Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-22 / 121. szám

Atlétikai eredmények Kevesebb versenyző —gyen­gébb eredmények. A sportok királynője, az atlétika, úgy látszik járásunkban nem ül trónra. A vonzáskörzet iskolai bajnokságán évről évre keve­sebb a versenyző, és a nagy számok törvénye alapján óha­tatlanul az eredmények is sze­rényebbek lesznek. A Monoron megrendezett verseny — néhány iskola: Mo- nor. Pilis, Üllő, Maglód, Ve- csés, Űri — háziversenyévé ala­kult, és joggal hiányolhattuk, vajon a legnagyobb tömegeket mozgósító sportágban hol vol­tak a többiek. EREDMÉNYEK Lányok. 10 méter: 1. Varga (Monor. 2. sz. iskola), 2. Fülöp (Monor, 2. sz. iskola), 3. Nyu- li (Vecsés. 2. sz.). 400 méteren 1. Bán (Monor 2. sz.), 2. Bokros (Monor 2. sz..), 3. Gál E. (Pilis 1. sz.). 1500 méter 1. Kéri (Vecsés 4. sz.), 2. Gál K. (Vecsés 4. sz.). 4x100 méter 1. Monor 2. sz., 2. Maglód, 3.. Üllő. Távolugrás 1. Varga (Monor 2. sz.), 2. Fülöp (Monor 2. sz.), 3. Nyuli (Vecsés 2. sz.). Kislabda 1. Futó (Monor 2. sz.), 2. Nagygyörgy (Vecsés 4. sz.), 3. Futó (Monor 2. sz.). Súlylökés 1. Gál (Pilis 1, sz.), 2. Tabányi (Maglód), 3. Rácz (Maglód). Fiúk. 100 méteren: 1. Szűcs (Üllő), 2. Tóth (Maglód), 3. Nagy (Vecsés). 400 méter: 1. Bajó (Monor 2. sg.), 2. Kohári (Maglód), 3. Szántó (Vecsés 4. sz.). 1500 mpter: 1. Roik (Vecsés 4. sz.), 2. Schmidt (Űri), 3. Matheisz (Vecsés 2. sz.). 4x100 méter: 1. Maglód, 2. Pilis. Távolugrás: 1. Bajó (Monor 2. sz.), 2. Varga (Miaglód), 3. Murányi (Maglód). Kislabda: 1. Nagy (Vecsés 2. sz.), 2. Szedresi (Vecsés 2. sz.), 3. Vida (Maglód). Súly lökés: 1. Podhajeczky (Maglód), 2. Rabi (Pilis), 3. Szedresi (Vecsés 2. sz.). Az, ami a repülőgépeken a fekete doboz, kamionokban a tachog- ráf. Ez rögzíti a kocsi összes mencttulajdonságát, az állásidőt stb ... A speciális papírkorongokat a sülysápi Papírfeldolgozó Isz lányai, asszonyai készítik és csomagolják. Veroczky Sán- dorné a Hungarocamion megrendeléseit csomagolja, amelyek nagy segítséget jelentenek az üzemeltetés problémáinak utóla­gos vizsgálatában. (Vimola Károly felvétele) Kispályás diákfoci Elsőség hetesekkel Az 5—6. osztályosoknak is egyik legkedveltebb sportja a labdarúgás. Más sportágak­ban nem is igen bizonyíthat­ják felkészültségüket — a foci azonban lehetőséget ad siker­élményszerzésre. A kispályás focidöntőnek ezúttal is Monor adott otthont, bár az edző- és a bitumenes pálya nem ép­pen ideális hely volt a leg­ügyesebb focipalánták számá­ra. Ezúttal is sok ügyes lab- daterelőt figyelhettünk meg és bizony sokszor csak sajnálni tudjuk, az évek folyamán mi­ért nem lesz fa a csemeté­ből? A legjobb hat körzeti csa­pat két csoportban küzdött egymással — a csoportmérkő­zések befejezése után követ­keztek a helyosztók. A kiegyensúlyozott játék­erőre jellemző, hogy az első hely sorsa csak hetesekkel dőlt el a Gyömröi 1. Számú Általános Iskola együttese ja­vára a maglódiak előtt, a harmadik helyet pedig hosz- szabbítás után szerezték meg a pilisiek a vecsési Martino­vics téri iskola csapata ellen. A döntő tagjai voltak még az üllőiek és a monori Munkásőr úti iskolások. A területi döntőben — ame­lyet ugyancsak Monoron ren­deztek, ezúttal már a füves pályán — már nem sok ba­bér termett a két körzeti csa­patnak, meg kellett hajolniuk a nagyobb tudás, az összeszo­kottság előtt. A maglódiak negyedik, a gyömrőiek pedig a hatodik helyen végeztek. A viadal tanulsága: ezek a gyerekek megérdemelnék azt, hogy a tanítási évben ne csak egy-egy alkalommal lépjenek pályára! (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM 19S8. MÁJUS 22., VASÁRNAP Falugyűlések után Vecsésen Az együtt gondolkodás haszna A felnőttek érettségijén Nem csak a tanulók vizsgáznak Izgalmas pillanatok (A szerző felvétele) Ji Eseményekben gazdag ^ mostanában Vecsés. Míg ^ szerte zajlottak a falugyű- ^ lések, Vecsésen is sor ke- f rüit az egyre inkább szá- ^ mon tartott találkozóra. Az- ^ óta is tart a falugyűlés- á hangulat. Ezúttal már a meghívás is sokat sejtetően „teljes körű falugyűlésre” invitálta az ér­deklődőket. A művelődési ház nagyterme ezúttal szűknek bi­zonyult, mert a község mind a négy égtájáról voltak ott jelenlevők, hisz mint láthat­ták, hallhatták, valamennyien érdekeltek. Ki így, ki úgy. A megjelenési arány hűen tük­rözte mennyire erősödő az ál­lampolgári igény a község ügyeiről való tájékoztatás iránt. Jó néhányan alaposan felkészülve, jegyzetekkel ér­keztek. Mások amazok aktivi­tását erősítve tapsolták meg szószólóikat. Érdemes hát nyo­mon követni a nem minden­napos eseményt, amely mind­végig oldott, mondhatni csalá­dias hangulatban zajlott. — Egy falugyűlés a telepü­lés közügyeinek legjobb fóru­ma — mondta Csányi János tanácselnök, majd némi iró­niával megjegyezte: — Ilyen összejöveteleken nemcsak a tanácstestület hangját halljuk, de elhangzik az is, amit rosz- szul csináltunk. Pénz, pénz — volt a beve­zető. Taglalva az 1987-es év­ben elért eredményeket, s az 1988-ra előirányzott tervet. Ve­csés ez utóbbival szinkronban van, 94 millió óriási összegnek tűnik, ezzel az összeggel gaz­dálkodott a község 1987-ben. De ha a mérleg két serpenyő­jét nézzük, bizony erősen húz az afelé, ahová a 66 milliót tették. Ennyibe került az úgy­nevezett fenntartás, a községi rezsi, s 28 millió jutott fej­lesztésre. Mind a fenntartást, mind a fejlesztést illetően tá­jékozódhattak a falugyűlés résztvevői. Sürgősségi sorrend Gondosan rangsorolva, a sürgősségi sorrendet betartva valósul meg minden, az ere­deti terv szerint. Különös fon­tossággal kerül előtérbe a Martinovics téri iskola építése. Ügy is, hogy közös elhatáro­zásként, a megkezdett beruhá­zásokat folytatva, a 12 tanter­mes, tornateremmel épülő is­kola már az 1987/88-as tanév­ben átadásra kész legyen, a szeptemberi évnyitóra. A min­den igényt kielégítő oktatási intézmény Vecsés Andrássy- telepet méltán gazdagítja majd egy műszakos iskolaként. Meg kell jegyezni, az 1983 óta tervszinten levő és csak az 1987 áprilisi alapkőletétel után épülő (Martinovics téri) isko­la rekordidő alatt készül el, tükrözve a célratörő igyekeze­tét. Fontos egészségügyi problé­mát oldottak meg az elmúlt évben az 500 köbméteres víz­bázis átadásával. Mint elhang­zott, ennek költségeibe a teho egy része is besegített. Egész­ségügyi, köztisztasági célokat szolgálva a szemétszállítás korszerűsítéséhez szállító gé­pet vásároltak. Gondoskodnak a telepkezelésről. A közvilágí­tás sem került le a napirend­ről, mivel folyamatos beruhá­zásról van szó. 1987-ben há­rom új transzformátort létesí­tettek, ebből kettőt az ELMÜ-, egyet a tanácsi költségvetésből finanszíroztak, 700 ezer forint összegben. Járhatóbb utak Élénk figyelmet érdemelt az útépítésről szóló számvetés. Ez a felsőtelepi részen a Somogyi— Bacsó utcában 3 milliót, a fa­lu és Andrássy-telepi részen a Szép utca, Zrínyi, Toldi ut­cán át, mintegy körjáratot ad­va községrészeken át, még hat­milliót tett ki. Végül is a 4- esről az Iskola utcán át szi­lárd útburkolaton haladva a Vecsés—Kertekalja MÁV-állo- mástól a Martinovics téri köz­ségrészen az Andrássy-telep központját érintve — a még hátralevő útszakasz megépíté­se után — a Falu—Andrássy —Halmi-telep—Kun Béla tér érintésével körbejárható lesz Vecsés! A község lakosságát érinti az a beruházás is, amelyet a temető fejlesztésére költöttek, amikor urnafülkéket létesí­tettek. Csakúgy közérdekű a tanácsi intézmények felújítá­sára fordított 2,7 millió forin­tos kiadás. A legjobban rászo­rultak lakásépítését 1,5 millió forintos kamatmentes kölcsön­nel segítették. Visszatérő gond­ként jelentkezik a szennyvíz és a gázvezeték továbbépíté­sének fontossága. Az előző, a szennyvíz halaszthatatlan köz­egészségügyi, míg a gázvezeték továbbépítése az állampolgá­ri egyenlősdi jogán indokolt. Az idén S0 milliós fenntar­tási költséggel számolnak. Ké­zenfekvő, hogy a kisebb rész: 37 millió jut fejlesztésre. Ez ugyan jóval több az előző évi összegnél, de a gazdasági re­form itt is érezteti hatását. Adó formájában is. Az elő­irányzott tervet aprólékosan ismertette az elnök. Üt, köz- világítás, kereskedelem, köz­ponti orvosi rendelő, épülő te­lefonközpont, mind-mind sze­repelt a megvalósítandók kö­zött. A már csak részmegol­dásra váró feladatokra épp úgy, mint a még nem kőnkre, tizált kérdésekben alakított ki a falugyűlés kollektívája egy talán soha nem tapasztalt együtt gondolkodó tervezőgár­dát. Hallatják szavukat A fórum alkalmat kínált — idén immár másodszor — a párbeszédre. A felkínált lehe­tőséggel élve az egyre öntuda- tosabban véleményt nyilvání­tók vették át a szót a tanács- elnöktőil, s tették fel kérdései­ket, konkrét válaszokat várva. De hangzottak el javaslatok is, oly szinten, amelyre eddig nemigen került sor. Értékel­ve a sorrendet, hogy élőbb a lakossági fórum hallathatja szavát, mielőtt a következő tanácsülés dönt a mindnyáju­kat érintő kérdésekben. Fekete Gizella Esti iskola! Ennek a két szónak így együtt különös ki­csengése van. A legtöbb em­ber számára félelmetes dolog ez az oktatási forma. Hiszen a főállású, a mellékállású munká, a család ellátása, a társadalmi munka vagy a köz­életi tevékenység után estére már fáradtan ül a felnőtt diák az iskolapadba. S bizony a ritkán pihenő ember legtöbbször nem képes arra, amit a tanárok elvárnak tőle. A gyengébb tanulmányi eredmény pedig éppenséggel nem inspirál. Sőt, a munka­helyi vagy az otthoni környe­zet kritikájával, lenéző vagy legfeljebb elnéző magatartá­sával is számolni kell, mint kedvet szegő tényezővel. Vagyis nem mindig adja meg az igazi sikerélményt a szabad idő, a magánélet rová­sára folytatott tanulás, tovább­képzés, önképzés. Nem vélet­len, hogy nagy a lemorzsoló­dás az ilyen esti iskolákon, és más, munka utáni továbbkép­zéseken. Az éremnek a másik oldala inkább egy romantikus ka­landnak tűnik. A gyermekko­ri diákévek meghosszabbítá­sának, az iskolai élmények fel. elevenítésének, megismétlésé­nek is megvan a maga vará­zsa. Üj barátokra, ismerősök­re lehet szert tenni. S a leg­különbözőbb munkahelyekről iskolába járó felnőtt diákok egymástól is rengeteget tanul­nak, ha másként nem, hát a kölcsönös információcsere ré­vén. S mivel az éremnek har­madik oldala is van, a jó és a kevésbé jó benyomások, emlé­kek, tapasztalatok után egy sereg kérdést is föl kell tenni. Ml a célja, értelme a fel­nőttoktatásnak? Milyen a presztízse ennek a képzési for­mának? Segítik-e a munkálta­tók a dolgozók továbbtanulá­sát? Hasznosítható-e