Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-05 / 55. szám
8 l^. MÁRCIUS 5., SZOMBAT A legszebb pillanat az eskütétel Miért lettél munkásőr? A veterán munkásőrök azt vallják, hogy az ünnepélyes egységgyűlések legszebb pillanatait az új munkásőrök eskütétele jelenti, mert a munkásőrség minden évben így születik egy kicsit újjá. A dabasi egységben a legutóbbi alkalommal tizenhat fiatal fogadott ünnepélyesen esküt a csapatzászló előtt, s vált munkásőrré. Mindig foglalkoztatott a kérdés, miért szánják el fiatalok magukat olyan lépésre, mely további életükben pluszterhelést, kevesebb szabadidőt, nagyobb idegi és fizikai megterhelést, nagyobb felelősséget jelent, vagyis miért öltik magukra az acélkék egyenruhát? Kérdéseimet a Promontor- vin Borgazdasági Vállalat hernádi pincészetében tehettem fel, ahol a tizennégy tagú kollektívából négyen munkásőrök. Három fiatal most tett esküt, közülük kettővel beszélgettem. Czinege Sándor huszonöt éves mosolygós fiatalember, nős, egy kisfiú apja s Her- nádon lakik. Egy éve dolgozik a pincészetben. — Hogy miért lettem munkásőr? Erre nagyon nehéz hirtelen válaszolni — vakarja meg a fejét. — Ez sok olyan hatásnak, jelenségnek tudható be. melyek életemben körbevesznek. Hernádon sok a munkásőr, külön szakasza van a községnek. Ez nálunk szinte hagyománnyá, megszokottá vált. Na és itt van a kollégám, Richter Laci, aki már három éve munkásőr és sokat mesélt tevékenységükről. Jól érzi magát ebben a közösségben, s bízom abban, hogy én is így jogok érezni. Engem senki nem nógatott, csábított, magam jutottam erre az elhatározásra. Nem vettem eddig részt közösségi életben, a Munkásőrség az első. őszintén szólva még nem tudom felmérni annak a súlyát, hogy mit vállaltam, de majd kialakul. Seffer József huszonhat éves, még nőtlen. 1985 óta dolgozik a pincészetben, s szintén Hernádon lakik: — ügy tudnám megfogalmazni, hogy egy egészséges kíváncsiság juttatott be a Munkásőrségbe. Ez az igazság. még ha egy kicsit furcsán hangzik is. A családomnak nem volt ellenvetése lépésemmel kapcsolatban, hiszen a községben már megszokták a munkásőrök jelenlétét, tevékenységét. Munkahelyi vezetőnk, aki egyben pártmunkás is, támogatta belépési szándékunkat. A fegyveres testület nem teljesen új számomra, hiszen már voltam katona. Az eskü nagyon szép volt. Jólesett az a tisztelet és szeretet, ahogyan bennünket munkásörré avattak. Erről az életről, mondhatnám: élethivatásról még keveset tudok, de gondolom, ez még nem baj. Egypár év múlva már én is okosabb leszek. A két fiatal munkásőr nem beszélt a munkásosztály politikai hatalmának védelméről, a párt politikájával való azonosulásról, az abban való tevékeny részvételről, szocialista hazánk önként vállait fegyveres védelméről, önfeláldozásról. Nem születik senki hittel, elkötelezettséggel és a tenniakarás igényével. Mindezeket a tulajdonságokat mások plántálják belénk. Tehát munkásőrnek sem születik senki sem. Szocialista társadalmunkban a Munkásőrség közmegbecsülésnek örvend. Ma is eredeti küldetését teljesíti, politikailag és szakmailag jól felkészített fegyveres testület, pedig szinte minden tagja úgy veszi magára először az acélkék egyenruhát, mint a két hernádi fiatalember, Czinege Sándor és Seffer József. Három évtizedes tapasztalat igazolja azonban, hogy az ilyen fiatalok a munkáson közösségekben elkötelezett, öntudatos kommunistákká érlelődnek. Csatári Lajos A tököli méhek gyümölcse A Royal zselé őrzi a titkát — Jaj, édesanyám! Még egyszer lecsukják kuruzslásért — sopánkodott a fiatalasszony úgy tíz esztendővel ezelőtt. — Elhiszem, hogy csodaszer ez a barna valami, amit a kaptárokból szed össze, de ki tudja, hogy mások mit gondolnak! — Nyugodj csak meg, kislányom. Azért, mert mi, emberek még nem tudjuk, miért olyan értékes a méhek minden terméke, attól még a természet csodálatos, csak mi vagyunk apró pontok a világban — mondta békés mosoly- lyal arcán az öregasszony, s elballagott a kert, a méhes irányába. Fényűző épület Aztán alig pár esztendővel ezelőtt kiderült, hogy az barna valami nagyon is hasznos, s a propolisz nevétől lett hangos a világ. Ámbátor, ki tudja, nem ismerte-e már évezredekkel ezelőtt is az ember, hiszen a méhek hasznával már az ősember is tisztában volt. Erről egy spanyolországi barlangfestmény tanúskodik. Hogy az egyiptomiak idején elterjedt édesitőszer volt, azt pedig a hieroglifák rajzolói adták írásba. Arisztotelész már úgy beszél a méhek hasznáról, mint ősrégi tényről Hazánkban napjainkban Is több ezren hódolnak a méhészkedésnek. Egyrészt kedvtelésből, másrészt anyagi szempontok miatt. Nálunk az úgynevezett vándorméhészetnek vannak hagyományai, de hiszen ez nem is csoda, hiszen oly szép, virágos ez a Kárpátmedence, hogy ritka az a méhész, aki csak egy helyről akarja összegyűjteni a virágok nektárjából származó mézet. Ahogy eljön a kikelet, virágba borulnak a mezők, akácosok, úgy kerekednek fel a méhek barátai kaptáraikkal, s indul ki-ki az általa legjobbnak tartott méhlegelő felé. így indul el évek óta Saftics Nem szégyen a kétkezi munka Egy évben négy napot dolgozott Még nincs egy hónapja sem, hogy hírt adtunk róla, Pest megye néhány településén — köztük Nagykátán is — megszervezik a közhasznú munkát. Akkor úgy írtuk: február végén, március elején kezdődnek a lakosság és a település érdekeit szolgáló munkavégzések. Papírmunkák Március elején Nagykátára látogattunk, megnézni, mit is csinálnak. Közhasznú munkát végző dolgozókkal azonban még nem találkoztunk, egyelőre csak a „papírmunkákkal” bajlódó tanácsiakkal beszélgethettünk. — Eredetileg tizenöten jelentkeztek közhasznú munkavégzésre, de végül is most. az indulás előtti napokban, számuk hat főre csökkent — kezdi Czakó Balázsné munkaügyi főelőadó. — Hogy mi lett velük ... '! Lemorzsolódtak, valószínűleg időközben találtak maguknak más munkát. A konkrét munkavégzés március 15-ével kezdődik, ezzel a határnappal kötjük meg a szerződéseket. Egyelőre egy hónapra, és havonta meghosszabbíthatók. Ez azt is jelenti, hogy a közhasznú munka nem egy nyugdíjas állás. Eközben a dolgozóknak keresniük kell állandó munkahelyet maguknak. Hogy mit fognak csinálni, azt a gazdasági ellátó szervezet (gesz) a műszaki osztállyal együtt határozza meg. Ezek többnyire belvízelvezetési, közterület-rendezési, parkszépítési munkák lesznek. , — Azok a munkák, amelyeket felsorolt, végül is nyilvános területen, utcán, tehát az emberek szeme láttára folynak majd. Nem alacsonyítja le ez az emberek szemében ezt a fajta munkát amolyan büntetésfélévé? — Mint tudja, közmunkára senki sem kötelezhető. De véleményem szerint a kétkezi munka nem szégyen, még akkor sem, ha az netán éppen ároktisztítás. A szépen rendezett településeken ma is minden gazda saját kezűleg végzi ezt portája előtt. Én nagyobb szégyennek tartom azt. amit most a munikakönyvekbe betekintve tapasztalok. hogy akadnak a munkára jelentkezők között olyanok, akik az eddig meglevő 2-3 éves munka- viszonyukat 15-20 helyen töltötték le. Vágj' hogy még egy ennél is elkeserítőbb példát említsek: az.egyik munkavállalónk, munkakönyvé szerint, az elmúlt esztendőben mindössze négy munkanapot dolgozott. Szakképzettének Az elmúlt évben 140 ember jött hozzánk munkát keresni. Ebböi 20-25 főt el is helyeztünk, a többieket pedig még el tudta „szívni” a főváros. Hogy az idén milyen lesz a munkaerőpiac, még nem tudjuk. Egyelőre 25-30 fő kereste fel munkaügyi osztályunkat, hogy segítsünk nekik állást szerezni. A hozzánk fordulók semmilyen szakképzettséggel nem rendelkeznek. Országos tapasztalat szerint a közmunkára vállalkozók 99 százaléka szakképzetlen. Az ÁBMH útmutatása alapján közhasznú munkára csak azok alkalmazhatók, akik önhibájukon kívül nem tudnalc elhelyezkedni. akiknek munkába állása máshol meghiúsult, és elhelyezkedésükre 30 napon belül nincs kilátás. — Nálunk az álláskeresők nagy része nő — folytatja Czakó Balázsné. — Az ő helyzetük talán azért kilátástalanabb. mert ők nyilván nem fogják meg a kapanyelet vagy a csákányt, tehát nem vállalkoznak közhasznú munkavégzésre. Eddig többnyire a háztartással és a gyerekek nevelésével foglalkoztak, jó részük nem ért semmihez. Sajnos azonban a legtöbbjükben még a hajlandóság sincs meg arra, hogy valamit is megtanuljon. Tavaly például volt itt helyben is kereslet varrónőkre, de az asszonyok-lányok arra már nem vállalkoztak, hogy a varrás szakmai fogásaira betanítsák őket. Mint a beszélgetésből kitűnik, eddig sem volt irigylésre méltó a tanácsi munkaügyesek helyzete, s az új munkavállalási forma még jobban megnöveli feladataikat. De ők még bírják. Csak sikerrel debütáljon a közhasznú munka is Nagykátán, és persze a többi, ennek megszervezésére vállalkozó Pest megyei településen. Ez annál is inkább fontos lenne, mert a tanácsok szociális segélyezési kereteit nem elsősorban az elhelyezkedési problémáik miatt segélyért „kuncsörgők” kedvéért találták ki. Vannak a támogatásra jobban rászorulók is manapság, nem is kevesen. Mégpedig olyanok, akik egész életüket becsületesen végigdolgozták. Végigbarangolták Azoknak az egészséges férfiaknak. akiknek önhibájukon kívül nem adatott meg a szakmatanulás lehetősége, és netán szintén mások hibájából végigbarangolták már az ország 15-20 munkahelyét, most itt van a munkaalkalom. Nem kell hozzá szakértelem sem, csak meg kell fogni a seprűt vagy a lapátnyelet. György tököli méhész háromszáz családjával akácvirágzás idején először a Csepel-szige- ten, aztán Nógrádba. S ha megporozták a fehér pillangós virágú fürtöket az apró rovarok, s kellő mennyiségű virágport gyűjtöttek össze, irány a Duna—Tisza köze, ahol ilyenkor bont szirmot a vaddohány. S ha itt is végeztek e szorgalmas lények, jöhet a napraforgó, amelynek gyakorta kétszer is nekiveselkednek a méhek. Háromszáz család gondozása, a begyűjtött javak feldolgozása óriási munka. De hogy’ adja fejét ilyen nagy feladatra, aki szakmáját tekintve igencsak távol áll ettől a világtól, hiszen Saftics György építészként dolgozott tíz évvel ezelőtti nyugdíjba vonulásáig? — Egyszer megkért egy ismerősöm, hogy vegyek neki egy méhészkedésről szóló könyvet. Kicsit átlapoztam, s azóta is ezzel töltöm az időm. Pedig ez már jó régen volt, 1952-ben, mikor az Inotai Hőerőmű építkezését vezettem — emlékszik vissza a kezdetre Saftics György. — Akkoriban hatvan-nyolcvan családom volt. Pesten laktam eredetileg, de hova tettem volna egy pesti lakásban ennyi méhet. Fővárosi otthonomat így aztán elcseréltem erre a tököli tanyára, amit azóta a méhészkedésnek megfelelően teljesen átalakítottam. Az egykori tanya ma már fényűző épület. Olyan, amilyeneket a külföldi lapok színes fotóin láthat az ember. Fehér falát iparművész munkái díszítik, s nyáron a barna fából ácsolt erkély mellvédjéről dúsan omlik alá a piros futó muskátli. De még figyelemreméltóbb az, ami a falakon belül található. — Miután nyugdíjba mentem, felfejlesztettem az állományt, s a virágpor, a méz feldolgozására gépeket vásá- róltaih. Először csak egyet, aztán mind többet, s ma már nyugodt szívvel állíthatom, hopy Közép-Európában talán nincs még egy ilyen gépesítettségéi méhészet. Bizonyára nem alaptalanul állít ilyet a tököli méhész, hiszen nemcsak az ország határain belül szerzi tapasztalatait, hanem új információkért, érdekességekért távoli országokba sem rest elrándulni. Járt már Japánban világkongresszuson, Lengyelországban, két; év múlva Brazíliába készül. De sokat tanul szomszédainktól is. Rejtélyes csodaszer — Romániában jóval előttünk járnak e témában, s tulajdonképpen a propolisz, s más méhektől származó csodatermék feldolgozásának ötletét is tőlük tanultam. Az elmúlt héten jugoszláv szakemberek jártak nálam, akikkel egy borzalmas méhparazita elleni küzdelem lehetséges módszereit beszéltük meg, de van olyan berendezésem, amelynek ötletét a cseh kollégáktól lestem el. A tapasztalatok összegyűjtésevei járó fáradságot, a gondoskodást meghálálják ezek a parányi lények. Évente háromszáz mázsa mézet gyűjtenek össze Saftics Györgynek, amit a Skála és a Csemege hálózaton keresztül értékesít, s a környéken négy áfész árulja boltjaiban. Abban biztos vagyok, hogy Cleopatra nagy barátja volt a szamártejes fürdőnek, de lehet, hogy a virágport is befogta szépsége konzerválása érdekében. S a virágpor ma is nagyon kedvelt regeneráló szer. Fáradtság, kimerültség ellen nagy előszeretettel fogyasztják már nálunk is, de igazából nagy piaca Nyugat- Európában van. S a tököli méhek révén Ausztria, NSZK, Olaszország megfáradt polgárai is felüdülnek a virágportól. A Pharmatraden keresztül évente több ezer tonna utazik ugyanis a Csepel-szigetről külföldre. Ám igazából a méhek legrejtélyesebb csodaszere a méhpempő, a Royal zselé. A dolgozók ezzel etetik heteken keresztül az anyának kiválasztott egyedet, amely rövid idő alatt eredeti nagyságának többszörösére nő meg a pem- pőtől. Igazából ma sem nagyon tudják a kutatók, miben rejlik e szer ereje. Tisztában vannak vele, hogy található benne mindenféle antibiotikum, s különböző vitaminok. De hogy miért lesznek tőle termékenyek az asszonyok, miért simul ki tőle a megfáradt ráncos bőr, senki sem tudja! Dédelgetett gondolat Vagy itt van a már emlegetett propolisz. Közismert a baktériumölő hatása, s az is, hogy megköti a természetes állapotban lévő C-vitamint. De hogy ezt milyen kémiai, enzimatikus folyamatok révén éri el — csak sejteni lehet. Előfordult, hogy a kaptárba ősz végén, mikor már télre vackolták be magukat a méhek, beszaladt egy egér. Be még befért, de már kijönni nem tudott, s csodák csodájára, tavasszal a méhész egészben találta az apró rágcsálót. A méhek, hogy a bomló tetemre megtelepedett baktériumok ne okozzanak kárt az egészséges állományban, viaszszerű anyaggal, a propolisszal vonták be, mintegy konzerválva ezzel a rágcsálót. Egyes kutatók szerint hajdanában balzsamozásnál is előszeretettel használhatták ezt az anyagot az egyiptomiak. — Ezeket már régóta szállítom a különböző megrendelőknek, de most a méhmérgen töröm a fejem. Csehszlovákiában már foglalkoznak vele, nálunk még csak kísérleteznek e témával. A méhméreg gyógyszerk alapanyaga, s hasznos a reumatikus fájdalmak enyhítésére is. Körülbelül hasonló hatása van, mint a kígyómérgeknek. Saftics György hetvenéves. Naponta tizenöt-tizenhat órát dolgozik, s mint elárulta, mostanában dédelget még egy gondolatot. Békákat szeretne tenyészteni. Azt mondja, jól fizetnek érte a nyugati megrendelők. Fiedler Anna Mária Dabasi vasalók A Pevdi dabasi konfekció- üzemében készült termékek közel fele kerül exportra. A divatos kabátok és szoknyák általában kis sorozatban mintegy 2—300 darabos tételben kerülnek ki az üzemből. Hermann Pálné és Dóri László- né a Veit gőzvasalógép segítségével nagy ügyességgel és gyorsasággal vasalják az elkészült ruhákat. (Hancsovszki János felvétele) A téglagyárakban Szezonkezdet Befejezéséhez közeledik a téli nagyjavítás a megye téglagyáraiban. Az enyhe téli hónapok lehetővé tették a karbantartási munkák precíz kivitelezését. A gépészeti és elektromos feladatok mellett sor került a környezetvédelmi teendők elvégzésére is. A hagyományos üzemek dolgozóinak egy része az udvarok nagytakarítását végezte, a balesetveszélyes téglatörmelékek, szétszórt fa- és egj'éb hulladékainyagok összegyűjtése mellett rendbe rakták a szabadban lévő szárítószíneket is. Március végén aztán jöhet a végső előkészület a kemencék begyújtására. A korszerű, alagútkemencés gyárakban a termelés mellett, működés közben végzik a szükséges karbantartásokat. A karbantartó műhelyek dolgozói naponta ellenőrzik a technológiai berendezéseket, hogy biztosítsák a folyamatos működést. A téglagyárak tárolóterületein is sor került a tavaszi, gyártási szezon fogadására. A selejtes falazóanyagok és az osztályos termékek precíz elkülönítése is jelzi, hogy a cél a fogyasztók rugalmas és figyelmes kiszolgálása. Amíg a hagyományos gyárakban csak a hónap közepén kezdik el a nyersgyártást, addig a korszerű üzemekben ez a tevékenység folyamatos. fi műszárítóban lévő és valóban korszerűnek számító téglák az előírt szárítási időt követően kerülnek az alagút- kemencékbe. A Budai Téglaipari Vállalat és a Pietra Épületkerámiaipari Vállalat értékesítéssel foglalkozó szakemberei szerint a reméltnél is nagyobb az érdeklődés a hagyományos és az új hőtechnikai szabvány előírásainak megfelelő falazóanyagok iránt. Bébinadrágok Ez évben mintegy 50 millió forint értékben készítenek különféle bébinadrágo- Uat. valamint etetőelőtéteket Erden a Texelekt- ro Ipari Szövetkezet műanyagüzemében. Általában fehér színben készülnek, de a Szuper Ági nevű termékük többféle színben kerül az üzletek polcaira. Gaál József né és Végh Lászlóné csomagolják az össze- hegesztett, „folyadékálló” nad- rágocskákat. i
