Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

1988. ÁPRILIS 6., SZERDA Jogi tanácsok Nyugdíjasok adóelőlege 9 Társasházi la­kás megosztása 9 Önbíráskodás ® A ke­reskedés feltételei 9 Kit illet a biztosítási díj 9 Az illetékbélyeg visszaváltása • S. J. £ödi rendész nyug­díjasként dolgozik és azt sé­relmezi, hogy munkahelyén adóelőleget vonnak le tőle, holott úgy véli, hogy az egész éves jövedelme alapján adó­mentes lesz. A vállalat helyesen alkal­mazta a jogszabályt, ugyanis a munkaviszonyból származó rendszerei jövedelemből min­den esetben adóelőleget kell levonni. Az adóelőlegként a tárgyhavi jövedelem tizenkét­szerese után számított adó egy- tizenketted részét kell levon­ni. Ez a szabály a nyugdíja­sokra is vonatkozik, viszont nem kell alkalmazni a má­sod-, illetőleg mellékfoglalko- zásúak esetén. Ha a nyugdíjas nem mun­kaviszonya keretében szerzi a jövedelmét, tőle adóelőle­get nem lehet vonni akkor, ha a kifizetőnek írásban nyi­latkozik, hogy évi összevonás alá eső adóköteles jövedelme és nyugdíjának együttes ösz- szege a 9(3 000 forintot még nem haladta meg. Természetesen olvasónknak sem kell attól tartania, hogy a levont adóelőleg esetleg el­vész, hiszen, ha a javára adó- különbözet mutatkozik, azt az adóhatóság visszatéríti neki a tárgyévet követően. A Műszakilag még akarja osztani társasházi lakását S. I. érdi kőműves. Azt kérdezi, hogy ilyen esetben kell-e eh­hez a tulajdonostársak hozzá­járulása. A saját tulajdonát képező ingatlant mindenki úgy ala­kítja, ahogy a kedve tartja — feltéve, ha a műszaki .meg­oldásokhoz a hatóság is hoz­zájárulását adja —, de ha az építkezés a más öröklakás vagy nem lakás céljára szol­gáló helyiség tulajdonosának jogát vagy jogos érdekét sérti, ehhez a tulajdonostársak hoz­zájárulását ki kell kérni. Ha az építési munka a kö­zös tulajdont érinti, például a lakásbővítés a közös célra használt helyiségekre vonat­kozó jogokat bármiféleképpen megváltoztatja, valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. A tulajdonostársak hozzájárulása szükséges akkor is (mint pl. a lakás műszaki megosztása esetén), amikor az építkezés befejezését követően az alapító okiratot módosítani kell. Előfordulhat természetesen, hogy az építkezés a közösség érdekeit nem érinti. Ilyen esetben a szomszédok hozzá­járulása nem szükséges. • Autóvásárláshoz hért köl­csön jelentősebb összeget egy pomázi olvasónk. A kölcsönt határidőre visszafizetni nem tudta, és azóta a kölcsönadó állandóan azzal fenyegeti, hogy összetöri az autóját, hi­szen az úgyis az övé lenne az adósság fejében. Előfordulhat, hogy valaki jogos vagy jogosnak vélt anyagi igénye érvényesítése érdekében mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kény­szerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Az állam ezt nem engedheti meg és ezért büntetendő az a sze­mély, aki áz egyébként jogos igényét önkényesen, erőszak­kal vagy fenyegetéssel akar­ja érvényesíteni. Ugyanúgy bünteti a törvény azt is, aki jogtalan igényt érvényesít ily módon abban a tudatban, hogy jogosan cselekszik. Aki tehát nem a törvény biztosította eszközökkel kíván érvényt szerezni követelésé­nek, számolhat azzal, hogy a cselekményéért az önbírásko­dás miatt ellene büntetőel­járást indítanak, amely egy évig terjedő szabadságvesz­tést eredményezhet. Nem valósul meg öribíráskodás ak­kor, ha a vagyon elleni tá­madást önhatalommal hárítja el valaki.. Ugyancsak nem valósul meg az önbíráskodás akkor sem. ha a sérelmet szenvedő feljelentést . helyez kilátásba az elkövető ellen, mellyel a bűncselekménnyel okozott kár megtérítését szor­galmazza. Ha azonban a kárt Bem bűncselekménnyel okoz­ták, a károkozónak büntető- feljelentéssel való fenyegeté­se megvalósíthatja az önbí­ráskodást. 9 Sátorkölcsönzéshez ma- Eánkcreskcdöi igazolványt akar kérni egy olvasónk. Az iránt érdeklődik, hogy milyen fel­tételek megléte esetén adják ki részére azt. Magánkereskedői tevékeny­séget igazolvány alapján le­het folytatni. A magánkeres­kedői igazolványt az a nagy­korú személy kaphatja meg, aki a kereskedés folytatásá­hoz előírt szakképzettséggel, illetve szakmába vágó gya­korlattal vagy szakmai is­meretekkel rendelkezik, az egészségügyi feltételeknek megfelel, a kereskedelemből nincs kizárva és állandó la­kóhelye van. Aki ezeknek a feltételek­nek megfelel, annak a ta­nács a magánkereskedői iga­zolványt kiadja, feltéve, ha erkölcsi bizonyítvánnyal ren­delkezik és nincs adóhátralé­ka. Bizonyos szakmák köré­ben a közegészségügyi ható­ság igazolása is szükséges az engedély kiadásához. Azt, hogy mely tevékeny­ség végzéséhez szükséges szakmai képzettség és mely­hez nem, a 11/1936. (X. 11.) BkM rendelettel módosított 10/1982. (V. 14.) BkM rende­let tartalmazza. Ha olvasónk ezeknek az előírásoknak megfelel, részére a magánke­reskedői igazolványt kiadják. 9 Felbontotta a házasságát n. I. dunakeszi olvasónknak a bíróság. Volt házastársa azon­ban annak ellenére nem hagy­ta cl a lakást, hogy a bíróság erre kötelezte. Ha a volt házastárs a szo­cialista együttélés szabályai­val ellentétes, botrányos, tűr­hetetlen magatartást tanúsít, a bíróság megállapíthatja, hogy másik lakásra nem tart­hat igényt, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Ilyen esetben ez a házastárs arra is kötelezhető, hogy költözzék a számára biztosí­tott szükséglakásba, albérlet­be, ágybérletbe, illetve mun­kásszállásra. A legvégső eset­ben a volt házastárs arra is kötelezhető, hogy a más vá­rosban biztosított lakásba, szükséglakásba, illetőleg a más helységben lévő, saját tulajdonában álló lakásba, szükséglakásba költözzön. Amennyiben ilyen lakás nem áll rendelkezésre és a bírságolás sem téríti jobb be­látásra a rosszhiszemű felet, a volt házastársat minden elhelyezési igény nélkül ki- tehetik a lakásból a bírósági végrehajtási eljárás során. • Egy vecsési lakos külön élt férjétől, amikor az elha- lálozott. Az örökösökkel nem tudnak megegyezni, hogy kit illet az elhunyt után járó CSÉB-biztosítás. Az életbiztosítási szerződés alapján járó szolgáltatás nem tartozik az elhunyt hagyaté­kához, így arra más szabá­lyok érvényesülnek. Az élet- biztosítási összeget ugyanis a kedvezményezettnek kell min­den esetben kifizetni. Ez a kedvezményezett bárki lehet, nem szükséges, hogy családi kapcsolatban álljon az el­halttal. A CSÉB-szerződésben álta­lában olyan kikötés szerepel, hogy a tag halála esetére vo­natkozó szolgáltatás — ha másként nem rendelkezett — az együtt élő törvényes há­zastársat, ilyen hiányában pedig a törvényes örököst il­leti meg. Vita esetén tehát az eset összes körülményeit megvizs­gálják. Ennek során megálla­pítják, hogy a tartós külön­élés véglegesnek tekinthető volt-e, vagy pedig a házas­felek összezördülése miatt költöztek külön, és az élet- közösséget egyébként helyre kívánták állítani. Azt tehát, hogy adott eset­ben kit illet az életbiztosítá­si összeg, csak a bíróság döntése alapján lehet megál­lapítani. Q Útlevél kiváltásához több nagy értékű illetékbélyeget vá­sárolt P. T. gyáli könyvelő. Mint később kiderült, házas­társa is hasonló értékben vá­sárolt bélyeget. Mit tehetünk, hogy a felesleges értékcikktől megszabaduljunk? A feleslegessé vált illeték- bélyeg értékét az ügyfél ré­szére kérelemre bármelyik il­letékhivatal visszatéríti, illet­ve a rontottat vagy a meg­rongálódottat kicseréli. (Ezek a szabályok vonat­koznak az illetékbélyeggel el­látott űrlapokra Is.) Nincs helye a kicserélés­nek vagy a visszatérítésnek, ha alapos a gyanú, hogy az értékcikk hamisított, vagy azt már korábban használ­ták. Ugyancsak nem terheli ez a kötelezettség az illeték- hivatalt akkor sem, ha az illetékbélyeg elválasztott ré­szekből van összeillesztve vagy olyan mértékben sérült, hogy abból korábbi haszná­latra lehet következtetni. Ak­kor sem térítik vissza az ér­téket, ha nem a felbélyeg­zett teljes iratot, hanem en­nek csak egy részét vagy az iratról elválasztott (eltávolí­tott) illetékbélyeget nyújtot­ták be. Amennyiben az illetékhi­vatal az előbb említett oko­kat észleli, az értékcikket el­ismervény ellenében vissza­tartja és szükség esetén fele­lősségre vonást kezdeményez. Dr. Sinka Imre Olvasóink részire minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk a Bp. VITT., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett leve­lekre pedig folyamatosan vá­laszolunk. Ügyészi tapasztalatok Az agresszív fiatalkerúakrói Fontos társadalmi érdek a gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődésének elősegítése. Sajnos emelkedik a fiatalko­rúak körében a neurózisos megbetegedések aránya, évente hatvan-nyolcvan fiatalkorú vet véget önkczével életének, és nő az öngyilkossági kísérletek száma. Ilyen cselekményeket általában 300-500 között regisztrálnak minden évben, s ez vél­hetően csak azokat a fiatalokat jelzi, akiknek életét az orvo­si beavatkozás mentette meg. ja. hogy mikor fogják büntet­ni, jutalmazni. Bűnügyek ismerete alapján említhető, hogy a szülői alko­holizmus és durvaság, az ok­talan verés sok esetben hely­rehozhatatlan következmé­nyekhez vezethet. Egy felmé­rés szerint az apa az esetek 40 százalékában, az anya pedig 22 százalékában durván bánt a fiatalkorúval vagy nem törőd­tek vele. Gyakran ezekben a kívülről jött agresszív meg­nyilvánulásokban kell keresn; a fiatalkorúakban meglevő belső agresszív indulat gyöke­rét. Az ilyen közösségekben a fiatalok az erőszakkal korán megtanulnak együtt élni, az erőszak sajátos feszültséget visz az életükbe, s ők lesznek azok, akik majd először ütnek, s csak azután gondolkodnak el tettükön. Belehajszollak egymást Ezenkívül a fiatalkorúak tetteiben gyakran rendkívüli brutalitás, kegyetlenség, közös­ségellenes magatartás nyilvá­nul meg. Fizikai erejükkel, vakmerőségükkel egymás előtt is kérkednek, és szinte bele­hajszolják egymást a durva­ságba. Például a testi sértések áldozatai védtelen, magányos emberek, akikbe a csoport tag­jai belekötöttek, provokálták majd súlyosan bántalmazták őket. Joggal kérdezhetik: mitő lesz a fiatal egészségkároso dott, személyiségtorzulásábai mi játszott szerepet, tetteiben miért lesz ennyire kegyetlen? Bonyolult jelenség, sok ténye­ző együttes hatása az ok, amiért a fiatalkorú jogsértő lesz. Mindebből az ügyészi ta­pasztalatok alapján az aláb­biak érdemelnek különösen figyelmet. A szülők egyikének öngyil­kossága, rendszeres részegsége az ebből eredő családi konflik­tusok, a szülők mentális be­tegsége, mind olyan adaptációs zavar, amely súlyosan vissza­veti a gyermekek érzelmi éle­tét. fejlődését. A deviáns vi­selkedés sok esetben példát mutat a gyermekeknek, arra ösztönöz, hogy ő is e minták­hoz igazítsa viselkedését. Megfigyelhető, hogy a követ­kezetlen. rendszertelen nevelé­si eljárások eredményeképpen a fiatal nem tanulja meg, hogy cselekedetei mikor jók és mikor rosszak, sohasem tud­Lelfárosásnál kiderült Pénz helyett hamis iratok Sági József né 43 éves bu­dapesti vendéglátós, 1983-tól a Taksony és Vidéke Áfész­tól szerződéses alapon üzemel­tette a jó forgalmú, dunaha- raszti Határ csárdát. Két évig rendben befizette tablói alap­ján az átalánydíjat, azonban már 1985-ben nem tett ele­get fizetési kötelezettségének. Amikor a szövetkezet megbí­zottjai a helyszíni vizsgálat során a mulasztások pótlásá­ra hívták fel, Ságiné nyolc fiktív befizetési utalvány be­mutatásával próbálta a szö­vetkezet követelését kielégíte­ni. Csak később derült ki, hogy az utalványok fénymá­solatai, melyeket a könyve­lésnek átadott, eredetileg a csepeli, pesterzsébeti postán mások által történő befizeté­sekről szóltak. így természe­tesen az utalványokon szerep­lő összegek nem kerültek a szövetkezet számlájára. Egyébként Ságiné időközben felmondott és a megejtett lel­tározáskor derült ki, hogy lel­tárhiánya 423 000 forint. A Ráckevei Bíróság üzletszerű­en folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisításért fog­ja Ságinét felelősségre vonni. Asztalos Imre TlZ NAP RINOELETEI Az adóreformmal összefüg­gő árváltozásokról szóló ren­deletet módosította a 14/1988. (III, 25.) MT rendelet. Szabálysértés. A 15/1988. (III. 25.) rendelet módosította a szabálysértésekre vonatko­zó egyes előírásokat. A jövő­ben a személyi igazolvánnyal kapcsolatos rendelkezések megszegőit 3000-ig, az útlevél­lel kapcsolatos rendelkezések be nem tartóit 5000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthat­ja a szabálysértési hatóság. Az új jogszabály alapján 10 000 forintig terjedő bírság­gal lehet sújtani a lőfegyver, légfegyver, gáz- és riasztó- fegyver használatára vonat­kozó, továbbá a mérgező árut közúton szállító, vala­mint a vasúti építményekre vonatkozó szabályok megsze­gőit. Ugyanilyen összegű bír­ságot lehet kiszabni az enge­dély nélkül működtetett adó­vevő készülék üzemben tartá­sáért és az engedély nélküli hulladéklerakásért is. Zártkert. A Balaton üdülő­körzet átmeneti építési korlá­tozással érintett településein új zártkert nem jelölhető ki, és a már meglévő zártkert csak belterületi föld külterü­lethez csatolásával növelhető a 3/1988. (III. 25.) MÉM-rende- let alapján. Mezőgazdasági Minősítő In­tézet létesítéséről és feladatai­ról szól a 4,1988. (III. 25.) MÉM-rendelet. Támogatás. A 6/1988. (III. 25.) PM—MÉM együttes ren­delet módosította a mezőgaz­dasági tevékenység támoga­tásáról szóló jogszabályt. Gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök után igénybe vehető ártámogatás a 7 1983. (III. 25.) PM-rendelet alapján. Munkaközvetítés. Az 5 1938. (III. 25.) ÁBMH rendelkezés módosítja a munkaerő-közve­títésről, -elhelyezésről és -to­borzásról szóló jogszabályt. A jövőben a munkáltatók he­tenként kötelesek jelenteni munkaerő-felvételi igényüket a területi munkaerő-gazdálko­dási szervnek. A munkáltató­nak a munkaviszony megszű­nésére vonatkozó döntéséről a munkaközvetítő szervet hat héttel korábban tájékoztatni kell. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1983. évi 9. számában találhatóak. Félelem a büntetéstől Egyik ügyben a fiatalkorú elkövető így vallott: Az édes­anyámat jobban szerettem, ö nem vert, szép szóval magya­rázta meg a dolgokat, jobban meg is értettem öt. Az édes­apámat azért nem szerettem annyira, mert ő elég hamar in­dulata ember, és gyorsan oda­vág. Ipari tanuló voltam, ami­kor ösztöndíjfizetés után egyik társammal elmentem a kiállí­tásra, és csak pár forint ma­radt. Otthon apám kérte az ösztöndíjat, mondtam, hogy nincs, s hogy hova költöttem Hiába kértem, hogy a fejemet ne verje, mégis ököllel a bal fülemet ütötte. Leestem az ágyról, és utána fülműtétem volt. Mikor édesanyám meg­említette apámnak, hogy nem veréssel, hanem szép szóval is lehet nevelni, akkor apám azt mondta, velem csak így lehet beszélni. A fiatalkorú elszökött ott­honról. nem tanult és nem dolgozott, majd csavargása so­rán hasonló korú társával egy 76 éves férfi életét kegyetlenül kioltották, akit a kertben el­temettek és elvették a megta­karított pénzét. Egy másik ügyben az apa a legkisebb fegyelmezetlenség esetén is brutálisan szigorú volt a fiával szemben. A gye­rek kiskorában zárkózott éf visszahúzódó lett. Középisko­lába került, azonban tanulni nem volt kedve, majd soroza­tos fegyelmezetlenségei és iga­zolatlan hiányzásai miatt ki­zárták. Ezért az apa — mert ő azt akarta, hogy tanuljon — nem engedte haza. A fiú dol­gozni ment és munkásszállá­son lakott. Később a munka­helyét otthagyva csavargóit ér lopásokat követett el. A fiatalkorúak erőszakos ér garázda tetteiket gyakran al­koholos befolyásoltság hatása alatt követik el. Egy felmérés szerint az alkoholos befolyá­soltság 81,5 százalékban meg­könnyítette az elkövetést. A mértéktelenség egyes fiataiko- rúaknál oda vezet, hogy 12 üveg sört is elfogyasztanak. Más esetben válogatás nélkül sört, bort és röviditalt vegye­sen isznak. Tapasztalat, hogy a fiatalok tettük elkövetése előtt azonos korú barátaikkal vagy fiatal felnőtt ismerőseik­kel kocsmákban, eszpresszók­ban és hasonló szórakozóhe­lyeken töltötték idejüket, ahol szeszes itallal kiszolgálták őket, és az is előfordult, hogy a fel­szolgáló hitelbe adott ki al­koholt. A rossz magatartás kiküszö­bölésére a fenyítés alkalmat­lan, a büntetéstől való félelem hazudozásba kergeti a gyerme­ket. Az agresszív szülői maga­tartástól való félelem fokozza a serdülőkorra amúgy is jel­lemző zárkózottságot, s így a gyermek könnyen eltávolodhat a szüleitől. A gyerekek otthon sokszor elhallgatják gondjaikat, ba­jaikat, megoldásukat egyedül keresik, vagy olyanokhoz for­dulnak segítségért, akik hason­ló problémákkal küzdenek. Mi­vel a problémamegoldó képes­ség a serdülőknél még kiala­kulatlan, előfordul, hogy me­nekülni próbáinak a fenyege­tő helyzet elől, iskolakerülők lesznek, elszöknek, csavarog­nak, esetleg inni kezdenek, drogot szednek. így nagy a ve­szélye, hogy a fiatal a krízis- helyzetben deviáns kortárscso- portokban talál megértést, el­fogadást, majd a megfelelő se­gítség nélkül kóros személyi­ségfejlődés, suicidium lehet a krízis kimenetele. Sajnos gyak­ran találkozni szorongó, gátlá­sos vagy valamilyen neuroti­kus tünetű fiatalkorúakkal, akik legalábbis tanácsadásra, támogatásra szorulnának. Ha súlyosan megszegi A kiskorúakat ért bántal­mazások rendszeressége ve- szélyeztettségi okot képez. Tör­vény mondja ki, hogy a kisko­rú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles sze­mély, aki e feladatából faka­dó kötelességét súlyosan meg­szegi, s ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődé­sét veszélyezteti, büntetett kö­vet el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteten­dő. Ezért az ilyen esetek elő­fordulásakor bejelentéssel kell a hatóságokhoz — tanács, rendőrség — fordulni. Fontos szerepe van az isko­lai nevelőtestületeknek; ele­mezhetik a gyermekek sze­mélyiségét befolyásoló ténye­zőket, megismerhetik a szülők és tanulók gondjait, töreked­hetnek a gyermeket ért hatás kiküszöböléésére. A gyermeke­ket sújtó negatív hatások meg­előzése érdekében sokat tehet az iskolai gyermekvédelm’ megbízottak, a gyámhatóságok valamint a nevelési tanácsadók szoros együttműködése. Az idő­ben történő szakszerű tanács­adói beavatkozás megelőzheti a sérült gyermek személyisé­gének további károsodását. Dr. Orell Ferenc János fiatalkorúak ügyésze, a Magyar Kriminológiai Társaság tagja Ittas gépjárművezetők Fekete sas*ok Az utóbbi időben a követ­kező gépjárművezetők jogosít­ványát vonta be a rendőrség ittas vezetés miatt: Sevecsek Miklós bedolgozó, Tatárszent- györgy, Kinizsi utca 21., 3 év; Szórád István segédmunkás, Dabas, Vörösmarty utca ló., 1 év; Pataki Mihály traktoros, Bugyi. Engels utca 20., 1 év; Németh Imre László kőműves, Táborfalva, Fogarassy út 1., 2 év 6 hónap; Verbovits János gépkocsivezető, Gyál, Petőfi utca 24.. 1 év 6 hónap; Gyet- vai Tibor gépkocsivezető, Szentmártonkáta, Rákóczi út 19.. 1 év; Fényes István mű­anyagburkoló, Tápióbicske, Kert utca 21., 3 év; Danó Lász­ló segédmunkás, Csemő, Silya dűlő 10.. 1 év; Tancsik Tibor gépszerelő, Jászkarajenő, Tán­csics utca 53., 2 év; Zsemlye Tibor fuvarozó kisiparos, Ceg­léd, Munkácsi utca 2., 1 év 6 hónap; Koltai Attila boltveze­tő, Százhalombatta, Ságvári sétány 15., 1 év 2 hónap; Dejf- lend Tibor betanított munkás, Érd, Vörös Hadsereg utca 43., 1 év 4 hónap. Helyreigazítás. Lapunk már­cius 23-i számának Fekete sa­rok című rovatában adminiszt­rációs hiba miatt tévesen je­lent meg Erdélyi Gyula áru­forgalmi ügyintéző. Nagykő­rös. Vági lakótelep IV/C. szám alatti lakos vezetői engedélye visszavonásának oka. Nem it­tas vezetés, hanem közúti köz­lekedés rendjének megsértése miatt vonták vissza három hó­napra a vezetői engedélyét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents