Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-21 / 120. szám
MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGOS PARTÉRTEKEZLET irányelveit, de a törvénytervezet politikai jelentősége miatt szükségesnek tartotta, hogy a pártértekezlet állásfoglalását kérje. A készülő gazdasági társasági törvény megőrzi az állami és a szövetkezeti tulajdon meghatározó szerepét, de számol azzal a ténnyel, hogy a szocialista társadalom építésének hosszú történelmi szakaszában korlátozott mértékben még fennmarad a magántulajdon is, és ezt célszerű törvényben megszabott keretek közt integrálni gazdasági életünkbe. Gazdaságunk modernizálása, a szerkezetátalakítás szükségessé teszi azt is, hogy ugyancsak törvényes keretek között megfelelő szabályozással igénybe vegyünk külföldi működőtökét mind a szocialista, mind a kapitalista országokból. A törvény a társasági formák szabályozásával meg fogja könnyíteni a tőkeáramlást a hatékonyan gazdálkodó területekre, s ezáltal segíti kibontakozási programunk végrehajtását. Szólni kell arról is, hogy ezek a változások nemcsak a gazdasági tevékenység szervezeti formáit gazdagítják. A mennyiségi változásokon túl olyan kérdésekkel is szembe kell néznünk, hogy mit kell tekintenünk nem munkával szerzett jövedelemnek, milyen a viszonyunk a profithoz, az osztalékhoz vagy éppen a kizsákmányoláshoz. Ezeket a kérdéseket elsősorban gyakorlati, tehát politikai s nem ideológiai kérdésnek kell tekintenünk. Szocialista rendszerünk garancia arra, hogy hazánkban a kizsákmányoló osztályok uralma soha többé nem térhet vissza. A megyei küldöttcsoport egy része A kultúra valódi értékei A küldöttek feszült figyelemmel követik a vitát vezete és tagja ennek érdekében dolgozik. Nélkülözhetetlen a tájékozottság, a műveltség, a kulturált vitaképesség. Elengedhetetlen a szoros, mindennapi kapcsolat a dolgozó emberekkel, kisebb és nagyobb közösségeikkel. Követelmény a megalapozott, átgondolt döntés, a körültekintő szervező munka. Munkánk eredményének, politikánk sikerének kulcskérdése az, hogy meggyőző érvekkel, türelemmel, példával megnyerjük céljainknak az emberek többségét, Kedvés elvtársaik! A társadalom, életének alapja a munka, a fejlődésnek alapkérdése, hogy a szocialista társadalom humánus vonásainak megőrzésével megteremtsük a hatékony gazdasági munka feltételeit. A megoldandó feladatok ismertek. Van kibontakozási és törvényerőre emelt stabilizációs programunk. Javaslom, hogy az országos pártértekezlet erősítse meg e két programot, és a párt két év múlva esedékes következő kongresszusáig ezek megvalósítását állítsa a gazdasági, politikai munka előterébe. Az erőfeszítésnek már mutatkoznak a kezdeti eredményei. A múlt évben megmozdult, emelkedett az ipari termelés, a nemzeti jövedelem, az idei év első negyedében — hosszú idő óta először — kiegyenlített volt a külkereskedelmi mérleg. Ezek jó jelek, de a szükséges fordulat még nem következett be. A hatékony gazdálkodás megteremtéséért folytatott küzdelemben a vezető szerveknek, a kormánynak megvannak a maguk feladatai, de meg kell mondani, hogy a csata végül is a termelő- és a termelést kiszolgáló üzemekben dől el. Bevezetőmben a gazdasági munkának csak néhány elvi kérdését kívánom érinteni. A gazdasági munkát nálunk a szocialista tervezés és a piac értékítéletének érvényesítése együttesen kell hogy meghatározza. A tervezést új módon kell felfogni. Országunk adottságai, gazdaságunk nyitottsága miatt a nemzeti jövedelem alakulása nagymértékben függ az exporttól. A világ- gazdaság a gyors változás állapotában van, a kereslet és a kínálat is ettől függ. Világos, hogy ilyen viszonyok között az ötéves népgazdasági terv csak irányokat programozhat és nem tervezheti meg öt évre tételesen az előállítandó és értékesítendő áru- mennyiséget. A hatékony gazdálkodás megköveteli a teljesítmény szerinti differenciálást. Biztosítani Kell egy részről a veszteséges termelés visszafejlesztését, más részről a beruházási eszközök és az élőmunka átcsoportosítását a hatékonyan dolgozó vállalatokhoz. Érvényben van a munkához való jog, s ez azt jelenti, hogy gondoskodni kell az átképzen- dő, illetve átmenetileg munka nélkül levő emberek gondjainak intézményes megoldásáról. Az előkészületben lévő intézkedések között kiemelkedik a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényjavaslat. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a törvény Kedves elvtársak! Ha több szocializmusról beszélünk, az egyben több kultúrát is jelent. Ha több demokráciát mondunk, az egyben magasabb műveltséget is igényel. Az országos pártértekezletnek nincs módja arra, hogy részleteiben foglalkozzon a művelődésügy, a kulturális élet kérdéseivel. Azt javaslom, hogy erősítsük meg azt a régi szocialista sartk- igazságot, hogy társadalmunk létérdeke a kulturális fejlődés segítése, a tudás anyagi és erkölcsi megbecsülése. Megértem, hogy értelmiségi körökben kifogásolják a tudományos és kulturális célokat szolgáló anyagi eszközök szűkösségét, nem tudom viszont elfogadni, ha ebben kultúraellenes politikai tendenciát látnak. A tudományra, a kultúrára fordítható anyagi eszközök mennyisége nem politikai koncepciót fejez ki, hanem a szükség diktálta — remélhetőleg átmeneti — helyzetből adódik. Ezzel összefüggésben több feladat is van. A kormánynak az a feladata, hogy amint az ország helyzete lehetővé teszi, növelje a kutatás és a művelődés részesedését a költségvetésből. A tudományos és kulturális élet irányító szervei fokozott figyelmet fordítsanak arra, hogy a rendelkezésre álló ma sem csekély összegek az alkotás és a művelődés területén a legjobban hasznosuljanak. Értelmiségi barátainktól azt kérjük, hogy kibontakozási programunk végrehajtásának segítségével járuljanak hozzá a felosztható anyagi eszközök bővítéséhez. A párt régóta követi azt az elvet, hogy biztosítani kell a tudományos kutatás és a művészi alkotás szabadságát. Jogosnak tartja azt a figyelmeztetést, hogy a kulturális életben a rosszul értelmezett üzleti szellemre hivatkozva ne engedjük az ízléstelenség terjedését a valódi kulturális értékek rovására. A párt számít az alkotókra a közízlés fejlesztésében, a közerkölcsöt romboló tevékenység megfékezésében, a szocialista és humanista eszmék terjesztésében. Bízik abban, hogy kulturális életünk képviselői a maguk eszközeivel is fellépnek az áltudományosság, a látszattevékenység, az erőszak kultusza, az ízléstelenség számos formájának terjedése ellen. Politikai téren is kedvezőbb, feltételeket kell teremteni az alkotó munka számára. Jobban kell bízni az alkotó értelmiség politikai felelősségtudatában, nincs szükség gyámkodásra, kicsinyes beavatkozásra, adminisztratív eszközökkel történő direkt irányításra. A szocialista haza jövőjéért érzett felelősség lehetővé teszi termékeny partneri kapcsolatok építését politikai intézményeink és a valódi alkotó munkára kész értelmiségiek között. A viták az élet természetes velejárói, és sok hasznot hozhatnak, ha félretesszük a presztízsszempontokat, s a közös célért dolgozunk. Tisztelt pártértekezlet! A pártértekezlet elsősorban belpolitikai kérdéseket tárgyal, ezért az állásfoglalástervezet keveset foglalkozik nemzetközi kérdésekkel, de elkerülhetetlen, hogy ezekre is kitérjünk. Erre szükség van azért, mert a világban nagy jelentőségű események mennek végbe, s munkánk eredménye nagymértékben függ a nemzetközi viszonyok alakulásától. Alapos helyzetértékelés Röviden én is utalnék arra, hogy nemzetközi megítélésünk döntően hazai dolgaink alaNflO kvf/l részvétéit'lehetőségé korábbi hasonló országos pártfórumon, a jegyzetírónak nincs összehasonlítási alapja annak megítélésére, mennyiben más és mennyiben hasonló a mostani pártértekezlet például a XIII. kongresz- szussal összevetve. A formai különbségek — úgy tűnik — nyilvánvalóak, hiszen látszólag most „csak” egy némileg kibővített jogkörű és szélesebb körű vitára alapozott félidős értékelésről és feladatmeghatározásról, a szükséges személyi felfrissítésről van szó. De az MSZMP főtitkára bevezető előadásában ugyanakkor arról szólt, hogy a tanácskozás hatáskörét nem lehet jogi megfontolások alapján korlátozni; a mérlegelés csak politikai alapon történhet és a pártértekezletnek joga és kötelessége dönteni minden olyan kérdésben, amiben azt a helyzet megköveteli és a párttagság nagy többsége szükségesnek tartja. Azt, hogy ilyen ügyek nem kis számban vannak, az elmúlt időszak Pest megyei vitái is jól mutatták. Nem is csupán az állásfoglalás-tervezet fölötti eszmecserékre gondolok, hanem mellettük a tagsági könyvek cseréjét előkészítő beszélgetésekre, vagy éppen az ideológiai munka, illetve a politikai intézmény- rendszer fejlesztéséről folytatott tézisvitákra. Feltétlenül szólni kell a külsőségekben érzékelhető változásokról is, amelyekre többen felhívták a figyelmet azok közül, akik az 1985-ös kongresz- szuson jelen lehettek. Kollégiumi — és nem szállodai — elhelyezés, bőséges, de mégis egyszerű étkezés, a régi kongresszusok színhelyén a MÉMOSZ-szék- házban rendezett tanácskozás, visszafogott dekoráció a nagyteremben. Persze, mégsem ezek a fontos dolgok, a megítélés alapja csak a tanácskozás munkája, a megszülető határozatok, a szervezeti és személyi döntések minősége lehet. Vagyis az: sikerül-e az ország hajóját szelek és ellenszelek közepette, hullámok sodrásában is stabilizálni, majd a megfelelő irányba fordítva újra nekilendíteni. Ez most, ebben a három napban jórészt a küldötteken múlik; a fordulat kormányosain. Felkészülten érkeztek, akik most társaik képviseletére hivatottak. Pest megyéből, a több mint 50-ből közel 20- an azzal a szándékkal, hogy felszólalnak a vitában. A teljes küldött-testületre vetítve ez statisztikailag is több száz hozzászólási igényt jósol. Erre pedig három nap bizonyára kevés lesz. Megnő így a megyei küldöttcsoportok összmunkájának jelentősége; a tanácskozás előestéjén már lázas munka folyt a szálláshelyen, annak „bemérése”, várhatóan hányán kaphatnak szót, és ha ezt már tudjuk, kik tolmácsolják a megye kommunistáinak véleményét. A FORDULAT KORMÁNYOSAI Ha pedig ekörül már nagyjából kialakult a „közmegegyezés”, a felszólalás jogát átruházók leglényegesebb gondolataik elmondására szeretnék rábírni szerencsésebb társaikat. Ez könnyű és nehéz feladat is egyben. Nehéz, mert sok az érv, a példa, a vélemény és a javaslat, és egy hozzászólás legfeljebb 15 perces lehet. Könnyű, mert sokszínűségükben is egybecsengőek a megfontolások: a megyei pártbizottság április végi ülésének mondandója képezi mindegyik alapját és keretét. Erről beszélt többek között Hamza Antal, a monori Mezőgép 2. számú gyárának esztergályosa, dr. Benedek László, a százhalombattai rendelőintézet igazgatója, Zámbó Sándorné szigetszentmik- lósi tanárnő, Scheiber Józsefné duna- varsányi tsz-elnök-helyettes. És a vélemények? A többség szerint a dokumentum előnyére változott, sok mindent sikerült beépíteni az előzetes vitákból. Rátosi Ernő, a százhalombattai DKV vezérigazgatója például a piaci viszonyok érvényesítésének markánsabb megfogalmazását üdvözli, Tavaszi József, a Pestvidéki Gépgyár födisz- pécsere annak örül, hogy a demokratikus centralizmuson belül aktuális feladatként most nagyobb hangsúlyt kapott a pártdemokrácia erősítése. Persze vannak módosító és kiegészítő javaslatok is az írásos anyag tervezetéhez; dr. Szemők András, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságának osztályvezetője, Szabó István, az egyetem KISZ-titkára és dr. Kiss Jenő, a megyei KISZ-bizottság első titkára csütörtök éjjel két óráig egyeztették észrevételeiket, amelyet aztán, már a konferencia első napján, eljuttattak a tanácskozás szerkesztőbizottságához. Mert ilyen bizottság is létezik, és nemcsak formálisan, hanem igen kemény munkát végezve teljesiti feladatát. Vezetőjét és tagjait a pártértekezlet választotta meg, és arra hivatott, hogy kialakítsa az állásfoglalásnak majdan a fórum záróülése elé kerülő végső formáját, összegezzék és rendezzék az írásban benyújtott hozzászólásokat és a konkrét szövegszerű módosítási javaslatokat. A szerkesztőbizottság segítő munkacsoportjának vezetője Lányi György, a KB osztályvezető-helyettese már péntek kora délután azt válaszolhatta kérdésemre, hogy addig közel kétszáz hozzászólást juttattak el hozzájuk írásban és több tucat konkrét módosító indítványt is feldolgoztak már, azért, hogy megfelelően előkészít, hessék a végső állásfoglalást. Érdekességként említette, hogy e munkában a korszerű technika eszközeit is fölhasználják már; most először számítógépes szövegszerkesztő rendszer segíti a feldolgozást. Sok víz folyik le a Dunán addig, ameddig sor kerülhet a végső állás- foglalás beterjesztésére. Hiszen még csak az első nap telt el. A tanácskozás munkajellegére utal az is, hogy Kádár János főtitkár, alig ötven percben foglalta össze szóbeli kiegészítését az írásos előterjesztéshez. A nagy érdeklődéssel várt bevezető előadás valóban vitaindító, vitára ingerlő volt. Azok a küldöttek, akiktől a szünetben volt módom véleményt kérni, nagyra értékelték, hogy a referátum nem igyekezett minden kérdésről szólni, valóban a legfontosabb ügyekre koncentrálni. Ferincz Gyuláné, a Kövizig laboránsa szerint bővebb vitaindítóra nem is lett volna szükség, hiszen az talán korlátozta volna a hozzászólókat. Horváth József, a Csepel Autógyár esztergályosa. aki egyben a Központi Bizottság tagja is, azt tartotta fontosnak, hogy a főtikári beszámoló rövid terjedelme ellenére is foglalkozott minden olyan lényeges kérdéssel, amely a pártértekezletet megelőző szervezeti vitában fölmerült. Dr. Waldhausel Ágnes, a szigetszentmiklósi rendelőintézet orvosa az alapvető egyetértés mellett egy ponton máris vitatkozott a főtitkárral: szerinte a kultúra anyagi támogatásának ilyen alacsony színvonala nem magyarázható már önmagában gazdasági helyzetünk szűkösségével. Bálint Csaba, a Dabasi Nyomda igazgatója pedig azt hangsúlyozta, hogy föltétlenül el kell kerülnünk a XIII. kongresszuson egyszer már elkövetett hibát, hogy a gazdaság kisebb kezdeti eredményeit rögtön a megtörtént fordulat jeleként értelmezzük. Politikai viták, elvtársi tapasztalat- cserék és baráti beszélgetések ülésteremben és folyosón, szálláshelyen és autóbuszon, munkaidőben és étkezés közben, r ggel, napközben és este... A pártértekezlet első napja eltelt, és bár Pest megyei küldött még nem kapott szót, mindenki tudja lehetőségeit és érzi felelősségét is. Hiszen ma minden bizonnyal mi is hallathatjuk majd szavunkat, a megye párttagságának képviseletében elhangozhatnak majd javaslataink. És — ami úgyszintén nagyon fontos — dolgozik már a jelölőbizottság, amelynek Pest megyéből Krasznai Lajos, a pártbizottság első titkára, a küldöttcsoport vezetője is tagja. Dárd András kulásától, soros feladataink megoldásától függ. Jelenleg az ország külföldi megítélése jó. Ez eddig elért eredményeinken, a szocialista gyakorlatot megújító lépéseinken és természetesen: pozitívan értékelt nemzetközi tevékenységünkön alapszik. Most, ismerve a nehéz feladatokat, amelyek megoldásával küzdünk, a figyelem ismét fokozott mértékben fordul a Magyar Népköztársaság felé. A közvetlen érdekeltségen túl azért is megfelelően kell dolgoznunk, hogy országunk, népünk becsülete növekedjék határainkon kívül. Napjainkban gyakran és sokféleképpen vitatják a szocializmus mai helyzetét a világban. A szocialista fejlődéssel járó konfliktusok láttán egyesek a szocializmus válságáról beszélnek, mások pedig nagyon is ósdi, konzervatív, kommunistaellenes nézeteket elevenítenek fel. Szerintem nem a szocializmus válságának, hanem megújulásának vagyunk tanúi. Saját tapasztalatainkból is tudjuk, hogy a társadalom vajúdása kínokkal jár, de ezek között a kínok között a jövő szép és egészséges társadalma születik. Bár az egyes országok fejlettségi szintje különböző, az egész szocialista világrend- szer fejlődésének új, magasabb szintjéhez érkezett. A Szovjetunióban és más szocialista országokban megindult megújulási folyamatnak óriási a jelentősége, mert mindenekelőtt a realitás, a tényleges helyzettel való szembenézés és a nyíltság a fő jellemzője, ami a feladatok megoldásának első és elengedhetetlen feltétele. Számunkra, magyar kommunisták számára ez mindenekelőtt azt jelzi, hogy a szocialista fejlődés fő áramlatában haladunk, a magyarországi reformfolyamatok a szocializmus fejlődésének szerves részévé váltak. A nemzetközi helyzet a Szovjetunió és a Varsói Szerződés kezdeményezései nyomán kedvező irányban változott. Üdvözöljük a szovjet— amerikai tárgyalásokat, a Washingtonban aláírt megállapodást a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról és a tárgyalásokat a stratégiai atomfegyverek 50 százalékos csökkentéséről. A közeli napokban Moszk- (Folytatás a 4. oldalon.)
