Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-21 / 120. szám
I MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGOS PARTÉRTEKEZLET PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM Ára: 1,110 forint 1988. MÁJUS 21., SZOMBAT KÁDÁR JÁNOS FŐTITKÁR: Átfogó reformokra van szükség életünk valamennyi területén Lázár György főtitkárhelyettes cinökle* tével kezdte meg munkáját tegnap az országos pártértekczlet, amelynek elnökségébe többek között meghívást kaptak a politikai. a társadalmi és a gazdasági szervezetek vezető képviselői, közöttük a Pest megyei küldöttcsoportból Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Gőg Mátyás, a Hercéghalmi Kísérleti Gazdaság igazgatója és Szlamenicky István, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének főtitkára. Tagja az elnökségnek Beck Tamás, a budakalászi Buda- flax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezér- igazgatója, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke is. Lázár György megnyitójában emlékeztette küldött-társait arra, hogy a XIII. kongresszus óta eltelt három évben a magyar munkásmozgalom több kiemelkedő személyisége távozott el az élők sorából. A pártértekczlet egyperces néma felállással adózott a Központi Bizottság volt tagjai: Bru- tyó János, Cserháti István, Herczeg Károly, Nemes Dezső, Oláh István és Révész Ferenc, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai közül elhunyt Győri Imre és Takács Imre emlékének. Elnöki megnyitójának végén a főtitkárhelyettes tisztelettel köszöntötte a küldötteket, a meghívottakat — köztük a magyar munkásmozgalom veteránjait és a pártonkívülicket —, az MSZMP minden tagját, s eredményes munkát kívánt az országos pártértekezletnek. Ezt követően Kádár János főtitkár emelkedett szólásra. Tisztelt pártértekezlet! Kedves elvtársak! tártunkban rendszeressé vált, hogy két kongresszus között, az ötéves tervidőszak felén túlhaladva a Központi Bizottság kibővített ülésen áttekinti a kongresszusi határozatok végrehajtásának alakulását, tapasztalatait. Múlt év decemberében a Központi Bizottság úgy határozott, hogy ezúttal nem a szokásos ülésén, hanem országos pártértekeslet összehívásával tesz eleget e kötelezettségének. A pártértekezlet összehívását a XIII. kongresszus után kialakult helyzet indokolta. Felelősen gondolkodó és cselekvő marxista—leninista pártnak szigorúan, a tényekét mérlegelve kell a helyzet értékelését elvégeznie. Mit mutatnak a tények? A VII. ötéves terv első két évében a bruttó nemzeti össztermék 4,9 százalékkal emelkedett, az ipari termelés 5,8 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelése 0,8 százalékkal nőtt. Beruházásokra 1987-ben 9,4 százalékkal költöttünk többet, mint 1985-ben. A lakosság reáljövedelme 1 főre számítva két év alatt 2,4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1,3 százalékkal nőtt. Az állami költségvetés hiánya 1986-ban 46,9 milliárd forint, 1987-ben 35 milliárd forint volt. Bruttó adósságunk konvertibilis valutában 13 milliárd dollárra, nettó adósságunk 10,9 milliárd dollárra emelkedett. A fejlődést mutató számok mellett látnunk kell azt is, hogy gazdaságunkban nem következtek be minőségi változások, a szerkezetátalakítás vontatottan halad, a belső és külső pénzügyi egyensúly romlott, s mindennek következtében nemcsak az életszínvonal érzékelhető emeléséhez, hanem annak teljes körű megvédéséhez is hiányzanak a feltételek. Mindez azt is mutatja, hogy a XIII. kongresszus helyzetértékelése, és a kitűzött gazdagsági és életszínvonal-fejlesztési célok nem voltak kellően megalapozottak, s a végrehajtás is elmaradt a követelményektől. Ezt felismerve a Központi Bizottság kidolgozta és a múlt év júliusában határozattá emelte a gazdasági- társadalmi kibontakozás programját, majd a kormány szeptemberben hároméves gazdasági stabilizációs programot terjesztett az Országgyűlés elé, amely elfogadta azt. A gazdasági helyzet alakulása természetszerűleg kihatott az ország társadalmi és politikai életére is. Nőtt az elégedetlenség a korábbi években megszokott gazdasági és társadalmi fejlődés megtorpanása, a szokatlan nehézségek szaporodása miatt. A jelen nehézségei miatt a korábbinál többen látják bizonytalannak a jövőt. Politikai intézmény- rendszerünk a megváltozott viszonyok között nem áll feladata magaslatán, működésében zavarok jelentkeznek. Romlott a közhangulat, csökkent a bizalom a párt és a vezetők iránt. S ahogy ez ilyenkor lenni szokott, az ország határain belül és kívül is jelentkeznek mindazok, akik szeretnek a zavarosban halászni, s megpróbálják az ország nehézségeit a szocialista rendszer ellen felhasználni. Mindezt mérlegelve határozott úgy a Központi Bizottság, hogy a párt szerveit és szervezeteit képviselő magasabb fórum, a párt most ösz- szeült országos értekezlete tekintse át a párt helyzetét, és jelölje ki a legfontosabb feladatokat a következő kongresszusig. Nyilvánvaló, ha a pártértekezlet figyelmét a szocialista építés legidőszerűbb, a párttagságot, s a közvéleményt leginkább foglalkoztató főbb politikai kérdésekre összpontosítja, s ezekben határozottan állást foglal, akkor magadja a nélkülözhetetlen világos útmutatást a gyakorlati munka elengedhetetlen megjavításához. A pártértekezlet nem kevésbé fontos feladata a vezető testületek személyi összetételének megújítása, megfiatalítása, arrtit a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság rriaga is időszerűnek tart és javasol. A pártértekezlet — mozgalmi hagyon^ányainknak megfelelően — a pártszervek, a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, a budapesti pártbizottság, a megyéi és megyei jogú pártbizottságok küldötteinek tanácskozása. A pártértekezlet előkészítésében azonban az állásfoglalás-tervezet vitája keretében egész párttagságunk, párton kívüli szövetségeseink széles köre vett részt. A szervezett vitákban kétszázezernél több felszólalás hangzott el, és sok ezer javaslatot juttattak el hozzánk. A Központi Bizottság nevében köszönetét mondok párttagságunknak, külön a véleményezésre felkért testületek tagjainak, mindazoknak, akik véleményük, javaslataik közlésével segítettek a felkészülés munkájában. A beérkezett javaslatok közül az állásfoglalás-tervezet véglegesítésénél a Központi Bizottság hasznosította mindazokat, amelyek abba beépíthetők voltak. Számos olyan módosító javaslat érkezett, amely önmagában elfogadható lett volna, de a terjedelem nem növelhető a végtelenségig. Sok olyan ésszerű javaslat érkezett, amely helyes, de nem az állásfoglalásba való, hanem a végrehajtás menetében hasznosítható. Ezeket a Központi Bizottság rendszerezi, és a végrehajtásra kötelezett szervek vezetőinek rendelkezésére bocsátja. Az előkészítő szakaszban több helyen feltették azt a kérdést, hogy milyen ügyek eldöntésére van felhatalmazása a pártértekezletnek. A szervezeti szabályzat nem részletezi a pártértekezlet feladatkörét. A választ nem a paragrafusokban kell keresni, hanem politikailag kell mérlegelni. Ha így közelítünk a kérdéshez, azt mondhatom, hogy a pártértekezletnek joga és kötelessége dönteni minden olyan ügyben, amit a helyzet megkövetel, s amit az előzetes viták tanúsága szerint a párttagság nagy többsége szükségesnek tart. Többen emlegették, hogy a vitához rendelkezésre álló idő rövid volt. Ebben a véleményben sok igazság van, mégis úgy gondolom, hogy a döntések halogatásából több kár származna, mint amennyi hasznot az előkészítés elnyúj- tása adott volna. Egyébként a vitát tulajdonképpen nem ez év áprilisában kezdtük. A napirenden levő kérdésekkel a párt az alapszervezetektől a Központi Bizottságig már . hosszabb idő óta foglalkozik. A múlt évben a gazdaságitársadalmi kibontakozás programját feldolgozta az egész párt. a tagkönyvcserével kap- (Folytatás a 2. oldalon.) Ez történt A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete pénteken délelőtt 10 órakor Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munkáját. A párt több mint 800 ezer tagját .860 küldött képviseli a tanácskozáson. Jelen vannak — szavazati joggal — a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, valamint az. értekezlet meghívott, vendegei. Az országos értekezletet Lázár György főtitkárhelyettes nyitotta meg. Megállapítqtta, hogy a tanácskozás határozatképes. Bejelentette továbbá, hogy a küldött- csoportok az elnökségre, á munkabizottságok közül a pártértekczlet titkárságára, szerkesztőbizottságára, és a szavazatszedő bizottságra vonatkozó, .írásban kiadott javaslatokat változtatás nélkül elfogadták, Egyetértettek azzal, hogy a második napirendi pont „Szervezeti ^s személyi kérdések” megnevezést kapjon. Lázár György ismertette, hogy. a Magyar Néphadsereg küldöttcsopqrtr ja indítványozza: a jelölőbizottságban kapjon képviseletet a Külügyminisztérium és a határőrség küldöttcsoportja is, így a 33 tagú bizottság' 2 taggal egészül ki, s valamennyi küldöttcsoport képviselője részt vehet a munkában. A küldöttek együttesen szavaztak valamennyi javaslatról: az országos értekezlet a tanácskozás elnökségére, napirendjére, ügyrendjére, munkabizottságaira tett javaslatokat az ismertetett módosításokkal egyhangúlag elfogadta. A küldöttek egyhangúlag megszavazták a két vezető testület újjáválasziására, valamint a létszámukra vonatkozó javaslatokat is. Az országos értekezlet napirendje tehát a következő: 1. Állásfoglalás a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről. 2. Szervezeti és személyi kérdések. Lázár György megnyitója" után megkezdődött az első napirendi pont tárgyalása: Kádár János, az MSZMP főtitkára mondott előadói beszédet. A főtitkári beszámolót követő vitában elsőként Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára szólalt fel. Ezt követően szót kért Panker Mihály, a Rába Magyar Vagonéi Gépgyár géplakatosa, fődarusa és Szabó Tamásné, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank kiskunhalasi fiókjának vezetője, majd Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottság első titkára emelkedett szólásra. A vitábán a továbbiakban Rajki Sándorné, a Gagarin Hőerőmű pártbizottságának titkára:; Barta György, a Budapesti Műszaki Egyetem pártbizottságának titkára; Keresztury Dezső akadémikus, író és Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke fejtette ki véleményét. Szót kapott Bieter Katalin, a Kontakta Alkatrész- gyár szentesi gyárának szakmunkása; Menyhárt Lajos, az MSZMP Debrecen Városi Bizottságának első titkára; Dudla József, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára; Kovács Géza, a Szabolcsbá- kai Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke; Karva- lits Ferenc, az MSZMP Zala Megyei Bizottságának első titlcára és Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Felszólalt Fejesné Jenéi Csilla, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, hallgatója; Kázsmér János, a Videoton Elektronikai Vállalat vezérigazgatója és Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ugyancsak kifejthette .álláspontját Antalóczy Albert, ez MSZMP Komárom Megyei Bizottságának első titkára; Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának titkára; Pataki Attila, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat pártbizottságának titkára és Szabó István, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára. Az értekezlet első munkanapján az elnöki tisztet Lázár György, valamint Csehák Judit egészségügyi és szociális miniszter, Magyar Kálmán, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára, egyetemi tanár és Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, a TOT elnöke töltötte be. Kádár János beszédét mondja
