Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-14 / 114. szám

NAGYKÖRÖS! Dornap A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM 1988. MÁJUS 14., SZOMBAT Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Friss erőt gyűjt a szervezet Három évnél is több, hogy a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság városi szervezete alaposabb önkont­rollra hívta össze tagságát. A másutt havonta, negyedéven­ként tartott tagértekezletek­hez képest ritkaságszámba menő esemény náluk. Arra enged következtetni, hogy e javarészt műszaki értemiségi alkotta körben az apróbb gondokat leszámítva gördülé­kenyen mennek a dolgok. Konzervgyár, Toldi Pedig az 1985-ben nagyjá­ból újraválasztott vezetőség vállára időközben újabb ter­hek rakódtak, az elnök, Gör­be Ferenc országgyűlési kép­viselővé, vagy Bende Piroska, a HNF városi bizottságának elnökévé történt megválasztá­sa megcsapolta a szervezetre fordítható energiát. De hivat­kozhatnánk dr. Varga András titkár és a tagság jó részének más irányú leterheltségére is, hogy miért nem futotta a ko­rábbiakat meghaladó látvá­nyos tevékenységekre, ámbár, ha szolidabb keretek között is, de eredendő küldetésének időről időre eleget tett a szer­vezet. Érdemi munkája jórészt az MTESZ-székházban tartott előadássorozatokhoz kapcsoló­dik, ezek az igen színvonalas konzultációk elősegítették a társadalom, a gazdaság prob­lémáinak komplexebb megis­merését. A tájékozódás ked­véért említünk néhányat a tavalyi témák közül. Ilyen volt a munkaerő-gazdálkodás általános problémái, az adó­zási rendszer kérdései, a külgazdasági lehetőségek a KGST- és az EGK-országok­kal, és sorolhatnánk még a konzervgyár üzemi MÉTE- csoportjával, Pest megye vá­rosi szervezeteivel, a városi pártbizottsággal, a Központi Munkatudományi Szakosztál­lyal közös rendezvényeket is, az utóbbinál kiemelésre érde­mes az ergonómiai nyári akadémia. A fentiekből első pillantásra is leszűrhető, hogy a szerve­zet külső kapcsolatai úgy vá­roson belül, mint kívül jók. Bár a három évvel ezelőtt létrejött megyei szervezettől féltették az autonómiát, e fenntartások is feloldódtak a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés haszna láttán. Az SZVTT taglétszáma úgy 60 személy körül ingadozik, rajtuk kívül a konzervgyárat, a gépgyártó szövetkezetei, az áfész-t, az Építőipari Kisszö­vetkezetet, a VGV-t, valamint több nem helyi központú vál­lalatot, mint jogi személyt tö­mörít. E gazdasági egységek közül mindenekelőtt a kon­zervgyárat illeti elismerés az anyagi, erkölcsi támogatásért, amit az SZVTT kap, de nem kevés ebben a Toldi iskola érdeme sem. Új tag nem jött Az SZVTT-nek is, mint ahogy a hozzá hasonló ka­rakterű szervezetek rendez­vényeinek többsége nyitott. Nemcsak a tudomány ered­ményeinek népszerűsítése ér­dekében van ez így, az egye­sület gyarapodásának, erősö­désének is feltétele a nyilvá­nosság. Ügy tűnik, mintha ez nem tudatosult volna még eléggé, például a sajtóban megjelenő közleményeknek egy-egy rendezvény előtt, vi­Ballagva emlékezünk J7 ezdhetném azzal, hogy nem voltunk mindig együtt. Ritkán szerveztünk iskolán kívüli programokat. Mondjuk, nem is nagyon volt időnk rá. Ez máshol is így van. Mégis, ha visszagondolok, az izgalma­sabb helyzetekben, a jó „bu­likban”, na és a hülyéskedé- sekben megvolt az összhang. Sok helyről jöttünk, minden- iá más volt. Most mégis olyan, mintha egy atom rob­banna szét apró szilánkokra. S ebbe az atomba nemcsak mi, hanem minden búcsúzó diák, egy egész osztály bele­tartozik. Mindenkinek fáj most, hogy menni kell. Lehet, hogy a kínkeservvel kiizzadt fizikadolgozatok, a szánalmasan mellébeszélö tör­ténelemdolgozatok, a nyelvi tesztek kedves és könnyed próbatételnek tűnnek az élet nehézségei mellett. Nagy sza­vak. Ügy tűnnek, de ne gon­doljuk. hogy nem igazak. Egy éve mi is azt hittük, hogy nem kell úgy nekikeseredni. Végre végzünk az állandó ké­szüléssel másnapra, nincs fe- leltetés, nincs számonkérés, a magunk urai leszünk. Állandóan azt mondtuk, elegünk van. Most mégis sze­retnék sokáig az ablakban állni, és miközben a zene szól, jó volna sokáig nézni az udvart, a pályát, ahol játsza­nak. sétálnak, vagy szeretnék sokáig elbambülni a házak fölött a semmibe ... Előtűnnek az osztálykirándu­lások, az első, ahol összerá­zódtunk, megismerkedtünk és a többi, ahol már összeszo­kottá n követtünk el sok rosz- szaságot s kisebb csínytevé­seket. Vagy az építőtáborok. Haj­nali ébresztő, szörnyű munka. Mindenki biztos volt benne, hogy ott hal meg a kukorica között. És mégis kibírtuk. Meg még sok minden mást is. Szinte látom a riadt arco­kat, amikor valami rosszaság miatt osztályfőnökünk belép- tekor mindenkibe (egyszerre) félelem költözött. Mégsem árultuk be soha egymást. Bűnbak nem volt. Csak mi tudtuk, mikor ki a hibás. Nagy egyéniségek nőttek fel közöttünk. Volt egy nagy szöveges. Mindent meg tudott magya­rázni. A késést, a füzetek hiá­nyos csomagolását. Volt több jópofa is. Mindenki arra kér­te őket, hogy komolyodjanak már meg egy kicsikét. Ez azonban csak látszatszándék volt az órai beköpések miatt. Valójában senki sem akarta, hogy megváltozzanak. Vannak tantárgyi tudósaink és sportembereink. Vagy hogy a ritkább végletekről beszél­jek, vannak tipikusan szerény és csendes embereink. Ok fontosak, mert velük bizonyít­juk, hogy nem is olyan fes­tett és erkölcstelen a mai if­júság. Annyi minden eszembe jut még. Viccmesélések, neveté­sek játékok közben, a szüne­tekben, az órán, az udvaron, mindenhol. Együtt nevettünk, együtt bűnhődtünk. Mindenen és mindenben. Állok az ablakban és arra gondolok, hogy keveset vol­tunk igazán együtt. Ügy ér­zem, annyi mindent elszalasz­tottunk, Lfiányozni fognak ezek a percek. Mi búcsúzunk és most el­megyünk. De hálásak maradunk min­denért. Hargitai Bernadett szonylag kevesen ismerik fel célját, a széles körből való közönségtoborzását. Igaz, a különböző, igen sokszor tudományos igényű előadások borsos összegekbe kerülnek, ezért az SZVTT sem vállalhat mindent nyakló nélkül, de a kevésből minősé­git akar csinálni. Ezért a tagságtól gyakoribb jelzéseket szeretne kapni a konkrét igényekről. ízelítőül néhány címszó a következő félévben terítékre szánt témák közül. A bérreform előkészítése és bevezetése, az áfa és az szja bevezetésének tapasztala­tai, valamint az új vállalko­zói törvény kilátásai. Persze lenne még kismillió aktuális tárgyialnivaló, de ahhoz túl kicsi ez a szervezet, hogy ki- nek-kinek igénye szerint tud­ná vállalni a feladatokat. Va­laki úgy fogalmazott, Nagy­kőrös adottságai erősen beha­tárolják, hogy bármit is nagy valumenben lehessen itt csi­nálni. Nos, e gondolattal lehetne azért vitatkozni, bár kétség­telenül van benne igazság. Nehéz hinni, hogy csupán fél­száz körül mozog azoknak a száma, akik érdeklődésük­kel, munkaköri szálakkal az SZVTT-hez kötődnek. A ve­zetőség is tudja, jóval na­gyobb ennél a személyi po­tenciál, más kérdés, mennyi­re lehet azt elérni, befolyásol­ni. Nehéz diónak látszik, hi­szen a legutóbbi értekezleten is apelláltak a tagfelvételre, eredménytelenül. Pedig az igen leterhelt funkcionáriu­soknak legfőbb óhaja, hogy minél több aktív fiatal szak­embert vonjanak be a szer­vezeti élet dínamikusabbá té­tele érdekében. Egy a céljuk Korábban voltak ennek biz­tató jelei, ám a kezdeti fel- lángolás sajnálatos módon megtorpant, a 35 éven alu­liak szakcsoportja ma már lényegében nem is funkcio­nál. Pedig ezek a fiatalok is ott vannak valahol, valami hasonló közegben, s meglehet, valamiféle platformról álmod­nak, ahonnan elindulhatnak megváltani a világot, vagy legalábbis megoldani a város, a környezet egyes problémáit. Nos, ha van az emberekben ilyen mérvű eltökéltség, azt nem kellene messzire vinni támogatókat keresve hozzá, ugyanilyen programokat írt zászlajára az SZVTT is annak idején. My. J. Nehéz döntés előtt A telefonért fizetni kell A városban évek óta be­szédtéma a telefon. A háló- ■ zat fejlesztése, annak szüksé­gessége, lehetőségei. Hosszú idő után végre eljutottunk oda. hogy tavaly év végén üzembe helyeztek kettő, egyenként ezerállomósos kon­ténerközpontot. Ezzel, ha nem is gyökeresen, de lénye­gesen megváltozott a telefon­nal rendelkezők helyzete. Nemcsak egymást tudják — közvetlen tárcsázással — hívni a városban, hanem a ceglédi és a kocséri előfizetőket is. Egyéb távolsági beszélgetés továbbra is a hagyományos úton jöhet létre. Azonban a város távhívással bel- és kül­földről egyaránt elérhető. Eh­hez a nagy fejlődéshez a vá­rosban működő gazdasági egy­ségek, a Budapest-vidéki Pos­taigazgatóság, a Pest megyei és a városi tanács összefogá­sa és anyagi hozzájárulása volt szükséges. Kialakult egy új helyzet, amely sok tekin­tetben kedvezőbb a korábbi­nál, azonban a fő gondot még nem oldotta meg. A központ kapacitása majdnem duplájá­ra emelkedett, de a várost át­szövő telefonhálózat hiányos, kevés. Nyilvánvalóan további fej­lesztésre van szükség. Azon­ban központi források jelen­leg nem állnak rendelkezés­re erre a célra, a postának sincs, a tanácsnak sincs bő­ven pénze, azok más felada­tokra lekötöttek. A lehetőség ugyanakkor nem záródott el teljesen, az más oldalról nyílt meg. A Magyar Posta, miután a telefonkötvények sem váltot­ták be a hozzájuk fűzött re­ményeket, a távközlés fej­lesztésének meggyorsítására új • módszert vezetett be. Er­re — amely nekünk nem is annyira új — alapozódik a városi tanács 1988. január 28-i, ülésén hozott határozata. E szerint Nagykőrösön a tele fonhálózatot önerővel bővít­hetjük. Ezt követően indultak meg a most már részletes tár­gyalások — a korábbi előzetes egyeztetések alapján — a pos­tával. Nagyon «ok tisztázat­lan kérdés volt és még több merült fel. Effajta megoldás­ban úttörőnek számítunk, bár több településen — Sziget szentmiklós. Gödöllő, Tata — hasonló munka folyik, ott is csak a kezdeteknél tartanak. A napokban minden érvé­nyes telelonigényléssel ren­delkező állampolgár kapott a postától egy tájékoztatót és egy nyomtatványt. A tanács úgyszintén minden háztartás­ba eljuttat egy-egy tájékozta­tót és nyilatkozatot. így töb­ben két helyről is kaptak ira­tokat. Ha igénylik a telefont és vállalják az egyébként nem alacsony költségeket, töltsék ki a postai és a tanácsi tájé­koztatót is és boríték nélkül dobják be azt a legközelebbi nagykőrösi postaládába. Ezek­ben a tájékoztatókban ugyan a legfontosabb tudnivalók szerepelnek, de néhány kér­dést érdemes felidézni. A telefonfejlesztési hozzájá­rulás igénylőnként 30 ezer fo­rint. ez azonban nem tartal­mazza az egyéni szerelési költséget. Az egyéni szerelési költség — a posta tájékozta­Kerítés lesz a lécekből Egy valamirevaló kerítés megépítése manapság elég sok pénzbe kerül, töleg annak, aki városi házát húzza körül vala­mi díszes vasbetonépítménnyel. Tanyán nem fő emiatt az emberek feje, ott megteszi a jóféle fenyőfából ácsolt léckerí­tés is. Berente Kálmán kocséri otthona körűi is megette az idő a régi palánkot. a napokban fiával nekilátott újat építeni helyette. Ehhez a Nefagból hozatott léceket szabták fel pontos méretre, (Varga Irén felvétele) tása szerint —, nem haladja meg az ötezer forintot. Ter­mészetesen ennél lényegesen kevesebb is lehet. Közületi távbeszélő-állomás létesítése esetén a fizetendő díj 150 ezer forint. Az elképzelés szerint az épí­tendő hálózat alapja lenne a későbbi fejlesztéseknek és 2010-ig, a távlati igényeknek megfelelő hálózat kifejlesztési alapjául szolgálna. Tervezünk nyilvános állomásokat is fel­állítani — ezeket nem az ön­erős pénzből —, hogy az egész város területén javuljon a te­lefonálás lehetősége. A dön­tés időpontjában tisztázatlan volt néhány kérdés, de idő­közben néhány már világossá vált. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal válaszolt a tanács megkeresésére. Állás- foglalásuk szerint az adóból csak a 12 ezer forint után vonható le a 30 százalék. (Miután részletfizetésre is lesz lehetőség, két dologra hívjuk fel olvasóink figyelmét. Az adófizetés évhez kötött, ebből a szempontból világos, hogy legalább 12 ezer forintot érdemes befizetni az idén. Ha viszont a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos mentesítést is nézzük, amely 25 ezer forint befizetéséhez köti a S00 forint elengedését, akkor látható, hogy rész tétfi­zetés esetén e kedvezménytől a befizető nyilvánvalóan el esik. — A szerk.) Mivel az egész várost egy építőközösségnek tekintjük, egységesen, mindenkinek a 30 ezer forintot kell megfizetni. Más a helyzet akkor, ha va­laki már korábbi telefonját kívánja áthelyeztetni. Ebben az esetben a már korábban befizetett távközlési hozzájá­rulást levonják. Ilyen esetek­ben egyénenkénti egyeztetés szükséges. Ha valaki egy összegben fizeti be a 30 ezer forintot és a műszaki lehetőségek is adot­tak, akkor a telefont szinte azonnal felszerelik. Néhány dologra szeretném felhívni a figyelmet, ezzel is segítve a nem könnyű döntést. A fejlesztés befejezését kö­vetően öt évig csak hasonló fizetési feltételekkel lehet te­lefonhoz jutni. A befejezés után tételes el­számolást végez a tanács és a posta, és annak alapján a résztvevőkkel is elszámolnak. Ha az egy főre jutó összeg nem éri el a 30 ezer forintot, a különbözetet visszafizetik. Ha több, nem kérünk pótbe­fizetést. A visszaérkezett válaszok feldolgozását követően kifüg­gesztve nyilvánosság elé tár­juk azok nevét, akiknek a je­lentkezését elfogadtuk. Ennek időpontjáról külön tájékoztat­juk a lakosságot. Aki akkor nem találná a nevét a név­sorban. érdeklődjön majd, hi­szen esetleg elkallódhat egy- egy válasznyilatkozat, de amiatt is fontos ez, mert nem minden jelentkezést tudunk elfogadni. A város külső te­rületein, illetve azokon a he­lyeken, ahol a létesítés költ­sége nagyon magas, ott a be­fizetett összegekből az építést nem tudnánk megoldani. A tanács a döntést hosszú vita után, a fejlesztés fontos­ságának szükségességének tu­datában hozza, tudva, hogy városunkban a távbeszélő-há­lózat bővítése csak a jelzett módon lehetséges, mivel erre más anyagi keret nem áll rendelkezésre azon kívül, amit a testület a tervezésre fordít. Városunkban hagyományai vannak az önerős megoldá­soknak, víz- gáz-, út-, csator­na-, járda épült és épül a lakosság anyagi hozzájárulá­sával. Most a telefonhálózattal bő­vül a sor. Tóth Dénes tanácselnök-helyettes Honvédelmi versenyen Bár késéssel kezdődött, de jól sikerült az MHSZ tormási lőterén megrendezett körzeti úttörő honvédelmi verseny. A pajtások akadályversenyben (400 méteres pályán 14 aka­dállyal megküzdve) és pár­bajlövészetben mérték össze erejüket-ügyességüket. A fiúk­nál 7, a leányoknál 6 intéz­mény indította nemenkénti 3—3 tagú csapatait. Minden kategóriában a kossuthosok győztek és jutottak tovább a megyei viadalra. Fiúk. Akadály: 1. Kossuth, 2. Nyársapát, 3. Kocsér. Pár­bajlövészet: 1. Kossuth, 2. Petőfi, 3. Nyársapát. Leányok. Akadály: 1. Kos­suth, 2. Nyársapát, 3. Kocsér. Párbajlövészet: 1. Kossuth, 2. Nyársapát, 3. Arany. Teljes összesítésben: 1. Kos­suth isk., 2. Nyársapáti isk., 3. Arany isk. Siker tekében Három napon belül három csapatbajnoki mérkőzést vív­tak sportolóink a temetőhe­gyi tekecsarnokban, teljes si­kerrel. Az NB Ill-ban: Nk. Mészá­ros Tsz SK—Kecskeméti TE 7-1 (2234-2090 fa). Nk.: Ko­vács 389 (1), Balogh 385 (1), Farkas J. 360 (1). Bekő 346, Szabó B. 375 (1), Lóczy 380 (1). Az örökrangadón az ele­jétől biztosan vezettek a ha­zaiak. A megyei bajnokságban. Nk. Mészáros Tsz SK B— Kecskeméti TE B 5-1 (1435- 1007 fa); a helyiek egy fő előnyben voltak, egyéni pont­szerzők: Fekete (386), Kovács (372) és Zatykó (343). Nk. Mészáros Tsz SK ifi—KTE ifi 4-0 (738-621 fa); fölényes volt a biztos győzelem; 4. psz.: Pozsár (388) és Tóth (350). Szombati sportműsor Atlétika. Budapest: „Fut a tej” verseny. Birkózás. Tatabánya: orszá­gos ifjúsági szabadfogású Ka­tona-emlékverseny. Honvédelmi sport. Monor: „Szocialista hazánkért” — MHSZ jubileumi vetélkedő megyei döntője. Kerékpározás. Tata: „Gere­cse” — kerékpáros raliver- seny. Kosárlabda. Petőfi iskolai tornacsarnok, 18 óra: Nk. Kgy. Kinizsi—Pécsi Postás, NB Il-es férfi bajnoki ráját- szó-osztályozó mérkőzés. Labdarúgás. Kinizsi-sportte­lep, 9.30: Nk. Kgy. Kinizsi serdülők—Tápiószőlösi KSK serdülők, összevont körzeti bajnoki mérkőzés. Modellezés. Cegléd: körzeti nyílt repülőmodellező-verseny Sportlövészet. Szentendre: Ráday Imre-emlékverseny. Természetjárás. Pilis hegy­ség: megyei középiskolás éj­szakai túra. Vasárnapi sportműsor Birkózás. Szigetszentmiklós • Dunamenti Kupa nemzetköz ifjúsági verseny. Labdarúgás. Kinizsi-sportte lep, 15 óra: Nk. Kgy. Kinizs —Szigetújfalui Vörös Meteor ifi, 17: Nk. Kgy. Kinizsi— Szigetújfalui VM, megyei II osztályú bajnoki rangadó mérkőzés. Sportlövészet. Szentendre Ráday-emlékverseny. Természetjárás. Pilis heg^ ség: megyei középiskolás é szakai túra. S. Z. mm Színház ^ Szombaton A Kecskeméti Katona Jó­zsef Színliázban, délután 3 órakor: Mária főhadnagy. Törzs Jenő bérlet, este 7 óra­kor: Jávol Pál bérlet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban este 7 órakor: 111. Ri­chard. Vasárnap A Kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban esete 7 óra­kor: Otelló. Kada Elek bérlet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban este 7 órakor: 111. Ri­chard. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents