Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-11 / 85. szám
ŐRI íiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1988. ÁPRILIS 11., HÉTFŐ Társadalmi, politikai gond Vékony réteg súlyos gondokkal A közvélemény sohasem volt maradéktalanul egységes a cigánylakosság helyzetének megítélésével kapcsolatos kérdésekben. Egymástól meglehetősen különböző álláspontok, sok esetben szélsőséges indulatok formálják a közhangulatot. Nem mindig ok nélkül. Mindenesetre tény, hogy ennek a társadalmi rétegnek a sorsáról, körülményeinek változtatásairól ennek a társadalomnak kell gondoskodnia. Helyileg pedig azoknak a testületeknek, intézményeknek, hivataloknak, amelyeknek a hatókörében élnek. Az adott társadalmi körülmények között ez ma nem kis teher és nem könnyű feladat. Monoron mindennek különösen nagy a jelentősége, hiszen a cigánylakosság létszámát tekintve Pest megye települései között a harmadik helyen áll, arányuk az összlakossághoz viszonyítva 5,7 százalék, növekedési üteme pedig meghaladja a megyei átlagot. Helyzetükről, különös tekintettel a foglalkoztatásukra, nemrégiben a helyi pártvégrehajtóbizottság is tanácskozott. A témáról összefoglaló jelentést Kovács Benő tanácselnök terjesztette a testület elé. Széttelepítési elv Nehéz lenne azt állítani, hogy a végrehajtó bizottsági tagok csupa szívderítő dolgot hallottak volna. A cigánysággal kapcsolatban a jelentés mindjárt a bevezetőjében leszögezte a legsúlyosabb gondot: „folyamatos feszültségforrás lakáshelyzetük kedvezőt-' len alakulása. A településen belül élők beilleszkedése javuló képet mutat, néhány családnál kifejezetten jó. Sajnos a széttelepítési elv következetes végrehajtásának számos, már korábban is meglévő, de újabb akadályai is vannak. A jogszabályok figyelembevételével az elmúlt években a telekhez jutottak 50 százaléka cigánycsalád volt, mivel azonban az ingatlanok egy-egy adott összefüggő területen (Völgy. Halas, Blaha Lujza, Ybl Miklós utca, Fiumei út) vannak, a széttelepítési elv csak részben érvényesült. A cigánycsaládok egy-egy körzetbe történő telepítése pedig a lakosság ellenállását váltotta ki. A községben a közművesített területek parcellázási lehetősége messze elmaradt a nyilvántartott igénylők számától. A kedvezőtlen helyzeten csak újabb állami vagy szövetkezeti telkek kialakításával lehet segíteni, aminek jelentős anyagi vonzata van.” Az meglehetősen köztudott, hogy új tanácsi bérlakás létesítésére a VII. ötéves terv időszakában nincs lehetőség, ezért elsősorban a saját erőből történő építkezéshez nyújt támogatást a tanács. Az elmúlt évben lakást épített 9, vásárolt 3 cigánycsalád, melyhez 487 ezer forint támogatást adtak. Ebből az összegből 110 ezer forint volt a vissza nem térítendő támogatás. Lényegesen kevesebb tehát, mint azt sokan tudni vélik. Nehezíti a cigánycsaládok önálló kezdeményezését az a sajátos helyzet, hogy akik már rendelkeznek telekkel, az építkezéshez szükséges nagyság- rendű saját erőt nem tudják felmutatni. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a telepről kikerült cigánycsaládok nem csökkentik a telepen élők számát. A kialakult gyakorlat ugyanis az, hogy a megüresedett putrikba egy-egy generáció — szabályellenesen — beköltözik, illetve más településről — bejelentési kötelezettségük elmulasztásával — távoli hozzátartozók válnak telepi lakossá. A cigánylakosság társadalmi beilleszkedésének legalapvetőbb lehetősége foglalkoztatásuk megoldása. Monoron a kefegyár, a pékség, a tanács költségvetési üzeme, a Kossuth Mgtsz, a Duna Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat monori bázisa foglalkoztat több cigányszármazású dolgozót. A munkaképes korúak munkaviszonya azonban állandó változásban van, amelynek figyelemmel kísérése komoly nehézségekbe ütközik. A jelenlegi adatok arra utalnak, hogy még napjainkban sem érzékelik az állandó munkaviszony létesítésének vitathatatlan előnyeit. Sok a túlkoros Áz új szabályozók hatására a gazdasági egységeknél a korábbiaktól is szigorúbbak a munkába állókkal szembeni követelmények. Ez is befolyásolja a munkáltatók cigánylakosság foglalkoztatásától való elzárkózását. A létszámleépítések is tulajdonképpen ezt a réteget érintik, mivel legnagyobb részük szakképzetlen, munkamoráljuk kifogásolható. A cigányszármazású nők folyamatos munkavégzése a gyakori szülések miatt szinte lehetetlen. Több műszakot nem vállalnak, illetve az igazolatlan hiányzások miatt a munkáltatók igyekeznek megválni tőlük — állapította meg a jelentés. A tanácselnök elmondta azt is, hogy fokozott gondot jelent az iskolából kikerülők elhelyezkedése. Az általános iskola 8. osztályát csak kis százalékuk végzi el, sok a túlkoros. A 16—17 éves korúak döntő többsége — követve a felnőttek negatív életvitelét — nem törekszik munkába állásra, alapműveltséggel nem rendelkezvén gyakorlatilag csavargó életmódot folytatnak, ami legtöbbször a bűnözéshez vezeti őket. Az 1988. január 1-jével bevezetett jogszabályok ugyan lehetőséget adnak a nagyközségekben a közmunka szervezésére, amely elviekben segíthetné elhelyezkedésüket. Mivel azonban az érintett nem köteles azt munkalehetőségként elfogadni, így ez sem jelent e réteg számára megoldást. A munkaerő-közvetítő, által kiállított „közvetítő lapokat” pedig gyakran fedezetül használják rendőrségi igazoltatások alkalmával. Monoron egyébként az óvodás korú gyermekek 10 százaléka cigányszármazású. Az utóbbi évek tudatos beruházásai révén 1985-től valameny- nyi 3—6 éves korú gyermek óvodai elhelyezése megoldott, ez is segíti az iskolai munkába történő könnyebb beilleszkedésüket. A gyámhatóság a többszörösen hátrányos helyzetű. veszélyeztetett gyermekek esetében — nagy része cigány- gyermek — védő, óvóintézkedést foganatosít. Talán ezen tényezők is hozzájárulnak ahhoz, hogy beiskolázásuk teljes körűvé vált. Az 1987/88-as tanév tanulóinak több mint 7 százaléka cigányszármazású. Összesen 185 gyermekről van szó, akik közül 106 gyógypedagógiára utalt. Napközis ellátásában részesül közülük 51 tanuló. Minden indokolt esetben — szögezte le a jelentés — a tanács vállalja át a térítési díjat, ezzel is segítve tanulásukat, nevelésüket. Az arra rászorulókat — amennyiben a törvényben előírt feltételekkel rendelkeznek — rendszeres, illetve rendkívüli segélyben részesíti a gyámhatóság. 1987- ben 21 családot érintően 100 ezer forintot meghaladó a nevelési segély, a rendkívüli pedig 177 ezer forint volt. összegezve megállapítható — hangsúlyozta a párt-végrehajtóbizottság elé került jelentés —, hogy a korábbi felső szintű és helyi párt-, állami határozatokat csak részben sikerült végrehajtani. A cigánylakosság állampolgári megítélése változó, esetenként egy-egy család, vagy néhány család társadalomellenes cselekedete, a tanácsi segítség felelőtlen elherdálása joggal irritálja a község lakosságát. A cigányság egy része nem érzi saját erőfeszítéseinek szükségességét felemelkedésükben, és követelődző az állami segítségnyújtás tekintetében. Növekedett körükben a szabálysértők, bűnelkövetők száma, köztük számos a fiatalkorú. Biztató előrelépés, hogy a telepen kívül élők zöme beilleszkedett, elfogadta a községi normákat, illetőleg a társadalmi integráció útján halad. Változatlanul a legfőbb probléma forrása a cigánylakosság nagyarányú növekedése és a lakásmegoldásukra fordítható szerényojjb anyagi lehetőség. Az előrelépés érdekében a fontos teendőket is meghatározta a testület. Álláspontja szerint a politikai, társadalmi szervekkel, a területen működő gazdasági egységekkel közösen az elhelyezkedésük lehetőség szerinti bővítésére kell törekedni. Az anyagi eszközök gondos és differenciált felhasználásával, szélesebb körű társadalmi összefogással — az érintett rétegek aktivizálásával — folytatni szükséges a cigánytelep felszámolását. A község illetékes művelődési és egészségügyi intézményeinek felvilágosító, nevelő tevékenységével el kell érniük a veszélyeztetettség újratermelődésének megállítását. Közös érdek Kétségtelen, hogy a szükséges és lehetséges tennivalók megfogalmazásától még nem javul sem a cigánylakosság helyzete, sem az állampolgárok hosszú évek tapasztalataiból /kialakított véleménye. Csak kemény, következetes, munkával elérhető, lassú változásokra lehet reálisan számítani. De hogy ezek a változások egyformán érdekük a cigány- és nem cigányszárma- zásúaknak, az egyre inkább nyilvánvaló. V. J. Az aulában Kiállítás Dr. Patkós József tanár festményeiből Tanyák címmel nyílik kiállítás ma este hat órakor a gyömrői 1. Számú Általános Iskola (Szabadság tér 2/B) aulájában. A kiállítás április 17-ig naponta délelőtt 10-től 18 óráig látogatható. A hétfői megnyitón Somogyi Károly iskolaigazgató mond beszédet. Maglód Tudoszures Tüdőszűrés lesz Maglódon április 11. és 27. között. A helyi tanácstól kapott tájékoztatás szerint a 14 éven felüli állampolgárokat a kiküldött értesítések szerinti napon 7—12, illetve 13 és 17 óra között várják a maglódnyara- lói iskolába (József Attila körút 36.).- A tüdőszűrést ezúttal más betegségek vizsgálatával is összekapcsolják. Nyugdíjasoknak Kirándulás A monori nyugdíjasklub vezetősége buszkirándulást szervez Cserkeszőlőre 1988. április 30-án, szombaton. Indulás a Volán-pályaudvarról reggel 7 órakor, érkezés 21 órakor. Útközben ismerkedés Abony, Szolnok, Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd múzeumaival, nevezetességeivel. Részvételi díj strandbelépővel, múzeumi belépőjegyekkel együtt 200 forint személyenként. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás id. Soproni József klubelnök lakásán mindennap, 2200 Monor, Wesselényi utca 21. szám alatt A klub vezetősége sok szeretettel várja a régi és az új utazótársakat. Levelesládánkból A költő a mának is üzent Április 11-én a költészet napján József Attila születésnapját ünnepeljük. A költőét, aki 1905-ben „reménységnek és tulipánnak”, „ligetnek, sárnak, vágynak, célnak”, „fejkendőbe kötözött gondnak” született a „kártyás munkás” és a „szép ifjú mosóasszony” harmadik gyermekeként. „Reménységnek és tulipánnak”. Embernek, aki szavával egész népét akarja — „nem középiskolás fokon — tanítani”. „A költő az adott világ varázsainak mérnöke” — és nekünk, a mi adott világunkban szükségünk van útmutatásra, költészetének tiszta gondolataira ahhoz, hogy megtaláljuk önmagunkban a rendet, helyünket a világban és egymásban. Ifjú szívvel és romlatlan érzésekkel egyek vagyunk a fiatal József Attila lázadó, a jövőt kereső, szeretetve méltó és szeretetre vágyó lényével. Mámor című versében írja: „Szeretném felverni lelkem dalával/ A szomorúak szívét, a világot./ Most megbocsátok annak is,/ Aki bántott./ Szeretném a keblemre ölelni az/ Életéért küzdő, fájó rabot./ Szeretném feltámasztani,/ Aki halott/ Szeretném hogyha lassabban szeretném,/ Ha szeretnék.” Van-e olyan közöttünk, aki még soha nem vívódott hasonló gondolatokkal? József Attila is mindössze 16 évesen írta e sorokat, mégis tanulhatunk tőle szeretetet és önzetlenséget. Hogy ne legyünk kiégett, céltalan és felelőtlen a világ, a közösség dolgai iránt közömbös felnőttek. Tanulhatunk tőle felelősséget a hazáért. „Igazán/ csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz./ Magaddal is csak itt bírhatsz,/ Óh lélek!/ Ez a hazám.” — és hogy „rendezni végre közös dolgainkat/ Ez a mi munkánk, és nem is kevés”. Alkotótábor '88 A művészetek vonzásában A művészeti tábor első találkozójának 1982-ben a vasa- di diákotthon adott helyet. Az elmúlt években 435 kisdiák ismerkedett itt meg a művészetek világával. A művészekből, pedagógusokból és népművelőkből álló táborvezetőség ezen a nyáron — immár hetedik alkalommal — ismét táborba hívja a képzőművészeteket, a táncot és áz irodalmat kedvelő 5—6. és 7. osztályos tanulókat. A szervezőknek nem az elsőrendű célja a tehetségek felkutatása, „művészpalánták” nevelése. Ellenkezőleg, azt szándékoznak bizonyítani, hogy a művészi alkotás bizonyos szinten minden ember számára adott lehetőség. Csupán a gyerekek első kísérleteihez kívánnak bátorítást nyújtani. A tábori alkotó munka a festő, szobrász, batik, kerámia, báb, citerakészítő, néptánc és színjátszó kiscsoportokban folyik. A résztvevők önállóan, érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak a művészeti ágak közül, csak arra kell kötelezettséget vállalniuk, hogy fantáziájukat és vágyaikat szabadon engedve bekapcsolódnak a művészeti feladatok megoldásába. A tábor június 20—július 9. között a mendei általános iskolában kerül megrendezésre. A község vezetői már most Kulturális programok Ecseren hétfőn 10 órától délelőtti matiné, 18-tól filmvetítés. Gyomron 15-től a költészet napja alkalmából ünnepi megemlékezés, szavalóver- seny, irodalmi vetélkedő, a gyermek színjátszókor 'foglalkozása, 18-tól ismeretterjesztő előadás a kertbarátklub részére: Vetési feladatok a zöldséges kertekben. Az úttörőházban 14.30-tól a Kossuth iskola alsótagozatosainak Ki mit tud vetélkedője. Monoron 14-től a Kossuth iskola színjátszóinak próbája, 15.15-től az ifjúsági. 17-től a felnőtt bélyeggyűjtőkör öszszejövetele, 17-től az alkohol- ellenes klub foglalkozása, 17.15-től és 18-tól dzsessz- balett, 18.15-től néptánc felnőtteknek. A filmszínházban 18-tól és 20-tól: Rendőrsztori (színes hongkongi film). Maglódon 17-től Az időskorúak betegségei, 18-tól Zöldségtermesztés a házikertben címmel ismeretterjesztő előadás, 18.30-tól filmvetítés. Úriban 14-től a nyugdíjasklub foglalkozása, 17.30-tól német nyelvtanfolyam kezdőknek. Üllőn a könyvtárban 17 órakor a honismereti kör ülése. azon fáradoznak, hogy az „alkotó szabadsághoz” szükséges összes feltételt biztosítsák. Május 29-én vasárnap 9 órakor találkoznak az alkotótábor régi és új lakói a Monori Művelődési Központban. A táborvezetőség szeretettel látja vendégül mindazokat, akik az elmúlt években résztvevői, illetve segítői voltak az alkotótábornak. A találkozón levetítik a táborban készült videofilmeket, újra megjelenik a tábori újság, játékos vetélkedők, tábori Ki mit tud? megrendezésére kerül sor. Jelentkezési lapok iránt érdeklődni lehet a vonzáskörzet általános iskoláiban és művelődési intézményeiben. Vadász Iván táborvezető Valahogy ösztönösen közel áll hozzánk ez a tiszta szívvel induló költő, akinek „gyönyörűszép szíve” mindössze 32 évesen állt meg. Nemcsak azért, mert szépre, jóra tanít verseivel, vagy mert a monori gimnázium és szakközépiskola az ő nevét viseli. Hanem mert költészete egyszerre bonyolult és egyszerű, vidám és keserű, de mindenképpen elementáris erejű. A legösszetettebb dolgokat is képes egészen egyszerűen és mégis tökéletesen kifejezni. A gondolat és a forma tökéletes egységet alkot költészetében. És mi, 1988-ban hiszünk ebben a költészetben, és vállaljuk céljait. Őszintén szeretjük József Attilát és tudjuk, érezzük mit akart üzenni a következő sorokkal. Ennek az üzenetnek a megértése a jövő záloga, hogy majd egy szép, szabad József Attila-i világban élhessünk. „Te jól tudod, a költő sose lódít/ Az igazat mondd, ne csak a valódit/ A fényt melytől világlik agyunk/ Hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.” Kalmár Ilona Gyömrő Üllőn Pótoltás Az ebek veszettség elleni pótoltását április 12-én, kedden délelőtt 9-től 11 óráig végzik Üllőn a Vörös Hadsereg utca 25. szám alatt, a volt tsz-iroda udvarán. Olvasónktól Véradók Április 7-én megpezsdült az élet a monori gimnázium termeiben. Mint minden év tavaszán, most is véradásra jöttek a donorok. Reggel 8 óra előtt megérkezett a Gödöllői Véradóállomás autóbusza. Egyhamar orvosi rendelővé alakulták a ' tantermek.. Először azt a 8 személy vizsgálták meg, akik ferezíses véradásra mentek Gödöllőre, ösz- szesen százkilencvenöten jelentek meg Monoron és száz- nyolcvanöten tudták leadni a vért, mert tízen meg voltak fázva. Tizenegyen először nyújtották karjukat véradásra. Egy kis családból hárman jöttek, férjek, feleségek együtt érkeztek. Az összes levett vérmennyiség Monoron 81 liter és 2 deciliter volt. Ugyanezen a napon zajlott Vasadon is a véradás. Ott harmincnégyen jelentek meg. Csak egy személy volt, akit kiszűrtek. A levett vér mennyisége 13 liter 2 deciliter. Olasz Józsefné Monor Ez nem áprilisi tréfa Verseny verseny hátán Nem panaszkodhatnak az általános iskolások és testnevelő tanáraik (legfeljebb az otthon maradt férjek vagy feleségek), bőséges az áprilisi sportválaszték. Mindjárt szünet után, április 14-én Versesen rendezik meg két korcsoportban az asztalitenisz egyéni — és ilyen sem volt még! — csapatbajnokságot. A várható vecsési fiú- és monori leányfölény ellenére nagyon színvonalas, jó versenyt várnak a rendezők, hiszen ebben a sportágban az NB l-es klubok jelenléte mellett is dobogós helyezéseket szereznek versenyzőink a megyei döntőn. A legnagyobb tömegeket mozgósító verseny az április 17-i monori futóverseny lesz, amely ezúttal megyei verseny is, a Pest Megyei Atlétikai Szövetség rendezi és védnökei sorában a politikai, társadalmi és sportélet majd mindegyik vezetője ott van. A nosztalgikus, hatalmas tömegeket, 3-3 ezer 500 versenyzőt, mozgósító monori-erdei futóversenyek hangulatát ha nem is — de nagy versenyzői létszámot, 2 ezer főt várnak a rendezők — az ezúttal már nem erdei, hanem utcai futóversenyen. Ha április, akkor atlétika. Április 25-én rendezik az atlétika 3-4-5 tusa egyéni és csapatversenyt, április 28-án pedig az atlétika egyéni számainak döntőit, mindkettőt — mivel máshol. nem is rendezhetik pálya hiányában — Monoron. Sajnos az atlétikai pályák hiánya már-már nyomasztólag hat és vonzáskörzetünk versenyzői egyre nehezebben tudnak lépést — azaz futást tartani a sokkal jobb lehetőségekkel rendelkező Cegléd. Gödöllő, Vác, Százhalombatta — és sorolhatnám tovább a többi város, nagyközség nevét — versenyzőivel. A legnépszerűbb sport, a labdarúgás ezúttal a kispályás focistáknak kínál versenyzési lehetőséget. Az 5—6. osztályosok döntőjének is Monor ad otthont, a tornacipőben játszó ügyes focipalánták játéka bizonyára örömet okoz majd szakembereknek, szurkolóknak, szülőknek. Ez a korosztály még a grund szeretetével űzi a labdát — és ez bizonyára hiányt is pótol már a gyakran lélektelen focimecs- csek nézése után. Sz. A. (ISSN 0133—2651 (Monori Hiriap)
