Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-19 / 118. szám
1988. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK 3 Megnyílt a tavaszi BNV Nagy sikert aratott a Herccghalmi Kísérleti Gazdaság Huniper permetezőgépe. (Erdősi Ágnes felvételei) (Folytatás az I. oldalról.) ember, hogy valami történt a hazai gazdaságban. Mindenütt csodálatosnál csodálatosabb számítógépeket. mindenféle elektronizált berendezéseket, fényes és csillogó szerkezeteket lát. Igaz, néhány alatt ott az ár is, amelytől többeknek hideg futkos a hátán, de hát nem szabad elfelejteni: ez a beruházási javak szakvására. Persze, a kiállító cégekről Is gyorsan kiderül — csak meg kell kérdezni a szakembereket, hogy ők is meglehetősen híján vannak a forintoknak. így azután ezúttal is az a jellemző, hogy szinte mindenki eladni akar, s a legkevésbé venni, S az ugyancsak feltűnő — ezt az egyik Pest megyei vállalat vezetője is megfogalmazta —, hogy sokkal többen kínálnak azonnal felhasználható árukat — szakmai kifejezéssel élve: végtermékeket —, mint részegységeket. S erre is van magyarázat, hiszen az előbbiért annyit lehet kérni, amennyit elbír a vevő pénztárcája, míg a félkész áruért csak akkora összeget, amennyit a felhasználó is jónak lát... A tegnapi első napon találkoztunk a vásárban Lénárd Lászlóval, a megyei pártbizottság titkárával és dr. Csonka Tiborral, a megyei tanács elnök- helyettesével is. Számos, szőkébb pátriánkban tevékenykedő kiállítót kerestek fel. Kőrútjuk végén Lénárd Lászlóval beszélgetünk. — Milyen szerepe lehet egy ilyen kiállításnak a megye gazdálkodóinak életében? — Ez attól függ, mennyire használják ki a rendelkezésükre álló időt. Gondolom, hogy a legtöbben alaposan körülnéznek, kíváncsian vizsgálva, mit tud a konkurencia. Emellett tudomásom szerint számos vállalat és szövetkezet a BNV idejére beszélt meg találkozókat üzleti tárgyalásokra. Hogy ezek milyen eredménnyel zárulnak, azt még korai megjósolni. — Milyen benyomásokat hagyott önben a megyei cégek kiállítása? Még mindig kelendőek a Mechanikai Művek festékszórói — A látottak alapján úgy tűnik, hogy a váilalatok kezdenek rendszerben gondolko- ni. A bemutatott termékek alapján jól megítélhető, hogy nagy a megújulási készség, szinte mindenütt a korábbinál jobb áruval jelentkeznek. Ha tömören akarom megfogalmazni, azt is mondhatom: intelligensebbek lettek a termékek! Csupán egy kiragadott példa: a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára olyan fedélzeti számítógépet mutat be, amely jól hasznosítható a személyautókban. Jellemző, hogy nem ez a HAGY fő profilja, de úgy ítélik, megfelelő keresletre számíthatnak. Általában is elmondható, hogy a kiállított termékeknél fontos szempont volt a többcélúság, az egymáshoz való kapcsolhatóság. Ezt csak a legkorszerűbb technikai megoldásokkal tudják elérni. Ugyancsak általános tapasztalat, hogy egyre inkább tért hódított az elektronika. — Mennyire jellemző a vásári kép a megye iparára? — Törekvésként általában jellemző. Ám annyiban csalóka lehet, hogy ezek nagy része egyelőre csupán kiállítási tárgy, s kérdés, hogy megma- radnak-e ezen a szinten, vagy esetlég megindul a sorozat- gyártás? Mindenesetre biztató, hogy a vállalatok és a szövetkezetek többsége meglévő igényekre alapozva fogott bele a fejlesztésekbe — mondotta befejezésül Lénárd László. A tavaszi BNV-n Pest megyéből csaknem félszáz kiállító vesz részt. F. Z. Reformról és ideológiáról Műhelybeszélgetés Az MSZMP Pest Megyei Oktatási Igazgatóságának filozófiai tanszéke és a TIT megyei szervezetének filozófiai szakosztálya közös eszmecserét szervezett tegnap, amin dr. Bayer József, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos osztályvezetője tartott bevezető előadást „Reform, ideológia, filozófia” címmel. A társadalmi feszültségek fölerősödésével, a tagoltság nyíltabb megjelenésével kapcsolatban az előadó szólt az ideológia növekvő szerepéről, amelyet a konfliktusok tudatosításában, eszmei kihordásuk eszközeként játszik. Kiemelte, hogy a gazdasági-társadalmi reformok előrevitelét nem gátolja, hanem éppenséggel segíti a jelenlegi gyakorlat igényes kritikai elemzése, az elméleti alternatívák szabadabb kidolgozása, megvitatása és ezzel a szükséges változtatások mélyebb eszmei megalapozása. A mai társadalmi, politikai környezetben a marxizmus ideológiájának hegemóniája csak helyzetelemző, problémamegoldó, alternatívaformáló képességének fejlesztésével őrizhető meg. Ennek feltétele, hogy szaporodjanak a marxista alapállású kutatók közötti érdemi viták és egyre inkább elfogadottá váljék az igazsághoz vezető utak, elméleti vizsgálatok szükségszerű pluralitása is. Csak az ideológiai tevékenység ilyen felfogása mellett őrizheti meg a marxizmus a huszadik század végén is válaszadó képességét az emberiség előtt álló nagy kérdésekre — hangsúlyozta dr. Bayer József, aki előadásának befejeztével a fórumon részt vevő filozófiatanárok és politikai munkások számos kérdésével kapcsolatban is kifejtette véleményét. B. A. Zsiguli-fskhengerek Profilbővítés A múlt esztendőben alakult gödi Ajándék- és Divatcikk Kisszövetkezet eddig elsősorban lakásdíszítő tárgyak készítésére vállalkozott. A közelmúltban bővítették profiljukat, s az iparban, kis szériában felhasználható alumínium- és színesfém alkatrészek öntésével is foglalkoznak. Eddig 400 Zsiguli gépkocsihoz szükséges fékhengert gyártottak le. Tudás nélkül nincs kibontakozás (Folytatás az 1. oldalról.) ma jelenleg mintegy négyezerrel haladja meg a rendelkezésre álló tantermekét, amelyeknek hozzávetőleg 8 százaléka szükségtanterem. Sok a régi iskolaépület, és a karbantartások, felújítások kényszerű elmaradása miatt állapotuk egyre romlik. Különféle műszaki okok miatt 1981 és 1985 között például közel 4300 osztálytermet kellett megszüntetni. A jelenlegi tervidőszakban több városban — kényszerű okokból — az általános iskolákat középszintű oktatási célokra veszik igénybe. Napi gondokkal küszködnek A hálózatfejlesztés aránytalanságaira figyelmeztet az a nagy szóródás, amely az iskoláztatás intézményi feltételeiben megfigyelhető. A tanteremhiány közel kétharmada hat közigazgatási egységre (Borsod-Abaúj-Zemplén, Haj- dú-Bihar, Komárom, Pest és Szabolcs-Szatmár megye, valamint Budapest) s ezeken belül földrajzi és gazdasági-társadalmi tekintetben egyaránt jól körülhatárolható térségekre koncentrálódik. Ez a fölismerés volt az alapja a szerény mértékű (300 millió forintos) minisztériumi támogatási akciónak, amely az érdekeltek körében kedvező fogadtatásra talált. A hálózatfejlesztés elégtelensége mellett az iskolák jelentős része napi működési gondokkal is küzd, főként azért, mert nem gazdálkodik önállóan, s nem rendelkezik a működéshez biztosított pénzeszközök felett. Az utóbbi időben végrehajtott elvonások már a szinten tartást esetenként a minimális működési feltételeket veszélyeztetik. Így az iskolák a karbantartási munkákhoz, a felszerelések javításához mindinkább szülői segítség igénybevételére kényszerülnek, esetenként anyagi támogatásukra is, ami további feszültségforrás a családok és az iskola között, s mindez méginkább kiélezi az oktatás ingyenessége körüli vitát. 1988-ban és 1989-ben az általános iskolai tanulmányaikat befejező diákok száma az előző évihez képest 16, majd további 23 ezer tanulóval emelkedik. A tanácsok VII. ötéves tervidőszakra szánt fejlesztési kerete azonban csökkent, hiszen a gazdasági egyensúly javításának érdekében az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztériúm megnyirbálta a tanácsok fejlesztési lehetőségeit. Így azzal kell számolni, hogy az előirányzott oktatási-kulturális fejlesztések egy része — s ezen belül a kiemelt célként. megjelölt középfokú intézményhálózat-fejlesztés jelentős hányada — nem fog megvalósulni. Köpeczi Béla részletesen foglalkozott az általános iskolai pedagóguslétszám alakulásával a napközi otthoni nevelőmunka hiányosságaival. Kitért arra is, hogy középfokon — elsősorban a vidéki iskolákban — kevés az idegen nyelvet, a rajzot és az éneket oktató tanár, és újabban hiány mutatkozik a magyar nyelv- és irodalom, valamint a matematika szakosok körében is. A pedagógushiány sok mindennel magyarázható, de alapvetően a pálya anyagi és erkölcsi elismertségének, megtartó képességének romlásával függ össze — hangsúlyozta a miniszter. A bérrendszer által is gerjesztett túlórakényszer, illetőleg kötelezettség és ennek megalázóan alacsony díjazása lényegesen hozzájárul a presztízs további csökkenéséhez. Mindezt fokozta, hogy a személyi jövedelem- adó bevezetésével együtt járó bruttósítás során felszínre került az iskolák jelentős részét érintő bérhiány. Kitűnt, hogy zömében még az alapfeladatok bérfedezete sem biztosított. A tanterv fétise nélkül Az előadás további részében kitért a pedagógusképzés gondjaira, illetve a távlati feladatokra, majd részletesen szólt az alap- és középfokú oktatási intézmények tartalmi munkájának további javításáról, az ezzel kapcsolatos feladatokról. Mint mondotta, meg kell szabadulni a hagyományos tanterv- és tankönyvfé- tistől, az uniformizált egyöntetűségre és egyidejűségre építő törekvésektől. Az alapvető feladat az általános iskolában az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) megbízható fejlesztése, differenciáltan alkalmazott tananyaggal és olyan pedagógiai módszerekkel, amelyek igazodnak a tanulók egyéni adottságaihoz és fejleszthe- tőségi különbségeihez. Külön Családonként harmincezer forint Ásványvíz helyett törlesztés Ügy tűnik, hamarosan újabb települést lehet kipipálni azon Pest megyei községek listájáról, amelyek súlyos vlzgon- dokkal küzdenek. Biatorbágy vízellátásának útjába most már úgyszólván semmi sem állhat, az összes Illetékes minisztérium és főhatóság aláírta a munkálatok megkezdéséhez szükséges papírokat, Így hamarosan víztársulatot alakíthatnak a helybeliek. Esztendőkön keresztül csupán a krónikus vízgondokról, a vízhiányról számolhattunk be Biatorbágyról. Nemcsak kevés volt az a mennyiség, amelyet a kutakból felszínre lehetett hozni, hanem erősen szennyezett is. A csecsemők már évek óta tasakos vizet kapnak, de a biatorbágyiak többsége is csupán mosásra, mosakodásra használta a kutakból vett vizet. Körvezetéken — Milyen bázisra épül a a nagyközség vízhálózata? — Közismert — válaszol Hernádi Károly, Biatorbágy tanácselnöke —, hogy néhány éve elkezdődött a bicskei regionális ivóvízrendszer kiépítése. Ehhez csatlakozva kap vizet Biatorbágy is. A regionális rendszer a Bicske környéki új bányák nyitásához, az eocénprogramhoz kapcsolódik. A bányaművelés biztonságossá tételéhez nélkülözhetetlen a mélyebb rétegekből nagy mennyiségű karsztvíz kivétele. A hatalmas vízmennyiség három megye sok településének ellátását javítja. Több mint százméteres mélységből, ahol szén és bauxit található, külön aknán hozzák föl a vizet. Az aknát a Tatabányai Szénbányák Vállalat üzemelteti. Pest megyében ebből a vízből kap Zsám- bék, Tök, Perbál, Budajenö, Telki és Páty. Innen érkezik a jó minőségű ivóvíz Biator- bágyra. Ha elkészül á hálózat és a szükséges kiszolgáló rendszerek, tározómedencék, akkor továbbépítik a vezetéket Herceghalom és Etyek irányába. Meg kell jegyezni, hogy a bicskei regionális vízműrendszer egyfajta kapcsolódó beruházás. Az eocénprogram keretében ugyanis nagy mélységben aktív víztelenítést végeznek, amely több település meglévő ivóvízbázisát is érinti. A felszínre hozott jó minőségű ivóvíz tehát oda jut vissza, ahonnan már jóval korábban eltűnt. lövőre közkifolyó — Mikor kezdődhet Biatorbágy on a tényleges munka? — Páty és Biatorbágy között már dolgoznak a szakemberek és a földmunkák még ezen a nyáron elkezdődnek a faluban is. Azt reméljük, hogy 1989 második felében már a település egyes részein használható lesz á közkifolyós hálózat. — Természetesen az utcai vízvételi lehetőség is nagy szó ott, ahol leginkább csak ásványvizet ihatnak az emberek. Ennek ellenére ők elsősorban azt szeretnék, ha mihamarabb komfortos otthonaikba is bevezethetnék. — Erre sem kell sokat várni, hiszen amint egy-egy nagyobb szakasz elkészül, a társulati tagok ráköthetnek majd a vezetékre. — Hogyan jött össze ennek a hatalmas beruházásnak az anyagi fedezete? — A teljes kivitelezési ösz- szeg meghaladja a 157 millió forintot — válaszol a tanácselnök. — A lakosság portánként 30 ezer forinttal járul hozzá a költségekhez. — Ahhoz képest, hogy nem kell nagy költséggel kutakat furatni, hiszen a vízbázis rendelkezésre áll, elég magasnak tűnik ez az összeg. — Igen, vannak települések, ahol 20 vagy 25 ezer forint volt csupán a lakossági hozzájárulás. Gondolom, nálunk a domborzati viszonyok és a távolsági vezetékek építési költsége is hozzájárult ehhez az árhoz. De. ha figyelembe vesszük, hogy tízéves lejáratú OTP-kölcsönt kapnak rá az emberek, akik eddig nagy összegeket költöttek kristályvízre, akkor már nem tűnik olyan vészesnek ez a költség. Ugyanis egy négytagú családot alapul véve havonta akár 5-600 forintot is költhettek ásványvízre. Márpedig ennél jóval kevesebbet kell fizetni majd az OTP-törlesz- tés gyanánt. — Több - évre ad folyamatos munkát és jelent nagy kiadást a tanács számára a vízhálózat kiépítése. Ugyanakkor gondolom nem ez az egyetlen megoldásra váró feladat Biatorbágyon. Széfrágja a csövet — Valóban, hosszú évekig nem gondolhatunk különösebben nagy fejlesztésekre, még felújításokra is csak szerényen — válaszol Hernádi Károly. — Szerencse, hogy több, évek óta húzódó gondunkat a közelmúltban sikerült megoldani. Többek között 5 millió forintos megyei tanácsi segítséggel sikerült felújítanunk az egyik általános iskolánkat, és befejezéséhez közeledik a másik, a kastélyiskola tatarozása is. Ennek ellenére az előbbi oktatási intézménynél gondot jelent, hogy jelenleg a biatorbágyi kutak vize nagyon aktív, valósággal szétrágja a vascsöveket és fém- szerkezeteket. Tehát itt is csak az egészséges víz jelenthet végleges megoldást. Nálunk nem volt vita a fölött, hogy maradjon vagy megszűnjön a teho. A biatorbágyiak becsülettel fizetik az évi 600 forintot. Üj ABC-áruházat ígértünk érte. Ez el is készült, a teho összegéből fizetjük a megelőlegezett pénzt. M. K, szólt az anyanyelvi nevelés fontosságáról, valamint az ifjúság egészséges fejlődése érdekében növelendő számú testnevelési órákról. Az iskolai testnevelés feltételeinek fejlesztése érdekében külön tornaterem-építési programot kellene kialakítani — egy központi céltámogatásra alapozott pályázati rendszer keretében. Korszerűbb érettségi vizsga Ezt követően részletesen elemezte a tantervi reform korrekcióját és megállapította, hogy a tanterv alapvető fogyatékosságait a korrekció nem képes megváltoztatni. A módosítás, a valós hibák ki- küszöbölése széles szakmai bázison, de valójában a régi mechanizmus keretei között indult meg. Értékelte a nemzetiségi oktatás rendszerét, majd a középfokú iskola tartalmi korszerűsítésének alapvető feladatait taglalta. A gimnáziumok kapcsán beszélt arról a jelentős újításról, amely nagy sikert aratott diákok és szülők körében egyaránt: a két tannyelvű gimnáziumi osztályokról. Köpeczi Béla igen hangsúlyosan szólt a középfokú képzésen belül a szakoktatásról. A fejlesztési rangsor élére a szakképzés tartalmi korszerűsítésének kell kerülnie — mondotta. A technikusképzésben 1988—89-ben érettségizők már egységesen fognak vizsgázni. A jelenleg hatályos vizsgaszabályzatok iskolatípusok szerint indokolatlanul eltérőek és ez nehezíti a közös szervezésű iskolák munkáját. A mostani módosítás nem hoz alapvető változást, de tervezik az érettségi és o felvételi vizsga átfogó korszerűsítését. A miniszter kitért arra is, hogy a szakközépiskolába jelentkezők száma évről évre növekszik, ám a hiányszakmák iránt még mindig nem sikerült fölkelteni az érdeklődést. Romlottak a fiatalabb korosztályok elhelyezkedési esélyei. Az első ízben munkát kereső pályakezdők aránya 2 és félszerese az előző év azonos időszakának. Ezen belül valamivel alacsonyabb a növekedés a segédég betanított munkát keresők és magasabb a szakmunkát és szellemi állást keresők számának emelkedése. Mindezekből következik, hogy a struk. túraváltozás, a termékszerkezet-módosítás új igényeket támaszt az oktatással, a képzéssel szemben, s az megköveteli, hogy a jövőben szorosabb kapcsolat alakuljon ki az oktatás és foglalkoztatás között. Ha nem képeznek, akkor fizessenek A szakoktatás fejlesztésének egyik fő kérdése a vállalatok érdekeltségének megteremtése az utánpótlás-nevelésben és ezzel együtt a gyakorlati képzésben. Tisztázni kell anyagi hozzájárulásuk mértékét a szakoktatásban. A minisztérium elképzelése az, hogy a képzésben ténylegesen részt vevő vállalatok kedvezményt kapjanak, ahol azonban nem képeznek szakmunkást, ott a bruttó bér egy bizonyos százalékát fizessék be költséghozzájárulás címén a képzési alapba. A művelődési miniszter ezután foglalkozott az iskolák szakmai önállóságával kapcso. latos kérdésekkel, a pedagógiai kutatásokkal, az önálló gazdálkodás lehetőségeivel, a vezetői megbízás új rendszerével és a pedagógusok bérezési gondjaival. Szólt az iskolai élet demokratizmusáról, a diákparlamentek tapasztalatairól, valamint a közoktatás-irányítás továbbfejlesztéséről. Mint befejezésül hangsúlyozta: számos feladatot kell az elkövetkező időszakban közös erővel megoldani. Kossuth Lajost idézte: „Amely nemzetet semmi sem képes lelkesíteni, annak órái meg számiáltattak” — s mint mondotta, a nevelés, az oktatás, az ifjúság és ezzel együtt a jövő szolgálata valamennyiünket kell, hogy lelkesítsen. Körmendi Zsuzsa
