Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-21 / 94. szám

ÉLJEN A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK SZOLIDARITÁSA! (AZ MSZMP KB MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAIBÓL) Országgyűlési bizottság ülése Vita a lakásellátásról Maradtak nyitott kérdések is Csökken a zajártalom Vecsésen Mint lapunk tegnapi számában hírül ad­tuk, kedden este falugyűlést tartottak Ve­csésen a Ferihegyi repülőtér bővítését és korszerűsítését követő környezetvédelmi tennivalókról. A konkrét terveket Urbán Lajos közlekedési miniszter ismertette, majd válaszolt a település lakóinak kér­déseire. A fórumot óriási érdeklődés kí­sérte — még a gazdakör udvarára is hang­szórót helyeztek el —, mert Vecsésen a megnövekedett zajártalom és az érvény­ben levő építési tilalom miatt évtizedes gondok halmozódtak fel. A felszólalások, a feszínre került vélemények azt tükröz­ték, hogy a lakosság többsége egyetért a megfogalmazott célokkal, ami nem jelenti azt, hogy ne maradtak volna nyitott kér­dések .... Szerdán Esztergomban — Straub F. Brúnó elnökletével — ülést tartott az Ország- gyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága. Elsőként Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a lakásgazdálkodás korszerűsí­tésének elveit összefoglaló írásos anyaghoz. Elmondotta, hogy a szakemberek még ja­vában dolgoznak a koncepció kimunkálásán, s az elveket — még az érdemi döntés előtt — országos szakmai és társadalmi vitára bocsátják. A koncepció lényege az, hogy új alapokra kell helyez­ni nemcsak a lakásépítést, hanem a lakáselosztás és -tá­mogatás rendszerét is. Hang­súlyozta, hogy a jövőben is A hatalmas hűtődobozt mintha egy jóindulatú óriás tette volna le a sínek közelé­be. Az Albertirsán átutazó vo- natozók közül kevesen ismer­ték a megfejtést: mit rejtenek a méteres betűk az ezervago- nos épület falán: PHGT. Mire megtanulták volna, már el is felejthetnék, mert a cégjelzé­ses papírokon, bélyegzőkön 1988. január elseje óta új el­nevezés áll, Pest Megyei Hű­tőipari Közös Vállalat. Előlé­pett tehát a korábbi gazdasá­gi társulás. Vajon mi állhatott a lépéskényszer hátterében? Erre a kérdésre vártunk vá­laszt dr. Losó József igazgató­tól. Csomagoláskultúra — A taggazdaságok látták, hogy megerősödtünk, és ké­pesek vagyunk önállóan gaz­dálkodni. Most önmagunkhoz mérhetjük lehetőségeinket, nem például az albertirsai— dánszentmiklósi Micsurin Tsz­éhez, amely kezdetben a gesz­torunk volt. Ma már nem kell a termelőszövetkezet bérszín­vonalához alkalmazkodni, na­gyobb bérfejlesztésre van le­hetőség. A vezetés megszilár­dult, és a próbaidő alatt bizo­nyított, megértek a feltételek az önállóságra. Idővel rész­vénytársasággá szeretnénk ala­kulni. Ez a lehetőség mármost is felmerült, de megvalósítá­sához hosszabb előkészítés kell — hagzott a direktor tájékoz­tatása. A közös vállalatnak tizenhat tagja van, köztük a Penomah, a Hűtőipari Vállalat, a Micsu­rin Tsz, a tápiószentmártoni Aranyszarvas, a Nagykőrösi Konzervgyár és a Nagykáta és Vidéke Afész. Mindannyian jogos bizakodással tekintenek a jövőbe, hiszen 1986-ról 1987- re 69 millióról 80,5 millió fo­rintra emelkedett a nyereség, és ez 16,7 százalékos ered­ményjavulást jelent. Tavaly a termelést 70 szá­zalékkal növelték a korábbi­hoz képest. Nemcsak az áru­alap volt biztosabb, az érté­kesítési biztonság is ösztönöz­te őket. Mindemellett a hús­ipari vállalatok hatalmas táro­lási igénnyel jelentkeztek. Egy házilagos műszaki átalakítás­sal megnövelték a mélyhűtött teret, és így átmenetileg több­féle hasznosításra alkalmas. Jóllehet a kihasználtság foko­zódott, az energiafelhasználás terén számos korszerűsítést hajtottak végre, és ezt az áramszolgáltató egymillió fo­rintos visszatérítéssel honorál­ta. A műszaki feltételek javí­tása nyomán negyedóránként regisztrálják az üzem áramfo­gyasztását. Ily módon meggá­tolják a lekötött teljesítmény túllépését, amely súlyos pénz­büntetéssel járna. A nyersanyagokon bezzeg nem lehetett, spórolni, azokra két és félszer annyit költöt­tek. mint 1986-ban. Elsősorban a málna drágította meg vásár­lásaikat. A fagyok miatt az őszi­barack ára megduplázódott. A nyereség kedvező alakulása a fennmaradó állami támoga­tásban elsősorban és alapve­tően a szociálisan rászoruló­kat és az első alkalommal lakást igénylőket kell része­síteni. A társadalmi igazsá­gosság jegyében meg kell re­formálni a lakásépítkezések­kel és bérleményekkel kap­csolatos teherviselést, Berdár Béla Pest megyei képviselő arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a lakásgazdál­kodás korszerűsítését a tele­pülésfejlesztési politikánkkal összhangban kell megváltoz­tatni. Véleménye szerint a súlyos lakásellátási gondok kialakulásához ugyanis a ko­rábbi elhibázott településfej­lesztési koncepció is hozzájá­rult. költségek kordában tartása ré­vén sikerült. — 1987 minden tekintetben a megerősödés éve volt — idé­zi fel dr. Losó József a múl­tat. — Sikerült hozzájutnunk a hőn áhított új berendezések­hez. Nagy előrelépés a csoma­gológépek beszerzése. Gyorsab­ban, több árut dobhatunk piac­ra belföldön is. Az exportban az ömlesztett áru helyett a bolti árusításra alkalmas cso­magolásúval jelenünk meg. Ez­által magasabb árra tarthatunk igényt. — Az év nagy részében sza­badok a csomagolóberendezé­sek. Ilyenkor bérmunkát vég­zünk. Édesipari termékek, kek­szek, cukorkák tasakolása épp­úgy lehetséges, mint ahogy pél­dául a Monori Állami Gazda­sággal is folynak tárgyalá­saink az áltaíuk előállított élel­miszer-ipari termékek csoma­golására. A hűtőház irányítói 1988-ban 92 millió forint eredményt sze­retnének elérni. Az enyhe tél reménnyel tölti el őket. bíznak a megfelelő zöldség- és gyü­mölcstermelésben. Nagy tenni- akarás buzog bennük; 40 szá­zalékkal túl akarják szárnyal­ni a tavalyi termékmennyisé­get. Ehhez nagyarányú fejlesz­tésbe kezdtek. Majdnem egy- harmadával, 320 vagonnal ki­bővítik a hűtőtároló befogadó- képességét. A kivitelezésnek jövő tavaszra kell befejeződ­ni. Akkor az országban a leg­nagyobb — egybefüggő — hű­tőkapacitás az övék lesz. A tagok szívesen adják át nekik az alapanyagokat, ame­lyek több mint felét tőlük vár­ják. Ez az arány a későbbiek­ben tovább nő, mivel jó ösz­tönző a forgalomarányos visz- szatérítés. A közös vállalat tagjai egyébként felismerték a fejlesztés fontosságát, az amor­tizációt teljes egészében benn hagyják erre a célra. Ebből tudják végrehajtani á fent em­lített bővítést. Húshagyó kísérlet Továbbra is az a céljuk, mint ami tavaly sikerrel meg­valósult: a forgási sebesség gyorsításával növelték a ter­melést. Ez az ő esetükben azt jelenti, hogy a frissen fagyasz­tott zöldségek, gyürpölcsök nem sokáig foglalták a helyet, ha­nem gyorsan vagonokba, ka­mionokba kerültek. Tagjai let­tek a Mirelit Külkereskedelmi Közös Vállalatnak, s ez újabb hazai és külföldi kooperációk­ra kínál lehetőséget. Ebben az évben Albertirsán a húsipari bértárolás vissza­szorul, helyette a zöldség- és gyümölcsfeldolgozást növelik. Az életszínvonal csökkenése folytán belföldön várhatóan szűkül termékeik elhadható- sága Néhány árufélénél indo­kolt lenne az áremelés, de ezt mégsem tervezik az idén. A pluszköltségeket igyekeznek kigazdálkodni. Az exportot fo­kozzák. hiszen a nyugati pia­cokon keresettek a magyar fa­gyasztott áruk. A nálunk ter­mett gyümölcsök zamatát nem Nyugati piacokra Cipőexport A cipőipari vállalatok az idén 15—20 százalékkal növe­lik konvertibilis elszámolású exportjukat, s mintegy 70— 75 millió dollár értékben szállítanak női-férfi lábbeli­ket, elsősorban a nyugat­európai piacokra és az Ame­rikai Egyesült Államokba. A tőkés export ilyen ará­nyú növelését több ténye­ző együttes hatása tette lehe­tővé. A cipőipari vállalatok egy ideje a belföldi kereslet visszaesését tapasztalják. Emellett várhatóan a szocia­lista országokba irányuló szállítmányok mennyisége is csökken, ráadásul az első fél­évre eddig a kontingenseknek csak 75—90 százalékára kö­töttek szállítási szerződést a szovjet és magyar partnerek. pótolja a máshonnan érkező. Jó piaci munkával tartós meg­becsülésre tehetnek szert. Az albertirsai hűtőház már eddig is előrukkolt néhány meglepetéssel, mint például a csemege főttkukoricával. Most sikeres kísérleteket folytatnak egy szójás, burgonyás húspótló feltéttel, ami nyilván kapós lesz a háziasszonyok körében. A Magyar Hűtőipari Vállalat fejlesztési intézetével együtt­működési megállapodást kötöt­tek néhány új termék techno­lógiájának kidolgozására. Biztató jövőkép — Bízom közös vállalatunk kollektívájában. Munkánkkal a megye eredményesen műkö­dő üzemeihez igyekszürtk föl­zárkózni. Színesíthetjük az áru- választékot, jelentős exportáló vállalattá válunk. A csomago­lás révén számos más gazdál­kodó egység piaci megjelené­sét is segíteni tudjuk. Szolgál­tatásaink alapján szoros kap­csolatokat alakíthatunk ki a társvállalatokkal és korszerű technikánk gyorsan hasznosul­hat — körvonalazta az albert­irsai hűtőház előtt álló jövőt dr. Losó József igazgató. TamasI Tamás A közlekedési miniszter tá­jékoztatójának lényegét ab­ban foglaljuk össze, hogy hosz- szú távon 2,3 milliárd forintot fordítsanak az érintett telepü­lések zajártalmának csökken­tésére. Ebből az első fázis­ban 600 milliót, az idén Ve­csésen, a belső övezetben 40 milliót használnak fel. Erdősávok, földművek Ami a részleteket illeti, tudvalevő, hogy a települé­sen légi és földi zajokkal kell számolni. Az előbbi mérsék­lésére egyelőre nagyon sze­rények a pénzügyi lehetősé­gek. Ehhez ugyanis a Malév gépparkját kellene korszerű­síteni, legalább hat csende­sebb üzemű, nyugati gyárt­mányú gépmadarat kellene vásárolni, de ez a befektetés csak nyolc esztendő múlva té­rülne meg. Így azután bele kell nyugodnunk abba, hogy még jó ideig a jelenlegi tí­pusok fognak Vecsés felett át­repülni. A le- és felszállási útvonal korrekciója is csupán csekély javulást hozhat. A földi zajokat viszont jelentő­sen mérsékelni lehet. Először is azzal, hogy szigorúan be­tartják a próbaüzemre, illet­ve a repülésre való felkészü­lésre vonatkozó szabályokat. Azután azzal, hogy még az idén megkezdődik az erdősá­vok telepítése, a zajtól védő, úgynevezett földművek létesí­tése. Az érintett épületeket, lakóházakat passzív akuszti­kai védelemben részesítik, azaz olyan ajtókat, ablakokat, födémmegoldást alkalmaznak, amelyek elnyelik, a felére csökkentik a zajt. Az ingat­lan tulajdonosa választhatja meg, hogy él-e ezzel a lehető­séggel, vagy inkább kisajátí­tást és vele együtt cseretelket kér. (Egyébként a hazai ipar az idén, a harmadik negyed­évben kezdi meg az akuszti­kai védelemhez szükséges anyagok, termékek gyártását, amelyek a jövő tavasszal már rendelkezésre állnak.) A Légiforgalmi és Repülő­téri Igazgatóság június 30-ig szerződést köt azokkal, akik a meglevő épületek akusztikai védelmét választják. Az át­építéseket a belső övezetben az állami költségvetés finan­szírozza. Ide tartozik az is, hogy LRI-nél környezetvédel­mi iroda alakult, amely nem­csak a munkákat koordinál­ja, hanem az állampolgárok ügyes-bajos dolgaival is fog­lalkozik. Még az idén megkezdődik egy repülésellen­őrző és zajmérő rendszer ki­alakítása, amellyel nyomon lehet majd követni, hogy a pilóták betartják-e a repülési normákat. A dolognak egyet­len szépséghibája az — ami­re a felszólalók is felhívták a figyelmet —, hogy ez több, mint 10 milliót elvisz az ilón rendelkezésre álló 40 millió forintból... Jó hír viszont, hogy ez év novemberétől megszigorodnak az éjszakai repülés szabályai. Feloldják a tilalmat Mint a falugyűlésen elhang­zott véleményekből kiderült, a vecsésiek legfájóbb gondja az, hogy csak a középső zajzó­nában szűnik meg az építési tilalom, a belsőben azonban fennmarad. Erre Urbán Lajos így válaszolt: — A kormányzat álláspont­ja az, hogy a belső övezetben ne növekedjen a lakosság száma. A cél az, hogy idő­vel csökkenjen a zajárta­lom, ezért azt nem mondha­tom, hogy a belső övezetben feloldásra kerül a tilalom, de azt megígérem, hogy ezt a kérést továbbítom a döntés­hozókhoz. Mindez nem je­lenti azt, hogy állagmegóvás­ra, felújításra, korszerűsítésre, például fürdőszoba kialakítá­sára ne adna engedélyt az építési hatóság. Ám új ház, lakórész a belső övezetben nem épülhet! Többen kér­dezték azt is, hogy a középső- övezetben — s már nemcsak Vecsésen, hanem Üllőn is — milyen intézkedések várha­tóak? őszintén meg kell mon­danom, hogy ez ügyben eb­ben a tervidőszakban semmit nem tudunk tenni... Türel­met kérünk. Olyan problé­mákkal, környezeti ártalmak­kal találtuk szembe magun­kat a légi közlekedés fejlődé­sével, amelyekkel idáig ha­zánkban nem találkoztunk. Most már világos, hogy ezek­nek a megoldásához renge­teg pénz kell. Ezt az állam­kassza nem tudja egyelőre vállalni. Ezek a kilátások nem villa- nyozták fel Erdei Gábort, Ül­lő tanácselnökét. Ugyanaz a fonák helyzet állt elő, hogy a kettes számú kifutópálya át­adásával a légi zajterhelés nagy része Vecsésről Üllőre tevődött át, az ottani problé­mák azonban csak 1990 után kerülhetnek terítékre. Bántja Erdei Gábort az is, jelenleg nincs szó arról, hogy a közép­ső övezet épületei akusztikai védelmének költségeit az ál­lam átvállalná. Az építési ti­lalom tíz esztendeje alatt amúgy is emelkedtek az anyagárak, az otthonteremtés most a többszörösébe kerül. Ha anyagilag nem is tudják az embereket kárpótolni, leg­alább olyan megkülönböztetett hitelpolitikát kellene kialakíta­ni, amely segítené a régi la­kások korszerűsítését, az újak építését. Csányi János, vecsési ta­nácselnök érthetően elégedet­tebb a fejleményekkel, hiszen végre elkezdődik a gondok fo­kozatos felszámolása. Nyitott kérdések azonban most is bő­ven akadnak, főleg a cseretel­kekkel kapcsolatban. Az elő­zetes felmérések szerint hu­szonegy család kér új házhe­lyet a nagyközség Gyál felé eső részén, ám joggal nehez­ményezik, hogy sem ÁBC, sem iskola, óvoda nincs a környéken, s bizonytalan az is, hogy á felépítendő ottho­nokba ’eljut-e a gáz? Lehet, hogy önhibájukon kívül ké­nyelmetlenebbül fognak élni, mint eddig. A tanácselnök nem is tudja azzal biztatni a lakosságot, hogy a közeljövő­ben sorra kerülhetnek ezek a kommunális beruházások. A lehetőségeken bellii Balogh László, a Pest Me­gyei Tanács elnöke így össze­gezte a véleményt a falugyű­lés után: — Egy ilyen évekig elhúzó­dó bonyolult probléma nyil­vánvalóan feszültségeket te­remt és óhatatlanul felvető­dik az állampolgárokban: képviselik-e egyáltalán az ér­dekeiket az erre hivatott in­tézmények, szervezetek, sze­mélyek? A válaszom egyértel­műen az. hogy igen! Minden létező fórumon napirenden tartottuk ezt a témát, renge­teg tépelödés, konzultáció után jutottunk el oda, hogy meg­oldjuk ezt a különleges fel­adatot. Azt kérdezte: elége- gett vagyok-e a tervezett in­tézkedésekkel. Szerintem a dolgot nem így kell megköze­líteni, hanem úgy: mire van lehetőség, s azon belül mit te­hetünk? Amit lehet, azt meg kell tennünk, halogatás nélkül. Ez a szándékunk. Kövess László Válasz cikkünkre A tsz és a faházak Lapunk április 8-1 számának 3. oldalán Jelent meg Hűtlen kezelője volt a közösnek című írásunk, amely­ben beszámoltunk arról, hogy az ikladi Ipari Műszer- gyár vállalati tanácsa fegyelmivel elbocsátotta Ivanlcs László vezérigazgatót. Cikkünkben az is szerepelt, hogy a galgamácsai Galgaparti Összefogás Termelőszövetke­zet két faházat és kerti bútorokat adott át a volt ve- ' zérigazgatónak személyes használatra. A szövegben szerkesztői megjegyzésként tettük fel a kérdést: vajon hogyan számolt el ezzel a tsz vezetősége a tagságnak? Nos, az alábbi levélből, amelyet Galbos Gábor, a szö­vetkezet elnöke küldött szerkesztőségünknek, megtud­hatjuk a pontos választ: „Termelőszövetkezetünk évtizedek óta megnyugta­tóan nyereségesen működő, lapjukban is gyakran elem­zett, évente mintegy 200 millió forint árbevételt megtermelő szerteágazó ipari tevékenysége része­ként fafeldolgozó üzemet működtet. Ennél az üzem­nél két évvel ezelőtt teljes termékváltást hajtottunk végre. Ennek során gyárt­mányszerkezetünkbe igye­keztünk minden piacon el­adható termékeket felven­ni. Égy vállalatunk a hazai mellett nyugatnémet piaci szállítására is alkalmas a GH —4 típusú kerti házak gyár­tására. Mint arról bizonyára ön is tájékozódott, ezek a ker­ti házak mindössze 3,8 négy­zetméter alapterületű, el­sősorban szerszámos kam­ra céljára használható, da­rabonként 11 ezer 90Ó fo­rintért értékesíthető, a helyszínen összeszerelhető — építmények. Kínálatunk mind a hazai, mind a nyu­gati piacon meglehetősen nagy. Értékesítésük — mint ez manapság egyre jellemzőbb — megfelelő reklám kifejtése nélkül el­képzelhetetlen. így került sor arra, hogy különféle külföídi bemutatótereken, illetve hazai Tüzép-vállala­tok telepein kívül — levél­ben kezdeményezve — en­gedélyt kértünk az Ipari Műszergyár vezetőjétől ar­ra, hogy a teljesen új épí­tési technológia miatt nagy érdeklődésre számottartó építkezéseken néhány ter­mékünket rendeltetéssze­rű használat közben bemu­tathassuk. Az átadást-átvételt ter-> mészetesen a vonatkozó* számviteli rend szerint haj­tottuk végre, ugyanígy tör­ténik a visszavétel is. Minderről levélben tájé­koztattuk a vizsgálatot végző szervet is.” Vetésforgó. A kivágott szőlő helyét szántják, boronálják és készítik elő a nap­raforgóvetésre 34 hektáron a tápió- szőlősi Űj Barázda Tsz területén. (Erdősi Ágnes felvétele) Hidegre tett forintokból lesz a nyereség Visszatérítés jár a kevesebbért \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents