Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-23 / 96. szám
8 1988. Április 23., szombat Bőröndök. A Pevdi pilisszentiváni gyárában különböző méretben készülnek az utazótáskák. Leginkább nyugatnémet megrendelésre szállítanak. Képünkön a bőröndök belső leszorító szalagjait varrják. (Erdősi Ágnes felvétele) Idomított kutya Budapest, Nyugati, pár perc a vonat indulásáig. Sietnék, ám egy kutya áll előttem. Szűköl. nem akar a mozgólépcsőre fellépni. Lábait szétveti, remeg. Gazdája ordítva nógatja: — Te egy osztályon felüli, idomított kutya vagy, neked ezt tudnod kell! A kutya láthatóan nincs ezzel tisztában, és fél. — No, majd én megmutatom! — lihegi a férfi, és a póráznál fogva felvonszolja a lépcsőre az állatot. A lépcső felső fésűje súlyosan felsérti a kutya lábát. A piros nyomok a vonatig vezetnek. S ott, a vasúti kocsi lépcsőjénél látom, hogy emberünk oldalba rúgja a szűkölő ebet. Rekedten szidja: — Te dög. minek vettelek és idomíttattalak drága pénzen, ha még ezt sem tudod! Félve ugyan a felzaklatott állattól, megsimogatom az eb fejét: —Te, te, te, szerencsétlen állat! — más Kordonszőlő vagy kemping? Településfejlesztési biblia A délegyházi bányatórendszer üdülőterületén s a községben, valamint Dunavarsányban ós társközségeiben keletkezett kommunális szennyvizet gyűjtőrendszerbe vezetik. A vezeték átmegy a Duna-ág alatt, s a Szigetcsép térségében található regionális szennyvíztisztító telepre juttatja tartalmát. Gondolom, mindazok, akik ismerik a Ráckeve körzetéhez tartozó településeket, igencsak elkerekedett szemmel olvasták a fentieket. Hiszen Dunavarsány és Délegyháza környékén több tíz kilométeres körzetben nincs szennyyiztisztító mű. még aprócska sem, nemhogy regionális. No, meg Dunavarsány és társközségei éppen mostanában még csak a vezetékes víz bevezetését lehetővé tevő adminisztrációs teendőkkel birkóznak. Az első bekezdésben olvashatók mégsem légből kapottak, hanem szerepelnek a Dunavarsány, Délegyháza és Majosháza fejlődését befolyásoló részletes rendezési terv programjában. Körbeépítették Egyre gyakrabban a bíróé a döntő szó Gyermekvédelmi akadályfutás £ A tragédia hat évvel ezelőtt ^ történt. Az elvetemült apa ^ kútba hajította tíz hónapos 4 gyermekét, a kicsi, csodával y. határos módon, túlélte az ese- & tét. A férfit bíróság elé ál- á lították, jogerősen elítélték. J Az anya természetesen elvált ^ a férfitől, s esztendők múlva ^ újból férjhez ment. Üj élet- 2 társa szerette volna örökbe fo- z gadni a gyermeket, ám a bör- Z tönbüntetését töltő ,,apa” eh- « hez nem járul hozzá. Aki járatlan a jogban, ám egészséges igazságérzettel van megáldva, felháborodottan kiált fel: miként lehetnek jogai kútba hajított gyermekével kapcsolatban ennek az embernek? Márpedig a dolog úgy áll, hogy a kicsit becsületesen nevelő házaspárnak most a bíróság előtt kell megvívnia harcát a vér szerinti apával. Ilyen és hasonló eseteket szép számmal produkál az élet, s az új családjogi törvény, úgy tűnik nem sokat segít ezek gyors s főleg a gyermek érdekeit mindenek felett szem előtt tartó rendezésében. — Az új jogszabályok szellemében felül kell vizsgálnunk azoknak a gyermekeknek a helyzetét, akik 1987. december 31-ig kerültek állami gondozásba. Gyál ez év január elsejétől közvetlen megyei irányítású település lett, de Gyál nélkül is kétszázti- zenkét ilyen ügyet kell vizsgálnunk — magyarázza dr. Kalocsay Csilla, a Dabasi Tanács hatósági osztályvezetője. — El kell készíteni a környezettanulmányt, megállapítani, hogy milyen mértékben vétkes a szülő abban, hogy gyermekét nem nevelheti. Ha kiderül, hogy nem munkakerülő, vagy alkoholista az apa vagy az anya, más elbírálás alá esik, mintha teljesen rendezetlen a családi háttér. Hogy mennyire felelősségteljes döntést kell hoznunk, azt jól érzékelteti a határozat következménye. Ha az derül ki, hogy a szülő súlyosan vétkes, akkor bírósági ítélettel megvonják tőle a gyermeke feletti felügyeleti jogát. Ha csak kevésbé vétkes, akkor szüneteltetik e jogot. A döntés súlya a következmény: ha egy szülőnek egyik gyermekével kapcsolatban születik ilyen ítélet, az minden gyermekére érvényes. Például, ha egy oigánylány mondjuk tizenhat éves korában gyermeket szült, s otthagyta a kórházban, ezért később megvonták tőle a gyermek felügyeletének jogát, ez súlyos következményekkel jár akár egy évtized múlva is. S hogy mi történik azokkal, akik a szülők betegsége, hirtelen támadt anyagi gondjai miatt kerültek állami elhelyezésre? Ök intézeti neveitek lesznek. — Hogyan halad a felülvizsgálat? — Nagyon lassan — válaszol dr. Kalocsay Csilla. — S nemcsak azért, mert a Dabasi Tanácson egyetlen gyámügyes dolgozik, aki negyedéves joghallgató. Nagyon agilis, ám éppen csak túl a tinédzserkoron, élettapasztalata alig van. Igaz, sok segítséget kap a községi tanácsok gyámügyi előadóitól. Amiért még nehéz az állami gondozás felülvizsgálata, az az, hogy számos eset kerül bíróság elé. Gyámügyekben a körzetközpont az első fokú hatóság, ám perre menni olyan gyámügyben, amelynél nem ismerjük a helyszínt, ahol más vette fel a környezettanulmányt, bizony vakrepülés. Így csak lassan gyűlnek az elintézett akták. Április elején alig hat ilyen volt, öt ügyön dolgoztak. Ugyancsak megszaporodik majd a bíróságok dolga, hiszen olyan esetekben is az övék lesz a végső szó, amelyekben eddig a tanácsok döntöttek. Nagy segítségnek ígérkezik a Pest Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet hattagú helyszínelő brigádja, amelyben szakemberek, például jogász és pszichológus is segítené a helyi tanácsok munkáját. Ennek ellenére nincsenek irigylésre méltó helyzetben a gyámügyesek. Mint sokan mások, ők is elsősorban az ügyintézés könnyítését várták az új családjogi törvénytől. Például az örökbefogadás procedúrájának egyszerűsítését. Ehelyett ez is valóságos akadályfutássá vált. Ebben a helyzetben viszont lényegesen kevesebb energia marad a komplex családgondozásra. Pedig a számadatok magukért beszélnek. Dabas körzetében — még Gyállal együtt — háromszáznegyvenöt gyermek van állami gondozásban. M. K. gatás centrumait, új helyeket jelöltek ki például a sportpályáknak, ezeket szinte mindenhol körbeépítette már a falu. Az egyesületek is kinőtték a telepeket, hiszen napjainkban a minimális igény egy verseny és egy edzőpálya. Számoltak a tervezők a népesség várható alakulásával, ehhez viszonyítva tervezték a gyermekintézményeket, a lakásépítésre fenntartott területeket. Úgy érzem, hogy a lakóterületek hosszú távú fejlesztésére reális tervelképzelés született. Érdekellentét — Ügy értsem, hogy egyéb szempontból már nem ennyire pozitív a program? rületenként értékesítsük a* osztályozó tónak ezt a részét, s így szüntessük meg az áldatlan állapotokat. A telkek közművesítésére azonban nincs pénzük. S, hogyan közműve- sítsünk üdülőparcellákat, amikor még a faluban sincs vezetékes ivóvíz? Mi zártkertként szívesen kimérnénk, azt viszont a tervezők ellenzik. — Ügy tudom, fellángoltak az indulatok az úgynevezett Kapitány-domb ügyében is? Földvédelem — Valóban — válaszol Ku- csera Benő. — A Kapitány- dombon egy szakcsoport, jelentős állami támogatással, néhány esztendővel ezelőtt, kordonművelésű szőlőt telepített. A területet mintaszerűen művelik, s mostanában fordult igazán termőre az ültetvény, s kezdi meghálálni, a törődést. A rendezési terv készítői viszont nemzetközi kempinget álmodtak a Kapitánydombra. Nem tudom, hogy a mai gazdasági helyzetben megengedhetjük-« magunknak, hogy állami támogatással létrehozott értékeket semmisítsünk meg? E program vaskos iratköteg, amely mindazokat a szempontokat tartalmazza, amelyeket a tervezők f""yelembe vettek az elképzelések kidolgozásánál. Prognosztizálja a népesség alakulását, a gazdasági, mezőgazdasági fejlődést a térségben, meghatározza a települések terjeszkedési irányait, számol az infrastruktúra fejlesztési lehetőségeivel. Az általános rendezési terv hosz- szú távra alakítja ki a települések képét, jelöli ki a faluközpontot, a bevásárló-, pihenő-, sportcentrumokat. Dunavarsány és társközségeinek rendezési terve két távra készül, az egyik 2001-ig, a másik 2006-ig határozza meg a fejlesztés irányait. Az előbbiek figyelembevételével be- | szélgetünk az elképzelésről | Kucsera Benővel, a Dunavar- sányi Közös Tanács elnökével: — Rége« várt dokumentum születik meg ezzel a részletes rendezési tervvel — kezdi az elnök. — Nem csak a települések központjának fejlesztése követeli meg, hogy végre legyen egy olyan rendezési tervünk, amely bibliaként használható majd évtizedeken Az M0-ás autópálya építéséhez kell a sóder a bányatavakból, keresztül minden döntés meg- ..... ... . A Ráckevei-Duna-ag fölött átívelő 500 méter hosszú vasbeton hozatalánál. Nagy szükség van a tervre a bányatavak rendezése miatt is. — Milyen elképzeléseket vázoltak a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalat szakemberei a faluközpontokat illetően? — Meghatározták azokat a településrészeket, ahol a későbbiekben lakóházak épülhetnek. Kialakították a közigazszerkezetű hidat a Hídépítő Vállalat építi A kutató is ellágyul néha Vaskos kötetben Érd múltja Csak kevesen tudják az Érden élő Hoitssy Andorról, hogy a Kossuth család oldalági leszármazottja. Nagyanyja, Kossuth Sarolta unokatestvére volt Kossuth Zsuzsannának, Kossuth Lajos húgának. Immár több, mint negyedszázada szenteli életét a késői utód a Kossuth család emlékének az ápolására és kutatására. A dolgozószobában megsárgult fényképek, dokumentumok, relikviák őrzik egy régmúlt történelmi korszak emlékeit. De nem kevésbé figyelemre méltó az a munka, amit Hoitssy Andor helytörténeti kutatóként végez. — Pozsonyban születtem és ott töltöttem fiatal éveimet. A város pezsgő szellemi élete nagy hatással volt rám. Érdre 1939-ben kerültem, a posta kábelüzemében dolgoztam egészen a nyugdíjaztatásomig, 1964-ig. Szabadidőmet részben a technikai tudományoknak, részben a helytörténeti kutatásoknak szenteltem. Számos újításomat elfogadták. Nem kisebb lelkesedés vezérelt a helytörténeti kutatásokban sem. Közvetlenül a fel- szabadulás után a Szabadművelődési Tanácsnak lettem a titkára. Ebben a minőségben sokat tehettem az érdi lakosok szellemi-kulturális életéért. Munkámban nagyszerű partnerem volt dr. Kerékgyártó Imre, a tanács elnöke és Dobozi Dániel, a kiváló írónak, Dobozi Imrének a fia. Feljegyeztem esténként minden jelentősebb eseményt, ami a faluban történt. Ezek a naplójegyzetek alkotják könyvem fő gerincét, amely Érd történetét dolgozza fel 1945—1960-ig. S, hogy mi mindent tartalmaz a krónikaíró alkotása? Íme néhány cím: „Az érdi nő- egylet munkájáról... A leány-népfőiskola gyakorlati haszna... A Szabadművelődési Tanács gazdasági csoportjának tevékenységéről ... A postások a szocializmus szolgálatában ... Érd kulturális életének története ...” A dokumentumok kiegészítője egy vaskos fotóalbum, amely hű tükörképe az írott szövegeknek. — Még nem szabad pihennem — mondja tűnődve a 86 éves ember —, komoly munka vár rám. Az elmúlt években ásatásokat végeztek az Érdhez tartozó Öfaluban és igen gazdag régészeti leletek kerültek a felszínre: bronzkori cserép- és hamvedények, barokk szobrok és számos egyházi ereklye. Ezt a gazdag és bőséges anyagot szeretném a közeljövőben feldolgozni, persze ha az egészségi állapotom is engedi. Munkámban az a cél vezet, hogy ne merüljön feledésbe az érdi múlt. Andor bácsi szellemi frissességének bizonyítéka a fáradhatatlan országjárás is. Rengeteg levelet, meghívást kap, amelynek maradéktalanul eleget tesz. — A kutatásaim során szerzett ismereteim kikívánkoznak belőlem. — Egy kartondobozból kötegnyi levelet vesz elő. — Kiterjedt levelezést folytatok múzeumokkal, kulturális intézményekkel. De jobban szeretem az előadásokat, a személyes találkozásokat. Jó érzés fog el, amikor látom a figyelő, csodálkozó tekintetű gyerekeket, akik kíváncsian faggatnak a múltamról, az általam megélt történelmi időkről. Itt, Érden rendszeresen tartok előadásokat az iskolások számára, de a közelmúltban jártam Kecskeméten, Cegléden, Szolnokon, örbottyánban és kisebb falvakban is. Előkerülnek személyesebb jellegű írásai is: elbeszélések, naplójegyzetek, versek. Felemeli az asztalról a fekete bőrkötésű könyvet. — Látja ezt a vaskos kötetet? A magyar történelem legfontosabb sorsfordulóit örökítettem meg lapjain 1848-tól egészen az első világháborúig. Prózai írásaim szigorúak és kemények, de néha-néha ellágyultam én is, akkor versbe öntöttem gondolataimat. Keresztes Szilvia — Az üdülőterület rendezéséről szóló elképzelések is reálisak, bár néhány kérdésben alapvető ellentmondások tapasztalhatók. Ezeket feltehetően tárcaközi egyeztetéssel lehet majd tisztázni. Például az osztályozótó környékének ügye még nem megoldott. E tó egyik felén kavicsbányaművelés folyik, míg a másik part az illegális nudisták paradicsoma. A bánya a termelőszövetkezet legjobb földjei irányába szeretné folytatni a művelést. Két tárca érdekei ütköznek itt. Nagyon fontos lenne a sódertermelés fokozása, hiszen a közelben épül az MO-ás autópálya, és erre halad majd az 51-es út új nyomvonala is. Ugyanakkor a termelőszövetkezet érveit is meg kell érteni. A tanács gondja ezen a területen az illegális strand. A tervezők amellett kardoskodnak, hogy üdülőte— Vitákat váltott ki az ipari üzemek kitelepítésének gondolata is. — Ésszerű javaslatnak látszik az, hogy a különféle ipartelepeket helyezzék át a községek külterületeire. Ugyanakkor megfontolandó is, akkor amikor az itteni gazdálkodó- egységek sokat tettek az utóbbi időben telepeik külső képének csinosítása, rendezése érdekében. Parkosít a kavicsbánya, rendezi területét a For- con is. A másik kérdés ezzel kapcsolatban, hogy egyre inkább csökken a települések környékén a mezőgazdasági földterületek nagysága. Értékes termőföldeken épülnek ipari üzemek, de arra terjeszkednek a lakóházak is. Úgy gondolom országos méretekben már igen jelentős a szántóterületek ily módon való csökkentése. Móza Katalin Megszégyenítés A fűtő nem tudott bemenni a kazánházbaí munkahelyét zárva találta. Aztán meglátta a ház faliújságán a „nyílt levelet”: „T. Lakóközösség! Értesítem a T. lakókat, hogy ... fűtővel, határozatlan időre szóló munkaviszonyát, mint közös képviselő a Mt. 26. paragrafus (1.) bekezdése alapján 1988. ápr. 1-jével felmond- tam ...” A lakókhoz intézett — és öt lépcsőházban kifüggesztett — levélről hiányzott a dátum. És hiányzott az a lévé' is, amelyet magának az érintettnek kellett volna megkapnia... Az érintett, a fűtő, úgy jutott ehhez a levélhez, hogy egyet levett a hirdetőtábláról — és lefénymásol tatta magának. Hogy ez a felmondás így szabályszerű-e, ezt a szakemberek vannak hivatva eldönteni. Hogy emberséges, emberi-e, azt talán egy kívülálló is meg tudja ítélni. Ha másból nem, hát abból, hogy az érintett mennyire érzi megalázva magát... Faliújságon közlik vele. hogy felmondtak neki — sejtetve az indokokat is. Amelyeket legfeljebb a faliújságon cáfolhatna meg az érintett, ha jó hírét meg akarná őrizni a házon vagy a lakóközösségen belül... Természetesen, lehetséges. hogy a közös képviselő indokai helytállóak, módszere azonban kevésbé, — De hát úgy látszik, a faliújság is nagyhatalom — lehet élni vele. és lehet visz- szaélni... ' — gó
