Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-22 / 121. szám
6 1988. MÁJUS 22., VASÁRNAP Már 1990-re készülnek Testvérkereső Szentendre A Dunakanyar gyöngyszeme, Szentendre, nemcsak páratlan szépsége, hangulata és nemzetközi kulturális kapcsolatai révén válik egyre ismertebbé Európa országaiban, hanem testvérvárosi kapcsolata miatt is. Évek óta találkoznak a szentendrei vezetők és a kultúra képviselői a bulgáriai Koprivstica lakóival, s ők is több ízben ellátogattak már hazánkba. A város vezetői tervezik a kapcsolatfelvételt más nemzetiségű településsel is, még nem dőlt el, hogy Jugoszláviából Cacak, Sremsky Karlovci, Pozarevac, vagy Krusevac lesz-e ez a város. De hasonló témában folynak tárgyalások az NSZK-be- li Wertheim város vezetőivel is. Ámbátor nem ez az első eset. hogy a szentendreiek keresik az együttműködés lehetőségét a Német Szövetségi Köztársasággal, hiszen Gross- Bieberauval már több közös programot szerveztek. Diákok látogattak el egymás otthonába, ismerkedtek meg a másik ország életével és sporttalálkozókon is összemérhették tudásukat. A Német Demokratikus Köztársaságból, pedig Meiningen városában táborozhatnak azok a szentendrei gyerekek, akik német nyelvterületen szeretnék gyakorolni nyelvismereteiket. Ezentúl ezekre a programokra — gazdasági _ okok miatt — kétévenként kerül sor. Természetesen a Szentendrei nyár műsorai is tükrözik a város kulturális kapcsolátait, hiszen ifjúsági zenekarok érkezésére és fellépésére számítanak Koprivsticából, Gross- Biderauból és Meiningenből. Az idei nemzetközi parádé már előkészülete annak a szentendrei idegenforgalmi találkozónak, amelyet 1990-ben rendeznek meg. Olyan városok képviselőit várják még az imént felsorolt zenészeken kívül, amelyek Szent Endre nevét viselik vagy a mi Szentendrénkhöz hasonló karakterű települések. Kihasználták a terep adottságait, így a tetőtéri szint is a talaj magasságába került Az év lakóháza Pomázon Hegyoldalban, a tájba simulva Adomány a premontreieknek Növényi indák és hattyúnyak A jó telek fél siker a csa- ládiház-építésnél. Sajn László rendkívül jó adottságokkal rendelkező parcellát örökölt. Nagy alapterületű, hegyre futó telket, gyönyörű panorámával, két utcára kijárattal. Hasonló házhelyek találhatók a környéken, s ezek némelyikén valóságos erődítmények állnak, legalábbis úgy magasodnak ki a meredek hegyoldalból. Ám Az év lakóháza- pályázat idei nyertese olyan szerényen húzódik meg a hosszú telek felső harmadában, hogy szinte beleolvad a környezetbe. A tető vonala követi az emelkedő ritmusát, még a teraszt is pázsittal vették körbe terméskő helyett. Térkapcsolatok A Körte utca 18. nagyon hasonlít a két évvel ezelőtti Az év lakóháza-pályázat megyei és országos nyertesére. Nagy Balázs építészmérnök szintén po- mázi vályogházára. A hasonlóság nem véletlen, Sajn László otthonát is ő tervezte. — Még az esküvő sem volt meg. amikor már tervezgettük a házat. Azután alighogy megérkeztünk a nászútról, ne- kikezdtünk az alap kiásásának. Ez 1983 őszén volt. Férjem jól ismerte Nagy Balázst és a házát. Ami akkor még nem volt díjnyertes, de sok mindenben mintául szolgált a mi otthonunkhoz. A fiatal házaspár konkrét elképzelésekkel kereste meg a tervezőt. Tudták, hogy galériát szeretnének és mindenképpen olyan lakásra vágytak, amely jól kihasználja a telek szintkülönbsége adta érdekes térkapcsolatokat. S valóban különlegesen szép ház született. Lentről mindössze a nappali hatalmas üvegajtaja és a gyerekszoba ablaka elé nyúló terasz látszik, amely igen praktikus, esőbeállónak is szolgál az autó számára és védi a bejárati ajtót. A ház hátrafelé terjeszkedik, föl csupán egy szintet, a tetőtérbe a hátsó traktus — a telek emelkedéséből adódóan — a föld szintjére került. így alakult ki az a furcsa helyzet, hogy az emeleti erkélyajtón át zöld fűre lép az ember. Lent található a nappali, a boltívvel leválasztott konyha és az étkező, a majd megépülő egyik fürdőszoba, egy nagy gardrób, ahol a család minden holmija elfér a saját készítésű szekrényekben, s itt található, leghátul a garázs. Az étkezőből lépcső visz a galériára — a korlátot egy ismerős asztalos kölcsönadott műhelyében készítette a házaspár —, ahonnan három szoba nyílik. Ám ez a galéria nem egyszerűen közlekedő. A tetőablakoknak köszönhetően világos, tágas tér, amelyből két ajtón át elérhető a kert, illetve a terasz. Ezermesterek — Az aktív munka 1984 tavaszán kezdődött — folytatja a fiatalasszony, aki nem főállású ezermester, mint ahogy azt a lakásban látottak alapján gondolná az ember, hanem ápolónő. Jelenleg a második kislányukkal gyed-en. — Családi, baráti kalákában épült a ház. Itt iparos csak ritkán fordult meg, hiszen még a segédmunkásokat sem tudtuk volna megfizetni. Három év után költöztünk be. Persze akkor még nagyon sok dolog hiányzott, de amikor már bent voltunk, minden könnyebben ment. Szinte havonta vásároltunk valamit, hol egy csaptelepet, hol csempét vagy faanyagot. Igyekeztünk minél egyszerűbb és olcsóbb anyagokat összeválogatni. Azt hiszem, a legnagyobb egyösszegű kiadásunk a nappali hatalmas tolóajtaja volt, ötvenezerbe került. A házat koksszal fűtik, drágább ugyan a szénnél, de mint a házigazdák állítják, rendkívül gazdaságos és kényelmes. A földszinten padlófűtést terveztek, ezért kerámiaburkolata van, az emeleten radiátorokat szereltek. A nappali kandallója nem csupán dísz, ha majd lesz pénz a berendezésre, bizonyosan kellemes lesz elüldögélni előtte a táncoló tüzet figyelve. Összhangban A jelen azonban még kicsit ridegebb. Igaz, hogy a gyönyörű. tágas ház nem került egymillió forintba, de a házaspár kimerítette tartalékait, s még évekre szóló építési, csinosítási, pénzfaló munka vár rájuk a díjnyertes házban, no meg a berendezés szintén nem filléres gondja. A galéria közlekedőjébe több oldalról is árad a fény. A korlát a házaspár terve és saját kezű munkája (Erdősi Ágnes felvételei) A ma még üres nappali kandallója nem dísz csupán — Gyorsabban haladhattunk volna, ha nem az építkezés alatt jönnek a gyerekek — vélekedik a fiatalasszony —, de most már hamarosan túl vagyunk a nehezén. A nagyobbik lány már óvodás, s ha a pici is elindul, akkor lényegesen több időm jut majd a házra, a kertre. Irigylésre méltó házaspár, hiszen nyilvánvaló, azért tudtak öt év leforgása alatt igényes, saját otthont teremteni, mert teljes volt közöttük az egyetértés mindvégig. Kezdve onnan, hogy azonnal belevágtak a? építkezésbe, egyikük sem akart a nagy munka megkezdése előtt még „élni” néhány évet. odáig, hogy mindent együtt terveztek el és valósítottak meg. Szép családi házak sorakoznak a Körte utcában. Nagyok, tehetősek, terebélyesek. Ezekhez képest Sajn László otthona szinte megbújik a hegyoldalban. Nem hivalkodik, mégsem lehet szó nélkül elmenni mellette. Ez a szerénység a ház legnagyobb erénye. Móza Katalin ■f Rom voltában is párat- í lan szépséggel mutatja a '/ gótika egekbe húzó vona- Iáit a zsámbéki templom. ^ Az alig órányi buszozást a ^ fővárostól — a budai he- ^ gyeken át — megéri ez a í látvány. Ám csak hasznunkra válik, ha megismerkedünk történetével is. A község névadója: a Zsámbéki család. Kézai Simon krónikája szerint Franciaországból származott. Első ismert tágja: Smaragd comes 1166—67-ben tűnik fel. Unokái: Egyed és 11. Smaragd neve fűződik először a premontreiek Keresztelő Szent Jánosról elnevezett monostorához, amely minden bizonnyal nemzetiségi jellegű volt. II. Smaragd, aki 1205-től két éven át országbíró, majd különböző vármegyékben főispán volt, l?22-ben eltűnt. Fia: Aynard szolgagyőri comes, aki testvérével, III. Smaragd fehérvári préposttal és Gylét comesszel együtt 1253-ban IV. Bélától atyjának — a premontreiék javára tett — birtokadományainak megerősítését kérte. Ugyanő építette a várat is, amely az Anjou-uralom végéig nevét viselte, s amely a későbbiek során a Maróthiak (1401), majd a leghíresebb Hunyadi birtokába került (1467). Mátyás építkezését bizonyítja az a kétarasznyi átmérőjű címer, amely a régi vár helyén a századforduló eleji ásatáskor került elő. E vár emlékét a mai tanítóképző főiskola bővítésekor a kényszerű bontás miatt már csak a Műemlékek Országos Bizottsága által készített rajzok őrzik. A vártól jobbra levő dombon álló romról eddigi ismereteink ellenére sem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy az a premontrei monostor templomának maradványa. A monostorban hajdan húsz premontrei szerzetes lakott — ám a templom mellett, a domb tetején még kisebb monostor számára is alig maradt hely. A templomrom mellett sem keresztfolyosónak, sem pedig monostorépületnek a nyomát sem találjuk. A templommal párhuzamos pince — amely jelenleg muzeális hivatalnak ad helyet — a XVIII. században épült. Viszont a község ellenkező, mindig is magyaroktól lakott végében, a völgy ölén van egy kis házcsoport, amely — valószínűleg nem ok nélkül — Káptalan névvel il- lettetik Dr. Valter Ilona vezeMegtériil a befektetés Takarmány a laboratóriumból Az állattenyésztéshez érteni kell. Furcsán hangzik a megállapítás, de sajnos nagyon sok esetben tapasztalható a szaktudás hiánya, s az ebből fakadó veszteségek, vagy gyakrabban sirámok, hogy már ezt sem éri meg csinálni. Való igaz, a tartási költségek emelkedésével nem nőttek azonos mértékben a felvásárlási árak, ám az megengedhetetlen, hogy a „szoros .nadrágszíjjal” működő gazdaságunkban a különböző állati termékek előállításához szükséges költségek nagyobb hányadát a takarmányra fordított forintok alkossák. Az állatok élelmezésére költött összeg a kisgazdaságok eredményességét is meghatározza, ám a nagyüzemekben ennél is élesebben mutatkozik meg a pazarlás, vagy a helyes takarmányozás eredménye. Ennek szellemében vetődött fel néhány esztendeje a kiskunlacházi Kiskun Termelőszövetkezet szakembereinek fejében, hogy létre kellene hozni egy takarmánylaboratóriumot. A létesítmény elkészült. Nagyobb összeg hiányában egyelőre egy használaton kívüli épületben helyezték el a műszereket, amelyekkel jelen pillanatban tízféle paramétert tudnak mérni. Többek között a szárazanyag, a nyersfehérje és a foszfortartalom kimutatására alkalmasak a viszonylag egyszerű berendezések, ám ezek segítségével is jelentősen tudják javítani az állatok termelési hozamát. Az adatok feldolgozását a szakemberek számítógépek segítségével kívánják megoldani, amire már csak azért is szükség lesz, mert minden állatra külön számolják ki a létfenntartáshoz és a termeléshez szükséges takarmány mennyiségét. A gazdaság vezetőinek elképzelése szerint a laboratóriumot folyamatosan bővítik, s az üzemi tevékenységen kívül később bérmunkát is vállalnak. Célkitűzéseik közé tartozik a partnerhálózat kiépítése, s a megrendelők megnyerése érdekében a gyors és mérsékelt árakon megszámított szolgáltatás. A közeljövő feladatai közt szerepel a vizsgált paraméterek számának növelése, illetve egyszerűbb állategészségügyi vizsgálatok elvégzésének megszervezése is. B. Gy. tésével napjainkban is tartanak az ásatások. Talán ezek révén választ kaphatunk arra: hol volt a Zsámbékiak monostora? Eddig csak az valószínű, hogy a templom II. Smaragd országbíró idejében épült. A templomrom boltozatai s szerkezeti részei csúcsívesek: ablakai, ornamensei a román stílus jegyeit hordozzák magukon. Ezek közül leginkább az a fríz „bűvöli” szemünket, amely a főhajó szentély felőli első köteges pillérének fejezetét díszíti: növényi indák között egymásba fonódó nyakú, hátratekintő, hattyúszerű madarakat ábrázol. Ez a motívum fellelhető a Zsámbékon talált bronzzablák díszítésén. Divald Kornél, a századforduló kiváló . művészettörténésze, akadémiai székfoglalóját e régészeti lelet értékelésének szánta. A két zabla, amely jelenleg a Nemzeti Múzeum becses kincse, a templom és a vár fölött levő szőlők művelése közben került elő, s Radnich Imre plébános értékmentő gesztusaként jutott nemzeti gyűjteményünkbe. Mindkettő az úgynevezett feszítő zablák fajtájához tartozik, ilyeneket a rómaiak a császárság korában használtak. Keleti hatásra bronzpántokkal és -korongokkal (pha- lerákkal) díszítették. A középkor első századaiban a feszítő zablát nem ismerték. A későbbiek közül is kizárólag egyetlen töredék maradt fenn, a párizsi Stein-gyűjtemény- ben. A művészi szempontból sikerültebb zablán a pántot lombok között díszítő két hattyú nyaka fonódik egymásba, mint a pillérfejezet domborművén, hanem szalaggal van összekötve. Ezekből arra következtethetünk, hogy az Árpád-kori magyarok iparművészetére is nagy hatást gyakoroltak a bizánci ötvösök. Dr. Rászlai Tibor művelődés történész Halbeszéd Egyes halfajták hangjuk alapján ismerik fel egymást és a nőstények íváskor a legmélyebb hangot kibocsátó hímet találják a legvonzóbbnak — állapították meg a tudósok. A kutatók a karib-tengeri korallvilág jellegzetes lakóival, a Pomacentridae családhoz tartozó színes trópusi halakkal végeztek kísérleteket. Kimutatták, hogy a hal mérete és az általa kibocsátott hang mélysége között szoros összefüggés van. A halbiológusok megfigyelései szerint íváskor hölgy válasz van: a nőstény a hímek ciripelésszerű hangját figyeli. Mivel a házastársi munkamegosztásban a hím őrzi az ikrát a kikelésig, a nőstény a fellelhető legnagyobb hímet választja, hogy az ösztön parancsának engedelmeskedve a lehető legnagyobb esélyt biztosítsa utódainak a túléléshez. A kutatók a laboratóriumban hangok segítségével már irányítani is tudják a halak szexuális viselkedését: befolyásolni tudják az udvarlást, a nőstényt olyan párválasztásra tudják késztetni, amelyre természetes körülmények között sose adná a fejét.
