Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-15 / 89. szám

Jprrf'V'— Grész Károly a Diósgyőri Gépgyárban Valamennyien keressük a kiutat MA: Az uigondolkodásmód ;'0Akho/“™: sikere zik az is, hogy bebizonyosodott, hogy külső beavatkozásokkal nem lehet sem a kabuli népi kormányzatot, sem pedig a Pakisztánban otthonra lelt afgán lázadó csoportokat a hatalom kizárólagos birtokosaivá tenni. Vagyis a kiút koalíciós kormányzat, megbékélés útján való megterem­tése, de ez nem a külső erők, hanem maguknak az af­gánoknak belső ügye.” (2. OLDAL) MEGYEI ßSsikonOSV is »Az értékes szaporítóanyagot fo- ■ ____ lyamatosan hozzák ki a hűtőház­l&SCfguCreffl ból. Nagy előnye, hogy vírus­mentes anyanövényről szaporították, mindenféle kárte­vőtől mentes és május közepéig bármikor kiültethető. Ha megfelelően előkészített, szerves trágyával feljaví­tott talajba kerül, az ültetéstől számított két hónap múlva leszüretelheti az első termést a tulajdonos.” (3. OLDAL) •• Ötletbörze „Az érdeklődést és az újszerű, fo- „ rintok százezreit eredményező szel­©OOOlíÓn lemi termékek iránti igényt jelzik, hogy a megnyitón körülbelül kétszázan jelentek meg a gödöllői művelődési központ színháztermében.” (3. OLDAL) AlérSSSlfSVerá „Kettesben ittak, majd a mr' «■ Vsa fiatalember elindult a fj Rtiroserg CBQiIT menyasszonyához. Útköz­ben már rosszul érezte magát, estére pedig olyan álla­potba került, hogy kórházba kellett szállítani. Ott el­mondta, hogy véleménye szerint a mostohaanyjával fo­gyasztott ital árthatott neki, melynek olyan különös sós és keserű íze volt. Ifjabb Szoboszlai Lajos két és fél héttel később Gramoxon okozta mérgezésben meg­halt.” (S. OLDAL) PEST VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ xxxii. évfolyam, 89. 1988. ÁPRILIS 15., PÉNTEK A Dunán Újabb áradós Az Alpokban lehullott je­lentős csapadék újabb árhul­lámot indított el a Duna oszt­rák szakaszán. Bécsben egy nap alatt majdnem egy mé­terrel duzzadt a folyam, s még további áradással szá­molnak. Az újabb árhullám eleje mór a magyar szakasz­ra is eljutott. Dunaremeténél egyelőre 5 centiméterrel nö­velte a vízállást, de miután a következő napokban tovább emelkedik a víz, Szigetköznél csütörtök délután első fokúról másodfokúra növelték az ár- vízvédelmi készültséget. Lehetőség az afgán probléma felszámolására Aláírták Genfben a megállapodást Sevardnadze és Shultz sajtóértekezlete '/ Csütörtökön a Diósgyőri ^ Gépgyárba látogatott Grósz Károly, az MSZMP Poll­ii tikai Bizottságának tagja, ^ a Minisztertanács elnöke. ^ Részt vett és felszólalt a £ gépgyár egyik pártalap- í szervezetének taggyűlésén, j ezt követően Grósz Ká- ^ roly válaszolt a sajtó je- ^ len lévő munkatársainak ^ kérdéseire. Az eszmecserén ^ szerzett benyomásairól 2 szólva kijelentette: — Nagyon jó szellemű tag­gyűlésen vehettem részt, hig­gadt, tárgyilagos és szóki­mondó felszólalások hangzot­tak el, elsősorban a tettekről, a munkáról, annak feltételei­ről, s a politika lényeges kérdéseiről mondtak véle­ményt a diósgyőri kommunis­ták. Nagy politilcai érettséggel s úgy foglaltak állást a helyi dolgokban, hogy abban tükrö­ződtek az ország egészének ügyei is. Ami az állásfogla­lás-tervezetet illeti: csaknem minden felszólaló úgy vélte — meggyőződésem szerint jog­gal —, hogy a dokumentum nagyobb figyelmet •fordít a helyzetelemzésre, mint a te­endők körvonalazására. A ter­vezet glapján ebben a párt- szervezetben nem érzik vilá­gosan, hogy mit vár tőlük a vezetés, hogyan tudnak ők se­gíteni a problémák megoldá­sában: Bíráló megjegyzéseket kapott az ideológiával össze­függő témakör is; mint mon­dották, több helyütt nem fo­galmaz eléggé világosan az.ok­mány, néhol bizonytalanság érződik’ benne, s általában száraznak, nehezen érthetőnek mondották a dokumentum szövegét. Egy kérdésre válaszolva Immár szélesebb összefüggés­ben szólt a Politikai Bizott­ság tagja az országos értekez­letre készülő párttagság han­gulatáról, a most zajló eszme­csere tapasztalatairól. Mint mondotta, aktívabbak most a párttagok, mint korábban, s ez nagyon jó dolog. Az esz­mecseréken elhangzó. vélemé­nyek két csatornán jutnak a vezetéshez. Egyrészt az ille­tékes párttestületek összegzik azokat, s a megyei pártbi­zottságok tapasztalatai végül a KB titkárságának az aszta­lára kerülnek. Másrészt pe­dig az ilyen közvetlen talál­kozások, mint a mostani, ugyancsak sok élményt, hasz­nosítható tapasztalatot adnak a további munkához. Az ál­lásfoglalás-tervezetet kidol­gozó munkacsoport megpró­bálja majd úgy összegezni az országos eszmecserében el­hangzottakat, hogy abból a tagság jelentős része ráismer­jen saját gondolataira és tö­rekvéseire. Minden javaslat, vélemény persze nem kerülhet be a pártértekezlet elé terjesztendő anyagba, de az igazán fontos az, hogy valamennyi értékes gondolat igenis épüljön be a pártértekezlet utáni mozgalmi munkába. Grósz Károly kitért arra is, hogy a társadalomban felfo­kozott várakozás érzékelhető az országos értekezlet iránt, ni. — Ezt a várakozást jogos­nak tartom, hiszen nagyon bonyolult, ellentmondásos gaz­dasági és társadalmi viszo­nyokat élünk meg napjaink­ban, de valamennyien keres­sük a kiutat. A felvetődött kérdésekre az emberek külön­böző válaszokat adnak, s ez önmagában is gerjeszti a vá­rakozást. Ugyanakkor jelen vannak illúziók is, s a túlzott várakozás nem a legideálisabb feltétel a higgadt döntésekhez. De a vezetésnek ezzel számol­ni kell, természetes jelenség­nek kell tekinteni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a pártér­tekezlet nem zár le egy idő­szakot. ellenkezőleg, csupán egy állomásnak tartom azon az úton, amelyen sok eszten­dőn keresztül halad majd egy aktívan politizáló párt és tár­sadalom. A kormány elnöke kitért olyan konkrét kérdésekre is, amelyek a mostani taggyűlé­sen is szóba kerültek, s ame­lyek az egész ország közvéle­ményét foglalkoztatják. Szólt arról, hogy a diósgyőri kom­munistákat érthetően foglal­koztatja a munkanélküliség veszélye, ezért felszólalásában ismertette a kormányzat fog­lalkoztatáspolitikai törekvé­seit. Rámutatott: jelenleg a munkanélküliség veszélye or­szágosan nem olyan nagy, mint amilyen mértékben a közvéleményben jelen van az aggodalom. Az országos szá­mokat tekintve változatlanul jóval több munkahelyet tu­dunk kínálni, mint amennyi iránt kereslet van. Igaz ugyanakkor, hogy a kínálat és kereslet között sem területi­leg, sem a szakmai összeté­telt tekintve nincs összhang. Regionális problémákkal te­hát valóban meg kell birkóz­ni. Elmondotta, hogy a kor­mányzat dolgozik a lakásgaz­dálkodás korszerűsítésén is. Sokáig nem tartható a lakás­építésre és -fenntartásra adott évi 50 milliárd forintnyi álla­mi támogatás jelenlegi elosz­tási szerkezete. Hiszen az 50 milliárd nagyon nagy pénz, mégis mindenki elégedetlen. Aki állami bérlakásban lakik, az azért, mert elmarad a fel­újítás, aki lakást épít vagy házat vásárol, az azért, mert fél a jövőtől, az eladósodástól. Egyesek nagy jövedelemre tesznek szert albérleti díjak­ból vagy más módon, miköz­ben sokaknak egyszerűen nincs lakásuk. A jelenlegi struktúra tehát nem jó, s a kormány most ennek megvál­toztatásán dolgozik. Grósz Károly ezután a kor­mányzati munka reformjáról Genfben aláírták az afgán—pakisztáni rendezési szólt. Majd rendkívül nagyra értékelte azt a magatartást, amelyet a vállalatok legtöbbje tanúsít az áremelésekkel kap­csolatban. Emlékeztetett rá: amikor a kormány önmérsék­letet kért a gazdálkodó szer­vektől, akkor egyben kötele­zettséget is vállalt, hogy nem hoz olyan intézkedéseket, amelyek tovább nehezítenék a vállalatok helyzetét. Nagyon sok példa tanúskodik arról, hogy a vállalatok megértették az ország helyzetét, segíteni akarnak, döntéseik komoly fe­lelősségtudatról tanúskodnak. Ezzel összefüggésben a kor­mány elnöke kifért arra is, hogy az új adórendszernek az árakra gyakorolt hatása ellen­tétben áll a kormányzat elő­zetes elképzeléseivel, szándé­kaival. Mint mondotta, jobbí­tani szerettünk volna, de ez nem következett be. A szán­dék és a valóság közötti nagy különbség megszüntetésére munkabizottságok alakultak, s a Miniszterfanács foglalko­zik ezzel a kérdéssel. Jó part­ner ebben a Magyar Gazdasá­gi Kamara, sokat segít azzal a szándékával, hogy a gazdál­kodók és a kormányzat kö­zötti érdekegyeztetés fórumá­vá, ezen belül az áralkuk fó­rumává váljék. Ez eoy kor­szeréi megoldásnak tűnik, és hosszú távon beépülhet az in­tézményrendszerünkbe, erősít­ve egyszersmind a vállalati önállóságot is. A genfi Nemzetek Palo­tájának tanácstermében csütörtökön aláírták az Af­ganisztánról szóló megálla­podásokat. A szerződések afgán, pakisztáni, szovjet és amerikai aláírói egy sú­lyos regionális válság vég­leges, közös erővel történő felszámolását remélik. A megállapodás előirányoz­za a szovjet csapatok kivoná­sát, a külső beavatkozás meg- szüníetését és—a-menekültek poblémájának rendezését. A megállapodásokat afgán rész­ről Abdul Vakil külügymi­niszter, pakisztáni részről Zain Nurani külügyi államminisz­ter írta alá. Az úgynevezett szavatossági hatalmakat, a szintén aláíró Szovjetuniót és az Egyesült Államokat Eduard Sevardnadze és George Shultz képviselte. A világ minden részéről Genfbe érkezett mintegy 350 újságíró jelenlétében az alá­írók 14.30 órakor léptek be a híres terembe, amelynek kö­zepét asztalok ovális együttese foglalta el. Az elnöklő ENSZ- főtitkár, Pérez de Cuellar helye mögött a megállapodások lét­rejöttében kiemelkedő közve­títő szerepet játszó világszer­vezet kék zászlóját helyezték el. Ott ült Diego Cordovez fő­titkár-helyettes is. Az egyik oldalról az afgán, a másik ol­dalról a pakisztáni küldöttség érkezett, valamivel később, szintén más-más bejáraton a szovjet é3 az amerikai delegá­ció lépett, be. Pérez de Cuellar a felek erőfeszítéseit méltató rövid nyilatkozatában felszó­lította őket az okmányok alá­írására. Erre úgy került sor, hogy első ízben ültek egymás közelében az afgánok és pa­kisztániak. A nemzetközileg is általánosságban történelminek minősített aktus pillanatában hozták nyilvánosságra a meg­állapodások szövegét. Afganisztán és Pakisztán a kölcsönös kapcsolataik elvei­ről, kiváltképpen a be nem avatkozásról szóló megállapo­dásukban kinyilvánítják, hogy normalizálni kívánják kapcso­lataikat és elő akarják mozdí­tani jószomszédságukat és együttműködésüket. Ebben a leghosszabb, öt cik­kelyből álló részben a felek egyebek között jelzik: tiszte­letben tartják a másik szuve­renitását, politikai független­ségét, területi integritását, biz­tonságát, el nem kötelezettsé­gét, nemzeti azonosságát és kulturális örökségét. Abban a részben, amelyben átfogóan is ismertetik, hogy tartózkodnak az erőszak bár­minő alkalmazásától, a fel- forgatástól, a másik fél lejára­tására irányuló ellenséges prq­mcgállapodást pagandától is, szükségesnek tartják kiemeini: területükön megakadályozzák fegyveresek, politikai, etnikai vagy ' más csoportok jelenlétét, kiképzését vagy táborokban és támasz­pontokon való tartózkodását, a másik fél területe elleni akna­munkát. A Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a nem­zetközi garanciákat tartalmazó nyilatkozatában az aláírók vál­lalják: tartózkodnak az Afga­nisztán és Pakisztán belügyei- be való beavatkozás bármilyen formájától és tiszteletben tart­ják a kétoldalú viszonyukról ismertetett szándékaikat. A menekültek önkéntes visz- szatéréséről szóló afgán—pa­kisztáni megállapodás szintén több pontban részletezi, hogy a szabad döntésük alapján Af­ganisztánba hazatérők egyenlő politikai és vallási jogokat él­vezve vehetnek részt az or­(Folytatás a 2. oldalon) A konzervipar több borsóra szerződött Eddig jól haladtak a vetéssel Síncsere Egyre-másra jelentik a me­zőgazdasági nagyüzemek, hogy elkészültek az első tavaszi vetésekkel. A MÉM adatai szerint mintegy 40 ezer hek­táron földben van már a zab vetőmagja, ezzel a növénnyel egyelőre nincs is további dol­guk a gazdaságoknak. A magborsó eredeti vetésterve 90 ezer hektár volt, az elő­irányzatot a termelők túltel­jesítették, mintegy 100 ezer hektáron van a földben a gaz­dag fehérjetartalmú növény vetőmagja. A vártnál nagyobb érdeklődés azzal magyarázha­tó, hogy a konzervipar is szí­vesen kötött a borsóra szer­ződést. és újabban az export­lehetőség is bővült. A koráb­ban elvetett tavasziárpa-táb- lákon már megjelentek a zsenge növények, ám több nagyüzemben — a túlságosan nedves talaj miatt — eddig nem tudták elvetni az árpát, és így az eredeti 110 ezer hektáros előirányzatot valószí­nűleg nem tudják teljesíteni, mivel a növényeknek az op­timális vetési ideje már el­múlt Megkezdték a 375 ezer hek­tárra szánt napraforgó veté­sét. A cukorrépa vetésterüle­tének felén mentek már vé­gig a vetőmasinák. A nagyüzemekben készül­nek a kukorica vetésére, bár az idő hidegre fordulása kés­lelteti a munka megkezdését. Az őszi búza országszerte szé­pen mutat, ezt bizonyítják a tavaszi határszemlék, amelyek szerint a terület 61 százalé- A vetések előtt fontos művelet a talaj megfelelő előkészítése, kán jó minősítést kapott a A fóti Vörösmarty Tsz-bcn vízzel öblítik át a vegyszerezö gé- búza, és mindössze 8 százalé- pet. (Vimola Károly felvétele) kát találták gyengének.­Felújítják a vasúti pá­lyát Maglód, Maglód-nyaraló, Györnrő, Monde szakaszokon. Maglódtól folyamatosan föl­szedik a régi síneket a jobb oldali vágányon, a forgalmat a bal vágányra terelték. Ma reg­gelre tervezik az építők az új mezők — a talpfákkal össze­szerelt sínpárszakaszok — le­fektetésének megkezdését. Má­jusban ugyanilyen munkálatok várhatók Mende és Györnrő között. A felvétel a régi sínek kiemelésének egy pillanatát örökíti meg Maglód és Mag­lód-nyaraló között a nyílt pá­lyán. (Aszódi László Antal felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents