Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-09 / 58. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK: AZMSZMPMSTMEGYEI BIZOTTSÁG*ÉS IMEGYEI TINÄCS UPJI XXXII. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. MÁRCIUS 9., SZERDA Országgyűlési bizottságok tanácskozásai Vita a törvényjavaslatokról Kedden a Parlamentben — Stadinger István elnökleté­vel — együttes ülést tartott az Országgyűlés építési és köz­lekedési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A képviselők a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslatot vitatták meg. Jelen volt az ülésen Markója Imre igazságügy­miniszter és Urbán Lajos közlekedési minisztér. Urbán Lajos az előterjesztés szóbeli kiegészítésében el­mondta: több mint két éve folyik a törvény előkészítése. A jogszabálytervezetet több alkalommal véleményezték or­szággyűlési bizottsági ülése­ken. széles körű társadalmi vita is folyt arról, hogy milyen kérdésekre térjen ki a jogsza­bály, s szakmai fórumok is véleményezték a tervezeteket. A két bizottság tagjai és a meghivott képviselők közül tizennégyen kértek szót, s a legtöbben előre megfogalma­zott, konkrét szövegmódosító javaslatokat ismertettek. A vitában Czoma László Zala megyei képviselő hangot adott a törvényjavaslatot il­lető morális kifogásainak, né­hány cikkelyt egyenesen ál­lampolgár-ellenesnek minősí­tett., Az általános értékelés után 16 paragrafussal kapcso­latban tett fel kérdést, illető­leg fogalmazott meg módosító indítványt, majd megkérdez­te: érdemes-e ezt a törvény- jamslatot parlament' elé vin­ni? A vita végén ugyanígy fo­galmazott Stadinger István is, szavazásra bocsátva egyben a kérdést. Ekkor a képviselők közül ketten szavaztak amel­lett, hogy a törvényjavaslatot a tavaszi ülésszak ne tűzze napirendre, egy képviselő tartózkodott a szavazástól. Mivel a jogszabálytervezet­hez többtucatnyi megfogal­mazott, illetőleg spontán fel­vetődött szövegmódosítási, tör­lési javaslat hangzott el, az elnök mind a 49 paragrafus­ról külön-külön kérte ki a két bizottság tagjainak vélemé­nyét egyenként szavazásra bo­csátva az egyes módosító ja­vaslatokat. A hosszadalmas szavazási procedúra végén a képviselők azokban a kérdésekben is voksoltak, amelyeket az elő­terjesztő tárcák vezetőinek fi­gyelmébe ajánlanak, kiegészí­tendő a törvényjavaslat írásos indoklását, illetőleg javasolva megfogalmazásukat a parla­menti expozéban. A két bi­zottság tagjainak javaslatait, szövegmódosító indítványait szövegezőbizottság fogalmaz­za majd meg. Az együttes ülést követően az építési és közlekedési bi­zottság tájékoztatót hallgatott A közérzetjavító intézkedések hatásáról A KNEB vizsgálata A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az év első felében 9 megyére kiterjedő vizsgála­ton méri fel, miként valósul­tak meg a gyakorlatban a la­kosság életkörülményeinek, közérzetének javítását szolgá­ló központi intézkedések, a különböző szintű területi ta­nácsok, intézmények, vállala­tok, illetve szövetkezetek ho­gyan segítették e döntések va­lóra váltását. A vizsgálat elsősorban a fog­lalkoztatással, a szociális és az egészségügyi ellátással, a kommunális szolgáltatásokkal, valamint a lakosság és a ta­nácsok kapcsolatával összefüg­gő kérdésekre terjed ki. A né­pi ellenőrök többek között ér­tékelik a munkaerő-közvetítő irodák, a munkaügyi informá­ciós szolgálatok működési ta­pasztalatait, a fiatal pályakez­dők, munkavállalók elhelyez­kedési lehetőségeit, az átkép­zésben részt vevő dolgozók tá­mogatásának módjait, a nyug­díjasok, illetve a kistelepülé­seken élő nők foglalkoztatásá­nak helyzetét. A vizsgálat előkészítésében elsősorban a lakosság véle­ményére, jelzéseire támasz­kodnak a népi ellenőrök. Ezért számos helyen ankétokat, la­kóhelyi, munkahelyi, ifjúsági fórumokat szerveznek, s az így szerzett információk alap­ján alakítják ki a vizsgálat programját, kérdéseit. Ezzel együtt hasznosítják a témához kapcsolódó, korábbi népi el­lenőrzési vizsgálatok megálla­pításait, illetve a közérdekű bejelentések, javaslatok és az egyéni panaszok intézésének tapasztalatait. Kisszövetkezetté alakult a szövetkezet így már fönnmaradhat A gyömrői székhelyű Laka­tos- és Szolgáltató Ipari Szö­vetkezetnek Monor vonzás- körzetében 13 településre ki­terjedő hálózata van. A szol­gáltatások más ismert s köz­pontilag szabályozott áreme­lései nehéz helyzetbe hozták a gyömrői szövetkezetét, jelentő­sen csökkent a lakosságtól származó bevétele. Fönnma­radás érdekében azért úgy döntött a legutóbbi közgyű­lésén, hogy kisszövetkezetté alakul át, mert e működési formában jobban érvényesít­hető a személyi teljesítmény­hez igazodó bérezés, az anya­gi ösztönzés. Felvételünkön a g-ömrői női-férfi fodrászat teljes felújításában közremű­ködő dolgozók, Barta János és Jánosi Róbert benzinlámpá­val és spaklival tisztítják a festés előtt az ablakredőnyö­ket. A fodrászüzlet a kisszö­vetkezet-vezetői szerint a hét végén -már fogadhatja a szé- pítkezni kívánó hölgyeket és urakat. Kép és szöveg: Aszódi László Antal meg a postai hirlapszolgálta- tási tevékenységről. Kertész Pál, a Magyar Posta elnökhe­lyettese az írásos anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítésében elmondta, hogy Magyarorszá­gon naponta négymillió sajtó­termék jelenik meg, terjeszté­sükben 36 ezren vesznek részt. A posta és a kiadók kö­zötti kapcsolatot egy miniszte­ri rendelet határozza meg, ám e felett az úgynevezett lap­terjesztési szerződés felett már eljárt az idő, (Folytatás a 3. oldalon.) Kirendeltség Nagykátán Újként második Űj kirendeltséget nyitott Nagykőrös után az országban másodikként Nagykátán a Bu­dapest Bank Rt. A Dózsa György út 20. szám alatt lé­vő irodát tegnap Hegedűs Oszkár, a részvénytársaság el­nök vezérigazgatója avatta fel, több meghívott vendég jelen­létében. A kirendeltség egye­bek között különböző hitelek nyújtásával és a kisvállalko­zások finanszírozásával is fog­lalkozik. Megyei művész tanárok fa$fnároka tárlata kezében, szel­lemiségében és odaadásában rejlik. Amilyen színvona­lasak ma a rajzórák, olyan jellegűek lesznek a későbbi tárlatlátogatások. Műbarátokká, művészetpártolókká, új művészekké nevelhető az ifjúság.”. (5. OLDAL) Tizenöt éves fiú az áldozat ról és soha többé nem tért sa? Miért volt ennyi pénz meghaladó fiúnál? Ezekre laszt a rendőrség.” „A fiatal fiú február 12-én délelőtt 18 700 forinttal a zsebében ment el otthon­háza. Ki lehetett a gyilko- a gyermekkort éppen csak a kérdésekre keresett vá- (6. OLDAL) Wáelalí „Dunakeszin, a Vasutas-sport­rTÍ - jm _ csarnokban most rendezték az tOBStS frOttfOtt év elején kezdődött teremtor­na fináléját. Az esemény népszerűségére jellemző, hogy míg 10 évvel korábban az első viadalon csupán hat együttes rajtolt, most harminc együttes kergette hétről hétre a labdát.”. (7. OLDAL) Agyaghatonák Budapesten ból és százharminc harci szekérből álló túlvilági hadsereg híre azóta bejárta az egész világot, sőt néhány darab az egyedülálló leletből eljutott négy földrészre is.” (8. OLDAL) Dollárt hozó ásványok Pilisvörösváron Import helyett itthoni Pilisvörösváron található az Országos Érc- és Ásványbá­nyák Vállalat Dunántúli Mű­ve. Gazdálkodási eredményei dinamikus fejlődést jeleznek. Termékei közül a Terranova nemes vakolatok, s a különbö­ző hőszigetelő vakolatrendsze­rek vagy a Terrasan javító vakolat már több éve különö­sen keresettek a felhasználók körében. A belföldi forgalmazás mel­lett bizonyos termékféleségek­ből jut exportra is. Közéjük sorolhatók például az öntödei és az üveghomok. Ez utóbbi jó minőségű előállithatósága érdekében Kisőrsön rendszer­be állították az úgynevezett Dorr osztályozót. A már említett Terranova gyártásának megkezdésére osztrák licence alapján került sor tíz évvel ezelőtt. Az indí­tás idején megkötött szerző­dés értelmében ezt az építő­anyagot hazánkban lehet el­sősorban értékesíteni. Ponto­sabban Ausztrián és a licen- cet adó cég piaci területein kívül, bármelyik országban. A Terranova a Pilisvörösváron előállított termékek között sportnyelven szólva listaveze­tő. A tőkés piaci értékesítésé­vel kapcsolatosan eddig lefoly­tatott marketingtevékenység biztatónak tűnik. Az Országos Érc- és Ás­ványbányák Vállalat más ter­mékei egyébként a nyugati piacokon is keresettek. így egyebek között az NSZK-ban, a szomszédos Ausztriában, Svédországban, Olaszország­ban és Svájcban. A már em­lített öntödei homok legjelen­tősebb vásárlója Jugoszlávia és Ausztria. A vállalat kereskedelmi és marketingosztályának veze­tője, dr. Csukovits László el­mondta, hogy az 1987-es mér­legadatok igen imponálóak. A tőkés exportot 117 százalékra teljesítették, s ez 164 millió forintot jelent. Jónak mond­ható a devizabevétel is, hi­szen ennek összege megköze­líti a 4 millió dollárt. Az újdonságok között tart­ják számon Pilisvörösváron a dolomit mikroőrleményt. Biz­tató iránta az érdeklődés a nyugati piacon. Gyártására várhatóan a második negyed­év végétől kerül majd sor. A második félévtől kezdik gyártani a színes lábazati va­kolatokat. Gond, hogy nagy az import-adalékanyag igénye, de megvan a remény arra, hogy ezt esetleg hasonló mi­nőségű hazai alapanyaggal helyettesítsék. Így jelentős de­vizát tudnak megtakarítani. Gy. L. A Világbank alaptőke-emelése Hazánk is szorgalmazta A Világbank igazgató taná­csa a közelmúltban döntött arról, hogy a szervezet alap­tőkéjét 74.8 milliárd dollárral, 171 milliárd dollárra emelik. Mint ismeretes, hazánk tagja a nemzetközi pénzügyi szer­vezetnek. Mit jelent az alaptőke-eme­lés Magyarország számára? Erről Ipper István, a Magyar Nemzeti Bank főosztályveze­tője a következőket mondotta: — Hazánk a tagországok döntő többségével együtt évek óta szorgalmazta a Világbank általános alaptőke-emelését. Ennek révén ugyanis a nem­zetközi pénzintézet tovább bővítheti kölcsönnyújtását, amely a jelenlegi évi 14 mil­liárd dollárral szemben az 1990-es évek elejére már meg­haladhatja a 20 milliárd dol­lárt. Az alaptőke-emelés azért is fontos, mert erősíti a Világ­banknak hitelezők bizalmát, s tovább javítja a pénzintézet „legjobb adási’’ pozícióját. Ez lényeges abból a szempontból, hogy a Világbank a jövőben is kedvező feltételekkel ve­hessen fel hiteleket a nem­zetközi pénzpiacokan, s így az általa nyújtott kölcsönök fel­tételei is kedvezően alakulhas­sanak. A Világbank ügyvezetőségé­nek döntését követően vár­hatóan április végén hozza meg a határozatot a szervezet kormányzó . tanácsa az alaptő­ke-emelésről. Ezután kezdőd­het meg a részvények jegyzé­se, amely 1993 szeptemberéig tart. Ha az alaptőke-emelésről megszületik a határozat, ez azt jelenti, hogy hazánk újabb részvényeket fog vásárolni. Magyarország a Világbank alaptőkéjében jelenleg 4513 részvénnyel rendelkezik, amelynek értéke 545 millió dollár. Ebből 45.2 millió dol­lárnak megfelelő összeget — 4,5 milliót dollárban, 40,7 mil­liót forintban — fizettünk be. A fennmaradó rész az úgy­nevezett lehívható hányad, amelyet a Világbank a rend­kívüli esetekben igénybe ve­het. Ha a tőkeemelést jóvá­hagyja a szervezet kormány­zó tanácsa, abban az esetben Magyarország további 3532 részvény jegyzésére lesz jogo­sult. Ennek értéke 427 millió dollár. Ebből 12,8 millió dol­lárt kell majd befizetni, még­pedig úgy, hogy a jegyzéssel egyidejűleg 1,3 milliót, majd az azt követő 3 esztendőn be­lül tövábbi 11,5 milliót. Mint ismeretes, Magyaror­szágon 13 fejlesztési program finanszírozásában vett, illetve vesz részt a Világbank, Ezek­re a célokra 1176 milliárd dollár értékű kölcsönt nyúj­tott, illetve nyújt. Ezek a hi­telek jelentős mértékben hoz­zájárulnak a gabonatermelés fejlesztéséhez, az energiater­melés és -felhasználás kor­szerűsítéséhez, a finomvegy­ipar, a közlekedés fejleszté­séhez, több erőmű rekonst­rukciójához, az ipari szerke­zetátalakítási, a növényter­mesztési és a távközlési prog­ram megvalósításához. SZEMEK L atolgatja az ember, sírjon-e, vagy neves­sen. azután úgy dönt, az a leghelyesebb, ha az egyik szemével sír, a má­sikkal meg nevet. Csak ép­pen az ilyesmi nem megy valami könnyen; a példa­beszédben igen, a gyakor­latban kevésbé. A dilem­mára az ad okot, hogy bár a hírlapíró nem érintett — lévén földbirtoka néhány cserép szobanövény —, cso­dálkozva nézi a mezőváros gazdaboltjában a 240 ke­mény forintért kínált ásót. Mi a fene lehet ezen any- nyi, amennyit kérnek érte?! Formás eszköz amúgy, de az ásó akkor is csak ásó, közönséges kerti holmi. Mondjuk hatvan, hetven, esetleg még nyolcvan forin­tot kiad érte az, kinek be­szólt ablakán a tavasz, de kétszáznegyvenet?! Az ár, mondja a kereskedő, jogos, hivatalos, jóváhagyott. Nin­csen benne semmi suskus. Az ásó importáru. Nevet máris az egyik szeme az embernek, .mert lám, a vá­laszték, a kínálat... csak éppen a másik szeme rög­tön könnyezni kezd, amikor azt hallja, olcsóbb, hazai termék nincsen. Ha lenne, akkor (például a Herkules­nek nevezett típus) 58—60 forintból kifutná a vétel­ár. Ha lenne hazai,, de nin­csen ... Vörösre bőghetnénk a szemünket (azt az egyiket) még akkor is, ha csupán az ún, mezőgazdasági szer­áruk körében maradnánk, hiszen alig különb a hely­zet, ha a kapát, a sarlót, a gereblyét keressük. A te­kintet azonban rátéved a nagyüzem .raktárában fel­halmozott dobozokra, a mu­tatós csomagolás alapján azt gondolva, valami kü­lönleges műszer alkatrészei lehetnek benne. A raktáros azonban földre huppantja a fantáziát; csavar van azok­ban, uram, közönséges csa­var ... S valóban, a ke­mény valutáért vásárolt áru olyasmi, amit itthon ton­naszámra kellene (lehetne) előállítani, hiszen nincsen benne semmi műszaki kü­lönlegesség, semmi olyan, ami magasfokú technoló­giát követelne meg a gyár­tótól. Hazai azonban nin­csen. Marad az import... Mibe kerül? Mindegy. Mind­egy, mert sokkal jelentő­sebb lenne a veszteség, amit a csavar hiánya, okoz­na a termelésben, a törté­netesen exportra szerelt áruk előállításánál. Nevet az egyik szemünk, mert hiszen micsoda derék dolog, ha a termelők előtt nyitva a világpiac, azt vá­sárolnak meg ott, amire csak szükségük van ... Hull a könny a másik szemünk­ből. mert riadtan tapasz­taljuk, nem csak egészség­ügyi papírt, kéziszerszámot stb. kényszerülünk, kellő hazai termelés híján olyan piacokon megvásárolni, ahol tőkés valutákban kell leszurkolni a vételárat, ha­nem seregnyi olyan közön­séges terméket is, mint a csavarok, a festékek, a le­mezek, a csövek különböző típusai, s ezzel korántsem értünk a példák végére! Ez az a pont, amikor kan- csalítani kezd két szemünk, mert váltogatva hol ez, hol az sír. és nevet, Tavaly, fo­lyó áron, tizenöt százalék­kal többért vásároltunk anyagokat, alkatrészeket, félkész termékeket a nem rubelelszámolású piaco­kon, mint 1986-ban. Egyet­len hónapban, decemberben 23,2 miliárd forintot (!) tett ki az az összeg, amelyet ilyen áruk fejében kifize­tett a népgazdaság. Ne- vettne) az egyik szemünk, mert hiszen jó dolog, ha futja ilyesmire, ha a folya­matos munka feltételeit az import is erősíti. A másik szemünk viszont sír. s vele az is. amelyikről azt vél­tük. nevet, mert a szakem­berek azt mondják, ennek a behozatalnak a tetemes része kényszerimport. Ha­zai termelés, kínálat híján sok olyasmit kell megvásá­rolni. aminek semmi köze a fejlett technológiákhoz, ami a legközönségesebb üz­leti tömegáru ott, ahol meg­vesszük. Mielőtt bárki is szemünk­re vetné tudatlanságunkat, s leírjuk, mert tudjuk, Kin­csen veszedelmesebb kíván­ság, mint az, hogy mindent itthon állítsunk elő, hagy­junk fel a nemzetközi pia­cokkal ... Ezt a lehetetlent már megpróbálta a magyar (és általában a szocialista) gazdaság. Az azonban két­séges, hogy valóban azt vá­sároljuk-e, ami célszerű, ésszerű, megbízható tükre a józan munkamegosztásnak. okféle olyan alkatrészt használnak például a naegye gépipari üze­meiben, amilyeneket sem itthon, sem más szocialista országban nem gyártanak. Logikus, meg kell venni azokat a tőkés piacokon. Az ilyen jellegű termékek azonban, mondják a szak­emberek. nem meghatáro­zói a behozatali listának. A meghatározóak azok, amelyek nem képviselnek különleges technikai, tech­nológiai színvonalat, azaz itthon is tudni kellene elő­állítani azokat. Amit anyagban, alkatrészben, fél­kész termékben kiviszünk a nem rubelelszámolású piacokra, azért 55—60 szá­zalékkal kapunk többet, mint másfél évtizede, amit behozunk, azért 120—130 százalékkal fizetünk töb­bet. .. Akkor tehát van sze­münk, amelyikkel nevethe­tünk ....?! Mészáros Ottó Y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents