Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-11 / 85. szám

ŐRI íiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1988. ÁPRILIS 11., HÉTFŐ Társadalmi, politikai gond Vékony réteg súlyos gondokkal A közvélemény sohasem volt maradéktalanul egy­séges a cigánylakosság helyzetének megítélésével kap­csolatos kérdésekben. Egymástól meglehetősen külön­böző álláspontok, sok esetben szélsőséges indulatok for­málják a közhangulatot. Nem mindig ok nélkül. Min­denesetre tény, hogy ennek a társadalmi rétegnek a sor­sáról, körülményeinek változtatásairól ennek a társa­dalomnak kell gondoskodnia. Helyileg pedig azoknak a testületeknek, intézményeknek, hivataloknak, amelyek­nek a hatókörében élnek. Az adott társadalmi körülmé­nyek között ez ma nem kis teher és nem könnyű feladat. Monoron mindennek kü­lönösen nagy a jelentősége, hiszen a cigánylakosság lét­számát tekintve Pest megye települései között a harmadik helyen áll, arányuk az össz­lakossághoz viszonyítva 5,7 százalék, növekedési üteme pedig meghaladja a megyei átlagot. Helyzetükről, különös tekintettel a foglalkoztatásuk­ra, nemrégiben a helyi párt­végrehajtóbizottság is tanács­kozott. A témáról összefoglaló jelentést Kovács Benő tanács­elnök terjesztette a testület elé. Széttelepítési elv Nehéz lenne azt állítani, hogy a végrehajtó bizottsági tagok csupa szívderítő dolgot hallottak volna. A cigány­sággal kapcsolatban a jelentés mindjárt a bevezetőjében le­szögezte a legsúlyosabb gon­dot: „folyamatos feszültségfor­rás lakáshelyzetük kedvezőt-' len alakulása. A településen belül élők beilleszkedése ja­vuló képet mutat, néhány csa­ládnál kifejezetten jó. Sajnos a széttelepítési elv következe­tes végrehajtásának számos, már korábban is meglévő, de újabb akadályai is vannak. A jogszabályok figyelembevé­telével az elmúlt években a telekhez jutottak 50 százaléka cigánycsalád volt, mivel azon­ban az ingatlanok egy-egy adott összefüggő területen (Völgy. Halas, Blaha Lujza, Ybl Miklós utca, Fiumei út) vannak, a széttelepítési elv csak részben érvényesült. A cigánycsaládok egy-egy körzetbe történő telepítése pe­dig a lakosság ellenállását vál­totta ki. A községben a köz­művesített területek parcellá­zási lehetősége messze elma­radt a nyilvántartott igénylők számától. A kedvezőtlen hely­zeten csak újabb állami vagy szövetkezeti telkek kialakítá­sával lehet segíteni, aminek jelentős anyagi vonzata van.” Az meglehetősen köztudott, hogy új tanácsi bérlakás lé­tesítésére a VII. ötéves terv időszakában nincs lehetőség, ezért elsősorban a saját erő­ből történő építkezéshez nyújt támogatást a tanács. Az el­múlt évben lakást épített 9, vásárolt 3 cigánycsalád, mely­hez 487 ezer forint támogatást adtak. Ebből az összegből 110 ezer forint volt a vissza nem térítendő támogatás. Lényege­sen kevesebb tehát, mint azt sokan tudni vélik. Nehezíti a cigánycsaládok önálló kezdeményezését az a sajátos helyzet, hogy akik már rendelkeznek telekkel, az épít­kezéshez szükséges nagyság- rendű saját erőt nem tudják felmutatni. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a telepről kikerült cigánycsaládok nem csökkentik a telepen élők szá­mát. A kialakult gyakorlat ugyanis az, hogy a megürese­dett putrikba egy-egy gene­ráció — szabályellenesen — beköltözik, illetve más telepü­lésről — bejelentési kötele­zettségük elmulasztásával — távoli hozzátartozók válnak telepi lakossá. A cigánylakosság társadal­mi beilleszkedésének legalap­vetőbb lehetősége foglalkoz­tatásuk megoldása. Monoron a kefegyár, a pékség, a tanács költségvetési üzeme, a Kossuth Mgtsz, a Duna Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vál­lalat monori bázisa foglalkoz­tat