Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-07 / 56. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1988. MÁRCIUS 7., HÉTFŐ Mérsékelt kilátások Szikrázó falugyűlés Szódon A sződi kul túrházban gyü­lekező falunép láttán valaki megkérdezte Sándor István tanácselnököt, mire számít: viharos falugyűlés lesz? Ügy az igazi — válaszolta. — Áz előjelek beigazolódtak, több heves szóváltásra került sor aznap este. Negyedórával a kezdés előtt már gyanítható volt, hogy szűk lesz a terem, de a tavalyira gondolva, ahol összesen 30-an jelentek meg, senki nem jósolta volna meg ezt a létszámot. Pedig, ha az országban azóta történt válto­zásokra gondolunk, mégiscsak nagyobb érdeklődésre számít­hattak. Azonnal segíteni Meggyőződésem szerint, itt Sződön se kerültek nagyobb, nehezebben megoldható kér­dések terítékre, mint bárhol másutt. Rossz utak, a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás ősz- szege, a tervezett beruházások helyes vagy helytelen volta és az élelmiszer-ellátás helyzete. A közbekiáltások borízűen, indulatos megjegyzések röp­ködése a közhangulaton túl az ott lakók mindennapjait, te­hát őket magukat is jellemez­tek. A tanácselnök beszámolója előtt köszöntötte a vendégeket, Végh Sándort a megyei ta­nácstól, a Vác és Környéke Áfész képviselőit, valamint a Veresegyház és Vidéke Taka­rékszövetkezet elnökét. Ehhez az alkalomhoz időzítették ugyanis az áfész-részközgyű- lést, és az említett takarékszö­vetkezet bemutatkozását is. Sándor István először a ta­valyi falugyűlésre emlékezte­tett. Fölsorolta azokat a prob­lémákat, amelyekről akkor volt szó: az árkok és átere­szek voltak napirenden. Pa­naszkodott, hogy kevesen ke­resik fel ügyintézőiket a hétfői meghosszabbított ügyfélfoga­dási időben. De azt is elárul­ta, ha valaki csak úgy napköz­ben téved be, egyszerűbb azonnal segíteni rajta, mert esetleg tovább tartana elma­gyarázni. mikor kellett volna jönnie. Néhány számadat: ta­valy összesen 3976 ügy iratait iktatták, s csak 4 határozat ellen érkezett fellebbezés, ösz- szesen 77 esetben indítottak szabálysértési eljárást. Az építkezési kedv töretlen ma­radt, amihez igyekeznek meg­felelő számú telket adni. Négy tervezett és egy rendkívüli ülést tartott a tanácstestület. A beruházási és felújítási ter­vüket maradéktalanul teljesí­tették. Új létesítmények Csörög társközségben a víz­vezeték-hálózat első szakaszát 4,6 kilométer hosszúságban befejezték, ami 5,6 millió fo­rintba került. A pénzt több helyről teremtették elő. A váci vízművek 1,6 millióval járult hozzá, a telekparcellázásokból befolyt összegeket is felhasz­nálták, a helybéliek pedig 700 ezer forint értékű társadalmi munkával is segítettek. Ott, most 16 utcai kút van, ame­lyek mindegyikéből egészséges ivóvíz folyik. Létrehozták a második or­vosi körzetet, és január 1-jé- től védőnőjük is van. Új nyil­vános telefonfülkét vásároltak 40 ezer forintért, valamint át­adtak egy ABC áruházat is. Emellett a lakosság kérésé­re meghagyták a régi kis bol­tot is. Az eredmények fölso­rolásához tartozik még, hogy Vácdukán új csoportot indítot­tak az óvodában, tavaly 500 ezer forinttal segítették a fia­talok lakásépítését is, idén ezt az összeget kétszeresére növe­lik. Az igények is érkeznek, már 20-at tartanak számon. Mindenki emlékezik még ar­ra, amikor tűz ütött ki a sző­di központi konyhán. Helyre- állítására 174 ezer forintot köl­töttek, s egyben korszerűsíté­seket is végrehajtottak. Ha­sonlóan az iskolai napközi fa­lának megsüllygdésekor