Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-18 / 117. szám
1988. MÁJUS 18., SZERDA ^flyfgp 3 Parlamenti bizottságok tárgyalták A költségek bőven megtérülnek V A hazai kutatóintézetekben, V egyetemeken folyó alapkutatá- / sok helyzetét tárgyalta meg keddi ülésén az országgyűlés 4 kulturális bizottsága az MTA v Roosevelt téri székházában, v. Horn Péter elnökletével. /. Esztergomban — Nyers Re- J zső elnökletével — ülést tar- ^ tott az Országgyűlés kereske- ^delmi bizottsága. A testületid Andrikó Miklós kereskedelmi V államtitkárnak és Sághy Vil- ^ mosnak, a Közép-Duna Vidéki ^ Intéző Bizottság elnökének tájékoztatója alapján — hazánk d idegenforgalmi fogadóképes- > ségénck helyzetét, fejlesztésé- >. nek lehetőségét vitatta meg. Egy szemlélet veszélyei A kulturális bizottság ülésén Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke adott rövid tájékoztatást az MTA történetéről, felépítéséről, továbbá feladatairól, amelyeknek 1986 óta egyik legfontosabbika az országban folyó alapkutatási tevékenység irá- nyítása-koordinálása, illetve az ehhez kapcsolódó országos tudományos kutatásialap- pályázatok gondozása. Utalt annak a szemléletnek a veszélyeire, miszerint az alapkutatás helyett hazánkban elsősorban az alkalmazott kutatásokra és a licencvásárlásokra kellene nagyobb erőforrásokat fordítani. A számítások bizonyítják, hogy az alapkutatásba befektetett összegek már a szerzői és licencdíjak bevételéből is bőségesen megtérülnek, s nem véletlen — mondotta —, hogy a fejlett országok e területen mindenütt megnövelték a költségvetési ráfordításokat. Ma Magyarországon a költségvetés mindössze 0,7 százalékát fordítják kutatásra, míg a fejlett országokban például 5-8 százalékát. A képviselők közül többen javasolták: tekintettel arra, hogy a téma több bizottság munkáját is érinti, alakuljon az Országgyűlésen belül egy tudományos tanácsadó-javaslattevő bizottság vagy testület. Tóth János, a bizottság titkára egyebek között az új tudományos eredmények gyakorlati hasznosításának átfutási idejéről, és a külföldön megszerzett többlettudás hasznosításáról kért tájékoztatást. Az MTA elnöke szerint a felfedezések gyakorlati alkalmazása hazánkban jóval lassabb folyamat, mint a fejlett országokban, s ennek egyik oka a vállalati érdekeltség hiánya. A kérdésekre válaszolva Márta Ferenc, az MTA alel- nöke hangsúlyozta: a licencvásárlás és a kutatási tevékenység nem választható el, egyazon folyamat szerves része mindkettő. Bürokratikus akadályok A kereskedelmi bizottság tagjai elé került írásos összesítés szerint a VII. ötéves terv eddigi időszakában dinamikusan fejlődött idegenforgalmunk, és az ebből származó bevétel számottevően hozzájárult az ország fizetési mérlegének javításához. Az írásos előterjesztéshez Andrikó Miklós fűzött szóbeli kiegészítést. Friss adatokkal bizonyította, hogy az idén tovább növekedett idegenforgalmunk. Négy hónap alatt — a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva — 6,1 százalékkal emelkedett a beutazók száma. Dollárban számolt konvertibilis devizabevételünk 50 százalékkal múlta felül a tavalyit. Sághy Vilmos, a Dunakanyar üdülőkörzeteinek fejlesztési koncepciójáról szólott, majd megkezdődött a vita. Több képviselő szerint az idegenforgalom fejlesztéséhez nem rendelkezünk kellő számú és képzettségű szakemberrel. Kevés pénz jut a külföldieket vonzó rendezvények propagálására. Ugyancsak bírálták, hogy még mindig nem megfelelő a határátkelő állomások áteresztőképessége. A vita során Nyers Rezső felolvasta a Magyar Gazdasági Kamara levelét. A kamara ebben többek között szót emelt az ellen, hogy az új szállodaépítési programhoz szükséges vegyesvállalatok megalakítását bürokratikus akadályok nehezítik. A felszólalók kérdéseire, bírálataira válaszolva Andrikó Miklós bejelentette, hogy a határátkelő állomások áteresz, tő képességének növelésére azonnali szervezési intézkedéseket vezetnek be. A vita összegzéseként Nyers Rezső arra mutatott rá, hogy a tervidőszak végére az ere- detileg tervezettnél lényege, sen nagyobb bevétele szárma, zik népgazdaságunknak az idegenforgalomból. Éppen ezért a kereskedelmi bizottság javasdlja a kormánynak, hogy az eddiginél jobban és gyorsabban aknázza ki az idegen, forgalomban rejlő további le. hetőségeket Az ülésen felszólalt többek között Polgardi József (Pest megye, 17. vk.), valamint a meghívottként jelen levő Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese. Akácból készíthető kisbútorok Nem muszáj széklábat faragni A felzárkózáshoz a kicsiknek mindig jobban kell szaporázni a lépteiket. Jól tudták ezt a ceglédi Stylus Faipari Kisszövetkezetben is, amikor nekiveselkedtek működési feltételeik átformálásának. Az utóbbi esztendők fokozatosan egyre jobb eredményeket hoztak, ezért méltán került a birtokukba az az elismerő oklevél, amelyet az ipari miniszter és az OKISZ elnöke látott el kézjegyével. Eddig a Stylus nevéhez a kárpitozott ülőgarnitúrák és a csavarintott oszlopú koloniá- lok képzete társult, ám egyre határozottabb vonásokkal igyekeznek átrajzolni ezt a képet. Szívós elszántsággal építik, korszerűsítik központi telepüket, amely ma már megfelel a kor követelményeinek. A kisszövetkezet életében fordulópontot jelentett, hogy 1937-ben 7,8 millió forint értékű kisbútort sikerült eladniuk az NSZK-ba. A nagy áruházakban sorra megtalálhatók takaros virágpadjaik. Erre az évre 12 millió forint értékű rendelést kaptak a nyugatnémet partnertől. A tőkés kiszállítások bővítése eltökélt szándékuk a következő évekre vonatkozóan is. További nyolc lehetséges termék gyártásának kipróbálása folyik. Akácból készíthető kisbútorok családját kívánják kifejleszteni. Az alig' több mint száz embert foglalkoztató munkahely tavaly 56,7 millió forintnyi termelési értéket és 9 millió forintot meghaladó nyereséget produkált. A szorgalmas munka nyomán 97 ezer 638 forint volt az egy személyre jutó éves átlagjövedelem. Miután a teljesítmény pontosan mérhető, meglehetősen széles határok között eltérnek a keresetek. A vezetés nem titkolt szándéka, hogy egyre több igényesebb munkára tegyen szert. Azt szeretnék, ha kiemelkedő ügyességű szakmunkásaik nem széklábat faragnának, hanem reprezentatív építmények belső berendezésével foglalkozhatnának. Az utóbbi időben minden évben gyarapodtak egy-egy új műhellyel. Felépítették az enyvező részleget, a kézi asztalos csarnokot, legutóbb a lapszabászat épületét. Harminchat ipari tanulójuk megfelelő körülmények között tanulja jövendő mesterségét. Belőlük kitelik az utánpótlás, amikor befejezik tanulmányaikat, kölcsönös ragaszkodás kapcsolja össze őket. Ami a gépbeszerzést illeti, Reich László, a kisszövetkezet elnöke elismeréssel említette a Budapest Bankot, amely megtalálta a módját, hogyan lehet kölcsönbérleti szerződéssel hozzájutniuk a szükséges berendezésekhez. Látva az átgondolt előrehaladást, az ország gazdasági szándékaival megegyező törekvéseket a megyei KISZÖV feltétlenül bátorítja, s amennyire tudja, anyagilag is támogatja céljaik megvalósulását. Kereskedelempolitikai támogatás, állami alapjuttatás egyengette a Stylus mind magasabb régiókba vezető útját. Nyilván ennek is része van benne — a szorgalmas és magas színvonalú munka mellett —, hogy a tervciklusra megszabott termelési értéket tekintve tavaly már az 1939-re kilátásba helyezett összegnél tartottak. A nyereség pedig annyi lett, amennyit csak 1990-re reméltek elérni. A személyi jövedelem is ennek arányában bővült. A vezetőket a többi között az is ösztökéli, hogy százhúsz család tisztességes, a mai igényekhez igazodó megélhetéséről kell gondoskodniuk. Az irányító csapat éppen ezért mindig több vasat tart a tűzben, és példás fürgeséggel próbálja kifürkészni a piac pillanatnyi igényeit. Korszerű gondolkodásmódjukat jellemzi, hogy nemcsak a termelésben, hanem az adminisztrációban is pontos, gyors áttekinthetőségre törekednek. Félmillió forintért megvásárol, ták azt az IBM PC-típusú számítógépet, amely más hasonló berendezésekhez csatlakoztatható, és megoldja az anyagnyilvántartást, a bérszámfejtést és a számlázást. A szövetkezeti tagság jelentős mértékben megfiatalodott, s nyilván ennek is része van abban, hogy a többi között; a sportmozgalomban szép eredményeket érinek el. Legutóbb is ők nyerték meg a KISZÖV keretében rendezett kisszövetkezeti sportversenyt. Egy-egy kirándulást, színházlátogatást távolról sem azért iktatnak programba, hogy legyen miről írni a brigádnaplókba. Tamasi Tamás Kísérlet a megújulás jegyében Ezután társadalmi munkában Templom József, aki nemrég még elnökhelyettesi beosztásban dolgozott, most szervezési igazgatóként fogad a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezetben. Ez a gazdasági beosztása. A párttagság határozata szerint pedig április 1-jétől társadalmi munkában a szövetkezet pártbizottságának a titkára. Azon a nem könnyű poszton, amelyen eddig függetlenített vezetők álltak. Legutóbb dr. Rissanek Klára, aki a járási hivatalok megszűnése után került ide Vácról, de már akkor is azt mondta: szívesen dolgozik a pártban, de függetlenített titkárként nem tudja magát hosszú távon elképzelni. Mint jogász, most az átalakult hűtőipari szervezet budapesti központjában vette kézbe az új szervezet jogi ügyeit. Fentrcl kezdve A szervezeti változások okáról kérdezve Templom Józsefet, egy kicsit a megbeszélés helyének a kiválasztásával is érzékelteti a döntés logikáját. Dr. Kovács Árpád elnök dolgozószobáját ajánlja, mert az a nyugodt hely most, ott nem nyitnak ránk, oda nem kapcsolnak telefont. A szövetkezet első embere ugyanis az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága ülésére ment, s ezekben a napokban biztosan sokszor lesz ott dolga, mint a bizottság tagjának. Ez a társadalmi munkája, s mellette még kapott feladatot a megyében is, ahol a Teszöv-nek szintén ő az elnöke. Aki itt dolgozik, annak sok egyéb között azt kell megtanulnia, hogy bokros gazdasági tennivalói közepette hogyan szakítson időt az egyéb megbízatások teljesítésére. Vagyis a munkamegosztás napi tantárgy, az idővel, pénzzel való gazdálkodásból, szervezésből szinte óránként vizsgáztatja az élet a gazdaság vezetőit. A pártmunkában ezután ez fokozottabban fog érvényesülni — állítja a házigazda, s lassan belekezd az okok kifejtésébe. Mindenekelőtt arra emlékeztetve, hogy mekkora arányban csökkent az elmúlt évek alatt a szövetkezetben dolgozó tagok és alkalmazottak létszáma, s ezzel arányosan persze a párttagoké is, akik közül a legutóbbi, tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetések idején részben a tagdíj mértékét sokallva — egyikük az MSZMP jelenlegi politikájával egyet nem értvo — 24-en kiléptek. A létszám jelenleg 220-230 körül mozog. A mozgás alatt az élet állandó változásait, a munkahelycseréket, nyugdíjazást és egyéb jelenségeket érti. — A pártbizottság a nagy szövetkezeti és tagsági létszám idején alakult ki nálunk — hangoztatja az új titKertészmérnökképzés Hazánkban a kertészképzés több mint 100 éves múltra tekint vissza. Az eltelt idő alatt a képzés állandóan fejlődött. Korszerű előadótermek, műszerek állnak az oktatók, hallgatók rendelkezésére. Jelenleg az egyetem két szakán — termesztési, ipari — csaknem 800 hallgató sajátítja el ezt az ősi mesterséget. Az egyetem jó hírnevét nemcsak az innen kikerülő jól képzett szakemberek, hanem az itt tanító neves professzorok is öregbítik. (MTI fotó: Nagy Z. László) kár. — A Fótépker nevű leány- vállalatunk kommunistáival együtt hét alapszervezetünk működését irányítja. Amikor Rissanek elvtársnő kikérője megérkezett és .ő lényegében visszatért az eredeti képzettségének megfelelő foglalkozásához, feltettük magunknak a kérdést: hogyan tovább? Arra gondoltunk, hogy a pártéletben is meg kellene kezdenünk egy olyan munkamegosztás kialakítását, amely lehetővé teszi, hogy társadalmi munkában tegyük a dolgunkat, elsősorban politizáljunk, s ne ügyintézzünk. — Mint tudjuk, ez a tendencia máshol is elkezdődött már, s indítéka a pártmunka megújulásával járó próbálkozások sora — folytatja Templom József. — Hiszen, ha változtatunk a politikai irányítás módszerein, az operatív intézkedéseket az elvi kérdések megfogalmazása, a végrehajtás elemzése és ellenőrzése váltja fel, akkor egy sor korábban bennünket terhelő feladat kerül át gazdasági hatáskörbe. Ezért tehát a politikai irányítás megújítása itt a legfőbb ok, amiért így határoztunk, részeseként egy országos kísérletnek. Mert ez valóban az, kísérlet. Sok dolga lesz — A függetlenítés fogalma alatt régen valóban azt értettük, amit a szó kifejez, hogy a titkár nem függ a vállalat vezetőitől — jegyzem meg beszélgetés közben —, nem szólhattak bele az időbeosztásába, s ebből többet szánhatott nemcsak a munkára, tájékozódásra, hanem önmaga alapos felkészítésére is egy- egy nagyobb kérdés eldöntése előtt. — Így volt — hagyja helyben a beszélgetőtárs, de ez ma már nem játszik szerepet. A társadalmi-gazdasági változásokkal együtt módosulnak a politikai munka feltételei. És valljuk be: sok gondot okozott, hogy a pártmunkások fizetése nem érte el a mellettük dolgozó gazdasági vezetőkét. Templom Józsefnek szervezési igazgatóként biztosan nagyon sok dolga lesz. Hogyan tekint ennek ismeretében a felelős és nagy terhekkel járó politikai feladat elé? A példa ereje — A szövetkezet elnökségének tagjaként a legfőbb döntési fórumokon vehetek részt teljes beleszólási joggal t— kezdi sorolni válaszul az előnyöket. — Beosztásomban olyan jogszabályokat ismerhetek meg, amiket párttitkárként nem valószínű, hogy át tudnék tekinteni. A munka és a véleményalkotás során persze mindig ketté kell választani a funkciókat. A biztosítékot továbbá a testületi munka színvonalának, a munkamegosztás finomításának kell szolgáltatnia. Nagyobb hatáskört kell kapniuk a munkabizottságoknak akár az elhatározáshoz, akár a végrehajtáshoz. Mert az tény, hogy eddig közülük sok, a kialakult gyakorlat miatt formálisan működött. Ezt ma már nem engedhetjük meg magunknak. A titkár és a testület munkájában tehát a fő elem az elvi munka. Idáig jutunk el, amikor a folytatáson kicsit elcsodálkozom, s magamban tűnődöm. Átmeneti, óvatossági intézkedés ez? Ki is mondom a kérdést, az információ hallatán: ha a titkár nem függetlenített, az eddigi gyakorlattal szemben most miért döntött úgy a tagság, hogy neki alárendelve viszont főállású munkatársat alkalmazzanak? — Nem gondoltunk arra, hogy ez átmeneti megoldás — hangzik a válasz. — Ám úgy véltük, a döntések operatív előkészítéséhez, a határozatok végrehajtásának megszervezéséhez sok idő kell. Szükséges tehát, hogy egy politikai munkás dolgozzon a pártirodán. Az új, függetlenített munkatárs, Suba Attila mezőgazdasági mérnök egyelőre még nem hajlandó a rövid idő alatt szerzett tapasztalatait összefoglalni. Annyit azonban elárul, hegy szívesen vállalta ezt a megbízatást. Előtte üzemgazdasági előadó volt, s társadalmi munkában az MSZBT üzemi tagcsoport vezetője. Aznap, amikor ott jártam, szakszervezeti választást is tartottak a gazdaságban. Zán- chy Julianna titkár úgy nyerte el a huszonegy küldött szavazatát, hogy nyolcán Fehér Attilára, ketten Borbély Györgynére szavaztak a három jelölt közül. Zánchy Julianna sem lesz függetlenített. Fizetését a gondnoki és egyéb szerteágazó gazdasági feladataiért kapja. K. T. I. Két javaslat Fontos a piac szerepe Az adóreformmal együttjáró árváltozásokról tájékozódott keddi ülésén — a Hazafias Népfront székházában — a Fogyasztók Országos Tanácsa. Miként Lugosi Lajos, a FŐT árszakértői bizottságának elnöke vitaindítójában elmondta: az 1988-ra számított 15 százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedésből — amelyből 5% a tavalyi intézkedések hatása — a január 1-jével, illetve az első negyedévben életbe lépett ármódosításokkal — mintegy 8 százalékot „érvényesítettek” a gazdálkodók. Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes hozzászólásában kiemelte: a felügyeleti, ágazati, hatósági eszközökön túl nem becsülhető le a piac árnövekedést korlátozó szerepe. A vásárlások visszaesése a termékek egy részénél már ma is igazi kereskedésre szorítja a kereskedelemmel foglalkozó szervezeteket. Élénk vita bontakozott ki a csecsemőruházati cikkek árának nugjarányú emelkedésével kapcsolatban. Székács Anita, a Pénzügyminisztérium adóreform-bizottság titkárságának vezetője elmondta, hogy az adóreform bevezetése előtt számításokat végeztek a csecsemőruházati termékek, bébiételek, gyermekbútorok áremelkedésének várható hatásáról. Az árnövekedések ellentételezése érdekében emelték a családi pótlékot. Az idei tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy ez nem elegendő. A Pénzügyminisztérium már az Országgyűlés tavaszi ülésszakára elkészítette javaslatát a további kompenzációra, de az alaposabb előkészítés miatt várhatóan júniusban dönt a parlament az ellentételezés formájáról,- mértékéről. Rév Lajos, a Fogyasztók Országos Tanácsának elnöke ösz- szefoglalójában utalt arra, hogy a piac árnövekedést korlátozó szerepét eltúlozni éppen olyan hiba, mint e tényező figyelmen kívül hagyása. A hazai piaci viszonyok ma még kevéssé kényszerítik a termelőket és a kereskedelmet arra, hogy a csökkenő piaci kereslet, az eladási nehézségek kivédésére, termelésük, forgalmuk fenntartása érdekében árakat mérsékeljenek. A FŐT álláspontja változatlanul az, hogy az infláció „megfogása” nem pusztán az árak kérdése.
