Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-25 / 97. szám

4 l^ß&fap 1988. ÁPRILIS 25., HÉTFŐ A PEST MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE (Folytatás a 3. oldalról.) leményt a hatalommal való visszaélés, a korrupció. Eb­ben a vonatkozásban a párt­nak föltétlenül rendet kell teremtenie. Babosán József, a nagyiká- tai városi jogú pártbizottság első titkára annak szükséges­ségét vetette föl, hogy a párt­tagság bizalmatlanságával, hangulatával, várakozásaival kapcsolatos jelzéseket a köz­ponti pártszervek súlyuknak és szenvedélyességüknek meg­felelően értsék és értékeljék. Fontos, hogy a pártértekezle­tünk bizonyítsa: nem hiába beszél a párttagság, nem hiá­ba mondja el véleményét. Rozgonyi Ernőné, a Szent­endre városi pártbizottság el­ső titkára azt hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság a párt vezető szerepének erősítésé­hez, a tömegbefolyás érvé­nyesítéséhez, a társadalmi el­lenőrzés lehetőségének bizto­sításához fontos, nélkülözhe­tetlen eszköz. Javasolta ,azt is, hogy a párt választási rendszere módosításának főbb elveit és elemeit egyértel­műen határozza meg és fog­lalja össze a pártértekezlet és azt figyelembe véve kerül­jön előkészítésre a XIV. kongresszus elé a szervezeti szabályzat szükséges módosí­tása. A hozzászólások, a vita be­fejezése utáni szünetben a végrehajtó bizottság ülésezett és kialakította véleményét a felszólalásokban megfogalma­zott javaslatokkal kapcsolat­ban. Krasznai Lajos vitazáró összefoglalóját már ennek alapján tarthatta meg. El­mondta, hogy a felszólalók — a mind hangulatát, mind tar­talmát tekintve kiegyensúlyo­zott, felelős politikai eszme­csere résztvevői — lényegé­ben megerősítették az előter­jesztés felfogását, azt, hogy reálisan összegzi a pártszer­vezetek szintjén folytatott viták tapasztalatait. A módosító ja­vaslatokkal együtt abban is tel­jes körű egyetértés alakult ki, hogy a pártbizottság elé ter­jesztett írásos állásfoglalás- tervezet — ezt a pb egyhangú szavazása is igazolta — alkal­mas arra, hogy megfelelő ala­pot adjon a Pest megyei párt­értekezlet küldötteinek a kon­ferencián végzendő munkájá­ról. A testület véleménye: kialakíthatók a feltételek Az MSZMP Pest Megyei Bi­zottsága állásfoglalásában ki­fejezésre juttatja: Az elmúlt időszak megyei testületi érté­kelési és saját politikai ta­pasztalatai alapján úgy ítéli meg, hogy az 1988. május 20- ra összehívott országos párt­értekezlet akkor oldhatja meg eredményesen feladatát, nyer­heti meg a pártagság egyetér­tését és támogatását, ha a mai ismeretek birtokában a koráb­bi politikai értékeléseknél elemzőbben, reálisan tárja fel a jelenlegi helyzet kialakulá­sának fő okait, összetevőit; számba veszi, hol tartunk a kibontakozási, illetve a stabi­lizációs program végrehajtási feltételeinek megteremtésé­ben; önkritikusan mérlegeli a párt akcióképességét és meg- felőlen tisztázza viszonyát a társadalomhoz annak érdeké­ben. hogy a mai helyzetben és a jövőben az MSZMP meg­őrizze és megerősítse alkal­masságát a társadalmi élet minden területén a vezető sze­rep betöltésére: mindezek alapján egy olyan megalapo­zott, konkrét, mozgósító ere­jű programot ad a szükséges társadalmi, gazdasági fordu­lathoz, ami a párttagság ré­szére a XIV. kongresszusig az egységes cselekvésben vezér­fonal lehet és erősítheti a tö­megek öntevékenységét, tuda­tosságát; a további feladatok megoldásához, a munka irá­nyításához, a párt központi ve­zető testületéiben és szervei­ben megteremti a megfelelő személyi feltételeket. A testü­let úgy ítéli meg, hogy mind­ezek a jelenleg tapasztalható bizalmi válság oldásához nél­külözhetetlen és egyúttal meg­teremthetik a változtatásokhoz szükséges politikai feltételeket. A megyei pártbizottság — olvashatjuk az állásfoglalás­ban — az előkészítő munka tapasztalatai alapján úgy lát­ja, hogy ehhez a munkához jórészt megvannak, illefve az országos pártértekezletig meg­teremthetők a feltételek. Meg­bízást ad a megyei küldött­csoport tagjainak, hogy a fenti politikai igényeket szem előtt tartva végezzék munká­jukat az országos pártértekez­leten, tolmácsolják Pest megye párttagságának általánosítható észrevételeit és javaslatait, se­gítsenek kialakítani egy olyan közös állásfoglalást, amely alapja, forrása lehet a további fejlődésnek. A személyi kér­dések eldöntésében felelősen vegyenek részt; igényeljék és saját lehetőségeikkel segítsék elő, hogy a megújulás köve­telményeinek megfelelően a Központi Bizottságban és a Politikai Bizottságban a párt- közvéleményt is kielégítő, je­lentős mértékű kádercserékre kerüljön sor. Az állásfoglalás a további­akban többek között megfogal­mazza: az országos pártérte­kezlet dokumentumterveze­tében megfogalmazott alap­kérdések többségével, azok megítélésével, valamint a kö­vetkeztetések nagy részével a megyei pártbizottság azono­sul. Ügy ítéli meg, hogy az állásfoglalás-tervezet felfogá­sában, szándékában, mondani­valójában előrevivő: főbb gon­dolataiban tartalmazza azon lényegi kérdések többségét, amelyek ma a párttagságot és a politizáló közvéleményt foglalkoztatják. Helyesli, hogy a dokumentum nem törekszik a teljességre, hanem a társa­dalmi, gazdasági gyakorlatban és a pártéletben az elmúlt másfél évtizedben felhalmozó­dott legfontosabb problémák értékelésére és megoldására koncentrál. Több ponton tükröződnek benne az év eleji pártvi­tákon és a tagkönyvcserét megelőző beszélgetéseken el­hangzottak közül a megalapo­zott, általánosítható vélemé­nyek. Mindezek alapján a pártbizottság támogatja azt a felfogást, amely mindenek­előtt a politikai intézmény- rendszer korszerűsítését, ezen belül a párt társadalmi sze­repének, belső életének kérdé­seit állítja középpontba, mert ma a fejlődés kulcsa a párt megújulása. Hiányolja viszont, hogy a dukumentumtervezet nem foglalkozik a dolgozó osztályok szerepével a soron lévő feladatok megoldásában. Politikailag szükségesnek tart­ja, hogy a párt juttassa kife­jezésre elkötelezettségét a munka becsületének helyreál­lításában, rögzítse, hogy a tár­sadalom életének alapja az al­kotó, kezdeményező, öntevé­keny munka. Kifogásolja, hogy az ifjúság­gal, a jövő nemzedékével csak szervezeti oldalról foglalkozik a tervezet. Ezen a felfogáson változtatni kell, mert a gaz­dasági-társadalmi kibontako­zás szempontjából döntő fel­tétel a fiatalok megnyerése. Javasolja ugyanakkor, hogy megfogalmazásában javítsák