Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-19 / 118. szám

1988. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK 3 Megnyílt a tavaszi BNV Nagy sikert aratott a Herccghalmi Kísérleti Gazdaság Huniper permetezőgépe. (Erdősi Ágnes felvételei) (Folytatás az I. oldalról.) ember, hogy valami történt a hazai gazdaságban. Mindenütt csodálatosnál csodálatosabb számítógépeket. mindenféle elektronizált berendezéseket, fényes és csillogó szerkezete­ket lát. Igaz, néhány alatt ott az ár is, amelytől többeknek hideg futkos a hátán, de hát nem szabad elfelejteni: ez a beruházási javak szakvására. Persze, a kiállító cégekről Is gyorsan kiderül — csak meg kell kérdezni a szakem­bereket, hogy ők is megle­hetősen híján vannak a forin­toknak. így azután ezúttal is az a jellemző, hogy szinte mindenki eladni akar, s a legkevésbé venni, S az ugyan­csak feltűnő — ezt az egyik Pest megyei vállalat vezetője is megfogalmazta —, hogy sokkal többen kínálnak azon­nal felhasználható árukat — szakmai kifejezéssel élve: végtermékeket —, mint rész­egységeket. S erre is van ma­gyarázat, hiszen az előbbiért annyit lehet kérni, amennyit elbír a vevő pénztárcája, míg a félkész áruért csak akkora összeget, amennyit a felhasz­náló is jónak lát... A tegnapi első napon találkoz­tunk a vásárban Lénárd Lász­lóval, a megyei pártbizottság titkárával és dr. Csonka Tibor­ral, a megyei tanács elnök- helyettesével is. Számos, sző­kébb pátriánkban tevékeny­kedő kiállítót kerestek fel. Kőrútjuk végén Lénárd Lászlóval beszélgetünk. — Milyen szerepe lehet egy ilyen kiállításnak a megye gazdálkodóinak életében? — Ez attól függ, mennyire használják ki a rendelkezé­sükre álló időt. Gondolom, hogy a legtöbben alaposan körülnéznek, kíváncsian vizs­gálva, mit tud a konkurencia. Emellett tudomásom szerint számos vállalat és szövetke­zet a BNV idejére beszélt meg találkozókat üzleti tárgyalá­sokra. Hogy ezek milyen eredménnyel zárulnak, azt még korai megjósolni. — Milyen benyomásokat hagyott önben a megyei cégek kiállítása? Még mindig kelendőek a Me­chanikai Művek festékszórói — A látottak alapján úgy tűnik, hogy a váilalatok kez­denek rendszerben gondolko- ni. A bemutatott termékek alapján jól megítélhető, hogy nagy a megújulási készség, szinte mindenütt a korábbinál jobb áruval jelentkeznek. Ha tömören akarom megfogal­mazni, azt is mondhatom: in­telligensebbek lettek a termé­kek! Csupán egy kiragadott példa: a váci Híradástechni­kai Anyagok Gyára olyan fe­délzeti számítógépet mutat be, amely jól hasznosítható a sze­mélyautókban. Jellemző, hogy nem ez a HAGY fő profilja, de úgy ítélik, megfelelő ke­resletre számíthatnak. Általá­ban is elmondható, hogy a kiállított termékeknél fontos szempont volt a többcélúság, az egymáshoz való kapcsolha­tóság. Ezt csak a legkorsze­rűbb technikai megoldásokkal tudják elérni. Ugyancsak ál­talános tapasztalat, hogy egy­re inkább tért hódított az elektronika. — Mennyire jellemző a vá­sári kép a megye iparára? — Törekvésként általában jellemző. Ám annyiban csa­lóka lehet, hogy ezek nagy ré­sze egyelőre csupán kiállítási tárgy, s kérdés, hogy megma- radnak-e ezen a szinten, vagy esetlég megindul a sorozat- gyártás? Mindenesetre biz­tató, hogy a vállalatok és a szövetkezetek többsége meglé­vő igényekre alapozva fogott bele a fejlesztésekbe — mon­dotta befejezésül Lénárd László. A tavaszi BNV-n Pest me­gyéből csaknem félszáz kiál­lító vesz részt. F. Z. Reformról és ideológiáról Műhelybeszélgetés Az MSZMP Pest Megyei Ok­tatási Igazgatóságának filozó­fiai tanszéke és a TIT megyei szervezetének filozófiai szak­osztálya közös eszmecserét szervezett tegnap, amin dr. Bayer József, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intéze­tének tudományos osztályveze­tője tartott bevezető előadást „Reform, ideológia, filozófia” címmel. A társadalmi feszültségek fölerősödésével, a tagoltság nyíltabb megjelenésével kap­csolatban az előadó szólt az ideológia növekvő szerepéről, amelyet a konfliktusok tuda­tosításában, eszmei kihordá­suk eszközeként játszik. Ki­emelte, hogy a gazdasági-tár­sadalmi reformok előrevitelét nem gátolja, hanem éppenség­gel segíti a jelenlegi gyakorlat igényes kritikai elemzése, az elméleti alternatívák szaba­dabb kidolgozása, megvitatása és ezzel a szükséges változta­tások mélyebb eszmei megala­pozása. A mai társadalmi, po­litikai környezetben a marxiz­mus ideológiájának hegemó­niája csak helyzetelemző, problémamegoldó, alternatíva­formáló képességének fejlesz­tésével őrizhető meg. Ennek feltétele, hogy szaporodjanak a marxista alapállású kutatók közötti érdemi viták és egyre inkább elfogadottá váljék az igazsághoz vezető utak, elmé­leti vizsgálatok szükségszerű pluralitása is. Csak az ideoló­giai tevékenység ilyen felfogá­sa mellett őrizheti meg a mar­xizmus a huszadik század vé­gén is válaszadó képességét az emberiség előtt álló nagy kér­désekre — hangsúlyozta dr. Bayer József, aki előadásának befejeztével a fórumon részt vevő filozófiatanárok és po­litikai munkások számos kér­désével kapcsolatban is kifej­tette véleményét. B. A. Zsiguli-fskhengerek Profilbővítés A múlt esztendőben alakult gödi Ajándék- és Divatcikk Kisszövetkezet eddig elsősor­ban lakásdíszítő tárgyak készí­tésére vállalkozott. A közel­múltban bővítették profiljukat, s az iparban, kis szériában fel­használható alumínium- és színesfém alkatrészek öntésé­vel is foglalkoznak. Eddig 400 Zsiguli gépkocsihoz szükséges fékhengert gyártottak le. Tudás nélkül nincs kibontakozás (Folytatás az 1. oldalról.) ma jelenleg mintegy négyezer­rel haladja meg a rendelke­zésre álló tantermekét, ame­lyeknek hozzávetőleg 8 száza­léka szükségtanterem. Sok a régi iskolaépület, és a karban­tartások, felújítások kényszerű elmaradása miatt állapotuk egyre romlik. Különféle mű­szaki okok miatt 1981 és 1985 között például közel 4300 osz­tálytermet kellett megszüntet­ni. A jelenlegi tervidőszakban több városban — kényszerű okokból — az általános isko­lákat középszintű oktatási cé­lokra veszik igénybe. Napi gondokkal küszködnek A hálózatfejlesztés arányta­lanságaira figyelmeztet az a nagy szóródás, amely az is­koláztatás intézményi feltéte­leiben megfigyelhető. A tan­teremhiány közel kétharmada hat közigazgatási egységre (Borsod-Abaúj-Zemplén, Haj- dú-Bihar, Komárom, Pest és Szabolcs-Szatmár megye, va­lamint Budapest) s ezeken be­lül földrajzi és gazdasági-tár­sadalmi tekintetben egyaránt jól körülhatárolható térségek­re koncentrálódik. Ez a fölis­merés volt az alapja a sze­rény mértékű (300 millió fo­rintos) minisztériumi támoga­tási akciónak, amely az érde­keltek körében kedvező fo­gadtatásra talált. A hálózatfej­lesztés elégtelensége mellett az iskolák jelentős része napi működési gondokkal is küzd, főként azért, mert nem gaz­dálkodik önállóan, s nem ren­delkezik a működéshez bizto­sított pénzeszközök felett. Az utóbbi időben végrehajtott el­vonások már a szinten tartást esetenként a minimális mű­ködési feltételeket veszélyez­tetik. Így az iskolák a kar­bantartási munkákhoz, a fel­szerelések javításához mindin­kább szülői segítség igénybe­vételére kényszerülnek, ese­tenként anyagi támogatásukra is, ami további feszültségfor­rás a családok és az iskola kö­zött, s mindez méginkább ki­élezi az oktatás ingyenessége körüli vitát. 