Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-22 / 95. szám

t \ IT heti összeállításunkban horgászok szerepelnek, akik a tavaszi hétvégéken felkerekednek, és már ko­ra hajnalban a vízpartra in­dulnak. Egészséges kedvte­lés, kezdetben napijeggyel {a érdemes megkísérteni a szerencsét. Azokat, akik .szabadidejüket ilyesfajta szórakozással töltik, bizo­nyára kevésbé fenyegeti a szívinfarktus. Az orvos ta­nácsai ez alkalommal ennek a, már-már népbetegségnek a megelőzéséről szólnak. A továbbiakban folytatjuk há­zikerti sorozatunkat, és töb­bek között receptekkel szol­gálunk az ételmaradékok felhasználásához. A kezdők napijegyet váltanak Horgászok a vízporton Az anekdota szerint, amikor a horgász halvacsorára hívja a barátait, előzőleg kimegy a piacra, kiválasztja a legszebb pontyot, megvásárolja és ab­ból készít halászlét a vendé­geinek. Ám ezt a történetet bizonyára olyanok találták ki, akik nem tudják, milyen meg­nyugtató érzés a vízparton ül­dögélni, kapásra várva. És ha mégsem jön el a nagy fogás? A nap akkor is süt, a táj szép és jó levegőn lenni egészsé­gesebb, mint zárt helyiségben szívni-fújni a füstöt. Az infarktusról A táj szép és a jó levegőn egészségesebb, mint zárt helyiség­ben szívni-fújni a füstöt Veresegyházon járva figyel­tük, hogy milyen népes a hor­gásztó partja. Igaz, a strand még zárva van, de a büfé már kinyitott, jelezve, hogy forga­lomra számítanak. És ha az emberek nagy többsége be is Egy ponty már horogra akadt. (Csécsei Zoltán felvételei) csomagolja előre a tízóraira, ebédre szánt elemózsiát, azért a sörnek, a szörpöknek van keletje. Haskó József Fótról jött, már korán reggel, és a fogás sem maradt el. Egy körülbelül kilós ponty ficánkolt a háló­jában. A termelőszövetkezet­ben dolgozik, megszokta a ko­rai ébredést, természetes, hogy vasárnap is hajnalban indul a vízpartra. Ha jó idő van, sokszor felkerekedik és sátor­ral, gépkocsival a Tisza-part- ra indul. Hét éve horgászik, a sógorától kapott ötletet ehhez a kedvteléshez, melyet már nem tudna, nem is akar abba­hagyni. Miközben beszélgetünk, fél szemmel a vizet figyeli, mely­nek apró rezdülései mutatják, hogy a mélyben pontyok, har­csák úsznak a kukorica és más csali után. Elkapják — és odébbállnak vele? Vagy a horgásznak kedvez a szeren­cse? Sport ez a javából — és induláskor nem is kell hozzá nagy befektetés. . A kezdők napijegyet váltanak, kölcsön­kapnak egy botot, néhány jó tanács és már lehet is hor­gászni. Ga. J. A szív betegségei közül a leggyakoribb a ko­szorúerek kóros elválto­zása. Ma hazánkban minden második halál­eset ezeknek az ereknek a betegségeire vezethető vissza. Első tünetei bizonyta­lan, főleg fizikai és szellemi megterhelésre, esetleg hirtelen időjá­rásváltozásra (front!) jelentkező mellkasi szo­rító érzés, fájdalom. A betegség okai kö­zött legfontosabb a vér zsírtartalmának kóros megszaporodása (általá­ban helytelen étkezési szokások következtében) a dohányzás és a moz­gásszegény életmód. A koszorúér-betegségre való hajlamot nagymértékben fokozza a magas vérnyomás is, A tünetek csökkentésére mindent (gyógy­szert, életmódváltoztatást, diétát stb.) meg kell próbálnunk, mert ezzel nagyon sok szenvedéstől kímélhetjük meg magun­kat. Fontos tudnunk, hogy a mellkasi fájdalmak nem min­den esetben erednek szívbetegségtől. Oka lehet izomfájda­lom, hűlés okozta mellhártyaizgalom, bordaközi idegzsába is. Mi a legfontosabb teendő? Ha a fent jelzett károsító té­nyezők bármelyike jelen van, meg kell kísérelnünk csökken­teni. Így az étkezést úgy összeállítani, hogy kevés állati zsír szerepeljen benne (szalonna, kövér húsok, főzőzsír), s ezek helyét inkább növényi olajok foglalják el. A dohányzást tel­jesen abba kell hagyni. Csökkenteni nem érdemes, mert úgy­is csak ideig-óráíg sikerül kevesebbet szívni. A vérnyomást ellenőriztetni és a normális határokon belül kell stabilizálni. Ha az életmódváltozás mellett együttműködő partnerei leszünk kezelőorvosunknak, akkor nagyot lépünk előre a leg­veszedelmesebb halálok, a szívizominfarktus megelőzésében. Ehhez kívánok jó erőt és jó egészséget! Savanyú fei, A nyakunkra savanyodott tejből kitűnő túrógombóc ké­szülhet. A tejet hagyjuk meg­kocsonyásodni, azaz megalud­ni, majd lábosba öntve, lefe­dett lángon — hogy le ne kapjon — addig hevítjük, amíg ki nem csapódik a tú­rója. Akkor megsózzuk és a liternyi tejhez 24 deka búza­darát pergetünk állandó ke­verés közben. Ha a massza a lábos szélétől már elválik, hűlni, dagadni hagyjuk, majd a . margarinban megpirított Házikerfi tanácsadó Kaszálás, fűnyírás előtt ISMÉT sok feladat adódik a díszkertekben. A gyepeket, a pázsitokat nyírni, kaszálni kell, mert nagyon megnő a fű és a magas gyep nehezebben tartható tisztán, mint a gondozott. Fűnyírás, kaszálás előtt gondosan vizsgáljuk át a területet és a szerszámokat. A köveket, a fűbén megbúvó kemény tárgyakat szedjük össze,, vigyük le a gyepről, rpert ezek a kasza élét tönkretehetik, esetleg el is törhetik. A gallyak is akadályozzák a munkát. A motoros fűkaszában ellenőrizzük az olajnívót, vizsgál­juk meg a kés állapotát, ha kell, köszörüljük ki a csorbákat róla. A benzinmotoros fűnyíró gyertyáját tisztítsuk le, az elektromos fűnyíró csatlakozóját ellenőrizzük, jól van-e szigetel­ve, a vezeték nyakban nincs-e megtörve, ha van, a. földelés „éV’-e. A kézikasza karbantartása is elég veszélyes feladat. A fenés, kalapálás szakértelmet kí­ván, mindkettő baleset forrása lehet. Kalapá­láskor a kaszát a nyélről levesszük, a gerin­cénél fogva ráillesztjük az üllőre, és a kala­pács élével egyenletes nagyságú ütésekkel (kis ütésekkel) milliméterről milliméterre haladva kinyújtjuk az anyagot. Az üllőn mindig csak az éppen nyújtott felület fekszik fel, és lehe­tőleg közel fogjuk a pengét, nehogy elgörbül­jön. A kaszát nem szabad köszörülni! A fe­nés már a nyélre felszerelt állapotban törté­nik. A vízbe mártott kaszakővel fenjük a ki­kalapált pengét. (Ha vastag szárú gyomot vá­gunk a kaszával, ne kalapáljuk ki olyan vé­konyra, mert hamar kicsorbul.) A kasza akkor van jól beállítva, ha nyelét a vállunkhoz iga­zítjuk és a kinyújtott azonos oldali kéz ujja hegye eléri a penge végét. Rövid kaszával nem lehet szépen füvet vágni, csak vékony, hosszú pengével. A rövid kasza vastag szárú növényekhez való. A kaszálást csak kaszálni tudó embertől lehet megtanulni, olyan még nem született, aki könyvből megtanulta volna. Érdemes megkérni az idősebbeket, mutassák meg, hogy kéll, mert a fő kasza is könnyen törik, ami' szintén nem veszélytelen. A gyepet minden kaszálás, nyírás után célszerű megöntözni. Évente két alkalommal, vagy egyenletesen elosztva műtrágyázzunk pé­tisóval: 80 dekagrammot szórjunk ki 100 négy­zetméterre. A műtrágyát azért kaszálás után szórjuk ki, mert a gép is, de a kézikasza is könnyen rozsdásodik a műtrágyától. Kézika­szával harmatos, nedves füvet lehet szépen levágni, motoros kaszával nem szabad vizes füvet vágni, mert eltömíti és leégeti a mo­tort (a benzinest lefojtja). A kézikaszával vá­gott füvet felhasználhatjuk takarmányozásra és komposztálhatjuk is, a géppel vágottat az állatok nem szívesen eszik, mert a gép össze­zúzza. A kaszálékot viszont jó azonnal össze­gereblyézni és lehordani, mert így az új nö- vedék fejlődését nem gátolja árnyékoló hatá­sával. GYAKORI jelenség, hogy a fű az év során megpenészedik, fehér gombabevonat képződik először a hegyén, majd húzódik lefelé. Ezt különböző kórokozók, elsősorban gombák okozzák, ellenük lehet védekezni: Ennek mód­ja a megelőzés is lehet: évete több alkalom­mal átgereblyézzük a gyepet, nem hagyjuk rajta a nyíradékot, és ha nagyon elterjedt, akkor Chinoin Fundazol 50 WP és Zineb ke­verékével megpermetezzük a területet. Fenyvesi Gábor édes morzsa zsemlemorzsában meghemper- getjük a vizes kézzel gom­bóccá formált túrós masszát. Petrezselyemből sem kell többnyire teljes csokornyi. Csak annyit mossunk meg be­lőle, amennyit rögtön felhasz­nálunk. A többit mosás nél­kül göngyöljük szorosan alu­fóliába, és úgy tegyük a hűtő leghidegebb polcára. Így kö­rülbelül 10 napig friss marad. Vétek a szemétbe szórni a sütemények szeletelésekor, da­rabolásával keletkező édes tésztamorzsát. Nyitott üveg­ben, hogy meg ne avasodjék, gyűjtsük össze az eltérő ösz- szetételű söteménymorzsákat. Amikor kb. 20 dekányi ösz- szegyűlt, egy tűzálló tálat kenjünk ki vékonyan vajjal, és a morzsát terítsük szét raj­ta, Arra szórjunk lekvárda­rabkákat, majd megint mor­zsát ... Édesítsünk 3-4 deci te­jet, tegyünk hozzá kupicányi rumot, egy tojást, és ezt ap­ránként öntözgessük a mor­zsára, kivárva, amíg beissza és megdagad. Tegyünk a teli tál tetejére hajszálvékony vajszeleteket, és sütőben süs­sük át. Finom édesség lesz belőle. „Elvarázsolt" desszert (kb. 6 személyre) Két pohár tej­fölt keverjünk ki kis tálkában 4 púpozott evőkanál porcukorral, 1 vaníliás cukorral. Egy üvegtál al­ját rakjuk ki félbe tört babapis­kótával. Ezt kenjük be 2 evőka­nálnyi cukros tejföllel. Tegyük rá 2-3 centi vastagon a fagyott mál­nát vagy meggyet. Tetejére me­gint egy réteg piskóta kerüljön, arra vastagon tejföl, újabb ré­teg gyümölcs, majd piskóta, gyü­mölcs, és az egészet borítsa be az édes tejföl, bezötykölve a ré­sekbe. A tál dísze néhány szem gyümölcs legyen. Ez a keverék legalább egy éjszakán át álljon, hogy az ízek összeérlelődjenek. Ha csak felnőttek fogyasztják, akkor kevés rumot is tehetünk a tejföl­be. Tálalás előtt díszítsük tej­színhabbal. Neve azért lett „el­varázsolt”, mert nincs olyan gya­korlott háziasszony, aki kapásból meg tudná állapítani, hogy a desszert krémje miből van. 1988. Április n., péntek EGYÜTT AZ UTAKON AZ UT1NFORM JELENTI Herbszt Rita: — A jó időt kihasználva Pest megyében sok helyütt dolgoznak útfenntartó brigádok a burkolat kijavításán. A 11. számú főúton Leányfalu térségében autóbuszöböl építése miatt kell útszűkü­letre és sebességkorlátozásra számítani, várható, hogy a forgalom- korlátozás a hét végére érvényben marad. Az autópályákon is meglendült a tavaszi helyreállítások miatti forgalomkorlátozás. Az M7-esen a Budapest felé vezető oldalon Pol- gárdi, illetve Székesfehérvár térségében kell pályalezárásra számítani. A forgalmat az ellenkező oldalra irányítják át. A 4. számú főúton Üllő és Monor környékén utat szélesítenek; útszűkület miatt kell majd lassítani az arra közlekedőknek. A hét végén befejezik a fenntartási munkákat, de a forgalomkorlátozások várhatóan érvényben maradnak. A dunai kompok jelenleg mindenhol menetrend szerint közle­kednek. VESZÉLYES PERCEK A baleseti statisztikákat böngészve sok érdekes adatra bukkanhatunk, olyan tényezőket, összefüggéseket fedezhetünk föl, amelyek fontosságára nem is gondolnánk. A tavalyi év baleseteit elemezve például megállapították a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon, hogy 849 esetben — ez az összes baleseteknek alig kevesebb, mint a fele — a vezetés meg­kezdését követő^első 15 percben történt a baleset. Az első fél órában következett be az eseteknek 70,4 százaléka. Az ezt kö­vető időben már csak 510 balesetről — 29,6 százalék — szól a statisztika. Milyen tanulság vonható le ezekből az adatokból? Min­denekelőtt az, hogy a vezetés megkezdését követő első órá­ban vagyunk kitéve a legnagyobb veszélynek. Minden bizony­nyal azzal magyarázható ez a tény, hogy időre van szüksé­günk, hogy a forgalomba bekapcsolódva alkalmazkodjunk a körülményekhez és figyelmünket teljes egészében a vezetésre fordítsuk. Nem árt, ha tudjuk ezt, s olyankor sem felejtjük el, amikor autóba ülünk! KRASZNAI JÁNOS ÍGY VEZET Sokan szeretnek éjszaka vezetni, mondván, akkor kisebb a for­galom. Vannak, akik korántsem rajonganak ezért, de kénytelenek sötétben autózni. Közéjük tartoznak a kamlonosok Is, akiket sokszor sürget az idő; hisz az árunak minél előbb célhoz kell érnie. A köz­hiedelemmel ellentétben az éjszakai vezetés számos veszély forrása lehet. Hogyan vezet Krasznal János, ha napnyugta után Indul útnak? — Én is jobban szeretek éjszaka vezetni, mert valóban kisebb a forgalom, mi pedig abból élünk, hogy hány kilomé­tert teszünk meg. Tényleg gyorsabban lehet ilyenkor halad­ni, de a veszély is jóval nagyobb, mint nappal. Elsősorban a kivilágítatlan kerékpárokra, szekerekre gondolok, főleg ha eze­ken nem színjózan emberek ülnek. Sötétben értelemszerűen sokkal nehezebb fölfedezni az ilyen váratlanul fölbukkanó akadályt. Ráadásul az ember — éppen a gyérebb forgalom miatt — hajlamos éjszaka bátrabban nyomni a gázt. Én azt javallom, olyan sebességet válasszunk, hogy a reflektorunk által bevilágított távolságon belül meg tudjunk állni. E heti kérdéseink. IGAZ vagy HAMIS az állítás: 1. Éjszaka sokkal biztonságosabb az országúti közlekedés, mert kisebb a forgalom. 2. A tompított fényszórónak az autó előtt az úttestet legalább negyven méterre meg kell világítania. 3. Erős ködben akkor Is szabad a fényszórót használni, ha az autó várakozik. Múlt heti tesztünk helyes válaszai: 1. hamis, 2. Igaz, 3. hamis. A megfejtéseket szerdáig várjuk szerkesztőségünkbe: Pest Me­gyei Hírlap, 1446 Budapest. Pf.: 311. Együtt az utakon. INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT A Magyar Autóklub Pest megyei szervezete tegnaptól információs szolgálattal várja az autósokat Pilisvörösváron. A művelődési házban minden csütörtökön 17 és 19 óra között fogadják az érdeklődőket, akik tájékoztatást kaphatnak az autóklub minden szolgáltatásáról — többek között a legköze­lebbi, solymári műszaki állomás munkájáról —, természete­sen belépési lehetőséget és tagságmeghosszabbítást is kínál az új információs szolgálat. LÁMPA VIZSGÁLAT Egy hazai vizsgálat szerint azok közül, akik nem tudják, történ- nek-e balesetek a tilos Jelzésen való áthaladás miatt: csak 23 száza­lék tartja ezt a szabálysértő magatartást veszélyesnek. Azok közül, akik szerint sok baleset történik emiatt: 64 százalék veszélyesnek tartja a tilos Jelzésen való áthaladást. A megkérdezettek negyven szá­zaléka elégedetlen a jelzőlámpák beállításával. Hiányolták, hoev ke­vés a gyalogos állal működtetett Jelzőlámpa: ha elromlik a lámpa, nincs rendőri forgalomirányítás: a lámpák fénye nem eléggé erős, napsütésben a jelzéseket nem lebet Jól látni. Balesetmentes közlekzdist, jó utat kíván: M. Nagy Péter

Next

/
Thumbnails
Contents