Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-28 / 100. szám

ŐRI A hírek hordozói man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM. 10«. SZÁM 1988. ÁPRILIS 28., CSÜTÖRTÖK Felbomlóban lévő házasság Az érzelmi ok a legdöntőbb Megélénkült a közélet az utóbbi hónapokban, hetek­ben Úriban, ebben a 2 ezer 700 lelket számláló kisköz­ségben. A közügyek iránt érdeklődök — nagyon sokan vannak a faluban — először február 16-án, az idei első falugyűlésen döntöttek arról, hogy fontolóra kellene venni a Sülysáptól való elszakadást. (Mint ismeretes. Úri Sülysáp társközsége immáron hosszú évek óta. Saj­nos annak idején eléggé ad hoc módon történt az egye­sítés, nem kérték ki a helyi választópolgárok vélemé­nyét. Mindez azóta is tüske az úri emberek szemében, s főleg önérzetében.) A helyi elöljáróság alaposan fon­tolóra vette a falu kívánságát — a Sülysáptól való el­szakadást —, s legutóbbi ülésén több (alternatív) ja­vaslatot dolgozott ki a következő, rendkívüli falugyű­lésre. amelyet a hét elején tartottak meg Úriban a művelődési házban. Zsúfolásig megtelt a nagy­terem, amikor Köbli Antal elöljáró hozzákezdett beszá­molójához. A február 16-i fa­lugyűlésen az elöljáróság munkája volt terítéken. Rész­letes ismertetést kaptak a vá­lasztópolgárok a bevételek alakulásáról, a szociálpolitikai feladatokról, az ifjúsági cé­lokról, a fejlesztésekről. Több éve egyre erősebben jelentke­zik az az óhaj, hogy Űri köz­ség nyerje vissza önállóságát, kapja vissza önálló tanácsát. Annak idején semmilyen köz­ségi érdek nem szólt a tár­sulás mellett. Alapos megfontolás Az elöljáró igen alapos, kor­rekt tájékoztatója azt Is fe­szegette, hogy milyen ---érvek szólnak az önállóság vissza­nyerése mellett, mikortól len­ne érdemes, s főleg, megvan­nak-e a gazdasági feltételei. Az illetékesek tárgyaltak a megyei vezetőkkel, s megvi­tatták a lehetőségeket. A Pest Megyei Tanács nem gátolja az úriak önállósodási törekvéseit — de a törvényes támogatáson túl semmilyen plusz pénzesz­közt nem tud az úriaknak jut­tatni. Mivel jelenleg nagy­községi közös tanács, a tele­pülés státusa, így az egy sze­mélyre jutó fejkvóta maga­sabb, mint a kisközségek ese­tében. Az Úrira jutó fejlesztés 192 ezer forinttal lenne kevesebb két év alatt — ha önállóvá válnának. Ennél nagyobb gon­dot jelent(ene), hogy a taná­csi apparátus alkalmazottai­nak bérére további 300 ezer forintot kellene pótolni éven­te. Hasonló a helyzet a tanács fenntartásánál, mindössze 190 ezer forint állna rendelkezé­sükre, a szükséges 550 ezerrel szemben. Ez újabb 360 ezer veszteség forrása. A fenti gazdasági számítá­sok is bizonyítják — hang­súlyozta Köbli Antal —. hogv nagyon alaposan fontolóra kell .venni a falu lakosságának a döntést. Annál is inkább, mert — az elöljáróság véleménye szerint — az eltelt években nem volt olyan dolog, ami sértette volna a község önér­zetét, olyan, ami háttérbe szo­rította volna a lakosság érde­keit. összegezve tehát, az ön­álló tanács visszaállításának csupán egyetlen motívuma ma­radt, mégoedig az érzelmi ok. Ez viszont sokszor többet je­lent mindennél. Részletesen ismertette az elöljáró, milyen anyagi, sze­mélyi feltételei vannak az ön­álló tanács újraalakításának. Azt javasolta a jelenlévőknek, hogy a Sülysáptól való válást halasszák a következő válasz­tási ciklus időpontiáig. tehát várhatóan 1990 júliusáig. A kilenc helyi tanácstag, aki a nagyközségi tanácsban képvi­seli az úriak érdekeit is. erre az együttes elhatározásra ju­tott azt április 14-i elöljáró- sási ülésen. Érdemes idézni az elöljáró utolsó mondatait: — Az elöljáróság állásfogla­lása mindenképpen az. hogy a szétválasztás a következő ta­nácsválasztásokkal egy időben történjék. Így ez a tervciklus lezárul, a kitűzött feladatok megvalósulhatnak, s a „fiatal” tanács munkáját nem a félbe­maradt örökségek befejezésé­vel kezdi majd. Önálló taná­csunk a tervidőszakot kezdje tiszta lappal. Köbli Antal beszámolója — mint a későbbi hozzászólások zöméből kiderült — egyesek esetében olaj volt a tűzre. Nem, vagy csak részben ér­tettek egyet vele. Természete­sen csak a válás időpontját kérdőjelezték meg néhányan. Bori Pál, az Alsó-Tápió Menti Áfész igazgatósági elnö­ke, helyi lakos arról beszélt, mi mindennel gyarapodott Úri az utóbbi években. ABC-áru­ház, óvoda épüli, járdákét be­tonoztak,. s hamarosan új gáz- cseretelepet adnak át. Sajnos, csak kevesen vannak tisztá­ban azzal, hogy mit jelente­ne a jövő év eleji szétválás. A józan realitásokat kell szám­ba venni, nem szabad elha­markodott (csak érzelmi okokra visszavezethető) dön­tést hozni. Számolni kell, megéri-e, hogy 1989. január 1- jével legyen önálló ismét a község. Hátrány nélkül Benkó István, a Sülysápi Nagyközségi Közös Tanács el­nöke higgadt, tárgyilagos hoz­zászólásában azt fejtegette, hogy a társközséget semmi­lyen hátrány nem érte az ő működési ideje alatt. Talán még dinamikusabban fejlődött Úri, mint az anyaközség, s té­telesen felsorolta a gyarapodás megannyi bizonyítékát. — Rendkívüli esemény a mai nap községünk életében — kezdte hozzászólását Szabó Antal. — Először, ugye a tsz- üniket kebelezte be a sülysápi közös gazdaság, aztán meg­szűnt a futballcsapatunk ... Alig tudtuk újraszervezni. Döntsünk itt és most felelő­sen. ahogy felnőtt emberekhez illik. — Fejjel megyünk a fal­nak? — mondta Orbán János- né. — Ne a 60—70 évesek te­gyék le a voksot, hanem a fia­talabbak, akiknek jövője szem­pontjából nem mindegy, mi­lyen döntés születik. Miért nem s'zól hozzá több fiatal? — Ne teketóriázzunk, legyen önálló tanácsunk már jövő év elejétől — megteremthetők a személyi feltételek is — kezd­te szenvedélyes hozzászólását Győri János nyugdíjas. Kovács Antal megkérdőjelezte, hogy két év múlva vajon jobbak lesznek-e a feltételek az önál­ló tanács megalakításához. A falugyűlésen részt vett és felszólalt dr. Petrik János, a Pest Megyei Tanács vb-titká- ra. Elmondta, hogy az ország­ban 700 közös tanácsú község működik, ennek 10 százaléka fontolgatja mindössze az ön­állósodást. Ez nem túl nagy szám, s bizonyítja, hogy alap­jaiban helyes döntés volt a közös tanácsú községek életre hívása. Természetesen nem gátolják az önállósulási törek­véseket (így az úriakét sem), de pluszpénzt nem tudnak ad­ni. Népszavazás lesz — Itt egy jól működő elöl­járóság dolgozik, amelynek tagjai megfelelően képviselik a falu érdekeit a közös ta­nácsban. Miért nem bíznak bennük ezután is? — A döntést a falugyűlés résztvevői hozzák meg — sür­gette Jámbor Sándor. Tegyünk pontot az ügy végére még ezen a napon. Király Antal nyugdíjas szintén a ciklusvé­gi önállósodást javasolta. Végül nyílt szavazásra ke­rült sor. Az első menetben — egy kivételével — arra vok­solt mindenki, hogy legyen is­mét önálló tanácsa Úrinak. A második szavazás során azt kellett eldönteni, hogy ki ért egyet az 1990. július 1-jei ön­állósodási időponttal. A több­ség nem ezzel értett egyet, negyvennégyen igen, ö4en tar­tózkodtak. így az 1989. január 1-jei szétválás mellett szava­zott a túlnyomó többség, de mivel a vélemények megosz­lottak, népszavazást írnak ki, amely véglegesen dönt e fon­tos kérdésben. Abban, mikor­tól kerül ki a tanácsépület fa­lára ismét: Űri Községi Ta­nács. Gér József Folyton fárad mások érdekében / „Ki jégesőben, hóban éjsö- '/ tétben / ácsol hidat «leiektől V. lélekig«, / kinek az arcát szin- £ te meg se nézem, de száz ^ közül kihallom lépteit, / ki ^ folyton fárad mások érdekc- 4 ben még akkor is, ha észre > sem veszik — övé legyen e V néhány kurta strófa, a pos- ^ fásé, ki hírek hordozója” (Ba* * ranyi Ferenc) Minőségi változások Élüzem lett a monori egyes számú postahivatal. Kényszerből választatták ugyan az ünnepség színhelyé­ül a Forrás vendéglőt, mert a községközpontban ez idő sze­rint nincs jelentősebb létszá­mú vendégsereget fogadni ké­pes vendéglátó egység, a mű­velődési központ pedig aznap­ra már foglalt volt a jótékony- sági bál miatt — a választás mégis jelképessé lett. A hely tudniillik nem nagyvonalú, nem is elegendő, szűk, mint egy desszertesdoboz — csak­úgy, mint a monori postahi­vatal. Egymásba értek a kö­nyökök, már egy meggondo­latlan mozdulattól is borult a teríték, kényelemről szó sem lehetett, mégis családias volt a légkör — megintcsak úgy, mint a monori postán. Az Éiüzem címhez persze nem kifejezetten ezek a felté­telek szükségesek. Hogy pon­tosan mik is, és hogy ezeket hogyan sikerült teljesítenie a monoriaknak, arról köszöntő beszédében Katona István, a Budapestvidéki Postaigazga­tóság postaforgalmi igazgató- helyettese szólt — miután a jelenlévők meghatott csendben meghallgatták Burián Gyulá­nak, a hivatal fiatal dolgozó­jának szavalatát, Baranyi Fe­renc A hírhozóhoz című ver­sét. A cél az volt, hogy a ren­delkezésre álló lehetőségeket és eszközöket a lehető legjob­ban használják fel, javítsák a szolgáltatások minőségét, elő­relépjenek a kulturált közön­ségszolgálat terén. Sikerült, bár nem könnyen. Monort az utóbbi három évet megelőző hosszú időszak­ban nem éppen eredményes működéséből ismerték, mint Katona István elmondta, a ve­zetőknek gyakran főtt a feje emiatt. Három éve került új hivatalvezető a postahivatal élére: a rendcsinálás időszaka következett, amikor is a kéz­besítőknek jó fele eltávozott, illetve hanyag munkavégzés miatt elbocsátásra került. Megváltak mindazoktól, akik rendszeresen megsértették a munkafegyelmet, nem akartak a jobbító szándékú közösség­be beilleszkedni. Nagy hang­súlyt helyezett a hivatalveze­tés a közönségszolgálati mun­kahelyek — a felvevő, távbe­szélő-szolgálati és kézbesítési területek minőségi munkájá­nak javítására. Sokat’ kellett tenni a pa­naszmentes kézbesítés megva­lósításáért — nagy része van ebben azoknak az idősebb postásoknak, akik betanították Kertmozi Gyomron Kezdődnek a vetítések A gyömrői Strand kertmo­ziban az elmúlt napokban nagy volt a sürgölődés-íorgo- lódás. Szorgos kezek csinosí­tották a környéket, rendbe tet­ték a vetítőhely minden apró zugát. A helyi horgászegyesü­let tagjai még virágokat is ül­tettek a színpadi rész elejére. Az idei szabadtéri vetítési szezon április 29-én, pénteken Kulturális programok Ecseren csütörtökön 14 órá­tól nyitott ház. Gombán az autós kertmozi­ban 20.15-től: Diplomás öröm­lány (színes, szinkronizált an­gol krimi). Gyomron 18-tól a nők klub­jának összejövetele, az úttörő­házban 15.30-tól német szak­kör. Monoron 14-től a DSKÍ asz­talitenisz-edzése, 18-tól német nyelvtanfolyam felnőtteknek, 19-től a Kortárs filmklub ve­títése: Törvénysértés nélkül. A filmszínházban 17.30-tól és 18.45-től: Hupikék törpikék és a csodafurulya (színes, szink­ronizált belga rajzfilm), 20­tól: Diplomás örömlány (szí­nes, szinkronizált francia kri­mi). Maglódon 14-töl a néprajz­szakkör foglalkozása. Mendén 17-től aerobic és if­júsági klub összejövetele. Péteriben 17-től a színját­szók és a sportkör foglalko­zása, 18-tól filmvetítés. Sülysápon 9-től 17-ig dr. Patkós József tanár-festő Ta­nyák című kiállítása a tanács­teremben. Úriban 14-től nyugdíjasok klubfoglalkozása, 16.30-tól: né­met nyelvtanfolyam haladók­nak. este 8 órakor kezdődik. Ezen a napon és április 30-án, szom­baton a Diplomás örömlány című angol krimi kerül vetí­tésre. Májusban is este 8 órakor kezdődnek az előadások a gyömrői Strand kertmoziban. A hónap első felében az alábbi alkotásokat láthatják a szabadtéri filmeket kedvelők: Végső visszaszámlálás, Nyol­cadik utas: a Halál, Kobra, Feltámad a vadnyugat, A bolygó neve Halál, Rendőr- sztori, Reméljük, lány lesz. A Nílus gyöngye. A hónap utolsó két napján kerül vászonra Jean-Paul Bel- mondóval a főszerepben a Kellemes húsvéti ünnepeket című francia kalandfilm. Májusban a hét minden nap­ján vetítenek — kivéve a szerdai napokat, amikor szün­napot tartanak. (Tavaly ked­denként szüneteltek a vetíté­sek.) A belépőjegyek.— sajnos — valamivel drágábbak lesznek a tavalyinál. A legolcsóbb 28, a legdrágább — a Il-es ki­emelt filmek esetében — 50 forintba kerül ezentúl. —ér az új, fiatal dolgozókat. A megváltozott, elismerésre mél­tó teljesítményt érzékelteti, hogy1 tavaly jogos panasz egyetlenegy sem érkezett mun­kájukra, s két éven keresztül a hírlapterjesztők élmezőnyé­ben szerepelnek. Elismerés illeti a távbeszélő­szolgálatot is. Közismerten ne­héz körülmények között dol­goznak, a központ telített, a forgalom a tíz évvel ezelőtti­hez képest megduplázódott — jelentős erőfeszítés kellett ah­hoz, hogy a minőségi mutató­kat eredményesen legyenek képesek teljesíteni. A monori postáról, s ezen keresztül a Magyar Postáról alkotott vélemény — hang­zott el — az elmúlt év alatt, gyökeresen megváltozott, ezt számos dicsérő levél, szemé­lyes elismerés igazolja. Hallani is jó — tapasztal­ni azonban még inkább ... Jelen volt az ünnepségen Kovács Benő monori tanács­elnök is, gratulált az eredmé­nyekhez, hasonló jó munkát kívánt az elkövetkezendő idők­re — amelyről egyébként Mud- ruczó Kornél, a postás dol­gozók szakszervezerének terü­leti szakszervezeti felelőse szólt részletesebben, elmondva egyebek között azt, hogy a posta, az egyre nehezedő kö­rülmények ellenére is létbiz­tonságot, munkahelyi bizton­ságot teremt, s fejlesztési tö­rekvéseiben igyekszik megho­nosítani a korszerű technikát. Anyagi elismerés Dísztáviratokat olvasott fel kellemes kötelességként Szilá­gyi Jánosné, az ünnepség le­vezető elnöke: Ceglédről, Nagykátáról, Nagykőrösről, Budapestről, Miskolcról ér­keztek üdvözlő sorok — bizo­nyítva a jó kapcsolatokat is, majd kitüntetések, elismeré­sek, pénzjutalmak átadására került sor. > Kiváló Dolgozó kitüntetés­ben részesült Csete Lászlóné gazdászati előadó, Dávid Zol­tán távbeszélő-díjelszámoló, Kepka Sándor egyesített -kéz­besítő, Sárváriné Bicskei Er­zsébet távbeszélő-kezelő, Sze- meréné Chován Judit pénzfel­vevő. Igazgatói elismerést vehetett át Daskó Tiborné hírlapfele­lős, Füri László egyesített kéz­besítő, Laszipné Németh Ju­lianna rovatoló, Pálok István­ná forgalmi előadó és Szűcs Gyuláné kézbesítő-ellenőr. Igazgatói elismerésben és pénzjutalomban részesült Nagy Lajos, a postahivatal vezetője és helyettese. Szilágyi Jánosné. Többen vettek át bélelt borí­tékot, jó munkájuk jutalmául. Az újabb rangért Tizenkilenc éve volt utoljá­ra hasonló ünnepe a monori postásoknak. A következőre minden bizonnyal nem kell ennyit várni. Mint utóbb hal­lottuk, pompás hangulatban telt az est további, szórako­zásra szánt része, most azon- - ban már ismét a munkás hét­köznapoknál tartunk, amelyek az újabb rangot építhetik. Tán nem is csak a rang miatt — hanem közös megelégedésük­re. K. Zs. A munka ünnepén Díjátadás Már hagyományosan a mun­ka ünnepének közvetlen köze­lében kerül sor a közalkal­mazottak szakszervezete mo­nori vonzáskörzeti bizottságá­nak ünnepélyes programjára, arra a díjátadó ünnepségre, amelynek keretében a tanácsi és intézményi munkakollektí­vák tevékenységét értékelve, részükre kitüntető címeket nyújtanak át. Az idén április 29-én, dél­után 13 órakor lesz a díját­adó körzeti ünnepség a Mo­nori Városi Jogú Nagyközsé­gi Közös Tanács emeleti ta­nácskozótermében, ahol dr. Erdélyi Lajos szb-titkár is­merteti a bizalmitestület dön­tését, értékelését a munkakol­lektívák ez évi tevékenységé­ről, majd Kovács Benő ta­nácselnök és Alföldi Mihály szb-elnök átnyújtja a díjakat az arra érdemeseknek. Közlemény A GyÖmrői Nagyközségi Ta­nácstól kaptuk az alábbi köz­leményt: 1988. május 1-jén, vasárnap a szokásos helyen és időben megtartják a piacot. Kézilabda Szép siker idegenben Kézilabda férfi NB II, Kö­zépcsoport: Kunhegyes— Gyömrö 22-23 (11-10), Kun­hegyes, 200 néző. vezette: Rácz L., Sárközi L. (tárgyila­gosan). Gyömrö: Szabó István — Barabás M. (4), Novak I. (1), Németh J. (3), Nagy J. (6), Szabó Imre (3), Szél Sz. (6), csere: Érsek T., Pádár Zs., Horváth L. Fej fej mellett haladt a két csapat, s ha egyszer-egyszer meg is ugrottak 2—3 góllal a hazaiak, Gyömrö mindig tu­dott újítani, s sikerült felzár­kózni, ami természetesen ide­gesítette a kunhegyesieket. Az látszott, hogy az idegek harca dönti el a találkozót, s a tapasztaltság a vendégek mellett szólt, már ami a já­tékosok korát illeti. A másik félidő ott folytató­dott, ahol az első abbamaradt egészen a 17. percig, amikor 17-17 volt az állás. Ekkor öt perc alatt négy góllal elhú­zott a Gyömrö. A vendéglátók hatalmas erő­feszítéseket tettek a hátrány ledolgozásáért, ám előbb No- vák I., majd Nagy J., végül Németh J. borzasztóan fontos gólokkal végleg elrontotta a hatalmas elánnal küzdő hazai­ak kedvét, noha ők is lőttek gólokát. A végén teljes pá­lyán letámadták a Gyömrőt, de a labdát már nem tudták megszerezni. Három nap alatt két na­gyon fontos mérkőzés, három ponttal, kettő idegenből — nem kis teljesítmény! Ezen a szombaton délelőtt 11 órakor az eddig 100 százalékos Du­nakeszi látogat Gyömrőre. Ha formájában tovább javul a Gyömrö, lehet, hogy meglepe­tés születik? Avagy talán nem is lesz meglepetés?! Az aka­rattal nem volt baj eddig sem, s most olykor már játszott is a csapat. Jó kis megyeri der­bi lesz! Reméljük szép, nagy és lelkes közönség előtt. Mint máskor. Jó: Szabó István, Barabás M., Németh J., Nagy J., Szél Sz. Megyei férfi II. osztály: Gyömrö II.—Szentendre 19-25 (9-10), Gyömrö, 100 néző, ve­zette: Hegedűs A., Sébján P. Az elején jól játszottak a megerősített hazaiak, s már 7-2-re vezettek. Ezután azon­ban érthetetlen (és hosszú ideig tartó) rövidzárlat kelet­kezett soraikban, s a jó ké­pességű vendégek fordítani tudtak. Szünet után végig a szent­endreiek irányították a játé­kot, s végeredményben telje­sen megérdemelten győztek ilyen arányban is. Góldobó: Barabás M. (8), Szél Sz. (4), Somogyi G. (4), Matyó L. (2), Veres G. (1). Jó: Barabás M. G. J.—G. L. Lakatcsere a pályán Teniszezőknek A Monori Tömegsport Egye­sület értesíti a teniszszakosz­tály tagjait, hogy az 1988. évi tagdíjakat minden hétfőn és szerdán 8-tól 14 óráig lehet befizetni a monori sportfel­ügyelőségen Vass Tamásnénál. A pályán lakátcsere történt, kérik, hogy mindenki gondos­kodjon a megfelelő kulcsok beszerzéséről.-(ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents