Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-13 / 87. szám

6 1988. ÁPRILIS 13., SZERDA Jogi tanácsok Mezőőri járulék • Magánlaksértés • Mikor kezdődik a munkaviszony # Az utánfutó adója • Gondozási díj a szociális intéz­ményben S Adómentesség és adókedvez­mény 0 Cs. N. aszódi olvasónk úgy értesült, hogy ez évtől megszűnt a mezőőri hozzájá­rulás, most mégis azt hallot­ta, hogy beszedik ezt a dijat. Ml a valós helyzet? — kérde­zi. A mezőőri szolgálatra vo­natkozó jogszabályok 1988. ja­nuár 1-jével némileg módosul­tak. Ennek megfelelően a me­zőőri járulék megállapításá­ról, kivetéséről és beszedésé­ről szóló jogszabályokat hatá­lyon kívül helyezték. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy az őrszolgálat fenntartásával kap­csolatos költségek fedezetére az érdekelt magánszemélyek­nek a jövőben nem kell járu­lékot fizetniük. A változtatás abban nyilvánul meg, hogy a magánszemélyek a használa­tukban levő külterületi (zárt­kert) földek és erdők arányá­ban nem a központi jogsza­bály, hanem a helyi, tanácsi rendelet által meghatározott mértékben kötelesek járulékot fizetni. A járulék mértékét a mező­őri szolgálat költségeinek fi­gyelembevételével határozzák meg, és azt adók módjára ve­tik ki és fizetik be. Mértéke azonban egy-egy földhasználó esetén 100 forintnál kevesebb nem lehet. 0 K. S. szentendrei nyug­díjas a szomszédjával vitat­kozott, amikor a vehemens szomszéd a kerítésen átugor­va megfenyegette. Telietek-e feljelentést ellene? — kérde­zi. Az alkotmány kimondja a magánlak sérthetetlenségének elvét, amelyet mindenki köte­les tiszteletben tartani. Aki te­hát másnak a lakásába,.-vagy, egyéb helyiségébe, vagy ezek­hez tartozó bekerített helyre az ott lakónak, vagy az azzal rendelkezőnek az akarata elle­nére, vagy megtévesztéssel bemegy vagy ott marad, sza­bálysértést követ el. Ugyancsak megállapítható a jog megsértése akkor is, ha valaki mást akadályoz abban, hogy a saját lakásába bemen­jen. A magánlaksértés tehát nemcsak a lakásba történő il­letéktelen behatolással való­sul meg, hanem — mint jelen esetben — az ahhoz tartozó be­kerített részen is. A bekerített hély olyan terület, amely a la­kás rendeltetésszerű haszná­latát elősegíti vagy azt kiegé­szíti és állandó jelleggel, il­letve tartós módon körül van kerítve. Ez történhet fallal, pa­lánkkal, élösövénnyel vagy más módon, a lényeges az, hogy az ilyen helyre csak ka­pu nyitásával, illetve átmászás­sal vagy bemászással lehessen bejutni. Nem valósul meg te­hát magánlaksértés, ha a te­rület nincs körülkerítve, és ott sem, ahol nincs kapu vagy aj­tó, illetve ha van is, az tárva- nyitva áll, és a jogosult nem tiltakozik a bemenetel ellen. A jogosult akarata ellen tör­ténő cselekvés megállapításá­nak az a feltétele, hogy az el­követőnek személy szerint le­gyen megtiltva a belépés. Nem valósul meg tehát magánlak­sértés. ha olyan általános szö­vegű tábla, mint a „Belépni tilos” figyelmen kívül hagyá­sával jut be valaki egy ide­gen területre. II Z. p. mogyoródi burkoló megállapodott szóban egy kis­iparossal, hogy nála fog dol­gozni. A megállapodást kö­vető napon azonban beteg lett és a munkaadója úgy nyilatkozott, hogy úgy tekin­ti, mintha nem állt volna munkaviszonyban. A munkaviszonyt a felek­nek mind a szóbeli, mind írás­beli megállapodása létrehoz­hatja. Ha a felek másképpen nem állapodtak meg, a dolgo­zónak a szerződés megkötését követő munkanapon munkába kell lépnie. Ezt az időpontot tekintik a munkaviszony kez­detének, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. A mun­kába lépés a szerződés vagy a jogszabály szerinti napon ak­kor is megkezdődik, ha a dol­gozó bármely okból (pl. be­tegség) ténylegesen nem tud munkába állni. Olvasónk tehát joggal köve­telheti,. hogy a betegen töl­tött időt munkaviszonynak te­kintsék, és az esetleges sérel­meit a munkaügyi döntőbi­zottságnál érvényesítheti. 0 Egy nagykőrösi olvasónk személygépkocsi-utánfutója megrongálódott. Meddig kell adót fizetni a használhatatlan jármű után? A gépjárműadóról szóló jog­szabályok 1988. január 1-jével nem változtak meg, így a ko­rábban megállapított adótéte­lek érvényesek. Az utánfutó adója az önsúlytól függ és aszerint változik, hogy azt kö­zűiét vagy magánszemély üze­melteti. Nem magánszemély által üzemben tartott utánfutó után 500 kg önsúlyig 120, 510-2000 kg között 280, 2000 kg önsú­lyon felül 480 forint az éves adó mértéke. Magánszemély esetén az előbb ismertetett adótétel nyolcszorosát kell megállapítani. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a for­galmi engedélyt és a rendszá­mot visszavonták. Ha valami­lyen oknál fogva a gépjármű vagy az üzembentartó adó- mentessége bekövetkezik, szin­tén a hónap utolsó napjával mentesül az adókötelezettség alól. A gépjárműnek a forgalom­ból való kivonása, használha­tatlanná válása, vagy az üzem­ben tartó halála önmagában nem szünteti meg az adóköte­lezettséget, ahhoz szükséges á forgalmi engedélynek és a rendszámnak az illetékes ha­tósághoz beszolgáltatása, ille­tőleg azoknak a hatóság általi visszavonása. Amennyiben a magánsze­mély maga kezdeményezi a gépjármű használaton kívül helyezését, az előbb ismerte­tett feltételek mellett akkor mentesül az adó megfizetése alól, ha annak időtartama a 180 napot meghaladja. 9 Szociális intézménybe szeretne kerülni egy magát megnevezni nem kivánó olva­sónk. Milyen feltételek mel­lett vesznek fel oda és a há­zamat ez esetben az állam el­veszi-e? — kérdezi. A szociális intézményekbe akkor lehet elhelyezni az idős, illetve beteg, valamint a fogya­tékos embereket, ha saját jö­vedelmükből a maguk tartásá­ról gondoskodni nem képe­sek, illetve nincs tartási, vagy öröklési szerződéssel tartásuk biztosítva. A kérelmet az állandó lakó­hely szerint illetékes helyi ta­nácsnál kell benyújtani, és ha a szociális intézménybe való elhelyezés megtörténik, térítési díjat kell fizetni a gondozott­nak. A térítési díjat elsősorban annak kell fizetni, aki a szol­gáltatásokat igénybe veszi. Ha erre nem képes, házastársa, il­letőleg gyermekei vagy szülő­je kötelezhető erre. Ha a gon­dozottnak jelentős készpénz, vagy ingó vagyona van, ennek S0 százalékából kell fizetni a gondozási díjat. Az ingatlan­vagyonát csak mindezek hiá­nyában terhelik meg a szociá­lis intézményt igénybe vevő­nek. A gondozási díj összegét az ingatlanra jelzálogként be­jegyzik és a követelést a gon­dozott elhalálozásakor a va­gyonból kielégítik. Az ezt meg­haladó összeg a törvényes örök­lés szabályai szerint kerül fel­osztásra. 0 Arvajáradékban és állan­dó özvegyi nyugdíjban része­sül egy ceglédi olvasónk. A nyugdíjfolyósító intézettől ka­pott értesítés szerint jövedel­mét adófizetési kötelezettség nem terheli. Úgy tudom, hogy csak a 9S ezer forint feletti összeg adómentes, és igy nem tudom eldönteni, melyik tá­jékoztatása a helyes — Írja. Az árvaellátás, továbbá a két vagy több árvaellátásra jo­gosult gyermekre tekintettel kapott állandó özvegyi nyug­díj adómentes. Ez azt jelenti, hogy az így szerzett -jövede­lem a mértékétől függetlenül olyannak minősül, mintha a jogosultnem rendelkezne ke­resettel. s Más a helyzet a nyugdíj­nál, a mezőgazdasági szövet­kezeti tagok öregségi és mun­kaképtelenségi járadékánál, tagsági pótlékánál, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegye özvegyi járadékának egész összege és az ezek mel­lett szerzett egyéb jövedelmei évi. 96 ezer forintot meg nem haladó része esetén. Ez a jö­vedelem ugyanis nem adómen­tes, hanem az előbbi összeg erejéig adókedvezményben ré­szesül, de az azt meghaladó bevétel már az általános sza­bályok szerint adózik. Ennek megfelelően tehát olvasónk az adómentes kategóriába tarto­zik. Az elmúlt hetekben a fo­gadóóráinkon személyesen, va­lamint leveleikben többször tettek panaszt olvasóink, hogy ügyükben a bíróság, illetve a tanács elfogultan a másik fél érdekeit előtérbe helyezve jár el. Néhányan tárgyalásra hív­ták meg szerkesztőségünk kép­viselőit, hogy úgymond a ható­ságokat „az igazságnak meg­felelő” döntések meghozatalára szorítsuk. Több esetben kérik ezenfe­lül, hogy nyilvánítsunk véle­ményt, helyesen jár-e el a ha­tóság, amikor valamely intéz­kedést foganatosít. Jogi tanácsadásunknak az a célja, hogy az állampolgárok­nak segítséget adjon jogaik ér­vényesítéséhez, nem pedig az, hogy az erre illetékes hatósá­gok helyett döntse el a felék vitáit. Ezért megismételjük, hogy folyamatban levő hatósá­gi ügyben jogi véleményt a jö­vőben sem fogunk nyilváníta­ni. Dr. Sinka Imre Bárkit feljelenthetsz, mert csősz lettél? Gyilkosság a szőlőskertben Az országban mindenütt szaporodnak a hobbikertek, ahol a hétvégi gazdák munkál­kodása nyomán szép gyümöl­csök teremnek. A termés azon­ban — a kerítés mit sem se­gít — csábítja a tolvajokat, s természetes a törekvés, hogy mindenki óvni szeretné a tu­lajdonát. Ezért egyre többen fizetnek kertőrt, azaz csőszt. A kiválasztás azonban eset­leges, attól függ, hogy éppen ki vállalkozik erre a munká­ra. Gyakorta sajnos, más mun­kahelyről kikopott, összeférhe­tetlen, garázda emberek vé­dik a hobbikertek tulajdono­sainak termését. A történet­ben, amely most következik, tragédiával végződött egy sző­lőskerti incidens. Az események színhelye egy Nagykáta környéki település: Tóalmás. A helybeli tulajdo­nosok a harmincnégy eszten­dős Púpos Sándort bízták meg azzal, hogy őrizze a tulajdonu­kat. A fizetség ötven—száz forint havonta, s mivel az utóbbi időben már százhar­mincnál több' volt a megbízó, ebből a tevékenységből szép jövedelem származott. Italra mindenesetre bőven jutott be­lőle a fiatal férfinak. Múlt év október 7-én is na­gyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott, mielőtt elindult ellenőrző kőrútjára. Elmúlt már dél, amikor megérkezett Jakab András fuvaros, aki ká­dakat szállított a szőlősker­tekbe. Púpos Sándor először Döntött a Legfelsőbb Bíróság Elcsúszott a jeges úton Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk a Bp. VIII., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett leve­lekre pedig folyamatosan vá­laszolunk. Egy áruház előtti jeges úton történt elcsúszásért ki tartozik kártérítési felelősség­gel? Az ügy előzménye az, hogy az egyik városban lévő áruházhoz vezető lépcső al­ján a jeges területen egy idős asszony megcsúszott, el­esett, és combnyaktörést szen­vedett. Felépülése után a városi tanács építési és közlekedési osztálya ellen kártérítési pert indított. Az első fokú bíró­ság a tanácsot 28 ezer forint vagyoni, és 60 ezer forint nem vagyoni kártérítés megfizeté­sére kötelezte. Az ítélet in­doklása szerint a tanács kö­teles a közterületek síkosságát megszüntetni, és balesetmen­tes állapotban tartani. A me­gyei bíróság ezt a döntést helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, és így az ügy a Legfelsőbb Bí­róság elé került. A városi tanács rendelete értelmében az ingatlanok és' környékük tisztán tartásáról a tulajdonos, a használó vagy a bérlő tartozik gondoskodni — hangzik a határozat. Annak a területnek, ahol a baleset történt, az áruház a kezelője, és a tanácsi rendelet értelmé­ben jogai, valamint kötele­zettségei a tulajdonoséval azo­nosak. Ez azt jelenti, hogy a tisztán tartásról és a síkosság megszüntetéséről gondoskod­ni köteles. Mindezek alapján a Leg­felsőbb Bíróság mindkét íté­letet hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelez­te. Ennek során a nyugdíjas­nak lehetőséget kell adni, hogy az áruházzal szemben keresetet terjeszthessen elő. segített a rakodásban, azután a két férfi összeszólalkozott. A fuvaros szidalmazta a csőszt, hogy adósa maradt egy koráb­bi fuvardíjjal, szó szót köve­tett, vitatkoztak. — Azt hiszed, te bárkit fel­jelenthetsz mert csősz lettél! — kiabálta egyik fenyegető­zésre a feldühödött fuvaros. Púpos Sándor ezután eltá­vozott, ám a másik férfi, aki ugyancsak ittas volt, lovas ko­csijával utánament, és amikor utolérte, felé csapott az ostorá­val. Ismét durva szavakkal szidalmazták egymást, majd Jakab András leszállt a kocsi­ról és dulakodni- kezdtek. A csősz ekkor zsebéből előrán-, tott egy tizenkét centiméteres pengehosszúságú konyhakést és mellbe szúrta a másik férfit. A szúrás a szerencsétlen em­ber tüdejébe hatolt, és erős vérzést okozott. Jakab András a tüdősérülés és a vérveszteség következté­ben a helyszínen meghalt. Az ügyészség emberölés bűntettével vádolja Púpos Sándor harmincnégy éves csőszt, aki rövidesen a bíróság előtt felel azért, amit elköve­tett. Ga. J. Tíz nap rendeletéi Üj minisztérium. A szociá­lis és egészségügyi miniszter feladatait a 17/1988. (III. 29.) MT sz. rendelet határozza meg. Konzuli illetékek. A konzuli illetékekről szóló 1/1988. (III. 29.) KüM számú rendelettel módosították a külképviseleti hatóságok eljárásakor fizeten­dő illetékek összegét. Turizmus. Az Állami Ifjú­sági és Sporthivatal elnöke 3/1988. (III. 29.) ÁISH számú rendelkezése a természetjárás fejlesztéséről szól. A jogsza­bályok a Magyar Közlöny, 1988. évi 10-es számában ta­lálhatók. Elhelyezkedési támogatás. A felmondási idő meghosz- szabbításáról és az elhelyez­kedési támogatásról szóló 28/1986. (VII. 16.) MT sz. ren­deletét módosította a Minisz­tertanács. Minisztertanács Hivatala. A 19/1988. (IV. 1.) MT sz. ren­delet a Minisztertanács Tit­kársága, valamint a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatala jogutódjaként létrehozta a Minisztertanács Hivatalát. Takaréklevél. A pénzügy- miniszter 8/1988. (IV. 1.) szá­A megtakarításra ösztönöz Társadalmilag indokolt esetben mazó jövedelem, továbbá a fölcljáradék, a háztáji és az illetményföld megváltásának összege is. Ezek a mentessé­gek a mezőgazdasági és az élelmiszer-termeléshez fűződő érdekeket szolgálják. A ki­emelkedő műszaki alkotásnak minősülő találmányi díj rész­beni adómentessége a műszaki fejlesztés meggyorsításához fűződő érdekeinket szolgálja. Nem Jövedelem A természetben nyújtott ok­tatási, egészségügyi és szociá­lis ellátás, illetve — jogsza­bályban meghatározott — ter­mészetbeni juttatások mente­sek az adó alól. Mivel a jöve­delmek megszerzőiknél adóz­nak, ezeknek a juttatásoknak az adó alá vonása gyakorla­tilag megszüntetné azok in­gyenességét. Egyes megtakarítási formák jövedelmei (KST-betét, isko­lai takarékbélyeg, stb.) a kis volumen miatt adómentesek, de itt a kamatok sem emel­kednek. A devizaszámlánál és az ifjúsági takarékbetétnél ösztönzési célból nincs adó­kötelezettség. A jogszabály a könnyebb al­kalmazás érdekében felsorolja azokat a bevételeket is, pél­dául kártérítés, költségtérítés és hasonlók, amelyek valójá­ban nem jövedelmek, hanem elveszett jövedelmet (kárt. illetve ráfordítást) pótolnak. Dr. K. É. mú rendeletével módosította a takaréklevélről szóló jogsza­bályt. Ennek alapján többéit között a takaréklevél kamata 8 év eltelte után évi 12,5 szá­zalék lett. Szabályozta továb­bá az ennél rövidebb idő el­telte esetén kiváltásra kerülő összegek után fizetendő ka­matot is. Áruvásárlási kölcsön. A pénzügyminiszter és a kereske­delmi miniszter 9/1988. (IV. 1.) PM—KeM sz. rendeletével módosította az áruvásárlási kölcsön kamatát, mely évi is Százalékra növekedett. ’ ' Illeték. A 10/1988. (IV. 1. PM sz. rendelet módosította az illetékekről szóló törvény vég­rehajtásáról rendelkező 9/1988. (IV. 11.) PM sz. rendeletet. Vámkezelés. A 11/1988. (IV. 1.) PM—KeM sz. együttes ren­delet alapján a vámkezelés díja a külkereskedelmi áru­forgalomban behozott vám­áruk esetén a vámérték 2 szá­zaléka. Járványügy. A szociális és egészségügyi miniszter 4/1988. (IV. 1.) SZEM számú rende­letével módosította az állami Közegészségügyi Járványügyi Felügyeletről szóló egészség- ügyi miniszteri rendeletet. Bérszabályozás. A vállalati bérszabályozás hatálya alá ke­rülő gazdálkodó szervezet át­állási eljárásáról a 6/1988. (IV. 1.) ÁBMH sz. rendelkezés szól. Tanácsi kollégium. A Mi­nisztertanács 1022/1988. (IV. 1.) MT sz. határozata létrehozta a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumát. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 11-es számában találhatók. A bűnbánó tolva! Már számtalan példa volt arra, hogy a külön­böző bűncselekményekkel vádolt gyanúsított tagadta tettét. Legutóbb azonban a Ráckevei Bíróság büntető­tanácsa előtt folyó tárgya­láson, Mysik Gyula vád­lott, nemcsak töredelmesen beismerte a terhére rótt cselekményeket, hanem az egyes tanúk kihallgatása során olyan bűnöket is bevallott, melyek a vád­iratban nem szerepeltek. így az egyik tanú csak néhány kisebb érték ello­pásáról szólt, mire a vád­lott megjegyezte, hogy 5000 forint készpénzt is el­vitt a lakásból. A másik tanú csak egy kabát eltű­néséről számolt be. mire a notórius tolvaj kijelen­tette, hogy az előszobában a fogason talált bundát is magával vitte. A bíróság a betörőt négy és fél évi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. A. I. A törvényjavaslat vitája idején a masánszemélvekkel kapcsolatos jövedelemadó kivetésének kérdésén belül nagy lázban tartotta az or­szágot a jövedelemadó-mentes vagyoni értékek köre. A kispénzűek, akik nem láthatatlan jövedelemforrásból teremtették elő a megélhe­tésükhöz szükséges mindennapit, elkeseredetten találgatták, vajon az ő kis társadalmi tiszteletdíjukra is kivetnek-e adót, vagy a család anyagi javaihoz épp hogy hozzájáruló gyes, gyed is az új rendelke­zések alá esik-c? A sajtóból kapott tájékoz­tatás mellett mindenki meg­bízható forrást is meg akart szerezni. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a Magyar Közlönyt árusító hírlapboltok előtt kí­gyózó sorok álltak. Nos, ezút­tal azt a megoldást vállaljuk, hogy a megjelent törvény in­doklási részét közöljük saját elemzésünk helyett. Ez rész­letessége mellett közérthető is, tehát a jogban nem kifejezet­ten jártas olvasók számára is „emészthető” olvasmány.. Szűk körben „A személyi jövedelemadó­rendszer csak . akkor töltheti he hivatását, ha mentességek csak szűk körben, társadalmi­lag indokolt célok érdekében érvényesülnek.” A mentességek legjelentő­sebb csoportja szociális, szo­ciálpolitikai indíttatású. A tár­sadalombiztosítás által nyúj­tott szolgáltatások jelentős részének mértéke ugyanis függ a jövedelemtől, így a kerese­tek úgynevezett bruttósítása nem vonja maga után ezek­nek az összegeknek az emel­kedését is. Ebben a körben jelentősége miatt a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt és a szociális segélyt kell kiemelni. A társadalom segitokeszse- gét fejezi ki az a szabály, hogy a súlyosan testi fogyatékosok jövedelméből — sajátos ki­adásaikra figyelemmel — 12000 forint adómentes. Köz­vetettebb eszközökkel, de szin­tén szociálpolitikai célt szol­gál az, hogy például az ösz­töndíj, a sorkatonai illetmény, a diákok pénzbeli támoga­tása, a volt állami nevelt ré­szére megállapított önálló életkezdési támogatás is men­tes az adó alól. Nem kell to­vábbá jövedelemadót fizetni az örökség, az ajándék, a nye­remény után sem, mivel ezek a jövedelmek vagy illetékfi­zetési kötelezettséggel járnak. Mentességgel A jogszabály mentesség adá­sával is segíti és támogatja a jövedelmek lakáscélú felhasz­nálását és azt, ha a jövede­lem valamilyen kiemelkedő tevékenységgel összefüggésben keletkezik. Ilyen például a kitüntetésekkel járó pénzjuta­lom, de adómentes a társadal­mi munkáért kapott jutalom is, évi kétezer forint összegig. Mentes az adó alól a mezőgaz­dasági kistermelésből szárma­zó, ötszázezer forintot meg nem haladó árbevételből szár-

Next

/
Thumbnails
Contents