Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-26 / 98. szám

A PEST MEGYE* HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA-T- ---------— ------........................................................- ... ­X XXII. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM 1988. ÁPRILIS 26., KEDD Van, akiért soha senki nem jön Elégtétel a meghökkentő javulás — A speciális szakközépis­kolai tagozat létrehozása előtt milyen továbbtanulásra volt lehetősége az önök végzős diák­jainak? — kérdezem Csok- nyay Zoltánt, a ceglédi általá­nos iskola speciális szakisko­la és diákotthon igazgatóját. — A korábbi években is vol­tak a megyében lehetőségek a továbbtanulásra — igaz elég szűkre szabottan —. Csepelen a továbbképző iskolában, ahol a nálunk is tanított hagyomá­nyos tárgyak kibővített anya­gát sajátíthatták el. Mivel a tanulók végzettsége csak 6 osz­tálynak felelt meg, a tovább­képző mellett el kellett végez­niük a dolgozók általános is­koláját. A pedagógiai szakemberek azt rótták fel hibájául ennek az oktatási formának, hogy nem készítette fel a gyermeke­ket az életre, s nem volt szink­ronban a rehabilitációs elkép­zelésekkel. Aztán az új oktatá­si törvény életre keltette a spe­ciális szakiskolát, ahol a tár­sadalmi , ismeretek és a gya­korlati tárgyak kaptak első­sorban hangsúlyt, a matemati­ka és a nyelvi ismeret meg­maradt. — Mit hozott az indulás éve? Mennyire bizonyultak segítő partnernek a cégek? — Végül is 1986 szeptembe­rében minisztériumi engedély­ivel indítottuk el a speciális szakiskolát — kísérleti céllal — a szülők örömére. Az irányí­tó, az Országos Pedagógiai In­tézet négy szakmát dolgozott ki: kórházi segédápoló, gépla­katos, könnyűszerkezeti laka­tos és szobafestő. Amikor el­kezdtük a szervezést, nagyon nehezen találtunk partnereket. Talán azért, mert létezett né­mi előítélet, s egy kis félelem a kétes sikertől. És akadt olyan cég, amely bizonyos anyagi konzekvenciák miatt zárkózott el a kezdeményezéstől. Kiíincselés után — Szerencsére a kórház és a városgazdálkodási vállalat igent mondott — előbbi a se­gédápoló, utóbbi a festőszak­ma patrónusaként. A Pemű ceglédi cipőgyára a cipőfelső­rész-készítés képzésére vállal­kozott. A leeendő géplakato­soknak rengeteg kilincselés után sem tudtunk céget ta­lálni. Ezért is fogadtuk szíve­sen a sütőipari vállalat aján­latát — így aki akar pékipari szakmunkás lehet. Az 1987/88- as tanév a kőműves- vagy asztalosszakmával bővíti a le­hetőségeket. Hetente 18 óra jut a szakmai gyakorlatra, 4 a szakmai elméletre és 10 óra a közismereti tárgyakra és a testnevelésre. — Az előbbi kettő az üze­mek által kijelölt szakokta­tókra, az utóbbi a gyógypeda­gógusokra vár. Örvendetes, hogy a hat foglalkozás közül négyet a gyógypedagógusaink és a szakoktatók munkaközös­sége dolgozta ki. Ugyanazokat a fogásokat, fortélyokat -kell a gyakorlatban megtanulni a diákoknak — akik szak- vagy betanított munkások lesznek —, mint akik a szakmunkás- képzőben végeznek. Az ottani szakelméleti és gyakorlati tan­anyag lett adaptálva bizonyos finomítással. — Volt-e, aki kimaradt? — Mindössze ketten hagyták abba. Az egyik családi körül­ményei, a másik összeférhe­tetlen magatartása miatt. Pe­dig komplex orvosi és pszi­chológiai vizsgálaton mindenki átesik. — Hogyan fogadják a mun­kahelyeken a tanulókat? — Általában ritkábban van velük szemben előítélet. Ebben fontos szerepe van annak, ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) hogy a szakoktatók és a válla­latok vezetői a kollektívát megértőbbé, türelmesebbé for­málják. Ezért kevesebb atroci­tás érj őket. — Vajon érezhetően oldó­dott-e a családokban a to­vábbtanulás miatti feszültség? — Évente tizennégyen, ti-' zen-hátán, tizennyolcán végez­nek. intézményünkben. Mindig cs-alc 3—4 gyereknek adatott meg a továbbtanulás. Hiába volt esetleg valaki jobb ké­pességű, esetleg a szülő nem engedte, vagy akit igen, az meg éppenséggel megszökött, mert nem bírta a munkásszál­lást, s az ottani légkört. Az, hogy most több szakma közül lehet választani, rengeteget je­lent a szülők számára. Első­sorban megnyugvást. — Mindenki elhelyezkedhet majd? — Az eddigi jelzéseik sze­rint a ceglédiek igen. A város­gazdálkodási, valamint a sütő­ipari vállalat a képesítést szer­zett fiatalokat tudja foglalkoz­tatni. Azok, akik a községek­ben élnek és visszatérnek a szülőfalujukba, lehet, hogy nem találnak mindannyian munkát. — Azt hallottam. hogy gyógypedagógiai óvodai cso­port is létezik önöknél. Megnyugvás — Igen. Az 1986—87-es tan­évben megszerveztük a közép­súlyosán értelmi sérült általá­nos iskola előtti óvodai. fog­lalkoztatást. |Két óvónő, egy gyermekfelügyelő és két dajka foglalkozik ezekkel az ember­kékkel, akiknek különös bá­násmódra van szükségük. Hi­szen náluk mindent elölről kell kezdeni: a higiénés, a be­szédre és mozgásra nevelést. Az áthelyező szakértő bizott­ságok gyógypedagógiai és pszi­chológiai vizsgálata előzi meg a kicsinyek beutalását, akik egész Pest megyéből érkeznek hozzánk. — Miként élik meg a szü­lők azt, hogy a gyermekük kollégiumban van? Jól érzik magukat — Legtöbben nehezen vise­lik ezt a távoliét-et. A gyer­mekeket úgy tűnik kisebb lel­ki megrázkódtatás éri. Mert az emlékképeik elmosódtak. S a kellemes, játékos közösségben, ahol szeretettel foglalkoznak velük, jól érzik magukat. Min­den hét végén haza lehet vin­ni őket. Vannak állami gondo­zottak is, akikért soha nem jön senki. A szülőkkel igyekszünk megértetni, hogy ilyen ideá­lis körülmények egyetlen csa­ládi otthonban sincsenek a fejlődésre. S lehetne szebb elégtétel annál, ha egy-egy meghökkentő javulás minket igazol. Sajnos, a jövőben alig­ha lesz remény arra, hogy a jelenlegi 14 gyermeknél töb­bet fogadjunk intézményünk­ben. Fehér Ferenc Adományozás A Ceglédi Hírlap hasábjain már szóvá tettük, mennyire hasznos lenne Dél-Pest megye növényvilágát herbáriumi la­pokon is megörökíteni, meg­őrizni. Ma ez még csak alkal­mi passziónak látszhat, de 50— 60 év múltán tudománytörté­neti érték. így merült fel annak a gon­dolata, hogy a kutatóintézet egyik megszűnt, felszámolt faj­tagyűjteményének herbáfiumi anyaga megfelelő helyre ke­rüljön. A nagyszámú fajta bo­tanikai meghatározása után a közel 300 lapos gyűjtemény véglegesen a Természettudo­mányi Múzeum növénytárába került. Az anyag virágos, haj­tásos és termőnyársas rügy- gyűjteményből tevődik össze, a nyilvántartásba vétel számí­tógépes adattárolással történik. C. H. Pótolni a hiányokat Időszerű szőlőskerti tennivalók A reggeli erős lehűlések változatosan érintették a ker­teket. Ahogy korábban is volt már róla szó, a tápanyaggal jól ellátott, sötét színű, laza ta­lajokon jóval kisebb volt a kár, mint a tömörödött, so­vány, szegény földeken. A ko­rai őszibarackokat érte kisebb fagykár, esetleg a szintén túl korán virágzó kajszit szüre­telte le a váratlan hideg. Az elfagyott őszibarack mű­velését nem szabad feladni, mert a levéltetvek, a barack­moly, a keleti gyümölcsmoly, a tafrinás levéldeformálódás és a lisztharmat megkérdőjelezheti még a jövő -évi termést is. A metszést is célszerű korrigál­ni : a szálvesszőket csapnak kell visszavágni, mert a ter­més nélküli fa energiáit a haj- tásnevelésben éli ki, és az így kialakuló seprűkből termő-, részt válogatni nem lesz egy­szerű feladat a' következő ta­vaszi metszéskor sem.' Időszerű a szőlő metszése-és pótlása. A pótlásra homokon nem praktikus az oltvány hasz­nálata, mert a vadalanyok víz­szívó képessége jóval kisebb, mint a nemeseké. A filoxéra terjedéséről számolnak be a szakirodalmak, a laza homo­kon azonban továbbra sem okozhat veszélyt. A homok akkor immunis a kártevőkkel szemben, ha a nedves homok az összepréselés után is szét­esik, nem marad egyben a markunkban. (A homok attól, hogy laza, még lehet humusz­ban és tápanyagban gazdag, a „jó homok” 0,2—0,3 százalékos humusztartalomnál kezdődik, az ilyen homokon lehet vegy­szeresen gyomirtózni.) A pótláshoz még ki nem fa­kadt tavalyi vesszőket is fel­használhatunk, az idén jól te­lelt a szőlők nagy része, jók a vesszők végig. A saját anyag is elültethető, ha egészséges, ha a hossza 40—50 cm meg­van és a legfelső rügy ép. Ül­tethetünk iskolázott, gyökeres vesszőt is, ennek eredési esé­lyei gyakorlatilag nem na­gyobbak a sima vesszőénél. Kötött talajon vagy nem im­munis homokon csak oltványt szabad ültetni, itt ugyanis a fi­■Sporthírek! Egyetlen gól - két pont Idejét sem tudni annak, mi­kor ragadtatta magát vastaps­ra a ceglédi kézilabdacsapat szurkológárdája. De hogy múlt szombaton, a bajnoki találko­zó végeztével ezt tette, abban nem csupán az eredmény ját­szott szerepet. Ceglédi Közgép—Szolnoki Olajbányász 22-21 (9-9) Közgép: Fejes, Etédi (2), Dér (9), Pásztor (3),. Nagy (6), Tóth, Szalisznyó. Túróczi, Tün­dik (1), Dávid (1), Zápor. Szak­vezető: Hörömpő József. A maródi gólgyártó élmun­kások, Túlik és Tiba. ráadá­sul lmregi edző hiánya, össze­olvadva néhány tavalyi emlék­képpel — baljós jeleket raj­zolt a mérkőzés .elé. Az őszi szezonban nálunk vendégeske­dő szolnokiak kétséget nem hagytak afelől, hogy csapátúk minden szempontból érettebb: magabiztos és rendkívül ener­gikus játékkal kényszerítették térdre a Közgépet. Ügy tűnt, a föltörekvő Olajbányásszal szemben nem sok keresnivaló­ja lesz a helybélieknek. Talán a tavaszi fáradtság volt az oka. talán az, hogy az átlövőit nélkülöző Közgép fel­nőtt a feladathoz, mindeneset­re híre-hamva sem mutatko­zott az ősszel még taroló Szol­noknak. Köziegényi napiék A gazda lányába beleszerettem Tizennégyben a földekről, műhelyekből, egyéb békés mesterségekből a fegyver alá állított emberek életük Végéig mondják-mondogatják harcté­ri kalandjaikat, mélyeket nem kerestek, s amelyeket, rájuk kényszerített a hatalom. Ha összejöttek kocsmákban, disz­nótorokban és lakodalmakon, körökben és pincézéseken, el­sőnek a napi híreket beszél­ték meg, hol miféle nevezetes eseményt történt a nagyvilág­ban. Ha kifogytak a szenzá­ciókból, nem sok bort kellett inni, máris rákanyarodtak a háborúra, a lövészárkok és szuronyrohamok véres csatái­ra, az éhezésekre. A visszaemlékezések sze­mélyre szólók;, ha meghalt az öreg hadfi, a front és hadifog­ság emléke sírba szállt vele, sem fiú, sem unoka ezekkel a kalandokkal nem élhetett. így múltak ki a régi katonák a világból viselt dolgaikkal együtt, legfeljebb ha egy-egy újságíró föl nem- jegyezte a szívesen fölidézett régi harcok és hadifogságok történeteit. Különösen becsesek a közlegé­ny! naplók, amelyek közül né­hány megjelent már eddig nyomtatásban. Évtizedekre, évszázadokra is érdekesek maradnak. A közlegény mást látott a hadjáratokon, mint a tollforgató tisztek, és megint mást mint a történetkutatók a levéltárak okleveleiből, a sta­tisztikákból és badijelentések- ből. A bakaírások a helyszínen készültek géppuskaropogásban és ágyútűzben. A világháborút járt katonák egyre fogyó hadastyánjai ma már kilencvenesztendősek, vélük még beszélgethetünk a hkdba szólító Ferenc Jóska apostoli öreg királyról, a Mannlicherekről, a Schwaz- Lose géppuskákról és a har­minc és feles mozsárágyúkról: A szögesdrótakadályokról, muszkák tömegeiről, akik a húsvéti ünnepeken nem lőttek, hanem kijöttek a födözékeik- ből kezet fogni, italt, cigaret­tát adni a mi katonáinknak. Számos interjúban jegyez­tem föl érdekeset, megrendí- tőt, olyan történetet, amit meg kell őrizni, amíg csak lehet. Álljon hát itt néhai Bíró Ist­ván visszaemlékezése a most folyó jubileumi esztendőben, a szabadságharc száznegyvene­dik fordulóján! „Fogságban voltam a tizen- négyes háborúban, ott beszél­tem egy negyvennyolcas hon­véddal. A négy esztendő alatt sok vidéket bejártam Orosz­országban. Elvittek a Káma folyó mellé Peremciguberná- ba, vittek az Urálnak, láger­ben voltam Omszkban, Tomszk- ban, Tobolszkban, Penzában. Penza de szép város! Ismét táborban Vjatkában, onnan Permbe munkára. Nagy tél volt* hócsizmát adtak és téli sapkát. Elhajtottak bennünket Csormuz városába. Ott rézön­tő kiskanalakat csináltam rö­vid orosz kaszából egy nagy gyártelepen. Csormuzban történt 1917- ben. Szabadon jártunk a gyár­ba, nem hajtottak. Egyszer, ahogy megyünk haza Rudival, a legjobb cimborámmal, előt­tünk járt egy szakállas öreg­ember. Beszélgetve haladtunk el mellette, halijuk ám, hogy utánunk szól: — Magyarok vagytok, fiaim? — Meglepőd­tünk nagyon. Megálltunk. — Hogy kerültetek ide, hol este­tek fogságba, hová valók vagy­tok? Mondom, hogy ceglédi va­gyok, Rudi mondja, hogy nagybecskereki. De már a szí­vünk elszorult az indulattól. — Fiaim — mert az öreg így szólított mindig —, a lá­nyomat Csormuzban adtam férihöz. A negyedik házban lakik a vejem, estére gyertek el. Most ne lásson senki se. A nevire nem emlékszem. Bihar megyei volt, ahogy el- fogfák ezernyolcszáznegyven- kilencben az oroszok, kocsival együtt kivitték Oroszország­ba. Mert hajtóhonvéd volt. Elhajtották Archangélszkba, kiadták egy paraszthoz. — Megtanultam oroszul, a gazda lányába beleszerettem, ő is. El­vettem, azóta itt vagyok. Az öreg' adott egy-egy ezüst rubelt mindkettőnknek. — Hát fiaim, segítsen az Isten benneteket. Én már nem megyek haza. Áldjon Isten benneteket.”. Hídvégi Lajos A lelátón ülő laikus szemlé­lő az első fölvonás során jó­részt ugyanazokat a vonáso­kat fedezhette föl mindkét csa­pat játékában. Meglehetősen szívós védekezéssel, átütőerő nélküli, lassú műveletekből szőtt támadásokkal, csöndben őrölte egymást a két vetély- társ. Átlövésre igen ritkán adódott helyzet, s nagynéha akadt vállalkozó, még zicce­rekben sem bővelkedett ez a fertály. Kínnal-ikeservvel szü­lettek a gólok. Nem sokat változott a mér­kőzés képe szünet után. Az irányító nélkül játszó, önma­gát ismételgető Közgép to­vábbra sem volt képes áttör­ni az ellenfél sorfalát. Vi­szont kimaradt ziccerek, bosz- szanitó átadási hibák és kiál­lítások sejtették, hogy az ed­dig komótosan csordogáló ta­lálkozó hamarosan ziláltabb tempót vesz föl. Úgy is lett. Az utolsó tíz percben fölbomlottak az ad­digi hadrendek, felizzott a le­vegő, adok-kapoik alapon kö­vették egymást a gólok, meg­nyugtató előnyre egyik fél sem tudott .szert tenni. Már csupán 15 másodperc volt hátra a mérkőzés lefújá­sáig, amikor 21-21-es állás­nál egy gyors bejátszásból Etédi az ellenfél kapujába ta­lált. V. S. loxéra könnyen elterjedhet. Érdekes, hogy a vadalanyra oltott szőlő gyökerén ott van a filoxéra, de kárt nem okoz. A levéllakó alak ritkán jön elő, ez ellen viszont addig kell védekezni, amíg a gubacsok ki nem alakultak. A kész lyukba beállítjuk a vesszőt, úgy, hogy a rügyek felfelé nézzenek (ha gyökeres a vessző, ez nem lehet problé­ma), és a legfelső rügy a talaj­felszínnel egy magasságban, vagy valamivel felette legyen. Ezután az ültetővasat ismét belenyomjuk a földbe, de ez­úttal az előző lyuktól 8-10 cm- re, és először magunk felé húz­va az alját, tömörítjük, majd magunktól eltolva a tetejét. A gyökeres vesszőt valami­vel mélyebbre ültessük, mert a tömörítés után egy pár cen- timéternyát felhúzzuk a vesz- szőt, hogy a gyökerek lega­lább vízszintesen álljanak az ültetőgödörben. Egyébként gyö­keres vesszőt célszerű ásóval ültetni, hogy a gyökereket mi­nél kevésbé kelljen visszavág­ni. Az erősen visszavágott gyö­kér olyan, mintha nem is len­ne. A harmatgyökeresedés el­kerülése végett célszerű a vesz- szőket az alsó és felső 10 cm kivételével két-három sorosan alufóliával betekerni. A tavaszi ültetést mindig be­öntözzük. A beöntözés jelen­tősége elsősorban az, hogy a talaj alsó rétegeit átáztatjuk, Illetve a gyökeres vesszők ese­tében a talajszemcséket a gyö­kerekhez, a hajszálgyökerek­hez mossuk. Az ásós ültetés­kor az ültetőgödör aljára szer­ves trágyát forgatunk, de úgy, hogy a gyökér, illetve a vesz- sző a trágyával közvetlenül ne érintkezzen. A beöntözés után, ha a víz leszivárgott, a tőkéket felcsir- kézzük: kupacokba felhúzzuk a földet a vesszők fölé úgy. hogy az legalább 10 cm magasan ta­karja azt. A csirkét akkor sza­bad csak lebontani, amikor a szőlő hajtása már legalább 10 cm hosszan kibújt a talajból, ha korábban kíváncsiskodunk, könnyen letörhetjük a faka­dási, amivel nagy kárt okoz­hatunk. F. G. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk hálás köszönetét mind­azoknak a kedves rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, barátoknak, volt munkatársaknak, akik drága jó édesanyánk, nagy­mamánk özv. TELEK SANDÖRNÉ szül. Reznák Anna temetésén megjelentek, bánatunkat enyhíte­ni igyekeztek, őt utolsó útjára el­kísérték, sírjára koszorút, virá­got helyeztek. Külön köszönetét mondunk a CÄT vezetőségének, a Szolgáltató üzem dolgozóinak, a PENOMAH Szállítási brigádjának, a Duna ÉVKV szállítási és nehéz­áru telepe, a PVCSV és a Hordó­gyár dolgozóinak a küldött koszo­rúkért és a temetésen való meg­jelenésükért. A gyászoló család. Eladó gázfűtéses, ut­cai. szoba, konyha, spájzos házrész Ceg­léd, Bercsényi u. 31. szám aláítf. Érdeklőd­ni lehet; Teleki u. 8. fsat. 1. _____ E ladó Cegléd, Alszegi út 51. szám alatt há­rom szoba, összkom­fortos. telefonos, gáz­fűtéses, kertes csalá­di ház. azonnal. beköl­tözhetően. Érdeklődni: Alszegi út 86. szám alatt.________, E ladó 2 db, 284 négy­szögöles. beépíthető telek. Értekezni léhet: Cegléd, Téglagyár dű- lö 25. Szenczi.. Cegléd, Fűtőhöz utca 34/A • alatti ház sürgő­sen és olcsón eladó. Két db vemhes tehén és nagyobb mennyisé­gű széna eladó. Ba­logh Ambrüsné, Nyársapát, Csücsök dőlő 6. szám. _____ B udai úton 338 négy­szögöl szőlő, termő gyümölcsfákkal eladó. Érdeklődni: Cegléd, Alszegi út 16. Eladó Cegléd. Nádor u. .ö. sz. ház (3 szoba, konyha, fürdőszoba, plusz különálló üzlet­helyiség) nagy kerttel, szőlővel. Eladó a Budai úton 340 négyszögöl hobbi- terület alápincézett, lakható épülettel. Ér­deklődni délután 4 órától: Cegléd, Molnár u. 3. Gáláknál. Eladó a várostól 1 km-re, jó állapotban levő, 800 négyszögöl szőlő, gyümölcsfák­kal, szoba, konyhás épülettel. Érdeklődni lehet Cegléd, XI. kér.. Örkényi út 477. szám. Ugyanitt nyárfarönk is eladó. Eladó Bercsényi u. 51. sz. ház. lakótelepi cse­re is érdekel. _______ S ürgősen eladó csalá­di ház 800 négyszög­öl szőlővel, mellék- épülettel. víz, villany van. Érdeklődni lehet: Abony, Belső-erdő d. 22. SZ. 2740.__________ E ladó 3 és fél szobás, komfortos, kertes csa­ládi ház, melléképüle­tekkel, ipari árammal. Cegléd, Külső Kátai út 44^ szám. Redőnyök, reluxák minden típusú ablak­ra, köztileteknek is. Petrovics Károly, Al- bertirsa. Temető u. 20., vagy Cegléd. Szö­vetség u. 1. II. em. 50. ajtó. - _ _ F elveszünk mélyfúró szakmunkásokat, mélyfúrási gépkeze­lőket (motorszerelő­ket. mezőgazdasági­gép-szerelőket). kez­dőket is, valamint kútfúrási betanított munkásokat változó munkahelyre. Je­lentkezni lehet: VI- KUV Ceglédi ÜV., munkaügy . Cegléd. Rákóczi u. 72. 2700. Kertes családi ház eladó Cegléd, Zöldfa u. 10/A. Két szoba összkom­fortos. OTP-örökla- kás eladó vagy kertes házra cserélhető Ceg­léden. Érdeklődni, Cegléd. Beloiannisz u. 15, V. em. 25. Jó állapotban lévő Cross fiúkerékpár el­adó. Sági, Cegléd, Kossuth F. u. 45. III. 10. 17 óra után. Vagy napközben 11-674 te­lefonon. Bútorozott szoba ki­adó. Cegléd, Déli út 89. szám. Pesti úton 300 négy­szögöl hobbi eladó. Érdeklődni: Cegléd, Folyó u. 2., szombat, vasárnap.____________ K özponti fütéses kom­fortos családi ház el­adó. Cím: Cegléd VI. kér. Folyó u. 22. sz. Eladó 2 és fél szobás, erkélyes, központi fütéses öröklakás, készpénz + OTP-át- vállalással. Cegléd, Beloiannisz u. 29. III. 10^ szám. 55 nm-es OTP-örök- lakás eladó kp. -f OTP-átvállalással. Ér­deklődni lehet 12.SO- lá.30, este 18 óra után. Cegléd. Beloi- annisz u. 19. IV„ 13. Eladó 3 szoba össz­komfortos, gázos csa­ládi ház. Cegléd, Sas u. 19, ________________ M onori dűlőben 1100 négyszögöl szőlő, gyümölcsös (2 rész­ben is) zártkert, lak­ható épülettel, víz. ipari áram van, el­adó. Érdeklődni le­het 18 óra után. Cég­ié^_Sugár_jo;53:__sz. Eladó 2 szobás, be­költözhető ház, 900 négyszögöl terület­tel (gyümölcsös, akácerdővel). ga­rázzsal. Érdeklődni lehet, csak vasárnap. Mikebuda 55. sz. Da- rányi. ­SB 51-es Simson se­gédmotor-kerékpár eladó. Cegléd, Felsze­gi út 13. sz._________ M ély, panorámás ba­bakocsi, olcsón eladó. Cegléd, Tömörkény István u. 22. szám. Táp-terménvbolt meg­nyílt, minden tétel­ben kiszolgálunk. Cegléd, Petőfi út 23. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents