Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-11 / 85. szám

1988. ÁPRILIS 11., HÉTFŐ Pkst _. . Mr.GYEtWB M A KNEB-vizsgaiat alapján Büntetőeljárás Mint pénteki lapunkban meg­írtuk, az ikladi Ipari Műszer­gyár vállalati tanácsa Ivanics László vezérigazgatót munka­köri kötelezettségeinek vétkes megszegése miatt elbocsátás­sal, valamint prémium- és ex- portjutalom-megvonás fegyel­mi büntetéssel sújtotta. E ha­tározat nem jogerős. A hét végén nyilvánosságra hozták az ügyben közérdekű bejelentés alapján vizsgálatot folytató Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság közleményét is. Ebből kiderül, hogy a KNEB ugyancsak megállapította az Aszódi Nagyközségi Tanács el­nökének felelősségét, mivel a szabályellenes magánépítke­zéseket — a rászorultság tör­vényes feltételeit figyelmen kívül hagyva — állami jutta­tásokkal támogatták. A testü­let kezdeményezte, hogy a Pest Megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottsága vizsgálja felül az Aszódi Nagyközségi Tanács V. B. eljárását, a szabálytalan telekgazdálkodást és a lakás- építési támogatást. A KNEB elnöke Ivanics László vezérigazgató ellen hűt­len kezelés bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntető- eljárást is kezdeményezett. A mártírokra, ellenállókra emlékeztek A túlélők kötelessége Negyvenhárom esztendővel ezelőtt a buchenwaldi kon­centrációs tábort a foglyok egy csoportja fegyveres harc­cal felszabadította. Az Ellen­állók Nemzetközi Szövetsége (FIR) határozata április 11-ét valamennyi koncentrációs tábor felszabadulása és a tá­borok áldozataira való emlé­kezés nemzetközi napjává nyilvánította. Az évforduló alkalmából a Magyar Ellenál­lók, Antifasiszták Szövetsége és a Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága vasárnap emlékün­nepséget rendezett a Magyar Néphadsereg művelődési há­zában. A résztvevőket — köztük a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a MEASZ, a Magyar Izraeliták Országos Képvise­lete és az Országos Cigány­tanács vezető tisztségviselőit — dr. Csendes Károly, a NÜB alelnöke köszöntötte. Az üdvözlő szavak után az egy­begyűltek egyperces néma fel­állással adóztak a koncentrá­ciós táborokban életüket vesz­tett mártírok, az ellenállás hő­sei, a fasizmus valamennyi áldozata emlékének. Ezt követően November László, a NÜB elnöke mon­dott beszédet. Hangsúlyozta: a túlélőknek is feladata fel­lépni minden olyan megnyil­vánulás ellen, amely emberek megalázását, népek, népcso­portok lebecsülését jelenti, vallásuk ideológiáját, bőrük színe különbözőségét becs- mérli. Az emlékünnepség második részében ismert fővárosi mű­vészek adtak műsort. A Dunán Lassú áradás Folytatódott a Duna lassú áradása Szigetköznél, s Auszt­riából is az áradás hasonló üteméről érkeztek jelentések. Egy nap alatt 10 centit emel­kedett a folyó Budapestnél — vasárnap 562 centiméter volt a vízszint. Az árhullám előre­láthatóan néhány napon belül levonul. Postások között ügyeletben (Folytatás az 1. oldalról.) gozó, aki egy esztendőnél to­vább marad ebben a munka­körben. Nyáron a forróság, té­len a nagy hideg teszi próbá­ra a vállalkozókat, akik, mint a hivatalvezető szavai­ból kitűnik, hamar kényelme­sebb munka után néznek. A másik szobában öt telex­gép sorakozik egymás mellett, ez a távírda. Tegnap Molnár Ildikó volt szolgálatban. — A szokásos vasárnapi forgalom — mutatja a paksa- m'étót —. nem úgy, mint va­lamely jeles névnapon. Ak­kor reggeltől estig két gépen adjukj hármon pedig vesz- szük a jókívánságokat. Hét­végeken egyébként ide érkez­nek a szobi, a fóti és a gödi körzethez tartozó hivatalok­nak továbbküldendő levelek, táviratok is, amelyeket sür­gősségi rangsor szerint mi továbbítunk. A telefonközpontban tíz munkahely van, tegnap azon­ban csak egy volt foglalt: Vi- gyinszky Éva volt az ügyele­tes. — Jó napoit kívánok, itt a bejelentő, tessék parancsolni — hangzott minden hívás fo­gadásakor az udvarias köszö­nés. Ujjaival a kívülálló szá­mára követhetetlen ritmusban nyomkodta a gombokat a kis pulton. Mindenről írás ké­szült, sőt egy kis füzetben strigulákkal azt is vezette, hogy a három számra, a Öl­re, a 09-re és a 03-ra hány hívás futott be. — Erre a statisztikára saj­nos szükség van — mondja a hivatalvezető. — Ezzel mér­hetjük, hogy mennyire leter­heltek kollégáink. Vigyinszky Éva éppen ti­zenötödik esztendeje dolgozik a központban. Azt mondja, jól érzi itt magát. Nem ő az egyetlen a váci postahiva­talban. Vasárnapi csendes nyugalom ül a városon, talán csak a fő­útvonal mentén, a Pataky- cukrászda előtt nagyobb a forgalom a megszokottnál. Érd polgárai kényelmesen nyújtózkodnak otthon, élvez­vén a pihenőnapot. Az 1. sz. postahivatal is zárva, odabenn azonban dol­goznak az ügyeletesek. Az épület előtt egy kopott MZ 150-es motorkerékpár várako­zik. Böröczky Istvánná két éve dolgozik a távírdában, ak­kor költöztek Érdre Veszp­rém megyéből. Havonta egy­szer kerül rá az ügyelet. — Inkább szombaton na­gyobb a forgalom — mondja —., mert akkor délig még a felvevőhely is üzemel. Vasár­nap már zárt ajtók mögött dolgozunk, én mint távirat- közvetítő és a kollégám — mutat Varga Istvánra, akire odakinn a „benzinparipa” Varga István táviratkihordó köszönti a 100. születésnapját ün­neplő Hratszky Jánosnét vár —' mint táviratkihordó. Most ketten tartjuk a „fron­tot”. Ennek ellenére — s ez a kí­vülálló számára talán meg­hökkentő — Varga István az első körben kivitt kilenc sür­göny közül négyet visszaho­zott, mert a címzett ismeret­len. Böröczkyné néhány másod­percre eltűnik, s azután több- kilónyi tv-előfizető kartonnal a kezében tér vissza: — Ezekből próbáljuk ilyen esetben kibogarászni, kinek is szólhat a távirat. Ha végképp nem boldogulunk, legfeljebb hétfőn a körzeteket jól ismerő postások segítenek. Őri H a bahivónak Varga Istvánt csípjük el, még mielőtt újból nyeregbe ül. — Amúgy rendesen, egyik héten délelőtt, a másik héten délután dolgozunk. Hatan va­gyunk táviratkihordók. Az eredeti szakmám nyomdász, négy évet dolgoztam az Athenaeumban. Most már ne­gyedik esztendeje kézbesítek. Imádok motorozni, s talán meglepődik, télen jobban, mint nyáron. A jó időben nincs semmi érdekes. Nem mondhatnám, hogy szeretnek bennünket az emberek, senki nem örül különösen a várat­lan híreknek. Akadt olyan eset, hogy az asszonyt, aki a táviratot felbontotta, a férjé­vel együtt cipeltük a lakásba, mert rossz hírt kaptak. Elő­fordult , azonban, hogy bár a címzett mindkét karja vállig be volt gipszelve, mégis ug­rált örömében, mikor a kato­nai behívóját kézbesítettem. Barna műbőr kezeslábas­ban, oldalán a postástáskával, nyeregbe pattan a táviratki­hordó. Nyomába szegődünk, mert a közeli Engels utcába indul. Dísztáviratot visz Hratszky Jánosnénak, aki ép­pen ma ünnepli 100. születés­napját. Ezúttal elsőként a kézbesítő és az újságíró gratulált. Antal Piroska — Furucz Zoltán Gyorsak voltak az önkéntes tűzoltók Szentendrén égett a kazánház A Pest megyei tűzoltóság ügyeletére 10 ki Szentendrén, az Ady Endre utca 20. ládja lakik. Szerencsére, mint az a helyszínen vetlen közelében lévő kazánház épülete érkeztek elsőként a1 helyszínre, akik sikeresen diapesti tűzoltóság egységei is kivonultak, rint, ha 10 perccel később kezdenek hozzá a volna. A tüzet valószínűleg a kazánházban ta. A lángok martalékává lett a kazánház az olajkazán égőfeje, valamint négy pár körülbelül 60 ezer forint. Képeinken a füstölgő melléképület a 11. számú sőbb már eloltották a tüzet a gyorsan óra 15 perckor érkezett a bejelentés, tűz ütött szám alatti házban, ahol Kállai Péter és csa- kiderült, nem a lakóház égett, hanem a köz- gyulladt ki. A szentendrei önkéntes tűzoltók megfékezték a lángokat. A tűzesethez a bu- Klincsek László, megyei ügyeletes tiszt sze- mentéshez, akkor a lakóház is lángot fogott lévő elektromos vezeték meghibásodása okoz- tetőszerkezete. a helyiség belső berendezése, értékes síléc. Előzetes becslések szerint a kár útról nézve (bal oldalon). Néhány perccel ké- helyszínre érkező önkéntesek (jobb oldalon). (Hancsovszki János felvételei) Segítik a modell értékű kísérleteket Öntevékeny diákmozgalmak Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal eddigi tapasztala­tai szerint a középiskolák egy részében ugyan már kidolgoz­ták a diákönkormányzat struktúráját, de csak formáli­san hozták létre a diákön kor­mányzati szerveket. Másutt a diákok és a pedagógusok kö­zösen alakították ki a diákön­kormányzatokat és határozták meg működési elveiket. Ha­sonló képet mutat a még for­málódó öntevékeny diákmoz­galom is. Vannak iskolák, ahol egyszerűen a szakköröket címkézték át öntevékeny diákkörökké, de megtalálha­tók az ellenkező, a jó példák is. Az ÁISH — a Művelődési Minisztérium, a KISZ és a ta­nácsok közreműködésével — különös figyelmet fordít a kö­Erről olvastam A népautóról senki nem beszél T egnapelőtt szépet álmodtam. Arról ol­vastam tudósítást, hogy kigördültek az első autók a francia közreműködéssel fölépült főváros környéki összeszerelő üzemből. Este megnéztem a televíziót, láttam, ahogyan ünnepélyes lassúsággal gurultak le a szalagról az első sorozat­példányok, amelyek rövidesen az üzletek­ben várják gazdájukat. A tévé riportere nem mulasztotta el megjegyezni, hogy semmiféle avatási ceremónia nem volt. Amidőn az első autó kigördült a műhely­ből, a francia gyár képviselője kezet fo­gott a magyar összeszerelő üzem igazga­tójával, ezt szánták ünnepélyes aktus­nak. A híradó után — még mindig álmom­ban — tüzetesebben átnéztem az újság­ban előzetesként megjelent írást. Már a címek megdobogtatták szívemet: Itt a kis- vagy népaultó. Elfogadható árak a középrétegeknek. Műszaki paraméterei vetekszenek a legfejlettebb nyugati már­kákéval. Nincs többé előjegyzés, Bár az autó kívülről meglehetősen kicsinek lát­szik. kezdte a részletezést az előzetes szerzője, az ajtókat kinyitva mégis meg­lepve tapasztalhatjuk, hogy az utastér vi­szonylag tágas, kényelmes. Azzal foly­tatja, milyen könnyen, finoman nyílnak az ajtók, hogyan lehet az üléstámla egy­szerű előredöntésével viszonylag nagy cso­magteret kialakítani, ilyenkor persze csak két személy utazhalt. Különösen megra­gadta figyelmemet a fűtő- és szellőzőbp- rendezés, amely negyvennyolc féleképpen állítható be. Az autó 4-5 liter üzemanya­got fogyaszt, végsebessége 130 kilométer. Ez egy tipikus kiskocsi, jegyezte meg az újságíró, vagy ahogyan régebben nevez­ték volna: népautó. Ezután áttér a keres­kedelempolitikára, s néhány kérdést in­téz a gyár igazgatójához. Egyet emelek ki: Mi lesz akkor, ha a középrétegek — a nép derékhada — anyagilag olyan szín­vonalra ju‘, hogy megengedhet magának, nagyobb, a család minden tagjának ké­nyelmes helyet adó kocsit? (Közbevető­leg: milyen jellemző, hogy némely ripor­ternek mindenről a. boldogabb jövendő jut az eszébe.) Az igazgató válasza: A kis­kocsik iránt alkkar is lesz kereslet. El tu­dom képzelni például, hogy a fiatalság­nak ez a típus lesz az első autója, s az sem lepne meg, ha a nyugdíjasok kicse­rélnék nagyobb autójukat a kisebb se­bességű, de biztonságos és kényelmes ko­csira. Ne feledjük, tette hozzá az igaz­gató, a nyugdíjasok rendszerint kettecs- kén utazgatnak, kirándulnak, erre tökéle­tesen megfelel a mi autónk. Az árról az avatáson még nem mond­hattak bizonyosat. Megnyugtatásul azon­ban az igazgató kijelentette, 110 és 130 ezer forint között alakul, valószínűleg kö­zelebb lesz a kisebb számhoz. Egyszer minden álom véget ér. Föléh- redtem. Végiggondoltam, mi lehetett az álom valóságalapja. Előtte való nap a Marutiról olvastam. Egyik ismerősöm ti­zenhét éves francia kocsiját mutogatta. Az összeszerelő üzemről naponta röppen­nek föl hírek és álhírek. Ez állt össze al­vó tudatomban szép mesévé. Mert a Ma- ruti valóban olyan, amilyennek álmom- han is láttam, kivéve az árát. Az nem a nép derékhadának való. A nén derékhada ma Trabanttal furi­kázik. Minden Trabanttal járó tisz­tességes honpolgár megosztja ülését egy pótutassal. A lelkifurdalásával. Mert évek óta riogatják, kétüteműje károsítja kör­nyezetéit, tönkreteszi "o természetet. A tisz­tességes honpolgár azonban tehetetlen. Noha szereti Trabantját, ezt az igényte­len jószágot, szívfájdalom nélkül átülne egy környezetbarát négyüteműbe, amelyet főfoglalkozásban elért keresetéből vehet­ne meg. S akkor is boldog volna, ha a szellőzés, fűtés csak ötféleképpen lenn» állMtbató. De hát hol van ilyen autó? Hol a népautó, tisztelt illetékesek? Erről az utóbbi két évtizedben egy szót sem olvastam. Kör Pál zépiskolákban a diákönker- mányzatok és öntevékeny diákkörök kialakulására, mű­ködésére. Saját feladatait együttműködési megállapodá­sokban s ajánlásokban is rög­zítette. Ennek alapján elsősor­ban az öntevékeny diákmoz­galom kialakításában és fej­lesztésében, a jó kezdeménye­zések, modell értékű kísérletek felkarolásában vállal koordi­náló és ösztönző szerepet. Így például az ÁISH — a televízió ifjúsági szerkesztősé­gének segítségével — elkészí­tett egy 45 perces videofilmét módszertani útmutatóként az önkormányzatok kialakításá­hoz, ezt a megyei pedagógiai intézeteken keresztül vehetik igénybe az iskolák. Az őrbottyáni mesler munkája Űj harangot szenteltek fel és emeltek a toronyba a jaki templomnál a hét végén. A há­borúban elpusztult helyére a közadakozásból összegyűlt pénzből Gombos Lajos őrboty- t.váni harangöntő készítette cl a 11,5 mázsás rézszerkezetet

Next

/
Thumbnails
Contents