Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-05 / 80. szám
Hazánk felszabadulásának évfordulóján Németh Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi köszöntőt a rádióban és a televízióban, amit az alábbiakban ismertetünk. A mai napon sorsfordító időkre emlékezünk. 1945. április 4-én véget ért a háború magyar földön, és megnyílt az élet újrakezdésének lehetősége. A háborúban rombadőlt országot népi demokratikus úton járva építettük újjá, majd a szocializmus irányába fordultunk. Azóta a nemzet újjászületett. Az eltelt több mint negyven esztendő alatt kibontakoztak a szocializmus társadalmi-történeti viszonyai, azonban a szocialista társadalom kiteljesedése még előttünk áll. Mi magyarok szabadságszerető nép vagyunk. Ezt történelmünk során számtalan alkalommal bizonyítottuk. A nagy forradalmi hullámok idején, először 1848-ban, majd 1919-ben is a haza sorsát mindig a haladáshoz kapcsoltuk, méghozzá forradalmi fellépéssel. 1945-ben a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás összekapcsolásának lehetősé-1 gét a szovjet hadsereg győzelmes előnyomulása teremtette meg, és a magyar nép élt a történelmi lehetőséggel. Ez a nap nem a harsány érzelmeké, .hanem a józan értelemé, az önvizsgálaté. Április 4-ére emlékező tekintetünk végigfut az egész magyar történelmen. Ezeregyszáz éve az ország földje majdnem érintetlen természeti talaj volt. A magyarok erre telepedtek rá, és a XX. századra kultúrtalajt hoztak létre. Ezeregyszáz éve itt szántunk-vetünk és aratunk; itt termelünk és művelődünk — mondotta Németh Miklós, majd arról szólt, hogy ma is ez a legfontosabb feladatunk : Kultúránkat kell fejlesztenünk, közösségeink életét kell tartalmasabbá, erkölcsösebbé tenni, nemzetünk egységét, nyelvünk tisztaságát kell megőrizni. Ezzel kell tekintélyt kivívnunk a világban, ezzel kell megtartanunk szövetségeseinket, s ezzel kell új barátokat szereznünk. Olyan megosztott világban élünk, amely a Szovjetunió békekezdeményezései ellenére újratermeli a konfliktusokat és a feszültségeket. A Szovjetunióval szövetségben küzdünk egy olyan világért, amelyben a nemzetközi szolidaritás erősödik a népe)? között. Csak a népek közötti együttműködés, a megértés és a barátság lehet a béke szilárd alapja. Minden nép közös érdeke, hogy földünk ne váljék közös sírhalommá; a technika eredményei az emberek javára hasznosuljanak; a korrupt diktatúrák romjain demokratikus politikai intézményrendszerek épüljenek fel; a nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi rendszer segítse az elmaradott térségek fejlődését; a világméretű szervezetek váljanak alkalmassá feladataik ellátására. Sajnos a konfliktus és az erőszak jegyében számos ország nem tartja tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait, anyanyelvűk, kultúrájuk és az anyaországgal meglévő kapcsolataik ápolását. A magyar szabadság ünnepén felemeljük szavunkat minden sovinizmus, a másik népet lenéző nacionalizmus, a faji és a vallási megkülönböztetés minden formája ellen. Ebben a harcban össze kell fognunk a szomszédságunkban élő népekkel, s szívós következetességgel kell a bizalmat és a kapcsolatokat építenünk. Nem folytathatunk oktalan elsZigetelődési politikát. Ezért az európai nemzetek közeledésének, kölcsönös megértésének előmozdításában, a közös ház építésén munkálkodunk. Keressük az összefogás lehetőségeit a többi szocialista országgal, ugyanakkor független, szuverén államként kívánunk tartós gazdasági kapcsolatokat kiépíteni a tőkés országokkal is. Április 4-e üzenete ma is egyértelmű és tiszta — mondta a továbbiakban a Központi Bizottság titkára. Elszántságot, erőt, önbizalmat meríthetünk belőle a kibontakozáshoz. Meg kell teremtenünk a gazdasági alapot ahhoz, hogy a méltányosság és az igazságosság szerint biztosítani tudjuk az emberi életkörülményeket. A társadalmi szolidaritás erősítésével segítenünk kell a bajba jutottakon, a széthullott, rendezetlen körülmények között lévő családok gyermekein, a magányos öregeken. 1968-bari a gazdaságirányítási rendszer reformjával egy második reformkor kezdődött el hazánk történetében. A gazdasági reform ma már velünk élő történelem. Reformpolitikánk figyelmet keltett a világban, agrárszövetkezeti, nemzetiségi és egyházpolitikánkért becsülnek bennüKiket. A reformeszmék mellet* ki kell tartanunk a nehéz időkben is. Mozgósítani kell a társadalom alkotó- és cselekvő erejét, s erre alkalmassá kell tenni a politikai intézményrendszert. Az . érdekek egyeztetésével a nemzet belső egységét kell megteremtenünk. Politikánk irányvonala következetes és rugalmas is, a gondolkodás mozgékony, az eszközök a körülményekhez és a célokhoz igazodóak. 1945 örökségének szerves része a népi demokrácia, a nemzetet összefogó, humanista szocializmus. Most a stabilizálás, majd a kibontakozás útján haladva kell új válaszokat és megoldásokat találnunk. Erősítenünk kell a szocialista demokráciát, a meglévő alapokra építkezve _ és kétfron- tos harcot folytatva a konzervatívok és a látszatújítók, valamint a felelőtlen hangulatkeltő demagógia ellen. Olyan reál- politikát folytatunk, amely nem nyugszik bele a tényékbe, de nem kerget illúziókat sem. Április 4-e a Magyar Népköztársaság állami ünnepe. Az évfordulón nemcsak hazánk valamennyi lakóját, felnőtt és ifjú polgárát köszöntöm, hanem az ország határain túl, a szomszédos vagy távolabbi államokban élő magyar embereket Is. Örök hálával emlékezünk a hős szovjet katonákra, akik életüket és vérüket adták a magyar szabadságért. Kegyelettel őrizzük az antifasiszta koalíció harcosainak emlékét is. A bolgár, a jugoszláv, a román katonákét; az amerikai, az angol és a francia elesettekét, akik hazánk szabadságáért is véreztek. Büszkeséggel emlékezünk azokra a magyarokra, akik ellenállóként itthon harcolták a nemzeti függetlenségért, akik önkéntesen csatlakoztak a hazánkat felszabadító csapatokhoz és akik Európa más hadszínterein küzdöttek a fasizmus ellen. Tisztelettel adózunk a harcok, a terror, a népirtás ártatlan polgári áldozatai emlékének, és hozzájuk hasonlóan gyászoljuk azokat a magyar frontkatonákat, akik a magyar nemzet számára oktalan harcban életüket vesztették. Együtt ünnepelve a mai napot, mindnyájan egyet akarunk: békét és boldogulást népünk számára. Ehhez kéri a poiltikai vezetés a társadalom, minden magyar ember támogatását. Ha összefogunk, van esélyünk a sikerre. A magyar társadalom jobb és többre képes, mint amilyennek a felületes szemlélő látja. Tele van rejtett kincsekkel, a történelmünk során bennünket megőrző és lendítő életenergiákkal. Nem virtuskodásra, vakmerő bátorságra, hanem a tiszteletre méltó élet erkölcsi bátorságára van most szüksé- Rünk. , , öncélú Indulatok, felelőtlen acsarkodások nem vezetnek ki nehéz helyzetünkből. Olyan szilárd önbizalom szükséges, amelyet akaraterő, cselekvőkészség, alkotó felelősség és szervezőképesség alapoz meg. Olyan viszonyok között élünk, amikor a társadalom stabilitását leginkább a dinamikus átalakítás biztosíthatja. Ennek programját bocsátotta vitára pártunk Központi Bizottsága és terjeszti május 20-án az országos pártértekezlet elé. E gondolatok jegyében köszöntőm felszabadulásunk ünnepét, kívánok mindnyájuknak erőt és egészséget — mondotta végezetül Németh Miklós. | >1..: l> »1.1,.1 I PEST VttÁG PHOlETÁRJflí, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM Ára: 1,80 í»ri(lt 1988. ÁPRILIS 5., KEDD r Erden ünnepeitek a Pest megyeiek Hazánk felszabadulásának évfordulóján Hétfőn országszerte folytatódtak az ünnepségek hazánk felszabadulásának évfordulóján. Ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mellett felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a Gcl- lért-hcgyi felszabadulási emlékműnél. Ünnepséget tartottak az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren is, ahol ugyancsak ünnepélyesen, katonai tisztelgéssel vonták fel az állami zászlót. Délben zenés őrségváltás volt az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren az állami zászlónál. Ezzel egy időben a citadellánál elhelyezett 12 löveg 16 díszsor- tüzet adott le. Hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hétfőn koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten, a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél és a magyar hősök emlékművénél a Hősök terén. A Szabadság téren, a zászlókkal övezett emlékművel szemben felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. A díszszázad parancsnoka jelentést tett a helyszínre érkező Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének és Kárpáti Ferenc vezérezredesnek, honvédelmi miniszternek. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után elhelyezték a koszorúkat a szabadságunkért vérüket áldozó szovjet hősök emlékművére a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében Németh Károly és Grósz Károly miniszterelnök; a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága képviseletében Kádár János főtitkár és Lázár György főtitkárhelyettes. A társadalmi és tömegszervezetek koszorúját Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Is- pánovits Márton, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták .Szövetségének főtitkára és Apró Antal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke helyezte Viktor Kulikov Budapesten Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai, egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka hétfőn hazánkba érkezett. Hazánkba látogat Branko Mikulics Grósz Károlynak a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Branko Mikulics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke a közeli napokban hivatalos, baráti látogatást tesz Magyarországon, Budapesten a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél a Magyar Szocialista Munkáspárt KB képviseletében Kádár János főtitkár és Lázár György főtitkárhelyettes koszorúz el az emlékművön. A magyar fegyveres erők és testületek nevében Kárpáti Ferenc vezérezredes, Horváth István belügyminiszter és Borbély Sándor, a Munkásőrség országos paracsnoka koszorúzott. A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége képviseletében Borisz Sztukalin nagykövet, Vladen Puntusz követtanácsos, Igor Mihejev követtanácsos és Arkagyij Danyilko ezredes, a katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. Hazánk párt-, állami és társadalmi szerveinek és szervezeteinek, valamint a fegyveres erőknek és testületeknek a képviselői ugyancsak megkoszorúzták a Hősök terén a magyar hősök emlékművét. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából, eredményes szakmai és közéleti tevékenységük elismeréséül kitüntetéseket adományozott az állami és a társadalmi élet különböző területén dolgozóknak, valamint a fegyveres testületek tagjainak. A kitüntetettek egy csoportjának Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn délben a Parlament kupola- csarnokában nyújtotta át az érdemrendeket. Áz ünnepségen megjelent Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Németh Károly az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében köszöntötte a jelenlévőket. A kitüntetések át- nyújtását követően az Elnöki Tanács fogadást adott a kitüntetettek és a vendégek tiszteletére. Április 4-e alkalmából a minisztériumoknál, az országos főhatóságoknál, a társadalmi és tömegszervezeteknél is megemlékeztek az évfordulóról, kitüntetéseket adtak át a munkában élen járó dolgozóknak. Változzunk és változtassunk! Zsúfolásig megtelt április 2-án 10 órára az érdi városi művelődési központ nagyterme, a megyei felszabadulási ünnepség színhelye. A nézőtéren a város és a vonzáskörzete lakosságának, dolgozóinak képviselői mellett helyet foglaltak a Pest megyei párt- bizottság és tanács tisztségviselői és a testületek tagjai — közöttük Krasznai Lajos, a megyei párbizottság első titkára és Balogh László, a megyei tanács elnöke —, a me-* gyei tömegszervezetek, intézmények vezetői, a városi és városi jogú pártbizottsági első titkárai, a területi tanácselnök. A magyar és a szovjet himnusz közös eléneklését követően Keres Emil előadóművész mondta el Váci Mihály Kelet felől című versét. Ez után Méray Tibor Érd város pártbizottságának első titkára köszöntötte a megjelenteket, bevezetőjében külön is kifejezve örömét, hogy együtt ünnepelnek velünk az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői is. A nagygyűlésen Kovács Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-he- lyettese mondott ünnepi beszédet. Az emlékezés szavaival kezdte azokról, akik katonai értelemben felszabadították hazánkat, s egyúttal arról a magyar népről, amely élve a megváltozott katonai helyzettel, társadalmi és politikai értelemben felszabadította önmagát. Kiemelte: századokon át — legutóbb 1919-ben — a magyar szabadság küzdelmeket és társadalmi forradalmakat külföldi intervenció verte le, gyilkolva harcosait, fosztogatva. javait és kedvére igazítva határait. Negyvenhárom éve azonban a benyomuló szövetséges haderők éppen a szabadságot hozták, és a társadalmi forradalom lehetőségét. Korábbi történelmünk során külföldi segítőtársaink, szövetségeseik — kiszorítva ellenfeleinket — sokszor új urakként jöttek és hamarosan a régiek helyébe ülve igyekeztek megtörni akartunkat, elvenni kedvünket szabadságtól, nemzeti önbecsüléstől, emberi méltóságtól. 1945-ben viszont barátot, igaz szövetségest nyertünk és nem gyámot kaptunk — hangsúlyozta a szónok. A múltat és a jelent összekötve Kovács Jenő kiemelte: Éppen az elmúlt 43 év ad biztos kiinduló alapot ahhoz, hogy közelebb jusson közösségünk szocialista céljainkhoz. (Folytatás a 3. oldalon.) Hagyományok és idegenforgalom Húsvéti tavaszköszöntés A benzinkutak előtt autókaravánok sorakoztak, az utcákon ünneplőbe öltözött embereket láttunk, s gyakran virágot is a férfiemberek gomblyukában. Húsvét a tavaszköszöntés ünnepe, cs e hétfői naphoz elválaszthatatlanul hozzátartoznak a hagyományok. A lakások nyitott ablakán a füstölt sonka illata száll "ínycsiklandóan, a lányok süteménnyel, itallal fogadják a locsolókat, és persze az alkalomhoz illő hímcs tojásokkal. (Riportunk a 2. oldalon.) Megöl írni népünk egységét
