Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-19 / 118. szám
ŐRI man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM 1988. MÁJUS 19.. CSÜTÖRTÖK Egy szemle tanulságai Öntsünk tiszta vizet a pohárba! A vízművek műszaki-közegészségügyi szemléje május 13-a és 27-e között bonyolódik. A sorozat első programjára egy szép. napfényes pénteken került sor, de mielőtt elindultam volna, megpróbáltam tájékozódni egy vízügyes szakembernél, akinek velem ellentétben bőségesen volt már része hasonlókban: mágis, mit jelent egy ilyen szemle?' Semmit — mondta, neki az az érzése, ez még az ötvenes évekből maradhatott vissza: a vízműveknél kampányszerűen festenek, meszelnek, kaszálnak — amúgy is megtennék — és a magas főnökség testületileg megtekinti a szívderítő végeredményt. Ennyi. Ezek után elmentem Ve- csésre, ahol az üzemmérnökség nagytermének közepén egy üdítővel és öklömnyi pogácsákkal ellátott vendégszerető asztal mellett tízen foglaltunk helyet, közöttünk Halas Zs. Istvánná, a BUVIZIG munkatársa, Szvák Mihály, a Pest Megyei Tanács építési és vízügyi osztályának munkatársa, a megyei Köjál két szakembere. Bükk Lászlónak, a PVCSV szolgáltatási osztálya helyettes vezetőjének jutott a feladat, hogy ismertesse a megyei üzemmérnökségekhez tartozó vízművek legfontosabb adatait — de a jelenlévők rendelkezésére bocsátották írásban is, szinte valamennyi fontos tudnivalót. Notórius pazarlók Aztán hozzá kellett volna szólni az elhangzottakhoz, de mint kiderült, a szemle fgsz]t- vevői jószerivel kívüliről fújják az egészet. A Vecsési Tanács képviselője azért megkérdezte: lesz-e az idén vízhiány a nagyközségben? A kétlépcsős víztermeléssel kiegyensúlyozottabb vízellátás várható a nyári csúcsban, ugyanis tavaly szeptemberben üzemelték be az ötszáz köbméteres alsó tárolómedencét és a szivattyúgépházat — hangzott a válasz. Kiderült az is. hogy mi, vízfogyasztók, változatlanul notórius pazarlók vagyunk. Minthogy oldalunkon éppen a vízügyi szemle napján jelent meg írás a gyömrőiek vízhiányos keserveiről — máris el kellett rendelni a hajnaltól estig tartó locsolási tilalmat, s a maglódi két kútról érkező víz segítő hatását sem érzik, mert azok a kutak a tavalyi ígéret ellenére sem üzemelnek — magam is feltettem a kérdést: vajon mi várható Gyömrőn a továbbiakban? A jelenlévő illetékesek — Bükk László és Halas Zs. Istvánná válasza: nem teljes öntözési tilalomról, hanem részleges vízkorlátozásról van szó. (Ami a vízfogyasztók szempontjából ég és föld: nem mindegy, hogy hajnali öttől vagy délután kettőtől nem locsolhatnak.) Másrészt pedig hogyne üzemelne a két maglódi kút! Ha nem tenné, Gyömrőn még a mostaninál is nagyobb lenne a vízhiány, tudniillik a helyi vízkapacitás is szűkös, a domborzati viszonyok is olyanok, hogy újra jelentkeznek a gondok. Gyömrőn egyébként mindig attól tartanak, hogy Maglód elviszi tőlük a vizet, jó lenne tudatosítani, hogy erről szó sincs, de azt még inkább jó lenne tudatosítani — ezt húzta alá Szvák Mihály is —, hogy a közműveket ugyan 1990-es vízigényekhez teremtették meg, de kifejezetten kommunális ellátás céljára, nem pedig locsolásra. Tavaly, a főszezon előtt össze is hívták a tanácsi vezetőket — akik egyébként a mostani szemlére is meghívót kaptak, de csupán Vecsés képviseltette magát —, hogy részleteiben tájékozódhassanak a községeiket érintő vízügyekről, hiszen nem mindegy, milyen információkat és magyarázatot kap a vízfogyasztó lakosság. Mindezek után panorámabuszra ültünk, nyolcán jól elvoltunk a járműben, pazar kényelemben és megtekintettük a megtekintendőket, a frissen festett vecsési szivaty- tyúházat, az üzemépületeket környező frissen kaszált füvet, Monoron is ugyanez volt a helyzet, Pándon valószínűleg úgyszintén, oda én már nem mentem. Amikor Bükk Lászlótól elbúcsúztam, azt mondta, igazam van, ez a szemle a jelenlévőknek nem mond semmit, formaság, akkor lett volna értelme, ha a meghívottak — nyolcvan meghívót küldtek szét — veszik maguknak a fáradságot, hogy megismerkedjenek mindazzal, amivel megismertetni szerették volna őket. Minthogy a szemlén a legtöbb szó Gyömrőről esett, Gál Ferencnét, a Gyömrői Nagyközségi Tanács elnökét kellett még megkeresnem, az elhangzott ellentmondásokat feloldandó. Kiszolgáltatott tanács A teljes locsolási tilalmat azért rendelték el — mondta —, mert tapasztalatból tudják, hogy még ebben az esetben is előfordul, hogy az Erzsébet- telepen akadozik a vízellátás. Azt is tudják egyébként, hogy Gyömrőn a családok döntő többségének — mintegy nyolcvan százalékának — van ásott kútja is, és most már szinte zokszó nélkül veszik tudomásul, hogy ne a közműről locsoljanak. Tavaly is mindösz- sze két alkalommal kellett bírságot kiszabniuk a tilalom megszegőire A maglódi kutakkal pedig az a helyzet, hogy a múlt héten csak az egyik üzemelt, az azt megelőző héten egyik sem. A fő baj azonban ott van, hogy még soha nem sikerült úgy kezdeni a szezont, hogy ne jött volna közbe valami, következésképp úgy tűnik, a vízügyesek nem mondhatják magukról: rendben felkészültünk a csúcsfogyasztásra. Hol egy szivattyú romlik el, hol a kútPályázat Épületbontás Pályázatot hirdet a Monori Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács — hallottuk a MÜTEF-osztályon - a Péteriben lévő régi tsz-központ (Petőfi u, 41—43.1 épületének lebontására \ bontással kapcsolatban az ottani tanácski- '•endeltségen, vagy a Monori Tanács MÜTEF-osztályán lehet érdeklődni, A pályázatokat — figyelembe véve, hogy az irányár 150 ezer forint — május 24-ig kell zárt borítékban leadni, az értékelésükre pedig május 27-én 10 órakor kerül sor a tanács földszinti 5-ös szobájában. ról derül ki valami — s a lakosság nyel, de nem vizet. A tanács e szolgáltatás tekintetében — kiszolgáltatott. Könyöröghet, sírhat, levelezhet, megrendülhet az állampolgár kétségbeesett levelein — a végkifejlet a szolgáltatótól függ. Ez esetben a vízmű üzemeltetőin. Mindezek ellenére Gál Fe- rencné azt is mondta: — Nem valamiféle ellenséges szembenállást várna az ember, ez nem oldja meg a gondokat. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni: meg kellene tanulnunk a vízzel való takarékoskodást is, mint ahogyan világszerte igyekeznek megtanulni. Határt szabni a vízfogyasztásnak úgy, hogy a pazarlást megfizettetni. Hiszen a pazarlás növekvő szennyvízmennyiséget is jelent, és ezzel jelenleg többnyire megintcsak nem tudunk mit kezdeni... Maradjanak otthon A vecsési üzemmérnökséget egyébként felhívták az ominózus szemle előtt, mondván, hogy a gyömrői közmű nem szerepel a programban, mire a válasz: — ... hát akkor maradjanak otthon. K. Zs. Küldött a pártértekezleten Reális, határozott döntés kell Van időin szemlélődni a vecsési Ferihegy Tsz zöldségfeldolgozó üzemében, amíg Csizmadia Jánosra várok. A tmk-csoport vezetőjét, az élelmiszer-ipari ágazat párt- alapszervezetének titkárát nem könnyű utolérni a különböző csarnokok, műhelyek között. Az idős portás érezhető büszkeséggel mondja: igazán korszerű nagyüzem épült fel a 4-es múút melletti homokon, pedig nem mentek mindig simán a dolgok, és akadtak ellendrukkerek is. Mára ez a bázis Közcp-Európa egyik legmodernebb feldolgozójának számit, méltó környezettel, képzett szakemberekkel. Csizmadia János egy lezárt, csaknem üres helyiségbe vezet, ahol nyugodtan beszélgethetünk. — Ez a leendő pártiroda — mondja. — Kitakarítjuk, berendezzük és lesz hol összejönnünk néha kötetlen formában is. Meg azután akadnak a párttagjainknak személyes problémái, amit nem lehet kint az üzemben megbeszélni, mert vagy feltartjuk a többieket, vagy éppen jobb négyszemközt szót váltani róla. A vecsési Ferihegy Tsz élelmiszer-ipari ágazatában — a kertészetben és a feldolgozóban — százharminchárman dolgoznak, közülük huszonkilencen tagjai a pártnak. Az összetételük meglehetősen vegyes, akad közöttük mérnök, szakmunkás és segédmunkás is. Ügy gondolná az ember, ez megnehezíti a politikai munkát. Azonos szemlélet — Ha az iskolai végzettségek közötti különbségekre gondol — cáfol meg Csizmadia János —, akkor azt kell mondanom, ebből nincs gondunk. A tömegkommunikációs eszközök révén mindenki egyformán tud tájékozódni a napi dolgokról. A szemlélete, a nézőpontja is azonos, vagy legalábbis nagyon hasonló a mérnöknek is, segédmunkásnak is, hiszen a problémáik is azonosak. Inkább a taggyűlések összehívása okoz némi gondot, mert a fizikaiak már két órakor végeznek, az adminisztratív területen viszont csak fél négy, négy órakor Kézilabda Győzelem és vereség Kézilabda NB II. Férfi Középcsoport: Lajosmizse— Gyömrő 23-24 (10-12), Lajosmizse. 100 néző, vezette: Kálmán Z„ Kozma L. (tárgyilagosan). Gyömrő: Szabó István — Barabás M., Németh J. (5), Tavasz B. (5), Érsek T., Horváth L. (3), Szabó Imre (5), csere: Fityka T. (kapus), No- vák I. (2), Szél Sz. (4). A súlyosan sérült Nagy J. nélkül (Achilles-ínszakadás) utazott Lajosmizsére Gyömrő, ami rontotta az esélyeket, ám növelte az elszántságot. A két csapat 2-2-ig együtt volt, aztán az átkos „szokás” — helyzetkihagyások tömege, ellen- támadásokból gólok — következtében a 12. percben már 7-2-re vezetett a hazai csapat. Ezt követően aztán végre belőtték a kidolgozott helyzeteket, míg a lajosmizseiek nem tudtak mit kezdeni a gyömrőiek újszerű, nyitott védekezésével. A 20. percben 10-10- nél utolérték az ellenfelet, sőt a félidő befejezése előtt kétgólos előnyre tettek szert. A második játékrész mennyország és pokol, majd menny- bemenetel. A hazaiak* hihetetlen elszántsággal küzdöttek, míg a vendégek szellemesen, nagyon jól játszottak, 19-12-re vezettek, de még húsz perc volt hátra. Most a Lajosmizse állt fel a padlóról, mindent egy lapra feltéve hatalmas elánnal tárhadtak, szinte emberfogásszerűen védekeztek, s a kissé elfáradt gyöm- rőieket hibákra kényszerítve kiegyenlítettek, sőt a 23. percben már ők vezettek 20-19- re. Ekkor ismét a Gyömrő következett. A nagy rohanásban lankadó vendéglátók hibáit kihasználva 23-21-re megint Gyömrő vezetett, amit azonban ismét kiegyenlítettek. Ötvennyolc másodperc volt hátra .s a Gyömrő támadott. A végig iszonyú elszántsággal és sérült fájdalommal játszó Horváth L. lövése kipattant a kapusról. Szél azonban megszerezte a labdát és könyörtelenül bevágta a 24. gólt. De még mindig nem volt vége. Pillanatonként szólt a játékvezetők sípja a teremben, kettős emberhátrányba került a Gyömrő. Másodpercekkel a lefújás előtt a hazaiak balszélsője tiszta helyzetbe került, jól is lőtt, ám Szabó kapus elképesztő bravúrral megfogta a lövést. Jő: Németh J. (a mezőny legjobbja), Tavasz B., Szabó István, Horváth L., Szabó Imre, Novák I. Szarvas—Gyömrő 29-19 (15-10), Szarvas, 100 néző, vezette: Készt G., Lövész J. (hibákkal). Az őszről előrehozott hétközi mérkőzésen nagy zavart okoztak a vendégek a bajnokesélyesnek. A zavarkeltés azonban csak 22 percig tartott, ekkor 7-7 volt az eredmény. Sajnos az 5. percben Nagy J. súlyos sérülést szenvedett, ami egész pályafutását befolyásolhatja, így egyik meghatározó embere nélkül már az ellenállás mértéke is csökkent. Szokatlan azt mondani tízgólos vereség után, hogy biztató volt a játék, mégis ezt mondhatjuk. Felállt védelem ellen alig-alig kerültek helyzetbe a hazaiak. Góljaik zömét indításokból lőtték, úgy, hogy a másik oldalon elképesztő mennyiségben maradtak ki a tiszta helyzetek. Góldobó: Tavasz B. (8), Szabó Imre (4), Szél Sz. (2), Ka- lényi I. (2), Horváth L., Novák I., Érsek T. (1-1). Jó: Tavasz B. Megyei férfi II. osztály: Gyömrő—Tápiószele 26-20 (13-10). Gyömrő, vezette: Ke- cser Gy. (jól). A zömében ifista korú gyömrőiek Szél Szilárddal megerősítve biztosan győztek. Jól kihasználták mozgékonyságukat, gyorsaságukat a nehézkes vendégekkel szemben. Góldobó: Szél (8), Somogyi G. (5), Gál A., Tuskán A. <4— 4), Matyó L., Veres G. (2—2), Szellő Z. (1). Jó: Szellő J., Szél Sz., Gál A. G. L. jár le a munkaidő. Azt nem tehettük meg, hogy az előbbieket két órát várakoztassuk, ezért általában délután háromkor tartjuk a taggyűléseket. így az errre vonatkozó párthatározatot csak ötven százalékban tudjuk végrehajtani. — És mi az, ami egyformán foglalkoztatja a különböző képzettségű kommunistákat ebben az alapizervezet- ben? Szükségszerűség — A legtöbb problémánk a gazdasági élettel kapcsolatos. Persze tudjuk, mi huszonkilencen ahhoz kevesen vagyunk, hogy megváltoztassunk bizonyos dolgokat, de ahhoz épp elegen, hogy hozzájárul junk a megoldásukhoz. — Mihez szeretnének hozzá járulni? — Azoknak a krónikus bajoknak az orvoslásához, amik országos szinten is gondot okoznak a munkafegyelem javításához, a termelékenység növeléséhez. És hát akadnak a bérezésben is kívánatos tennivalók. — Nekem úgy tűnt, a monori pártbizottság legutóbbi ülésén elhangzott hozzászólását hallgatva, hogy a Ferihegy Tsz kommunistái súlyos útra- valóval látták el, közvetve a pártértekezletre is... — Igyekeztünk nagyon őszintén és reálisan megfogalmazni véleményünket az állásfoglalás-tervezetről, s valóban azt képviselni, ami mostanában a párttagokat, de a pártonkívülieket is — foglalkoztatja. örülünk annak, hogy azóta a mi álláspontunkra a Pest megyei pártbizottság állásfoglalásában is ráismertünk. — Három problémakörrel foglalkoztak kiemelten. Közülük első helyre a személycserék szükségességét tették. Miért? — Ez a téma valóban nagyon éles vitát váltott ki, de abban szinte mindenki egyetértett, hogy a személycserék igenis szükségesek. Mindenekelőtt a legmagasabb fórumokon. Abban ugyanis, amilyen helyzetbe a párt, a párt politikája és ezen keresztül az ország gazdasága jutott, az irányítók felelőssége nyilvánvaló. És az emberek úgy gondolják, hogy aki tizenöt évig nem tudott kilépni a saját árnyékából, az most sem fog tudni egy csapásra változtatni a munkastílusán, módszerein. Pedig az új irányvonal kijelölése szükségszerű. De az új feladatok végrehajtásához már olyan káderek kellenek, akiket nem fölülről választanak ki, hanem kiválasztódnak. Vagyis legalább 50—50 százalékban kell érvényre jutnia az alsóbb és a felsőbb szervezetek akaratának. — A másik témakörhöz fűződő meghatározását kérték, hogy pontosítsa. Ez úgy hangzott: egyenlő közteherviselést. Mire gondolt? — Két dologra is. Az egyik a városi és a falusi lakosság terheinek aránya. Ügy gondolom elég, ha csak a különböző szolgáltatásokat említem: a közlekedési díjakat, az áramtarifát, a telefonhelyzetet... De beszélhetünk az amúgy is sokat vitatott adózási rendszerről. Vannak olyan munka- területek, kategóriák, ahol az adózás kifejezetten visszafogja a teljesítményt, vagyis azt sújtja jobban, aki többet dolgozik. Azt már alig merem említeni, hogy mennyivel nagyobb terhek nyomasztják a nagycsaládosokat és — a biztató változások ellenére még mindig — a nyugdíjasokat. — Á harmadik fölvetése is a felelősség kérdését hangsúlyozta ... — Igen, a reszortok kiosztásáról beszéltem. Minden szinten, de legelsősorban a legmagasabb fórumokon kell, hogy minden területnek legyen egy megnevezett, személyiséggel, arccal rendelkező gazdája. Mert úgy tűnik, eddig a különböző hatáskörök összemosódtak, s ezért is nehéz most a személyes felelősséget megállapítani. — Gondolom, ha szót kapna, ugyanezeket mondaná el a pártértekezleten is, illetve ezek megoldását sürgetné. De mikor lenne elégedett a fórum munkájával? — Először mást mondanék — gondolkodott el Csizmadia János. — Én biztos vagyok abban, hogy ez a pártértekezlet minden feltárt hibát nem tud azonnal orvosolni, minden jogos kívánságot nem tud teljesíteni. Ezt reálisan eisern lehet várni. Azt azonban igen, hogy a legfőbb kérdésekben, mint a személycserék, vagy az ideológiai megújulás, határozottan döntsön és elfogadja annak a politikának az irányelveit, aminek segítségével az ország gazdasági helyzetén is változtatni tudunk. Vagyis ebből következik, hogy én akkor jönnék elégedetten haza, ha a várt személycserék legalább nyolcvan százalékig megvalósulnának, megfogalmaznánk egy reális és közérthető irányvonalat, amin keresztül az ország és a párt tekintélye is helyreállítható lenne. Ügy gondolom ugyanis, hogy jó politika nélkül nincs jó gazdaság és fordítva. Rangot ad — Apropó, tekintély... Mit szóltak a munkatársak, ismerősök, családtagok ahhoz, hogy küldött lesz a pártértekezleten? — Mit mondjak? Én magam lepődtem meg legjobban, hogy megválasztottak. Mindenesetre azt tapasztalom, mintha maga ez a tény valamiféle rangot adott volna. Talán azért, mert valószínűleg mindenki érzi, hogy történelmi jelentőségű esemény lesz ez a háromnapos rendezvény. Én is úgy gondolom és remélem valóban elégedetten jöhetek haza, s bátran nézhetek majd mindenkinek a szemébe, mert jó munkát végzünk. Vereszki János Kulturális programok Ecseren csütörtökön 14 órától nyitott ház, 16-tól nyugdí- jasklub-foglalkozás. Gombán az autós kertmoziban 21-től: A kobra (színes, magyarul beszélő amerikai film). Gyömrőn a Strand kertmoziban 20.15-től: A rózsa neve (színes, olasz—NSZK misztikus krimi), az úttörőházban 15.30-tól a német szakkör foglalkozása. Monoron 14-től a DSK asztalitenisz-edzése, 18-tól német nyelvtanfolyam felnőtteknek, 19-től a Kortárs filmklub vetítése; A másik ember, 10-től 18-ig Markovics Ferenc fotókiállítása a galériában, a filmszínházban 18-tól és 20-tól: A cápa (színes, amerikai katasztrófafilm), az autós kertmoziban a Volán-telepen 21- től: A Nílus gyöngye. Mendén 17-től aerobik és ifjúsági klubfoglalkozás. Péteriben 17-től a színjátszók próbája és a sportkör összejövetele, 18-tól filmvetí- tés. Sülysápon 17-től KRESZtanfolyam. Üllőn 17-től autóvezetői és kismotorvezetői tanfolyam. Űriban 16.30-tól német nyelvtanfolyam haladóknak A Dóra-majorban Fogathajtás Nagy eseményre készülnek Üllőn a Dóra-majorban. Ott rendezik ugyanis június első hetének három napján a kettes fogathajtás magyar bajnokságát, amelyen részt vés* valamennyi élvonalbeli fogat és a sportág egész Európában ismert és elismert hajtója, versenyzője. A nézőcsúcsra számító Dóra-majoriak gondos előrelátással készítik elő az országos verseny színhelyét. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
