Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-23 / 96. szám

Szántóvilágverseny hazánkban Béke művelje a földeket Ma már nem a kerékpár az egyedüli közlekedési eszköz, mégis rendeznek kerékpáros versenyeket. A talajművelésben a szántáson kívül más módszereket is alkalmaznak, de ez nem kérdőjelezi meg a szántóversenyek létjogosultságát. Hogy hol kell szántani, hol lazítani, vagy csak tárcsázni, az mindig a körülmények függvénye. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 96. SZÁM 1988. Április 23.. szombat Tanév közben Túl nagyok a követelmények? tős összeget adott a nagyköz­ségi tanács, de számítanak a szülök segítségére is. Minimumszint Ügy tűnik, végre megoldó­dik az aszódi diákok úszások­tatása, mert március 18-tól kezdve, hat héten át, heti két órában a téglajeggyel rendel­kező, haladó fokon úszók igénybe vehetik a nemrégen átadott tanuszodát. Április 1- jétől kezdve bekapcsolódtak az úszásoktatásba a kezdő nyolcadikos téglajegyesek, va­lamint azok, akik a tizenkét órás tanfolyamért ötszáz fo­rintot szurkoltak le. A türelmetlenkedő nagyköz­ség azonban csak a beüzeme­lési időszak után — június­ban — veheti igénybe ezt a szolgáltatást. Az oktató-nevelő munka színvonalának az emelése vé­gett a tantestület tagjai ki­emelt feladatuknak tekintet­ték a képzéseken és tovább­képzéseken való részvételüket. Közülük kiváló szinten telje­sítette a diplomamegújító in­tenzív továbbképzés követel­ményeit Czifra József né szak- tanácsadó. A pedagógiai szabadság is éreztette jótékony hatását, mert a. nevelők az adott osz­tályok képességeihez mérten határozták meg a tantárgyi követelmények minimumszint­jét. Ha nem is látványosan, de előbbre léptek a differen­ciált képességek fejlesztése, a tehetségek gondozása terén is. Több szakkört és fakultá­ciót is indítottak. Az egyéni pályázatokon kevés tanulójuk A nap programja Április 23-án: Gödöllő, művelődési ház: Szövetkezeti néptánctalálko­zó, 9 órakor. Ideiglenes vállalás Mi a szerepük a szántóver­senyeknek? Miközben vannak akik a szántás és a verseny eltörlését javasolják, a valóság az, hogy van még mit tanul­niuk a szántómestereknek. Aki tanul, annak a tudását, ügyes­ségét is össze kell mérni. Ez a fő célja a szántóversenyek­nek. Ez nemzetközi mozgalom. Hazai eseményeiről oldalun­kon is beszámoltunk már. 1985-ben a Gödöllői Állami Tangazdaság volt az egyik szervezője a Hatvan térségé­ben megrendezett traktoros­ekés párbajnak. Egy évvel ké­sőbb a Magyar Mezőgazdasá­gi Múzeum múzeumbaráti kö­rének gödöllői csoportja szer­vezésében valósult meg jubi­leumi szántógépverseny szán­tógép-bemutatóval egybeköt­ve. Most sokkal nagyobb a tét. A Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési társasá­gának mezőgép szakosztálya, szántóverseny-bizottsága és a MÉM műszaki intézeti cso­portja tanácskozást rendezett a hazai és nemzetközi szán­tóversenyek aktuális kérdései­ről. A fő napirendi pont az ideiglenesen elvállalt 1991. évi szántóvilágverseny hazai megrendezésének döntéselő­készítése volt. Mit kell tudni a szántóvi­lágversenyről? Az elsőt 1954- ben rendezték, az 1991-es. a sorrendben a 38. lesz. Ha vé­gül mégsem vállalja Magyar- ország a házigazda szerepét, akkor sem lesz gondban a vi­lágszövetség, ugyanis sorban állnak a jelentkezők. Bizonyá­ra nem érdektelenül, hiszen a verseny nemcsak a traktoro­sok és kísérőik ügye. A világ- verseny amellett, hogy hirdeti, béke művelje a szántófölde­ket. látványos műsorral Is szolgál. Jelentkezést varnak Mindezt nagyon színvonala­san mutatta be az a video­film, melyet a tavalyi auszt­riai világversenyről készített a vépi szakmunkásképző és mun­kástovábbképző intézet. Mi­közben az egyes tagországok­ból érkezett két-két traktoros négy edzésnapon ismerkedett a technikával és a földdel, gép­fejlődéstörténeti kiállítás, faj­ta- és technológiai bemutató s más programok vonzották a NEHEZEN tudnám értékel­ni a gödöllői városszépítők egyesületének hétfői alakuló ülésén történteket. Szerencsé­re nem is feladatom minősíte­ni az eseményeket. Mivel an­nak idején ott voltam a város- szépítok körének első össze­jövetelén s utána jó 'párszor az üléseken, valamelyest isme­rem az akkori és a mostani vezetőket, beszélgettem akko­ri és mostani tagokkal, papír­ra vetem érzéseimet, megfi­gyeléseimet, benyomásaimat. Azt hiszem, a történtek adalé­kul szolgálhatnak a demokrá­cia magyarországi állásához. Végigpillantva a hétfői gyüle­kezeten, egyet azonnal megál­lapíthattunk; ez egy jobban megszervezett ülés, mint volt ama régi, amikor a kör létre­jöttéről döntöttek. Akkor töb- bé-kevésbé azok jöttek el. akik sarzsi nélkül is érdeklődnek lakóhelyük iránt, s ha módjuk nyílik, tenni is hajlandók ér­te. Ezúttal viszonylag sok volt a hivatalos ember, vállalatok,, intézmények, szervek képvi­selői. Meglepetést okozott a kör vezetőjének beszánaolója az el­múlt években kifejtett tevé­kenységükről. Évek óta szá­mosán megkérdezték tőlem, mi van a körrel, tudok-e va­lamit, létezik-e egyáltalán, mert ők sosem kapnak meg­hívót az összejövetelekre, ame­lyek valószínűleg nincsenek is. hiszen mint alapító tagok bizonyára kapnának értesítést. Azt szoktam válaszolni, én sem kapok, semmi értesülésem ar­Nem vitás, hogy a szakmain kívül egy ilyen rendezvényso­rozat idegenforgalmi hasznot is képes hozni. A magyar vi­lágverseny azért lenne még ér­dekesebb az eddigieknél, mert először vállalná szocialista or­szág a házigazdaságot. A do­lognak két feltétele van. Az egyik az, hogy jelentkezzenek olyan vidékek, melyek ott­hont adnának a versenynek. 'Ekkor — garantált anyagi fe­dezet esetén — a MAE is tá­mogatja a hazai rendezést. A másik: fenn kell tartani a vi­lágszövetségi tagságunkat, legalább addig, amíg a ver­seny véget nem ér. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nem vállalja to­vább a tagsági díj fizetését. Évi háromezer svájci frankról van szó. Ügy tűnik, hogy más for­rásokból erre az évre már ösz- szegyűlik a pénz. Az is meg­oldható, hogy a soron követ­kező amerikai világversenyen ismét legyenek magyar ver­senyzők. A szántómesterek ez­úttal Ford traktoron bizonyít­hatják tudásukat, mondta el dr. Mészáros István docens, a szántóverseny-bizottság elnö­ke. Az idő sürget A tanácskozás további ré­szében arról esett szó, hogy hol lehetne megrendezni a magyar világversenyt. A Dunántúl nemcsak azért tűnik alkalma­sabbnak, mert közelebb esik Ausztriához, ahonnan sok ven­déget várhatunk, hanem azért is, mert nagyobb a fogadóké­pessége. A Vas megyei Vép mellett érdeklődnek Fejér me­gyéből, és felmerült Györ-Sop- ron megye neve is. Az idő csak viszonylag hosz- szú 1991-ig. Az idei amerikai viadalon be kell jelenteni a magyar -döntést. Ha az .igen lesz, akkor megfelelő időben el kell vetni a fűmagot arra a területre, melyet a gyepszán­tásra jelölnek ki a verseny­zőknek. B. G. Április 23-án és 24-én: Asterix, a gall. Színes, ma­gyarul beszélő francia film. 4 órakor. Reméljük, lány lesz. Színes, magyarul beszélő olasz film­vígjáték. 6 és 8 órakor. ról, hogy működik-e még a társaság. A körvezető hétfőn elég hosszadalmasan sorolta, mi mindent tettek. Nincs okom kétségbe vonni szavait, de nem hallgathatom el, amit kifelé menve mondott egyik ismerősöm: úgy látszik, a kör titkosan működött. ARRÓL nem nagyon szóltak a szervezők, hogyan jutottak el az alakuló ülésig, miért éppen most látták időszerűnek. Arról viszont tettek említést, hogy sokáig tartott, míg meglelték a vezetőségbe javasolt szemé­lyeket. Korábban ez is más­képp ment. Hetekig hallani le­hetett az előkészületekről. Va­lahogy jobban a nyilvánosság előtt zajlott minden. Pedig akkor még nem koptatták annyira ezt a szót, mint most. Közeledve a vezetőség meg­választásához, felforrósodott a hangulat. Ilyen maradt a név­sor előterjesztése után is. Rem- sey András — szokásához hí­ven. a hátsó sorból — fogal­mazta meg bizonyára sokak kérdését: miért éppen ők? En­nél egyszerűbb és fontosabb kérdés nincs. Miért éppen ők? Miért nem mások? Miért nem terjesztettek elő húsz nevet, amelyekből válogathattak vol­na az ülésen megjelentek? A szervezők csupán annyit java­soltak, amennyi a vezetőség Szenoráczki Szilvia nyolca­dik osztályos tanuló a félévi megméretés óta jóval többet tanul, mint az azt megelőző időszakban. Kénytelen vagyok túlórázni — sóhajtott fel ke­servesen, amikor szóba hoztuk a tanulást. — A félévi ered­ményem nem a legjobban si­került. Matematikából, kémiá­ból, valamint történelemből hármast kaptam. Bevallom, hibásnak érzem magam, ép­pen ezért szeretnék javítani tanulmányi eredményemen. Apuék is megígérték, hogy tá­mogatni fognak elhatározá­somban. Ha az említett végzős kis­lány problémái jelentős plusz­terhet jelentenek a családjának, akkor ez többszörösen jelent­kezik egy iskolánál. Mi erre voltunk kíváncsiak, amikor felkerestük az Aszódi 1. Szá­mú Általános Iskola vezetőit: Kommárné Gerőcs Edit igaz­gatónőt, s helyetteseit: Nyíry Tibornét és Magyar Mihály- nét. Iskolakönyvtár A pedagógusok elmondták, hogy az 1987/88-as tanévet vi­szonylag nyugodtan kezdhet­ték. 1987. augusztus 1-jétől különválj;az iskola, így két, önálló’'also fokú oktatási intéz­ményben kezdhették meg ta­nulmányaikat az aszódi kis­diákok. Kedvezően alakultak a tárgyai feltételek. A már meglevő audiovizuális eszkö­zök mellé sikerült venniük három számítógépet a tv-ké- szülékkel együtt. Lemezjátszó­kát, magnókat, írásvetítőket is beszereztek. Február másodikén átad­ták az iskola épületét és a tornacsarnokot összekötő nyak­tagot, amelynek révén új, kor­szerű iskola-könyvtárral gya­rapodhattak. Előreláthatólag a tanév végére fog befejeződni a játszóudvar és a sportpálya építése is. Az utóbbihoz jelen­létszáma. Azt sugalmazva, hogy ők a legjobbak. S csak Remsey kérdése után adtak valami kis jellemzést a java­solt emberekről. Ilyenkor szokás előhozakod­ni a mentegetőzéssel, ne tes­sék félreérteni, nem a szemé­lyek ellen van kifogásom. Én is ezt teszem, noha így is, úgy is félreérthetnek. Ha tagja vol­nék az egyesületnek, habozás nélkül adnám szavazatomat Novák László elnöki megbíza­tására, akárcsak Csaba Antal elnökhelyettesi tisztséégére. Is­merem egy kicsit Bakonyiné Schubert Évát, Fülöp Istvánt, .Hajnal Irént. Orth Mihályt, Roszik Gábort. A vezetőségbe valók. De még ezek után is úgy érezném. én csak jóvá­hagytam valamit, amit mások eszeltek ki. Nem voltam cse­lekvő részese az események­nek, csupán szentesítője a vég­eredménynek. LEHETETT volna másképp? Mondjuk úgy. ahogyan egy de­magóg javasolta, az egybe­gyűltek nevét dobják egy ka­lapba. s húzzanak ki közülük hetet. Aligha jó megoldás. Azt viszont meg lehetett volna ten­ni, hogy az érdeklődőket már az előkészületekbe bevonják. Ha mondjuk összejöttek volna előzetes megbeszélésre, ame­lyen bizottságot alakítanak, amely a következő ülésen elő­terjeszti a vezetőségbe szántak névsorát. Ilyenkor természetesen csak­is korábbi érdemekre, tekin­télyre lehetnek tekintettel. Igazán demokratikussá később válhat a dolog, amikor a mun­kában kiemelkednek bizonyos személyiségek, s ennek alap­ján kapják meg a bizalmat. Az egyesület tehát megala­kult, elfogadták az alapsza­bályzatot. megválasztották a vezetőséget. De azt még min­dig nem tudom, mi az egye­sületnek a dolga. A körről sem tudtam, mivégre van. Aligha hiszem, hogy az árkok, átere­szek. padkák tisztán tartása lenne a feladata. Normálisan működő lakóhelyi közösségek­ben az ilyesmi a porták, hiva­talok, intézmények tulajdono­sainak a feladata. A kör ülé­sein is folyton ilyesféle társa­dalmi munkáról beszéltek, az egyesület első összejövetelén szintúgy. HA CSAK EZ, ha csak eny- nyi, akkor Novák László ha­marosan le fog maradni. De akkor is, ha meddő szócsaták­ba kényszerül az illetékesek­kel. A lemondást azért emlí­tem. mert az elnök kijelentet­te, ha nem tudnak produkál­ni. egy év után lemond. Az egy esztendő talán arra is ele­gendő lesz, hogy kiderüljön, miben lehet, miben kell egy ilyen egyesületnek produkál­ni. Mi lehet egy ilyen egyesü­letnek a produkciója? Kör Pál vett részt. Végre teljesítették az iskola diákjainak kérését is. Nevezetesen: a jutalmazá­sokat és a büntetéseket a kö­zösség előtt hirdetik ki. A gye­rekek véleménye szerint az iskolában túl nagy a fegyelem, minden percüket és helyüket ellenőrzik, és túl sokat köve­telnek a tanárok. Más kérdés, hogy a pedagógusok nem ér­tenek egyet mindezekkel. Bukottak A félév eredményei a szá­mok tükrében a következő­képpen alakultak: A félévet nem tudta teljesíteni — az el­ső osztályosokon kívül — az alsó tagozatban 11, míg a fel­sőben 39, a speciális (kisegí­tő) tagozaton 1 tanuló. Ez összességében 51 tanulót érint, ami az iskola létszámának a tizenkét százalékát jelenti. Ez az előző évek eredményeinél magasabb bukási arányt mu­tat. Elgondolkodtató, hogy vannak olyan tanulók is, akik 6—7 tantárgyból is megbuk­tak. örvendetes, hogy a kitűnő eredményt elérők száma emel­kedett: a 17 tanuló valameny- nyi tárgyból jeles osztályza­tot kapott. Érdekesen alakultak a tan­tárgyi bukások. Legtöbben matematikából értek el elég­telent: 37 tanuló. Ókét köve­ti az orosz nyelvből bukot­tak száma: 16 tanuló. Elgon­dolkodtató a magyar nyelv­tanból megbukottak száma is: 14 kisdiák. Míg a sort a ké­mia zárja, 8 tanulóval. Kovács I. Csaba Antikvárkönyvvásár. 9—15 óráig. Diáktanya: asztalitenisz-há­zibajnokság, 16 órától. Normantas Paulius litván fotóművész kiállítása, megte­kinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás. A hónap műtárgya: Tavaszi gyermekjátékok, megtekinthető 10—18 óráig. Április 24-én: Gödöllő, művelődési ház: Gyalogtúra a Pap Miska- forráshoz, 9 órakor. Szövetkezeti néptánctalálko­zó, 9 órakor. Az aszódi múzeum program­ja megegyezik a szombatival. Locsolni és ápolni! Tavaszi fásítás Ezen a tavaszon is sort ke­rítettek a fásítási akcióra Gö­döllőn. A Buda Vidéki Erdő- és Vadgazdaság adománya­ként hétszáz facsemetét és cserjét ültethettek el a lakó­körzetekben, közterületeken. Madárberkenyét, ezüsthársat. gesztenyét, juhart, valamint aranyvesszőt, fagyait, mályvát, Valamennyi lakossági kérés­nek nem tudtak eleget tenni, mert például fagyaiból ezer- háromszázat kértek, de csak háromszázat oszthattak szét. A fákat, cserjéket a szakem­berek tanácsait követve ültet­ték el. Most már csak azt a tanácsot kellene megfogadni, hogv a csemetéket időnként locsolják is meg. Az elmúlt évek szomorú tapasztalata ugyanis, hogy az elültetett nö­vényeket sorsukra hagyják, ha bírja, növekszik, ha nem, hát akkor kiszárad. i Szombati jegyzet■ Időpénz Mire elkészül a házam, kihullanak a fogaim, só­hajtott fel X, amikor a plusz egy csempesornak megfelelő magasságban leverte a vakolatot a für­dőszoba négy faláról. Jól dolgoztak a kőművesek, megizzadt, amíg sikerült a feladatot teljesítenie. Tetőtől talpig porosán állt egy darabig, majd leült a már beállított für­dőkád szélére. Elhatározta, hogy másnap lefényképezi a helyiséget, mielőtt a mes­ter megérkezik. Legyen egy emléke arról, hogy mi­lyen is volt az a szoba, amelyben hamarosan min­den napját kezdi és befe­jezi majd. A csempe elta­karja a sok-sok falba vé­sett horonyt, melyekben mint vasúti sínpárok szál­lítják ide-oda a csövek a hideg és meleg vizet. Is­mét csak: majd. Mikor is kezdődött a sa­játos időszámítása? Négy, vagy öt évvel ezelőtt, az építési engedély kézhezvé­telével. Élénkebben em­lékszik arra a verőfényes napra, amikor megállította egy ismerőse, s azt mondta neki, lehetőleg ne végy a kezedbe kalapácsot, ne durvítsd el a kezed, mert utána nem tudsz úgy bánni a fényképezőgép érzékeny kioldógombjával, mint előtte. Lakni persze fontosabb, mint fényképezni. Ezt még ő sem cáfolhatta meg, s természetesen X is kivette részét a munkából, kiszol­gálta a mestereket, ahogy tudta. A most már tényleg utolsó rendcsinálás olyan sokáig elhúzódott, hogy reggel elaludt, s mire a fényképezőgéphez nyúlha­tott volna, a mester már hozzálátott jótékony mun­kájához. Eltüntette, csem­pék mögé rejtette a vízve­zeték-hálózatot, s ezzel évek gondját, törődését. Még néhány nap és senki sem emlékszik arra, hogy mi volt itt eddig. X-et azonban emlékezteti az egyik tönkrement foga, aminek betömésére már nem maradt ideje, kedve. Az a fő, hogy a fürdőszo­ba készen lesz. Utána pe­dig a többi helyiség, egy­szer talán a fotólabor is. Majd újrakezdi a fényké­pezést, a laborálást. Vég­tére is hátra van még az életének a másik fele. Y-t már zavarja — ha tehetné, megengedhetné hogy amikor az ügyeivel fordul valahová, azzal a megjegyzéssel támogatják, igen ő építkezik, s ezért segítségre szorul. Valójában a ház már áll, tető alatt van, de sajnos még ezt kö­veti a nagyobbnak tűnő feladat, a belső építkezés. Y. közben úgy is véleke­dik, hogy nincs szükség megkülönböztetésre, mert ö teszi a dolgot, éppen úgy, mint más munkatársa. Egy őszinte pillanatban azonban ráébredt, teljesít­ménye kisebb, mint azé, akinek már nem kell az otthonteremtéssel bajlód­nia, akinek gyorsabban si­került megoldania a gond­jait. Abból, amit elhatáro­zott, amiért a pályát vá­lasztotta, még szinte sem­mit sem tudott megvalósíta­ni. Hiszen minden második gondolata és cselekedete a ház körül forog. Z. tornatanár, ö nem­csak segíteni igyekezett a mestereknek, hanem itt-ott el is lesve tudományukat egyszer-kétszer pótolni pró­bálta őket, több-kevesebb sikerrel. Közben azonban észrevehetően csökkent ta­nítványainak sikere a kü­lönféle versenyeken, s a hi­ba nem csak bennük volt. Mi a tanulság mindebből? Akinek nincs pénze, ne kezdjen házat építeni? Nem ez. Azt is tudjuk, hogy többféle kedvezményes köl­csön segíti a magánlakás­építést. Ám sosem lehet eleget gondolkodni azon, ho­gyan lehetne még gyorsab­bá tenni a tervek megvaló­sítását, mert az idő, mint a közületi beruházásoknál is, pénz. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) közönségét. Megosztott gondok Titkos körből egyesület

Next

/
Thumbnails
Contents