Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-14 / 114. szám

2 1988. MÁJUS 14., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSI A szerényebb eredmények is fontosak A genfi Sevardnadze-Shultz tanácskozás pozitív visszhangja Franciaországban idő előtti parlamenti választást jósolnak ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP A hét elején hirtelen borús­sá vált a világpolitikai égbolt. Ez a genfi külügyminiszteri értekezlet előestéjén követke­zett be. Akkor, amikor Se- vardnadze és Shultz úgy­szólván már mindent egyez­tettek kormányukkal arról, hogy mit vessenek fel a má­jus 29-én kezdődő moszkvai csúcsot előkészítő utolsó szov- jet—amerikai külügyminiszte­ri megbeszélésen. A washing­toni ratifikációs folyamat zá­rószakaszában — amely a ta­valy decemberben aláírt ra­kétaszerződés jóváhagyását célozza — a szenátus megha­tározatlan időre elnapolta az erről szóló vitát A lépést azzal indokolták, hogy a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták meg­semmisítését előíró szerződés ellenőrzési intézkedéseinél ki­lenc pontban nincs egyetértés Moszkva és Washington kö­zött. Olyan részletkérdésekről van szó — mint kitűnt —, hogy például mekkora tartá­lyokra vonatkozik a helyszíni ellenőrzés a rakétagyárak be­járatánál. A szerződés megha­tározza ugyan azt a nagyság­rendet, amelybe e rakétates­tek még elhelyezhetők, de amerikai szenátorok „aggályu­kat fejezték ki” amiatt, hogy ezekből az üzemekből esetleg a rakétákat részekre bontva, kisebb szállítótartályokban is ki lehet vinni, s ily módon „ki lehet játszani a megegye­zést”. Azt is felvetették, hogy pontosabban meg kellene je­lölni, hogy milyen épületek­re, meddig terjedhet ki az inspekció, -vagy például, ho­gyan hitelesítsék a két fél ál­tal közölt adatokat. A világsajtó egy része már arról cikkezett, hogy íme, a bizalmatlanság, úgy mint ko­rábban, újra feltámad a két világhatalom kapcsolataiban, és ez visszalépéshez vezet. Hiszen, ha egy már aláírt szerződés törvényhozási jóvá­hagyása során is kétségek és aggályok vetődnek fel, ak­kor hogyan lehet előrehala­dásra számítani a kidolgozás alatt levő új megállapodások­ban, köztük elsősorban a ha­dászati támadófegyverzet öt­venszázalékos csökkentéséről szóló megálapodásban? Mind­ez — állapította meg több kommentátor — nemcsak a csúcstalálkozó előtti utolsó külügyminiszteri tanácskozás­ra vethet árnyékot, hanem magára a legmagasabb szin­tű tárgyalásokra is. A KORTESHADJÁRAT BEFOLYÁSA Államok biztonsági érdekeire, s ha „kétértelműséget”, „ho­mályt” látnak egy aláírt szer­ződés szövegében, inkább el­napolják a vitát. Másrészt a demokrata párti szenátorokat halasztó döntésüknél talán az is vezette, hogy Reagan elnök ne a szerződés ratifikálásával a tarsolyában utazhasson Moszkvába. Ha ugyanis a Fe­hér Ház ura túl nagy sikere­ket könyvelhet el külpolitiká­jában, ez visszaüthet majd később a demokrata jelöltre a választási hadjárat utolsó döntő menetében, bármeny­nyire is „kétpárti”, azaz álta­lában azonos, az Egyesült Ál­lamok nemzetközi fő irányvo­nala. A KIEGÉSZÍTŐ MEGÁLLAPODÁSOK Az amerikai honatyák hir­telen megnövekedett aggá­lyoskodása nyilván összefüg­gésben van azzal is, hogy alig több mint -fél év múlva az Egyesült Államokban el­nökválasztás lesz, s már ja­vában tart a korteshadjárat. Bush alelnököt az előválasz­tások eddigi eredményei alap­ján már jóformán semmi sem akadályozhatja meg abban, hogy ő legyen a republikánus párt konvenciója után párt­jának elnökjelöltje. A másik táborban Dukakis massaehus- settsi kormányzónak mind több esélye van arra, hogy el­nyerje a demokrata párti je­löltséget. Dukakis népszerűsé­gi indexének gyors javulása felélénkítette az eddig inkább a „mundér becsülete” jegyé­ben zajló demokrata párti korteshadjáratot. Arról is szó van persze, hogy november­ben nemcsak új elnökre vok­solnak, hanem több kormány­zót, a szenátus egyharmadát és a teljes képviselőházat is újjáválasztják. A honatyáknak tehát nem mindegy, hogy vá­lasztóik milyen bizonyítványt állítanak majd ki róluk és pártjukról. Érthető tehát, hogy meg akarják mutatni a közvéle­ménynek, hogy mennyire gon­dot fordítanak az Egyesült Az elnapolási határozat azonban megmutatta, hogy milyen valóban történelmi je­lentőségű fordulat volt tavaly decemberben az 500—5500 ki­lométer hatótávolságú raké­ták megsemmisítésére aláírt szerződés. Mindkét fél olyan mennyiségű és mélységű in­formációt bocsátott egymás rendelkezésére ebben a fegy­verfajtában, amely már létre­jött kölcsönös bizalmat felté­telezett, s ennek alapján dol­gozhatták ki a helyszíni el­lenőrzések átfogó rendszerét, így a szovjet és az amerikai kormány, a mostani kilenc szenátusi aggály nyomán, azonnal hozzálátott kiegészí­tő szerződések kidolgozásához, amelyek célja a kérdéses szövegek egyértelművé tétele. Szerdai és csütörtöki genfi eszmecseréjén' Sevardnadze és Shultz véglegesítette a „ponto­sított ellenőrzési intézkedése­két” és megegyezett abban is, hogy a tavaly december­ben aláírt rakétaszerződés be­tiltja az ebbe a kategóriába (500—5500 kilométer hatótá­volságú) sorolható valameny- nyi fegyvertípust, beleértve azokat is, amelyeket még ki sem fejlesztettek. A genfi tárgyalás záróaktusaként Vik­tor Karpov szovjet és Max Kampelman amerikai nagy­követ aláírta a két megálla­podást. A kiegészítő szerződések megnyithatják az utat ahhoz, hogy az amerikai szenátus napirendjére tűzze a ratifiká­lási vitát és megszavazza a tavaly decemberi szerződés becikkelyezését. A Reagan- kormányzat rendkívüli erőfe­szítést tesz, hogy ezt elérje, s hasonlóképpen szeretnék ki­vívni ezt az Egyesült Államok NATO-szövetségesei is. Hír- ügynökségek szerint jó esé­lyek vannak arra, hogy a moszkvai csúcsig a ratifikálás megtörténjen. Az viszont már bizonyos­nak látszik, hogy a moszkvai csúcstalálkozó dátumáig már nem sikerül kidolgozni a ha­dászati támadófegyverzet öt­venszázalékos csökkentéséről szóló szerződés tervezetét. De — mint a külügyminiszterei}; sajtóértekezleteiken elmond­ták — további haladást értek el ebben a munkában és több álláspont közeledett. A vegyi fegyverek betiltása ügyében is eredményes volt az eszmecse­re, és a föld alatti atomrob­bantások korlátozását előse­gítő ellenőrzési intézkedések­ről néhány vitás pont kivéte­lével készen áll egy vaskos okmánytervezet. Ezek a do­kumentumok a csúcsértekez­let asztalára kerülnek, össze­gezve: megállapítható, hogy a genfi külügyminiszteri érte kéziét eredményes munkát végzett és az eszmecsere mér­lege rendkívül kedvező. ÁTMENETI KORMÁNY szenvedett jobboldallal. Ami a jobboldalt illeti, szin­tén abban látszott érde­keltnek, hogy a kompromisz- szumok útját keresse, addig, amíg nem lesz képes rendezni a vereség miatt zilálttá vált sorait. Azt, hogy Franciaor­szágban valóban az „alkudo­zások kora” következik, alá­támasztani látszott az is, hogy Chirac miniszterelnök lemondása után Mitterrand Rocard-t bízta meg a kor­mányfői tisztséggel. A szocia­lista párt középjobb szárnyá­hoz tartozó politikust a kom­mentátorok olyan kijelölt mi­niszterelnöknek értékelték, aki képes lesz egy „közép felé való nyitásra”. Rocard olyan kormánylistát nyújt be — jó­solgatták —, amely azt tükrö­zi, hogy a szocialisták a ha­talom eddigi „társbérletét” — amelyet az jelentett, hogy Franciaországnak szocialista párti elnöke és jobboldali miniszterelnöke volt — a két erő valamilyen újfajta „együttélésének” formulájával váltják fel. Ezért azt várták, hogy Rocard kormányának összetétele olyan lesz, hogy centralista és középjobb po­litikusok egész sora visel majd abban tárcát. A hét végén közzétett kor­mánylista szerint azonban a 26 tárca közül húszat a szo­cialista pártnak juttattak. Vagyis elmaradt a várt „kö­zép felé való nyitás”. Ennek okát a hírmagyarázók abban látják, hogy a szocialista párti vezetés néhány nappal a jobboldalra mért szavazói ve­reség után, úgy értékelte a történteket, hogy a választók többsége nein kívánja a jobb­oldallal való együtt kormány­zás semmiféle formáját sem. így bizonyára ellene volna, ha megkérdeznék, a jobbol­dallal való alkudozásnak. Rocard kormánya azonban, jelenlegi összetételében, alig­ha várhatja, hogy a parla­ment — amelyben a szocialis­ta párt kisebbségben van — bizalmat szavazzon, azaz hoz­zájáruljon beiktatásához. Ha viszont a Rocard-kabinetet leszavazzák a nemzetgyűlés­ben, a menetrend így alakul­hat: Mitterrand elnök felosz­latja a parlamenet, majd új nemzetgyűlési választást hir­det meg. Erre az idő előtti választásra, a hírmagyarázók szerint, valamikor ősszel ke­rülne sor. Árkus István Mitterrand vasárnapi el­söprő (54:46 arányú) választá­si győzelme után — amellyel a 71 éves politikus újabb hét évre megszerezte Franciaor­szág elnöki székét — úgy tűnt, hogy nem kívánja siet­tetni az erőpróbát a vereséget Brazzaville Angolai-dél-afrikm találkozó Pénteken a kongói főváros­ban megkezdte tárgyalásait Angola és Dél-Afrika küldött­sége. A felele Afrika déli ré­szének helyzetét vitatják meg az egynaposra tervezett talál­kozón. A dél-afrikai delegációt Roe- lof Botha külügyminiszter ve­zeti, oldalán Magnus Maian hadügyminiszterrel. Az ango­lai küldöttség élén Fernando van-Dunem igazságügy-minisz­ter áll. A találkozón nem kép­viselteti magát sem Kuba, sem az Egyesült Államok. A házigazda Kongó csupán a tárgyalások technikai lebonyo­lításról gondoskodik. A korábbi - találgatásokkal szemben a tárgyalások meg­kezdését nem akadályozta meg és szintjét nem rontja az, hogy angolai kormány külügy­minisztere helyett igazságügy­miniszterét küldte Brazza vilié­be. A dél-afrikai delegáció egyik tagja újságírók előtt ki­jelentette: Fernando van-Du­nem kellőképpen be van avat­va a tárgyalások témájába. Genf újabb előrelépést hozott Eduard Sevardnadze Berlinben tájékoztatta a Varsói Szerződés külügyminisztereit George Shultzcal folytatott tárgyalásainak eredményeiről (Folytatás az 1. oldalról.) George Shultz amerikai kül­ügyminiszter pénteken útban Géniből hazafelé Brüsszel­ben, a NATO-központban tá­jékoztatta a szövetségeseket a Sevardnadze külügyminiszter­rel folytatott tanácskozásáról, és erről konzultált velük. Az ezt követő sajtóértekezle­Powell washingtoni tájékoztatója Tisztázódtak a vitatott pontok _ Már pénteken délelőtt tájé­koztatta Reagan elnököt a gen­fi külügyminiszteri tanácsko­záson létrejött megállapodá­sokról nemzetbiztonsági ta­nácsadója, Colin Powell tá­bornok. Közben az amerikai leszerelési küldöttség két ve­zetője, Max Kampelman és Maynard Glitman megkezdte a tárgyalást a szenátus illeté­kes vezetőivel, hogy ismertes­se velük a közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverek meg­semmisítésének ellenőrzéséről létrejött újabb kiegészítő meg­állapodásokat. A szenátus az­zal az indoklással halasztot­ta el a szerződés ratifikálásá­nak vitáját, hogy újabb prob­lémák merültek fel az ellen­őrzéssel kapcsolatban. Shultz és Sevardnadze genfi találko­zóján azonban tisztázták a vi­tatott kérdéseket, és az ameri­kai külügyminiszter kijelen­tette, hogy minden vitatott pontban létrejött a megegye­zés. Robert Dole, a republikánu­sok szenátusi vezetője java­solta, hogy a szenátus hala­déktalanul kezdje meg a rati­fikálási vitát, Robert Byrd, a demokrata pártcsoport veze­tője azonban közölte, hogy előbb az illetékes bizottságok­nak kell állást foglalniuk. A bizottságok vezetői még a hét LETARTÓZTATOTT KONTRA VEZÉR A hondurasi hadsereg letartóztatta a nícaragual ellenforra- dalmároknak azt a katonai vezetőjét, aki élén állt egy olyan „lázadó” parancsnoki csoportnak, amely a hét elején távozásra szólította fel a „kontrák” legfőbb vezetőjét — jelezték csütör­tökön hondurasi sajtőforrások. „Fernando” Diogenes Hemandezt kedden tartóztatták le a Honduras keleti részén fekvő El Paraiso tartományban. A hondurasi hadsereg egyik űrjáratot teljesítő egysége megállás­ra szólította fel a gépkocsin haladó Hernandezt, aki megfor­dult és megpróbált elmenekülni. Ekkor lövöldözés robbant ki, amelyben egy ellenforradalmár meghalt, kettő pedig megse­besült. Diogenes Hemandezt a hondurasi katonák elfogták. A térségből érkezett hírek szerint Diogenes Hernandez ve­zetésével 3-5000 ellenforradalmár fellázadt az ellenforradalmár csoportokat tömörítő nicaraguai ellenállás vezetősége ellen. Megfigyelők azzal magyarázzák a „kontrák” között kirobbant válságot, hogy a fegyveres ellenforradalmárok és parancsno­kaik egyik része támogatja, míg másik része elutasítja a béke- tárgyalásokat a managuai kormánnyal. végén tárgyalnak a kormány­zat megbízottaival, s várha­tóan hétfőn Shultz külügymi­nisztertől is felvilágosításokat kapnak. Byrd szerint így „a hét kö­zepén” kezdik meg a ratifiká­lási vitát, amely Sam Nunn, a katonai bizottság elnöke sze­rint mintegy tíz napot vesz igénybe, fed Stevens szená­tor javasolta, hogy a vitát „szünet nélkül” folytassák, vagyis a szenátus a hét végén is tartson üléseket, ha ez szük­séges, mert csak így biztosít­hatják, hogy a ratifikálási el­járás befejeződjék a moszk­vai szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó idejére. ten elmondta: Genfben meg­állapodtak a közép-hatótávol­ságú és a hadműveleti-harcá­szati rakéták (KHR—HHR) felszámolásáról kötött szov­jet-amerikai szerződés ama, még „nyitott” részleteiben, amelyek miatt az amerikai szenátus elnapolta a szerződés ratifikálását. Hasonlóképpen okmányt írtak alá arról, hogy nem telepítenek olyan — e ka­tegóriába tartozó — más fegy­vereket sem, amelyeket eddig még nem alkottak meg. George Shultz úgy ítélte meg, hogy a mostani megálla­podás kielégítő választ ad a nyitott kérdésekre és reményét fejezte ki, hogy — bár a sze­nátus reakcióját előre meg­mondani nem lehet — most már nem lesz akadálya a ra­kétaszerződés minél hama­rabb, lehetőleg még a csúcsta­lálkozó előtt történő ratifiká­lásának. Egyébként — mondta — a mielőbbi ratifikálást a szövetségesek is szeretnék. Megbeszélését szovjet part­nerével konstruktívnak és hasznosnak minősítette a ha­gyományos fegyverek egyen­súlyának kialakítását illetően is. Ez a téma különösen ér­dekli a NATO európai szövet­ségeseit — mondta — és re­mélhető, hogy az erről Bées- ben folyó tárgyalások kielégí­tő eredményre vezetnek. Élénk, tartalmas volt a párbeszéd Vogel moszkvai sajtóértekezlete Csak rövid A SZOVJETUNIÓBAN meg­kezdődött a küldöttválasztás az SZKP XIX. pártkonferen­ciájára — írja a Pravda pén­teki számában. Mint ismere­tes, az SZKP KB tavaly júniu­si ülésén elfogadott határoza­toknak megfelelően a küldöt­teket zárt, titkos szavazással választják meg a köztársasági, határterületi és területi párt- bizottságok ülésein, 3780 párt­tag közül egy küldöttet. BEJRUT déli külvárosai­ban felborult a Szíriái és irá­ni közvetítéssel 24 órával ko­rábban létrejött tűzszünet. A libanoni siiták két legnagyobb szervezete folytatja véres küz­delmét a stratégiai pozíciók birtoklásáért. Péntek délután robbant ki újból az ellensé- geskedés LISSZABON kikötőjében ve­tett horgonyt pénteken az az öt hadihajó, amely a NATO állandó atlanti flottáját alkot­ja. A hivatalos közlemény sze­rint a portugál, egyesült álla­mokbeli, nyugatnémet, holland és brit egységek az Open Ga­te ’88 hadgyakorlaton vesznek részt. Ezt a hadgyakorlatot az atlanti hadiflotta (stanavfor- lant) létrehozásának huszadik évfordulója alkalmából szer­vezték, A szovjet—nyugatnémet kapcsolatok fejlesztéséért, a párbeszéd további kibontakoz­tatásáért szállt síkra Hans- Jochen Vogel, a nyugatnémet SPD elnöke pénteken Moszk­vában tartott nemzetközi saj­tóértekezletén. A politikus kedden, az SZKP KB meghí­vására érkezett a Szovjetunió­ba, a Bundestag és az Europa­parlament frakcióját képviselő küldöttség élén, s közvetlenül elutazása előtt számolt be a sajtó képviselőinek moszkvai tárgyalásairól. Mihail Gorbacsovval szer­dán folytatott négyórás esz­mecseréjét méltatva Vogel el­sősorban azt emelte ki, hogy alapos tájékoztatást kaptak a szovjetunióbeli változásokról, s így már tisztábban látják az átalakítás céljait, eredményeit és nehézségeit. Hozzáfűzte, hogy az SZKP KB főtitkára rendkívül nagy benyomást tett rá, mivel kitűnő tárgyalópart­ner, aki odafigyel a másik vé­leményére is. Az SPD elnöke beszámolt arról, hogy tárgyalt Anatolij Dobrinyinnel, az SZKP KB titkárával, Ahrome jev mar- sallal és Filarettel, Minszk és Belorusszia metropolitájával, megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, valamint látoga­tást tett a krasznogorszki né­met katonai temetőben is. Leszerelési kérdéseket érint­ve a szociáldemokrata politi­kus rendkívül hasznosnak ítél­te a pártközi eszmecserét, amelyen — a meglévő nézet- különbségek ellenére — szá­mos időszerű problémában egyetértés mutatkozott. Vogel a két ország kapcsolatait ér­tékelve emlékeztetett arra, hogy az elmúlt másfél évben lelassult az együttműködés, de mindkét fél a felmerült aka­dályok elhárítására törekszik. Kitért arra is, hogy a nyugat­német bankok várhatóan 3,5 milliárd márkás hitelt nyújta­nak majd a Szovjetuniónak. Szorgalmazta ugyanakkor az EGK és a KGST közötti élén- kebb és tartalmasabb együtt­működést is. Az SPD elnöke végezetül egy kérdésre válaszolva üdvö­zölte a szovjet egységek kivo­nását Afganisztánból, s ez az építő intézkedés egy korábbi — megítélése szerint — hely­telen döntés következményeit számolja fel. Lengyelország A sztrájk idejére nem jár munkabér A gdanski hajógyárnak azok a dolgozói, akik részt vettek a sztrájkban, nem kapják meg a május 3—11. közötti idő­szakra eső bérüket — jelen­tette be a hajógyár vezetése pénteken Gdanskban. A döntés megfelel a szak- szervezeti törvénynek, amely kimondja: a törvénytelen sztrájkok költségei teljes egé­szében a sztrájkot meghirde­tőket terhelik, a sztrájk ide­jére munkabér nem jár. A döntés mintegy ezer embert érint különböző mértékben. A munkabeszüntetésben részt vevők azonban már szerdán a gdanski Szent Brigitta temp­lomban felvehették a sztrájk idejére járó bérüket a „Szoli­daritás” kasszájából. Közben a hajógyárban Is­mét munkával telik az idő, a csütörtöki 8300 dolgozóval szemben pénteken 8400-an je­lentek meg munkahelyükön, ami lényegében megfelel a 10 ezer dolgozót foglalkoztató üzem szokásos jelenléti ará­nyának.

Next

/
Thumbnails
Contents