Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-02 / 103. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1988. MÁJUS 2., HÉTFŐ Arany János Művelődési Központ Kinek ügye az emberek művelése? A minap a HNF városi elnökségének soros ülésén napirendre került az Arany János Művelődési Központ tevékenységének áttekintése, megvitatása. Szűcs János igazgató beszámolója, valamint az elnökségi kiegészítő alapján alkalom, hogy olvasóink is képet formálhassanak maguknak az intézményről. Visszafejlődés A művelődési központ épületének felújítása a befejezéshez közeledik. Az összevissza 9 éve tartó munkálatok — főleg az utóbbi időben — visszavetették az érdemi munkát, rossz hangulatot szült a lakosság körében. Ám most már azt is elmondhatjuk, hogy a kor igényeinek megfelelő esztétikus környezetben tudják fogadni a közönséget. A közösségi termeket és az ifjúsági klubházat folyamatosan hozzák rendbe, elsősorban saját pénzből, de jelentősek az idekapcsolódó társadalmi vállalások is. A felszerelés gyarapításához a tanács is hozzájárult, de itt is számottevő az intézmény megtakarításaiból származó befektetés, minek eredménye, hogy a rendezvények, csoportok működéséhez szükséges szakmai, technikai eszközökkel bír az intézmény. A népművelők társadalmi nem megbecsülése, rossz anyagi elismerése országszerte népszerűtlenné teszi e tevékenységet, emiatt sok képesítés nélküli van a pályán. Mindez rávetül a helyi intézményre is, ahol gyakori a fluktuáció, és sajnos esetenként a képzettség hiánya nagyon megmutatkozott a munka minőségében. Jelenleg három képesített és egy érettségizett munkatárs áll helyt, a gazdasági és technikai csoport pedig mind a felkészültséget és morált tekintve stabil munkaerőnek számít. A művelődő csoportok vezetői lelkiismeretesen végzik rájuk szabott feladataikat, ennek bizonyítéka Rácz József és Ny-'ri Lajosné Szocialista Kultúráért, és Csikai Pál Pro űrbe kitüntetése. A művelődési központ alapvető kiadásait a városi tanács fedezi, az évi 2,3 millió forintból félmillió saját forrásból ered, de a város szinte valamennyi gazdasági egysége segíti valamilyen formában öt gazdasági egység évente 80 ezer forinttal járul hozzá a költségvetéshez, ami éveken át csak emelkedik, s ez évben annak reálértéke észrevehetően csökkent. Bevételi tervét hosszú időn keresztül nem tudta teljesíteni a művelődési központ, ami elsősorban az említett átépítéssel magyarázható. Tavaly viszont már a befolyt összeg meghaladta az elképzeléseket. Mielőtt félreértés támadna, itt meg kell jegyeznünk, hogy amit a művelődési intézmények terminológiája és a köznyelv fejlődésnek nevez, voltaképpen a kultúra terjesztésében a degradálódás csalhatatlan jele. Lehet hivatkozni unos untalan gazdasági eredetű bajokra, de kétségkívül igaza van annak, ki azt mondja erre: akkor se állítsuk be pozitívumnak azt, ami visszafejlődés. Tudniillik a művelődési intézmények konstellációját akkor tekinthetnénk stabilnak, ha sokad- rangú szempont lenne számukra, mennyi pénz folyik be a jegyek árából... Az intézmény alapvetően fontosnak tartja a rendszeres művelődést nyújtó csoportok működtetését, a hagyományokra. az igények változására építve. Az elmúlt években nyolc új—-csoport alakult, négy pedig megszűnt. A népdalkörnek két megyei versenyen való sikeres szereplése bizonyítja életképességét. A gyermeknapok, fenyőünnepek s egyéb rendezvények szép színfoltja a Csillagocska bábegyüttes, a városi gyermek- kórussal pedig már a rádió is készített felvételt. A kézimunkakor seregnyi elismerése is önmagáért beszél. Lecsengett Nem sorolhatjuk fel valamennyi szakkörről és klubról észrevételeinket, közülük a családi kör klubról kell még feltétlen szót ejtenünk. Eddig 66 család tagja a klubnak, amelynek célja a családi életre nevelés segítése, elsősorban pedagógiai pszichológiai ismeretek bővítése útján. A jó példák mellett keserűen kell megállapítanunk azt is, hogy a közművelődési tevékenység intenzitása a műsorok magas árai, az életmód változásai miatt erősen lecsengett. A fentebb említett csoportokról alkotott poCímkézzük át? Ez a palack nem jó üveg A minap ismerősömmel az egyik élelmiszerboltban vásároltunk. Közben üveget is váltottunk vissza. Meglepetésünkre az ismerősömnél lévő pezsgősüvegeket nem vették vissza azzal az indokkal, hogy csak ugyanolyan címkéjű üveget váltanak vissza, mint amilyet a boltban árusítanak. Az „ex cathedra” kijelentés ellen nem volt mit tenni, a megmaradt pezsgősüvegeket hazavittük, de elmorfondíroztunk a dolgon. A pezsgősüvegek szakasztott ugyanolyanok voltak, mint a boltiak, csak más címkével, márkajelzéssel. Alakra is, színre is, nagyságra is megegyeztek. Ügy látszik, maholnap arra is kell vigyázni, hogy a sörös- vagy borosüvegen milyen címke legyen . Csak az a kérdés, ha mondjuk el- öblítés közben leázik a címke, akkor vajon mi lenne az eladó kifogása a címke nélküli üveg ellen? Mert ugye ilyen is előfordulhat... Mivel magasra szökött a pezsgősüveg betétára, nem csoda, ha a vásárló mérges lesz, amikor az eladó hangulatától függ, mit vesznek át, mit nem. Egyébként ugyanazokat a pezsgősüvegeket a másik boltban minden probléma nélkül visszaváltották, pedig ott sem volt olyan címkéjű, csak méretben és színben megegyező, azonos alakú palackozott pezsgő a polcokon. Lehet, hogy megéri átpártolni a távolabb lévő bolthoz egyéb vásárlások miatt is, mert talán ott éppen arra törekednek, hogy az udvarias, előzékeny kiszolgálással növeljék a vásárlótábort. D. H. zitív véleményt nem cáfoljuk azzal, ha megjegyezzük, voltaképpen a működő közösségek közül jó néhánynak a megtartása is egyre nehezebb. Bár több színfolttal gazdagodott a művelődési s az ifjúsági klubház tevékenységének palettája az ifjúságot mégsem tudta igazán megnyerni. E tekintetben sem elhanyagolható konkurenciát jelentenek a táncos, zenés vendéglátó helyek. A művelődés alkalmi lehetőségei közül ki kell emelni a bérleti előadásokat, melyek a felnőttek s az ifjúság széles rétegéhez szólnak. A nyolcvanas évek elején a nótaestek, manapság a kabaréösszeállítások a legsikeresebbek. A honi képzőművészeti alkotásokból is gyakorta rendeznek tárlatot, hogy a lakosság képet kapjon az ország művészeti életéről. Me- gintcsak a földhözragadt anyagiakon múlik, hogy e kiállításokat nem lehetett még teljessé tenni. Értő ember közreműködését hiányolja a közönség, aki segítene megérteni, elfogadtatni a művészeti demonstrációkon felsorakoztatott alkotásokat. A társadalom dolga A kulturális, politikai, társadalmi rendezvények hosszú sora kötődik még a művelődési központhoz, s ez alapvetően érdem akkor is, ha sok helyütt hiányosságok tarkítják munkáját, amik igaz, nagyon gyakran nem helyben gyökereznek. Alapvető feladatát, a lakosság kulturálódását a lehetőségekhez, erejéhez mérten igyekszik elősegíteni. S hogy ennek mértéke olyan, amilyen, azon a városnak, a társadalomnak dolga elsősorban mélyen elgondolkodni. My. X Szamóca es karfiol Bosszús eladók Régen volt ennyire csapnivalóan rossz piac — hallottam a halmokba rakott termények mögül kiszűrődő véleményeket pénteken a Kálvin téren. A vásárlóknak úgy látszik sokadika volt, mert a jelentős tömegű, és eléggé változatos kínálat sem nagyon nyerte meg a tetszésüket. A hónapos retket 5-15, az újhagymát 5-10, a petrezselyemgyökeret 20, zöldjével csomóban 5-6, a karfiolt 150, a karalábét 8-10, a zöldpaprikát 6-15, a salátát 3-10, az almát 18-30, a krumplit 13-15 forintra tartották. A zeller darabra ment most is 3-5 forintért, a spenótot 5-6, a sóskát 4 forintért adták rakásonként, a karalábé 8-12, a szamóca 300, (Pesten állítólag 600-at is elkérnek érte), a kígyóuborka 50, a vöröshagyma 10, a száraz babok 40-70 forintot kóstáltak. Igen sok palántát is árultak, a karalábé és a káposzta csomója 5-6, a tápkockás paradicsom szála 4-6, az árvácska 3-4, a paprika 5-6, a szegfűpalánta szála 1,50. a zelleré 50 fillér körül alakult. A baromfipiacon sem volt az eladóknak jó hangulata. Fazékbavaló itt is volt bőséggel. A tyúkokat párban 220- 350 forintért tartották, a kacsákat 200-250-ért, a rántani való csirkék ára kilónként 55 forintra állt be. Két kocsi vágott tűzifát 140, illetve 150 forintért árultak. I Anyakönyvi ■ Hírek fl Született: Pap Ambrus és Utasi Piroska: Ambrus; Barta Imre és Molnár Erzsébet: Szabolcs; Sándor Zoltán és Ka- szala Julianna: Csilla nevű gyermeke. Névadót tartott: Tóth Balázs és Hajnal Erika: Tímea nevű gyermekének. Házasságot kötött: Patik Tibor és Danka Katalin; Dobos Zoltán és Jeszenszky Erika. Meghalt: Vanek Gézáné Juhász Margit (Ceglédi út 17/c.); Kovács Ferencné Páhán Julianna (Tetétleni u. 3.); Korsós László (Töhötöm u. 10.); Ónodi Kovács Ferencné Német Mária (Tázerdei u. 42.); Volt Mihályné Koroknai Eszter (Biczó G. u. 1.); Eszenyi Kálmán (Balaton u. 13.); So- modi Ambrusné Varga Judit (Esedi u. 5.); Lengyel Mihályné Pozsár Ilona (Magas u. 8.); Fokti Ambrus (Honvéd u. 10.); Károly József né Urbán Terézia (Magyar u. 7.); Korsós Lászlóné Illés Lídia (Kodály Z. u. 1.); Balogh János (Csiga u. 7.). Az egyenlőség jogán \ demokrácia, mint tudjuk, " a korlátlan egyenlőség rendszere. Vegyük akár a múlt századot, amikor szegénynek és gazdagnak, mint tudjuk, egyaránt szabad volt a híd alatt aludnia, akár mai hazánkat, ahol, mint tudjuk, mindenkinek egyaránt joga van világútlevélhez. Az más kérdés, hogy francia gazdagok aludtak-e híd alatt, avagy hogy egy mai nagyipari acélöntő részt vesz-e a kanáriszigeteki üdüléseken. A demokratikus állam mindenestre megkönnyíti azt, hogy éljünk a joggal. Például, aki illő mennyiségű dollárt tett le takarékba, az máris kellő mennyiségben, akár havonta is utazhat külföldre, akár a papagáj-szigetekre is. Azt a dollárt persze ki kellett termelnie, gondolom, serény pincérészeti avagy hotelközvetítői tevékenységgel és egyéb, a konzervatívok szerint büntetendő utakon, azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ők az idegenforgalomból csak igenis nemzetgazdaságunk javára kitermelték a dollárokat, ami közhasznúnak bizonyult, míg az acélolvasztás csak egy veszteséges iparág veszteségeit növelte. Mondjuk is neki' hogy dolgozzon gazdaságosabban, és akkor néhány évenként akár az államtól is kap némi dollárt forint ellenében, érvényes árfolyamon. Namármost, a forintokat ugyancsak bárki demokratikusan egyaránt gyűjtheti. Ha eleget keres és gyarapodik a vállalati nyereség, amiből kifizethetik még a személyi jövedelmi adókat is, akkor már csak a családi gazdálkodáson múlik, hogy jut-e, marad-e. Hiszen az árak is egyaránt emelkednek szegénynek-gaz- dagnak, legföljebb a szegény mindig csak fizet, a gazdag olykor, például mint közvetítő vagy egyéb vállalkozó, még nyer is rajta. A demokratikus szólásszabadság is kinek-kinek birtoka. Szól is mindenki. Az írók például arról, hogy az ő könyveiket miért kezelik éppúgy, mint árut, ám miért tesznek kivételeket olyan vállalatokkal, mint például az újságkiadók, amelyek nem adhatják el termékeiket, mint árukat, miközben a papíripar, a nyomda és posta terjesztés mint árutermelők emelik az áraikat. De hát ugyebár a demokrácia az érdekileg strukturált társadalom, aki vállalkozik, az adókra panaszkodhat nyíltan és szövetkezve, aki szövőnő, az a bérekre, nyíltan, és szakszervezetben, de fohászkodhat az istenhez is, hogy jaj, csak el ne bocsássák. Az utazási jog, amint faktummá válik, például szét- bomiik szektorokra. Van, aki saját kocsiján utazik, csinál útiprogramot, netán csinálnak neki, aztán jönnek a kalandok. Postakocsikat ugyan már nem rabolnak ki a banditák, de jó hírű országoknak jó híMegifjultak a kőrisek Miként a gyümölcsfák, úgy a díszfák is igénylik, hogy rendszeresen karbantartsák lombozatukat. A Ceglédi út platánjai, kőrisei is jócskán felkopaszodtak az évek alatt. A Kecskeméti Városgazdálkodási Vállalat dolgozói végeztek rajtuk ifjító metszést a napokban, miközben a száraz, beteg ágaktól is megmenekítették a kedves növényeket. (Varga Irén felvétele) Sporthíreké Örömök a tekében NB III-as tekézőink előbb idegenben, majd a temetőhegyi tekecsarnokban küzdöttek a csapatbajnoki,'pofitokért. Az 1978/88. évi megyei csapatbajnokság tavaszi nyitányán tartalékunk és utánpótlásunk hazai környezetben mérkőzött. Egy napon hármas győzelem született. Az NB Ill-ban. Nk. Mészáros Tsz SK—Kiskunhalasi AC Medosz 4-4 (2382-2301 fa). Nagykőrösiek: Szabó B. 443 (1), Kovács 434 (1), Lóczy 424, Bekő (csere: Gállos) 384, Farkas F. 374, Balogh 323. Az ellenfélnek nem volt ifijátékosa, de így is meglepő a döntetlen a negyedszázada saját pályáján veretlen délieknél. rű zsebmetszőik is vannak, ami gazdagéknak nem fáj igazán, bár az iratokat újra beszerezni bosszantó. Mások utazási irodákkal mennek, amelyek versengenek, hogy ki ígér többet olcsóbban, azután bebizonyítják, hogy a fogadó fél nem tartotta be a szerződéseket. És mivel mindenütt demokrácia van, aki kiutazik, mert szomszédnője bundát vett olcsón, ő már any- nyiért csak kisködmönt kap. Az arany-, ezüst-, gyémántpartokon pedig sajnos, közben a férőhelyeket odaadták a nyugati gazdagoknak, akik feltehetően személyzetet is visznek magukkal, míg magyar gazdag ezt ritkán teszi meg. Hanem, mint tudvalevő, kétféle kiutazó van: az egyik visszajön, ha másként nem, konzulátusi segéllyel, a másik nem jön vissza, mert úgy gondolkodik, hogy több holland guldent keres Hollandiában, mint itt. Nemrégiben még ezek azért bizonytalanok voltak, mert öt évig nem jöhettek vissza, csak büntetés ellenében. Ma már nekivágnak világot próbálni rizikó nélkül, legföljebb szabálysértést követnek el. 1-1 a két hónapot maradnak el, fizetnek 3000. ha két évet. tízezer forintot. Na és annyi holmit csak megvásárolnak ott kint, amit ennyiért itthon eladnak, hiszen ott kint mint tányérmosogatók megkeresték az árát, avagy a bányában, míg be nem zárták, mert ott is demokrácia van és csőd és tőzsde, egyszóval nincsenek elmaradva tőlünk. G. P. NK. Mészáros TSZ SK—Makói Spartacus Vasas 6-2 (2267-3104 fa). Biztos volt a győzelem, ebben az összeállításban: Szá- bó B. 367 (1), Pözsár 361, Farkas F. 386 (í), Farkas J. 357, Bekő 414 (1), Lóczy 378 (1). A megyei bajnokságban. Nk. Mészáros TSZ SK B—Szanki Olajbányász B 5-1 (1422-1356 fa). Biztató a sikeres tavaszi rajt. Egyéni pontszerzők: Gállos 386, Fekete 367 és Zatykó 363. Nk. Mészáros TSZ SK ifi —Szanki Olajbányász ifi 4-0 (710-643). Üj összeálításban jelentős a győzelem. Tóth I. (353) és Balogh (357) is pontot fogott. Tizenhárom, egyénenként 4 fős csapattal — nemcsak férfiakból álló, de vegyes össze- tételűek is voltak —, személyenként tíz teli dobással rendezték a temetőhegyi tekecsarnokban a körzeti KISZ-es tekecsapatversenyt. A vendéglátó Mészáros Mg. Tsz (Zatykó Géza 57, Matuska Lászlóné 38, Pozsár János 47, Szigetvári László 29) 40/171-gyel győzött; 2 a konzervgyári Kállai KISZ alapszerv 40/157; 3. Rákóczi iskolai pedagógusok 40/154; 4. Nyársapáti KISZ 4C/147; 5. Konzervgyári Kilián alapszerv 40/141 és 6. Óvónők—Toldi pedagógus vegyes 40/128. Hétfői sportműsor Atlétika. Kinizsi-sporttelep, 14.30: körzeti III korcsoportos diák ötpróba bajnokság. Kosárlabda. Gimnáziumi labdajátékterem, 15 óra: Nk. Kgy. Kinizsi (Kossuth isk.) leányok—Kecskeméti Petőfi isk. leányok, 16 óra: Nk. Kgy. Kinizsi (Petőfi isk.) leányok—Kecskeméti Hunyadivárosi isk. leányok, 17 óra: Nk. Kgy. Kinizsi (Kossuth isk.) leányok—Kecskeméti SC vegyes, leányok, összevont megyei kezdő mini bajnoki mérkőzés. Labdarúgás. Kinizsi-sportteleD, 17 óra: Turbo—Tormás, 18 óra: PIK—Konzervgyár; Vági-lakótele- pi pálya, 17 óra: Fortuna—Amatőr MTE, 18 óra: Pedagógus— KIOSZ. városi kispályás bajnoki mérkőzés. Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak és barátoknak, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk Gál Ferenc temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot hoztak. Külön köszönetét mondunk a Toldi Miklós Iskola és a Démász igazgatóságának és dolgozóinak. dr. Somiyai Károly kezelőorvosának. Gál Ferencné és családja. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap
