Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-30 / 102. szám

1988. Április 30., szombat ÜLÍST TARTOTT AZ ELNÖKI TANÁCS Nagyobb önállósággal A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteki ülésén módosította a fogyasztási, ér­tékesítő és beszerző, valamint az ipari szövetkezetekről 1971- ben alkotott törvényerejű ren­deletéit. A július elsejétől életbe lépő változtatásokat mindkét esetben elsősorban az tette szükségessé, hogy a sza­bályozás összhangba kerüljön az Országgyűlés márciusi ülés­szakán módosított szövetkeze­ti törvény előírásaival. Az áfész-ek működésének ke­retet szabó tvr. — egyebek között — intézkedik arról, hogy az éves eredmény fel- használásáról, a szövetkezeti tisztségviselők munkadíjáról és egyéb járandóságáról a közgyűlés vagy a küldöttgyű­lés határozhat. Azt, hogy a két testület közül melyik jo­A CSALÁDTERVEZÉSRŐL Érdemi vita , A családtervezéssel és a szü- letcsszabályozással kapcsolatos jogszabályok korszerűsítésé­nek elveiről tanácskozott — Pesta László elnökletével — az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága pénte­ken a Parlamentben. A képviselők felvetéseire válaszolva dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi mi­niszter kiemelte, hogy a ter­hességmegszakítás elbírálásá­nak mai rendszerén változtat­ni kell, az első lépés a bízott-' sági munka humanizálása kell hogy legyen. gosult a döntésre, az alapsza­bály mondhatja ki, azzal a tvr.-ben szereplő megkötéssel, hogy 500 főnél kisebb taglét­számú fogyasztási szövetkezet­ben nem lehet küldöttgyűlést alakítani. Az eddigiektől elté­rően az új rendelkezések nem szabják meg az igazgatóság, illetve a felügyelő bizottság létszámának alsó és felső ha­tárát. E kérdésben is a köz­gyűlés dönthet. Emellett a jogszabály a korábbihoz ké­pest számos kisebb, a gazda­ságirányítási rendszer korsze­rűsítése folytán bekövetkezett változásokkal összefüggő szö­vegmódosítást is tartalmaz. Az ipari szövetkezetekkel kapcsolatos eddigi szabályozás tételesen felsorolta az ezen szervezeti keretek között vé­gezhető tevékenységeket. A tevékenységi kör folyamatos bővülése miatt ez a fogalom­meghatározás mára elavult. Az új jogszabály csupán annyit mond ki, hogy az ipari szövet­kezet — a mezőgazdasági te­vékenységen kívül — bármi­lyen termelő- vagy szolgálta­tómunkát végezhet. E terüle­ten is az alapszabályban ren­dezhetők a közgyűlés és a kül­döttgyűlés döntési jogkörei. Az alapszabály rendelkezhet a jövőben a munkahelyi tanács­kozás összehívásának gyakori­ságáról is. Az eddigi kettő he­lyett az új tvr. — a törvényben szabályozottakon túl — az ipa­ri szövetkezeteknél csupán egy bizottság alakítását teszi köte­lezővé. Ugyancsak módosította az Elnöki Tanács a bírósági cégnyilvántartásról szóló 1985. évi 16. sz. tvr-t. Mint ismere­tes, a kormányzati munka kor­szerűsítése során a központi j/iacfelügyeleti feladatok az árhivataltól a Kereskedelmi Minisztériumhoz kerültek. Ez­zel összhangban az árhivatal elnöke helyett a jövőben a kereskedelmi miniszter jogo­sult a cégbíróságnál annak fe­lülvizsgálatát indítványozni, hogy a cégjegyzékben szerep­lők belső szabályzatai össz­hangban állnak-e a jogszabá­lyok, a társasági szerződés, il­letve a létesítő határozat ren­delkezéseivel. A testület végül kinevezé­sekről döntött, majd bírákat választott és mentett fel. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Raft Mik­lóst, a Minisztertanács Hiva­tala elnökét 1988. április 29-i hatállyal államtitkárrá kine­vezte. Az Elnöki Tanács Bíró Béla ezredest vezérőrnaggyá kine­vezte. Helikopter emelte be Szűk, fákkal körülvett terüle ten épül Gödöllő új szállodája, amelynek födémpanelét egy Veszprém melletti katonai ala­kulat helikoptere emelte be. A precíz manőverezést gyakor lőtt pilóta, Vaczula Ferenc szá zados vállalta (Vimola Károly felvétele) A MUNKA ÜNNEPÉNEK TISZTELETERE A legjobbak elismerése KDIB-TANÁCSKOZÁS Védett erdő Szerteágazó feladatok vár­nak idén is a Közép-Duna- Vidéki Intéző Bizottságra. A bős—nagymarosi vízlép­cső építésének előrehaladása, a Duna—Rajna—Majna hajó- zóút, a Fekete- és az Észa­ki-tenger összekapcsolása egy­re jobban elütésbe helyezi a Duna idegenforgalmi haszno­sításának kérdését. Az elkép­zeléseket dr. Sághy Vilmos el­nök több fórumon előterjesz­tette, ugyanakkor lépéseket tett a , csehszlovák—magyar határon lévő folyószakasz vízi turizmussal kapcsolatos prob­lémáinak tisztázására. A hozzászólók felvetették, hogy a Magyar Hitel Bank Rt. által — nyugdíjasok számára kialakítandó üdülőterület cél­jára — vásárolt jelentős nagyságú erdő jelzett turista- utakkal ellátott, védett. Kér­ték, hogy a bizottság az en­gedélyeztetéshez ne járuljon hozzá. A résztvevők többek között felvetették új Pest megyei mű­emlékjegyzék összeállításának időszerűségét. GÖDÖLLŐ KÜLTERÜLETÉN Új ABC épült Gödöllőn tegnap új ABC-kisáruházat adtak át. Az üzlet a város egyik külső területén található, ahol az ellátás színvo­nala elmarad a belső területekétől. A telket a tanács adta, s anyagi eszközökkel is támogatta a beruházó Gödöllö\és Vidéke Afészt, miként a megyei tanács is, amely 900 ezer forinttal já­rult hozzá a bolt létesítéséhez. Az új ABC alapterülete három­száz négyzetméter. Élelmiszert, háztartási és vegyi árut kínál a helybelieknek, és a máshonnan érkezőknek. Az üdülőterület­re való tekintettel vasárnap is nyitva tartanak. Képünkön az első vásárlók egyike. jobbaknak kijáró Kiváló Vál­lalat címet a Pest Megyei Üt­és Hídépítő Vállalat. Igaz, a tegnapi ünnepség később kezdődött a tervezett­nél, hiszen a megye vala­mennyi részéről munka után érkező dolgozókra várni kel­lett, ám ezért senki nem ne­heztelt. Az itt dolgozók ugyanis tudják, a beruházás­szegény időkben a talponma- radás, előrelépés érdekében — ünnepnap ide vagy oda — dolgozni kell. Talán éppen ez a szemléletmód eredményezte, hogy tavaly a nyereség erőtel­jesen nőtt. E néhány adat is bizonyít­ja, a kollektíva méltán érde­melte ki a Kiváló Vállalat elismerést, amelyet dr. Kádár József, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium ál­lamtitkára adott át Varga Já­nos igazgatónak. Az ünnepségen megjelent Soltész Lajos, a HVDSZ köz­ponti vezetőségének tagja, a Pest megyei titkárság veze­tője valamint dr. Balogh László, a Pest megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke, aki át­adta a megyei pártbizottság Krasznai Lajos első titkár ál­tal aláírt üdvözlő levelét is. Eredményes üzemek Budaörsön, a Jókai Mór Mű­velődési Központban tegnap délután tartották meg a Texelektro Textil és Elektroni­kai Ipari Szövetkezet ünnepi küldöttgyűlését abból az alka­lomból, hogy az elmúlt évi eredményei alapján kiérde melték az Ipari Minisztérium és az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa elnöksége ál tál adományozott Kiváló Szö­vetkezet címet. Bognár Sándorné, a Tex­elektro munkaügyi osztályának vezetője köszöntötte a jelen­levőket, köztük dr. Csonka Ti­bort, a Pest Megyei Tanács el­nökhelyettesét. Ezt követően Rimóczi Ferencné, a szövetke­zet elnökhelyettese mondott az elmúlt év eredményeit érté­kelő ünnepi beszédet. Külön is kiemelte a bőröndüzem, a műanyag, az elektronikai és irányítástechnikai üzemegység nyereségességét. Bonyhádi Elek, az OKISZ főosztályvezetője felszólalá sában kiemelte, hogy a Tex elektro az ország egyik legna gyobb és legrégibb ipari sző vetkezete, majd átnyújtotta a kitüntetést tanúsító oklevelet az elnökhelyettesnek. Szemethy Lászlóné, az MSZMP Budaörs Városi Bi­zottságának első titkára felol­vasta a Pest megyei pártbizott­ság ünnepi alkalomból küldött levelét. A HÉT HÍRE MEGSÜTHETJÜK Q Magyar—szovjet békeszeminárium zajlott le Budapesten. 0 A fővárosban átadták a SZOT-díjákat. 0 A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának el­nöksége a tavalyi gazdálkodás tanulságait elemezte. £ Eger adott otthont az országos virágkötészeti ver­senynek. 0 Gyöngyös volt a helyszíne a III. országos monodrámaszemlének. 0 A hét híre az is, hogy Szek- szárd fogadta az országos sütőipari tanácskozás részt­vevőit. Megvehető bármely üzlet­ben, otthon nem kell hozzá más, mint egy villamos fali­csatlakozó, s máris ki-ki süt­heti a maga kenyerét a saját kemencéjében. Igen, házi ke­nyérsütő kemencéket kínál­nak a vásárlóknak, mikropro­cesszoros vezérléssel, progra­mok sorozatával, kiegészítő (a kenyértésztát ugyancsak prog­ram alapján előkészítő) be­rendezésekkel ... természete­sen mindezt Japánban. A csá­bítás nagy. Az átlagízű falat helyett a saját kedvünkre való, s ha úgy tetszik, reggel, délben, este frissen, hiszen eb­ben a minikemencében (a prospektusban ez áll) 20—50 perc alatt készen van a ropo­gós kenyér. Itthon vajon lenne kereslet ilyen új háztartási gépre? A proccokon kívül aligha. Sorra rombolják le ott is a kemen­céket — igaz, nem olyan technikai csodák ezek, mint távol-keleti rokonaik —, ahol még állnak, felkínálják a lehetőséget a saját kenyér megsütésére, nem hogy vala­ki most kezdjen neki a kísér­letezésnek ... Különben is, mi értelme lenne ennek akkor, amikor a sütőipar felesleges termelőkapacitásokkal küzd?! Hogyan?! Igen, úgy, ahogyan írva van: feleslegesekkel. Nemcsak azért, mert megje­lent a magánszektor ezen a területen is, hanem mert most már esztendők óta mérséklő­dik a fogyasztás kenyérből, tavaly 26 ezer tonnányi volt ez a visszalépés. S ez még semmi. Amire évtizedek óta nem akadt példa, az is bekö­vetkezett: csökkenni kezdett a péksütemények vásárlása is. Folyamatosan nőtt 1987 ele­jéig, attól kezdve viszont egyenletesen, bár kis mérték­ben, apadni kezdett a kifli- és zsemlefolyam, a stangli- és bucipatak. Az idén, az év el­ső negyedében folytatódott ez az irányzat, öt százalékkal mérséklődött a kenyér, négy­gyei a péksütemények terme­lése. Kevesebb ilyen árut fo­gyasztunk el? A szakemberek szerint nem ez a magyarázat. Nem kevesebbet eszünk pék­áruból, hanem némileg csök­kent a pazarlás. A gyomor­ba ugyanannyi, a kukába ke­vesebb jut, ennyi történt. Na azért ez sem csekélység. Azért nem csekélység, mert a megyében ma egy év alatt elfogyó, majdnem hetvenezer tonnás kenyérmennyiség ugyan 12 ezer tonnával kevesebb, mint amennyi vevőre talált 1980-ban, ám még mindig sok. Ezt állítják a szakemberek, akik szerint a pékáruknak (el­sősorban a kenyérnek) még mindig veszendőbe megy a 8—11 százaléka. Igaz, koráb­ban ez az arány húsz száza­lék felett volt... Ha tehát ta­karékoskodunk, akkor azt na­gyon jól tesszük, a saját és a közös pénztárcának egyaránt hasznára van. A száz kilo­gramm feletti, évi egy főre számított lisztfogyasztás még mindig rengeteg (amiben per­sze része van a bizonyos ét­kezési megszokásoknak, ha­gyományoknak is), azaz mér­sékelni lehetne, kellene. Kér­dés azonban, most lenne ak­tuális ez? Akkor, amikor a családok egy része számára a kenyér az élelempótlás egyik anyagaként kínálkozik fel, mert nehezebb a megélhetés, s mert egyre kevésbé mind­egy, minek mennyibe kerül egy-egy kilogrammja. Hisszük, nem hisszük, a szakemberek azt állítják, hogy az országban az állami és a szövetkezeti sütőipar három­százféle (!) finompékárut állít elő. Aligha van olyan vásárló, aki .ezekből egyszerre tíznél (ötnél, egynél...) többet lá­tott volna az üzletben, azaz gyakran már azzal is beér­nénk. ha reggel, délben, este legalább kifli vagy zsemle lenne ... S a lenne ismételge­tése teszi érthetővé, miért a nyugtalanság a háziasszonyok körében gyakran, amikor riad­tan lesik, legalább kenyeret kapjanak. Például péntek dél­után. Túlzott óhaj ez? A megyé­ben egy lakosra vetítve, évi 235 darab péksütemény elfo­gyasztása jut. Furcsa módon azonban ezt az árut mindenki frissen szereti, azaz hiába van ott az egyik napon előtte száz zsemle, ha a másikon egy darab sincsen. Szállítási, elosztási teendők éppúgy kí­nálkoznak tehát még mindig a (tanácsi kézben levő) megyei sütőipari vállalatok és a szö­vetkezeti sütödék számára, mint választékbővítési lehető­ségek. A minőség örökösen visszatérő gondját éppen csak megemlítjük ... Mert ugyan igaz, az még távolabb van, hogy a magunk kenyerét, ha akarjuk, otthon is megsüthet­jük, de a fogyasztás csökke­nése azért jelez valamit a vásárló hosszabb távon.várha­tó magatartásából. Mészáros Ottó TEJ- ÉS HÚSTERMELÉSI VERSENY A szakértelmen múlik Valószínűleg utoljára adtak át elismerése­ket az országos szarvasmarha-, tej- és hús­termelési verseny legjobbjainak — jelentet­ték be tegnap a Budapesti Állatorvostudo­mányi Egyetemen megtartott ünnepségen. Az ok egyszerű: a jövőben a szűkebb körű, elsősorban megyei vagy egyesületi versengés kerül az előtérbe. A serlegeket és az okleveleket Raisz Gusz­táv mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes adta át, köztük több Pest me­gyei nagyüzemnek. A tejtermelési verseny első kategóriájában második helyezést ért el a kocséri Petőfi Tsz, míg a második kate­gória tejzsírtermelési versenyében az Alagi Állami Tangazdaság végzett az élen, meg­előzve a harmadik, Herceghalmi Kísérleti Gazdaságot. A hústermelés legjobbja a nagy­kőrösi Arany János Tsz, a harmadik pedig a ráckevei Aranykalász Tsz. A tenyésztésben elért kiemelkedő eredményeiért különdíjat kapott a vácszentlászlói Zöldmező Tsz, a Kiskunsági Állami Gazdaság és a nagykőrö­si Mészáros János Termelöffzövetkezet. Az Alagi Állami Tangazdaság már tavaly is az első helyen végzett. Hogy miként érték el a figyelemre méltó sikert, arról Mohácsi Barna főállattenyésztővel beszélgettünk az ünnepség végén. — Nehéz ezt röviden megfogalmazni, azt hiszem, egyszerűen arról van szó, hogy a genetikai, technológiai és emberi feltételek jól összejöttek. Ezek közül természetesen az utóbbi a legfontosabb, hiszen egy ilyen ered­ményeket produkáló komplex munka meg­szervezéséhez a szakértelmen kívül komoly elhivatottságra is szükség van. — A megváltozott gazdálkodási körülmé­nyek között milyenek a kilátások a szarvas­marha-tenyésztésben? — A tejtermelő ágazatban nagyon jók a feltételek, aki akar, az most fejlődhet. Leg­feljebb a központi támogatások korlátozása jelenthet egy kis problémát. A húshasznú szarvasmarhák tenyésztése annál nagyobb nehézségekbe ütközik. Megvallom őszintén, ebben a témában nem látom tisztán a jövőt. — Az előbb a gazdaság dolgozóit dicsérte. Mit jelent számukra ez az első hely? — Az erkölcsi elismerésen túl pénzt is, hi­szen a serleg és az oklevél mellé egy vastag borítékot is adtak. B. Gy. i A hagyományokhoz híven, idén is május 1-je alkalmából vehetik át kitüntetéseiket elmúlt évi eredményeik alapján a munkában élen járó vállalatok és szövetkezetek. Megyénkben ezúttal a következő gazdálkodó szervezetek nyerték el a kiváló címet: a Gödöllő és Vidéke Afész, a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat, a budaörsi Tex- elektro Ipari Szövetkezet, a Pest Megyei Üt- és Hídépítő Vállalat, az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet, a Pestvidéki Gépgyár Dol- • gozóinak Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezete, a Monori Takarék­szövetkezet, a kiskunlacházi Fáy András Takarékszövetkezet, a sziget­becsei Uj Élet Termelőszövetkezet, a gödi Dunamcnti Termelőszövet­kezet, az ábonyT Ságvári Endre Termelőszövetkezet, az Alagl Állami Tangazdaság, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság és a budapesti szék­helyű Szikla Ruházati Kisszövetkezet. Munkája alapján elismerő oklevelet kapott a Péceli Ruházati Kis­szövetkezet, a péceli TRI-TON Számítástechnikai és Távközlési Kis­szövetkezet, a Szigetszentmiklósi Költségvetési Üzem, a Váci székhe­lyű Cement- és Mészművek, a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat, a Szentendrei Építőipari Szövetkezet, a Gödöllői Gépgyár, a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat, a szigetszentmiklósi Szi- getfö Termelőszövetkezet, a Ceglédi Vasipari Műszerész Szövetkezet, a Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet, a diósdi DATA-COOP Számítástechnikai Kisszövetkezet, a ceglédi Stylus Faipari Kisszövet­kezet, a budaörsi Sasad Kertészeti Termelőszövetkezet, a péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezet, a fóti Vörösmarty Termelőszövet­kezet, a dabasi Fehérakác Termelőszövetkezet, a kisnémedi Arany­kalász Termelőszövetkezet, a Szobi Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalat, a Mezőgazdasági Ugyvitelszervezési és Számítástech­nikai Közös Vállalat és az Agro-Industria Innovációs Vállalat. Eredményeik alapján dicsérő oklevélben a következők részesül­tek: a Pest Megyei Révhajózási es Hajóépítő Vállalat, a Százhalom­battai Lakásfenntartó Szövetkezet, az ccscri Rákos Mezeje Termelő- szövetkezet, a Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgál­tató Közös Vállalatának Pest—Komárom Megyei Területi Központja, az abonyi Üj Világ Termelőszövetkezet, az érdi Bentavölgye Termelő- szövetkezet, a letkési Ipolyvölgye Termelőszövetkezet, az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet, a kerepestarcsai Szilasmenti Termelő- szövetkezet, a kerepestarcsai Általános Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat, a ceglédi CEGLÉDTEJ Tejipari Közös Vállalat, a felsőpa- konyi Gépipari Szolgáltató Elektrokémiai Tervező és Kivitelező Vál­lalat, a sződi Virágzó Termelőszövetkezet, a Hungarodrog Gyógynö­vénytermelő és Értékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat és az ISV Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat. A felsoroltakon kívül számos megyei szövetkezet és üzem kapott az érdekképviselettől, illetve a vállalati központtól elismerést. Az útépítők dicsérete Az alapítása óta eltelt évek során most 9. alkalommal nyerte el a munkában leg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents