Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-13 / 87. szám

4 1988. ÁPRILIS 13., SZERDA Visszatetsző parádé nélkül Elfelejtett hernádi hétköznapok IIERAÁI) KÖZSÉG C zagányi László, hernádi magyar—történelem szakos ta­nár, aki tartós betegsége óta helytörténeti kutatásokat foly­tat, talált rá gyűjtőmunkája so­rán a régi oklevélre, s írta meg a település történetét El­felejtett hernádi hétköznapok címmel. Dalt komponált — A könyvet a hernádi Március 15. Termelőszövetke­zet készíti el saját nyomdájá­ban — mondja Zsadányi Lász­ióné, a községi tanács elnöke. — Magunk is meglepődtünk, hogy a könyv ezer példánya mindössze harmincezer forint­ba kerül majd. Természetesen mindez úgy lehetséges, hogy a tsz kollektívája társadalmi munkában szedi, nyomja, köti a könyvet. Bár azt hiszem kis­sé elszámoltuk magunkat ezzel az ezer példánnyal. Rendkívü­li az érdeklődés. Szinte órán­ként cseng a telefon; vagy megállítanak az utcán, arról érdeklődve, hol és mikor vá­sárolhatják meg a kötetet. Mi magunk is meglepődtünk azon, hogy milyen felfokozott az ér­deklődés az évfordulóval kap­csolatban. Az általános iskola énekta­nára például dalt komponált a jeles esemény tiszteletére. A helyi kisiparos már beszerez­te a fehér pamutpólókat, ame­lyekre ráfényképezik a 600. évfordulóra tervezett címert. Bizonyos, hogy ezen a nyáron a piros és zöld színben pompá­zó, csillagvirággal díszített cí­merpajzsos trikó lesz a legna­Kártalanítást kérhetnek Méhatka ellen „Antivar” néven méhatka elleni szert hozott forgalomba a Magyar Méhészegyesület, együttműködve a Fővárosi Gyógyszertári Központtal. Az egyesület először saját tagjait látta el a papírcsíkokkal és fiolával, amelyből a ható­anyagot lehet rácsöppenteni a papírcsíkra. Az űj atka elle­ni szer előállítása olyan sza­kaszba került, amely lehető­vé teszi az egyesületen kívüli méhészek ellátását is; ők a lakóhelyükön vagy annak körzetében levő szaküzletek­ben vásárolhatják meg az Antivart. Sajnos egy korábban, más úton forgalomba került ké­szítmény hatástalannak bizo­nyult, minek következtében tavaly a magyarországi mint­egy hatszázezer méhcsalád legalább egyharmada elpusz­tult. Az egyesület legutóbb megtartott intézőbizottsági ülésén felhívták a méhészek figyelmét arra, hogy bírósági kártalanítási eljárás megindí­tására kizárólag a területileg illetékes körzeti állatorvos­nak. a méhészegészségügyi el­lenőrnek. valamint a helyi tanács megbízottjának tanúk jelenlétében lefolytatott vizs­gálata alapján van lehetőség. Az egyesület az'atkagondok megvitatásának, a következ­mények orvoslásának szenteli április 23-ra kitűzött gödöl­lői országos konferenciáját is. Ilernád 60« éves. Sokan, akik jól ismerik a dinamikusan fej­lődő, ám újkori krónikájában ugyancsak az első lapokat író települést, meglepődnek ezen a kijelentésen. Pedig a hír igaz, Ilernád, illetve a helyén léte­ző, valamikori település leg­alább hat évszázaddal ezelőtt már létezett. Egy 1388-ban kelt oklevél említést tesz egy bizo­nyos Hemád faluról. Igaz, az­óta többször is elnéptelenedett, mint, ahogy a törökdúlás ide­jén a környék sok más tele­pülése is, például Vacs, amely ma nevében is őrzi a valami­kori pusztasággá válás tényét. gyobb módi a hernádi fiata­lok körében. Az embléma két­féle öntapadós matrica formá­ban is kapható lesz, a kisebb átlátszó és poharakra ragaszt­ják majd. Lesz sportverseny, fásítási, parkosítási akció, nyárra a boltokba kerül a ju­bileumi emblémával díszített képes levelezőlap. — Tiszteletre méltó a herná­diak lelkesedése, s nem is ün­neprontásnak szánom a kér­dést: mibe kerül mindez a ta­nácsnak? Gyűlnek a forintok — Amikor a tanácsülés elé vittük a 600. évforduló meg­ünneplésének kérdését, az volt a testületi tagok egyetlen fel­tétele, hogy ne kerüljön pénz­be. Ezt nem volt nehéz betar­tani, ugyanis nem is volt erre anyagi erőnk — válaszol a ta­nácselnöknő. — Ezért azután úgy döntöttünk, hogy megcsi­náltatjuk a matricákat, de a boltok árulni fogják. A Her- nád történetéről szóló könyvet szintén meg lehet majd vásá­rolni, a képeslapok is bevételt hoznak majd. Ennek ellenére Az ABC-t keressük Pilis- szentkereszten, egy tömött kosarú asszonyhoz fordulok útbaigazításért. — Még csak menjenek föl­jebb, egészen a tanácsházáig — mondja a kérdezett kissé paprikásán — ott ki lesz ír­va nagy betűkkel, hogy klub­könyvtár, hát abban van most a pilisszentkeresztiek üzlete. Már jó ideje fölröppent a hír, hogy élelmiszerbolt hí­ján a könyvtárban árulják a tejet, kenyeret és egyéb élel­miszereket. Mi is történt valójában? A választ Spigel- halter Antalné üzletvezető mondja el. — Az elmúlt év őszén a régi üzlethelyiségei, életve­szélyesnek találta a kereske­delmi felügyelőség. A köjál is kifogást emelt az élelmi­szerek raktározásával kap­csolatban. Szóval tarthatat­úgv döntött a tanácsülés, hogy a meg nem térülő kiadások fi­nanszírozására nyissunk folyó­számlát a takarékszövetkezet­nél. Három tanácstagunk azon­nal ezer-ezer forintot ajánlott fel e célra, s ennyit adott a tanács is. Azóta is szépen gyűl­nek a forintok. Eredeti ötletek A jubileumi év zárásaként szeretnék átadni a község új egészségházát, ahol két, min­den igényt kielégítő szolgálati lakás is helyet kap majd. A hatmillió forintos beruházás egy részét — másfél millió fo­rintot — a településfejlesztési hozzájárulás összegéből fedezi a tanács. A beruházáson a ma­gyar építőiparra igazán nem jellemző tempóban dolgozik a termelőszövetkezet építőrész­lege. így minden remény meg­van arra. hogy az év végére átadásra kész a létesítmény. A sikerhez nagymértékben hoz­zájárulhat, hogy építőanyag­hiány nem gátolja a munkáso­kat. Ugyanis még az elmúlt év végén — a legnagyobb építő­anyag-felvásárlási láz kellős közepén — sikerült beszerezni valamennyi fontosabb anya­got, Szőke Antal megyei ta­nácstag segítségével. Hernád, bár nem agglome­rációs település, abban hason­lít e kategóriához, hogy a la­kosság jelentős része szerte az országból verbuválódott, első­sorban a termelőszövetkezet teremtette megélhetésben bíz­va. A csupán néhány éve ön­álló tanácsi státust kapott község népének együvé tarto­zását erősíti a jubileum. Amelynek megünneplése több szempontból is példamutató: lehet szolidan, visszatetsző pa­rádék nélkül ünnepelni, más­részt gazdasági téren is dicsé­rendő a sok eredeti ötlet és a takarékos kivitelezés. Móza Katalin lanná vált a helyzet. Mivel a községben nem talált sem a tanács, sem az áfész megfe­lelő helyiséget, ezért itt, a művelődési házban rendez­kedtünk be 1987 októberében. A bevásárlótér a színházi széksorok helyén van, és ahol most állunk, ez a raktár haj­danán színpad volt. Láthatja, mozdulni sem lehet az áru­tól. Mindkét helyiség alapte­rülete rendkívül kicsi. Az áruk egymás hegyén-hátán feküsznek. — És a forgalom? — Havonta egymillió fo­rinttal dolgozunk. Ez jóval kevesebb, mint a régi üzlet­ben, ugyanis sem ruházati, sei.i iparcikkeket nem áru­lunk, és ezek emelték meg nagyon a bevételt. Jelenleg csak élelmiszert és vegyi árut tartunk. ­— Mindent megkapnak itt a művelődési hazban? — ker­V egy es bolt a klubkönyvtárban Vásárlók - paprikás hangulatban Kenyér a klubkönyvtárból Strázsák A strázsa nem strázsál, hanem járja a falut, fi­gyeli a tanácsházát, a bol­tokat, hogy megakadályoz­za a betöréseket ... A kö­zelmúltban falugyűlésen szavazták meg, hogy a ko­rábbi, régebbi gyakorlatot folytatva, vagy inkább fel­elevenítve, vagyonvédelmi őrjáratot szervezzenek Nagybörzsönyben. A stra- zsa — egy önkéntes rend­őrből, egy önkéntes határ­őrből és még egy helyi la­kosból álló csoport — sö­tétedéstől világosodásig járja a községet. Jelenleg úgy látszik, hogy nem csak az önkén­tes vagyonvédelmi csoport felállítása talált teljes egyetértésre a lakosság kö­rében — vállalkozóban sincs hiány. Tehát, minden napnyugtakor hárman ott lesznek a strázsán... Lakóház két hónap alatt Télen-nyáron lakható, 60 nap alatt beköltözhető, úgynevezett gyorslakóház gyártását kezdte meg a ráckevei Architektúra Kisszövetkezet. Az új rendszerű épület előnye, hogy egy kő­műves és egy ács közreműködésével öntevékenyen bárki fel­állíthatja. A 82 négyzetméteres ház további 50 négyzetméterrel bővíthető a padlástér beépítésével. Idősek napközije helyett úttörőház Személyre szóló gondoskodás ^ Nemcsak a gyönyörű ter- j inészeti környezet, a csodá- latos hegyvidéki táj miatt ^ vannak irigylésre méltó ^ helyzetben a solymáriak, ^ hanem az öregekről való ^ szociális gondoskodást te- í kint ve is. Ez nem kis mér- > tékben köszönhető annak, ^ hogy aki a tanácson a szo- ^ ciális ügyeket intézni, Bc- ^hovics Mátyásné igazgatási ^ főelőadó és társadalmi el- ^ nökhelyettes, 30 éve foglal- í kozik az idős emberek ^ gondjaival. Ügy ismeri a ^ községet, annak utcáit, la- ^ kőit külön-külön is, hogy í a saját tenyerét sem job- 4 ban. Összedolgozva Arról beszélgetünk most, miért is lehetnek joggal elé­gedettek a solymári öregek. — A tanácsi vezetés rend­kívüli módon a szívén viseli az idősek sorsát — kezdi Be- hovics Mátyásné. dezem a pénztárnál sorban álló asszonyokat. — Mivel más nincs, meg kell elégednünk ezzel — mondja Diószegi Józsefné. — Azt senki sem tudja, hogy mikor lesz új bevásárlóköz­pontunk. — Nincs véleményem — mondja kissé rezignáltan Ra­biné Szabó Éva. — Én rend­szeresen Pestre járok bevásá­rolni. — A helybeliek közül so­kan elégedetlenek — tájékoz­tat Glück Józsefné pénztáros. Az üzlet egyébként tele van friss áruval. Még a kurió­zumnak számító banánt és Unikumot is lehet kapni-. Csak az árurengetegben nehéz eligazodni, a gondolák között közlekedni, kosarakat cipelni. — Csak a legalapvetőbb élelmiszereket vásároljuk meg itt helyben — mondja Simon Lászlóné. — A férjemmel mindketten pestiek vagyunk, és rendszeresen a fővárosban vásárolunk. Egyébként a falu­siak örülnek az épülő új ABC-nek, és legtöbben elfo­gadják ezt az átmeneti álla­potot. — Ez azt jelenti, nincs is olyan idős ember a faluban, akinek szorult anyagi helyze­téről ne volna tudomásuk? — Bátran mondhatom, líogy nincs. Ehhez persze arra is szükség van, hogy valóban széles körű legyen a társadal­mi összefogás, „összedolgo­zás". A vb-üléseken, tanács­üléseken, bárhol, ahol külön­böző vállalatok, üzemek kép­viselői megfordulnak, egy­folytában napirenden tartjuk a nehéz anyagi körülmények között élő idős generáció fel­kutatását. Tavaly 400 ezer fo­rintunk volt szociálpolitikai feladatokra. Az eredetileg ter­vezett 350 ezer forintot a me­gyei és a helyi tanács év köz­ben még 50 ezerrel megtol­dotta. Tavaly tízen részesül­tek rendszeres segélyezésben. Segélyük összege egyenlő a nyugdíjminimummal, ami 2600 forint. — Kik tarthatnak igényt ilyen segélyre? Lám a vélemények megosz­lanak. Vannak, akik úgy ér­zik, hanyagság, nemtörő­dömség miatt jutott ilyen ál­datlan állapotba az élelmi­szerbolt ügye. Mert némi igazság van Spiegel Miklós megállapításában: — Nem kellett volna meg­várni, amíg életveszélyes álla­potba kerül a régi üzlethelyi­ség. Néhány száz méterrel odébb hatalmas markológép dolgo­zik. Gumicsizmában, térdig érő sárban az új ABC alap­jait ássák a munkások. — Nagyon nehezen halad a munka — tájékoztat Könyves Kálmán gépkezelő. — A talaj nagyon agyagos és állandóan szivattyúzni kell a vizet. Akadozik az építőanyag-ellá­tás is. Egyelőre csak egy be­tonszállító kocsi áll a rendel­kezésünkre, és egy nap is el­telik, amíg a Luppa-szigettől megfordul. Bízunk abban, hogy az időjárás kedvezőbb­re fordul és akkor gyorsab­ban haladunk. K. Sz. — Azok az emberek, akik­nek tartásra kötelezhető vagy arra képes hozzátartozójuk nincs, és nyugdíjra sem jogo­sultak. ök általában azok az idős asszonyok, akik valami­kor több gyereket neveltek, a háztartásban dolgoztak, az­tán a gyerekek szétszéledtek, s ők egyedül maradtak. Ilyen­kor persze vizsgálnunk kell a tartásra kötelezhetők szociá­lis körülményeit is. Ki kaphatja ? — És ezt a segélyt kérel­mezni kell? — Általában kérelmezik, de azt mi hivatalból is kezdemé­nyezhetjük, akár a szomszé­dok, akár a társadalmi szer­vek bejelentésére. Segélyt bárki, bárkinek kérhet. A kö­rülményeket kellően megvizs­gáljuk, s ha jogos a kérelem, akkor adunk segélyt Pénz­hiányra hivatkozva még sen­kit nem utasítottunk el. — És mitől lesz jogos égtf kérelem? Talán nézzünk egy példát! — Történetesen ha valaki családban él, mondjuk a lá­nyával, annak férjével és két unokájával. A felnőtt fiata­lok mindketten keresnek, és <iz egy főre eső jövedelmük eléri a 4 ezer forintot, termé­szetes, hogy az idős ember nem kaphat segélyt. — És ha az illető idős em­ber sajnálja a gyerekeket, mert tudja, ök is nehéz hely­zetben vannak, ott a két gye­rek, építkeznek vagy lakásra kell a pénz? — A nehéz helyzetet termé­szetesen méltányoljuk, azt azonban, hogy lakásra gyűj­tenek, még nem tudjuk figye­lembe venni. Legfeljebb csal^ azt. ha építkeznek a fiatalok, s bár az egy főre eső jövede­lem kiteszi a fejenkénti 4 ezer forintot, de fizetnek ha­vonta 2 ezer OTP-t, meg mondjuk 1500 forint bankköl­csönt. Ezt a helyzetet már fi­gyelembe vesszük, mert ilyenkor hiába lenne tartásra kötelezhető a gyermek, ha egyszer valójában nem képes erre. Három jelentkező — Idősek napközi otthona, nyugdíjasklub nyitása nem szerepel a terveik között? — öt-hat évvel ezelőtt a tanács megvásárolt e célra egy régi épületet. Azután az orvosok, védőnők és a tanács­tagok segítségével széles körű felmérést végeztünk, s kide­rült, mindössze három jelent­kező lenne. így ebből az épü­letből akkor úttörőház lett. Szociális otthoni elhelyezés­re is csupán 3-4 ember vár. Mi megvizsgáljuk az idős em­ber körülményeit, s ha szük­séges, meghozzuk a beutaló határozatot. Az elhelyezésről már a Pest Megyei Tanács illetékes osztálya dönt. Ügy tapasztaltam, ezen a téren is lényegesen előreléptünk, hi­szen míg eddig két-három évet kellett várni egv-egy be­utalásra, most egy éven be­lül sikerül a rászorulókat el­helyeznünk. Hét végi csúcsforgalom (Csécsei Zoltán felvételei) A. P.

Next

/
Thumbnails
Contents