Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-03 / 104. szám

Mogyoród Mikor lesz fogorvos? Hónapok óta nincs fogor­vos Mogyoródon. Az emberek nagyon rossz szájízzel beszél­nek a íogorvoshiányról, bu­szon, HÉV-en, s az utcán egv- aránt. Idős. sok esetben rok­kant, beteg emberek keresgé­lik a rendelőt Fóton, Kerepes- tárcsán, Gödöllőn s a környék falvaiban, ahol a lelkiismere­tes orvosok többnyire ellátják őket, de a betegek számára nem mindegy mennyit, és pótlás esetén hányszor utaz­nak kilométereket, várnak órákat. A tanácson a vb-titkárt, Lichtenstein Imrét kérdeztük, mi az igazság, s mi várható a jövőben. — Az itt dolgozó fogorvos tavaly augusztus óta van be­tegállományban. s még bi­zonytalan ideig ott lesz. A faluba hetente két alkalom­mal átjárt helyettesíteni, pár hónapot a szadai fogorvos. Igaz, április elejétől már nincs ez a helyettesítési megoldás, mert az asszisztens is beteg lett. Most Szadára mehetnek a mogyoródiak. Mi egyébként úgy tudtuk, a lakosság meg van elegedve a szadai megol­dással. A fogorvosi nem hiány­szakma, egy-egy meghirdetett állásra tíznél is főbb a je­lentkező. A háromezernél na­gyobb lélekszámú községnek megoldást jelentene egy szer ződéssel dolgozó orvos is. — Régebben is voltak prob­lémák a fogorvossal, például nem tartotta be a rendelési időt — tette még hozzá a vb- titkár —, de helyettest csak akkor veszünk fel, ha az em berek írásban kérik a ta­nácstól. A szóbeszéd hatására nem. Válasz interpellációra Tilos a kutyafuttatás A tanács legutóbbi ülésén tudomásul vette a korábbi ta­nácskozáson benyújtott inter­pellációkra adott válaszokat. Dr. Blans Sándor, 10-es vá­lasztókerület, kérte, hogy a Szabadság út 33—41. közötti járdaszakaszon helyezzenek el kerékpározást tiltó táblát. A műszaki osztály válasza: a rendőrkapitányság közleke­désrendészeti alosztályával, a közlekedésbiztonsági tanács forgalomszervezési albizottsá­gával, a megyei tanács közle­kedési osztályával a helyszí­nen vizsgálták meg a kérés teljesíthetőségét. Mivel a 30-as főútról a ke­rékpárokat kitiltották, a vele párhuzamos gyalogosjávdán. a járókelők zavarása nélkül, legfeljebb 10 kilométeres se­bességgel közlekedhetnek a ke­rékpárok. A közúti jelzőtáb­lák között nincs ólyan, amely tiltja a járdán való kerékpá­rozást. Az osztály mindazon­által kérte a rendőrséget, el­lenőrizze a járdán való ke­rékpározást. Dr. Gáspár Zoltán, 47-es körzet, kifogásolta, hogy a Lovas utca és térségének ren­dezésével kapcsolatos jegyző­könyvben rögzített feladatokat nem hajtották végre, nem he­lyezték ki a behajtást tiltó és a sebességkorlátozást előíró táblát, a Volán javítóműhelye előtt nem létesítettek fa- és cserjesávot, s nem építették át az említett utca és a Repülő­téri út közötti szakaszt. A ta­nácstag kérte továbbá, hogy a megnövekedett gyalogos- és gépjárműforgalom miatt vagy a gyalogosátkelőhelyet, vagy a gyalogosforgalomra figyel­meztető tábla helyét jelöljék ki. A műszaki osztály válasza: a közúti jelzőtáblákat kitelték. A Volán-vállalatot ismételten fölszólították a kivágott fák és cserjék pótlására. Szilárd burkolatot mindaddig nem kap hat az út, amíg a szennyvíz- csatorna nem épül meg. A meglévő víz- és gázvezeték biztonsága nem forog veszély­ben. mivel ezeket a szabvány­ban előírt mélységben helyez­ték el. A földtakaró kellő biz­tonságot jelent. A tanárképző térségében nincs mód gyalo­gosátkelőhely létesítésére. A Gyalogosok veszélyt jelző táb­lát ki fogják tenni. Időköz­ben a Volán jelezte, hogy tu- ja- és nyá*fákat telepített a kerítéstől megfelelő távolság­ra. Szarvadi János, 31-es kör­zet, azt javasolta, hogy az ál­lattartásról szóló tanácsrende­let megfelelő előírását terjesz- szék ki az Alsó-park egész te­rületére. azaz kutyákat kizá­rólag pórázon legyen szabad futtatni, kiegészítve azzal, Gödöllői munkahelyre felveszünk férfi segédmunkásokat Jó kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet mindennap 17 és 19 óra között. Gödöllő, Báthori út 45. hogy a gazdák ezek után is óvakodjanak bármilyen kárt okozó tevékenységtől. Az in­terpelláló továbbá kérte, hogy az illetékesek szíveskedjenek megmagyarázni, milyen meg­fontolások alapján döntik el a fák kivágását, milyenek a költségek? (Szarvadi János a Szabadság téri fák kivágása nyomán fogalmazta meg kér­dését.) A műszaki osztály válasza: a tanácsrendeletben szereplő Kastély-park magában foglal­ja mind a felső, mind az al­só részt, ezek szerint a kas­tély körüli teljes területre el­rendelték a kutyák futtatásá­nak tilalmát. A jelzés alapján, a közterület-felügyelők gyak­rabban fognak errefelé ellen­őrizni, figyelmük kiterjed majd a gazdák viselkedésére is. A Szabadság téri fák ki­vágására a városgazdálkodási vállalat szakembereinek, vala-, mint erdészek Véleménye alapján került sor. Az indo­kok: a fák elöregedtek, kiszá­radóban voltak, melyek ágai­nak csak egy része volt lom­bos az elmúlt nyáron. Száraz ágak hullottak róluk, ezzel balesetveszélyt teremtve. Hiá­nyos lombozatuk miatt bioló­giai értékük igen csekély volt. A válasz a fák kivágásának általános elveiről is szól. Ál­talában a fák kivágása tilos, ágaik tördelése, csonkítása, a fák faragása, a fákon hirdet- mény elhelyezése vagy bármi­lyen módon való rongálás ti­los. Közterületen élő vagy szá­raz fa kivágására a műszaki osztály adhat engedélyt. Fel­tétele: alapos indoklás. Nyo­mós indok lehet például az elektromos vagy egyéb veze­ték építése, rekonstrukciója, ha nyomvonalát más módon nem lehet vezetni. Az engedé­lyező hatóság a fa kivágóiát rendszerint pótlásra kötelezi. LLOI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM 1988. MÁJUS 3.. KEDD A jövő munkásai Tanulni nem szerető tanulók Gödöllőn is kicserélődik a politikai, társadalmi szerve­zetek testiileteínek tagsága, nyugdíjba vonulnak iskolai és intézményi’ igazgatók. Üj arcot öltenek városnegye­dek, közterületek, egy azonban változatlan: még a leg­fiatalabb. közéletben forgolódó ember is tudja, a szak­munkásképzőtől annak idején elvettek hat tantermet, amelynek pótlásában az illetékesek megállapodtak. Ez a mai napig nem történt meg. Hiába múlnak az évek, az ügyre mégsem borul a feledés fátyla. Két műszak Nemrég a népi ellenőrök vizsgálták a körzeti szak­munkásképzés helyzetét. Je­lentésükben természetesen megállapították, a gödöllői szakmunkásképző korábban a városnak átadott hat tanter­mének pótlása nem valósult meg. Noha azóta a szakmun­kásképző összes tantermét el akarták venni, arról a hatról mégsem akarnak elfeledkezni, abbéli örömükben sem, hogy végül is maradhattak a he­lyükön. No, és mi a helyzet egyéb­ként? A gödöllői szakmun­kásképző fejlesztésére sem az előző, sem a mostani ötéves tervidőszakban egy vasat sem költöttek. Minden fillért az új gimnáziumi épületre fordíta­nak. (Ez is ám egy Luca széke. Hogy mikor merült föl először a gimnázium építésé­nek ötlete, arra csak a leg­öregebbek emlékeznek. Már akik még emlékezhetnek, hi­szen közülük számosán már csak hátrámarádt Szeretteik emlékében élnek.) A szakmunkásképzőben igen ügyes emberek irányítják az ügyeket. A fejlesztések elma­radása, a növekvő létszámú tanulósereg sem kényszerítette őket a két műszakos oktatás bevezetésére. Kifogyhatatlan leleménnyel használnak ki eredetileg más célra készült helyiségeket, zugokat tanítás­ra. Egy-két év múlva azon­ban minden leleményük ke­vés lesz, mondják a népi el­lenőrök. Ha nem javul a te­remhelyzet, az 1989—90-es tanévben elkerülhetetlen a két műszakra való áttérés. Mind Aszódon, mind Gö­döllőn a tanári kar jól fölké­szült emberekből áll. Minden­kinek megvan a tantárgya oktatásához szükséges képzett­sége. A gyakorlati oktatásban Gödöllőn korántsem ilyen kedvező a kép. Némely szak­mában nem mindig találnak megfelelő személyt, aki beve­zetné a tudás birodalmába az újoncokat. Tavaly például az autószerelőket, a gáz- és víz­vezeték-szerelőket más szak­májú oktatók tanították. Aszódon a tanulók mind­egyike, Gödöllőn 33 százalé­kuk szerzi ismereteit iskolai tanműhelyben. Aszódon ehhez megvan a korszerű géppark. Nem így Gödöllőn. Elavultak az esztergagépek, helyhiány miatt a hegesztés oktatása is nehézségekbe ütközik. Film helyett Mindkét intézményben van­nak audiovizuális szerkezetek. Az írásvetítőkön kívül televí­zió és video. Az oktatófilme­ket felváltották a videokazet­ták. A szakkörökben számí­tástechnikát oktatnak. Baj van viszont a befoga­dókkal. Az iskolákba kerülő tanulóknak igen alacsony a tudásszintje. ötven százalé­kuk csak elégséges fokön" sa­játította el az alapismereté­ket matematikából, fizikából, kémiából. Aszódra olyan ke­vesen jelentkeznek, hogy vá­logatásról szó sem lehet. A legnagyobb baj az, hogy a gyerekek nagy hányada nem is akar többet tudni és ta­nulni, mint amit már tud. Inkább lemorzsolódnak. Aszó­don a kimaradók aránya megközlíti a húsz, Gödöllőn meghaladja a harminc száza­lékot. A népi ellenőrök szerint so­kan a szülők kívánságára je­lentkeznek bizonyos szakmá­ra, melyhez nincs érzékük és kedvük, így a sikertelenség következtében tanulni sem szeretnek. Szerintem az em­berek túlnyomó többsége nem tudja, mire vállalkozik, amikor elkezd tanulni valami mesterséget. A túlnyomó több­ség viszont képes úgyszólván bármelyik szakma megtanulá­sára. A sikertelenség, a ta­nulni nem akarás, a renyhe- ség, lustaság okait másban kell keresni. El kellene például gondol­kozni azon. hogy miért ma­gyar nyelvből és matematiká­ból a leggyengébbek a gyere­kek eredményei. Évtizedek óta utálják az emberek a ma­gyar nyelvtant. De még senki sem vette tüzetesebben szem­ügyre ennek az utálatnak az okát. Összegzésként Nagyon elmentünk á közis­mereti tárgyak felé. A népi ellenőrök nyomában. Ügy lát­szik, ezek közelebb álltak hozzájuk, mint a sokféle szakmák oktatásának a titkai. Ami vizsgálataikból összegzés­ként kiszűrhető volt, talán az, hogy a remélhetőleg kor­szerűsödő ipari szerkezethez nélkülözhetetlen szakemberek képzése nem tölthet el ben­nünket a megnyugvás boldo­gító érzésével. K. P. Dunántúlra Kirándulások A vérségi iskola úttörőcsa­pata minden évben szervez országjáró kirándulásokat, gyakran kétnaposat is. Ilyen lesz a májusi különbuszos tú­ra is. Az első napon, május 21-én ívcszthelyre látogatnak el, ahol megnézik a Festetics- kastélyt, majd onnan Zamár- diba utaznak, ahol vidám, já­tékos est után térhetnek nyu­govóra a táborban. Másnap Zalakarosra mennek, a fürdő­zés után pedig, útban haza­felé, megtekintik a nagyvázso­nyi várat. Míg a kétnapos ki­ránduláson elsősorban úttö­rők vesznek részt, a június el­ső szombatjára tervezetten a kisdobosok. Ök is a Dunántúl­ra mennek, s ugyancsak kü- lönbusszal. Két város neve­zetességeivel fognak megis­merkedni, Veszprémével és Székesfehérváréval. A két ki­ránduláson az iskolások mint­egy fele vesz részt. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A látás nyelve 6., beküldött képek 2., kiállítás, megtekint­hető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901 —1920, Természeti környeze­tünk, kiállítás, várostörténeti bemutató, megtekinthető 10— 18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás. A hónap műtárgya: Tavaszi gyermekjátékok, megtekinthető 10—18 óráig. Mozi Rázós futam. Színes, ma­gyarul beszélő új-zélandi ka­landfilm. 6 és 8 órakor. Kézilabda Most a fiúk gyengélkednek Kézilabda-csapataink Újólag ‘hazai pályán szerepeltek. Most a lányok vitézkedtek, a fiúk pedig gyengélkedtek. A női csapatok a Hernádot fogad­ták, kettős győzelmet arattak, a férfiak az eddig is remek eredményeket felvonultató Pi lisvörösvár ellen léptek pá­lyára. kettős vereséget szen­vedtek. A női felnőttgárda győzelme bravúrnak számít, ugyanis sérült játékosokkal kényszerültek kiállni, és is­mét vert helyzetből (9-13) for­dítottak, nagyszerű hajrával A mérkőzés színvonalát nem lehet dicsérni, de a lányok küzdeni tűdásból most jól vizs­gáztak. Eredmények: GSC Hernád 15-14, GSC ifi—Her- nád ifi 23-13. A fiúk csapatai közül az utánpótlás összecsapása szá­mított rangadónak. Az eddigi találkozókon veretlen két együttes csapott össze. A GSC A művelődési otthonok szükségességét illetően megoszlanak a vélemények. Sokan állítják, hogy eljárt fö­löttük az idő. Igaz. letagadha­tatlan tény, hogy a szocializ­mus első évtizedében a leg­fontosabb és a legelemibb szükségleteket kellett kielégí­teniük. s ehhez elég volt minden településen egy-egy nagyterem és hozzá egy-két kisebb helyiség, ahol a szín­játszók, a táncosok műsorait, és az ismeretterjesztő előadá­sokat megtartották. Napjainkban az igények, a szükségletek alaposan meg­változtak, Az életszínvonal — még a jelentkező gondok el­lenére is — emelkedett. A ta­nulás, a továbbképzés általá­nossá lett. A tömegkommuni­kációs eszközök által nyújtott információ mennyisége sok­szorosára nőtt. Az emberek mozgási, utazási ^s tájékozó­dási lehetőségei összehason­líthatatlanul kitágultak. A megváltozott igényeket viszont képtelenek voltak követni a falvak művelődési házai, s amíg a lakáskultúra minden kényelmet megad, és a külön­böző kultúraterjesztő techni­kai eszközök sokasága — mag­nó, tévé, rádió, videó — tar­tozéka lett az otthonoknak, addig a közművelődés intéz­ményrendszere elszegényedett, Mindennapi művelődés Befektetés hosszú távra megkopott, de épületeinek az állaga is elszürkült. A közelmúltban jártam a domonyi, galgamácsai, hévíz- gvörki, kartali, túrái művelő­dési házakban, és bizony nem volt valami vigasztaló a kép, ami a látogatókat itt fogadja. Régebben olvastam egy ta­nulmányt: A történelem folya­mán a piac, a főtér, a kocsma és a kávéház mindig Informá­ciós gyülekezési helyként szol­gáltak, ahol a közösség tagjai találkoztak, hogy kicseréljék híreiket és megvitassák a mindennapi élet különböző aspektusaira vonatkozó elkép­zeléseiket — írta többek kö­zött a szerző, majd ezzel zár­ta gondolatait: Dia is szükség van olyan helyre, amely nyit­va áll a közösség minden tag­ja számára, és amely a szel­lemi, társadalmi és kulturá­lis tevékenységei, eszmecse­rét és részvételt szolgálja, s ez a hely lehetne a művelő­dési ház. Szépen ' megfogalmazott vágy, de azt hiszem, hogy napjainkban az intézmények jelentős része ennek a felada­tának képtelen megfelelni. Nem az ott dolgozó népműve­lők tehetnek minderről, ha­nem elsősorban a körűim*1 nyele, amelyek mára kialakul­tak. Domonyban egy régi rak­tárépületet alakítottak át mű­velődési házzá, Galgamácsán, Hévízgyörkön újak az intéz­mények (20-25 évesek) de hát azóta sem kaptak sokat sem felszerelésre, sem az épület felújítására. Kartalon sem kedvezőbb a kép. A túrái mű­velődési házra is régen mond­hattak elismerő és dicsérő sza­vakat. Az is igaz, hogy a fenn­tartó tanácsok sem okolhatók. Ismerem például a Kartali Ta­nács elnökének számtalan kí­sérletét, próbálkozását, a kar­tali emberek lelkes nekibuz­dulásait, hogy most aztán építsünk hajlékot a közműve­lődésnek! — de valami fon­tosabb mindig közbejött. Is­kola. óvoda, orvosi rendelő, útépítés, . villanyhálózat-bőví­tés stb. És így voltak ezzel a többi községekben is. A sok gond és nehézség el­lenére mégis szükséges a mű­velődési házak működése, Két területre, tevékenységre szer­veződhetne az intézmények munkája. Az első és nagyon fontos feladat lenne, hogy a szabadidő eltöltéséhez adjanak barátságos és kedvező szol gáltatásokat, s lehetőségeik szerint vonják be falaik közé területük közösségeit, és szer­vezzenek számukra az általuk kért és igényelt programokat vagy a kulturált életmódot se­gítő szolgáltatásokat. Ha a művelődési otthon mind job ban ki akarja terjeszteni i hatókörét a nem művelődök rétegeire, az emberek alapve­tő érdekeiből, érdeklődéséből, mindennapi problémáiból kell kiindulni. A másik alapvető feladat.a demokrácia helyi, fó­rumának a megteremtése, mert ezzel szolgálhatja a kul­túra demokratizálódási folya­matát, a közösségi gondolko­dás és életmód általánossá té­telét, a véleménynyilvánítás szabadságát, a személyiség fejlődését. T ermészetesen tudom, hogy mindehhez hely kell, ahol összejöhetnek az emberek, és szék, amire leülhetnek, nyi­tottság, amelyben szabadon vi­tázhatnak, barátságos légkör, de az sem árt, ha virág kerül az asztalokra. Meggyőződésem, hogy hosz- szú távon megérné a befek­tetés, amit ez a munka kí­vánna. Fercsik Mihály fiatalok a lehető legjobb’fel­állásban léptek pályára (Sze­kerest a múlt heti fegyelme­zetlensége miatt, Kovács Ákost pedig sportorvosi igazolás hiánya miatt kényszerült nél­külözni a társaság), Surányi és Kovács G. is erősítette a csapatot, de ennek ellenére túl nehéznek bizonyult a vö­rösvári retesz feltörése és meg­érdemelt vereséget szenvedett a gödöllői ifi. Ügy látszott, hogy a csapat vezetése jobban akarta volna a győzelmet, mint az együttes tagjai, akik nem először bizonyították, hogy éretlenek a nagyobb si­ker elérésére. GSC—Pilisvörösvár 23-31 (10-13) GSC: Csikós — Szabados (2), Horváth (5), Szlifka (7), Urbán (4), Hajdú (1), Bátori (4). A lényegesen jobb erőben levő és sokkal fiatalabb Pilis- vörösvár a csere nélkül kiálló hazai együttest magabiztosan fektette két vállra. A GSC csak az első félidő közepéig, majd a második félidő elején tudott lépést tartani ellenfelé­vel. A hazaiak közül mindössze Bátori játéka emelkedett az átlag fölé. GSC ifi—Pilisvörösvár ifi 18-19 (9-9) GSC ifi: Morvái — Tóth L. (1), Surányi (4), Kiss (1), Ko­vács G. (7), Győré (4), Tóth V. Csere: Jenei, Hatházy, Matuz, Ibri. A téttől ideges, kapkodó csapatunk nehezen lendült já­tékba, rengeteg hibát követett el támadásban, a jó képességű vörösváriak szinte végig ve­zetve szerezték meg a fontos bajnoki pontokat. A fiatalok közül hiányzott egy igazi vezéregyéniség, és a kulcsjátékosok sem tudták hoz­ni formájukat. M. G. Túra Vásár Országos állat- és kirakodó- vásárt tartanak Túrán május negyedikén, szerdán a Vác- szentlászlói úti vásártéren. ISSN «133—1957 (Gödöllői Hírlap) I

Next

/
Thumbnails
Contents