Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TAHACS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! illést tartott a megyei pártbizottság Vöröskereszt Segélyakciók XXXII. ÉVFOLYAM, T8. SZÁM Ä tagkönyvcserét megelőző beszélgetésekről - Az ideológiai munkáról Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága tegnap délelőtt Krasznai Lajos első titkár elnökletével kibővített ülést tartott, ame­lyen a testület tagjain kívül jelen voltak a városi, városi jogú nagyközségi pártbi­zottságok első titkárai, a megyei pb fe­gyelmi bizottságának tagjaid a megyei ta­nács tisztségviselői és a társadalmi szer­vezetek megyei vezetői is. A résztvevők első napirendi pontként szóbeli tájékoz­tatót hallgattak meg a Központi Bizott­ság 1988. március 23-1 üléséről, majd dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság titká­ra terjesztette elő a tagkönyvcserét meg­előző beszélgetések összegező értékelését. Ennek megvitatása után Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára fűzött szó­beli kiegészítést ahhoz az állásfoglalás- tervezethez, amely a megyei pártszervek és alapszervezetek ideológiai, tudatfor­máló munkájának feladatait tartalmazza. Az ezt követő eszmecsere alapján kiegészített dokumen­tumot — amelyet majd külön kiadványban is megjelentet­nek — a testület egy tartóz­kodással elfogadta. Végül a pártbizottság — most már zárt ülésen — személyi kér­désekről döntött. Munkáját megköszönve elfogadta Barta Istvánnak, a megyei fegyel­mi bizottság tagjának felmen­tési kérelmét, amelyet meg­romlott egészségi állapota miatt nyújtott be. Tekintettel arra, hogy e testületben már korábban is megüresedett egy hely, a pártbizottság két új fegyelmi bizottsági tagot vá­lasztott, Lenyó László, a Vá­ci Forte Gyár nyugalmazott vezérigazgatója és Zimányi László, a százhalombattai vá­rosi pártbizottság első titká­ra személyében. A megyei pártbizottság ezután tudomá­sul vette, hogy Gödöllő város pártbizottsága Pekliné Joó Katalint első titkárává válasz­totta és munkájához jó egész­séget, sikereket kívánt. E na­pirendi pont keretében a me­gyei párttestület arról is dön­tött, hogy munkacsoportot bíz meg a májusban sorra kerülő országos pártértekezleten részt vevő Pest megyei küldöttek megválasztásának előkészíté­sére. ★ A belpolitikai helyzetről, a párt tevékenységéről folyó ál­talános eszmecsere, a tagság nézeteinek megismerése mel­lett tudatosan ösztönöztük a figyelemnek a helyi — közsé­gi, üzemi, alapszervezeti — ügyekre irányítását és a cse­lekvőkészség erősítését, az egyén lehetőségeinek érzékel­tetését, feladatainak kialakítá­sát és vállalását. Ezt a célt — tehát a helyi kérdések megfelelő súlyú kezelését — nem értük el, legfeljebb azt mondhatjuk, hogy egy lépést tettünk feléje — emelte ki a tagkönyvcseréhez fűződő egyé­ni elbeszélgetések tapasztala­tait értékelve dr. Balogh Bál. Majd hangsúlyozta: az okok között bizonyára nem elha­nyagolható, hogy egyidejűleg kellett a kibontakozási prog­ram körül létrehozni a cselek­vési egységet és politikailag kezelni az egyént és a közös­séget érintő olyan kedvezőtlen hatásokat, mint például a sza­bályozók közzétételének késé­se, az új adórendszer előké­szítése és bevezetése, a taná­csi támogatások jelentős csök­kenése, a bérbruttósítás „iz­galmai’’ vagy éppen az ár­emelkedések hírére kialakult felvásárlási láz és maguknak az áremelkedéseknek a han­gulatra gyakorolt hatásai. Mindez azt eredményezte, hogy a beszélgetések során kü­lönösen fölerősödött a központi párt- és állami szervek tevé­kenységének bírálata, másrészt az emberek, a párttagok fi­gyelme még jobban saját eg­zisztenciájuk megvédése felé fordult. Egy másik tényező — emlé­keztetett az előadó —, hogy a bírálók saját munkájukhoz kapcsolódó igényességéhez vi- (Folytatás a 3. oldalon.) A Magyar Vöröskereszt or­szágos végrehajtó bizottsága csütörtökön a szervezet szék­házában tartott ülésen meg­vitatta a korszerű újraélesztés oktatásának bevezetésére vo­natkozó javaslatot. A bizott­ság kifejezte a Magyar Vö­röskereszt készségét: részt vesz a korszerű újraélesztés oktatásának megszervezésében. A bizottság tájékozódott a hazánkban ideiglenesen lete­lepülni szándékozó magyar nemzetiségű külföldieket tá­mogató vöröskeresztes segély­akció menetéről. Alföldy Ár­pád, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese elmondta: az utóbbi hetekben az 508- 11468-0 számú OTP-csekk­számlára 380 ezer forintot adományoztak a ' lakosok. Ugyanakkor a Magyar Vörös- kereszt székházában levő in­formációs irodában több mint 300 rászorulónak 388 ezer fo­rintot adtak át gyorssegély­ként, 127 személynek munka­helyet, csaknem 100 embernek szállást ajánlottak fel, több mint 160-an pedig ruhasegély­ben részesültek. A segélyezés ellenőrzésére és lebonyolításának elősegíté­sére az országos végrehajtó bi­zottság társadalmi bizottságot hozott létre, amelynek elnöke Cyüszü Miklós, az országos vezetőség alelnöke lett. így húsvét előtt cgypár nappal különösen nagy keletje van a friss tyúktojásnak. Az idén az ára miatt nem panaszkodha­tunk, nem úgy, mint a termelők. Pécclen a Rákosvölgye Ter­melőszövetkezet 13.5 ezer darabos tojóállománya jóvoltából na­pi mintegy 100 ezer darab tojás kerül az üzletekbe. Felvéte­lünkön: Tóth Jánosné tálcába szedi a leguruló, sárga héjú tojá­sokat. (Hancsovszki János felvétele) Közgyűlés a Magyar Kitel Bank Rt.-nél Jelentős összegű osztalék Több mint 6 milliárd forin­tos nyereséggel zárta a múlt esztendőt a Magyar Hitel Bank Rt. — jelentette be az igaz­gatóság a részvényeseknek csütörtökön, a Budapest Kong­resszusi Központban megtar­tott közgyűlésen. Demján Sándor elnök-ve­zérigazgató elmondta: a terve­zettnél 4,2 milliárd forinttal nagyobb nyereség jelentős ösz- szegű osztalék kifizetésére ad lehetőséget, s a közgyűlésnek kell döntenie arról, hogy 12 százalékos, 14 százalékos vagy 17 százalékos osztalékot fizet­nek ki. Természetesen minél nagyobb a kifizetendő oszta­lék, annál kevesebb jut a bank további biztonságos működé­séhez szükséges tartaléktőke növelésére. A közgyűlésen felszólalt Medgyessy Péter miniszterel­nök-helyettes is. Elmondta, hogy a kormány új munka- programjának parlamenti el­fogadása óta eltelt időszak­ban számos gazdasági ered­mény született, ám ezekből messzemenő következtetést még korai lenne levonni. Je­lentős átrendeződés kezdetén van a gazdaság, s egyelőre a növekedés kisebb a vártnál. Ez többek között azzal ma­gyarázható, hogy elsősorban azok a vállalatok bővíthetik a termelésüket, amelyek a ko­rábbinál több terméket tud­nak értékesíteni a külpiaco­kon. Feloldott árbejelentési kötelezettség Nem jelenthet fordulópontot Festeni való tojások Ára: 1,80 faríni 1988. ÁPRILIS 1., PÉNTEK Szakorvosi rendelőintézet, vízmű átadása Avatási ünnepséget tartottak Április l-jctől, mint Ismeretes, a termékek jelentős köré­re megszűnik az árbejelcntési kötelezettség. Ennek várható hatásairól, valamint az év eleje óta életbe lépett árváltozá­sokról adott tájékoztatást Szikszay Béla államtitkár, az Or­szágos Árhivatal elnöke. Tegnap délután Cegléd je­lentős eseménnyel kezdhette hazánk felszabadulása 43. évfordulójának ünneplését. Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese átadta a felújított, kibővített szakor­vosi rendelőintézetet, amelyet dr. Mohos György igazgatóhe­lyettes főorvos vett át. A rekonstrukció nyomán a rendelőintézet három szinttel — közel 1500 négyzetméterrel —. a korábbi alapterület más- félszeresével lett nagyobb. A korábbi 16 orvosi munkahely száma így most 32-re növeke­dett. A traumatológia, orto­pédia és a tüdőbeteg-gondozó kivételével egy létesítmény­be kerültek a szakrendelések és a gondozók. Így a ceglédi kórházban felszabaduló épü­letrészek a továbbiakban ja­vítani fogják a fekvőbeteg­ellátást. A rendelőintézet átadásával megszűnik a széttagoltság, a zsúfoltság, és lehetőség nyílik a szakrendelések számának nö­velésére. Az újonnan létesített szakrendelések között szere­pel a kardiológia, gyermek- és nőgyógyászat, audiológia, orthoptica, onkológia. A kor­A kormányzati munka kor­szerűsítésének keretében lét­rejött egységes Kereskedelmi Minisztérium április 1-jén kezdi meg működését. Juhár Zoltán volt belkereskedelmi és Veress Péter volt külkereske­delmi miniszter miniszteri biztosi megbízatása március 31-én lejárt, A volt miniszte­szerű gépekkel, műszerekkel, új bútorokkal felszerelt intéz­mény lehetővé teszi a város és a környező községek 95 ezer lakosának magasabb színvona­lú szakorvosi ellátását. Ugyancsak tegnap, a Sza­badság téren került sor az áp­rilis 4-i ünnepségre, amelyen Fekete Antal, Cegléd város ta­nácselnöke mondott köszön­tőt. Majd az ÉVIG ceglédi le­ányvállalata kollektívájának, Kádár Lászlónak, a Közgép Volvo-szerelőjének és Kürti Béla nyugalmazott tanárának átadta a Cegléd Városért ki­tüntetést. Ezt követően meg­koszorúzták a szovjet hősök emlékművét. Este a Kossuth Művelődési Központ kamara­termében a Szolnoki Szigligeti Színház művészei adtak mű­sort. A gödöllői körzetben a Galga-patak mentén a tele­pülések mindegyikén, Galga- mácsától Túráig, kiépült a ve­zetékes ivóvízhálózat. Az utolsó lépést a terület felső végén tették meg. Galgamá- csa mellett a társközségeik, Vácegres és Váckisújfalu la­kói is most jutottak az egész­séges ivóvízhez. Tegnap a helybeli lakosok Galgamácsán rek munkáját a minisztériumi szakmai és társadalmi vezetők csütörtökön bensőséges han­gulatú ünnepségen — Németh Miklós, az MSZMP KB titká­ra és Marjai József minisz-, terelnök-helyettes, kereske­delmi miniszter jelenlétében — köszönték meg. a Pest Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalattal és a Gal- gamenti Regionális Víz- és Csatornamű Társulattal együtt emlékezhettek felszabadulá­sunk 43. évfordulójára. Az ünnepséget ugyanis egybekö­tötték az ivóvízmű átadásá­val. Dr. Csslőtei László akadé­mikus, országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet, majd a galgamácsai hagyo­mányőrző együttes adott az alkalomhoz illő műsort. A községek történetében az ed­digi legnagyobb beruházás minden egyes kilométere kö­zel kétmillió forintba került. A kérelmek beérkezése sor­rendjében kötik be a családi házak vezetékeit a közműbe. — A múlt év augusztus 15- től mostanáig volt érvényben az árváltozások hatósági tel­jes körű bejelentési kötele­zettsége. Ez sémiképpen nem jelentett árstopot — mondotta az államtitkár —, de a rende­let a tapasztalatok szerint az elmúlt hét és fél hónapban jelentős mértékben visszafog­ta a termelők áremelési tö­rekvéseit. Ugyanakkor az ár­hatóság bizonyos termékeknél engedélyezett áremelést, így a színesfémekből készült lakás­szerelvényeknél, izzólámpák­nál, mert a gyártók alap- anyagköltségei számottevően emelkedtek, s ha ezeket nem tudták volna időben érvénye­síteni áraikban, hiány kelet­kezett volna. Az árbejelenté­si kötelezettség elrendelésének hatására sok más — minden valószínűség szerint egyébként indokolt — árnövekedést ké­sőbbre ütemeztek a vállalatok, így a 'közvéleményben többé- kevésbé jogosan alakult ki az aggodalom, hogy az április 1- jei feloldás után lavinaszerű áremelkedés kezdődik. — Április 1-je azonban e tekintetben nem jelenthet for­dulópontot. A hatósági beje- jelentési kötelezettség ugyanis az áremelkedések szempontjá­ból legveszélyesebb körben, például a bútoroknál, a ruhá­zati termékek egy részénél, a háztartás-vegyipari alapanya­goknál fennmarad. Ez a beje­lentési kötelezettség tehát a legfontosabb fogyasztási javak mintegy 27 százalékát érinti. E mellett továbbra is hatósági árformában marad a termé­kek 20 százaléka. Az Árhiva­tal az elmúlt hetekben 50 vál­lalattal — zömében fogyasztá­si cikkeket termelőkkel — folytatott konzultációkat, s e megbeszéléssprozat eredmé­nyeként megállapodásra ju­tottak az év során követendő árpolitikára vonatkozóan. E szerint még az indokolt ár­emelkedéseket is részletek­ben, lépcsőzetesen valósítják meg. A tárgyalások során si­került kiszűrni azokat az ár­emelési törekvéseket, amelyek kizárólag a nyereségpozíciók javítását szolgálták volna, vagy annak alapján növelték volna a termékek fogyasztói árát, hogy beszállító partne­reik már előre anyagáreme­lést helyeztek kilátásba. Je­lentős áremelés lényegében a termékek több mint felénél tehát továbbra sem várható, vagy legalábbis egyidejűleg nem növekszik az árszint. Mindenképpen érezhető lesz az áremelkedés ott, ahol ed­dig mesterségesen visszatar­tották azt. A tapasztalatok sze­rint azonban nem érződik olyan túlfűtött árnövelési aka­rat, amely az idei tervben elő­irányzott 15 százalékos árszín­vonal-növekedés túllépésével fenyegetne — hangsúlyozta az államtitkár. Mint ismeretes, a kormány a közelmúltban irányelveket adott ki, önmér­sékletre szólítva fel a válla­latokat az áremelések terüle­tén. Tapasztalható, hogy eze­ket az intelmeket figyelembe veszik, sok helyütt visszaléptek a tervezett áremeléstől. A legtöbben csak olyan áremelé­seket hajtanak majd végre, amelyek elengedhetetlenek, hi­szen a termelés során a beszál­lítók már növelték áraikat. Erősödött a vállalatoknál az áralku szelleme, a termelők egyre inkább egyezkednek je­lentősebb vevőikkel, főleg azokkal, akik nagy tömegben, ütemezetten vásárolnak. Szikszay Béla ezután arról szólt, hogy az év első negye­dében az árnövekedés mérté­ke 18 százalékos volt a múlt év első negyedévéhez képest, amikor csak alig emelték az árakat. A mostani árindexbe már beletartoznak a múlt év áprilisában és júniusában vég­rehajtott tetemes emelések hatásai is. Külön kitért arra, hogy a nemzetközi piacon im­már hónapok óta jelentős alapanyagár-növekedés tapasz­talható, nőtt a gyapjú, a bőr, a színesfém, a feketefém-ko- hászati cikkek, s különösen a műanyag alapanyagok ára. A hazai termelők versenyképes­ségének megőrzése érdekében ezeket a tendenciákat figye­lembe kell venni. Még akkor is, ha az, áremelést nem is al­kalmazzuk azonos mértékben, illetve ütemben. Fontos ugyan­akkor, hogy amikor árcsök­kenés következik be a világ­piacon, az itthon is éreztesse hatását. Például tavaly a réz ára nőtt, ez rövidesen tükrö­ződött a hazai termékeknél is, most viszont megfordult a helyzet, tehát néhány hónap múlva itthon is mérséklik az ilyen cikkek árát. Így való­sulhat meg a kétirányú ár­politika, t A gabona fejtrágyázása A MÉM Helikopteres Növényvédő Szolgálat szakemberei meg­kezdték a dömsödi Dózsa Mgtsz-bcn az 1200 hektáron vetett gabona fejtrágyázását Ma kezdi meg a munkáját Kereskedelmi Minisztérium

Next

/
Thumbnails
Contents