Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-29 / 101. szám

1988. ÁPRILIS 29., PÉNTEK Perfiljev moszkvai tájékoztatója Közös akarat hozhat előrelépést Egy hónap maradt a következő szovjet—amerikai csúcstalálkozóig. Szovjet álláspont szerint a hátralevő időt maximális hatékonysággal kell kihasználni a még megoldatlan kérdések megválaszolására. Lehetőség sze­rint elő kell készíteni a hadászati támadófegyverek öt­venszázalékos csökkentéséről szóló szerződést — je­lentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Vagyim Per- filjev. A szovjet külügyminiszté­rium szóvivője hozzáfűzte, hogy Shultz moszkvai tárgya­lásai alatt némileg közeled­tek az álláspontok a rakétael­hárító rendszerekről szóló szerződés tiszteletben tartása ügyében, s a haladást igyekez­nek a tavaly Washingtonban közzétett közös nyilatkozat szellemében keresni. Mint mondta, elértek ahhoz a ha­tárhoz, ahonnan közös akarat­tal előre lehet lépni. A Szov­jetunió — hangsúlyozta a szó­vivő — mindent megtesz a haladásért, aktívan készül a következő szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozóra. Szóba került az emberi jo­gok kérdése, amelyet az ame­rikai fél a kétoldalú viszony egyik kulcselemének tekint. Mint Perfiljev rámutatott, a szovjet felet is aggasztják a jogsértések konkrét esetei, eze­TRID ÉNT-2 KÍSÉRLET Az Egyesült Államok szerdán újabb kísérletet hajtott végre egy Trident—2 típusú Interkon­tinentális ballisztikus rakétá­val. A rakátét a légierő Cape Ca­naveral-! támaszpontjáról in­dították. A tavalyi év eleje 6ta ez volt a 11. kísérlet a 12 atomrobba­nótöltettel felszerelhető, a ké­sőbbiekben atomhajtóműves tengeralattjárókon rendszeresí­tendő rakétatípussal. A Pentagon még 19 hasonló kísérletet kíván végrehajtani^ mielőtt felszereli a Trident—2- es rakétákkal az Ohio Osztályú tengeralattjárókat. két a tárgyalásokon határozott formában szóvá is teszik. E téma megvitatásakor is az a cél vezérli a Szovjetuniót, hogy javítsa a kétoldalú kap­csolatokat, ne pedig mérgezze őket. E téma kapcsán egy kérdés­re válaszul a szóvivő kifej­tette, hogy a konkrét esetek felvetésekor a szovjet fél ügyel arra, hogy ne avatkoz­zék be más államok belügyei- be. Egy másik kérdésre — amely azt firtatta, miért nem zárkózik el e téma megvitatá­sa elől a Szovjetunió mindad­dig, amíg az Egyesült Álla­mok alá nem írja az emberi jogokkal kapcsolatos nemzet­közi egyezményeket — Perfil­jev kijelentette, hogy a Szov­jetunió nem támogatja az ilyenfajta árukapcsolást. Moszkvai megfigyelők emlé­keztetnek rá, hogy a Szovjet­unió nemegyszer kifogásolta az Egyesült Államok távolma­radását e szerződésektől, de többször kifejtette: mindez nem akadályozhatja meg, hogy építő szellemben megvitassák a nemzetközi politikában fontos emberi jogi és más humanitá­rius kérdéseket. A kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésében fontos az a memo­randum, amelyet április 26-án írtak alá a két ország képvi­selői a polgári rendeltetésű atomreabl orok biztonságával összefüggő problémákról. E memorandum megalapozza az együttműködést, segíti az in­formációk és a technológia cseréjét. Vagyim Perfiljev az Afga­A választások második fordulójában Mitterrand-t támogatja az Az FKP Központi Bizottsá­ga azt ajánlotta a párt két­millió szavazójának, hogy az elnökválasztás második for­dulójában szavazzon Mitter­rand elnökre. így foglalt állást az első forduló másnapján az FKP 96 megyei bizottságának nagy többsége is. Áz FKP vezető szerve úgy értékelte az első forduló ered­ményét, hogy a párt befolyá­sa nagyobb, mint 6,78 százalé­kos eredménye. Sok korábbi kommunista szavazó azonban már az első fordulóban a várt győztesre, Mitterrand-ra sza­vazott vagy tartózkodott. A másik oldalon a szélsőjobbol­dali Le Pen a kormánypártok rovására kétszerezte meg sza­vazatait 1986-hoz képest, ami a „francia jobboldal radikali- zálódását mutatja”. Ebben a helyzetben az FKP el akarja kerülni, hogy Chirac és vele Barre meg Le Pen győzzön, vagyis Mitterrand támogatását javasolja. „Bizonyos, hogy ezt nem örömmel tesszük — mondta a KB-ülés utáni sajtóértekezle­tén Georges Marchais főtit­kár. — Nem hagyjuk jóvá, amit a távozó elnök eddig tett, sem azt, amit ezután tervez. Ez a határozat nem jelenti tö­mörülésünket Mitterrand mel­lé.” A kommunisták nem várják sem a válság leküzdését, sem a dolgozók helyzetének javu­lását sem Mitterrand-tól, sem Chiractól, ezért töretlen len­dülettel mozgósítanak tovább elnökválasztási követelései­kért. KÉT ÉV UTÁN... Szerencsére nem igazolódtak azok a korábbi aggodalmak, hogy a csernobili atomerőműben két évvel ezelőtt történt rob­banás következményei évek múlva is jelentősen károsítják az emberi egészséget — derűi ki Jevgenyij Csazov szovjet egész­ségügyi miniszter cikkéből, amelyet a Pravda csütörtöki szá­ma közölt. A terjedelmes írásban Csazov akadémikus leírja, hogy a robbanás óta a szovjet egészségügy fokozott figyelemmel kí­séri a veszélyeztetett körzetekben élők egészségének alaku­lását. Kijevben össz-szövetségi szintű tudományos központot hoztak létre, amely folyamatosan vizsgálja, hogy a körzetek lakosainak egészségében milyen változások tapasztalhatók. Csazov megállapítja, hogy az adatok ez idő szerint nem tá­masztják alá a korábbi borúlátó feltételezéseket: a halálozási ráta a kijevi területen az 1985-ös 13,3 százalékról 12,3 száza­lékra, a mogiljovi területen 11,3-ról 10,5 százalékra és a go- meli területen 10,3-ról 9,8 százalékra csökkent. Csazov cikkében aláhúzza, hogy a szovjet orvosok különös figyelmet fordítanak a gyermekekre és a terhes anyákra. Az egészségügyi minisztérium kezdeményezésére 198S-ban és 1987- ben 350 ezer gyermeket és terhes anyát utaltak szanatórium­ba, úttörőtáborba. A statisztikák azt mutatják, hogy a gyer­mekhalandóság arányát nem módosította a csernobili robba­nás, hiszen mindegyik érintett körzetben az ezer születésre eső elhalálozás száma csökkenő tendenciát mutat. Ma is élénk vita tárgya — írja Csazov —, hogy milyen rák­keltő hatása van a csernobili szerencsétlenség következményei­nek. A miniszter leszögezte: a csernobili baleset óta becslé­sek szerint a Szovjetunióban a rák miatti halálozási arány­szám 0,011 százalékkal nőtt. Nehéz azonban eldönteni, hogy a különböző rákfajták kialakulásában melyik veszélyességi fak­tor dominál. Májusban nemzetközi tudományos konferenciát rendeznek Kijevben a csernobili szerencsétlenség következményeinek egészségügyi kérdéseiről, és erre a világ számos országának szakembereit meghívták. nisztán körüli helyzettel fog­lalkozva először röviden össze­foglalta a szovjet kormány kedd esti nyilatkozatát, majd kitért arra a robbantásos me­rényletre, amely szerdán tör­tént Kabulban. Szovjet véle­mény szerint — mondta a szó­vivő — az ilyen akciók fo­kozzák a feszültséget, s felhá­borodást keltenek a rendezé­sért fellépő minden erőből. Külön kommentálta Perfil­jev az AP amerikai hírügy­nökség amerikai hivatalos sze­mélyiségre hivatkozó jelenté­sét arról, hogy a nemrég Pe- savarban lezajlott robbanás okozta károk ellensúlyozására az Egyesült Államok légihídon szállít lőszereket, más harci eszközöket az afgán ellenál­lóknak. Ez sérti a rendezésről e hónap közepén Genfben alá­írt megállapodásokat. Az Egyesült Államoknak — szö­gezte le a szóvivő — tartóz­kodnia kell az afgán bel- ügyekbe való ilyen beavatko­zásoktól. Mint Perfiljev kitért rá, május 1-jén lesz a 40. évfor­dulója annak, hogy a Szovjet­unió és Pakisztán diplomáciai viszonyt létesített. A Szovjetunió üdvözli a Damaszkuszban Szíriái és pa­lesztin vezetők között lezajlott tárgyalásokat. Asszad elnök és Jasszer Arafat megbeszélései reményt adnak rá, hogy a tár­gyalások elvezetnek a szír— palesztin kapcsolatok teljes rendezéséhez — hangoztatta végezetül a szovjet külügyi szóvivő. Új lehetőségek az együttműködésben A szovjet—magyar kapcso­latok legfontosabb kérdései­nek tárgyszerű megvitatása, az elért megállapodások új lehetőségeket tárnak fel a Szovjetunió és Magyarország testvéri kapcsolatainak és sokoldalú együttműködésének további megszilárdítása te­rén. Ezt hangsúlyozta csütör­töki ülésén az SZKP KB Po­litikai Bizottsága, jóváhagyva Nyikolaj Rizskov szovjet kor­mányfő Magyarországon tett hivatalos baráti látogatásának eredményeit. A testület megállapította: a Szovjetunióban és Magyaror­szágon végbemenő megújho­dási folyamatok céljainak egy­sége és irányainak hasonlósá­ga kulcsjelentöségű a két or­szág közötti együttműködés hatékonyságának növelése szempontjából gazdasági, mű­szaki-tudományos, kulturális és más téren, az együttműkö­dés korszerű integrációs for­máinak széles körű alkalma­zása szempontjából. A leszerelési értekezlet zárószakasza Ma: plenáris ülés Genfben Zárószakaszába érkezett Genfben a leszerelési érte­kezlet idei ülésszakának tavaszi fordulója: az ENSZ- palotában csütörtökön meg­tartották a három hónapja tartó tanácskozás utolsó előtti teljes ülését. A tavaszi ülésszakon részt vettek a több évtizede állan­dó szervezetként működő nemzetközi leszerelési fórum 40 tagállamának küldöttségei — közöttük Magyarország de­legációja —, továbbá megfi­gyelőkként 15 más állam kép­viselői. A megbeszélések na­pirendjén a világméretű le­szerelés legfontosabb ügyei szerepeltek (egyebek között a nukleáris fegyverkísérletek betiltása; a nukleáris fegyver­kezési verseny megszüntetése és a nukleáris leszerelés; az atomháború megelőzése és az ehhez kapcsolódó kérdések; a vegyi fegyverek eltiltása; az űrfegyverkezési verseny meg­Be fejeződön a NA T0 brüsszeli tanácskozása Szinten tartás és fejlesztés A NATO üdvözölte ugyan a középhatótávú és hadműve­leti-harcászati rakéták felszá­molását, de a rakétaegyez­mény után is hadrendben ma­radó nukleáris fegyverek kor­szerű szinten tartása és fej­lesztése mellett száll síkra — ezt hangsúlyozta a NATO 16 tagállama közül 13 ország hadügyminisztere csütörtökön Brüsszelben befejeződött, a Viták a ciprusi bábállam koalíciós pártjai között Lemondott Dervis Eroglu Benyújtotta csütörtökön le­mondását az „Észak-ciprusi Török Köztársaság” nevű tö­rök bábállam kormányának miniszterelnöke, Dervis Eroglu. A lemondott politikus ki­jelentette, hogy a kormányt alakító koalíciós pártok kö­zött súlyos meghasonlás ke­letkezett és ilyen körülmé­nyek között nem vállalhatja a kormány vezetését. Rauf Denktas elnök, a cip­rusi török közösség vezetője a lemondást elfogadta. Egyben felkérte a kabinetet, hogy az új kormány megalakításáig folytassa a folyó ügyek irá­nyítását. A 160 000 lakosú „Észak­ciprusi Török Köztársaságot” 1983-ban kiáltották ki a meg­szálló török hadsereg segít­ségével. A bábállamot Török­ország kivételével a világ egyetlen állama sem ismeri el. Ankara a „köztársaság” költ­ségvetésének felét fedezi és Észak-Cipruson 20 000 főnyi expedíciós hadsereget tart fenn. nukleáris tervező csoport ke­retében tartott tanácskozásán. A megbeszélésen Izland, amelynek nincs hadserege, csak megfigyelővel vett részt, Franciaország, amelynek had­serege nem tagja a NATO in­tegrált haderejének, nem volt jelen, Görögország pedig a NATO-központba akkreditált nagykövetével képviseltette magát. A tanácskozásról kiadott közlemény utal az ez év már­ciusában Brüsszelben tar­tott NATO-csúcsértekezletre, amely pozitívan ítélte meg a Szovjetunióban és a vele szö­vetséges országokban történt változásokat, ugyanakkor — ezzel ellentmondásbari — ügy véli, hogy „nem volt megfi­gyelhető katonai erőfeszítések csökkentése”, s hogy a Szov­jetunió „katonai ereje megha­ladja a védelemhez szükséges mértéket”, s ez okozza a ke­let—nyugati feszültséget”. Carlucci amerikai hadügy­miniszter újságíróknak kije­lentette, hogy jelenleg nem kellett döntést hozni semmi­féle fegyver rendszerbe állítá­sáról, de a NATO „megfelelő ütemben” fogja tökéletesíteni Európában levő nukleáris fegyvereit. akadályozása; az atomfegyve­rekkel nem rendelkező orszá­gok biztonságának nemzetközi szavatolása; az új tömegpusz­tító fegyverek és a radiológiai fegyverek kifejlesztésének ti­lalma: a leszerelés átfogó prog­ramja). A résztvevők a tava­szi forduló folyamán — külö­nösen áprilisban —, nagy fi­gyelmet fordítottak annak a jelentésnek kidolgozására, amelyet az ENSZ-közgyűlés júniusban összeülő 3. rendkí­vüli leszerelési ülésszaka elé terjesztenek. A csütörtöki ülésen az il­letékes munkabizottságok ve­zetői beterjesztették a jelen­tés két hátralévő részbeszá­molóját: Venezuela képviselő­je az űrfegyverkezés kérdései­vel foglalkozó munkabizottsá­gét, Mexikó képviselője pedig az átfogó leszerelési progra­mot tárgyaló munkabizottsá­gét. Több felszólaló kifejtette országának időszerű leszerelé­si problémákkal kapcsolatos álláspontját, majd az értekez­let résztvevői. még egyszer át­tekintették az 5 éves jelentés egyes tartalmilag fontos ré­szeit, mielőtt a tervek sze­rint a pénteki plenáris záró­ülésen az értekezlet jóváhagy­ja ezt a fontos okmányt. A tanácskozáson Meiszter Dávid nagykövet, a magyar küldött­ség vezetője elnökölt, aki áp­rilisban az értekezlet soros el­nöki tisztségét tölti be. Bagdad Az iraki elnök fogadta Arafatot Szaddam Husszein iraki el­nök szerdán este fogadta a Bagdadban tartózkodó Jasszer Arafatot, a Palesztinái Felsza­badítást' SzérveZíét vezetőjét. Az INA iraki hírügynökség je­lentése szerint megvitatták, milyen módon támogassák az Izrael által megszállt terüle­teken folyó palesztin fölkelést. A PFSZ vezetője bagdadi tartózkodása idején elnökölni fog a megszállt területek bi­zottságának ülésén, melynek témája szintén a Gáza-övezet- ben és Ciszjordániában zajló népi felkelés támogatása. A bizottság munkáját április 16-án bekövetkezett haláláig Abu Dzsihad irányította. Állandóság, folyamatosság Magyar—brit kapcsolatok MAGYARORSZÁG és Nagy- Britannia kapcsolatainak leg­újabb kori történetét áttekint­ve leginkább talán a jó érte­lemben vett állandóság, folya­matosság emelhető ki. Állam­közi kapcsolataink hosszú évek óta rendezettek, problémáktól mentesek, s e megállapítás jelentőségét csak aláhúzza, hogy ez a két ország viszo­nyában akkor is igaznak bi­zonyult, amikor az 1980-as év­tized elején a kelet—nyugati kapcsolatokban jókora törést szenvedett az enyhülés folya­mata. Sőt, éppen elekor — 1984 elején — került sor Mar­garet Thatcher brit minisz­terelnök magyarországi láto­gatására. Az akkor méltán nagy nemzetközi visszhangot keltett találkozót követően a kapcsolatok fejlesztésének nem kevésbé fontos állomása volt Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának 1985 őszi nagy- britanniai útja. Immár tehát a legfelső szintű politikai szintű érintkezések is rendsze­ressé váltak, hiszen a két ko­rábbi megbeszélés folytatásá­nak is tekinthető Grósz Ká­roly miniszterelnök közelgő nagy-britanniai látogatása. Az államközi kontaktusok az utóbbi esztendőkben kibő­vültek a törvényhozó testüle­tek vezetőinek tárgyalásaival is; az Országgyűlés alelnöke vezette parlamenti küldöttség Londonban, a Lordok Házá­nak elnöke pedig tavaly Bu­dapesten járt. A brit alsóház és a magyar törvényhozó tes­tület tagjai közösen vállalták az Interparlamentáris Unió centenáriumával kapcsolatos rendezvények előkészítését is. Magyar álláspont szerint mindkét részről igen sokat kell még tenni azért, hogy a gazdasági együttműködést is magasabb szintre emelhessük. A két ország nagysága s ipari fejlettsége közötti különbség sem indokolhatja a belenyug­vást abba, hogy Nagy-Britan- nia külkereskedelmében csu­pán 0,1 százalékkal részesedik Magyarország. Tavaly mint­egy 100 millió font értékű árut importáltunk a szigetor­szágból, s 83 millió font volt az oda irányuló export értéke. Bár az egyensúly még min­dig a brit fél javára tolódik el, az utóbbi években sikeres erőfeszítéseket tettek a ma­gyar vállalatok a kivitel fo­kozására. A többi között ezt a folyamatot hivatott tovább erősíteni a kormányfői láto­gatás is, amit az is jelez, hogy Grósz Károly kíséretében a tervek szerint helyet kap több, a kétoldalú kooperációban ér­dekelt nagyvállalatunk veze­tője is. AZ ÉRINTETT magyar cé­gek néhány jelentősebb brit beruházás megvalósításában is szívesen részt vállalnának, így például a vasút-rekonstrukciós és az erőmű-fejlesztési prog­ram, valamint a La Manche- csatorna alatt tervezett alagút kivitelezésében. A konkrét üz­letkötések persze végső soron a magyar ajánlatok verseny­képességétől, rugalmasságától függnek majd, a politika eh­hez csak ösztönzést adhat, kedvezőbb légkört teremthet, a magyar partnerek iránti bi­zalmat erősítheti. S ez az egyik — nem is titkolt — cél­ja a látogatásnak, amelynek során a kormány elnöke „első kézből” adhat tájékoztatást a stabilizációs és kibontakozási programról, a magyar ipar szerkezetátalakítási törekvé­seiről, a reformpolitika to­vábbvitelének szándékáról. Ar­ra is alkalmat teremthetnek a különböző megbeszélések, a brit üzleti körök vezető kép­viselőivel tervezett találkozók, hogy a szigetországbeli part­nerek pontosabb képet kapja­nak a külföldi tőke magyar- országi működését könnyítő intézkedéseinkről. A két or­szág egyébként a brit külügy­miniszter tavalyi látogatása alkalmával kötött kölcsönös beruházásvédelmi egyezményt. A mostani látogatás napi­rendjén pedig növényvédelmi és állategészségügyi megálla­podás aláírása is szerepel, ez közvetve a már jelenleg is je­lentős magyar élelmiszerex­port további növelését segít­heti a szállításokkal kapcso­latos előírások egységesítésé­vel. Ugyancsak tavaly született magyar—brit kulturális egyez­mény, amely különösen a mű­szaki-tudományos együttmű­ködés terén nyújt megfelelő szág kutatóintézetei, vállalatai gyümölcsöző kapcsolatokat te­remtsenek. Az egyezmény alapján kidolgozott kulturális csereprogram fontos állomá­sa lesz idén ősszel a Nagy- Britanniában rendezendő Bar- tők-fesztivál, jövőre pedig nagyszabású magyar kulturá­lis seregszemlét szerveznek. Az együttműködés kiterjed ar­ra is, hogy a hazai magyar— angol tannyelvű gimnáziumok közvetlen segítséget kapnak a nyelvoktatáshoz, s magyar részről ezt a közreműködést szeretnék kiterjeszteni a fel­sőoktatásra is. A két ország közötti idegen- forgalom számokban mérve viszonylag szerény, de dina­mikusan fejlődik: tavaly mint­egy 50 ezer brit állampolgár kereste fel hazánkat és 20 ezer magyar látogatott Ang­liába, mindkét viszonylat­ban 18 százalékkal többen, mint az előző esztendőben. A továbblépéshez azonban a ma­gyar álláspont szerint szükség lenne a brit hatóságok vízum­kiadási gyakorlatának kÖny- nyítésére is; a turistavízumért fizetendő magas összeg az egyéni látogatókat, a hosszas várakozási idő pedig az üzle­ti útra készülőket gátolja meg esetenként az utazásban. A MEGBESZÉLÉSEKEN minden bizonnyal szóba ke­rülnek a világpolitika kérdé­sei is. A két kormány külpo­litikai álláspontja sok tekin­tetben eltér, ám a felső szin­tű véleménycsere mindenkép­pen hasznos, hiszen — miként Kádár János 1985-ben Lon­donban kifejtette — kölcsönö­sen érdekeltek vagyunk a ke­let-nyugati' párbeszéd to­vábbvitelében. a nemzetközi

Next

/
Thumbnails
Contents