Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-17 / 116. szám

pest MEG TES VILÁG PHOLETÁHJAÍ, EGYESÜLJETEK! MM xxxn. Évfolyam, ii6. szám Arn: 1,110 forint 1988. MÁJUS 17., KEDD Díszünnepség Kabulban Hazatérnek a szovjet csapatok Díszünnepségen búcsúztat­ták el hétfőn Kabulban a tá­vozó szovjet csapatok első egy­ségét, a dzsalalabadi helyőr­ség lövészezredének katonáit. A búcsúszemlén jelen volt Nadzsibullah köztársasági el­nök, a kormány tagjai, a szov­jet, kontingens magas rangú tisztjei, az afgán társadalmi és a kabuli diplomáciai testü­let képviselői. Az emelvényen foglaltak helyet az ENSZ jó- szolgálati missziójának tagjai is, élükön Ráüli Helminen finn vezérőrnaggyal, a megfi­gyelőcsoport vezetőjével. A dzsalalabadi egység ezer­ötszáz katonája vasárnap reg­gel hagyta el a helyőrséget és késő délután érkezett a fővá­ros körzetébe. Hétfő reggel konvojuk végigvonult Kabu­lon, hogy a főváros másik szé­lén sorakozzon fel a szemlére. A díszünriepségen a katonák, nak felolvasták az SZKP Köz­ponti Bizottságának üdvözlő NYELVELÉS T ekintélyes összegű pót­lékkal, havi három­ezer forinttal egészí­tené ki alkalmazottja amúgy sem csekély jöve­delmét a szerződéses étte­rem vezetője. A nagy ide­genforgalmú településen a főnöknek szerény lenne az igénye, csupán annyi, hogy az alkalmazottja képes le­gyen a nevetségessé válás kockázata nélkül összeál­lítani az angol nyelvű ét­lapot, szót értsen a ven­dégekkel bármilyen ügy­ben, azaz tolmács legyen, s persze mert itt minden­ki sokat dolgozik, egyben felszolgáljon is, azaz a pin- cérség mellett tolmácsol­jon, írjon étlapot... Hát ez az, amit nem vállal senki, mondja homlokát törölve a főnök, aki egy kukkot serp tud, angolul (németül még- még elboldogul), s kínos, kellemetlen helyzetekbe sodródik emiatt, maga is, étterme is, holott üzlet (pénz) van a dologban, csak éppen ... Mint mond­ja, aki némi biztonsággal eligazodik az angol nyelv­ben, az nem vállalja a pin­cérkedést, az pusztán „for­dító és tolmács” szeretne lenni... Pincér meg nem jelentkezik olyan, aki meg­felelne a nyelvtudással szemben támasztott köve­telményeknek is. Uram, én nem tudok valakinek pusz­tán azért tizenötöt fizetni, hogy lefordítsa az étlapot és tolmácsoljon ... Tizen­ötöt? Hát azzal a három plusszal kábé ennyi lenne az illető pénze, bólint a főnök, s kérdi, nem tu­dok-e valakit... Nevessünk? Sírjunk? Okunk éppen mindkettőre lehet. Igaz, a tizenötezer forint szezonális jövede­lem, de azért akkor sem csekélység. Aminek fejé­ben, őszintén szólva, vala­mi nagyon sokat és nagyon bonyolultat, nem kell nyúj­tani. Kérdés persze sokféle megfogalmazható, a többi között az, miért tartja va­laki rangon alulinak a ki­szolgálást egy étteremben, ha már (és ne firtassuk, milyen fokon) nyelvet tud, miért nem véli természe­tesnek a kettő együttes gyakorlását?! Folytatható a nyelvelés a nyelvismeret dolgában a tekintetben is, vajon a vendéglátás lenne az a terület, ahol ez a gond a maga meztelenségében mutatkozik meg, avagy csu­pán a tizenötezer havi te­szi meghökkentővé a dol­got? Mivel másutt nem ennyire éles a feladat és a javadalmazás szembeke­rülése, a gond sem ennyi­re világosan megmutatko­zó? A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Pest me­nün i szervezete az az egyet­len hely, ahol valamelyest is megközelítő képet kap­hatunk arról, vnion mi­ként alakult és alakul az idegen nyelvek iránti ér­deklődés. Az általuk ren­dezett nyelvtanfolyamok szolgálhatnak ugyanis egyedüli alapként, mert a különböző nyelvoktató gaz­dasági munkaközösségek, óraadó tanárok stb. ada­tait nem csak összegyűjte­ni képtelenség, hanem azoknak az adatoknak a megbízhatóságához is két­ség fér, hiszen az adó ... De ezt ne mondjuk to­vább. Tehát maradjunk a TIT-nél. S ott arra meg­hökkentő adatra tehetünk szert, hogy öt év alatt a felére csökkent a nyelv- tanfolyamoknak a száma, alapvetően tükrözve az ér­deklődés (a jelentkezés) alakulását. Történik ez akkor, ami­kor mind a hazánkba lá­togató idegeneknek a szá­ma, mind azoknak a honfi­társainknak a tábora, akik külföldre mennek, eddig soha nem tapasztalt növe­kedést mutat... ! Tavaly a megyéből több mint 90 ez­ren jártak nem szocialista országokban, ez az 1984. évinek a másfélszerese! Keserűen nevetséges és szé­gyenletesen elszomorító esetek, tapasztalatok szól­nak honfitársaink külföl­di kalandjairól, amikor is a kaland azzal vette kez­detét, hogy hazánk fia egy kukkot sem tud idegen nyelven, de azért csalá­dostól nekivágott a több országon át vezető köruta­zásnak ... A TIT, ha vál­lalt nemes feladatát mel­lőzné is a döntéskor, min­denképpen érdekelt a nyelvtanfolyamokban, hi­szen saját bevételeinek alakulása nem közömbös a számára, főként mosta­nában nem, amikor mere­deken csökken a költség- vetési támogatás. Igyek­szik tehát minden érdek­lődőnek a kedvében járni, vállalkozik termelőcégek­nél is tanfolyamok meg­tartására, de hiába. Ha igény nincsen, akkor zá­tonyra futnak a legjobb erőfeszítések is. S itt a baj, az igényekkel. Az évi het- ven-hetvenöt tanfolyam egy ekkora megyében, nem sok. A mindenütt észlelhe­tő nyelvtudatlansághoz mérten pedig egyenesen riasztó, annyira kevés. okféle veszteségnek a forrása a nyelvi kép­zetlenség, a termelő­ágazatokban éppúgy, mint az idegenforgalomban, a kiállítási szerepléseket, a kulturális eseményeket is beleértve. Ezek a vesztesé­gek ugyan láthatatlannak tűnnek, de nagyon is való­ságosak, hiszen a legjobb terméket is lejáratja a pri­mitív nyelvi hibákkal teli áruismertető ... Amikor tehát leírjuk, hogy öt esz­tendő alatt a megyében összesen 6697 fő vett részt a TIT nyelvtanfolyamain, valójában azt is leírtuk, igényeink éles ellentétben állnak azzal, amit érde­keink diktálnak. Mészáros Ottó s üzenetét, amelyben a testület köszönetét fejezte ki az inter­nacionalista küldetés teljesíté se során tanúsított hősies helytállásért. Nadzsibullah elnök búcsúz­tató beszédében emlékeztetett rá: amikor az áprilisi fórra dalmi fordulat sorsa forgott kockán és az ország független­ségét veszély fenyegette* a Szovjetunió önzetlen támoga­tást nyújtott az afgán népnek. A szovjet kontingens hazatér, de a Szovjetunióval fenntar­tott barátságunk töretlen ma­rad — mondotta. Az elnök fel­kérésére a résztvevők egyper­ces néma főhajtással tiszte, legtek azoknak a szovjet kato­náknak az emléke előtt, akik életüket vesztették afgán föl­dön. Nadzsibullah ismét fel­szólította az összes afgánt, él­jenek akár otthon, akár kül­földön, a nemzeti megbékélés szellemében szüntessék be a testvérharcot és hagyjanak fel az ellenségeskedéssel. Az ünnepélyes szemle végén Borisz Cromov altábornagy, a szovjet kontingens parancsno- ka engedélyt adott az ezrednek az elvonulás és hazatérés meg­kezdésére. A menetoszlop a hegyek felé vette az útját, hogy négyszázharminc kilomé­ter megtétele után elérje a szovjet határt. Abdul Hak Ulomi tábornok, az Afganisztáni Népi Demok­ratikus Párt honvédelmi osz­tályvezetője közölte a díszün­nepség helyszínén tartózkodó újságírókkal: a dzsalalabadi egység hazaindulásával Nang- rahar tartományban nem ma­radiak szovjet katonák, a te­rület ellenőrzését teljes egé­szében az afgán fegyveres erők látják el. Elmondta azt is, hogy az utóbbi huszonnégy órában nem voltak harci cse­lekmények az országban. (Az eseményekkel kapcsola­tos lapvéleményeket ismerte­tünk a 2. oldalon.) A TOT ülése Módosítani kell az árrendszert Szabó István elnökletével hétfőn Budapesten ülést tar­tott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. A testület a mezőgazdasági szövetkeze­tek elmúlt évi munkáját, gaz­dálkodásuk helyzetét értékel­te és az üzemek előtt álló leg­fontosabb tennivalókat tár­gyalta meg. hehoczki Mihály, a TOT főtitkár-helyettese, az írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében elmondotta: a termelőszövetkezetek gazdál­kodásában az elmúlt évek hez képest nincs lényeges ja vulás; tavaly sem sikerült a népgazdasági tervben elhat; rozott célokat mindenben el­érni. Tavalyi munkájáról 1369 mezőgazdasági szövetkezeti szervezet — köztük 1254 tér melőszövetkezet — készített zárszámadást. A szövetkezetek közül 110 veszteséggel zárta az évet. A gazdaságok mind­össze 12-13 százalékának a nyeresége haladta meg tavaly a 30 millió forintot. A testület tagjai az egyes tevékenységek vizsgálatával mutattak rá a gazdálkodás ne­hézségeire. A növénytermelés­ben 4 százalékos a lemaradás az előző évihez képest. Az országos tanács tagjainak vé­leménye szerint elsősorban az árrendszer szorul módosításra. A felszólalók többsége an­nak a meggyőződésének adott hangot, hogy a termelőszövet­kezetek munkájának segítésé­hez elengedhetetlenül szüksé­gesek újabb agrár- és pénz­ügyi intézkedések főképpen annak érdekében, hogy az alaptevékenység termelési költségei az eddiginél jobban kifejezésre jussanak a felvá­sárlási árakban. Mcszk&es megye <>A dol°s másik része, m • .... m ..% hogy nem szívesen hoz­BSBPBOWfi zák nyilvánosságra az ökológiai helyzetre, a lakosság egészségi állapotára vo­natkozó tényeket. A tömegtájékoztatási eszközök is hosszú időn keresztül — ha nem is rózsaszín, de — va­lamiféle semleges színű képet festettek a helyzetről. Pedig inkább a vészharangot kell megkongatni, és a felgyülemlett problémák megoldására összpontosítani.” (2. OLDAL) és tgy&n&G »A Hungahib hibrid ^ sertés az eltelt évek so- a tGKarmaesy rán Pest megyében is bizonyította létjogosultságát a háztájiban, és vágási eredményei alapján a húsipari vállalat a tenyésztési körzetekben túlnyomóan ezt a fajtát igényli... E te­vékenységeken túl azonban a termelési rendszer fel­adatának tekintik, hogy díjtalan tanácsadással segítse a háztáji telepek kialakítását.” (5. OLDAL) Kis vétsek „Ha azt mon* , es mp na . . g dom, Hawaii, es SS&VeffksStMtíeffeTG-k biztosan sokan felsóhajtanak: a turistaparadicsom, az egzotikus szi­get majd mindánnyiunk számára csak álomvilág ma­rad. Sebestyén Györgyné, a Budakalászi Buda-Flax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat gyártmányfejlesztője számára azonban az álom valósággá vált. Igaz, nem a szó legszorosabb értelmében.” (5. OLDAL) KHsfBnidif „A. Hungaroring kempingjében “ o*» Zabel R0bert0-Olaf NDK-beli CSS CBUb®K30T1 állampolgár elaludt a személy- gépkocsijában. A nem megfelelően rögzített gépkocsi megindult lefelé a lejtőn és elütötte a 18 éves Udvardi Csabát és a 24 éves Mátrahegyi Józsefet.” (8. OLDAL) Közös tennivalók a szigeten Képviselők a közlekedésről A Csepel-sziget nagyobbik része Pest megyéhez tartozik, ám egy piciny csücsök a fő­város déli területe. Az azonos környezet azonos, vagy leg­alábbis hasonló feladatokat ad a sziget településeinek, s Bu­dapest XXI. kerületének is, hiszen a gondok gyakorta egy tőről fakadnak. Mégis ritkán kerül sor olyan találkozóra, amelyen a közösségek kép­viselői megvitathatnák a közös tennivalókat. Ezért ala­kult ki az a vélemény, hogy nincs meg a megfelelő kap­csolat a főváros és a települé­sek között. Ezen a helyzeten akart változtatni a Hazafias Népfront Szigetszentmiklósi Városi Bizottsága, amikor megbeszélésre hívta össze a főváros XXI. kerület, azaz Csepel, valamint Ráckeve és Szigetszentmiklós párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselőit. A legutóbbi találkozójukon, melyre az elmúlt hét végén került sor, az előbb említett szervezetek vezetőin kívül részt vettek a területek or­szággyűlési képviselői és pöt- képviselői is. A téma ezúttal a körzet közlekedése volt, s ezen belül legnagyobb hang­súlyt az épülő MO-ás autópá­lya által felvetett vitás kérdé­sek kaptak. Szóba került, hogy az érintett települések milyen kapcsolatban lesznek a kör­gyűrűvel, s az is, hogy meny­nyiben változtatja meg a je­lenlegi forgalmi rendet az új út. Az elképzelések szerint á következő megbeszélésre szep­temberben kerül sor. Ezúttal arra próbálnak választ kapni a települések képviselői: mi­lyen környezetvédelmi, ellátási gondokat jelent a Duna part­ján kialakult üdülőövezet, s ezeken hogyan lehetne minél előbb változtatni. Mint a megbeszélésen kide­rült, több hasonló eszmecse­rét kell a jövőben összehívni, hiszen előfordul, hogy bizo­nyos kérdésekben kevés in­formációval rendelkeznek az érintettek, s így kevésbé van alkalmuk beleszólni a dönté­sek meghozatalába. F. A. M. Hétfőn az ország vala­mennyi középiskolájában meg­kezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák. Az 1987/88-as tanév végén a gimnáziumok nappali tagozatain 845 osztály mintegy 25 000 tanulója, a szakközép- iskolákban pedig 1038 osztály több mint 30 800 diákja érett­ségizik. Az esti és levelező ta­gozatokon a gimnáziumokban 3870-en, a szakközépiskolák­ban 15 200-an végeznek. Pest megyében harmincegy középiskolában tegnap 2644 diák kezdte meg az érettségi vizsgát, közülük 1475-en gim­náziumban, 1169-en szakkö­zépiskolában. A hétfői magyar nyelv és irodalom vizsgát követően, Szovjet kiállítók a BNV»n Kiskocsi Grúziából A Szovjetunió Kereskedel­mi és Iparkamarája szervezé­sében a szerdán nyíló tavaszi BNV-n 2500 féle ipari újdon­ságot mutatnak be a szovjet kiállítók. A Szovjetunió vásá­ri részvételéről hétfőn tartot­tak sajtótájékoztatót. Alekszej Cseliscsev, a szov­jet kiállítás igazgatója el­mondta: a vásáron elsősorban a szovjet gépipar eredményeit ismertetik. Láthatók továbbá különféle számítógépek, ame­lyekből a Videoton is rend­szeresen vásárol. A szabadté­ri kiállításon a szovjet autó­gyárak mutatják be új mo­delljeiket, köztük egy grúz au­tógyár új kiskocsijait. Immár hagyomány, hogy a szovjet ki­állítási területen minden év­ben más köztársaság mutatko­zik be külön standon a ma­gyar közönségnek. Ezúttal Ör­ményországgal ismerkedhet­nek meg a vásárlátogatók. A sajtótájékoztatón arról is szó volt, hogy a két ország gazdasági együttműködésében bővülnek a kooperációk, a vál­lalatok közötti közvetlen kap­csolatok. Ilyen együttműködé­sekre eddig 120 egyezményt írtak alá, és további ötven vállalat tanulmányozza a köz­vetlen kooperáció lehetőségét. A magyar—szovjet árucsere­forgalom évente közel tízmil- liárd rubelt tesz ki. Ebben még csak kis részt képvisel­nek a közvetlen szállítások és a közelmúltban létesült 9 kö­zös vállalat kölcsönös szállí­tásai és szolgáltatásai. Jelen­leg újabb tíz közös vállalat létrehozásáról tárgyalnak a partnerek. május 17-én matematikából, 18—19-én a gimnáziumokban idegen nyelvből, a szakközép- iskolákban szakmai elméleti tárgyból rendeznek írásbelit, 20-án a gimnazisták a fakul­tatív gyakorlati tárgyból, va­lamint fizikából és kémiából* a szakközépiskolások pedig idegen nyelvből adnak szátjjjol felkészültségükről. A közös érettségi-felvételi írásbeli vizs­gák — matematikából, fiziká­ból, kémiából és biológiából — május 23—24-én lesznek, a szóbeli érettségik június 9. és 22. között zajlanak le. Az esti és levelező tagozatokon május 30-ától kezdődnek az írásbeli vizsgák. A magyar nyelv, és iroda­lom vizsgák során a gimná­ziumokban a következő téte­lek közül választhattak az érettségizők: Arany János művészi kompozíciói, az Ág­nes asszony és a Szondi két apródja című balladájában; Az abszurditás és a groteszk kifejeződési lehetőségei az .,egyperces” műfajában — egy szabadon választott Örkény István-novella értelmezése; Értelmezze Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című költe­ményét! A szakközépiskolákban a magyar nyelvből és irodalom­ból vizsgázók a következő té­teleket kapták: Arany János balladáinak művészi kompo­zíciói — szabadon választott művek értelmezése alapján; Üj művészeteszmény, új kife­jezésmód Kassák Lajos Mes­teremberek (1013) című költe­ményében, vagy Az újjászü­lető emberi kapcsolatok ábrá­zolása a párbeszédek és a le­írások szerkezeteivel; Déry Tibor Szerelem című novel­lájának értelmezése. Megkezdődtek az érettségi vizsgák Ma matematikát írnak

Next

/
Thumbnails
Contents