Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-30 / 76. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1988. MÁRCIUS 30., SZERDA Szakmunkásképzés Tankönyv, hiányzó ismeretekkel Múzeumekban is hangversenyeznek Még sokáig zenélhetnek együtt J Utóvizsgálat keretében a ^ szakmunkásképzés helyze- ^ téről érdeklődtek a ceglédi < népi ellenőrök nemrég a | Bem József Ipari Szakmun- g kásképző Intézetben, a Ke- | reskedelmi és Vendéglátó- P ipari Szakmunkásképző ^ Iskolában, a képzésben ér- ^ dekelt néhány helybeli vál- ^ lalatnál és a városi tanács- ^ nál. A teljesség igénye nél- g kül álljon itt az elkészült g összefoglaló jelentés néhány á érdekesebb megállapítása. Egy 1987 elejéről származó adat szerint az általános is­kolák első osztályába beirat­kozok száma fokozatosan csök­ken. A középiskolákban 1989- re várható a demográfiai csúcs megjelenése. Míg 1987- ben 1200 volt, addig 1989-ben várhatóan 1700 lesz a ballagó nyolcadik osztályosok száma. Régi géppark Az ipari iskolában új osz­tályok indítása csupán a je­lenlegi (nemrég kialakult) fel­tételek romlásával a két műsza­kos oktatás részbeni vissza­állításával képzelhető el. De azért az intézetben is keresik a hullám levezetésének módo­zatait. Ilyen lehet a profilbő­vítés: a következő tanévben ruhagyártó szakközépiskolai osztályt szerveznek. Az ellenőri jelentésből meg­tudható, hogy a vállalati tan­műhelyek gépparkja az utóbbi időben nem változott, nem lett korszerűbb. Az iskola vezetői úgy tapasztalják, hogy egyes vállalatok a szakmunkáskép­zési alapjukból'vásárolt gépe­ket és berendezéseket inkább a termelésben hasznosítják (Pemü, Stylus Faipari Szövet­kezet). Van ellenpélda is, mint a Május 1. Ruhagyár. A szóban forgó időszak so­rán egy központi fölmérés igyekezett megtudakolni, hogy mit takarnak a tanulmányi eredmények. A fő megállapí­tás szerint a közepes szintnél valamivel magasabbra tehető a tanulók tudás- és neveltségi szintje. Az iskola maga is vé- goz tájékozódó fölméréseket (egyes szakmák esetében) az intézménybe jelentkező diá­kok körében. Kiderült, hogy a magasabb követelményeket ál­lító szakmák elsajátítására is jelentkeznek olyan gyerekek, akik az értő olvasás szintjéig sem jutottak el, illetőleg az elemi matematikai gondolko­dásmódot sem birtokolják. Ök azok, akik korrepetálásban ré­szesülnek, az első évfolyamo­sok nagyjából 40 százalékáról van szó. Örökös korrekciók A tankönyvellátás helyzetét a két iskolában nem azonosan ítélik meg. A kereskedelmiben javulásról számoltak be, az ipariban tanítók szerint nincs javulás. Abban viszont mind­két fél egyetért, hogy a kor­szerű ismeretanyag hiányzik a tankönyvekből. A tanárok A Ceglédi Építőipari Kisszövetkezet sürgősen felvesz kőműves, ács és vctsketOffKsxereSő szakmunkásokat. jelentkezni lehet a munkaügyön, Cegléd, Áchim András u. 26. 2700. örökös korrekcióval képesek csak alkalmazni azokat a könyveket, amelyek az iskola tulajdonát képezik, s a gyere­kek használatra kapják meg. Kevesebb hely Harmonizálnak a vélemé­nyek abban a kérdésben, hogy a jelenleg érvényben levő ösz­töndíjrendszer nem sarkallja a gyerekeket jobb tanulmányi eredmények elérésére, ráadá­sul a szülőktől kapott zseb­pénz gyakorta meghaladja az ösztöndíj összegét. Az elmúlt évek során a kezdő szakmun­kás bére és a diákember ösz­töndíja közötti különbség to­vább nőtt. Ezzel szemben apadt a gya­korlati képzésre alkalmas fé­rőhelyek száma. A megállapí­tás alól kivétel a Vendéglátó­ipari Vállalat, amely oktatási kabinetet tudott a képzésbe bekapcsolni. A megrendelések visszaesésével párhuzamosan kevesebb lett a tanulóférőhely a Dél-Pest Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál is, ettől azonban nem szenved csorbát az utánpótlás. Véletlen, hogy ez az új könyv éppen a 70. oldalon nyílt ki, s onnan jóságos tekintettel Be­nedek Péter nézett rám: Mol- dován Domonkos Magyar naiv művészek nyomában című könyvét ugyanis a közelmúlt­ban jelentette meg a Gondolat Kiadó. 12 naiv művész vall e kö­tetben életéről, munkáiról, munkamódszeréről, s a kérde­ző és filmező szakember hát­térben tud maradni, a tévés filmsorozat alkotójában ez is rokonszenves vonásnak számít. De ahogy beszélget, ahogy a 128 fekete-fehér és 60 színes illusztrációt kiválasztotta, vé­leményt is mondott, akárcsak a kecskeméti múzeum szerve­zésének felvállalásával. A magyar parasztfestőkről az elsők között adott hírt Le- wetus. aki Budapesten tájéko­zódott az adatgyűjtés idején. A The House c. lap hasábjain színes tudósítást publikált a sárközi lányok, asszonyok szín- gazdag festményeiről. A nagy áttörést Benedek Péter jelen­tette, kifejezésvilága annyira egyéni, annyira tudatos, hogy a kezdeti képek kivételével, szinte nem is tekinthető naiv festőinek. A Vasárnap c. lap 1928. október 28-án írta: „Be­nedek Péter jelentősége tehát ott a legnagyobb, mikor mű­vészifjúságunk idétlen és in­dokolatlan színrikoltozásait lát­juk. Ezeknek annyi közük sincs a magyarsághoz, mint egy Kongó vidéki törzsfőnök­nek.” A naiv művészek fejlődésé­nek sem használt, hogy a 30-as évek közepétől zavaros fajvé­dő torzeszmék teret nyertek hazánkban, s hiába volt Kas­sák Lajos, Tersánszky Józsi Jenő, Móricz vagy Németh László tárgyilagos véleménye, olykor ellenszenv is ötvözte a naivokat. Bálint Jenő azon­ban nem sokat tétovázott, mo­nográfiát írt Benedek Péter­ről, amit a Faluszövetség adott ki. A kötet 71—91. oldalai tar­talmazzák Benedek vallomá­sát, aki Cegléden élt 1949-től haláláig, s 1985 tele óta az aszódi temetőben nyugszik. El­mesélte Benedek, hogy ami- ! kor a pesti hajógyárban dol­A cégek törekszenek arra, hogy szakmunkásaik közül a leginkább alkalmasak kerül­jenek a diákok mellé oktató­nak. A vállalati tanműhelyek­ben többségében olyan szak­oktatók dolgoznak, akiket az iskola fizet. A vállalati állo­mányba tartozó oktatók díja­zása a gyerekek tanulmányi előmenetelétől is függ. De pél­dául a Détév-nél az a tapasz­talat, hogy a szakoktatók nem érdekeltek a tanulók képzésé­ben, hiszen jóval több lenne a keresetük, ha teljesítmény­bérben dolgoznának. Politikai oktatás Cegléden az 1988—89-es ok­tatási évben az alábbi politi­kai képzések indulnak: mar­xizmus—leninizmus esti egye­tem, 3 éves általános tagozat, politikai gazdaságtan, 2 éves szakosító, valamint vezetési is­meretek, 1 éves speciális kol­légium. A jelentkezések határ­ideje április 20-a. Az ehhez szükséges lapokat az MSZMP városi székházában lehet be­szerezni. gozott, ott ismerkedett meg az irodavezetővel, Bálint J enö­vel, aki képeket vásárolt tő­le. Aztán hosszú szünet után vevőként jelentkezett nála a ceglédi Rossi Károly is. Ezt az írásos vallomásvál- tozatot érdemes lesz feldol­gozni, hisz sóik és fontos in­formációt nyújt az érdeklő­dőknek, kutatóknak. Szépen sikerült illusztrációk emelik a könyv értékeit. A ceglédi Erkel Ferenc Ze­neiskola fuvola-kamaraegyüt­tese 1983-ban alakult. Az utób­bi időben különböző múzeu­mokban adtak sikeres hang­versenyt. Z alavölgyi Cecília tanárnővel, az együttes veze­tőjével beszélgettünk az in­tézményben folyó íuvölaokta- tásról. — Bárki lehet fuvolista, aki­nek van zenei hallása? — Ha valakinek nincs iga­zán jó zenei hallása, nem túl­ságosan muzikális, ám érdek­li a zene, akkor elkezdheti a hangszeres tanulást. Egyéb­ként a fuvola 10-15 éve lett ennyire kedvelt hazánkban. Valószínű azért, mert 3-4 hó­napos tanulás után sikerél­ményt ad egy-egy eljátszott kis dal. — Milyen fizikai adottsá­gokra van szükség? — Fontos az ép szájüreg és fogazat. Nemegyszer fordul elő, hogy meg kell várni, amíg a hiányzó tejfogak helyén ki­alakul a végleges fogsor. Hogy a fújt hang szépen formálód­jon. Nemcsak e két adottság hiányában, de akkor is pró­báljuk lebeszélni a növendé­ket — más hangszert ajánlva —, ha visszatér a krónikus asztmája. Volt már erre pél­da. Hogyha a gyerek mégis ra­gaszkodik a fuvolához, orvosi javaslatot kérünk. Azt mond­ják, hogy a légzési panaszok­kal küszködőknek jót tesz, ha edzésben van a tüdő, és segít­het a fúvóshangszer. Ilyen esetben is az orvos vélemé­nyét vesszük figyelembe, ö dönti el, használ-e a fújás vagy sem. — Hányán tanulnak a tan­szakon? — Az utóbbi néhány évben 70-80 között mozog a létszám. S várhatóan még egy-két évig ez a kép nem változik. Viszont érdekes az, hogy csak lányok vannak, a két kolléganőmnél is. — Az egyetlen ügyes fiúnk­ról is le kellett mondanunk. — Milyen a színvonal? — Átlagosan jó. Vannak ki­ugró tehetségek, akik zenei pá­lyára készülnék. És sok az ügyes amatőr muzsikus is. Iga­zán jól lehet őket használni kamaramuzsikálásra. — Hangszerek? — Mintegy 50 fuvolánk van, kevés iskola büszkélkedhet ennyivel. Bár kétségtelen, hogy a mostani árak miatt nem vá­sárolhat annyit az intézmény, mint amennyit szeretne, ör­vendetes jelenség, hogy egy­re több szülő áldoz hangszer­re. S ezt nem feltétlenül attól teszik függővé, hogy a gyerek zenei pályára készül vagy sem. — Mi adta az ötletet az együttes alapítására? Ne ha­ragudjon, azért nem zenekart mondtam, mert ahhoz nem tel­jes a hangzás, hiányoznak egyes hangszerek. — Tulajdonképpen azt sze­rettem volna, hogy a lelkes diákoknak legyen lehetőségük a szereplésre. így 12-16 tagot számlálunk. Sokat segített Kovács István főiskolai tanár úr. Egyebek mellett a reper­toár felkutatásában. Az emlí­tett hangzás kibővítésére gon­doltunk mi is. A pikoló még nem is lenne annyira gond, csak az altfuvola. Ugyanis utóbbit nem nagyon lehet kap­ni. Ráadásul drága, akárcsak a külföldi kották. — Nehéz összeállítani a re­pertoárt? — Zömében az eredeti fuvo­lairodaiam anyagát használjuk fel: triók, kvartettek és kvin­tettek darabjait tanuljuk meg. és sokszorosítva szól egy-egy szólam. A klasszikus, roman­tikus és barokk átiratok szin­tén szerepelnek a műsorunk­ban. Hiszen ezekkel egysze­rűbb dolgozni. — A koncerteket az együt­tes szervezi magának, vagy ...? — Kezdetben a helybéli in­tézmények, üzemek rendezvé­nyeire hívtak bennünket. Ké­sőbb lehetőséget kaptunk ar­ra. hogy különböző budapesti múzeumokban délelőtti hang­versenyeket tartsunk. Többek között a Néprajzi, a Mezőgaz­Nekem mindig meggyűlik a bajom az óra átállításával. A legelső dilemmám az, hogy most több lett-e az időm vagy kevesebb, de ennek könnyen utánajárhatok, mert csak ki­nézek az udvarra, s látom, ké­sőbb sötétedik. Ebből követ­kezik, hogy tovább fogunk este a kertben dolgozni. Lám, ezt csinálja velem a bölcsel­kedés: az ember teljesen bam­bán vizsgálgatjá, hogy most mikor is sötétedik. Mégis. Van itt egy óra, ami most előreszalad. Maga az, hogy felfedeztük: mit nekünk idő, ugorjunk benne egy jó nagyot előbbre. Csábító lehe­tőség a mindent előre tudni akaró ember előtt. Mert ha továbbépítjük ezt a módszert, akkor azt is meg tudnánk ol­dani, hogy napokat, heteket, szerencsés esetben éveket is előrepörgetnénk megunk előtt, csupán egy központi óraátál­lító akarat kellene hozzá. S akkor tudnánk, hogy mi­lyenek lesznek ma megkötött házasságaink, milyen óvónőt, tanítónőt, őrmestert kap majd szegény, utcára kicsapott gye­rekünk, vagy mennyi lesz mondjuk tíz év múlva egy magyarországi átlagjövedelem. Talán az is kiderülne, le- szünk-e egyszer felnőtt fér­fiak, vagy csak megmaradunk rockzenét hallgató „fiatal” embereknek. S azt is megtud­nánk egy ilyen óraátállítással, hogy telik-e majd saját vilá­gunk kialakítására, s lesz-e ránk egyszer szüksége valaki­nek. Leszünk-e valaha is be- lülállók, sorsfordító helyze­tekben felelősek, s nem azok maradunk-e, akik ma va­gyunk: agonizáló beatnikek, örök kívülállók, önmagunk helyzetének foglyai, akik csak azért járunk bizonyos rendez­vényekre, hogy lássák: va­gyunk, és kelletlenül részt ké­rünk a feladatokból. Azt is megtudnánk, mi lesz a sorsa a mai húszéveseknek. Bennük, úgy érzem, nemze­déki dac nyomát sem találjuk majd. Véletlenül megmaradt ifjúsági klubban járva hallot­tam egy gimnazista csoport­tól, hogy őket a politika nem érdekli. Egyikük nyíltan ki­jelentette, egyáltalán nem iz­gatja, hogy az apja mit csi­nált az ötvenes években, tőle lehetett hős is, csúszómászó is, egvremegy. Óránkkal azt is láttathat­nánk, mi lesz eredményeink­kel, példaképeinkkel. Ha a mai óraállást tekintjük, nem sok szenvedélyre számítha­tunk. Nemrég ünnepségen vettem részt, a szónok unal­masabb már nem is lehetett, papírról olvasta azt, ami sen­kinek semmi újat nem mon­dott, szavai hitel nélkül kö­röztek a levegőben, nyilván dasági és a Történeti Múzeum volt az a rangosabb hely, ahol bemutatkozhattunk. S arra büszkék vagyunk egy kicsit, hogy ezekbe az intézmények­be újra visszahívtak minket. — Manapság az utazás nem valami olcsó mulatság ... — Bizony, a szűkös anya­giak egyre jobban nehezítik az utazásainkat. A zeneiskolán kívül senki nem támogat ben­nünket. Mecénást találni most szinte lehetetlen. Bárcsak té­vednék! — Meddig tudják így együtt csinálni? — Szerencsém van, mivel a növendékek sokáig velünk ma­radnak. Akadnak tizennyolc, húsz, huszonegy éves tagok is nálunk, akik a munkájuk mel­lett járnak muzsikálni. Egye­lőre úgy látszik, nem kell at­tól félni, hogy nem lesz után­pótlás. Ezért hiszek abban, hogy még sokáig zenélhetünk együtt. F. F. Tápiőszőlős Véradás Március 30-án szerdán 9-től 15 óráig véradás lesz a tápió- szőlősi általános iskolában. Véradásra azok a 18 és 60 év .közötti lakosok jelentkezhet­nek, akik három hónapnál ré­gebben adtak vért. nem figyelt oda senki. De nem az a baj, hogy a hallga­tóság nem figyelt, hanem az, hogy a várható társadalmi unalmat már előre bekalku­lálták a délutánba. Nem taga­dom, én is a barátommal be­szélgettem, csak a Himnusz idejére álltunk meg, ennyi tartás még van bennünk: de ez a Himnusznak szólt. Egy másik eset: Úttörőcsapat ün­nepségén a csapatvezető fel­szólította a gyerekeket, éne­keljék el az Internacionálét. A gyerekközönség felhördült, a helyzet komikusán kínos volt. A vége az lett, hogy a „főhurrogókat” felelősségre vonták magatartásuk miatt. Nyilván a politikai tudat tel­jes hiánya okán senkit sem lehet felelősségre vonni. A végső következtetés pedig: baj van az ünnepeinkkel. De ez sem volt több, mint felnőttes sopánkodás. Baj van az esz­ményeinkkel? Nincsenek hő­seink, nem állnak előttünk példák? — így is fel lehet a kérdést tenni. Nekem mindig bajom van az óraátállítással. Félek tőle, hogy magunkat látom, tíz év múlva, ugyanitt. Rab László Sfep-köíícert Április 1-jén ünnepli 20. születésnapját a közgazdasági szakközépiskola a városi tor­nacsarnokban, melynek egyik csemegéje a Step együttes koncertje lesz. ifjabb győzelem A megyei ifjúsági bajnok­ságban élen álló Ceglédi VSE fiataljai megnyerték harma­dik tavaszi találkozójukat is. A két 1-0 után most hatszor is sikerült betalálni a vendég­csapat kapujába. Ceglédi VSE—Tápió- szentmárton 6-0 (4-0) CVSE: Báró — Herczeg (Vajda), Fekete, Ványi (Pin­tér), Kecskeméti (Máthé) — Vágó, Darázs, Vígh — Nagy, Farkas, Csűri. A Vasutas 15 perc eltelte után nagy fölénybe került, s szinte tetszés szerint lőtte gól­jait. Az külön dicséretes, hogy a második játékrészben széllel szemben is a „harcos” felfo­gásban játszó ceglédiek irá­nyították a játékot, s növelték előnyüket. Góllövők: Csűri (2), Fekete (11-esből), Vígh, Farkas, Vaj­da. Jók: Fekete, Csűri, Vágó, Vígh. U. L. ISSN 0133—260t (Ceglédi Hírlap) r Érdekes új könyv Jóságos tekintettel néz S. D. Vizsgabál és dzsesszíánc Vizsgabál volt vasárnap délután a ceglédi tornacsarnokban. A művelődési központ szervezésében több mint száz nyolcadikos diák végezte el a haladó tanfolyamot, amelyet Gajdács János tanár vezetett. Szülök, ismerősök népes tábora előtt a bálozó- kon kívül a kecskeméti Afro dzsessztáncklub is bemutatkozott szemet gyönyörködtető műsorával. Öraáíállítás — kérdőjelek

Next

/
Thumbnails
Contents