Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-31 / 77. szám

2 1988. MÁRCIUS 31., CSÜTÖRTÖK Befejeződött a VSZ külügyminiszteri bizottságának ülése Közlemény a szófiai tanácskozásról Moszkva Alessandro Natta kitüntetése Összecsapások Ciszjordániában és Gázában Palesztin tömegtüntetések Március 29—30-án Szófiában a Varsói Barátsági ^ Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés 4 tagállamai külügyminiszteri bizottsága megtartotta soros ^ ülését. Az ülésen hazánkat Várkonyi Péter, az MSZMP ^ Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság ^ külügyminisztere képviselte. A tanácskozásról Szófiában ti közleményt adtak ki. A dokumentum egyebek mellett megállapítja, hogy a résztvevők az ülésen áttekin­tették a nemzetközi, minde­nekelőtt az európai problémák széles körét. Megállapították, hogy a nemzetközi helyzet Európában s az egész vilá­gon változatlanul bonyolult és ellentmondásos, aláhúzták a leszerelési folyamat előmoz­dításának, a nukleáris fegyve­rektől és erőszaktól mentes világ megteremtésének nyo­matékos szükségességét. Fon­tos, hogy valamennyi állam tartózkodjék bármely olyan cselekménytől, amely ezt a folyamatot megnehezítené. Megengedhetetlen, hogy míg egyes területeken folyik a le­szerelés, másutt fegyverkezési verseny bontakozzék ki. Az ülésen a NATO-tagálla- mokhoz, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet valamennyi résztvevőjéhez in­tézett felhívást fogadtak el. A közlemény a továbbiak­ban hangsúlyozza, hogy az ülés résztvevői síkraszálltak a Szovjetunió és az USA kö­zött a közepes és rövidebb ha­tótávolságú rakéták felszámo­lásáról kötött szerződés ratifi­kációs folyamatának mielőbbi befejezéséért. E szerződés ál­talános megítélés szerint tör­ténelmi jelentőségű. A közepes és rövidebb ható- távolságú rakétákról szóló szerződést csak első lépésnek tekintik, ezt új megállapodá­soknak kell követniük. A miniszterek kifejezték meggyőződésüket, hogy a le­szerelés területén rendkívüli jelentőségű lépés lenne a Szovjetunió és az USA között a hadászati támadófegyvérek 5Ö százalékos csökkentéséről szóló megállapodás, az ABM- egyezmény betartása mellett, olyan formában, ahogyan azt 1972-ben aláírták, azzal, hogy a felek egyeztetett ideig azt nem mondják fel, Eduard Se- vardnadze, a Szovjetunió kül­ügyminisztere tájékoztatást adott a nukleáris és űrfegyve­rekről szóló genfi szovjet— amerikai tárgyalások alakulá­sáról, az USA képviselőjével fennálló más, ez irányú kap­csolatokról. A szovjet fél ál­láspontja teljes támogatásban részesült. Az ülésen részt vevő államok a nukleáris leszerelési folya­matban megnyilvánuló jó­akarat jeleként értékelik, hogy a Szovjetunió, még a közepes és rövidebb hatótávolságú ra­kétákról szóló szerződés élet­be lépése előtt, az NDK-val és Csehszlovákiával kötött megállapodás alapján kivonta e két állam területéről a szov­jet OTR—22 (SS—12) rakétá­kat. Az ülés résztvevői kifejez­ték országaik eltökélt szándé­kát az európai — az Atlanti­óceántól az Uraiig terjedő te­rületen levő — fegyveres erők és hagyományos fegyverzet je­lentős csökkentésére, az ezzel kapcsolatos tárgyalások mi­előbbi megkezdésére. A résztvevők megvitatták a bécsi találkozó munkáját, és megállapították, hogy ez a fó­rum egészen közel került olyan politikai döntések meg­hozatalának fontos szakaszá­hoz, amelyek biztosíthatnák az európai biztonság és együtt­működés további erősítését. Megerősítették azt a javas­latot, hogy a bécsi találkozót az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevő államai külügymi­nisztereik szintjén fejezzék be. A későbbiekben a dokumen­tum hangsúlyozza, hogy a miniszterek megállapították: a nukleáris leszerelés terén bekövetkezett változások ked­vező előfeltételeket teremte­nek olyan európai regionális szintű intézkedések elfogadá­sához, amelyek a katonai szembenállás csökkentésére, a bizalom és biztonság erősíté­sére irányulnak. Ennek kap­csán megerősítették azon ja­vaslatok megvalósításának nagy jelentőségét, amelyeket közösen vagy külön-külön ál­lamaik előterjesztettek. Az ülésen képviselt államok teljes támogatásukról biztosí­tották az alábbi javaslatokat, és aláhúzták készségüket, hogy hozzájáruljanak azok megva­lósításához : A BNK és az RSZK javas­latát atomfegyver- és vegyi- fegyvermentes övezetek létre­hozásáról a Balkánon, vala­mint a jószomszédi kapcsola­tok és az együttműködés fej­lesztéséről e térség országai között; Áz NDK és a CSSZK ja­vaslatát atomfegyvermentes folyosó és vegyifegyvermentes övezet létrehozásáról Közép- Európában; Az LNK tervét a fegyver­zetek csökkentéséről és a biza­lom növeléséről Közép-Euró- pában, ami nagy jelentőségű lenne a meglepetésszerű táma­dás veszélyének csökkentése, a leszerelési és bizalomerősítő folyamat fejlesztésének szem­pontjából földrészünkön; A CSSZK új átfogó kez­deményezését a bizalom, az együttműködés és a jószom­szédi kapcsolatok övezetének létrehozásáról a két szövet­ségi rendszer érintkezési vo­nala mentén, ami az összeuró­pai folyamat további fejlesz­tésére irányul. A miniszterek üdvözölték azt a Magyarországon, Finnor­szágban és Olaszországban előterjesztett közös javaslatot, amely felhívást tartalmaz az atomfegyverekkel nem .ren­delkező államokhoz, hogy fo­kozzák erőfeszítéseiket az európai leszerelés ügyének előmozdítása érdekében. Hangsúlyozták annak szük­A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között megkö­tött, a közép- és rövidebb hatótávolságú rakéták felszá­molásáról szóló szerződés a nemzetközi élet történelmi jelentőségű eseménye, a rea­lista politika győzelme volt Létrejöttében része volt sok ország tevékenységének, vala­mennyi kontinens békeszere­tő erői és háborúellenes moz­galmai fellépésének. A szer­ződés megerősíti, hogy lehet­séges a nukleáris leszerelés, valamint az erőszaktól és a nukleáris fegyverektől men­tes világ. A szerződés azonban csak kezdet. Ma a legfontosabb, hogy megőrizve és felhasznál­va mindazőn pozitívumokat, amelyek lehetővé tették a szerződés megkötését, követ­kezetesen fokozódjanak min­den egyes állam erőfeszítései a leszerelési folyamat állan­dóvá és visszafordíthatatlan­ná tételére, új szerződések megkötésére, amelyek a fel­halmozott arzenálok további csökkentésére irányulva elve­zetnek a katonai erőegyen­súly mind alacsonyabb szin­ten való megteremtéséhez, a háborús veszély elhárításához az európai kontinensen és az egész világon. Európa előtt reális lehető­ség nyílik meg a szilárd biz­tonság garantálására, a fegy­veres erők és a hagyományos fegyverzetek lehetséges csök­kentésére, a két fél meglepe­tésszerű támadásra alkalmas potenciáljának felszámolásá­ra, kontinensünknek a nuk­leáris és egyéb tömegpusztí­tó fegyverektől való teljes mentesítése révén. Ebből kiindulva a Varsói Szerződés tagállamai szüksé­gesnek tartják, hogy vala­mennyi ország erőfeszítéseit a következő elsődleges felada­tok megoldására összpontosít­sa; A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között megkö­tött, a közép- és rövidebb hatótávolságú rakéták fel­Alessandro Natta, az Olasz Kommunista Párt főtitkára és a párt több más vezetője szer­dán elutazott Moszkvából. Natta, aki az SZKP Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára érkezett a Szovjetunióba, kedden csaknem hatórás meg­beszélést folytatott Mihail Gorbacsovval, aZ SZKP KB főtitkárával. A találkozón át­tekintették a világpolitika több időszerű kérdését. Az olasz kommunista veze­tőnek szerdán Andrej Gromi- ko államfő átadta az Októberi Forradalom Érdemrendet, amelyet a legfelsőbb tanács elnöksége 70. születésnapja alkalmából kimagasló mun­kásmozgalmi tevékenységéért adományozott Naftának. A példátlan méretű moz­gósítás, az egyetlen, eddig működő palesztin hírforrás betiltása, a drákói megszorí­tó intézkedések, legalább egy palesztin megölése és tucat­nyi megsebesítése ellenére sem tudták megakadályozni a megszálló izraeli csapatok a nagyarányú tiltakozást a palesztin „föld napján”. Bár a jeruzsálemi rádió cenzúrázott hírei „csupán szórványos megmozdulások­ról” tettek említést, Ciszjor­dániában és Gázában töme­ges tüntetések voltak, s több településen, tucatnyi mene­külttábornál összecsapásokra is sor került a kivezényelt katonasággal. A Ramallah melletti Dar Abu Micha fa­Újabb feszültség az öböl térségében Kuvait elleni iráni támadás ségességét is, hogy a földközi­tengeri térség váljon a tartós béke, biztonság és együttmű­ködés övezetévé. A miniszterek üdvözölték a Szovjetuniónak azt a változat­lan készségét, hogy kivonja — az Egyesült Államok részéről megnyilvánuló kölcsönösség alapján — hadiflottáját a földközi-tengeri térségből, be­leértve atomfegyver-hordozó hajóit. Az ülésen képviselt államok pozitívan értékelik a balkáni államok külügyminiszterei belgrádi találkozójának ered­ményeit, támogatják a balkáni országoknak azt a készségét, hogy folytassák és elmélyítsék a két- és sokoldalú párbeszé­det valamennyi szinten, bele­értve a legmágasabb szintet is, a béke, a kölcsönös megér­tés, a biztonság és együttmű­ködés erősítése érdekében a térségben. Az ülés résztvevői különle­ges jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ-közgyűlés harmadik, rendkívüli leszerelési üléssza­kának, mint az e téren műkö­dő legszélesebb körű világfó­rumnak, és abból indulnak ki, hogy annak tevékenysége megerősíti a biztonság, a le­szerelés koncepcióit és más, az első rendkívüli leszerelési ülésszak záródokumentumá­ban megfogalmazott tételeket. Az ülés résztvevői véle­ményt cseréltek a világban meglevő feszültséggócokról és konfliktusokról. Kiemelték ezek mielőbbi politikai rende­zésének szükségességét, és ki­fejtették államaik eltökéltsé­gét, hogy aktívan hozzájárul­janak ehhez. Az ülés résztvevői megvizs­gálták a szövetséges országok külpolitikai együttműködésé­nek kérdéseit, annak helyzetét a nemzetközi küzdőtéren, és kifejezték eltökéltségüket an­nak további elmélyítésére és fejlesztésére. Az ülés a barátság és a köl­csönös megértés légkörében folyt le. A következő ülésre Budapesten kerül sor. Kuvaiti katonai támaszpon­tot vettek tűz alá hétfőn reg­gel iráni rohamcsónakokról — jelentette be a kuvaiti had­ügyminisztérium. A közlemény szerint a Perzsa (Arab)-öböl északnyugati csücskében levő Bubiyan-szigeti támaszponton két kuvaiti katona megsebe­sült. Az iráni támadókra a ku­vaiti katonaság tüzet nyitott. Teherán — eddig — az inci­densről semmit sem közölt, az sem ismeretes, hogy az akció­nak van-e iráni sebesültje, vagy áldozata. Hétfőn a kuvaiti külügymi­nisztériumba kérették az iráni ügyvivőt, akinek tiltakozó jegyzéket nyújtottak át. Egy­úttal figyelmeztették, hogy „Kuvait az iráni agressziót szuverenitása és biztonsága megsértésének tekinti, amely- lyel Teherán a térség amúgy is feszült helyzetét csak súlyos­bította”. A hétfői iráni támadás cél­pontja Kuvait számára straté­giai jelentőségű terület: Bubi­yan szigete előretolt megfigye­lőállás a közeli Fajlakah- szigeten levő legnagyobb ku­vaiti légi támaszpont számára. Teherán az utóbbi időben többször hangot adott kifogá­sának, hogy Kuvait állítólag iraki gépek leszállását enge­délyezte a szigeteken levő ka­tonai bázisain. A Kuvait elleni iráni táma­dás — megfigyelők szerint — ezúttal is magában hordozza az irak—iráni háború kiterje­désének a veszélyét. INF-szerzódés Megkezdődhet a szenátusi vita Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága szerdán 17 sza­vazattal 2 ellenében elfogadás­ra ajánlotta a törvényhozás­nak a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati nukleáris eszközök felszámo­lásáról megkötött szovjet— amerikai szerződést. A szená­tus várhatóan a húsvéti szü­net Után kezdi meg a ratifi­kálásról a vitát, amely több héten át is elhúzódhat. A szerződés törvénybe iktatásá­hoz kétharmados szavazat- többség kell. luban halálos lövés ért egy 50 éves palesztin asszonyt, s családja további három tagja is súlyosan megsérült. Bej- tuniában, Nabluszban és Betlehemben is többeket ért találat. A hiányos hírek a kórházakból származnak. Nábluszban, illetve Hebron- ban az izraeli katonaság agyonlőtt két palesztin fiatalt szerda délután a „föld napja" tiltakozó megemlékezésein — közölte a jeruzsálemi rádió. Magáiban Izraelben is tel­jes riadókészültségben van­nak a katonai és rendőri szervek, mert szolidaritásuk jeléül az izraeli állampolgár­ságú 650 ezer arab is sztrájk­ba lépett és tüntetéseket tart. Hasonlóképpen cselekednek a Szíriától elszakított Golan- fennsík lakosai is. Kedd este Észak-Galileában már több­ezres tiltakozó felvonulás volt, de akkor nem avatkoztak közbe a rendőrök. Izrael arab szomszédai ki­vétel nélkül élesen elítélték az elnyomó intézkedéseket. Panama Katonai invázió előjele? Panamai területi vizekre ért a Missouri nevű amerikai csatahajó, és alig két kilomé­terre tartózkodik az ország ka­tonai főparancsnokságától — jelentette be Manuel Noriega tábornok, a panamai hadsereg főparancsnoka. A Missouri egyike az Egye­sült Államok legkorszerűbb, s legnagyobb tűzerejű hadiha­jóinak. Az amerikai katonai vezetés néhány nappal ezelőtt indította útnak a karibi tér­ség felé, ahol feladata értel­mében át kell haladnia a Pa­nama-csatornán. Washington a hajó útját „rutin jellegűnek” minősíti, s cáfolja, hogy ér­kezése esetleges katonai in- I vázió előjele lenne. kontinens helyzetének továb­bi javulását, elvezet a kato­nai fenyegetés jelentős csök­kentéséhez, a bizalom meg­szilárdításához és a sokolda­lú együttműködés fejlődésé­hez Európában. A Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszterei megerősítik államaiknak a katonai támaszpontok felszá­molására és a más országok területén állomásozó külföldi csapatok kivonására vonat­kozó javaslatait, és megálla­pítják, hogy ezek megvalósí­tása lényeges hozzájárulást jelentene a stabilitás és biz­tonság megerősítéséhez Euró­pában és a világban. Világszerte erősödik a meg­győződés, hogy a nukleáris háborúnak sohasem szabad kitörnie, hogy annak nem lehet nyertese, hogy meg kell akadályozni minden háborút, legyen az nukleáris vagy ha­gyományos. A leszerelés és a fegyver­zetcsökkentés ' folyamatában megsemmisítésre kerülő fegy­verzetet nem szabad mások­kal felváltam, meg kell aka­dályozni a fegyverkezési ver­seny minden új irányát. A kompenzálás megvalósítása, új eszközök létrehozása és tö­kéletesítése, legyenek azok nukleáris, vegyi, vagy hagyo­mányos eszközök, ellentétesek lennének Európa népeinek alapvető érdekeivel, akik arra törekszenek, hogy megsza­badítsák a földrészt az itt felhalmozott fegyverektől. A Varsói Szerződés tagál­lamai nyomatékosan felhívják a NATO-országokat, vala­mennyi európai államot, hogy éljenek' a történelmi esély- lyel, és együttes erőfeszíté­sekkel folytassák a haladást a leszerelés, a biztonság és az együttműködés minden téren való erősítése útján. A ma­gúk részéről minden tőlük telhetőt meg fognak tenni en­nek érdekében — fejeződik be a VSZ külügyminiszteri bizottságának felhívása. Felhívás a NATO-hoz, a biztonsági konferencia résztvevőihez Lehetséges a nukleáris leszerelés számolásáról szóló szerződés hatályba lépésének és végre­hajtásának biztosítása; — Szerződés megkötése, va­lamint megállapodás megkö­tése a Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1988 első felében a hadászati tá­madófegyverek 50 százalékos csökkentéséről, illetve az ABM-szerződés szigorú meg­tartásáról abban a formában, ahogyan ezt 1972-ben aláír­ták, valamint arról, hogy a szerződést egyeztetett időn belül nem fogják felmonda­ni. — A nukleáris fegyverkí­sérletek teljes és általános betiltása, az e cél felé való haladás meggyorsítása oly módon, hogy a nukleáris kí­sérletekről folytatott szovjet—r- amerikai tárgyalásokon meg­állapodásokat dolgoznak ki a kiegészítő ellenőrző intéz­kedésekről az 1974-es és 1976- os szovjet—amerikai szerző­dések mielőbbi ratifikálása érdekében. Megállapodás a nukleáris robbantások ható­erejének és számának továb­bi csökkentéséről. — 1988-ban be kell fejezni a vegyi fegyverek és készle­teik betiltásáról szóló egyez­mény kidolgozását. A szerző­désnek megbízható felülvizs­gálati és ellenőrzési eljáráso­kat, egyebek között — kíván­ságra — vissza nem utasítha­tó kötelező ellenőrzéseket kell előírnia. — Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bé­csi találkozója keretében a 23-ak (a VSZ és a NATO or­szágai) konzultációin az euró­pai fegyveres erőknek és ha­gyományos fegyverzeteknek az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő térségben történő csökkentésével foglalkozó tár­gyalások mandátumának mi­előbbi kidolgozása, e tárgya­lások megkezdése, még 1988- ban. E célok eléréséhez hoz­zájárulna a Varsói Szerződés és a NATO tagországainak határ meniti haderőire és ha­gyományos fegyverzeteire vo­natkozó adatcsere megvalósu­lása a legrövidebb időn be­lül Európában. — önálló tárgyalások meg­kezdése az európai harcásza­ti nukleáris fegyverek csök­kentéséről, beleértve a kettős rendeltetésű eszközök nukleá­ris összetevőit, valamint e fegyverek későbbi felszámo­lásáról. — A Varsói Szerződés és a NATO tagállamai képviselői­nek össze kell hasonlítaniuk katonai doktrínájukat, figye­lembe véve azok katonai­technikai vonatkozásait is, azzal a céllal, hogy mindkét szövetségi rendszer és azok tagállamai katonai doktríná­jának és elképzeléseinek szi­gorúan védelmi jelleget ad­nak. •— Az európai bizalomerősí­tési, biztonsági és leszerelési konferencia első szakasza so­rán elfogadott bizalomerősítő intézkedések továbbfejlesztése és kiszélesítése, párhuzamo­san új bizalom- és biztonság­erősítő intézkedések kidolgo­zásával, beleértve a hadgya­korlatok számának és méreté­nek korlátozását, a bizalom- erősítő intézkedéseknek a ha­ditengerészet és a légierő te­vékenységére való kiterjesz­tését. — A Balkánon, Európa kö­zépső és északi térségében atom- és vegyifegyver-men- tes zónák létrehozása, a fegy­verzet csökkentése és a bi­zalom növelése Közép-Euró- pában. A Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonala mentén atomfegyver-mentes folyosó, valamint a bizalom és csökkentett fegyverzet öveze­tének létrehozása. A katonai tevékenység korlátozása és a katonai szembenállás szintje csökkentése folyamatának megkezdése Európa északi és déli részén. A Földközi-tenger térségének a béke és együtt­működés övezetévé való átala­kítása. — Tárgyalások megkezdése a haditengerészeti nagyhatal­mak, különösen a nukleáris fegyverekkel rendelkező ál­lamok,.’' valamint más érde­kelt országok részvételével a haditengerészeti tevékenység korlátozásáról és megtiltásá­ról egyeztetett övezetekben. — A Varsói Szerződés és a NATO tagállamai egy-két év­re hirdessenek moratóriumot katonai költségeik növelésére azzal, hogy távlatilag sor ke­rül azok további hatékony csökkentésére. Aktivizálni kell a genfi leszerelési konferencia gya­korlati munkáját olyan haté­kony intézkedések elfogadása érdekében, amelyek elvezet­nek a nukleáris fegyverkí­sérletek általános és teljes betiltásához, a nukleáris le­szereléshez és világűrbeli fegyverkezési verseny meg­áik ad á ly ozásá h oz. Az összes említett terüle­ten való megállapodás eléré­se és sikeres végrehajtása szempontjából különös jelen­tőségű a nagyobb nyíltság katonai területen, a szüksé­ges információk cseréje, vala­mint a felek által vállalt kö­telezettségek ellenőrzését biz­tosító szigorú és hatékony rendszer létrehozása. A jelzett feladatok megol­dása elő fogja segíteni • a

Next

/
Thumbnails
Contents