Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

Döntött a végrehajtó bizottság Kölcsön és támogatás GODpLUO! Otílián A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 51. SZÄM 1988. MÁRCIUS 1., KEDD Nagytarcsa az átlagfalu fölé emelkedett Gyűlik a pénz a tornateremre A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a hatósági osztály előterjesztése alapján döntött azoknak az ügyében, akik lakásvásárlás­hoz, illetve -építéshez kértek szociális támogatást, vagy vissza nem térítendő kamat­mentes kölcsönt. OTP-öröklakás vásárlásá­hoz: Kovács László és felesége, Gödöllő, a férj a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmi- szerellenőrző Állomás gépko­csivezetője, felesége Isaszegen óvónő, jelenleg gyesen van, két gyermeket nevelnek, 75 ezer szociális támogatás, 75 ezer kamatmentes kölcsön. Polovi Zsuzsanna, Gödöllő, a XVI. kerületben általános is­kolai tanítónő, 80 ezer kamat­mentes kölcsön. Magánlakás-építéshez, il­letve bővítéshez: Horváth Gábor és felesége, Vácszentlászló, a férj a gö­döllői autójavító szerelője, a feleség a szociális otthon gye­sen lévő dolgozója, egy gyer­mekük van, 70 ezer kamat­mentes kölcsön. Özvegy Végh Józsefné, Gödöllő, rokkant- nyugdíjas, két kiskorú gyer­Kellemetlenül csapadékos időben keltem útra. A János utcai újságárus bódéja előtt, hasonlóan a Szabadság téri­hez az áfész-áruháznál, nem néztem a lábam elé és bokáig érő vízbe léptem. Nem jöttem el szótlanul, volt megjegyezni­valóm, Elmentem a Szabadság úton levő mezőgazdasági bolt­ba. Az itteni úttal az elmúlt tíz esztendőben nem csináltak semmit, Üttalan út vezet ide a HÉV-gyalog járótól. Az üzlet vezetője fél év óta Holló Józsefné. aki nagyszerű riportalanynak bizonyult. Kér­déseimre szinte áradtak a vá­laszok. Időnként beszélgeté­sünk félbeszakadt, mert jöttek a vásárlók. Áru van, mert azokról idő­ben gondoskodott, ha valami fogytán, azt azonnal megren­deli, mondta Hollóné. Kará­csony hetében érkezett 25 kis­gép. melyet még az ünnepek előtt sürgetett. Nem fogott ki rajta a nagykereskedelem, pár nap alatt értékesítette. Az időjárástól függetlenül a rendeléseket elküldte vető­magvakra, szerszámokra és sok egyébre. Az időjárástól függetlenül érkezik és van ve­tőmag, műtrágya, permetező­szer, csirkeetető és itató, öm­lesztett áru, fűmag, borsó ugyancsak kapható. Ha a vásárlónak különóha- ja van, igyekszik azt is kielé­Egy teremnyi szépség. Fali- és padlószőnyegek, gyapjú- takarók, bútordarabok, cserép­edények. Kunszt Veronika szö­vő-hímző, Bíró Sándor faze­kas, Császi Ferenc fafaragó alkotásai. Minden darabjuk szép. A szőnyegek, akár van rajtuk hímzés, akár nincs, az asztalok, padok, székek, szek­rények, a tálak, tányérok, kor­sók. Népművészek alkotásai. Népi tárgyak. Olyanok, ami­lyeneket valaha a falusi há­zakban használtak. Szakasztott olyanok* s me­rőben mások. Ilyen formájú asztalok mellett ültek annak idején a parasztemberek, ezek­hez hasonló tálakból merték az ételt. Ágyuk, szekrényük, korsóik, terménytartóik, he- verőik, szőnyegeik, fogasaik elődeik, mintáik a Gödöllői galériában látható darabok­nak. mekét egyedül neveli, 100 ezer forint vissza nem téríten­dő szociális támogatás. Saska Ferenc és felesége, Gödöllő, a férj az árammérőgyár hő­központjának kezelője, fele­sége a fővárosi Tanért gyesen lévő dolgozója, egy tartós be­tegségben szenvedő gyerme­kük van, 80 ezer kölcsön, 50 ezer támogatás. Németh Ferenc és felesége, Gödöllő, mindketten az áram- mérőgyárban betanított mun­kások, két gyermeket nevel­nek, 50 ezer kölcsön, 50 ezer támogatás. Bíró Ferenc és fe­lesége, Gödöllő, a férj gödöl­lői BM-dolgozó, a feleség rak­táros a Gyógyért helyi tele­pén, három gyermekük van, 80 ezer kölcsön, 80 ezer tá­mogatás. Feeze Gáborné, Gö­döllő, a Gyógyért gödöllői te­lepének raktárosa, két gyer­mekét egyedül neveli, 50 ezer kölcsön, 70 ezer támogatás. Botos Géza és felesége, Gö­döllő, mindketten nyugdíja­sok, 45 ezer kölcsön, 45 ezer támogatás. Botos Irén, Gödöl­lő, a gödöllői vízművek taka­rítója, két gyermekét egyedül neveli, 45 ezer kölcsön, 45 ezer támogatás. gíteni. Valakinek egy zsák lenmagra volt szüksége, meg­hozatta. A Stromfeld-lakótelepen ke­restem fel Lovas Sándornál, a Joli presszó volt vezetőjét garázsból kialakított üzleté­ben, ahol trafikáru és hírlap kapható. Miközben beszélgettünk, jó néhányan érkeztek, így Köké- nyesi Andrásné, a gödöllői 1-es posta hírlapfelelőse. Be­segített az első elszámolásba, legyen hibátlan a munkája. A trafik vasárnap és hétfőn zár­va. a többi napokon 9-17 óráig nyitva. A piac pangott, a kereskedő­kön kívül 5-6 termelő kínálta portékáját. Az árak: uborka 180, zöldpaprika 16-26, sóska 120, spenót 60, gomba 110, las­ka 80, alma 12-22-26, zöld­hagyma csomója 9,50, fejes káposzta 12. kel 14, burgonya 16, zeller 24, karalábé 20, gyö­kér 24, sárgarépa 14, vörös­hagyma 18. lila hagyma 20, petrezselyem csomója 5, sütő­tök 10, cékla 10, fekete retek 18, tojás 2,20-2,80 forint. Cs. J. Mozi ki Kobra. Színes, magyarul be­szélő, amerikai bűnügyi ka­landfilm. 6 és 8 órakor. Miben különböznek? Meg­munkálásukban. A három népművész készítette darabok szebben, jobban, finomabban, mondhatni szakszerűbben van­nak kidolgozva. A régi pa­rasztemberek lócái, asztalai, szekrényei, szőnyegei durváb­ban voltak kidolgozva. Min­denhez értettek azok az em­berek. mindenhez kellett ér­teniük, s készítményeik hasz­nálhatóak voltak. A népmű­vészek azonban képzett szak­emberek. Szakosodott embe­rek. Egyikük a fazekassághoz, másikuk a szövéshez, hímzés­hez, harmadikuk a fafaragás­hoz ért. Sok máshoz, amihez Nagytarcsára, a gazdag, zárt közösséget alkotó vallásos fa­lura évtizedekig jellemző volt, hogy nem fogad be idegent. Ide nem lehetett benősülni, az itt élő emberek nem házasod­tak akárkivel, s néhány évti­zede, amikor a honvédség la­kótelepet épített itt, bizony nem volt könnyű az ide tele­pülőknek a beilleszkedés. Éve­ken át érezhető volt a falu és a lakótelep, ha nem is ellen­téte, de a megkülönböztetés, a tősgyökeresek más normái, más kultúrája. Ebben a ma már jól össze- kovácsolódott faluban voltunk tanúi az 1988-as falugyűlés­nek. A művelődési ház zsúfo­lásig megtelt az érdeklődők­kel, öröm volt látni, hogy nem csak az idősebb korosz­tály képviseltette magát, mint körzetünk legtöbb községében, hanem a valaha megbélyegzett telepieket is érdekli a múlt és jövő. Sietős földgáz Csimáné Pócsa Anna tanács­elnök részletesen ismertette az elmúlt év eredményeit, gondjait, majd a jövő céljairól beszélt. Nagytarcsán az 1937- es évben az összes bevétel negyvenöt százalékát költötte a tanács fejlesztésre. A gázzal való ellátást két évvel előbb fejezték be a tervezettnél, az elmúlt nyáron minden utcát rákötöttek a vezetékre. A falu határában megépült egy gáz­fogadó és egy mérőállomás, amely a falu fogyasztását mé­ri. Áz utak állagának megőr­zésére, illetve új részek épí­tésére is sok gondot fordítot­tak. Az árkok tisztítása és ki­betonozása folyamatos volt, s az idén is folytatódik. Kialakultak a gamesz iro­dái, az ott dolgozók nagy ter­heket vesznek le a tanács dol­gozóinak válláról. Társadalmi munkában elkészült a kultúr- ház felújítása is, mindent át­festettek, kijavítottak. így új­ra szép környezetben fogad­hatják a művelődni vágyókat. A jó ivóvíz hiánya Nagy tar­áz egykori parasztembernek ugyancsak kellett, nem értenek a népművészek. Szakmájuk­hoz viszont nagyon. Eltérés mutatkozik ezeknek a tárgyaknak és elődeiknek a fölhasználásában. Valamikor az ilyen asztaloknak, edények­nek, szőnyegeknek a haszná­lata általános volt. A Gödöl­lőn látható cserépedények úgy­szólván kizárólag dísztárgyak. A bútordarabok használato­sak, de különlegességnek szá­mítanak. Gazdagabb embernek mondjuk van egy népi szobá­ja. A legelterjedtebben a sző­nyegek és takarók használato­sak. Padlón, falon, heverön. Teremnyi szépség. Ha mind szép, akkor csak az ízlésünk­től függ. nekünk melyik tet­szik jobban, melyiket tartjuk szebbnek. Lehet, hogy valakit a hímzett szőnyegek, mást az egyszínűek, ismét mást a fi­nom színátmenetesek bűvöl­nek el. S ugyanígy akadhat­nak hívei a gyönyörű cserép­edényeknek, a vaskosságukban is arányos asztaloknak, szé­keknek, szekrényeknek. Azon sem szabad csodálkozni, ha valaki hol az egyik mellett, hol a másik előtt áll meg el­ragadtatva, mert nem tud be­telni a szépségükkel. Mind­egyiket meg lehet érteni, mert csupa mestermunkát lát. csán is gondot okoz. Mint is­meretes. igen vízszegény a te­rület. Bár nagyobb fennakadás nem volt, hogy a későbbiek­ben se legyen vagy kutat fu­ratnak, vagy csatlakozva Ke- repestarcsához kell megolda­ni az ivóvízellátást. A község 30 éve épült óvo­dájának átépítése befejeződött. Sajnos előre nem látható hi­bákkal is szembe kellett néz­nie a kivitelezőknek, így a tervezettnél később, a múlt év végén végeztek vele. Az öt óvodás csoportot tizenegy szakképzett óvónő gondozza. Az eredmény után hallhat­tuk, mi a falu igazán nagy gondja. Az iskola szép, tágas, évente félmillió jut eszközök­re, szemléltetőkre, hét számí­tógépük van, és házi ízekkel főző konvhájuk, de sajnos a legfontosabb, a stabil, jó peda­gógusgarda hiányzik Nagy­tarcsán. A huszonötből nyolc gyesen van. így sok a szerző­déses és képesítés nélküli ne­velő, ami azt vonja maga után, hogy a szülők a legtehetsége­sebb gyerekeket Budapestre járatják iskolába. Nagy szív- fájdalma ez a vezetőknek, s a problémán úgy kívánnak se­gíteni, hogy kedvezményes áron telket adnak az ide tele­pülő tanítóknak, tanároknak. A kerepestarcsai termelőszö­vetkezettel tárgyalások foly­nak az ügyben, mivel igen sok a belterületi tsz-tulajdonú te­lek. Átépítették volt szociális gondozottuk lakását szolgálati­vá, a meglevő szolgálati laká­sokban korszerűsítették a fű­tést. A tavalyra ígért gyógy­szertár nem készült el, mert a helyiséget a honvédség más célra használta fel. Van már cipész, fodrász és kozmetikus. Az elnöknő a terveket a kö­vetkezőkben foglalta össze. Jobb közbiztonságot — Az idén gazdálkodásra huszonhat és fél millió forin­tunk lesz, ebből tizennégy mil­liónál alig több az intézmé­nyek üzemeltetésére, szinten tartására, tizenkettő mehet fejlesztésre. Folytatjuk az uta­kat, járdákat, lassan, de megy tovább a csatornázás. A taka­rékosság nagyon fontos, hiszen a teho bevezetésekor megsza­vaztuk a tornaterem építését, melyre már ötmillió forintunk van. Várhatóan az árak emel­kedése ellenére is meg tudjuk építeni. Sokan kifogásolták a buszok menetrendjét, a sofőrök hoz­ratokat. A kérdések feltevői csaknem minden esetben kér­ték a rendőrségtől, hogy gyak­rabban látogassák a falut. Ügy vélik, az utóbbi időben sza­porodtak a kisebb-nagvobb lo­pások. A közelmúltban történt gyilkosság félelemmel tölti el a lakosságot, a megjelenő rendőr biztonságot ad. az itt lakóknak. Sokan kértek vá­laszt arra a kérdésre, mi lesz a teho további fizetésével. Megdöbbentette a jelenlevőket, hogy épp egy életerős fiatal, valószínűleg gyermekes csa­ládapa ágált a tornaterem el­len, aki ráadásul katona. Kérték — ígérték A válaszoknál részletesen kitértek a tornaterem fontos­ságára, az edzettebb ifjúság ne­velése végett. A kereskedelem képviselője intézkedik, a je­len lévő rendőr százados is megígérte a nagyobb ellenőr­zéseket, a csatornával kapcso­latos kérdések is megnyugtató válaszokat kaptak, a termelő- szövetkezet továbbra is min­denben segít. Derűs, vidám és megelégedett emberek távoz­tak e kis közösség falugyűlé­séről, itt, a főváros szomszéd­ságában sokáig elszigetelték magukat, de mára közműveik­kel. kitartásukkal, munkájuk­kal az átlagfalu fölé emel­kedtek. Ez látható volt hozzá­állásukból, viselkedésükből egyaránt. A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet közzétette azoknak az ellenőrzéseknek a tapasztalatait, amelyeket az elmúlt év második felében vé­geztek a forgalomban levő, il­letve a gyártók által bemuta­tót új árucikkek körében. A jelentés szerint a Kermi az elmúlt év második felében a forgalomban levő áruk minő­ségét 766 budapesti és 408 vi­déki üzletben, raktárban, tü- zép-telepen kiskereskedő­nél, illetve vendéglátó helyen ellenőrizte. A vizsgálat tanú­sága szerint az élelmiszerek zöme ezúttal is megfelelt a szabványoknak. A korábbiak­nál kevesebb kifogást emeltek az ellenőrök a tőkehúsok mi­nőségével szemben, a marha­Tejtöbblet A kartali Petőfi Termelő- szövetkezetben az átlagos te­hénlétszám 1987-ben három­száz volt. A tehenenként! tej­termelés meghaladta a terve­zettet, 4800 literrel szemben 5086 liter lett az átlaghozam. A bánya kincse A Rákosvölgye Termelőszö­vetkezet univerzális üzemegy­sége a bánya. Foglalkoznak itt kavicskitermeléssel, ho­mokbányászattal, betonkeve­réssel, nehézgépek kölcsönzé­sével. A nyereségtervük 10 millió forintos volt. Ezt három és fél millióval túlteljesítet­ték, úgy, hogy a betervezett bért sem használták fel teljes egészében. A hozzájuk csa­tolt parképítő részleg nem ho­zott bérrel arányos nyeresé­get, felszámolták. Zebegnyeí Amikor első fotóit beküld- tem a nyomdába, azt mond­tam: Zebegnyei úr, a maga ne­vét el fogják szedni. Nézett rám, mert nem tudta, mit je­lent az elszedni. Megmagya­ráztam. A nyomdász majd Ze- begényit fog szedni. Miért, kér­dezte Zebegnyei úr, a nyom­dászok olyanok? A nyomdá­szok nem olyanok, válaszol­tam, azok éppen olyan rendes emberek, mint maga vágyén. Mindenféle kacifántos nevet ki tudnak szedni, de a Zebeg­nyei annyira kínálja a Zebe- gényit. Tessék hozzávenni, hogy normában dolgoznak, es­te és éjjel, agyonjavított ‘kéz­iratok olvasásától ég a sze­mük ... Első alkalommal jól szedték. Zebegnyei úr moso­lyogva nézett rám. Hát ezt nem találtam el. Én azonban bíztam magamban. Okkal. Az­óta majdnem mindig rosszul jelent meg. Többnyire Zebe- gényi. De volt már Zebegé- nyei is. Javasoltam Zebegnyei úrnak, maradjunk a Zebegé- nyinél. Nem. ő ragaszkodik a nevéhez. Ragaszkodását tisz­teletben kell tartanunk. Ab­ban a reményben, hogy a jö­vőben nyomtatásban is Ze­begnyei jelenik meg. Addig is elnézést kérek tőle, a szedők és a korrektorok nevében is. k. p. húsoknak 3, a sertéshúsok­nak 11 százaléka nem elégí­tette ki a követelményeket. Egy évvel korábban a vizs­gált húsok 40 százaléka nem volt megfelelő. A húskészít­mények zömét közepesnek, a tejet jónak, illetve közepes­nek ítélték az ellenőrök, a sajtokról azonban megállapí­tották, hogy változatlanul jel­legtelen ízűek, s nagyon gyen­ge minőségűnek találták a te­héntúrót. A korábbiaknál ke­vesebb volt a súlyhiányos ke­nyér, a minőség azonban nem javult, még a drágább kenyérféleségek is csak köze­pesnek ítélhetők. Változatla­nul kicsik a zsemlék és kif­lik, s minőségük sem kielé­gítő. A boltokban, raktárakban ellenőrzött háztartási gépek, tűzhelyek, kályhák között alig volt gyártási hibás vagy a szállítás során megsérült ké­szülék. Változatlanul sok azonban a kifogásolható mi­nőségű tennék a Hajdúsági Iparművek keverőtárcsás mo­sógépei és centrifugái között. Nem tapasztaltak az ellenőrök javulást a bútorok minőségé­ben : a megvizsgált szekré­nyek, kárpitozott garnitúrák, konyha- és gyermekbútorok 40 százaléka adott okot pa­naszra, a legtöbb esetben ár- csökkentést írt elő a Kermi. A vevők reklamációja miatt a vállalatok csaknem 21 ezer termékről kértek szakvéle­ményt, s az esetek 71 száza­lékában jogosnak bizonyult a vásárlóik panasza. Csökkent a megalapozott reklamációk részaránya a háztartási gé­pek, a bútorok, az építőanya­gok, órák és ékszerek minő­ségét illetően, növekedett vi­szont a fűtőkészülékekre, a híradástechnikai termékekre és a gépkocsikra vonatkozó jogos panaszok aránya. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Részlet a kiállításból (Kresz Albert felvétele) záállását, keveslik az esti ja­A Pest Megyei Vcndéglátóipari Vállalat 1988. május 1-jétől 3 évre versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba* illetve magánkereskedői engedéllyel rendelkezők részére bérbe adja Gödöllőn, az Afit területén levő falatozót A falatozó szeszes italt nem árusít. A versenytárgyalás április 13-án 10 órakor lesz az igazgatóságon: Vác, Széchenyi út 19. Tájékoztató adatokkal szolgál az igazgatóság, március 30-ától. Kereskedelmi őrjárat Érkezik a vetőmag Három népművész kiállítása Csupa szép mestermunka Árvái Magdolna Jogos panaszok Az árucikkek minősége

Next

/
Thumbnails
Contents