a min­dennapi életben vagy a mun­kahelyen a megszerzett tudás, az érettségi bizonyítvány? Nos, e kérdésekből is vilá­gosan látszik, hogy elsősorban a dolgozók gimnáziumi oktatá­sáról van és lesz szó a továb­biakban is. E képzési forma közvetlen tapasztalatairól a péceli Rá­day Pál Gimnázium maglódi kihelyezett tagozatának veze­tőjével, Ladányi János iskola- igazgatóval beszélgettünk két alkalommal is. Maglódon 1977-ben indult be a dolgozók gimnáziuma, konkrét igények alapján. A tagozatot fokozatosan fejlesz­tették föl. Ám tény, hogy vál­toznak az idők, változnak az emberek is. Ugyanis míg 1977-ben az el­ső tanulócsoport hatvan fel­Bár a szállítási tevékenység a kocséri Petőfi Termelőszö­vetkezetben is a termelés ki­szolgálására összpontosul, mégis az itt dolgozó gépko­csivezetőket kulcsembereknek tekintik a közös gazdaságban. Minden évben név szerint is elismerik azok munkáját, akik huzamosabb ideje fegyelme­zetten, baleset okozzása nélkül vezették járműveiket. A Köz­lekedési Főfelügyelet által meghirdetett Vezess baleset nélkül nevű mozgalomban a szövetkezet pilótái is rendre szép eredményeket érnek el. Legutóbb Habon Miklóst, Horkai Istvánt, Palotai Sán­dort, Patonai Ferencet, Tóth Imrét tüntették ki a baleset nélkül megtett félmillió kilo­méter után, Birkás László és Nagy Bálint jelvénye pedig 750 ezer kilométerről tanúsko­dik. A főfelügyelet ezen kívül még oklevéllel, a szövetkezet nőtt diákkal indult, az idén a második osztályban huszonha- tan, a negyedikben már csak nyolcán vizsgáztak! Az elmúlt két tanévben fel­tűnően lecsökkent a tanulók létszáma. Emiatt nem is indult minden évben új első osztály. Az idén is csak a második és a negyedik osztálynak voltak hallgatói. Hogy mi az oka ennek a gyors visszafejlődésnek? Sok­féle. Például a tanulmányi szabadságot rendező új rende­let is inkább hátráltatja a dol­gozók továbbtanulását, mint segíti. Ugyanis ha nem a mun­káltató küldi iskolába a dol­gozóját, akkor nem kötelező kiadni a tanulmányi szabad­ságot, vagy munkaidő- és egyéb kedvezmények sem jár­nak, legfeljebb adhatók. Egyes munkahelyi vezetők is úgy ítélik meg, hogy beosz­tottjuk továbbtanulását nem kell támogatni, ha az közvet­lenül nem hat ki a munkavég­zésre. Így már érthető, hogy az esti gimnáziumba jelentke­zők fele lemorzsolódik az is­kola befejezése, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt. Ezt a csökkenő érdeklődést, családi vagy egészségügyi okok is motiválják. Ám a legfőbb ok mégis az, hogy elveszítette korábbi presztízsét a munkásképzés­nek ez a gimnáziumi formája. Pedig a maglódi és a péceli anyaiskola pedagógusain és ve­zetőin igazán nem múlna a helyzet megfordítása. Hiszen a péceli anyaiskola segíti a maglódi tagozatot módszerta­ni anyagokkal, könyvekkel, technikai felszereléssel. Mégis, az idén csak nyolc negyedikes felnőtt gimnazista tette le az év végi osztályvizs­gát. Aszódi László Antal pedig pénzjutalommal tisztel­te mpg a derék gépkocsiveze­tőket. NEB-ülés A gyógyszerekről A Monori Népi Ellenőrzési Bizottság május 27-én délelőtt 9 órakor tartja legközelebbi ülését, amelyen A gyógyszer- ellátás helyzetének vizsgálata című napirend szerepel. Sülysápon Mesejáték Aki másnak vermet ás cím­mel zenés mesejáték kerül be­mutatásra az óvodásoknak és az alsó tagozatosoknak május 27-én, pénteken 13 órakor Sülysápon, a művelődési ház- I ban. Diáksport ’88 Kamionok fekete doboza Kitüntetett gépkocsivezetők Százezer kilométerek

Next

/
Thumbnails
Contents