1988-ban és 1989-ben az ál­talános iskolai tanulmányai­kat befejező diákok száma az előző évihez képest 16, majd további 23 ezer tanulóval emelkedik. A tanácsok VII. öt­éves tervidőszakra szánt fej­lesztési kerete azonban csök­kent, hiszen a gazdasági egyensúly javításának érdeké­ben az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztériúm megnyirbálta a tanácsok fej­lesztési lehetőségeit. Így azzal kell számolni, hogy az elő­irányzott oktatási-kulturális fejlesztések egy része — s ezen belül a kiemelt célként. meg­jelölt középfokú intézményhá­lózat-fejlesztés jelentős há­nyada — nem fog megvalósul­ni. Köpeczi Béla részletesen fog­lalkozott az általános iskolai pedagóguslétszám alakulásával a napközi otthoni nevelőmunka hiányosságaival. Kitért arra is, hogy középfokon — első­sorban a vidéki iskolákban — kevés az idegen nyelvet, a raj­zot és az éneket oktató tanár, és újabban hiány mutatkozik a magyar nyelv- és irodalom, valamint a matematika szako­sok körében is. A pedagógus­hiány sok mindennel magya­rázható, de alapvetően a pá­lya anyagi és erkölcsi elis­mertségének, megtartó képes­ségének romlásával függ össze — hangsúlyozta a miniszter. A bérrendszer által is gerjesztett túlórakényszer, illetőleg köte­lezettség és ennek megalázóan alacsony díjazása lényegesen hozzájárul a presztízs további csökkenéséhez. Mindezt fokoz­ta, hogy a személyi jövedelem- adó bevezetésével együtt járó bruttósítás során felszínre ke­rült az iskolák jelentős részét érintő bérhiány. Kitűnt, hogy zömében még az alapfeladatok bérfedezete sem biztosított. A tanterv fétise nélkül Az előadás további részében kitért a pedagógusképzés gondjaira, illetve a távlati fel­adatokra, majd részletesen szólt az alap- és középfokú oktatási intézmények tartalmi munkájának további javításá­ról, az ezzel kapcsolatos fel­adatokról. Mint mondotta, meg kell szabadulni a hagyo­mányos tanterv- és tankönyvfé- tistől, az uniformizált egyön­tetűségre és egyidejűségre épí­tő törekvésektől. Az alapvető feladat az általános iskolában az alapkészségek (írás, olva­sás, számolás) megbízható fej­lesztése, differenciáltan alkal­mazott tananyaggal és olyan pedagógiai módszerekkel, ame­lyek igazodnak a tanulók egyé­ni adottságaihoz és fejleszthe- tőségi különbségeihez. Külön Családonként harmincezer forint Ásványvíz helyett törlesztés Ügy tűnik, hamarosan újabb települést lehet kipipálni azon Pest megyei községek listájáról, amelyek súlyos vlzgon- dokkal küzdenek. Biatorbágy vízellátásának útjába most már úgyszólván semmi sem állhat, az összes Illetékes miniszté­rium és főhatóság aláírta a munkálatok megkezdéséhez szük­séges papírokat, Így hamarosan víztársulatot alakíthatnak a helybeliek. Esztendőkön keresztül csu­pán a krónikus vízgondokról, a vízhiányról számolhattunk be Biatorbágyról. Nemcsak kevés volt az a mennyiség, amelyet a kutakból felszínre lehetett hozni, hanem erősen szennyezett is. A csecsemők már évek óta tasakos vizet kapnak, de a biatorbágyiak többsége is csupán mosásra, mosakodásra használta a ku­takból vett vizet. Körvezetéken — Milyen bázisra épül a a nagyközség vízhálózata? — Közismert — válaszol Hernádi Károly, Biatorbágy tanácselnöke —, hogy néhány éve elkezdődött a bicskei re­gionális ivóvízrendszer kiépí­tése. Ehhez csatlakozva kap vizet Biatorbágy is. A regionális rendszer a Bicske környéki új bányák nyitásához, az eocénprogram­hoz kapcsolódik. A bányamű­velés biztonságossá tételéhez nélkülözhetetlen a mélyebb rétegekből nagy mennyiségű karsztvíz kivétele. A hatalmas vízmennyiség három megye sok településének ellátását ja­vítja. Több mint százméteres mélységből, ahol szén és bauxit található, külön aknán hozzák föl a vizet. Az aknát a Tatabányai Szénbányák Vál­lalat üzemelteti. Pest megyé­ben ebből a vízből kap Zsám- bék, Tök, Perbál, Budajenö, Telki és Páty. Innen érkezik a jó minőségű ivóvíz Biator- bágyra. Ha elkészül á háló­zat és a szükséges kiszolgáló rendszerek, tározómedencék, akkor továbbépítik a vezeté­ket Herceghalom és Etyek irányába. Meg kell jegyezni, hogy a bicskei regionális vízmű­rendszer egyfajta kapcsolódó beruházás. Az eocénprogram keretében ugyanis nagy mély­ségben aktív víztelenítést vé­geznek, amely több település meglévő ivóvízbázisát is érin­ti. A felszínre hozott jó mi­nőségű ivóvíz tehát oda jut vissza, ahonnan már jóval korábban eltűnt. lövőre közkifolyó — Mikor kezdődhet Biator­bágy on a tényleges munka? — Páty és Biatorbágy kö­zött már dolgoznak a szak­emberek és a földmunkák még ezen a nyáron elkezdőd­nek a faluban is. Azt re­méljük, hogy 1989 második felében már a település egyes részein használható lesz á közkifolyós hálózat. — Természetesen az utcai vízvételi lehetőség is nagy szó ott, ahol leginkább csak ásványvizet ihatnak az em­berek. Ennek ellenére ők el­sősorban azt szeretnék, ha mihamarabb komfortos ottho­naikba is bevezethetnék. — Erre sem kell sokat vár­ni, hiszen amint egy-egy na­gyobb szakasz elkészül, a tár­sulati tagok ráköthetnek majd a vezetékre. — Hogyan jött össze en­nek a hatalmas beruházásnak az anyagi fedezete? — A teljes kivitelezési ösz- szeg meghaladja a 157 millió forintot — válaszol a tanács­elnök. — A lakosság portán­ként 30 ezer forinttal járul hozzá a költségekhez. — Ahhoz képest, hogy nem kell nagy költséggel kutakat furatni, hiszen a vízbázis ren­delkezésre áll, elég magasnak tűnik ez az összeg. — Igen, vannak települé­sek, ahol 20 vagy 25 ezer fo­rint volt csupán a lakossági hozzájárulás. Gondolom, ná­lunk a domborzati viszonyok és a távolsági vezetékek építé­si költsége is hozzájárult eh­hez az árhoz. De. ha figye­lembe vesszük, hogy tízéves lejáratú OTP-kölcsönt kapnak rá az emberek, akik eddig nagy összegeket költöttek kristályvízre, akkor már nem tűnik olyan vészesnek ez a költség. Ugyanis egy négytagú családot alapul véve havonta akár 5-600 forintot is költ­hettek ásványvízre. Márpedig ennél jóval kevesebbet kell fizetni majd az OTP-törlesz- tés gyanánt. — Több - évre ad folyama­tos munkát és jelent nagy ki­adást a tanács számára a vízhálózat kiépítése. Ugyan­akkor gondolom nem ez az egyetlen megoldásra váró fel­adat Biatorbágyon. Széfrágja a csövet — Valóban, hosszú évekig nem gondolhatunk különöseb­ben nagy fejlesztésekre, még felújításokra is csak szeré­nyen — válaszol Hernádi Ká­roly. — Szerencse, hogy több, évek óta húzódó gondunkat a közelmúltban sikerült megol­dani. Többek között 5 millió forintos megyei tanácsi se­gítséggel sikerült felújítanunk az egyik általános iskolánkat, és befejezéséhez közeledik a másik, a kastélyiskola tata­rozása is. Ennek ellenére az előbbi oktatási intézménynél gondot jelent, hogy jelenleg a biatorbágyi kutak vize na­gyon aktív, valósággal szét­rágja a vascsöveket és fém- szerkezeteket. Tehát itt is csak az egészséges víz jelent­het végleges megoldást. Ná­lunk nem volt vita a fölött, hogy maradjon vagy megszűn­jön a teho. A biatorbágyiak becsülettel fizetik az évi 600 forintot. Üj ABC-áruházat ígértünk érte. Ez el is ké­szült, a teho összegéből fi­zetjük a megelőlegezett pénzt. M. K, szólt az anyanyelvi nevelés fontosságáról, valamint az if­júság egészséges fejlődése érdekében növelendő számú testnevelési órákról. Az iskolai testnevelés feltételeinek fej­lesztése érdekében külön tor­naterem-építési programot kellene kialakítani — egy köz­ponti céltámogatásra alapozott pályázati rendszer keretében. Korszerűbb érettségi vizsga Ezt követően részletesen ele­mezte a tantervi reform kor­rekcióját és megállapította, hogy a tanterv alapvető fo­gyatékosságait a korrekció nem képes megváltoztatni. A módosítás, a valós hibák ki- küszöbölése széles szakmai bá­zison, de valójában a régi me­chanizmus keretei között in­dult meg. Értékelte a nemzeti­ségi oktatás rendszerét, majd a középfokú iskola tartalmi korszerűsítésének alapvető fel­adatait taglalta. A gimnáziu­mok kapcsán beszélt arról a jelentős újításról, amely nagy sikert aratott diákok és szülők körében egyaránt: a két tan­nyelvű gimnáziumi osztályok­ról. Köpeczi Béla igen hangsú­lyosan szólt a középfokú kép­zésen belül a szakoktatásról. A fejlesztési rangsor élére a szakképzés tartalmi korszerű­sítésének kell kerülnie — mon­dotta. A technikusképzésben 1988—89-ben érettségizők már egységesen fognak vizsgázni. A jelenleg hatályos vizsgasza­bályzatok iskolatípusok sze­rint indokolatlanul eltérőek és ez nehezíti a közös szervezésű iskolák munkáját. A mostani módosítás nem hoz alapvető változást, de tervezik az érettségi és o felvételi vizsga átfogó korszerűsítését. A mi­niszter kitért arra is, hogy a szakközépiskolába jelentkezők száma évről évre növekszik, ám a hiányszakmák iránt még mindig nem sikerült fölkelte­ni az érdeklődést. Romlottak a fiatalabb korosztályok elhe­lyezkedési esélyei. Az első íz­ben munkát kereső pályakez­dők aránya 2 és félszerese az előző év azonos időszakának. Ezen belül valamivel alacso­nyabb a növekedés a segéd­ég betanított munkát keresők és magasabb a szakmunkát és szellemi állást keresők szá­mának emelkedése. Mindezek­ből következik, hogy a struk. túraváltozás, a termékszerke­zet-módosítás új igényeket tá­maszt az oktatással, a képzés­sel szemben, s az megköveteli, hogy a jövőben szorosabb kap­csolat alakuljon ki az oktatás és foglalkoztatás között. Ha nem képeznek, akkor fizessenek A szakoktatás fejlesztésének egyik fő kérdése a vállalatok érdekeltségének megteremtése az utánpótlás-nevelésben és ezzel együtt a gyakorlati kép­zésben. Tisztázni kell anyagi hozzájárulásuk mértékét a szakoktatásban. A miniszté­rium elképzelése az, hogy a képzésben ténylegesen részt ve­vő vállalatok kedvezményt kapjanak, ahol azonban nem képeznek szakmunkást, ott a bruttó bér egy bizonyos szá­zalékát fizessék be költséghoz­zájárulás címén a képzési alapba. A művelődési miniszter ez­után foglalkozott az iskolák szakmai önállóságával kapcso. latos kérdésekkel, a pedagógiai kutatásokkal, az önálló gazdál­kodás lehetőségeivel, a vezetői megbízás új rendszerével és a pedagógusok bérezési gondjai­val. Szólt az iskolai élet de­mokratizmusáról, a diákpar­lamentek tapasztalatairól, va­lamint a közoktatás-irányítás továbbfejlesztéséről. Mint be­fejezésül hangsúlyozta: számos feladatot kell az elkövetkező időszakban közös erővel meg­oldani. Kossuth Lajost idéz­te: „Amely nemzetet semmi sem képes lelkesíteni, annak órái meg számiáltattak” — s mint mondotta, a nevelés, az oktatás, az ifjúság és ezzel együtt a jövő szolgálata vala­mennyiünket kell, hogy lelke­sítsen. Körmendi Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents