Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-26 / 98. szám

ELŐRE AZ 1988. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT! (AZ MSZMP KB MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAIBÓL) Kényszerít az ébrenlétre Kádár János tévéinterjúja Kádár János, a Magyar szo­Még rémálomnak is rossz Ki fedezze a veszteséget? Nem töltheti alvással az éjszakát az éjjeliőr, akinek a mun­kahelyén a Sasad Termelőszövetkezet műszerüzeme által ké­szített elmés szerkezet működik. A készülék használata bizto­sítja, hogy az őr előírás szerint lássa el feladatát, hiszen a telep több pontján elhelyezett jelzőkön bizonyos időközön­ként kapcsolnia kell. Felvételünkön: Ströcker Endre műsze­rész szerelés közben. (Erdősi Ágnes felvétele) cialista Munkáspárt főtitkára hétfőn fogadta John Mc­Laughlin neves amerikai te­levíziós személyiséget és in­terjút adott a részére. Der Spiegel Grósz Károly nyilatkozata A Der Spiegel című nyu- gatnémet hetilap legújabb szá­mában interjút közölt Grósz Károllyal. A Minisztertanács elnöke a, magyarországi reformfolya­matról, a magyar és a szovjet reformok kapcsolatáról, Ma­gyarország gazdasági nehézsé­geiről, a magyar ipar szerke­zeti átalakításának problé­máiról, az ezzel járó társadal­mi feszültségekről, illetve a tervezett politikai reformok­ról nyilatkozott a tekintélyes politikai magazinnak. A lap az interjúhoz kapcsolódóan rö­viden ismertette Grósz Károly életrajzát, eddigi politikai pá­lyafutását. Környezetünk érdekében, milliók kedvére (I. rész) Erdőkben őrzött természet A Pilisi Állami Parkerdő- gazdaság nemcsak nevében tér el a többi hazai erdőgaz­daságtól. Minden ágazatuk rendelkezik valamilyen spe­cialitással. Bár a hozzájuk tartásé ; 33 ezer hektárnyi er­dőnek csak egyh^rmada szol­gál gazdasági célokat, mégis a fakitermelés az egész terü­letet érinti. S miközben éven­te mintegy nyolcmillió, olykor cseppet sem fegyelmezett tu­rista, pihenni vágyó fordul meg tájvédelmi körzeteink­ben, az itt folyó természetvé­delmi munka átlagon felüli. A nemzetközi elismerést fém­jelzi, hogy a pilisi tájvédelmi körzet immár évek óta bio­szféra-rezervátumként szere­pel az UNESCO-nál. Milliókat költenek itt műemlékvédelem­re, diáktáborokra, sífelvonók­ra, ám ugyanígy hét számje­gyű az a kiadás, melynek ré­vén illegális szeméttelepeket számolnak fel, kommunális hulladékoktól szabadítják meg erdeiket. A fejlődésről, fel­adatokról dr. Anda István fő­igazgató-helyettessel, Dobó István közjóléti csoportvezető­vel, valamint Schandl Lajos főelőadóval és Szommer Jó­zsef osztályvezető-helyettessel beszélgettünk. Esztétika és kerítés A parkerdőgazdaság a vál­lalati szabályozókat, ered­ményérdekeltséget tekintve semmiben sem különbözik a többi erdőgazdaságtól. Abban azonban igen, hogy a körül­belül 22 ezer hektárnyi kü­lönleges rendeltetésű erdőben á kikapcsolódást, pihenést, tú­rázást szolgáló jóléti szerep növelése az elsődleges cél. Így azután miközben máshol 80— 90 éves korban vágásérettnek minősül a tölgy, a pilisi és budai hegyekben jócskán túl­élhetik a száz évet, s a többi fafajta is később találkozik a motoros Stihl fűrészekkel. A tarvágás utáni kopasz domb­oldalak sem jellemzők, eszté­tikai okokból megbontva, lép­csőzetesen, a domborzathoz igazodva vágják ki az erdő­ket, ahol lehet, természetes erdőfelújítást alkalmaznak. A természetesség elvét kö­vetve minimálisra csökkentet­ték a vegyi anyagok alkal­mazását, legfeljebb a turisták által gyakrabban járt réteket műtrágyázzák, hogy, a gyep jobban bírja a taposást. Még a csemetékre kent vadriasztót is csak elvétve használják, inkább a költségesebb, ám környezetkímélő védőkeríté­sek hosszát növelik. Idén — csak úgy, mint tavaly — há­rommillió forintot költenek erre, ami körülbelül hétezer méter új kerítésre elegendő. Ezekre egyre égetőbb szükség lesz, hiszen tavaly is 170 hektárnyi, erdőt károsított a vad. Ebből 23 hektáron a vaddisznók gyakorlatilag ki­túrták a csemetéket, vagyis e területeket ismét be kellett telepíteni. Önellátók lesznek Ez pedig tetemes költség. Tavaly még 95, idén az erdő­sítésekhez szükséges csemeték 85 százalékát idegen gazdasá­goktól vásárolják, ami a mintegy 3 millió darabos éves szükségletet tekintve cseppet sem elhanyagolható tényező. így érthető, hogy nem sajnálják azt a közel 15 millió forintot, amibe a jövő­re elkészülő Hábodi csemete­kert kerül. Termelésbe állí­tásával még ebben a terv­időszakban tölgy-, fenyő-, cser- és bükkcsemetékből ön­ellátó lesz a parkerdőgazda­ság. Döntően itt termelik majd meg azt a facsemete-meny- nyiséget is, amelyből az év­tized végén kezdődő nagysza­bású erdőtelepítési program megvalósulhat. Ennek része a főváros körüli zöldgyűrü, amit a pesti oldalon kellene folytatni, ha majd megfelelő területeket kapnak. Jelenleg közel száz hektárnyi mező- gazdasági termelésre nem al­kalmas terület van kijelölve erdőtelepítésre, mintegy fele Csobánka község határában. Közben azonban a fejleszté­seket lehetővé tevő nyereség­ről sem feledkezhetnek meg. Ezt pedig elsősorban a faki­termeléstől, fafeldolgozástól remélik a jövőben is. Fűrészáru-termelésük 1987- ben a tervezettnél kilenc szá­zalékkal volt magasabb, s eb­ben az évben szintén növelni kívánják. A lényegesen na­gyobb nyereséget biztosító másodlagos fafeldolgozást ugyancsak felfejlesztik. Már tavaly a tervezettnél tíz szá­zalékkal több, összesen 16 ezer 600 köbméter hengeres alapanyagból készültek kü­lönféle fűrészelt bútoralkat­részek, park- és játszótéri be rendezések, lamellás ajtók. Nem elég kitermelni Külön fejezetet érdemel a koporsógyártás. Nem véletle I nül: a négy évvel ezelőtti mennyiséget időközben meg­háromszorozták, és idén már több mint 25 ezer darab gyártását tervezik, ami a ta­valyinál 25 százalékkal több. E kiváló minőségben, készülő terméküket ebben az- eszten­dőben már külföldön is érté:; kesítik, ami a tőkés export- bevételüket gyarapítja. A fentiek jól igazolják, hogy napjainkban már közel sem elég a lábon álló fát kiter­melni, a cél azt mind maga­sabb készültségi fokú fűrész- ipari és késztermékként érté­kesíteni, mert csak ez lehet igazán nyereséges.. Mindezt figyelembe véve erre az év­re 30 millió forintot tervez­tek az eredmény rovatba. Szükség van minden forint­ra, mert e különleges profilú erdőgazdaság feladatai, pihe­nésünket segítő szolgáltatásai széleskörűek. A célcsoportos állami juttatások sem hiá­nyoznak, ezekből valósulnak meg az egyre újabb közjóléti létesítmények. Hogy e tízmilliókból mire futja, mi az, amivel mi, ba­kancsos turisták, üde levegőre vágyó kirándulók találkozunk, az külön fejezet e szerteágazó tevékenységet folytató park­erdőgazdaság életében. Győri András / A Csepel Autógyár és az £ Ikarus nélkülözhetetlen ha- £ zai partnere az Ipari Szerel- ^ vény- és Gépgyár. Kettőezer- ^ hatszáz dolgozójával azon ^ nagyvállalatok közé sorolható, V. amelyek évről, évre képesek úgy gazdálkodni, hogy általa £ tisztes nyereségre is szert te- ^ gyenek. Az új pénzügyi és gaz- ^ dasági szabályozók azonban a ^ gördülékenynek hitt gépeze- V. tét, úgy tűnik kikezdték. A 7 partnerek szilárdnak és követ- £ kezetesnek vélt kapcsolata az ^ idén egyre idegesebbé vált. ^ Ennek elsődleges oka az ISG 4 számára is kötelezően előírt V 11 százalékos árcsökkentés áp- V. rilis l-jétől, ezt az új adótör- í vény bevezetése kényszerítette í ki. Nagy József, az ISG vezér- igazgatója indulatait a leg­nagyobb igyekezet ellenére is már-már képtelen volt fékez­ni: — Ha papírforma szerint járnék el, tehát szemrebbenés nélkül venném tudomásul a 11 százalékot, akkor eleve el­fogadnám, hogy vállalatunk árbevétele az idén 283 millió forinttal csökken. Több tucatnyi levelet pakolt ki az íróasztalán fekvő dosz- sziékból. A címzettek között volt egyebek között az Orszá­gos Árhivatal, az Ipari Minisz­térium és számos főhatóság, szervezet, intézmény. Az elkül­dött és megválaszolt levelek tárgya a kötelezően előírt ár­csökkenés, s annak kihatása a vállalat egészére. — öt gyárunk van. Tavaly 400 milliós nyereséget hoztak. Az idén akár 105 millióval is beérnénk. Maglódi üzemünk­ben évente 52 millió forintot fizetünk ki külső bérmunká­kért a hazai járműprogram­ban érdekelt kooperációs part­nereinknek. Amikor tényeket említek, példákat hozok fel, gyakorta kérnek fel arra, hogy tanúsítsak önmérsékletet. Ti­zennyolcadik éve vezetem a vállalatot, már . túlvagyok a nyugdíjkorhatáron, de a vál­lalati tanács továbbra is bizal­mat szavazott nekem. Az em­bernek viszont csak egy szíve, egészsége van ... — ön április elsején önha­talmúlag leállíttatta a futó­művek, tengelyek, alkatrészek szállítását a Csepel Autógyár­nak. — Igen. Aztán a kényszerítő körülmények hatására újra engedélyeztem, de csak a má­sodik negyedév végéig. Ápri­lis 7-én ugyanis a Csepel Autó­gyár és az Ikarus vezér- igazgatóival megvitattuk a pillanatnyi helyzetet és dön­töttünk a szovjet piacról ér­kező mellső tengelyek, alkat­részek és a Rába-tengelyek árával kapcsolatban. — Mennyi az ez évi szállí­tási kötelezettségük? — Húszezer darab. Ebből 16 ezret a szovjet, 4 ezret pedig a Rába-tengelyek tesznek ki. Az első negyedévünk jónak mondható. Mindössze 400 ten­gellyel maradtunk le. Nem ér­keztek meg időben a szovjet szállítmányok. Az ISG Maglódon lévő gyá­Ideiglenes HÉV-áilomás A szentendrei HÉV végállomását új nyomvonalra telepítették, mert megkezdődött az új, fedett állomás építése. Naponta 80-90 ezer utast szállít 21 szerelvény a nyári turistaszezonban, ami az átépítés alatt kisebb nehézséget okoz. Az építők az utazók türelmét kérik, és ígérik, hogy augusztus 31-re átadhatják az új, korszerű állomást. (Vimola Károly felvétele) rában, ahol a tengelyeket át­alakítják, egyre nehezebb vál­lalni a gazdaságos termelést. — A tavalyi 50 milliós nye­reséggel szemben Maglódon az idén könnyen 30 millió fo­rintos veszteséggel számolha­tunk. Mivel párthatározat és kormányprogram egyaránt le­szögezi, hogy a gazdaságtalan termelőegységeket meg kell szüntetni, mi akár már most készen állnánk arra, hogy ott profilváltást hajtsunk végre. Néhány hónapon belül a 225 fős kollektívát rá lehetne állí­tani egyebek között olyan fel­adatok végzésére, amelyek ed­dig bérmunkában máshol foly­tak. Több százezer munkaórát takaríthatnánk meg ezáltal, s ez egyértelműen nyereséget hozna nekünk. Többoldalas, a legapróbb részletekre is kitérő profilvál­tási tervet mutatott, amelynek végrehajtásához már valóban csak a szükséges hivatalos aláírások kellenének. A vállalati tanácsnak is az az egyöntetű véleménye, hogy ami gazdaságtalan, azt meg kell szüntetni! A gazdaságta­lanná vált közúti járműgyár­tás helyett a piackutatási fel­mérésekre alapozva kellene végre lépni, s új, gazdaságo­sabb anyagokban gondolkod­nunk. Nem pedig arra késztet­ni bennünket, hogy a MO- GÜRT-ön keresztül beérkező 600 millió forint értékű ten­gelyt és alkatrészt már eleve 66 millió forinttal olcsóbbért adjuk tovább. Kérdem én: hol van itt a vállalati érde­keltség, a nyereségre ösztön­zés!? — Miközben gondjaikról be­szél, érdemes lenne szólni a keményfém II. üzem beruhá­zásáról ... — A hét éve kezdődött be­ruházás befejeződött. Törlesz­tése 1995-ig tart. Saját fejlesz­tési alapunkból ebben a mun­kában 167,4 millió forintunk fekszik. Hitelekből pedig 431,8 millió forint származik. Ha ez az évük valóban in­kább negatív, mintsem pozi­tív eredményekkel kecsegtető, akkor könnyen elképzelhető, hogy az eddig jó hírű nagyvál­lalat is beállhat majd a sorba a bankoknál, ha netán fizetési nehézségei lennének. Ez, je­gyezte meg a vezérigazgató, még rémálomnak is rossz. A második negyedév végéig mindenesetre zavartalanok lesznek a partneri kötelezett­ségből eredő szállításai az ISG-nek. De mi lesz utána? Talán újabb jegyzőkönyvek, bírósági úton kikényszerített kötelezettségek? Jó lenne az érdekelteknek és az érintettek­nek valóban kölcsönösen elő­nyös kompromisszumra töre­kedniük. Ellenkező esetben nemcsak egy adott vállalat, de maga a népgazdaság is az újabb veszteség minden hát­rányát kényszerülne elvisel­ni. <■ Gyócsl László Gázégők cseréje Törökbálinton Drágább az egységrakat Nagy a forgalom a Budai Téglaipari Vállalat Törökbá­linton lévő korszerű, alagút- kemencés gyárában. Töretlen­nek mutatkozik az építkezők kedve, s ezért nagy a keletje a 60/19-es födém vázkerámia béléstesteknek. Kormányosi Miklósné, a téglagyár gazda­sági vezetője elmondta, hogy egy hónapos előjegyzések alap­ján tudják csak zavartalanul kiszolgálni a vevőket. A törökbálintiak ez évi ter­vében 37 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő fö- démbéléstest előállítása szere­pel. Nos, április 20-ig ebből sikerült 11 millió 982 ezer da­rabot gyártani. Ugyanakkor nyersáruból közel 13 millió kisméretű téglaegységnyit ké­szíteni. Éves tervük egy ré­szét a Beton- és Vasbeton- ipari Művek számára készí­tendő 14/19-es BV típusú be- tonbéléstestek teszik ki. Pro­filjukba tartozik a vállalat Szurdokpüspökin lévő Fert- gerenda üzemének úgyneve­zett papucsidomokkal történő ellátása is. A téglagyárban figyelembe veszik a fogyasztói érdeke­ket. Ezért a korszerű építő­anyag-szállítási követelmé­nyekre tekintettel megoldot­ták az egységrakatos béléstest szállítását. Továbbá megma­S-ad a hagyományos, tehát a :ézi rakodású anyagszállítás s. A kettő között több mint 2 ezer forint az árkülönbség. s így érthető módon többen is meggondolják, hogy melyik fajta szállítási módot alkal­mazzák. A folyamatos, a kapacitás­nak megfelelő gyártási ütem érthető módon erősen igény­beveszi a gyártósorokat. Gya­koriak az alkatrészcserék, a folyamatos munkát elősegítő üzem közbeni tmk-munkák. Az iparág beruházási lehető­ségei minimálisak. Viszont a vállalatok erejükhöz mérten felvállalnak rekonstrukciós feladatokat is. A törökbálinti gyárban a III. negyedév vé­géig megoldják az alagútke- mence folyamatos működésé­hez nélkülözhetetlen gázégők cseréjét. A törökbálintiakhoz tarto­zik a százhalombattai hagyo­mányos üzem. Falai között a téglagyártási szezon indulásá­tól, március 7-től kezdve áp­rilis 18-ig 415 ezer téglaegy­ségnek megfelelő UNIFOB.M égetett és 500 ezer nyers fa­lazóanyagot állítottak elő. Ese­tenként előfordul, hogy külön igényre gyártanak 6-os válasz­faltéglákat is. A közelmúltban a híradások gyakorta számoltak be arról, hogy hiány van tetőfedő, bur­koló és némely falazóanyagok­ból. Ügy tűnik, hogy a török­bálinti téglagyárat felkeresők­nek nem kell üres járművel távozniuk. Gy. L. Beszerelés előtt a motorok Szigetszentmiklóson, a Csepel Autógyár I-es gyáregységében található a képen látható csarnok. Itt a Győri Rába Vagon- és Gépgyártól érkezett motorokon a szerelők elvégzik a még hiány­zó munkaműveleteket, mielőtt beszerelik a meghajtó egységeket az alvázakba

Next

/
Thumbnails
Contents