az'állásfoglalás-tervezet elmé­leti pontosságát, megalapo­zottságát. Minden fejezetben világo­sabban válasszák szét a cé­lokat, az eszközöket és mód­szereket, mert ez nemcsak a párttagság számára fontos, hanem a tömegek tudatos cselekvésének, öntevékenysé­gének és a társadalmi ellen­őrzés kiterjesztésének is felté­tele. Egyértelműbben kell megkülönböztetni az eddigi helytelen gyakorlat problé­máiból adódó tennivalókat és a valóság változásából fa­kadó feladatokat is. A testület szükségesnek tart­ja, hogy a végleges dokumen­tumban foglalt megállapításo­kat, feladatmeghatározásokat jóval egyértelműbbé, határo- zottabbá tegyék, mert csak így lehet hitele és mozgósító ereje. Igényli, hogy a dokumen­tum jelölje meg azokat a kérdéseket, amelyekben most még nem tudunk az egységes állásfoglalásig eljutni, és a pártértekezlet bízza meg a Központi Bizottságot, hogy a XIV. kongresszusig végezze el a szükséges elemzéseket és feladatmeghatározást. A testület ugyancsak egyet­ért a helyzet bemutatásának alapvető gondolataival, a megfogalmazott általános cé­lokkal, valamint az értékelés azon hangsúlyeltolódásával, amely a külső okoknál na­gyobb szerepet tulajdonít a kedvezőtlen helyzet kialakulá­sában és a feszültségek fel- halmozódásában saját tevé­kenységünk fogyatékosságai­nak. Azzal a felfogással és mi­nősítéssel is, hogy a gazdaság­ban kiéleződött ellentmondá­sok részben okozói, részijén következményei a társadalmi viszonyokban időközben bekö­vetkezett zavaroknak. Fontos pozitívumnak ítéli, hogy a dokumentum egyértelműen szükségesnek tartja a reform felgyorsítását a társadalmi élet minden területén. Hiányolja, hogy a párt te­vékenységének, működési me­chanizmusának, állapotának, presztízsének minősítése, il­letve a párt és a tömegek kapcsolatának, a párttagság és a vezetés közötti bizalom alakulásának értékelése elma­rad. A megyei pártbizottság a továbbfejlődés szempontjából döntő jelentőségűnek tartja az első fejezet tartalmát. Az a véleménye, hogy az állás­foglalás-tervezet ott felveti a leglényegesebb kérdéseket. .Mondanivalóját, konkrétságát azonban indokolt tovább erő­síteni, a megfogalmazást pe­dig egyértelműbbé tenni. Ezt az igényt is figyelembe véve a pártbizottság támogatja a párt tevékenységének meg­újítására, a pártirányítás el­vi-politikai jellegének erősíté­sére irányuló törekvéseket a társadalmi élet minden terü­letén. Egyetért a pártdemokrácia fejlesztésével, az új választási rendszer kidolgozásának és bevezetésének szándékával; a döntés és felelősségi viszo­nyok áttekinthetőbbé tételére irányuló törekvésekkel; az ál-' lami szervek, társadalmi szer­vezetek és mozgalmak önálló­ságának és felelősségének ja­vításával, az alkotmány mó­dosításával; az öntevékeny ál­lampolgári kezdeményezések támogatásával; a szocialista demokrácia, a párt- és a tár­sadalmi nyilvánosság növelé­sének szándékával. A testület szükségesnek tartja, hogy a párt juttassa kifejezésre: a társadalmi és tömegszervezeteket, mozgal­makat, szakmai érdekképvi­seleti szerveket önálló politi­kai partnereknek tekinti és kapcsolatukat is ily módon értelmezi. A dokumentum eb­ben a felfogásban foglalkoz­zon a Hazafias Népfront, a szakszervezetek és a KISZ helyével, szerepével, felada­taival. Ösztönözze, hogy erő­sítsék tömegbázisukat, bővít­sék mozgásterüket, korszerű­sítsék munkamódszereiket. Javasolja megfogalmazni, hogy a párt a kibontakozó társadalmi öntevékenységet, a közéleti aktivitás erősítését, az állampolgári-közösségi kez­deményezéseket bátorítja, az előremutatókat felkarolja, társadalomépítő, -fejlesztő te­vékenységébe beépíti. Az állásfoglalás a gazda­ság- és társadalompolitikai feladatok kapcsán egyebek mellett kifejezésre juttatja, hogy a megyei párttestület egyetért a gazdasági, társa­dalmi kibontakozás stratégiá­jával, megérti és tudomásul veszi a stabilizációs szakasz objektív korlátáit. Helyesnek tartja a dokumentumtervezet e fejezetének szemléletét, amely a gazdaságpolitikai fel­adatokkal szoros összefüggés­ben és kölcsönhatásban ke­zeli az egészségmegőrzés, a szociálpolitika, a lakásgazdál­kodás, az életkörülményeket jelentős mértékben meghatá­rozó település- és területfej­lesztés, a tudományos kutatás és az oktatás fejlesztésének tennivalóit is. Fontosnak tartja ugyan­akkor a testület, hogy a do­kumentum rögzítse a párt egyértelmű törekvését, amely szerint a stabilizációs szakasz feladatait a lakosság és a gazdálkodó szervezetek lehe­tő legkisebb megterhelésével, velük szorosan együttműköd­ve akarjuk leküzdeni. Ehhez a gazdaság helyzetéről, a vár­ható változásokról nyíltabb, rendszeresebb, az összefüggé­seket is egyértelműbben fel­táró tájékoztatásra van szük­ség. A megyei pártbizottság igényli azt is, hogy a pártér­tekezlet hangsúlyosan juttassa kifejezésre: az MSZMP ha­tározottan és következetesen felvállalja a küzdelmet az állampolgárokat joggal irri­táló negatív jelenségek fel­számolásáért, a hanyagság, a pazarlás, a munkaerkölcs fo­gyatékosságai, a tisztességte­len jövedelemszerzés, a kor­rupció, a morális problémák elleni harcot, és erre mozgó­sítja a párttagságot, a társa­dalmat. A megyei pártbizottság elis­meri és helyesli a szocialista Magyarország külpolitikáját, támogatja a párt nemzetközi tevékenységét. Ez a megítélés hosszú idő óta egyértelmű és általános a párttagság és a lakosság körében. A pártbi­zottság ugyanakkor javasolja a dokumentumtervezetei ki­egészíteni azzal, högy a nem­zetközi kapcsolatokban támo­gatjuk azokat a törekvéseket, amelyek az egyetemes emberi kultúra értékeinek megisme­rését, a legkorszerűbb gazda­sági, politikai, kulturális in­formációcserét, a vállalatok közötti közvetlen együttmű­ködést segítik elő. A pártértekezlet megyei küldöttei BUDAÖRS: Almást Antal, a Mechanikai Művek csoportvezetője, Góg Mátyás, a Herceghalmi Kísér­leti Gazdaság igazgatója, Ham­za Antal, a Monori Mezőgép Vállalat II. számú gyárának esztergályosa, Szemethy László- né, az MSZMP Budaörs Váro­si Bizottságának első titkára, Turek Ferenc, a Pemü—Kemi- pur vegyesvállalat technikusa, CEGLÉD: Dobos Mihály, a ceglédi Köz­gép pártvezetőségi titkára. Fe­hér Endre, az abonyi Üjvilág Tsz raktárosa, Kemenczei László, a dánszentmiklósi Mi­csurin Mgtsz vízvezeték-szere­lője, Zakar Istvánné, a NIVO Ruházati Kisszövetkezet el­nöke. DUNAKESZI: Cserepkai Lászlóné, a Duna­keszi Konzervgyár igazgatási osztályvezető-helyettese. Dr. Kővágó Kálmán, a fóti egészségház körzeti orvosa. ÉRD: Dobos Sándor, nyugdíjas, Iszak Lajos, a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat üzemvezetője. GÖDÖLLŐ: Hajdú Kálmán, az aszódi Ipari Műszergyár öntödeüze­mének művezetője, Szabó Ist­ván, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem KlSZ-bizottságá- nak titkára, dr. Szemők And­rás, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Tangazdaságának * növénytermesztési osztályveze­tője, Tóth András, a Galgamá- csai Tanács elnöke. NAGYKÖRÖS: Kollár Sándor, a Trakisz mű­vezetője, Túri György, a Vo­lán TBF üzemigazgatója. SZAZH ALOMBATTA: Dr. Benedek László, az egye­sített rendelőintézet igazgatója, dr. Rátosi Ernő, a Dunai Kő­olajipari Vállalat vezérigazga­tója. SZENTENDRE: Balogh Tamás, az Építéstu­dományi Intézet tudományos munkatársa, Kazai György, a Pefém I. sz. gyáregységének üzemvezetője, Martinovics Ti­bor, a budakalászi Óbuda Tsz pártbizottságának titkára. SZIGETSZENTMIKLÓS: Tavaszi József, a Pest Vidéki Gépgyár fődiszpécsere, dr. Waldhausel Agnes, a szakor­vosi rendelőintézet orvosa, Zámbó Sándorné, a sziget- szentmiklósi 3. Számú Általá­nos Iskola tanára. VÁC: Ferincz Gyuláné, a Kövizig laboránsa, dr. Olajos Mihály, az MSZMP Vác Városi Bizott­ságának első titkára, Priksz József, a Tungsram váci izzó­gyára KISZ-bizottságának tit­kára, Szerényi Gábor, a DCM osztályvezetője. DABAS: Adori Károly, az MSZMP Dabas Városi Jogú Nagyközsé­gi Bizottságának első titkára, Bálint Csaba, a Dabasi Nyom­da igazgatója, Záboji Attila, a gyáli Szabadság Tsz csoport­vezetője. MONOR: Csizmadia János, a vecsési Ferihegy Tsz lakatosa. Farkas Sándorné, az ecseri Rákosme­zeje Tsz pártbizottságának tit­kára, Holánszki Imréné, a nyáregyházi általános iskola tanítója. * NAGYKÄTA: Brindzik Istvánné, a Farmos Községi Tanács védőnője, dr. Samu János, a szentmártonká- tai Kossuth Mgtsz elnöke. RÁCKEVE: Kovács Zsigrhond, nyugdíjas szerszám- és géplakatos, Schei­ber Józsefné, a dunavarsányi Petőfi Tsz elnökhelyettese. CSEPEL AUTÓGYÁR: Szitás István, hőkezelő cso­portvezető. PEST MEGYEI RENDÖR- FÖKAPITÄNYSÄG PB Szabó Mihály, alosztályve­zető. MEGYEI VEZETŐK: Dr. Arató András, a Szak- szervezetek Pest Megyei Taná­csának vezető titkára, Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, dr. Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkára, Rorahányi András, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának titkára. ★ A Központi Bizottság már­cius 23—24-i ülésének döntése szerint az országos pártérte- kezlet teljes jogú résztvevői lesznek a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság jelenlegi tagjai is, így me­gyénkből Beck Tamás, a Bu- da-Flax vezérigazgatója, a Ma­gyar Gazdasági Kamara elnö­ke, Cservenka Ferenené, kép­viselő, az Országgyűlés alei- nöke, Horváth József, a Cse­pel Autógyár dolgozója, mint a Központi Bizottság tagja, illetve Krasznai Lajos, a me­gyei pártbizottság első titkára és Kovács Árpád, a fóti Vö­rösmarty Mgtsz elnöke, mint a KEB tagjai. A KB felkérése alapján a Pest megyei kül­döttcsoporthoz csatlakoznak még Borbély Sándor, Duschék Lajosné, Hars István és Szla- meniczky István KB-tagok, valamint Tausz János, a KEB tagja. A megyei pártbizottság a Pest megyei küldöttek cso­portjának vezetésével Krasznai Lajost bízta meg. Keddre várják a szovjet—kanadai siexpedkiót Találkozó az Északi-sarkon Damaszkusz A szkiíii fővárosba érkezett Arafat Vasárnap a líbiai Tripoliból Szíria fővárosába, Damasz­kuszba érkezett Jasszer Ara­fat, a PFSZ VB elnöke. A palesztin vezető öt éve nem járhatott Szíriában, mivel a libanoni háború után, amikor új szövetségesek után nézett az arab világban, s újfajta együttműködést próbált kiala­kítani Husszein jordániai ki­rállyal, Háfez Asszad elnök nemkívánatos személynek mi­nősítette őt. Látogatása annak a kibékülés­nek az eredménye, amely a múlt héten jött létre a Szí­riái vezetés és a PFSZ között, csaknem ötévi feszültség után. A PFSZ vezetőségének nagy része már Damaszkuszban tartózkodik, ahol a múlt hé­ten részt vettek Abu Dzsihad temetésén. AZ SPÖ, az Osztrák Szocia­lista Párt Bécs tartományi szervezetének kongresszusa szombaton Hans Mayr bécsi alpolgármestert választotta meg a szervezet új elnökévé. TILOS A DOHÁNYZÁS az amerikai légitársaságok két óránál rövidebb repülési ide­jű belföldi járatain — azaz összes járataik mintegy 80 szá­zalékán. Az intézkedés egy Érdekes találkozót tervez­nek keddre — az Északi-sark­ra: Marcel Masse kanadai energiaügyi miniszter és Vla- gyiszlav Tretyak, a világhírű szovjet jégkorongkapus fogad­ja a Polar Bridge szovjet- kanadai síexpedíció tagjait. A 13 tagú expedíció március Autóba rejtett nagy erejű pokolgép robbant szombaton reggel az észak-libanoni Tri- poliban egy zöldségespiacon. A detonáció valóságos tömeg­mészárlást okozott: rendőrségi jelentések szerint a merény­letnek több mint félszáz halá­los áldozata és legalább het­ven sebesültje van. tavaly elfogadott, s egyelőre két évig érvényes törvény alapján lépett életbe. Az új törvény megszegői ezerdollá­ros büntetésre számíthatnak. BRAZÍLIAI ÜLÉSÉN a Nemzetközi Újságíró Szervezet (NUSZ) elnöksége szombaton elfogadta a Csehszlovák Új­ságíró Szövetség javaslatát, hogy a szervezet új főtitkára Dusán Ulcak legyen. 3-án indult el sítalpakon Szi­bériából, hogy az Északi-sar­kon keresztül eljusson a ka­nadai Ellesmere-szigetre. Pén­tekig 916 kilométert tettek meg, s a találkozóig még 64 kilométer van hátra. Ezt kö­vetően rövid pihenés után még 1773 kilométert kell megten­niük útjuk végső céljáig. A rendőrség első beszá­molója szerint az ismeretlen tettesek egy Mercedes gépko­csiba rejtették a pokolgépet, amely a reggeli bevásárlási csúcs idején lépett működés­be. A robbanás jelentős anyagi károkat is okozott: üzletek rongálódtak meg, gépkocsik gyulladtak ki. Az ország elnöke, Amin Dzsemajel, valamint Libanon valamennyi politikai és vallá­si szervezete elítélte a szom­bati tripoli merényletet, amely az 1985 márciusában Bejrutban történt robbanás óta a leg­több áldozatot követelő ter­rorcselekmény volt a közel- keleti országban. Tripoliban vasárnap a gyász jeleként számos üzlet zárva maradt, hétfőn pedig — a vá­rost irányító koordinációs bi­zottság felhívására — általá­nos sztrájk lesz az észak-li­banoni városban. Csak röviden... Ma általános tiltakozó sztrájk lesz Tripoliban Tömegmészárlás pokolgéppel

Next

/
Thumbnails
Contents