is. A korszerűsítés után már külön étkezhetnek a felnőttek. Régen szükség volt a vác- dukai ravatalozó mellé egy hűtőkamrát építeni. Tavaly ezt is megtették, továbbá el­kezdték a Tece-patak rende­zését, amelyet idén szeptem­ber elején be is kell fejezni. Ezzel együtt, eleget téve a vízügyi előírásnak, a régi ro­gyadozó helyett új híd épül. Ennek kapcsán említette az elnök, hogy a patak mindkét partján — szintén előírássze­rűén — 4—4 méteres sávot szabaddá kell tenni, ezért a környező telkekből bizonyos darabokat lecsípnek. A kisajá­títási • összeget a telkek napi árán számolják. Folytatásra várva Az idei tervek szükségkép­pen talán szerényebbek, de végső megfogalmazásuk, vagy­is a teho felhasználásnak mi­kéntje a község lakóin múlik. Az alternatívák szerint eset­leg növelni kell az idén és az elkövetkező években fizetendő összegeket. De az is lehetsé­ges, hogy lemondanak minden fejlesztésről. Eddig 600 forin­tot fizettek, de az emelkedett árak és az új adózási formák miatt az elképzelt tanterem- bővítéshez idén már 1000, jö­vőre pedig 1500 forinttal kel­lene hozzájárulni. Lehet még a régi rogyadozó iskolára vagy a napközire költeni a pénzt. Ez mind az itt élőkön múlik. Mindettől függetlenül, megyei támogatással folytatják a Dó­zsa György út építését. A hozzászólások, mint már a bevezetőben említettük, többnyire nyersen fogalma­zódtak, sőt egymásba folytak. Mindezekből azért kihámozha­tó volt, hogy senki nem ért egyet a teho összegének eme­lésével. Főleg az idős nyug­díjasok sérelmezték, hogy egyáltalán kell ilyet fizetni. Kérték, szabják személyekre a teho nagyságát. Végül kéz- íeltartásos közvélemény kuta­tás után kiderült, többen van­nak amellett, hogy maradjon a 600 forint, de azt a régi isko­lára költsék, ahová az alsósok járnak. Nagy visszalépés ugyanis az óvoda után, ahol megtanulták, megszokták az angol W C használatát. Ezenkívül a legtöbb szó ta­lán a közutak állapotáról esett. Szinte minden utcát elégedetlenkedve említettek. Szó volt még a környezetvéde­lemről is, ami itt az illegális szemétlerakó helyek fölszámo­lását jelentené, s az illegális szennyvízbevezetéseket a Te- ce-patakba — vagy egysze­rűen az utcára. Ez utóbbiról telente gőzölgő erecskék árul­kodnak. ... Egyes sárdagasztó utca la­kói ajánlották, ők majd kiás­sák az esővízelvezető árkot, csak szakember tűzze ki a he­lyét. Rákérdeztek arra is, mi­kor gondolhatnak ők is a gáz­vezetékrendszer kiépítésére? Időszerű lenne, mert a falu határában kész a gerincveze­ték. A válaszok lényege egysze­rű volt. Ha továbbra is lesz lakossági befizetés, akkor lesz beruházás is. az említett alter­natívák valamelyike, ha nem, akkor csak az intézmények fenntartását vállalhatja a ta­nács. Dudás Zoltán Fiíatelisták összejövetele A Mabéosz 471. Számú Vác Városi Bélyeggyűjtőköre március 18-án. pénteken, sor­solással egybekötött taggyű­lést tart, a városi könyvtár (Mártírok útja 37. sz.) tanács­termében délután fél öt órai kezdettel. Határozatképtelen­ség esetén a taggyűlés aznap öt órakor kezdődik. Főzési tanácsadás Hétfő: Gulyásleves, mákos tekercs (vagy: parajfőzelék, bundás zsemle). Kedd: Csontleves Fini me­télttel, vagdalt szelet, lencse- főzelék (vagy: kolbászos ra­kott burgonya). Szerda: Kelvirágleves (mi­relit), szalonnás marhasült rizzsel (vagy: makaróni milá­nói módra). Csütörtök: Húsleves daraga­luskával, 1 főtt marhahús tört­burgonyával tejfölös torma- mártással (vagy: savanyúhús zsemlegombóccal). Péntek: Vegyes zöldségleves, sertéspörkölt galuskával (vagy: tojásropogós, párolt rizs, paradicsommártással). Szombat: Bableves kolbász- szál, túrósmetélt (vagy: ízes palacsinta). Vasárnap: Zöldbableves kis­kockával (mirelit), töltött ser­tés dagadó pirított burgonyá­val, salátával (vagy: sajttal töltött sertéskaraj rántva, rizi- bizi, saláta. ★ Sajttal töltött sertéskaraj (borda), 10 adag. Hozzávalók: 1,10 kg sertés­karaj, 20 dkg trappista sajt, 1 fél citrom reszelt héja, egy kiskanál só, 10 dkg liszt, 4 db tojás, 40 dkg morzsa, zsír vagy olaj a kisütéshez. A sertéskarajt 10 egyforma szeletre vágjuk. Lereszeljük a sajtot és a citrom héját, majd a kettőt összekeverjük és megtöltjük vele a felnyitott karajszeleteket. Lisztbe, tojás­ba, morzsába forgatjuk, és forró zsírban vagy olajban szép pirosra sütjük. Rizi-bizit és salátát adunk hozzá. Lehőcz János A döntéshez kínált segítség A Váci Múzeumi Egyesület legújabb körlevelét tartom a kezemben. Úgy tűnik, a váci múzeum több értékmentő munkára vállalkozik, javasla­tot tesz a döntések előtt — hivatásához méltón —, segít abban, hogy a jövőnek ne kelljen a jelen miatt szégyen­keznie. Értetlenül állok hát a kör­levélben is idézett tanácsi le­véllel szemben, amely egy se­gítséget utasít vissza. A váci utcanevekről van itt szó. A Múzeumi Egyesület fel­ajánlotta ugyanis, hogy a hoz­záértők, de legalábbis a té­mában többé-kevésbé járatos személyek bevonásával bizott­ságot hoz létre az utcanevek kiválasztásával kapcsolatos javaslatok megtételére. Ügy vélem, ez a bizottság hasznos segítséget nyújthatna, hiszen váci és nem váci utcaneveink közül több százra tehető azok száma, amelyek valamilyen oknál fogva nem felelnek meg a kívánalmaknak. Az utca­névadáskor ugyanis csak né­hány szempont vezérli azt a testületet, amely elkeresztel egy-egy közterületet. Az utcanevekkel mint a tu­lajdonnevek egyik alfajával (ez ugyanis a földrajzi nevek fajtájához tartozik) a névtu­domány ugyanúgy foglalkozik, mint más nevekkel. Tanulmá­nyok, szakdolgozatok, testes írások készülnek ebben a té­makörben. Általában a nyel­vészetben és a művelődéstör­ténet egyéb ágaiban is járatos­nak kell lenni a névtannal foglalkozóknak, mert csak az összefüggések ismeretében ké­pes egy-egy név lényegének feltárására. Az utcanév legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy „elsőren­dű információként” (J. Soltész Katalin megállapítása) tartal­mazza az út, utca, tér stb. el­nevezést. Ez az, amit nem kell „kitalálni”, mert adva van. Ám az első, esetleg második elemet már rendszerint — a múló divatnak hódolva — tes­tületek, régebben kisebb-na- gyobb közösségek adják. (Ez utóbbiak még konkrét szem­léleti alapon nevezték meg az utcákat.) Ennek a kis írásnak természetesen nem lehet fel­adata az utcanevekkel kapcso­latos követelményekről szólni, hiszen erre a tudományos szakirodalom ad megfelelő választ. Csupán javasolni szeretném a tanácsnak: ne utasítsa el azt a segítőkészséget, amelyet egy önkéntes egyesület önzet­lenül nyújtana a városatyák­nak ahhoz, hogy helyesen döntsenek egy egyáltalán nem lényegtelen ügyben. Mert a döntéseknél is érvényes Ka­zinczy figyelmeztetése: „Jót, s jól, ebben áll a nagy titok”... Dóra Zoltán Hobbi vagy sport? Dunakanyar Kupa A versenyek izgalmától hangos a Madách Imre Műve­lődési Központ előcsarnoka, itt folyik a már hagyományos Lehetőségeink kamatai Beszélgető jóbarátok a pá­lyaudvaron befutó vonatra vá­rakoznak. Az egyik udvarias. Előveszi zsebéből a dobozolt cigarettát, előrerázza, viccesen kínálja a másikat: „Szúrd fej­be magad!” Rágyújtanak. Csendesen füstölögnek. A ha­sonlat igen találó. Megjegyez­tem magamnak. A Vigadó Galériája a ma­gyar képző- és iparművészek kiállítását mutatja be. Hírla­pok, műsorfüzetek ajánlják. Szombat, szép az idő, megné­zem. Ahogy belépek az elő­csarnokba, megismétlődik előttem a fenti kép — plaká­ton. A nikotint, mint a rák­keltés előidézőjét, egy bódult fej mutatja fejbeszúrva ciga­retták . tömegével. Ahogy bel­jebb megyek, megtudom a plakát értelmét. Az itt látható kiállítást a magyar képző- és iparművészek kezdeményezték és hozták létre, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának segítségével. Azzal a szándékkal, hogy munkájuk ellenértékeként fel­ajánlják a „Rák ellen az em­berért, a holnapért!” elneve­zésű társadalmi alapítvány ja­vára. A kiállítás fővédnökei: a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, a Művelődési Minisztérium. a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa, a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapja — továbbá minden látogató és vásárló, aki egyetért az alapítvány céljával, és vásárlásával vagy munkájával segíti a célok megvalósulását. Kik azok az alkotók, akik ebben a torzsalkodásokkal teli művészeti ágban ilyen nemes elhatározásra jutottak? A na­gyobbak között: Szurcsik Já­nos, Koszta Mária, Orosz Já­nos, Badacsonyi László. Ahogy jobban áttekintem a műtár­gyakat és a kiállítók névsorát, Kisiparosok bálja A csaknem reggelig tarló bálon, a környéken közismert Hofi- zcnekar muzsikájára, fáradhatatlanul ropták fiatalok és ke­vésbé fiatalok ... (Kép és szöveg: Sintár Antal.) Minden évben más község­ben rendezi meg hagyomá­nyos bálját a KIOSZ nagy­marosi alapszervezete. Az alapszervezethez tizenöt köz­ség 270 kisiparosa tartozik, s a mostani, a verőcei művelő­dési házban megrendezett es­ten mintegy százötvenen — iparosok és családtagjaik — képviselték a körzet kisiparos­ságát. két váci és két dunakanyari alkotót is lelfedezek. Markó Erzsébet „Tavasz” című kompozícióját 12 ezer forintra értékelte a zsűri. Koch Aurél — a képek alatt ez áll: A. Koch — négy pasz­tellképét, a „Margaréták”, a „Nyári kert”, a „Virágcsend­élet”, a „Pipacsok”. Összérté­ke 14 ezer forint. Szentendréről Ra.jkí László „Fekvő akt” cí­mű kisplasztikája. 25 ezer fo­rint. Majd a dunabogdányi Nádler István három akril- festménye. összértékük 24 ezer forint. Mint kisnyugdíjas, de értve a szándékot, magam is vásá­roltam egy mini tablót: terra­kottára vitt, vörösre színezett „Ömagyar Mária-siralom” el­ső hat verssorával. Értéke 1500 forint. ★ . A Hazafias Népfront hon­ismereti albizottsága 1985-ben országos pályázatot hirdetett üzemtörténeti és üzemi króni­kák megírására. A pályázat értelmét a következőkben fog­lalták össze: az üzemi króni­kák ilyen formában az üzemi demokrácia egyik spontán megnyilatkozási formájának tekinthetők — bizonyos ro­konságot mutat a valamikori munkáslevelezéssel. Annak idején a munkások egy-egy újság körül tömörülve adtak hangot gondjaiknak, levelek­ben számoltak be sérelmeik­ről, kívánságaikról. Most, tel­jesen megváltozott körülmé­nyek között a felhívásra ha­sonlót várnak. A pályázatra Mód Aladárné hívta fel a fi­gyelmet. Az országos felhívással pár­huzamosan a HAGY üzemi lapja hasonló szellemű felhí­vással fordult a vállalat dol­gozóihoz, nem kis összeget szánva az üzemi krónika meg­írására. A HAGY közel 100 éves történetét az igazgatósá­gi épület padlásterében 1986- iól folyamatosan raktározott formában levelezések, pénz­tárkönyvek, jegyzőkönyvek foglalták egybe. Ám két évtizeddel ezelőtt a padlásteret kitakarították. Az emlékőrző anyag a MÉH-be került. Ebből két forrásmun­kát tudtam megmenteni. Egy német nyelven írt beruházási főkönyvet és a jogelőd, a Hor­ganyhengermű Rt. rövid tör­ténetét. Arra a mércére, amit magamnak állítottam, ez nem volt megfelelő az alaposabb vállalattört.énetre. A megsem­misített anyag a magyarorszá­gi hideghengerlés Vácott tele­pített szakmaágának ősforrása volt. Olyan krónikát lehetett volna belőle összeállítani, mint az olajbányászatról Mo­csári Gábor könyve vagy Mol­dova Györgynek a komlói bá­nyászatról írt regénye. Mindezek csak azért jutot­tak az eszembe, mert Mód Aladárné háromévi áttekin­tését a benyújtott üzemkróni­kák felett a Valóság 1988/2-es számában megjelentette. Idő­szerű volt a felhívás, de a vártnál kevesebb munkás mesterdalnok jelentkezett. Petővári Gyula asztalifutball — népszerű nevén gombfoci — Dunaka­nyar Kupa, mely országos versenynek számít. Azon még napjainkban is vitatkoz­nak, hogy ez spqrtnak vagy hobbinak számít-e, az érde­keltek a közeljövőben várják az ÁISH döntését. Minden­esetre van országos ranglista és van NB I-es bajnokság, amelyben a váci csapat is évek óta eredményesen szere­pel. Így került évről évre ren­dezésükben Vácra a Dunaka­nyar Kupa. Az országos élvo­nalban szerepel Bártfai Csaba, Teknős Károly és Hanzel Ti­bor. Nemcsak a csapatverse­nyeken, hanem a legutóbbi országos versenyen is Hanzel Tibor egyéni első helyezést ért el. A váciak fnost lázasan ké­szülnek az áprilisban rende­zendő országos egyéni bajnok­ságra, melyen mintegy kétszáz versenyző vesz részt és tíz- tizenkét ember fog a váci szí­nekben versenyezni. Nem felhőtlen a váci gomb- focizók élete. Eddigi mecéná­suk, a Madách Imre Művelő­dési Központ anyagi lehetősé- j>ei csökkentek, ezért meg­szüntette a gombfoci egyesület támogatását. A Dunakanyar Kupa díjait már „zsebből” fi­zette Bártfai Csaba. Jelenlegi helyzetükben kétséges a hosz- szú távú fennmaradás, pedig egyre több fiatal választja hobbijának, szórakozásnak a gombfocit. S az élvonalbeli versenyzők akár „reklámhor­dozóként” is szolgálhatnának váci érdekeket... Orvosi ügyelőt Hétfőtől (7-től) az alábbi or­vosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a városban: hétfőin dr. Füredi Gyula, kedden dr. Pataki Lász­ló, szerdán dr. Kiss Lajos, csü­törtökön dr. Tóth Mária, pén­teken dr. Ágoston Mária, szombaton és vasárnap dr. Füredi Gyula, a körzetben 11-én dr. Mácsik István. 12-én és 13-áin dr. Alexa Miklósné. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Barvicz János. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9., telefon: 11-525) ta­lálható. Fogászati ügyeletet vasár­nap reggel 8 órától délig tart dr. Csaba Ambrus, a Cházf,- András utca 17. szám alatti rendelőben (a régi városi für­dő épületében). Mozi Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): március 7-től 9-ig fél 6 és fél 8 órai kezdettel, ki­emelt, I-es helyáron vetítik a Végső visszaszámlálás című amerikai kalandfilmet. — Vi- deoprogram (az épület kister­mében) : március 7-én és 8-án 17 és 19 órakor A csapda cí­mű angol—kanadai filmet, március 9-én 17 és 19 órakor a Banditasirató című spanyol —olasz—francia filmdrámát játsszák. Kamaramozi a művelődési központ 8-as termében: már­cius 10-én 18 órakor az Elvis Presley című zenés amerikai film van műsoron. ISSN 0133—2754 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents