Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-23 / 122. szám
\ ORSZÁGOS PARTÉRTEKEZLET PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 122. SZÄM Ára: 1,80 forint 1988. MÁJUS 23,, HÉTFŐ-— Ez történt----A párt feladatairól és a politikai intézményrendszer fejlesztéséről szóló állásfoglalás-tervezet feletti vita ösz- szefoglalójával folytatta munkáját tegnap reggel 9 órakor a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete Budapesten, az Építők Jlózsa Ferenc Művelődési Házában. Az ülés soros elnöke, Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára kérte fel Kádár Jánost, az MSZMP főtitkárát, hogy tartsa meg vita-összefoglalóját. Kádár János összefoglalóját követően Hámori Csaba bejelentette, hogy a szerkesztőbizottság összegezte az állásfoglalás-tervezet módosítására tett javaslatokat, és ezek figyelembevételével átdolgozta a dokumentumot. Az új változatot ezután minden küldöttnek kiosztották, majd 30 perc szünet következett, hogy a résztvevők a szöveget ismét tanulmányozhassák. A szünet után Berecz János, a szerkesztőbizottság elnöke számolt be a bizottság munkájáról. Bejelentette: a bizottság megbízatásának eleget téve befejezte a munkáját. Figyelembe vette a Kádár János előadói beszédében, a 49 küldött és az egyik meghívott vendég felszólalásában elhangzottakat, valamint 226 küldött írásban átadott véleményét, észrevételeit. (Berecz János beszédét a 2. oldalon ismertetjük.) Az előterjesztést követően tizenketten tettek észrevételt, szövegpontosító javaslatot, s fűztek kiegészítést az állásfoglalás-tervezethez, majd újabb szünetet rendeltek el, amelyet a szerkesztőbizottság intenzív munkával töltött. A csaknem félórás egyeztető munka eredményét ismét Berecz János ismertette, majd határozathozatal következett. A küldöttek — együttesen szavazva a tervezetről — négy ellenszavazattal, kilenc tartózkodás mellett elfogadták a párt feladatairól és a politikai intézményrendszer fejlesztéséről szóló állásfoglalást. (Az állásfoglalást a 2—3—4. oldalon ismertetjük.) A pártértekezlet ezután zárt ülésen folytatta munkáját. A zárt ülést követően — az esti órákban — a pártértekezlet ismét plenáris ülést tartott. Az elnöklő Kádár János Gyuricza Lászlónak, a szavazatszedő bizottság elnökének adott szót, aki tájékoztatta a küldötteket és a meghívott vendégeket arról, hogy zárt ülésen újraválasztották a 108 tagú Központi Bizottságot és a 29 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot. A Központi Bizottság első ülésén Kádár Jánost a párt elnökévé, Grósz Károlyt főtitkárává választotta, valamint megválasztotta all tagú Politikai Bizottságot és a Központi Bizottság titkárait. A Központi Ellenőrző Bizottság szintén megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a KEB tisztségviselőit. Az MSZMP országos pártértekezlete Kádár János zárszavával ért véget. ezért a differenciálást sokan nem szívesen vállalják. De meg kell szokniok, mert csak úgy lehet előrehaladni, ha a szocializmus alapelvei melLett az érdekeltség is működik. Már kimondtuk — csak épp érvényesíteni kellene —, hogy a népgazdaságban nem folytatható az a gyakorlat, miszerint a költségvetés a jól dolgozó üzemektől lefölözi a nyereséget, és szétosztja az eredménytelenül dolgozók között. Ez nem folytatható tovább. Azoknak a kollektíváknak, amelyek valóban úgy dolgoznak, ahogyan a jelenlegi helyzet megköveteli, élvezniük kell ennek előnyeit. Azok a közösségek, amelyek viszont rosszul dolgoznak, e tekintetben szoruljanak hátrányba. Ez az egyénekre is vonatkozik. A pártértekezleten is szóba került, hogy a társadalom közállapotaiban, erkölcsi helyzetében bizonyos lazulás következett be. Ez széles körben érzékelhető. Mire gondolok? Valamikor a szocializmus építésének kezdetén volt egy olyan — látszatra teljes mértékben érvényesült — követelmény hogy az első a közösség az egyén nem számít. Ez hibás gyakorlat volt amelyen változtatni kellett. Elhatároltuk magunkat attól a sztálini tételtől is, amely szerint a kommunisták különleges anyagból vannak gyúrva. A kommunisták ugyanolyan anyagból vannak, mint mindenki más, hiszen senki sem született párttagsági könyvvel a kezében. A kommunisták is emberek. Mostanában azonban elterjedt az önzés a társadalomban, s ez bizonyos mértékig a pártban is érezhető. Ez nem jó. Politikai fellépésekben is tapasztalható, hogy egyesek inkább saját érdemeiket domborítják ki, mintsem a párt álláspontjának határozott képviseletét. A közösségben való gondolkodás visszaszorul, az önzés — nem is anyagi értelemben — elég széles körben (Folytatás a 4. oldalon.) GRÓSZ KÁROLY LETT A PÁRT FŐTITKÁRA Az egység kovácsolta tetterő teremtheti meg a haza üdvét Tegnap befejezte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt országos pártértekezlete Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A tanácskozás utolsó munkanapjának reggelén Kádár János foglalta össze a párt feladatairól és a politikai intézményrendszer fejlesztéséről szóló állásfpglalás- tervezet vitáját. Kádár János nem tért ki a vitában elhangzott valamennyi véleményre, észrevételre és javaslatra, hanem a legfontosabb, legaktuálisabb politikai és társadalmi kérdésekkel foglalkozott. Ezen belül egyebek között a pártmunka továbbfejlesztéséről, a megújulás szükségességéről, a valódi gazdasági érdekeltség megteremtéséről szólt. Tisztelt pártértekezlet, kedves elvtársak! Tanácskozásunk megkezdésekor a Központi Bizottság megbízásából vitaindító bevezetőt tartottam, így most nem térek ki az állásfoglalás-tervezetet érintő minden véleményre, észrevételre. Tanácskozásunkon 50 felszólalás hangzott el, s — idő hiányában — 200- nál is többen írásban adták be hozzászólásukat. Megítélésem szerint — s ezzel a Politikai Bizottság is egyetért — a pártértekezlet vitájának fő jellemzője a nyíltság, a felelősségtudat, a kritikai szellem volt. Úgy gondoljuk, hogy ez a vita méltó befejezése annak a hosszú időn át folytatott általános eszmecserének, amely a pártban, s a párton kívül is az állásfoglalás-tervezetet gazdagította. Szeretnék a vitában felszólaló valamennyi küldöttnek köszönetét mondani azért, hogy segítette a pártértekezlet munkáját, az állásfoglalás-tervezet végső formájának kialakítását. Külön köszönetét mondok Ke- resztury Dezső akadémikusnak, aki pártonkívüliként felszólalva hozzájárult tanácskozásunk sikeréhez. Megköszönöm azokat a méltató szavakat, amelyekkel a párt történelmi harcát értékelte, s azokat is, amelyekkel felhívta a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőinek, egész tagságának figyelmét arra: a párt munkája a nemzet sorsában meghatározó. Megköszönöm az állásfoglalás kapcsán tett kritikai észrevételeit is, amelyek szintén segítséget nyújtottak számunkra. A pártértekezlet ésszerűen határozott egy nem is egyszerű kérdésről, a vita lezárásáról. összesen 245 küldött kért: szót, de arra nem volt mód, hogy valamennyiüket végighallgassuk. Így 49 küldött és egy meghívott szólalhatott fel. A párt lapjában közzétesszük azoknak a névsorát is, akik írásban nyújtották be felszólalásukat, hogy ennek ne csak a jegyzőkönyvben, hanem a nyilvánosság előtt is nyoma legyen. Az írásos felszólalásoknak ugyanolyan súlyuk van, mint a szóban elhangzottaknak, s a gyakorlati munkában is kellő figyelmet érdemelnek. A Központi Bizottság feladata biztosítani, hogy a jegyzőkönyvből, az elhangzott és az írásban benyújtott felszólalásokból gondos tanulmányozással kiemeljék azokat a kérdéseket, javasolt tennivalókat, módszereket, amelyek a gyakorlati munkában hasznosíthatók. Ezenkívül azt ajánlom, hogy a párt folyóiratai — a Pártélet, a Társadalmi Szemle — is térjen vissza a hozzászólásokra. Kedves elvtársak! A pártértekezlet a legaktuálisabb társadalmi kérdések politikai megközelítésével foglalkozott. Ezen belül sok szó esett a pártmur^ka továbbfejlesztéséről, a part megújulásának és vezető szerepének korszerű értelmezéséről és gyakorlatáról, valamint a társadalmi szervezetek, mozgalmak munkájának továbbfejlesztéséről. A pártértekezlet egységes volt abban az alapkérdésben, amely egyben a tanácskozás központi és legfontosabb témája volt, hogy a párt a megújulás, a demokratizálás, a reformok útján kíván haladni, a politikai kérdések szocialista megoldására törekszik, s azon munkálkodik, hogy a magyar nép előbbre jusson a szocializmus útján. Ez az egységes állásfoglalás a pártértekezlet legfontosabb eredménye, s egyben a további munka legfőbb feltétele. Kedves elvtársak! A továbbiakban szeretném felhívni a figyelmet a pártot és a társadalmat érintő néhány kérdésre. Emlékeztetek arra, hogy a szocialista országok pártjai közül a ml pártunk az elsők között mutatott rá: a szocializmus építésének nélkülözhetetlen eleme, hogy figyelembe vegyük az egész nép, az egyes csoportok és az egyének érdekeltségét az építőmunka eredményességében. Erre pártunk már korábban felhívta a figyelmet, s e helyes elv gyakorlati alkalmazására törekedett. Mély meggyőződésem, hogy ezt kell tennünk a jövőben is, mert ez a szocialista építés hajtóereje és motorja. Én a marxizmus felismeréseit, igazságait illetően mindig azt vallottam, hogy egy új, kizsákmányolásmentes, a népnek jólétet, emberi kibontakozást, szabadságot biztosító társadalmi rend felépítésénél abból kell kiindulni: sohasem a nép való arra, hogy egy teóriát kipróbáljanak rajta, hanem az elméletnek kell szolgálnia a munkásosztály, a dolgozó nép sorsának jobbítását. Az érdekeltség bizonyos fokig kapcsolódik a differenciálás elvéhez, az egyenlősdi felszámolásához. Az alapvető közérdek az, hogy az egész népgazdaság számára hasznosan, progresszív irányban dolgozó közösségek minden tekintetben zöld utat kapjanak, s az anyagiakból is nagyobb mértékben részesüljenek, mint azok, akik rosszul dolgoznak. A differenciálást az egyének esetében is alkalmazni kell, mert az ő érdekeiknek sem felel meg a teljesítménytől független egyenlősdi-szemlé- let. Aki eredményesen dolgozik, és munkájával hozzájárul az egész ország, az egész nép gyarapodásához, annak nagyobb mértékben kell részesülnie az anyagi javakból, mint aki nem ezt teszi. Az egyenlősdi a szocializmus első éveiben született, és elég mélyen meggyökerezett. Ennek számos oka van. Sok éven át. ha a különböző intézményekben, termelő üzemekben béremelést terveztek, akkor az volt a szempont, melyik részleg kapott tavaly, s melyiken van ma a sor. Az ilyen elosztás elszakad a valódi teljesítménytől, s ebben szerepet játszik. „Rossz ember” egy vezető sem szeret lenni,