több cigányszármazású dolgozót. A munkaképes ko­rúak munkaviszonya azonban állandó változásban van, amelynek figyelemmel kíséré­se komoly nehézségekbe ütkö­zik. A jelenlegi adatok arra utalnak, hogy még napjainkban sem érzékelik az állandó mun­kaviszony létesítésének vitat­hatatlan előnyeit. Sok a túlkoros Áz új szabályozók hatására a gazdasági egységeknél a ko­rábbiaktól is szigorúbbak a munkába állókkal szembeni követelmények. Ez is befolyá­solja a munkáltatók cigányla­kosság foglalkoztatásától való elzárkózását. A létszámleépí­tések is tulajdonképpen ezt a réteget érintik, mivel legna­gyobb részük szakképzetlen, munkamoráljuk kifogásolha­tó. A cigányszármazású nők folyamatos munkavégzése a gyakori szülések miatt szinte lehetetlen. Több műszakot nem vállalnak, illetve az iga­zolatlan hiányzások miatt a munkáltatók igyekeznek meg­válni tőlük — állapította meg a jelentés. A tanácselnök elmondta azt is, hogy fokozott gondot je­lent az iskolából kikerülők el­helyezkedése. Az általános is­kola 8. osztályát csak kis szá­zalékuk végzi el, sok a túlko­ros. A 16—17 éves korúak döntő többsége — követve a felnőttek negatív életvitelét — nem törekszik munkába ál­lásra, alapműveltséggel nem rendelkezvén gyakorlatilag csavargó életmódot folytatnak, ami legtöbbször a bűnözéshez vezeti őket. Az 1988. január 1-jével be­vezetett jogszabályok ugyan lehetőséget adnak a nagyköz­ségekben a közmunka szerve­zésére, amely elviekben segít­hetné elhelyezkedésüket. Mi­vel azonban az érintett nem köteles azt munkalehetőség­ként elfogadni, így ez sem je­lent e réteg számára megol­dást. A munkaerő-közvetítő, által kiállított „közvetítő la­pokat” pedig gyakran fedeze­tül használják rendőrségi iga­zoltatások alkalmával. Monoron egyébként az óvo­dás korú gyermekek 10 szá­zaléka cigányszármazású. Az utóbbi évek tudatos beruhá­zásai révén 1985-től valameny- nyi 3—6 éves korú gyermek óvodai elhelyezése megoldott, ez is segíti az iskolai munká­ba történő könnyebb beillesz­kedésüket. A gyámhatóság a többszörösen hátrányos helyze­tű. veszélyeztetett gyermekek esetében — nagy része cigány- gyermek — védő, óvóintézke­dést foganatosít. Talán ezen tényezők is hozzájárulnak ah­hoz, hogy beiskolázásuk tel­jes körűvé vált. Az 1987/88-as tanév tanulóinak több mint 7 százaléka cigányszármazású. Összesen 185 gyermekről van szó, akik közül 106 gyógype­dagógiára utalt. Napközis el­látásában részesül közülük 51 tanuló. Minden indokolt esetben — szögezte le a jelentés — a ta­nács vállalja át a térítési dí­jat, ezzel is segítve tanulásu­kat, nevelésüket. Az arra rá­szorulókat — amennyiben a törvényben előírt feltételekkel rendelkeznek — rendszeres, illetve rendkívüli segélyben részesíti a gyámhatóság. 1987- ben 21 családot érintően 100 ezer forintot meghaladó a ne­velési segély, a rendkívüli pe­dig 177 ezer forint volt. összegezve megállapítható — hangsúlyozta a párt-végre­hajtóbizottság elé került je­lentés —, hogy a korábbi fel­ső szintű és helyi párt-, álla­mi határozatokat csak részben sikerült végrehajtani. A ci­gánylakosság állampolgári megítélése változó, esetenként egy-egy család, vagy néhány család társadalomellenes cse­lekedete, a tanácsi segítség felelőtlen elherdálása joggal irritálja a község lakosságát. A cigányság egy része nem érzi saját erőfeszítéseinek szükségességét felemelkedé­sükben, és követelődző az ál­lami segítségnyújtás tekinte­tében. Növekedett körükben a szabálysértők, bűnelkövetők száma, köztük számos a fia­talkorú. Biztató előrelépés, hogy a telepen kívül élők zö­me beilleszkedett, elfogadta a községi normákat, illetőleg a társadalmi integráció útján halad. Változatlanul a legfőbb probléma forrása a cigányla­kosság nagyarányú növekedé­se és a lakásmegoldásukra for­dítható szerényojjb anyagi le­hetőség. Az előrelépés érdekében a fontos teendőket is megha­tározta a testület. Álláspont­ja szerint a politikai, társadal­mi szervekkel, a területen működő gazdasági egységek­kel közösen az elhelyezkedé­sük lehetőség szerinti bővíté­sére kell törekedni. Az anya­gi eszközök gondos és diffe­renciált felhasználásával, szé­lesebb körű társadalmi össze­fogással — az érintett rétegek aktivizálásával — folytatni szükséges a cigánytelep felszá­molását. A község illetékes művelődési és egészségügyi in­tézményeinek felvilágosító, ne­velő tevékenységével el kell érniük a veszélyeztetettség új­ratermelődésének megállítását. Közös érdek Kétségtelen, hogy a szüksé­ges és lehetséges tennivalók megfogalmazásától még nem javul sem a cigánylakosság helyzete, sem az állampolgá­rok hosszú évek tapasztalatai­ból /kialakított véleménye. Csak kemény, következetes, munkával elérhető, lassú vál­tozásokra lehet reálisan szá­mítani. De hogy ezek a vál­tozások egyformán érdekük a cigány- és nem cigányszárma- zásúaknak, az egyre inkább nyilvánvaló. V. J. Az aulában Kiállítás Dr. Patkós József tanár festményeiből Tanyák cím­mel nyílik kiállítás ma este hat órakor a gyömrői 1. Szá­mú Általános Iskola (Szabad­ság tér 2/B) aulájában. A ki­állítás április 17-ig naponta délelőtt 10-től 18 óráig láto­gatható. A hétfői megnyitón Somo­gyi Károly iskolaigazgató mond beszédet. Maglód Tudoszures Tüdőszűrés lesz Maglódon április 11. és 27. között. A helyi tanácstól kapott tá­jékoztatás szerint a 14 éven felüli állampolgárokat a ki­küldött értesítések szerinti na­pon 7—12, illetve 13 és 17 óra között várják a maglódnyara- lói iskolába (József Attila kör­út 36.).- A tüdőszűrést ezúttal más betegségek vizsgálatával is összekapcsolják. Nyugdíjasoknak Kirándulás A monori nyugdíjasklub ve­zetősége buszkirándulást szer­vez Cserkeszőlőre 1988. ápri­lis 30-án, szombaton. Indulás a Volán-pályaudvarról reggel 7 órakor, érkezés 21 órakor. Útközben ismerkedés Abony, Szolnok, Kecskemét, Nagykő­rös, Cegléd múzeumaival, ne­vezetességeivel. Részvételi díj strandbelépővel, múzeumi be­lépőjegyekkel együtt 200 fo­rint személyenként. Jelentkezés és bővebb fel­világosítás id. Soproni József klubelnök lakásán mindennap, 2200 Monor, Wesselényi utca 21. szám alatt A klub vezetősége sok sze­retettel várja a régi és az új utazótársakat. Levelesládánkból A költő a mának is üzent Április 11-én a költészet napján József Attila születés­napját ünnepeljük. A költőét, aki 1905-ben „reménységnek és tulipánnak”, „ligetnek, sár­nak, vágynak, célnak”, „fej­kendőbe kötözött gondnak” született a „kártyás munkás” és a „szép ifjú mosóasszony” harmadik gyermekeként. „Reménységnek és tulipán­nak”. Embernek, aki szavával egész népét akarja — „nem középiskolás fokon — taníta­ni”. „A költő az adott világ varázsainak mérnöke” — és nekünk, a mi adott világunk­ban szükségünk van útmuta­tásra, költészetének tiszta gon­dolataira ahhoz, hogy megta­láljuk önmagunkban a ren­det, helyünket a világban és egymásban. Ifjú szívvel és romlatlan érzésekkel egyek vagyunk a fiatal József Attila lázadó, a jövőt kereső, szeretetve méltó és szeretetre vágyó lényével. Mámor című versében írja: „Szeretném felverni lelkem dalával/ A szomorúak szívét, a világot./ Most megbocsátok annak is,/ Aki bántott./ Sze­retném a keblemre ölelni az/ Életéért küzdő, fájó rabot./ Szeretném feltámasztani,/ Aki halott/ Szeretném hogyha las­sabban szeretném,/ Ha szeret­nék.” Van-e olyan közöttünk, aki még soha nem vívódott ha­sonló gondolatokkal? József Attila is mindössze 16 évesen írta e sorokat, mégis tanul­hatunk tőle szeretetet és ön­zetlenséget. Hogy ne legyünk kiégett, céltalan és felelőtlen a világ, a közösség dolgai iránt közömbös felnőttek. Ta­nulhatunk tőle felelősséget a hazáért. „Igazán/ csak itt mo­solyoghatsz, itt sírhatsz./ Ma­gaddal is csak itt bírhatsz,/ Óh lélek!/ Ez a hazám.” — és hogy „rendezni végre közös dolgainkat/ Ez a mi munkánk, és nem is kevés”. Alkotótábor '88 A művészetek vonzásában A művészeti tábor első ta­lálkozójának 1982-ben a vasa- di diákotthon adott helyet. Az elmúlt években 435 kisdiák ismerkedett itt meg a művé­szetek világával. A művészekből, pedagógu­sokból és népművelőkből ál­ló táborvezetőség ezen a nyá­ron — immár hetedik alka­lommal — ismét táborba hív­ja a képzőművészeteket, a táncot és áz irodalmat kedve­lő 5—6. és 7. osztályos tanuló­kat. A szervezőknek nem az el­sőrendű célja a tehetségek fel­kutatása, „művészpalánták” nevelése. Ellenkezőleg, azt szándékoznak bizonyítani, hogy a művészi alkotás bizo­nyos szinten minden ember számára adott lehetőség. Csu­pán a gyerekek első kísérle­teihez kívánnak bátorítást nyújtani. A tábori alkotó munka a fes­tő, szobrász, batik, kerámia, báb, citerakészítő, néptánc és színjátszó kiscsoportokban fo­lyik. A résztvevők önállóan, érdeklődési körüknek megfe­lelően választhatnak a művé­szeti ágak közül, csak arra kell kötelezettséget vállalniuk, hogy fantáziájukat és vágyai­kat szabadon engedve bekap­csolódnak a művészeti felada­tok megoldásába. A tábor június 20—július 9. között a mendei általános is­kolában kerül megrendezésre. A község vezetői már most Kulturális programok Ecseren hétfőn 10 órától délelőtti matiné, 18-tól film­vetítés. Gyomron 15-től a költészet napja alkalmából ünnepi megemlékezés, szavalóver- seny, irodalmi vetélkedő, a gyermek színjátszókor 'fog­lalkozása, 18-tól ismeretter­jesztő előadás a kertbarát­klub részére: Vetési feladatok a zöldséges kertekben. Az út­törőházban 14.30-tól a Kossuth iskola alsótagozatosainak Ki mit tud vetélkedője. Monoron 14-től a Kossuth iskola színjátszóinak próbája, 15.15-től az ifjúsági. 17-től a felnőtt bélyeggyűjtőkör ösz­szejövetele, 17-től az alkohol- ellenes klub foglalkozása, 17.15-től és 18-tól dzsessz- balett, 18.15-től néptánc fel­nőtteknek. A filmszínházban 18-tól és 20-tól: Rendőrsztori (színes hongkongi film). Maglódon 17-től Az idős­korúak betegségei, 18-tól Zöld­ségtermesztés a házikertben címmel ismeretterjesztő elő­adás, 18.30-tól filmvetítés. Úriban 14-től a nyugdíjas­klub foglalkozása, 17.30-tól német nyelvtanfolyam kez­dőknek. Üllőn a könyvtárban 17 órakor a honismereti kör ülé­se. azon fáradoznak, hogy az „al­kotó szabadsághoz” szükséges összes feltételt biztosítsák. Május 29-én vasárnap 9 óra­kor találkoznak az alkotótá­bor régi és új lakói a Monori Művelődési Központban. A tá­borvezetőség szeretettel látja vendégül mindazokat, akik az elmúlt években résztvevői, il­letve segítői voltak az alkotó­tábornak. A találkozón levetí­tik a táborban készült video­filmeket, újra megjelenik a tábori újság, játékos vetélke­dők, tábori Ki mit tud? meg­rendezésére kerül sor. Jelentkezési lapok iránt ér­deklődni lehet a vonzáskörzet általános iskoláiban és mű­velődési intézményeiben. Vadász Iván táborvezető Valahogy ösztönösen közel áll hozzánk ez a tiszta szív­vel induló költő, akinek „gyö­nyörűszép szíve” mindössze 32 évesen állt meg. Nemcsak azért, mert szépre, jóra tanít verseivel, vagy mert a mono­ri gimnázium és szakközépis­kola az ő nevét viseli. Hanem mert költészete egyszerre bo­nyolult és egyszerű, vidám és keserű, de mindenképpen ele­mentáris erejű. A legösszetet­tebb dolgokat is képes egé­szen egyszerűen és mégis tö­kéletesen kifejezni. A gondolat és a forma tö­kéletes egységet alkot költé­szetében. És mi, 1988-ban hiszünk eb­ben a költészetben, és vállal­juk céljait. Őszintén szeretjük József Attilát és tudjuk, érez­zük mit akart üzenni a kö­vetkező sorokkal. Ennek az üzenetnek a megértése a jövő záloga, hogy majd egy szép, szabad József Attila-i világ­ban élhessünk. „Te jól tudod, a költő sose lódít/ Az igazat mondd, ne csak a valódit/ A fényt mely­től világlik agyunk/ Hisz egy­más nélkül sötétben va­gyunk.” Kalmár Ilona Gyömrő Üllőn Pótoltás Az ebek veszettség elleni pótoltását április 12-én, ked­den délelőtt 9-től 11 óráig végzik Üllőn a Vörös Hadse­reg utca 25. szám alatt, a volt tsz-iroda udvarán. Olvasónktól Véradók Április 7-én megpezsdült az élet a monori gimnázium ter­meiben. Mint minden év ta­vaszán, most is véradásra jöt­tek a donorok. Reggel 8 óra előtt megérkezett a Gödöllői Véradóállomás autóbusza. Egyhamar orvosi rendelővé alakulták a ' tantermek.. Elő­ször azt a 8 személy vizsgál­ták meg, akik ferezíses vér­adásra mentek Gödöllőre, ösz- szesen százkilencvenöten je­lentek meg Monoron és száz- nyolcvanöten tudták leadni a vért, mert tízen meg voltak fázva. Tizenegyen először nyújtották karjukat véradás­ra. Egy kis családból hárman jöttek, férjek, feleségek együtt érkeztek. Az összes levett vérmennyi­ség Monoron 81 liter és 2 de­ciliter volt. Ugyanezen a na­pon zajlott Vasadon is a vér­adás. Ott harmincnégyen je­lentek meg. Csak egy sze­mély volt, akit kiszűrtek. A levett vér mennyisége 13 liter 2 deciliter. Olasz Józsefné Monor Ez nem áprilisi tréfa Verseny verseny hátán Nem panaszkodhatnak az általános iskolások és testne­velő tanáraik (legfeljebb az otthon maradt férjek vagy fe­leségek), bőséges az áprilisi sportválaszték. Mindjárt szü­net után, április 14-én Verse­sen rendezik meg két korcso­portban az asztalitenisz egyé­ni — és ilyen sem volt még! — csapatbajnokságot. A vár­ható vecsési fiú- és monori leányfölény ellenére nagyon színvonalas, jó versenyt vár­nak a rendezők, hiszen ebben a sportágban az NB l-es klu­bok jelenléte mellett is dobo­gós helyezéseket szereznek versenyzőink a megyei dön­tőn. A legnagyobb tömegeket mozgósító verseny az április 17-i monori futóverseny lesz, amely ezúttal megyei verseny is, a Pest Megyei Atlétikai Szövetség rendezi és védnökei sorában a politikai, társadal­mi és sportélet majd mind­egyik vezetője ott van. A nosztalgikus, hatalmas tömege­ket, 3-3 ezer 500 versenyzőt, mozgósító monori-erdei futó­versenyek hangulatát ha nem is — de nagy versenyzői lét­számot, 2 ezer főt várnak a rendezők — az ezúttal már nem erdei, hanem utcai futó­versenyen. Ha április, akkor atlétika. Április 25-én rendezik az at­létika 3-4-5 tusa egyéni és csapatversenyt, április 28-án pedig az atlétika egyéni szá­mainak döntőit, mindkettőt — mivel máshol. nem is rendez­hetik pálya hiányában — Mo­noron. Sajnos az atlétikai pá­lyák hiánya már-már nyo­masztólag hat és vonzáskörze­tünk versenyzői egyre nehe­zebben tudnak lépést — azaz futást tartani a sokkal jobb lehetőségekkel rendelkező Ceg­léd. Gödöllő, Vác, Százhalom­batta — és sorolhatnám to­vább a többi város, nagyköz­ség nevét — versenyzőivel. A legnépszerűbb sport, a labdarúgás ezúttal a kispályás focistáknak kínál versenyzési lehetőséget. Az 5—6. osztályo­sok döntőjének is Monor ad otthont, a tornacipőben ját­szó ügyes focipalánták játéka bizonyára örömet okoz majd szakembereknek, szurkolók­nak, szülőknek. Ez a korosz­tály még a grund szeretetével űzi a labdát — és ez bizo­nyára hiányt is pótol már a gyakran lélektelen focimecs- csek nézése után. Sz. A. (ISSN 0133—2651 (Monori Hiriap)

Next

/
Thumbnails
Contents