Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-26 / 98. szám
ELŐRE AZ 1988. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT! (AZ MSZMP KB MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAIBÓL) Kényszerít az ébrenlétre Kádár János tévéinterjúja Kádár János, a Magyar szoMég rémálomnak is rossz Ki fedezze a veszteséget? Nem töltheti alvással az éjszakát az éjjeliőr, akinek a munkahelyén a Sasad Termelőszövetkezet műszerüzeme által készített elmés szerkezet működik. A készülék használata biztosítja, hogy az őr előírás szerint lássa el feladatát, hiszen a telep több pontján elhelyezett jelzőkön bizonyos időközönként kapcsolnia kell. Felvételünkön: Ströcker Endre műszerész szerelés közben. (Erdősi Ágnes felvétele) cialista Munkáspárt főtitkára hétfőn fogadta John McLaughlin neves amerikai televíziós személyiséget és interjút adott a részére. Der Spiegel Grósz Károly nyilatkozata A Der Spiegel című nyu- gatnémet hetilap legújabb számában interjút közölt Grósz Károllyal. A Minisztertanács elnöke a, magyarországi reformfolyamatról, a magyar és a szovjet reformok kapcsolatáról, Magyarország gazdasági nehézségeiről, a magyar ipar szerkezeti átalakításának problémáiról, az ezzel járó társadalmi feszültségekről, illetve a tervezett politikai reformokról nyilatkozott a tekintélyes politikai magazinnak. A lap az interjúhoz kapcsolódóan röviden ismertette Grósz Károly életrajzát, eddigi politikai pályafutását. Környezetünk érdekében, milliók kedvére (I. rész) Erdőkben őrzött természet A Pilisi Állami Parkerdő- gazdaság nemcsak nevében tér el a többi hazai erdőgazdaságtól. Minden ágazatuk rendelkezik valamilyen specialitással. Bár a hozzájuk tartásé ; 33 ezer hektárnyi erdőnek csak egyh^rmada szolgál gazdasági célokat, mégis a fakitermelés az egész területet érinti. S miközben évente mintegy nyolcmillió, olykor cseppet sem fegyelmezett turista, pihenni vágyó fordul meg tájvédelmi körzeteinkben, az itt folyó természetvédelmi munka átlagon felüli. A nemzetközi elismerést fémjelzi, hogy a pilisi tájvédelmi körzet immár évek óta bioszféra-rezervátumként szerepel az UNESCO-nál. Milliókat költenek itt műemlékvédelemre, diáktáborokra, sífelvonókra, ám ugyanígy hét számjegyű az a kiadás, melynek révén illegális szeméttelepeket számolnak fel, kommunális hulladékoktól szabadítják meg erdeiket. A fejlődésről, feladatokról dr. Anda István főigazgató-helyettessel, Dobó István közjóléti csoportvezetővel, valamint Schandl Lajos főelőadóval és Szommer József osztályvezető-helyettessel beszélgettünk. Esztétika és kerítés A parkerdőgazdaság a vállalati szabályozókat, eredményérdekeltséget tekintve semmiben sem különbözik a többi erdőgazdaságtól. Abban azonban igen, hogy a körülbelül 22 ezer hektárnyi különleges rendeltetésű erdőben á kikapcsolódást, pihenést, túrázást szolgáló jóléti szerep növelése az elsődleges cél. Így azután miközben máshol 80— 90 éves korban vágásérettnek minősül a tölgy, a pilisi és budai hegyekben jócskán túlélhetik a száz évet, s a többi fafajta is később találkozik a motoros Stihl fűrészekkel. A tarvágás utáni kopasz domboldalak sem jellemzők, esztétikai okokból megbontva, lépcsőzetesen, a domborzathoz igazodva vágják ki az erdőket, ahol lehet, természetes erdőfelújítást alkalmaznak. A természetesség elvét követve minimálisra csökkentették a vegyi anyagok alkalmazását, legfeljebb a turisták által gyakrabban járt réteket műtrágyázzák, hogy, a gyep jobban bírja a taposást. Még a csemetékre kent vadriasztót is csak elvétve használják, inkább a költségesebb, ám környezetkímélő védőkerítések hosszát növelik. Idén — csak úgy, mint tavaly — hárommillió forintot költenek erre, ami körülbelül hétezer méter új kerítésre elegendő. Ezekre egyre égetőbb szükség lesz, hiszen tavaly is 170 hektárnyi, erdőt károsított a vad. Ebből 23 hektáron a vaddisznók gyakorlatilag kitúrták a csemetéket, vagyis e területeket ismét be kellett telepíteni. Önellátók lesznek Ez pedig tetemes költség. Tavaly még 95, idén az erdősítésekhez szükséges csemeték 85 százalékát idegen gazdaságoktól vásárolják, ami a mintegy 3 millió darabos éves szükségletet tekintve cseppet sem elhanyagolható tényező. így érthető, hogy nem sajnálják azt a közel 15 millió forintot, amibe a jövőre elkészülő Hábodi csemetekert kerül. Termelésbe állításával még ebben a tervidőszakban tölgy-, fenyő-, cser- és bükkcsemetékből önellátó lesz a parkerdőgazdaság. Döntően itt termelik majd meg azt a facsemete-meny- nyiséget is, amelyből az évtized végén kezdődő nagyszabású erdőtelepítési program megvalósulhat. Ennek része a főváros körüli zöldgyűrü, amit a pesti oldalon kellene folytatni, ha majd megfelelő területeket kapnak. Jelenleg közel száz hektárnyi mező- gazdasági termelésre nem alkalmas terület van kijelölve erdőtelepítésre, mintegy fele Csobánka község határában. Közben azonban a fejlesztéseket lehetővé tevő nyereségről sem feledkezhetnek meg. Ezt pedig elsősorban a fakitermeléstől, fafeldolgozástól remélik a jövőben is. Fűrészáru-termelésük 1987- ben a tervezettnél kilenc százalékkal volt magasabb, s ebben az évben szintén növelni kívánják. A lényegesen nagyobb nyereséget biztosító másodlagos fafeldolgozást ugyancsak felfejlesztik. Már tavaly a tervezettnél tíz százalékkal több, összesen 16 ezer 600 köbméter hengeres alapanyagból készültek különféle fűrészelt bútoralkatrészek, park- és játszótéri be rendezések, lamellás ajtók. Nem elég kitermelni Külön fejezetet érdemel a koporsógyártás. Nem véletle I nül: a négy évvel ezelőtti mennyiséget időközben megháromszorozták, és idén már több mint 25 ezer darab gyártását tervezik, ami a tavalyinál 25 százalékkal több. E kiváló minőségben, készülő terméküket ebben az- esztendőben már külföldön is érté:; kesítik, ami a tőkés export- bevételüket gyarapítja. A fentiek jól igazolják, hogy napjainkban már közel sem elég a lábon álló fát kitermelni, a cél azt mind magasabb készültségi fokú fűrész- ipari és késztermékként értékesíteni, mert csak ez lehet igazán nyereséges.. Mindezt figyelembe véve erre az évre 30 millió forintot terveztek az eredmény rovatba. Szükség van minden forintra, mert e különleges profilú erdőgazdaság feladatai, pihenésünket segítő szolgáltatásai széleskörűek. A célcsoportos állami juttatások sem hiányoznak, ezekből valósulnak meg az egyre újabb közjóléti létesítmények. Hogy e tízmilliókból mire futja, mi az, amivel mi, bakancsos turisták, üde levegőre vágyó kirándulók találkozunk, az külön fejezet e szerteágazó tevékenységet folytató parkerdőgazdaság életében. Győri András / A Csepel Autógyár és az £ Ikarus nélkülözhetetlen ha- £ zai partnere az Ipari Szerel- ^ vény- és Gépgyár. Kettőezer- ^ hatszáz dolgozójával azon ^ nagyvállalatok közé sorolható, V. amelyek évről, évre képesek úgy gazdálkodni, hogy általa £ tisztes nyereségre is szert te- ^ gyenek. Az új pénzügyi és gaz- ^ dasági szabályozók azonban a ^ gördülékenynek hitt gépeze- V. tét, úgy tűnik kikezdték. A 7 partnerek szilárdnak és követ- £ kezetesnek vélt kapcsolata az ^ idén egyre idegesebbé vált. ^ Ennek elsődleges oka az ISG 4 számára is kötelezően előírt V 11 százalékos árcsökkentés áp- V. rilis l-jétől, ezt az új adótör- í vény bevezetése kényszerítette í ki. Nagy József, az ISG vezér- igazgatója indulatait a legnagyobb igyekezet ellenére is már-már képtelen volt fékezni: — Ha papírforma szerint járnék el, tehát szemrebbenés nélkül venném tudomásul a 11 százalékot, akkor eleve elfogadnám, hogy vállalatunk árbevétele az idén 283 millió forinttal csökken. Több tucatnyi levelet pakolt ki az íróasztalán fekvő dosz- sziékból. A címzettek között volt egyebek között az Országos Árhivatal, az Ipari Minisztérium és számos főhatóság, szervezet, intézmény. Az elküldött és megválaszolt levelek tárgya a kötelezően előírt árcsökkenés, s annak kihatása a vállalat egészére. — öt gyárunk van. Tavaly 400 milliós nyereséget hoztak. Az idén akár 105 millióval is beérnénk. Maglódi üzemünkben évente 52 millió forintot fizetünk ki külső bérmunkákért a hazai járműprogramban érdekelt kooperációs partnereinknek. Amikor tényeket említek, példákat hozok fel, gyakorta kérnek fel arra, hogy tanúsítsak önmérsékletet. Tizennyolcadik éve vezetem a vállalatot, már . túlvagyok a nyugdíjkorhatáron, de a vállalati tanács továbbra is bizalmat szavazott nekem. Az embernek viszont csak egy szíve, egészsége van ... — ön április elsején önhatalmúlag leállíttatta a futóművek, tengelyek, alkatrészek szállítását a Csepel Autógyárnak. — Igen. Aztán a kényszerítő körülmények hatására újra engedélyeztem, de csak a második negyedév végéig. Április 7-én ugyanis a Csepel Autógyár és az Ikarus vezér- igazgatóival megvitattuk a pillanatnyi helyzetet és döntöttünk a szovjet piacról érkező mellső tengelyek, alkatrészek és a Rába-tengelyek árával kapcsolatban. — Mennyi az ez évi szállítási kötelezettségük? — Húszezer darab. Ebből 16 ezret a szovjet, 4 ezret pedig a Rába-tengelyek tesznek ki. Az első negyedévünk jónak mondható. Mindössze 400 tengellyel maradtunk le. Nem érkeztek meg időben a szovjet szállítmányok. Az ISG Maglódon lévő gyáIdeiglenes HÉV-áilomás A szentendrei HÉV végállomását új nyomvonalra telepítették, mert megkezdődött az új, fedett állomás építése. Naponta 80-90 ezer utast szállít 21 szerelvény a nyári turistaszezonban, ami az átépítés alatt kisebb nehézséget okoz. Az építők az utazók türelmét kérik, és ígérik, hogy augusztus 31-re átadhatják az új, korszerű állomást. (Vimola Károly felvétele) rában, ahol a tengelyeket átalakítják, egyre nehezebb vállalni a gazdaságos termelést. — A tavalyi 50 milliós nyereséggel szemben Maglódon az idén könnyen 30 millió forintos veszteséggel számolhatunk. Mivel párthatározat és kormányprogram egyaránt leszögezi, hogy a gazdaságtalan termelőegységeket meg kell szüntetni, mi akár már most készen állnánk arra, hogy ott profilváltást hajtsunk végre. Néhány hónapon belül a 225 fős kollektívát rá lehetne állítani egyebek között olyan feladatok végzésére, amelyek eddig bérmunkában máshol folytak. Több százezer munkaórát takaríthatnánk meg ezáltal, s ez egyértelműen nyereséget hozna nekünk. Többoldalas, a legapróbb részletekre is kitérő profilváltási tervet mutatott, amelynek végrehajtásához már valóban csak a szükséges hivatalos aláírások kellenének. A vállalati tanácsnak is az az egyöntetű véleménye, hogy ami gazdaságtalan, azt meg kell szüntetni! A gazdaságtalanná vált közúti járműgyártás helyett a piackutatási felmérésekre alapozva kellene végre lépni, s új, gazdaságosabb anyagokban gondolkodnunk. Nem pedig arra késztetni bennünket, hogy a MO- GÜRT-ön keresztül beérkező 600 millió forint értékű tengelyt és alkatrészt már eleve 66 millió forinttal olcsóbbért adjuk tovább. Kérdem én: hol van itt a vállalati érdekeltség, a nyereségre ösztönzés!? — Miközben gondjaikról beszél, érdemes lenne szólni a keményfém II. üzem beruházásáról ... — A hét éve kezdődött beruházás befejeződött. Törlesztése 1995-ig tart. Saját fejlesztési alapunkból ebben a munkában 167,4 millió forintunk fekszik. Hitelekből pedig 431,8 millió forint származik. Ha ez az évük valóban inkább negatív, mintsem pozitív eredményekkel kecsegtető, akkor könnyen elképzelhető, hogy az eddig jó hírű nagyvállalat is beállhat majd a sorba a bankoknál, ha netán fizetési nehézségei lennének. Ez, jegyezte meg a vezérigazgató, még rémálomnak is rossz. A második negyedév végéig mindenesetre zavartalanok lesznek a partneri kötelezettségből eredő szállításai az ISG-nek. De mi lesz utána? Talán újabb jegyzőkönyvek, bírósági úton kikényszerített kötelezettségek? Jó lenne az érdekelteknek és az érintetteknek valóban kölcsönösen előnyös kompromisszumra törekedniük. Ellenkező esetben nemcsak egy adott vállalat, de maga a népgazdaság is az újabb veszteség minden hátrányát kényszerülne elviselni. <■ Gyócsl László Gázégők cseréje Törökbálinton Drágább az egységrakat Nagy a forgalom a Budai Téglaipari Vállalat Törökbálinton lévő korszerű, alagút- kemencés gyárában. Töretlennek mutatkozik az építkezők kedve, s ezért nagy a keletje a 60/19-es födém vázkerámia béléstesteknek. Kormányosi Miklósné, a téglagyár gazdasági vezetője elmondta, hogy egy hónapos előjegyzések alapján tudják csak zavartalanul kiszolgálni a vevőket. A törökbálintiak ez évi tervében 37 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő fö- démbéléstest előállítása szerepel. Nos, április 20-ig ebből sikerült 11 millió 982 ezer darabot gyártani. Ugyanakkor nyersáruból közel 13 millió kisméretű téglaegységnyit készíteni. Éves tervük egy részét a Beton- és Vasbeton- ipari Művek számára készítendő 14/19-es BV típusú be- tonbéléstestek teszik ki. Profiljukba tartozik a vállalat Szurdokpüspökin lévő Fert- gerenda üzemének úgynevezett papucsidomokkal történő ellátása is. A téglagyárban figyelembe veszik a fogyasztói érdekeket. Ezért a korszerű építőanyag-szállítási követelményekre tekintettel megoldották az egységrakatos béléstest szállítását. Továbbá megmaS-ad a hagyományos, tehát a :ézi rakodású anyagszállítás s. A kettő között több mint 2 ezer forint az árkülönbség. s így érthető módon többen is meggondolják, hogy melyik fajta szállítási módot alkalmazzák. A folyamatos, a kapacitásnak megfelelő gyártási ütem érthető módon erősen igénybeveszi a gyártósorokat. Gyakoriak az alkatrészcserék, a folyamatos munkát elősegítő üzem közbeni tmk-munkák. Az iparág beruházási lehetőségei minimálisak. Viszont a vállalatok erejükhöz mérten felvállalnak rekonstrukciós feladatokat is. A törökbálinti gyárban a III. negyedév végéig megoldják az alagútke- mence folyamatos működéséhez nélkülözhetetlen gázégők cseréjét. A törökbálintiakhoz tartozik a százhalombattai hagyományos üzem. Falai között a téglagyártási szezon indulásától, március 7-től kezdve április 18-ig 415 ezer téglaegységnek megfelelő UNIFOB.M égetett és 500 ezer nyers falazóanyagot állítottak elő. Esetenként előfordul, hogy külön igényre gyártanak 6-os válaszfaltéglákat is. A közelmúltban a híradások gyakorta számoltak be arról, hogy hiány van tetőfedő, burkoló és némely falazóanyagokból. Ügy tűnik, hogy a törökbálinti téglagyárat felkeresőknek nem kell üres járművel távozniuk. Gy. L. Beszerelés előtt a motorok Szigetszentmiklóson, a Csepel Autógyár I-es gyáregységében található a képen látható csarnok. Itt a Győri Rába Vagon- és Gépgyártól érkezett motorokon a szerelők elvégzik a még hiányzó munkaműveleteket, mielőtt beszerelik a meghajtó egységeket az alvázakba