is alkalmazni kell, mert az ő érdekeiknek sem felel meg a teljesítménytől független egyenlősdi-szemlé- let. Aki eredményesen dolgo­zik, és munkájával hozzájá­rul az egész ország, az egész nép gyarapodásához, annak nagyobb mértékben kell ré­szesülnie az anyagi javakból, mint aki nem ezt teszi. Az egyenlősdi a szocializ­mus első éveiben született, és elég mélyen meggyökere­zett. Ennek számos oka van. Sok éven át. ha a különböző intézményekben, termelő üze­mekben béremelést terveztek, akkor az volt a szempont, melyik részleg kapott tavaly, s melyiken van ma a sor. Az ilyen elosztás elszakad a va­lódi teljesítménytől, s ebben szerepet játszik. „Rossz ember” egy vezető sem szeret lenni,

Next

/
Thumbnails
Contents