Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-03 / 104. szám

A Bag első tavaszi veresege Dömsüdön A nevető harmadik vezet Több rangadó tarkította a hét végi labdarúgó-fordulót. Az NB III Duna csoportjában a Ráckevei Aranykalász, az utóbbi,. hetekben gyengélkedő kartali gárdát fogadta. Ma­gabiztos játékkal nyert a ha­rat csapat. Revei rangadó Ráckeve—Kartal 4-2 (1-0). Ráckeve, 400 néző. V.: Szar­ka. Ráckeve: Kovács B. — Ger- gényi, Kovács Bálint, Pánti (Pető), Vigh, Cséve (Oláh), Gerendái, Szanyi, Weimper, Ács, Pribeli. Kartal: Radios — Takács, Bóna, Varga, Magony, Szabó (Milkovics). Tóth, Gyöngyösi, Hajda. (Hideg), Száraz, Nagy. Gól: Gerendái (2), Szanyi, Weimper, ill. Gyöngyösi, Ta­kács. Jó: Gerendái, Szanyi, Gergényi, ill. Gyöngyösi, Ta­kács, Nagy. Ellenőri vélemény A megyei bajnokság rang­adójáról most pótlólag számo­lunk be: Dömsöd—Bag 2-1 (1-0). V.: Sómén. A tavasz- szal eddig százszázalékos Bag veresége a nevető harmadik­nak, a Dobost Fehér Akác­nak kedvezett. Egy pont előnnyel ők vezetik a bajno­ki mezőnyt. Lázár István szövetségi el­lenőr így emlékezett a dabasi találkozóra: — Az ezer néző kitűnő mérkőzést láthatott. Az első félidőben öngólból jutott előnyhöz a hazai csapat. Az élesen belőtt labda a menteni akaró balhátvéd lábáról a bal felső sarokba jutott. Szünet után a 65. percben a döm södi jobbszélső három játé­kost is kicselezve növelte az előnyt, majd a 78. percben szépített a Bag. Nem sokkal ezután a döntetlent is meg­szerezhette volna, de nagy helyzetben a léc fölé lőtt < vendégek jobbszélsője, ősz szességében a több helyzetet teremtő Dömsöd megérdemel­ten nyert. A 72. percben Ele­kes (D.) és Rózsavölgyi (B.) kiállítva. Egy másik találkozó ered­ményét is pótlólag közöljük. Göd—Tápiószentmárton 6-0 (2-0). A hazai csapat idei re­kordgyőzelmével rukkolt ki 150 néző előtt. Nyilas és Csernák egyaránt kétszer. Murányi és Cserhalmi pedig egyszer vette be a kaput. A helyieknél Nyilas. Csernák, Varnyaczki, a vendégeknél Újabb kettős válogatott-találkozó Szerdán a Népstadionban Szerdán ismét kettős válo­gatott labdarúgó-találkozóra kerül sor a Népstadionban. Az előmérkőzésen 16 órakor (já­tékvezető a lengyel Lisztkie- vvicz) Magyarország és Íror­szág olimpiai csapatai lépnek pályára, majd 18 órakor Ma­gyarország—Izland barátságos találkozó lesz (jv.: Ben Itzaak, izraeli)^' ;,Ha a következő bajnoki találkozón, a Waregem ellen is győzünk, akkor bármelyik válogatott mérkőzésre kiad­juk.:, de ezen a, héten még nem*’ — mondta Leó Kepens, a belga Lokeren klubelnöke, a csapat magyar légiósának, az Izland ellen figyelembe vett Mészáros Ferencnek. A volt pécsi játékos tehát nem jöhet haza, amint azt hétfőn reggel telefonon elmondta. Most mit tesz? — Szeretnék beszélni az MLSZ vezetőivel, sajnos Bá­lint Lászlót sem tudtam idő­ben értesíteni a kellemetlen fordulatról. Az izlandiak egyike, Arnor Gudjohnsen szintén a belga első ligában játszik, az An- derlechtet erősíti. Hasonló ci pőben jár, mint Mészáros — az Anderlecht nem engedte el Budapestre. Az izlandi labdarúgó-válo­gatott hétfő délelőtt a Magyar Kábel pályáján tartott edzést. Sigi Held, a szigetországiak nyugatnémet szövetségi kapi­tánya (játszott az Anglia elle­ni 1966-os vb-döntőben, a Wemblev-ben) főként az erőn­létet fejlesztő gyakorlatokat írt elő. Ez meglepő két nappal egy mérkőzés előtt, még ha az barátságos is ... — Lehet, hogy Magyaror­szágon meglepő, de ne feled­jék: Izlandon csak két hét múlva kezdődik a liga küz­delemsorozata, így az otthon játszók többségére ráfér még az erőgyűjtés — hangzott Held válasza. Az olimpiai selejtező jegyében Tisza Kupa — Cegléden is A június 6-án kezdődő malaysiai olimpiai selejtezőre készülő ma­gyar női kosárlabda-válogatott első — és egyetlen — hazai nem­zetközi tornáján szerepel keddtől szombatig: a Tisza Kupán. A he­tedik alkalommal kiírt viadal há­rom helyszíne: Szolnok, Cegléd és Karcag. A mezőny szinte vi­lágbajnoki erősségű, valamennyi ellenfél ott lesz a malaysiai se­lejtező tornán, kivéve Kubát. A karibiak is csak azért nem, mert nem neveztek az olimpiára. Killik László szövetségi kapi­tány elmondta: — Tizenkét játékossal veszünk részt a versenyen: Borka, Ha­lász, (irányítók), Balogh, Hollós (hátvédek), Boksay, Körmendy, Szabó, Szécsi (bedobók), Németh, Nagy, Gerencsér, Bakai (közép­játékosok). Feltétlenül az első három között szeretnénk végez­ni, mert bár ez csak egy felké­szülési torna, köteleznek a ha­gyományok. A Tisza Kupa mai szolnoki mű­sora után szerdán Cegléden: 16.30 óra: Csehszlovákia—Kuba, 18.00: Magyarország-Bulgária, 19.30: Szovj etunió—Dél-Korea. Csütörtökön Szolnokon 16.30-tól lesznek a befejező mérkőzések. A Közép-magyarországi Tüzép Vállalat azonnal felvesz árelőadót, könyvelőt, telepelszámolót és gépírót Jelentkezni lehet személyesen a személyzeti osztályon, cím: Budapest Vili., Práter u. 22., telefon: 340-580 és 340-588, 24-es mellék. Schmikl és Vér 'tűnt ki. Egyéb ként az előmeccsen, az ifik találkozóján is kitettek ma­gukért a helyiek: 6-1-re nyer­tek. Góiemlékek — Bíráskodásom során az elmúlt időben nem akadt pél­da ilyen gólzáporos meccsre — vélekedett Móric Pál já­tékvezető. — Különösen szép volt a hazaiak első találata, amikor is a kapufáról vágó­dott a labda a vonalon túlra. A szünet után csereként be­állt Csernák két góllal já­rult hozzá a sikerhez. Az első megyei bajnoki meccsen, 1980.81-ben az Iklad—Pilis ta­lálkozón volt utoljára ilyen nagy góltermés. Akkor a he­lyiek 9-2-re nyertek. Az elmúlt hetekben nagyon kevésszer zörgött a háló. A mostani forduló javított a helyzeten: 35 gól esett, s a csatárok ezzel beállították az 1987/88. évi bajnokság ne­gyedik fordulóban elért re­kordját. A gödieken kívül a Bem SE tett ki magáért. Élső győ­zelmét 7-1-es eredménnyel vív­ta ki a PSC ellen. A Pilis- vörösvár immár másodszor volt a szenvedő alany, még ősszel 10-0-ra kapott ki a Bag csapatától. Megyei bajnokság 1. Dabas 23 15 4 4 36-24 34 2. Bag 23 15 3 5 54-17 33 3. Dömsöd 23 14 5 4 36-17 33 4. VOSE 1 23 11 7 5 36-23 29 5. Göd 23 11 6 6 42-19 28 6. Dány 23 10 8 5 29-18 28 7. Gödöllői SC 23 10 6 7 36-30 26 8. Főt 23 9 7 7 39-39 25 9. Szentendre 23 8 8 7 36-35 24 10. GEAC 23 6 11 6 25-19 23 11. Pilis 23 7 6 10 22-40 20 12. T.-márton 23 5 6 12 27-38 16 13. Ceglédi VSE 23 5 5 13 19-36 15 14. Bugyi Tsz SK 23 4 7 12 15-38 15 15. Filisvörösvár 23 4 3 16 21-67 11 16. Bem SE 23 1 6 16 21-34 8 — Reitter — 1988. MÁJUS 3. Jó! fizet a totó A 18. hét A totó 18. játékhetén 5 darab 13-pl taláíatos szelvény volt, nyeremények egyenként 2 031 113 forint. A két darab 13 találatos- ra egyenként 1 384 850 forint jut. 12-es 197, 11-es 2669, 10-es 21 139 darab volt. Nyeremények egyen­ként: 32 805, 2421, illetve 459 forint Slegyeí I, x, 2 Hazai pontok 1. Váci Izzó—Ferencváros 1 2. Ráckeve—Kartal 1 3. Dunakeszi—Oroszlány 2 4. D. Kőolaj—Várpalota x 5. Dömsöd—Bag 1 6. Dabas—Gödöllői SC I 7. Bem SE—Pllisvörösvár 1 8. GEAC—Szentendre 1 Aranyérem Fiatal vivők Cabries en Provence-ban a vívók kadett-világbajnokságán (17 éven aluliak) mindkét magyar sportoló remekül szerepelt: a kardban Bá- tovszkv Zoltán aranyérmet, Wisz- kidenszky Márton bronzérmet szerzett. A hírügynökségi jelentés csak a végső sorrendet közölte, a részletes eredményekről nem szá­molt be. Bécsi sportmozaikok A menedzser éjszakája A közelmúltban két olyan bécsi sporteseményen is részt vehettem, amelyek — magyar vonatkozásaik miatt — itthon is komoly érdeklődésre tart­hattak számot. Az eredmények már ismertek, a bécsi nemzet­közi maratoni futóverseny, il­letve a Hypobank—Radnicski női kézilabda BEK-elődöntő egy-egy érdekes momentuma viszont még ide kívánkozik. Idén már ötödször rajtolhattak a bécsi városháza, a Rathaus előt­ti térről a 42 195 méterre, illetve a kiegészítő számokra, az 5 vagy a 13 kilométer lefutására vállalko­zók. Magyar részről a 40 éves pé­ti Mayer Miklós végzett a legelő­kelőbb helyen: a többezres me­zőnyben 14. lett, korosztályában pedig a legjobb. Nem is annyira a 2:27:10 órás eredménye érdem­li meg a méltatást, bár az — kob­rát tekintve — önmagában is el­ismerésre méltó teljesítmény. Sok­kal inkább a hogyanra kell oda­figyelnünk. Mayer ugyanis úgy készül a rá váró erőpróbákra, hogy közben sosem kér könny!-» tést munkahelyén, a Péti Nitro­génipari Művekben, ahol három műszakban, csoportvezetőként dol-r gozik. Hiába utazott viszont az osztrák fővárosba dr. Vágfalvy Béla, a Pest megyei futóklub elnöke. A Ganz-MÁVAG gyár üzemorvosa korábban már kétszer is lefutotta ott a távot, .most viszont dolga- végezetlenül volt kénytelen meg­fordulni. öreg, letaposott sarkú cipőjében ugyanis olyannyira ne­hezére esett még a járás is, hogy futásról szó sem lehetett. Szeren­cséjére rájött a baj okára; új ci­pőben két héttel később gond nél­kül ért célba az IBUSZ-maratonin. A két, szomszédos főváros ma­ratoni viadala óhatatlanul is kí­nálja az összehasonlítást. Bécs- ben többet kérnek az indulóktól (300 schilling a nevezési díj. szem­ben a budapesti 100 forinttal), de többet is adnak. A frissítőhelye­ken elképzelhetetlen, ami Bu­dapesten a mezőny második fe­lével . megtörtént: elfogytak a frissítők. Bécsben gyakorlatilag füstmentes közegben futhatnak a részvevők, ott ugyanis az útvona­lat kategorikusan lezárják a jár­művek elől. Erre az „áldozatra” a magyar főváros képtelen. Sokkal izgalmasabbak a külön­féle reklámfogások is. A viadalt szponzoráló cégek valóban futnak' a vendégek, a majdani — remény­beli —• vevők után, A Renault au­tógyár helyi képviselői például — túl a két, fődíjként felajánlott Rer.ault-on — ötezer, jelképes ne­hézségű totót állíttattak ki az ér­deklődőkkel, akik azután hason­lóan jelképes értékű karórákkal lettek gazdagabbak. Pedig a Re­nault már korábban is komoly pozíciót vívott ki magának az osztrák piacon, ahol a forgalom­ban levő 2,6 millió szeméivgépko- csi közül minden huszadik az övék. Mégsem ültek a babérokon, hanem új rohamot indítottak po­zícióik javításáért. Kíváncsian vá­rom a jövő évi szpön7’orfo^á‘!0- kat... ★ A támogatók szerepe a másik esemény, a női kézilabda Európa Kupa-mérkőzés kapcsán is szóbe­széd tárgya volt. A magyar edző, Csik János vezette osztrák bajnok, a Hypobank Küppersbusch gárdá­ja igazolta:-érdemes rájuk költe-' ni. Egy évvel korábban nagy meglepetésre jutottak be a Baj­nokcsapatok Európa Kupájának döntőjébe, amit az 1987/88-as sze­zonban megismételtek. A televí­zió jóvoltából az egész ország láthatta, miként nyer a többnem­zetiségű csapat a jugoszlávok el­len. Természetesen a palánko- kat teljesen beborították a reklá­mok, amelyek a május 8-i, Szpar- tak Kijev elleni BEK-döntőn nyil­ván ugyanúgy ott lesznek, bizto­sítva az extra bevételt. Azt azon­ban a nézők már nem tudják, hogy a csapat mindenható me­nedzsere, Gunnar Prokop, a meccs előtti éjszakán személyesen irá­nyította a reklámszövegek elhe­lyezését, a munkával pedig jóval éjfél után végeztek. A kézilabdában és atlétikában edzőként is nemzetközi sikereket elért Prokop úr a menedzserek között is az élvonalhoz tartozik. Elgondolkodtató, vajon nálunk a hasonló pozícióban levők közül hányán vállalkoznának az említett éjszakai műszakra? Jocha Károly FTC: a mValtbol nem lehet megélni Most jobb volt a Vác Kezdőrúgás Vácott. Baloldalt Jászberényi Zoltán, az egyko­ri helyi labdarúgó Gyimesi (jobboldalt) igyekszik elhúzni a labdával a ferenc­városi Pintér mellett (Hancsovszki János felvételei) A nagy tét, a pontszerzés fon- tossága rányomta bélyegét a H pályán történtekre és a trük­kök, „pengés” megoldások he­lyett a küzdelem, a „foggal, körömmel” való harc domi­nált. Ebben á váciak bizonyul­tak jobbnak. Visszagondolva, tulajdonképpen az FTC-nek az egész mérkőzés során nem j volt egyetlen igazán gólveszé- i lyes akciója sem és az egyen- I lítő találatuk is egy kapu előt­ti kavarodás nyomán szüle­tett. Albert Flórián azt nyilat­kozta lapunknak a mérkőzést követően, hogy nem érdemel­tek vereséget. Kommentárja az ő szemszögéből érthető, de a pályán történtek mást bizo­nyítottak. Többek között azt, hogy a Váci Izzó egyértelmű­en minden csapatrészében jobb volt ezen a találkozón. (A tu­dósítónak személy szerint Gyi­mesi, Talapa és Mózner játé­ka tetszett leginkább, de rendkívül hasznosnak bizo­nyult Várady, míg a kapuban Brockhauser magabiztosan vé­dett.) A Ferencvárosból senki sem dicsérhető és bizony ez a gárda csak nevében emlé­keztet a dicsőséges elődökre. A találkozó után Haász Sán~ dórral is sikerült szót válta­ni. Nagyjából a következőket mondta: Az az igazság, hogy jobb játékot reméltem a mi­einktől, de hát a nagy tét ezt nem tette lehetővé. Néha-néha volt ■ csak egy felvillanás, de jobbára a küzdő jelleg domi­nált. Nekünk most az volt a fő feladatunk, hogy győzzünk. Ezt elértük és talán a közönsé­günk nem neheztel ránk, hogy „csak ilyen” játékkal. Haász Sándort természete­sen az ellenfél teljesítménye felől is faggattuk, de kitért a válasz elől. „Nem foglalkozom az ellenféllel, különben is ez már a múlt. Nekünk már a Videoton elleni meccsre kell készülnünk.” Ezzel kapcsolat­ban befejezésül még megtud­tuk: hétfőtől Kósa már teljes intenzitással edzésbe áll, így ő valószínűleg játszani fog, de Talapa és Hermann sárga la­pok miatt hiányozni fognak a mérkőzésről. B. I. A Fradit legyőzni minden­kor nagy fegyverténynek szá­mít. Még akkor is, ha olyan játékerőt képvisel a csapat, mint a mostani. Vácott tehát szombaton volt miért örülniük a stadionjukba kilátogató hű­séges szurkolóknak. Már fél órával a kezdés előtt sejteni lehetett, hogy megdől minden­fajta nézőcsúcs, ugyanis már a tartalékok játékát csaknem telt ház figyelte. Így sok ez­ren lehettek tanúi annak, hogy Schiller, a váci kapuvédő öt­ször nyúlt maga mögé a ka­puba és kapott ki végül 5-2 arányban a hazai gárda. Nem a legkedvezőbb elője­lekkel indult tehát a „na­gyok” találkozója, amelyen a kezdőrúgást Jászberényi Zol­tán, a váciak és az FTC volt játékosa végezte el és akit ezt követően Strausz és Kósa vi­rággal köszöntött az oldalvo­nal mellett. Magáról a 90 percről tegnapi lapunkban már részletesebben beszámol­tunk, így most csupán a ta­lálkozó néhány mozzanatára térünk vissza. Már az első percekben ki­derült — és később a mér­kőzés során bebizonyosodott hogy ezen a napon nem szépségdíjra esélyes találkozó­ra váltottak jegyet a nézők. Közönségsiker a Hungaroringen Látványos küzdelmek A hét végén először ren­deztek a Hungaroringen Su- perbike gvorsaságo motoros­világbajnoki futamot. Az új verseny első hazai eseményé­re ötvenezren voltak kíván­csiak, ami újból bizonyította, hogy mind népszerűbb Ma­gyarországon az autó-motor­sport. A szériamotorokból kialakí­tott nagy teljesítményű gépek versenye még akkor is közön­ségsikert aratott, ha itthon az eredeti cél egyelőre nem va­lósulhat meg. miszerint a boltban kanhátó gyári típusok viadalát láthatják a szurko­lók. Nemhogy, boltban nem kaphatók, de még a magyar indulók sem voltak úgy fel­szerelve, hogy kellő pótalkat­részük legyen. Ennek eredmé­nyeként a fiatal, rendkívül tehetséges Harmati Árpád (24) az első futamban csak úgy tu­dott rajtolni, hogy társa. Ju­hos Árpád feladva saját in­dulását. motorjának több al­katrészét kölcsönözte. De még így Is sikerült a figyelmet fel­hívni magukra a hazai moto­rosoknak. Előzőleg Harmati és Juhos elérte az induláshoz szükséges helyezést, majd Harmati az első futamban 30. lett. Végül is nem kellett szé­gyenkezniük, csak tudomásul venni, hogy a vetélytérsak több évtized előnyt élveznek. Ezt behozni nem lehet né­hány év alatt. A viadal rendezésén viszont nem látszott semmilyen lema­radás a megszokott nemzet­közi szinttől. Világszínvonalú, biztonságos és percre pontos volt a lebonyolítás. A For­ma—l-es autóverseny rende­zői gárdája ismét jelesre vizs­gázott. Motorosok a kanyarban. (Hancsovszki János felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents