Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-05 / 80. szám

mtst ra m A PEST MEGYE! HjRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 80. SZÁM ■1988. ÁPRILIS 5., KEDD fl nips ellenőrök megvizsgáltál Szó nélkül elviszik így is A városi népi ellenőrzési bi­zottság összefoglaló jelentés­ben adta közre a város és vonzáskörzetének építőanyag­ellátását vizsgáló anyagát. En­nek célja az volt, hogy a gyakorlatban, a helyszínen, a valóságban vizsgálják, hogyan tudják kielégíteni a magán­erős lakásépítésekhez az igé­nyeket. Vannak-e beszerzési gondok, hiánycikkek, minősé­gi problémák, s hogyan, tart- . jak nyilván a megrendelése­ket. A vizsgálat a nagykőrösi Tüzép-telepre, a Tüzép-kiske- reskedésre, valamint az áfész kocséri, illetve nyársapáti egységeire terjedt ki. Számlát csak kérésre A Tüzép nagykőrösi telepén bő választékkal találkozhat a népi ellenőr építőanyagokból. Csak az országosan hiányzó tégla, égetett cserép, illetve a betonáthidaló szerepelt a hiánycikklistán. Itt ezekből a cikkekből csak a negyedik ne­gyedévre vállalnak megren­delést. Érdekes tény, amire tavaly senki sem gondolt, hogy az idei esztendőben az igények nagyobbak, mint valaha, úgy látszik az emberek komolyan aggódnak az árem'elések miatt. Ugyanakkor az áruellátás nem ígérkezik zökkenőmentesnek. A gyártó cégek alapanyag- és máv problémákra hivatkoz­nak. Sajnos, a termelőkkel és a szállítóvállalattál kizáró­lag a Tüzép-központ áll kap­csolatban. Mivel a szállítási szerződéseket is Budapesten kötik, így a vásárlókkal épí­tőanyag-szállítási szerződést nem köthetnek a telepen, mi­vel nem tudják garantálni a pontgs szállítást, mert az áruk felett a központ diszponál. Az esetleges előrendelése­ket sorszámozott lapra írják fel és az áru megérkezésekor értesítik a megrendelő által megbízott magánfuvarozót. A körösi Tüzép-telepen előleget csak a méretre készített ele­mekért kérnek, ezzel bizto­sítva, hogy a megrendelő el­szállítsa azt. Az ellátásban a lakosságé az elsőség. A köz­pont írásban közli a különfé­le cikkek eladási árait. Ezek az árutasítások a Tüzép-tele­pen megvannak. Az utóbbi időben azonos áruknál az árak gyakran változnak. A magánfuvarozók, a ma- gánépíttetőknek csak kérésre adnak számlát. A telepen több problémát is észleltek. Ilyen például az, hogy o te­lep nem elég rendcze'í. nin­csenek lebetonozva a közleke- dőutak, s az anyagmozgatás gyakorlatilag csak kézzel tör­ténik. A vagonok kirakodása­kor is probléma a daru hiá­nya, - nem minden esetben érkezik meg időre, s a kötbér a telepet terheli. Bővíteni Nyársapáton A magán-kiskereskedő a né­pi ellenőrök vizsgálata sze­rint építőanyagból főleg me- szet, cementet, téglát, csere­pet árul. Végeredményben itt is ugyanazok a hiánycikkek, mint máshol. Az árak a Tü- zép-központival egyeznek meg. A magánkereskedő az anyagot házhoz ' is szállítja. Minden nála vásárolt anyagot a vá­sárló kocsijára ingyen jelrak, de kívánságára házhoz is szállít. E'fuvarról számlát ál­lít ki és az ö szállítási díja a legalacsonyabb a városban. A nyársapáti Tüzép-telepen jónak mutatkozik az anyagel­látás — állította a telepvezető a népi ellenőröknek. A jelen­legi kereslethez az áruválasz­ték kielégítő. Hiánycikk azon­ban a bejárati ajtó. A nyárs­apáti Tüzép-telep szállításai is vasúton történnek meg. A MÁV mint fuvarozó, a Va­gont felnyitása után szemre­vételezéssel minőségileg át­veteti az árut. Így a MÁV minden kifogás alól mentes­séget élvez, ugyanis csak a teljes kirakodásnál látszik meg a valós helyzet. A nyársapáti árakat a Nagy­kőrösi Áfész-központban álla­pítják meg. A megrendelések­ről nem vezetnek nyilvántar­tást, ahogy mondják, szemé­lyes ismeretség alapján rög­tön értesítik a megrendelőt. Az itteni magánfuvarosok is csak kérésre adnak számlát, de fuvardíjuk alacsonyabb a körösieknél. Felmerült az is, hogy a nyársapáti Tüzép terü­letét bővítsék. Erre egyrészt tűzrendészen szempontból lenne szükség, másrészt árul­hatnának gázolajat is. Jelen­leg ugyanis Nyársapátra Nagy­körösről vagy Ceglédről viszik ki a gázolajat. Hiánycikkek A kocséri Tüzép-telepen sem várható fennakadás az építőanyagoknál. Beszerzési gondok eddig nem merültek fel, a szállítókkal a kapcso­lat jó, a lakosság részéről mi­nőségi kifogás nincs. Kocsé ron a fuvaroztatást magán­erőből oldják meg. Magánfu­varosok foglalkoztatása nem jellemző, összefoglalva: a né­pi ellenőrök a vizsgálat ta­pasztalatai szerint 1988-ra a községekben jónak ítélik az épí tőanyag-eüátást, míg ugyan­akkor Nagykőrösön ezt nem látják biztosítottnak. Főleg nyílászárók esetében fordul nak elő minőségi hiányossá­gok, ezek azonban hiánycik­kek, tehát szó nélkül elviszik így is. E. O. A Nagykőrösi Városi Tanács legutóbbi ülésén az egyebek napirendi pont keretében Tóth Dénes tanácselnök-helyettes szóbeli előterjesztésében meg­vitatta a tanács és a posta között kötendő megállapodást. Mint ismeretes, a januári ta­nácsülés 800 vonalas, az egész városban egyösszegű önerős fejlesztés mellett voksolt. Azonban ez már a tanácstagi beszámolók idejére megválto­zott, hiszen ma már csak 700 bekötésről beszélhetünk. A 30 ezer forint is megemelkedett, hiszen azóta a posta egy szó­beli megállapodás szerint 5 ezer forintban maximált be­kötési díjat is felszámol majd azoknak, akiknek van ennyi pénzük telefonra. Ai adókedvezmény kérdé­sében, tehát abban, hogy a távközlési hozzájárulásnak fievezett 12 ezer forint, vagy pedig a Nagykőrösön ponto­san ugyanezt a feladatot ellá­tó 30 ezer forint 30 százaléka lesz-e az adóból levonható, az eltelt 60 nap alatt az illetéke­sek nem tudnak dönteni. A megállapodás szerint egyéb­ként úgy tűnik, hogy a 700 szerencsés leendő telefontu­lajdonos fizeti meg a bekábe­lezést és az átviteli utak ki­viteli költségeit. (A távlati el­képzelések egyébként G ezer vonalról szólnak). Szintén a megállapodás szerint a tele­fonhoz jutók névsorát a ta­nács állítja össze, és telefon­hoz leghamarabb 1989-ben, il­letve '90-ben juthatnak azok, akik hem laknak a város kül­ső területein, illetve azokon a, helyeken, ahol a létesítés költ­sége nagyon magas. A körvonalakban ismerte­tett megállapodást a .tanács és a posta minden állampolgár­hoz eljuttatja, majd, s az ab- tftn szereplő- módon kell majd azokat visszaküldeni. A vita során több hozzászó­lás hangzott el. Ezek, között voltak, akik kétségüket han­goztatták, miszerint ez a meg­állapodás nem tekinthető a január 28-i tanácsülésen el fogadoítnak, másrészt az ak­kor igényelt és megígért rész­letes számítások, tervek sem készültek még el, amelyekkel az immár 5 ezer forinttal ma gasabb összeget indokolni le­hetne. Emiatt a kérdés ala posabb megvitatását, s ennek megfelelően elnapolását indít­ványozták. Az is elhangzott, hogy a je­lek szerint, miután jelenleg is vannak bekötések, nem mindenkire kötelező a tanács szavazata. Más azt fogalmazta meg, hogy a külső területek ellátása valószínűleg ugyan úgy háttérbe szorul, mint ahogy az eddig is történt. Ez zel szemben azonban olyan vélekedés is elhangzott, misze­rint a halogatás csak árt az ügynek, miután többet a ta1 nács később sem tudna mon dani. Ugyanakkor a késedelem mindenképpen veszteséget je­lent. Tóth Dénes tanácselnök­helyettes szerint Nagykőrösön egy telefonvonal teljes kiépí­tése több mint 57 ezer forint, A tanács testületé ezt köve­tően szavazott, s 24 igennel jóváhagyta a tanács és a pos­ta közötti megállapodás tér vezetét. Védőeszközök A polgári védelem létjogo­sultságát nem kérdőjelezheti meg az az örvendetes tény, hogy hazánkban béke van. Természeti és ipari katasztró­fák békeidőszakban is bármi­kor előfordulhatnak. Ez utób­biaknak- sajnálatos példája volt a csernobili atomreaktor­ban bekövetkezett tragikus üzemzavar is. A lakosság életének és anya­gi javainak mentését nagyban elősegíti, ha mindenki tudja, hogy a pánikba esés helyett milyen ismeretek alapján ho­gyan kell célszerűen cseleked­nie egy rendkívüli helyzetben. Alábbi cikkünk a védőeszkö­zökről szól. Azt mutatja be, hogy még háborús körülmé­nyek között is van mód a tragédia mértékének csökken­tésére. A különböző rendeltetésű és védőképességű műszaki vé­dő létesítmények, óvóhelyek által biztosított hatásos védel­met szükséges kiegészíteni megfelelő védelmet adó egyé­ni védőeszközökkel is. De eze­ken túlmenően az esetleges sugárzási, szennyeződési és fertőzési viszonyokra való te­kintettel szabályozni kell a magatartást, az élet- és mun­karendet, és más önintézke­déseket is be kell vezetni. Ezeket a rendszabályokat azok a károsító hatások indo­kolják, amelyek bármely tö­megpusztító fegyver alkalma­zása esetén huzamosabb időn keresztül veszélyeztetik a sze­mélyeket, nehezítik a mentési munkákat. Háborús körülmények kö­zött a lakosság többsége hu­zamosabb időn keresztül ki tudja használni a műszaki, életvédelmi létesítmények nyújtotta hatásos védelmet, ezért kisebb védőképességű egyéni védőeszközökkel is megfelelő védelmet tud biz- tosítafti mind a saját maga, mind a családja számára. Ezen túlmenően az ország lakosságának nagyobbik ré­sze csak olyan másodlagos ha­tások veszélyével kerülhet szembe, amelyek házilag is elkészíthető légzésvédő eszkö­zökkel jól kivédhetek. •' A nagy területeken másod­lagos hatásként jelentkező ra­dioaktív kiszóródás ellen úgy kell védekeznünk, hogy a ki­hulló nagyobb vagy a lebűgő, kisebb átmérőjű sugárzó anyagrészecskék ne jussanak be a szervezetbe isem a légző­szerveken, sem a szájon ke­resztül, mert a szervezetbe kerülő sugárzó anyag részben beépül és károsítja az élő sej­téire t. A biológiai ködök (aeroso- lok) és az igen kis méretű, nagy megbetegítő ■ képességű mikroorganizmusok a legve­szélyesebbek a biológiai csa­pás körzetében. A légzőszer­veken át egészen a tüdőszöve­tig behatolnak és biztosan megbetegedést okoznak. A mérgező vegyi harcanya- gck akár gőz, füst vagy aero- soipermet formájában első­sorban belégzés ü*jän jutnak a szervezetbe. Az egyéni védőeszközök kö­zül a legfontosabbak a légzés­védők, melyek védelmet nyúj­tanak a iégutaknak a tápcsa­tornákon és az arc felületé­nek. A különböző típusú légzés­védő eszközök közül a nagy vcdőképcsscgű gázálarcokat a mentésben részt vevő polgári védelmi szakalegysógck beosz­tottai használják. A lakosság részére elegendő és egyben szükséges védelmet adhak a kisebb, részben gyárilag, na­gyobb részben házilag elké­szített szükség-légzésvédő esz­közök. A sugárzó-mérgező és fer­tőző anyagokat tartalmazó légtérben a különféle (papír, géz, vászon, -file, szivacs stb.) töltetű respirátorok, por- és ködszűrők, porálarcok és vé­dőszemüvegek is megfelelő védelmet nyújtanak. A különböző típusú, házilag ■egyszerűen elkészíthető szük­ség-légzésvédők műszaki, ki­alakítása megtörtént. Részletes ismertetésükre ezúttal nincs mód, de most nincs is rá szükség. Megtalál­hatók a lakosság részére ké­szített polgári védelmi kiad­ványokban. > Mógor László százados Szigorúbban keli venni a teliét A városi tanács legutóbbi ülésén uz egyebek napirendi pontok keretében módosította a lakosság településfejlesztési hozzájárulásáról szóló tanács­rendeletét. Az Elnöki Tanács 1984-es törvényerejű rendeleté tette lehetővé, hogy ott, ahol a la­kosság ezt óhajtja, bevezessék a tchót. Nagykőrösön az em­berek' többsége ezt óhajtotta, ezért 1986 óta fizetik. A cé­lok alapvetően találkoztak a lakosság igényével, hisz a megvalósult útépítés jól szol­gálta az eg^pni érdekeket is. Ugyanakkor az eredeti, a ta­nács által 1985-ben megalko­tott rendelet már korszerűt­len volt. Mi között választhattak a tanácstagok ? Alapvetően két változatot terjesztettek elő, az egyik szerint a mentesítési passzus nettó jövedelemre szorítkozott, a másiknál pedig ugyanez bruttóban volt meg­fogalmazva. Pontosabban: az elfogadott változat szerint mostantól azok mentesek a településfejlesztési hozzájá­rulás fizetése alól, akiknek az egy főre eső havi jövedelmük (nyugdíj-járulékkal, személyi jövedelemadóval és szakszer­vezeti tagdíjjal csökkentett összegről van szó tehát), 3000 forint alatt van. Ehhez képest kedvezményezett az egyedül­álló nyugdíjas, illetve gyer­mekét egyedül nevelő szülő, ugyanis e rétegek esetében az egy főre jutó havi nettó jöve­delem havi 4 ezer forint. Te- ho-mentesítést kaphat az is, aki 25 ezer forintnál maga­sabb összeget áldoz telefonhá­lózat-fejlesztésre. A napirend körüli vitában sok hozzászólás hangzott el. Ezeknek végeredményben az volt a lényege, hogy a tanács­tagok véleménye szerint a la­kosság mindenképpen fizetni akarja a tehót. Volt, aki egye­nesen nemes feladatnak ne­vezte az útépítést. Mások ki­fogásolták, hogy a telefon is szerepel a mentesítési össze­gek között, 's volt olyan hoz­Szabó Ervin elméleti felké­szültségét és szakmai tudását jól ismertem az egyetemről. Mint a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem könyvtár szakos hallgatója sok előadását hall­gattam végig, és évfolyamtár­saimmal együtt lenyűgözött bennünket az amit és aho­gyan beszélt. Még ma is azt. mondom, ő volt az egyik szak­ember, akitől a legtöbbet ta­nultam. Mindaz azonban, amit az egyetemen tanultam tőle, szin­te semmivé lett ahhoz az él­ményhez képest, ami az ő magánkönyvtárában ért. Szabó Ervin nemcsak mint szakember, és mint tudós volt rendkívüli, hanem emberként is nagyszerű hatást tett min­denkire. Mi, a hallgatói úgy néztünk fe!' rá, mint valami rendkívüli lényre. Örültünk, ha az előadások szünetében beszélgethettünk vele. Éppen ezért éreztem kitün­tetésnek, amikor egyik évfo­lyamtársammal együtt meghí­vott, nézzük meg a könyvtá­rát. | A Ménesi úton lakott, a Gellérhegyen. Nagy izgalom­mal csöngettünk be hozzá, s ő végtelen kedvességgel és' közvetlenséggel fogadott, s mindjárt a könyvtárszobába vezetett. Már az első látvány megra­gadott. A falak mellett rende­zett sorban könyvek, könyvek zsúfolt könyvespolcokon. Én a könyvtárban sokszor láttam már egyszerre sok könyvet, de ami itt tárult a szemem elé, az más volt: ez a könyvtár egyesítette magában az inti­mitást és a szakmai hozzáér­tést, az egyszerűséget és a mo­numentalitást. Nem szólt, csak hagyta, hogy nézelődjünk. S ekkor ért bennünket a második, a még igazibb él­mény. A tengernyi könyv olyan mintaszerű rendbep volt elhelyezve, mintha -illusztrá­ciónak szánta volna valame­lyik előadásához. Külön a szépirodalom, külön a filozó­fia, a természettudomány, a történettudomány. Lopva ránéztem Szabó Er­vinre. Szerényen állt nem messze főiünk. Talán örült annak, hogy ilyen hatással volt ránk a könyvtára, talán már megszokta, hogy minden­ki megcsodálja. De nagyon tapintatosan hagyta, hogy az első kíváncsiságunkat kielé­gítsük. Aztán mikor leültünk, be­szélni kezdett a könyveiről. Az egyetemi előadásokról jól ismert hangja kicsit visszafo­gottabb volt, hiszen csak ket­tőnkhöz szólt, de érzelmi­leg sokkal felszabadultabban mondta a mondatokat, mint az előadóteremben. Néha felállt, és levett egy- egv könyvet a polcról, és meg­mutatta. Csodálatos volt. Minden. Ö is, ahogy beszélt, de főleg a könyvei, a könyvtára. Szabó Ervin könyvtára éle­tem egyik Legszebb élménye volt. Lejegyezte: Tóth Tibor zászóló is, aki a bruttó 4 ezer forintos összeg egyöntetű be­vezetése mellett foglalt állást. Erre az volt a válasz (amit ugyan pontos számításokkal nem igazoltak), hogy az a változat a kédvézőbb a lakos­ság számára. Végül is a tanács az eredeti, azaz 1984-bén elfogadott 2500 forintos határt (ami az inflá­ció miatt ma reálértékben 3813 forint) az A-változat sze­rintire rhódosította, többségi szavazással. A napirend során elhangzott az is, hogy a nem fizetők, akik sokak szerint kevesen, mások szerint igen sokan van­nak, teho-behajtását szigorúb­ban kell venni. rnrnSpommm Városunkban 11 intézmény 63 versenyzőjével, a Toldi- tornacsarnokban rendezték a C-ről B-kntegöriá's ' élrié’Vezé- sűre módosított (ebben az egye­sületben nem igazoltak szere­pelnek)’ megyei közé'piákölás Ic'ny tornász-csapatbajnoki döntőt. Egyszerre négy mun­kahelyen — ugrás, talaj, ge­renda és felemáskorlát — len­dületesen folyt a csinos, jó, alakú fiatalok vetélkedője, előírt gyakorlatokkal. Most is a zenés talajgyakorlatok voltak *a leglátványosabbak. Szoros küzdelemben a végén dőlt el a továbbjutást is Je­lentő elsőség az egységes tel­jesítményt nyújtó helyi gim­nazisták javára,* körösiek kö­zött. A körösiek eredményei: 1. Nk. Gimnázium A (Farkas Ágota, Gál Henriett, Kecskés Ildikó, Bodrogi Ágnes, Dér Gabriella, Sziládi Hedvig) 176,0; 2. Nk. Toldi Szakkö­zépiskola (Barcsai Andrea, Végh Beáta, Kiss Zsuzsanna, Borkics Márta, Sallai Ma­riann, Dávid Anita) 176,1; 10. Nk. Gimnázium B (Szabón, Rácz, Védfy, Sebestyén, La­katos) 165,7 ponttal. Emléktúrán Sokan voltak a hagyomá­nyos pilisnyergi emléktúrán. Városunkból ott voltak a Ki­nizsi természetjárói, valamint a To'di ODK-sai is. Utóbbiak ezt összekapcsolták a Rám- szakadék felkeresésével, majd Dömösig összesen húsz kilo­méteres gyalogtúrát tettek meg. Keddi sportműsor Labdarúgás. Kinizsi-sport­telep, 15 óra: Nk. Kgy. Kini­zsi serdülők—Dabasi Tsz SE serdülők OSK—; 16.30: Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Dabasi Tsz SE. S. Z. A nagyteremben: Én a ví­zilovakkal vagyok. Színes, szinkronizált olasz filmvígjá- ték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Kígyó­vadász. Színes, szovjet krimi, fél G-kor, ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap1 f* ^^201^ In ülif mi ^^0 Emelt összeg a telefonra Lean]/ toraasier Dezső Kázmérné emlékei Szélié Erwin könyvtárában Korszerűbb a rendelet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents