Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-06 / 81. szám
ŐRI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1988. Április 6., szerda Az ÁTMI rendszeresen vizsgálja Változott az eredeti receptúra Korábbi írásunkban már bemutattuk az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézetet — a továbbiakban ÁTMJ —, amelyik országos hálózata révén vizsgálja azokat a takarmánykeverékgyártmányokat, amelyeket kereskedelmi forgalomba is hoznak. Még akkor bizonyára felcsigáztuk érdekelt olvasóink érdeklődését egy kérdéssel, amelyre a választ ezúttal közöljük. Szigorú normák — Mit érnek manapság a takarmánykeverékek? A kérdésre a választ az ÁTMI főigazgató-helyettesétől, dr. Barócsai Györgytől és Pau- lik György Pest megyei takarmányozási főfelügyelőtől kaptuk meg. Előzetesen annyit elmondhatunk a pillanatnyi helyzet kialakulásáról, hogy a MÉM rendeletben tudatta a takarmánytápok előállítóival, hogy a receptúrákban milyen arányban kell lennie energiának, fehérjéknek, ásványkiegészítőknek, aminósavnak. Ám időközben az ország devizális nehézségei miatt már hosszú évekkel ezelőtt is csökkent a fehérjetartalmú szója vagy például a szintetikus aminósav importja. Ebből a tényből pedig következett az, hogy az állami rendelet alapján összeállítható receptúra minőségi minimumszintje sem volt betartható. Tehát már a korábbi kényszerhelyzetben kiadott miniszterhelyettesi körlevél fölmentette a takarmánykeverékek előállítóit a meghatározott normák betartása alól — azóta az ÁTMI a gyártók által garantált minőséget köteles vizsgálni. Mindehhez még azt is tudni kell, hogy az ipari abraktakarmányok előállításához semmilyen külön engedély nem szükséges, de forgalmazás esetén a gyártónak bejelentési kötelezettsége van az ÁTMI-nál. Pest megyében 8 gmv-üzem- ben, hat állami gazdaságban és 13 termelőszövetkezetben gyártanak olyan takarmány- keverékeket, melyeket kereskedelmi forgalomban is értékesítenek — a csak saját fel- használásra keverő üzem ennél több van. Ezeknek a kereskedelmi forgalmat is lebonyolító gyártóknak a késztermékeit tavaly 1 ezer 200 esetben vizsgálta az ÁTMI. Arra a kérdésünkre, hogy milyen mélységig vizsgálja az intézmény a tápokat, a következőket mondta el dr. Barócsai György. — A kereskedelmi forgalmat is lebonyolító gyártók termékeit vizsgáljuk szerte az országban. Ám erről a munkáról tudni kell. hogy csak szúrópróba jellegűek, mert minden egyes bekevert mennyiség ellenőrzésére egyszerűen nem létezik eléggé nagy állami apparátus. Tehát a gyártók általa garantált receptúra szerinti minőséget, az összetevők helyes arányát ellenőrizzük. Vizsgáljuk például azt is, hogy nincs-e a késztermékben mérgező hatású gyógyszermaradvány. Elmondhatom, hogy napjainkra javult a takarmánykeverékekben a gyógyszeradalék aránya, az összes terméknek mintegy kétharmada megfelelőnek bizonyult. Ám há a saját receptúrától eltérő arányokat fedeztünk föl, minden alkalommal írásban jeleztük a gyártóknak, ugyanott a következő mintavétel utáni vizsgálat már általában kielégítő eredményt mutatott. Ha valamelyik gyártó mégis tartósan rossz minőséget állított elő, akkor leértékelést hajtottunk végre. Ez azt jelenti, hogy a takarmánykeverék gyártója köteles kifizetni a vásárlónak, illetve a felhasználónak a minőségtől való eltérés mértéke szerinti árkülönbözetet. Ha pedig kiskereskedelmi forgalomban került értékesítésre a termék, akkor az Intervenciós Alap számlájára kellett átutalni az árkülönbözetet. Mindebből pedig egyértelműen megállapítható, hogy az ÁTMI anyagilag nem érdekelt a vizsgálatok végeredményében! Egy éve pedig olyan hatáskörünk van, hogy ha a gyártó tartósan rossz minőségű tápot hoz forgalomba, s egy év alatt harminc hibapontot gyűjt össze a vizsgálataink során, akkor leállíttathatjuk a termelést. Amikor a minőség eltér a tűrési határoktól, akkor a vizsgálatunk díját a gyártónak ki kell fizetnie, a MÉM számlájára átutalva. — Az úgynevezett tápmérgezések — amikre gyakran hivatkoznak a jószágtartó gazdák — milyen okokra vezethetők vissza? — kérdeztük Paulák György Pest megyei takarmányozási főfelügyelőtől. — Gyakran tapasztaljuk helyszíni ellenőrzéseink során, hogy a gazdák vagy olykor a boltosok összekeverik az indító-, a nevelő- és a befejező- tápokat. Máskor egyesek olyan hozamnövelőnek tartott „titkos vegyszereket”, medicinákat alkalmaznak, amelyeknek általában mindig súlyos következményei vannak. Igaz, az is előfordult, hogy egynémelyik sarzsban — bekevert mennyiségben — gyógyszermaradványok voltak, amelyek nem odavalók. Ha élőhúsban kimutathatók a gyógyszermaradványok, az ilyesmi többnyire a helytelen etetésből adódik, mert egyes gazdák nem tartják be vágás előtt a megjelölt gyógyszerekre előírt állategészségügyi várakozási időt. Ebből adódik a problémák jelentős hányada, amikor az ilyen jószágról a vágóhídon derül ki, hogy húsában gyógyszermaradvány van. Előfordulnak vitás esetek is, de elsősorban a takarmánytápok gyártói és a felhasználók között, olykor peres ügyek alakulnak ki. Sok panasz — Az elmúlt évben országosan 400 panaszos bejelentés érkezett közvetlenül az intézményünkhöz, nagyobbik hányada az üzemektől, a többi kistenyésztőktől. Pest megyében tavaly hat esetben adhattunk igazat a gazdáknak a tápok minőségével kapcsolatos kifogásaikban, az idén eddig hahilyen esetünk volt, amikor a felhasználó panasza jogosnak bizonyult — válaszolta a takarmányozási főfelügyelő. A dolgok summázásaként még elmondjuk, hogy országszerte erőteljes mozgalom indult a takarmánytápok minőségének javítása érdekében. Azonban reálisan megítélve tudomásul kell venni, hogy a közeljövőben szembetűnő javulás még nem várható. Mert gondoljunk csak arra, hogy 600 ezer tonna extrahált szóját importál évente az ország, a hazai szójababtermelés ennek a mennyiségnek kevesebb mint az egytizede! Ha beválnak is a nagyon optimális számítások, miszerint hazánkban a szójatermelést 105 tonnára lehetne emelni, ez a mennyiség még akkor sem lenne elegendő a tényleges igények kielégítésére. Igaz, vannak sikerrel kecsegtető kezdeményezések, ilyenek a habaktív-Combi, a Cospo. a Gaprin, vagy az algatelepek létesítése. Ám azt is tudomásul kell venni, hogy ezek a helyettesítő adalékanyagok és eljáx’ások csak hosszú évek múlva éreztetik majd hatásukat, de végleges megoldást akkor sem hoznak a szójahiány megoldásában. Más, gyorsabb eredményre vezető utakat kell keresni, mint például a szójababtermelés világbanki hitellel történő fejlesztése. Műveljék meg Addig is, .amíg az új kezdeményezések eredményre vezetnek, nem marad más hátra, mint, hogy a jószágtartásban érdekelt gazdák a nagy parlagföldekből minél többet műveljenek meg az idéntől, szemestakarmány-szükség- letüknek legalább részbeni fedezése érdekében... A. L. A. A gyümölcsről A gyümölcstermő növényeinkről tartanak ismeretterjesztő előadást április 18-án, hétfőn háromnegyed egy órakor Úriban, a Transzvill kihelyezett gyáregységében. A magunk erejéből A csodákért meg kell dolgozni Emberi gyarlóság talán, hogy inkább bírálni szeretünk, mint dicsérni. Mégis vállalkozom, hogy felfedjem a titkát annak a gyökeres, kedvező változásnak, amelyet a vasadi ABC-boltban tapasztalhat a falu népe. A kis üzlet sokáig küszködött fontos árucikkek hiányával, sokáig volt célpontja a vele elégedetleneknek. Február 15-élől új veZető irányítja a munkát. Sintár András Monorról érkezett. Vele beszélgetek a felpezsdülésröl. Kéri, nézzek szét magam, mielőtt leülünk, mert még nyüzsögnie kell egy csöppet. Itt ő ugyanúgy dolgozik, mint munkatársnői: nincs parancsnoki híd, mint a tengerjáró hajókon. Néha a kapitány maga mossa le az ablakot. Az elém táruló látvány biztató. Dugig tömött polcok, áttekinthető rendben. Az üdítőitalok, sajtok teljes nagykereskedelmi választéka várja az iskolásokat. Bébiételek, konzervek, tejporok, húsfélék. Naponta friss, hagyományos és féltartós tej, kenyér (többféle), nem ér rá megsava- nyodni, pillanatok alatt elviszik. Illatszerek, tisztasági szerek zavarba ejtő bősége. Megállók egy asszony mellett. Tanácstalanul toporog a szép banánfürtök előtt. „Any- nyi minden van itt — mondja —, hogy azt sem tudom, mit vegyek. Tejért és kenyérért ■. indultam*..” Mire a pénztárig ér, teli a kosara. Persze egyéb is került bele. A főnök visszatér. — Jó lesz egy kicsit pihenni, mert már kérhetném a kilométerpénzt, annyit mozogtam — tréfálkozik. — Hogy győzik a vásárlók rohamát ? — Hét dolgozóval. Valamennyien szakképzett, gyakorlott, becsületes lányok, asszonyok, jó légkörben, egymást segítik. Hétköznap reggel fél héttől este fél hétig, szombaton fél héttől 13 óráig fogadjuk vásárlóinkat. Délelőtt négyen, délután hárman dolgozunk a forgalomtól függően. — A gazdag választékon túl mi az új a bolt munkájában? Kelendőek a vetőmagvak Az idén feltehetően többen foglalkoznak kertészkedéssel, mert már februártól igen kelendő a vetőmag, különösen bab, borsó és kukorica. A Monorvidéki Áfész monori gazdaboltjában még most is jó a választék (felső képünk). A tavasz közeledtével a növényvédő szerek iránti kereslet megnő. Most kapható a gyakran hiánynak számító Zineb gombaölő szer is. Képünkön Bihari Csabáné eladó ajánlja ezt a szert egy vevőnek (alsó képünk). (Vimola Károly felvételei) — Hadd említsek pár nagyon keresett cikket, ami itt még nemigen volt. Hetente egyszer birkahúst kapunk Pilisről. az áfész vágóhídjáról. Egy hónap alatt háromszor érkezett banán, nem maradt rajtunk. Elindítottuk a másutt már bevált szolgáltatást: azoknak, akik — mert hajnalban munkába mennek — nem tudják megvenni a család napi élelmét, előjegyzésre összeállítjuk, csomagoljuk azt, és délután elviszi a kedves vevő, amit kért. — Mi a titka a nagy fellendülésnek? — provokálom házigazdámat. Elém teszi a vásárlók könyvét. Olvasom: „Én mindennapos vásárló vagyok a boltban. de most körülbelül egy hónapja örülök és csodálkozom, hogy tud megváltozni egy bolt és az eladók is. Most több az áru. több a munka és mégis tudnak kedvesek, segítőkészek lenni az eladók és a főnök is. Csak azt sajnálom, hogy ez nem hamarabb történt. Piróth. Já- nosné Vasad, Kossuth L. u. 5. sz.” Szüle Lajosné az egy éve rossz mákdarálót reklamálta. Azóta már az is a vásárlók rendelkezésére áll. Üllőn 3 nap alatt helyrehozták. — Na, látja, nincs itt titok! — mosolyog Sintár András. — Jó áru van, vevő van, aki keresi az árut, igényli a kulturált kiszolgálást, mi pedig arra törekszünk, hogy nálunk meg is kapja. Ennek része, hogy dolgozóink előre köszönnek a hozzánk betérőknek. A jó kereskedő nemcsak átadja gépiesen a kért terméket, hanem kitalálja és bővíti a vevő igényeit. — Túl felhőtlen a kép... gonoszkodom. A főnök veszi a lapot: — Nem kapunk papírzsebkendőt. Kicsi a raktár, mert az üzlet már kinőtte — panaszkodik azért... Elégedetten búcsúzom tőle, a dolgozóktól, a tiszta eladótértől, az újonnan átfestett bejárattól. Felüdít a saját ünnepi dekoráció. Örülök, hogy naponta eltüntetik a szemetet, amivel a buszmegállóban várakozók „tisztelik” meg az utcát. Dicsérem a kis bolt példáját: siránkozás nélkül is szebbé, gazdagabbá tehetjük életünket a magunk erejéből. Reménykedem, hogy követőkre találnak mindnyájunk épülésére, s követésre méltóak maradnak is, nagyon hosszú távon. Galambos Pál Pályaudvar az asztalon Mint egy valóságos pályaudvar madártávlatból, úgy fest a kartonpapírból rögtönzött kis asztal a rajta levő kis — a já- tékvasúthoz tartozó — kocsikkal a Politoys ISZ ecseri telepén. Rimócziné Kovács Éva a Piko-szerelvényeket fésti (Vimola Károly felvétele ) Hazai siker a rangadón Labdarúgás, megyei II. osztály, déli csoport: Monor— Sülysáp 1-0 (1-0). Monor, 600 néző, vezette: Bállá. Monor: Fényes — Csóti, Varga, Rabi, Jarábik — Árvái, Ohát. Kécskei, Técsi — Kucsera, Tóth. Csere: Szép, Vad, Bokros R. Sülysáp: Fehér — Mihályi, Turcsik. Tóth, Velkei — Varga, Csaba, Nagy, Győri — Merczel, Békési. Csere: Szvitek, Korponai. Az egyetlen vérbeli támadóját, Gáspárt- nélkülöző Monor a 18. percben szerzett vezetést. Árvái a balösszekötő helyéről tizenhat méterről ballal lapos lövést küldött kapura, a labda a meglepett és késve vetődő Fehér mellett a jobb sarokban kötött ki. A félidő hátralévő része nagy iramú, kiegyenlített mezőnyjátékkal telt. A második játékrész Fényes-bravúrral kezdődött. Győri közeli fejesét tolta reflex- mozdulatai a kapu fölé. A vendégek egyre inkább magukhoz ragadták a kezdeményezést, de néhány jó pozícióból elvégzett szabadrúgáson kívül érdemleges helyzetet nem tudtak kialakítani. A hajrában még néhányszor Fényesnek akadt dolga, míg a túloldalon Rabi-szóló után leadott lövését védte Fehér. A hazaiak a kiesés elkerülésének szempontjából nagyon fontos két pontot szereztek a mezőnyben ugyan -kombinatívabb, de a kapu előtt ügyefogyott Sülysáp ellen. Jó: Fényes. Ohát, Árvái, Varga, Rabi, illetve: Turcsik. Ifi: Monor—Sülysáp 2-2 (0-0). Monori góllövő: Zsíros (2). K. J. Tápiógyörgye—Üllő 0-5 (0-3), Tápiógyörgye, 200 néző, vezette: Horinka. Sok üllői kísérte el a kedvenceket, akik meghálálták ezt. Már az első félidőben bebiztosították győzelmüket a vendégek. Ebben a játékrészben Sipos kétszer, Pikál egyszer talált a hálóba. Szünet után két újabb parádés góllal (szerzői Tóth B. és Tóth L. voltak) alakult ki a fölényes és megérdemelt vendégsiker. Jó: Garai, Hornyák. Tóth B., Tóth L., de az egész Üllő dicséretet érdemel. Il’i: Tápiógyörgye—Üllő 1-3, gól: Burza (2), Szabó. B. T. Körzeti bajnokság: Maglód —Gyömrő 2-2 (1-1), Ecser, 600 néző. Vezette: Eperjesi. Egy perc alatt két gól, ilyen is ritkán fordul elő. A 11. percben egy beívelt szabadrúgás után Sziklai fejessel vette be a vendégek kapuját. Középkezdés után Du- rázi szép egyéni akcióból egyenlített. Ezután is több jó helyzet maradt ki a maglódi kapu előtt. A második félidőben is nagyiramú, helyenként színvonalas küzdelem folyt a pályán. A Maglód beszorította ellenfelét, s Gohér 11-eséből ismét előnyhöz jutott. A 76. percben Nagygyőr közeli lövése a felső léc éléről vágódott a hálóba. így alakult ki az igazságosnak mondható, meglepő eredmény. Jó: Sziklai, Balogh Z., Tóth L., Metz, illetve: Krekács, Ka- nyó, Sebestyén, Nagygyőr, Jó- zsa, Durázi. G. J. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírflap)
