Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-30 / 76. szám

1988. MÁRCIUS 30.; SZERDA Ütem 3 Izek az NDK-ból A* NDK fővárosának új luxusszállodájában, a Metro- polban dolgozó szakácsok március 28-tól egy héten át a budapesti Duna Interconti­nental Szállodában a német konyha specialitásait kínál­ják a gasztronómia gyönyö­reit élvezni képes vendégek­nek. A húsvéti ünnepek alatt minden bizonnyal sokan föl­keresik majd a szálloda étter­mét Megállapították, hogy a munkahelyi vezetők, a szak- szervezeti testületek és akti­visták, továbbá az állami szervek, a munkavédelmi fel­ügyelők elismerésre méltó erőfeszítése nyomán az el­múlt esztendőben is mérsék­lődött a foglalkozási balese­tek és megbetegedések szá­ma. A csökkenő baleseti mu­tatók ellenére a munkakörül­mények ellentmondásosan ala­kultak, sok gazdálkodó szer­vezetnél a termelőberendezé­sek elavulása és a karbantar­tási munkák elmaradása miatt rosszabbodtak. A találkozó résztvevői szerint e romlási folyamat sokoldalú intézke­désekkel megállítható. A SZOT képviselőinek vélemé­nye szerint a gazdasági sza­bályozókat úgy kell kialakí­tani, hogy azok segítsék és ne sújtsák a munkavédelmet is szolgáló beruházásokat, fej­lesztéseket. Egyöntetűen hangoztatták: megengedhe­tetlen, hogy takarékosságra hivatkozva a munkakörülmé­nyek terén újratermelődjenek a korszerűtlen, egészségkáro­sító megoldások. A SZOT kép­Segílett a tanács Telek a nagycsaládosnak Taksony Nagyközségi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága március 22-i ülésén úgy hatá­rozott, hogy Grimm Ferenc, a Csepel Autógyár gépkocsi- szerelője és házastársa — aki jelenleg hatodik gyermekével gyed-en van — Taksony, Solt U. 17. sz. alatti lakosok számá­Sztárok és menedzserek N em születik sztárnak senki sem, legfeljebb azzá teszik. Voltaképpen sztárt bárkiből lehet faragni, feltéve, ha tehetséges. Igen, de a sztárcsinálás elsődle­gesen üzlet, sőt egyben szakma is, amelynek fogásai vannak. Tudom, a sztárcsináláshoz pénz is kell, még­hozzá nagyon sok pénz. Ám ezen kívül szükség van még leleményre, találékonyságra, ötletre, kitartásra, taktikára és stratégiára is. Hazánkban kevés sztár van, azok is elsősorban a könnyű vagy szórakoztató műfajban találhatók. A sportban csak elvétve akad állócsillag, noha kiváló adottságú versenyzőkben sohasem szűkölködtünk. De kell-e egyáltalán sztár? Szükség van-e rájuk? Szerin­tem a társadalom is igényli a „csillagokat”. E jelen­ség korábban is fellelhető volt, igaz, más formában. A sztár vonzza az embereket, mert fel lehet nézni rá, példaképpé, mintává válhat. Vajon mi lehet az oka annak, hogy nálunk még azokból sem lettek sztárok, akiket tehetségük predesz­tinált volna erre? Ügy gondolom, elsősorban a mened­zselés hiánya. Példának okáért megemlíthetném Pin­tér Andrást, aki néhány tehetséges fiatal teniszező út­ját egyengeti a világban, váltakozó sikerrel. Viszont a sport nálunk legnépszerűbb ágában, a labdarúgásban a Csáki-féle menedzserirodán kívül, amely az igazi menedzseléshez csak messziről hasonlítható, nem ta­lálunk ilyen tevékenységet. Ügy tudom, jelenleg két külföldi menedzser, Pintér László és Béres András figyeli leginkább játékosain­kat, jóllehet legtöbb focistánk mégis árulni kénytelen önmagát. Mindenképpen az előbbi az üdvösebb, mivel a sztárcsináláshoz, avagy deklarált formában az eladás­hoz ők jobban értenek. A menedzser felkutatja és megteremti a piacot, megcsinálja a felhajtást, létre­hozza a reklámot, azaz tervez, befoktet és a végén kasszíroz. Ügy néz ki, az ÁISH is felismerte, hogy a helyzet így tarthatatlan. Noha továbbra is a hivatal engedé­lyétől függ, hogy sportolói, edzői pályafutását ki hol folytatja külföldön, de a szerződéskötést ez évtől kezd­ve már a Hungária Sport néven működű menedzser­iroda végzi. Ez az ÁISH felügyeletével, de önállóan, saját vezetéssel ténykedik. A Hungária Sport teljes mértékben átveszi a külföldre szerződni szándékozók ügyeinek intézését. Ajánlatot készít a külföldi partne­reknek, sportmúltja, eredményei alapján reklámozza majd a világban a leendő vendégmunkásokat, és olyan üzleti tevékenységgé kívánja fejleszteni a menedzse­lést, amelyben a piac szabályai érvényesülnek. Deák Gábor államtitkárnak, az ÁISH elnökének a Petőfi rádió Lelátó című műsorában az új menedzser­iroda alakulásával kapcsolatban feltették a kérdést: amit korábban az ÁISH-n belül egy ember intézett, azt most egy egész vállalat oldja meg? A válaszból megtudhattuk, hogy a Sportpropaganda Vállalat örökébe lépő Hungária Sport sokoldalú tevékenységének csak egyik része hárul a menedzser­irodára, amely nem kerül monopolhelyzetbe. Az ÁISH-nak a2 a szándéka, hogy versenyzésre késztesse a vállalatokat. Aki a jobb ajánlatokat hozza, az köt­heti az üzletet. E. P. A. A SZOT és a Munkavédelmi Főfelügyelőség A dolgozók védelméért A Szakszervezetek Országos Tanácsa is az Országos Munkavé­delmi és Munkaügyi Főfelügyelőség képviselői Csikós Pálnak, a SZOT titkárának és Török Dezsőnek, a főfelügyelőség vezetőjének részvé­telével kedden megbeszélést folytattak a munkavédelmi helyzetről, korszerűsítésének kérdéseiről, a munkakörülmények alakulásáról, a SZOT és a főfelügyelőség együttműködésének konkrét tennivalóiról. viselői szükségesnek tartják, hogy mindenütt felkészülje­nek az új technológiák foga­dására, kísérjék figyelemmel, hogy azok milyen hatással le­hetnek a dolgozó emberre. A SZOT képviselői hatá­rozott intézkedéseket sürget­nek annaik érdekében, hogy a dolgozók egészségét, bizton­ságát védő hazai és import egyéni és kollektív védőesz­közök, műszerek, berendezé­sek megfelelő minőségben és mennyiségben, folyamatosan beszerezhetők legyenek és minden munkahelyen az elő­írásoknak megfelelően ren­delkezésre álljanak. A találkozón egyeztették a munkavédelemről szóló tör­vény kidolgozásával kapcso­latos elképzeléseket. A SZOT képviselői támogatják a fő­felügyelőségnek azt a törek­vését, hogy a törvény kidol­gozása lehetőséget adjon arra, hogy erőteljesen csökkenjen a jogforrások száma, a mun­káltatók és a munkavállalók jogai és kötelezettségei egy­ségben jelenjenek meg, növe­kedjék a munkahelyek szere­pe a szabályozásban, a sza­bályozás jobban alkalmazkod­jon a már kialakult, illetve kialakulóban lévő vállalkozói gazdálkodási formákhoz, s áttekinthetőbb legyen. A szakszervezetek változatlanul szükségesnek tartják, hogy a minisztérium, tanácsok és azok szakigazgatási szervei figyelemmel kísérjék és ér­tékeljék területük munkavé­delmi helyzetét. A megbeszélésen kiemelt figyelemmel tekintették át az egészségmegőrzés hosszú táv­ra szóló társadalmi program­jából adódó tennivalókat, ezen belül a foglalkozási, a közle­kedési, az otthoni és a sza­badidős balesetek megelőzésé­vel összefüggő kérdéseket. A SZOT képviselőinek megítélé­se szerint nem lehet eredmé­nyes a munkahelyeken folyó balesetelháritó tevékenység, ha azt nem előzi meg a fia­talok biztonságérzetének ki­alakítása, fokozása, ezért a szakszervezetek támogatnak minden olyan törekvést, ami ezt szolgálja. A találkozó résztvevői egyetértettek ab­ban, hogy vizsgálni és fejlesz­teni kell a munkavédelem, az egészségügy és a társada­lombiztosítás — kölcsönös ér­dekeltségen alapuló — kap­csolatát. A találkozó résztvevői tá­mogatják az MTESZ-nek, ezen belül a Gépipari Tudo­mányos Egyesületnek azt a törekvését, hogy a munkavé­delmi szakemberek jobb tá­jékozódása, tapasztalatcseréje érdekében jöjjön létre me­gyénként a munkavédelmi szakemberek szervezett fó­ruma. Üdvözlik a létrejött munkavédelmi szakosztályo­kat, klubokat, bizottságokat, munkájukat együttesen tá­mogatni kívánják. ra, figyelemmel a család nagy­ságára és kedvezőtlen szociá­lis körülményeire, térítésmen­tesen ad egy 1725 négyzetmé­ter alapterületű, közel félmil­lió forint értékű, közművesí­tett telket, családi ház építése céljából. Vita egy népi ellenőri vizsgálat körül Hibázott-e a műszaki vezető? A népi ellenőri vizsgálatok tanulságairól írott cikkeink általában felkeltik olvasóink figyelmét, így okkal remélhet­jük, hogy hatásuk is van, s befolyásolják a magatartást és a cselekvést. Ezért is kérik a népi ellenőrzés vezetői, hogy a vizsgálatok és utóvizsgála­tok tapasztalatait minél na­gyobb gyakorisággal tárjuk a nyilvánosság elé. Magától értetődik, hogy ha olyan vizsgálati eredményeket teszünk közzé, amelyek az egyes állampolgároknak az írott törvényeinkbe vagy írat­lan erkölcsi szabályainkba üt­köző cselekedetéről szólnak, az ilyen cikkeink kiváltják az érintettek felháborodását. Eh­hez az általános jelenséghez hozzá kell szoknunk. Régi tapasztalat ugyanis, hogy még olyanok is, akik egy vállrándítással térnének na­pirendre a népi ellenőrzési bi­zottságoknak a rájuk nézve el­marasztaló megállapításai fe­lett, azonnal elégtételt kö­vetelnek, ha ezek a megálla­pítások a sajtó hasábjain a közvélemény elé kerülnek. Sipos Pál, a Nagykátai Épí­tőipari Szövetkezet műszaki vezetője nem tartozik sem az ilyenkor fenyegetődző protes- t.álók, sem a mindenbe beletö­rődők közé. Amikor szer­kesztőségünkbe látogatott, nem azt vitatta, hogy pontosan ad- tuk-e vissza a Nagykátai NEB-nek a vele kapcsolatos megállapításait, hanem a meg­állapítások megalapozottsá­gát hiányolta. Az azonban szavaiból mégiscsak kiderült, hogy ha a NEB-vizsgálat nem kerül nyilvánosságra, a testü­leti véleményt higgadtabban vette volna tudomásul. Ennyiből is kiderül talán: Sivos Pálnak nem az újság­íróval, hanem a Nagykátai NEB-bel van vitája. Ha tehát élni kíván azzal az állampol­gári jogával, hogy ezt a vitát lapunk hasábjain kezdemé­nyezze, akkor a Nagykátai NEB-et is megilleti az a jog, hogy vitapartnerként a vá­laszát is itt tehesse közismert­té. A két levél közreadásával a magunk részéről a vitában való közreműködésünket be­fejezettnek nyilvánítjuk. Cs. S. Sipos Pál levele a szerkesztőséghez „1988. január 27-i Pest Me­gyei Hírlap 3. oldalán megje­lent cikkre az alábbi észrevé­telemet teszem: A cikkben rögzítettekről ki­zárólagosan csak a megjele­nést követően szereztem tudo­mást, melynek minden pont­jával nem tudok egyetérteni. 1987. december 2-án a Nagy­kátai NEB részéről felvett jegyzőkönyv 2. oldal 5. be­kezdése az alábbiakat rögzíti: A kisiparos 1983. évben be­jelentette a szövetkezet elnö­kének a mellékfoglalkozás megkezdését, de bejelentésére választ a mai napig nem ka­pott. A vezetőség által hozott határozatról én csak szóban kaptam tájékoztatást arra vo­natkozóan, hogy a vezetőség hozzájárult a mellékfoglalko­zásom gyakorlásához. Ennek ellenére a cikk konkrétan köz­li a vezetőség határozatát, egy­ben elmarasztal, hogy nem tar­tottam be a vezetőség határo­zatát, ugyanakkor tudomásom sem volt róla, mit kellett vol­na betartanom. A cikk a továbbiakban fel­sorol különböző munkákat, me­lyeket a szövetkezettel párhu­zamosan végeztem volna el. Rögzíteni kívánom, hogy sem a tápiószentmártoni rend­őrlakáson, sem a jászberényi Il-es számú bölcsődénél mun­kát nem végeztem, annál is inkább, mivel a tápiószent­mártoni rendőrlakás munkála­tainál 9 hónapon keresztül be­tegállományban voltam. A cikk feltételezi a találga­tásokat, hogy vajon a jó mun­kát tartottam-e meg magam­nak, vagy sem. Az elmúlt 5 év időszakában szövetkezetünk mintegy 700 munkaszámmal dolgozott, mellékfoglalkozásom ideje alatt összesen 3 olyan munkát végeztem el, amely építőmes­teri jellegű. Ezenkívül több apró munkát végeztem, olya­nokat, amelyekre a szövetke­zet fennállása óta szakembe­re nincs a szövetkezetnek, így a hideg-meleg burkoló mun­kálatokat a szövetkezet zöm­mel kisiparosokkal végezteti, valamint építőmesteri mun­kákból is több millió forint értékben szakcsoportokkal és kisiparosokkal végeztetünk, hogy határidőre a létesítmé­nyeket át tudjuk adni. Ebből is kitűnik, hogy kapacitásunk teljes mértékben, minden év­ben le volt kötve. Munkáimat kizárólagosan munkaidőn kívül végeztem és végzem. Ügy érzem, hogy legalább tájékoztatni kellett volna a feljelentő levél tartalmáról, így véleményemet az abban rögzítettekről egyáltalán sem a vizsgálat időszakában, sem most nem tudom megnyilvá­nítani. A cikk megemlíti továbbá, hogy a kisiparos ceruzája vastagon fogott, ezzel kapcso­latban a véleményem az, hogy az elvégzett munkát mintegy 2 évvel később vizsgálták és műszaki előírásokban voltak nézetkülönbségek, valamint számszaki hibából eredtek. Az ilyen jellegű hibák má­soknál is előfordulhatnak. Kérem a fenti véleményel­térésemet közzétenni szíves­kedjék. Jászberény, 1988. március 1, Sípos Pál Nagykátai Építőipari Szövetkezet műszaki vezetője”, , A Nagykátai NEB válasza a levélre „A Nagykátai Népi Ellenőr­zési Bizottság 1988. I. 26-1 ülé­sén a Nagykátai Építőipari Szövetkezet munkájával, ezen belül a műszaki vezető tevé­kenységével kapcsolatos köz­érdekű bejelentés vizsgálatá­nak összegző jelentését meg­tárgyalta, megállapításait meg­alapozottan, megfelelő doku­mentumok alapján tette meg. Ezek bizonyítják, hogy a műszaki vezető és a kisiparos személye azonos, hogy munkát Ez nem kedvezményes vásár Árcsökkentő intézkedések Az első negyedévi forgalmi tapasztalatok alapján, vala­mint a kereslet és a készle­tek alakulását figyelembe vé­ve április 1-jétől több keres­kedelmi vállalat csökkenti egyes termékek fogyasztói árát. Ezúttal nem kedvezmé­nyes vásárról van szó — bár néhány helyen csak a raktá­ron levő készletek kifogyásáig adnak engedményt —, hanem Seprik az M7-est. A tavasz beköszöntővel a hétvégeken ugrásszerűen megnő a forgalom az M7-CS autópályán is. A fenntartó, a Budapesti Közúti Igazga­tóság szakemberei most takarítják, kijavítják a szalagkorláto­kat, felkészülnek a várható ünnepi csúcsforgalomra. A pálya törökbálinti szakaszán Márhoffer József Unimog gépére sze­relt szerkezettel műszakonként mintegy 100 kilométeres sza­kaszon söpri le a port, a szemetet a leállósávról. (Hancsovszki János felvétele) olyan árcsökkentésről, amit a vállalatok a termelői árak ala­kulásától függetlenül legalább ez év végéig garantálnak. Április 1-jétől egyebek közt a FÉR Ruházati Kereskedel­mi Vállalat kínál — az eddi­ginél 5 százalékkal — olcsób­ban több, 2—5 éves gyerekek­nek való ruházati cikket. A Cipőbolt Vállalat április 5-től csaknem 40 ezer pár cipőt kí­nál a mostaninál 20—50 szá­zalékkal alacsonyabb áron. Ezek a cipők tavaszi—nyári viseletre alkalmasak, s a kí­nálat mintegy fele felnőtt-, a másik fele gyermeklábbeli. A Délker Vállalat 25 féle élelmiszert és vegyiárut — köztük kubai narancsot, kó­kuszdiót, cukorkákat, halkon­zerveket — a jelenleginél 10— 30 százalékkal olcsóbban ad április 1-jétől. A Ravill Vállalat ugyancsak 1-jétől 10 százalékkal csökken­ti a szovjet Vjatka automata mosógép árát. Az Ofotértnél a jövő hónaptól képenként 1— 1,40 forinttal olcsóbb lesz az expressz nagyítás. A Piértnél a képeslapok árát mérséklik 3,50-ről 2 forintra, s néhány más cikk árát is csökkentik. A Vasedénynél a hazai gyár­tású zománcedények 10 száza­lékkal, az Öra-Ékszernél egyebek közt a bizsuk és ezüst­ékszerek lesznek olcsóbbak 40 százalékkal, a Bútorkernél áp­rilis 1-jétől OTP-részletre vá­sárolt bébibútorokat kamat nélkül számlázza a vállalat, az áruvásárlási kölcsön kamatait magára vállalja. vállal olyan beruházóknál, amelyeknél az építőipari szö­vetkezet is tett árajánlatot. A műszaki vezető munka- viszonya fenntartása mellett iparengedélyt kapott. A Kiszöv vezetője 5—165/83- as hozzájárulása alapján ilyen irányú munkáját 1983. decem­ber 1-jéig gyakorolhatta. Ezt az engedélyt saját hatáskörében az építőipari szövetkezet ve­zetősége 1983. április 29-i ülé­sén megerősítette azzal a ki­egészítéssel, hogy »-tevékeny­ségét a műszaki vezető mun­kaidőn kívül végezheti és azoknál a vállalatoknál és in­tézményeknél, amelyekkel a szövetkezetnek munkaviszonya nincs«. (A műszaki vezető egyébként minden vezetőségi ülésen, beosztásából adódóan, jelen van.) A NEB a közérdekű beje­lentés alapján végzett vizsgá­latot, és abból a megfontolás­ból. hogy megelőzze a komo­lyabb problémák kialakulását, s egyben figyelmeztetésül szánta a következtetések köz­readását más gazdasági egysé­gek, intézmények felé is. A megkért dokumentumok­ból egyértelműen kiderül, hogy a vezetőség határozatát az el­nök, a műszaki vezető (a kis­iparos) egyaránt nem tartot­ták be. Ezért javasoltuk az építő­ipari szövetkezet vezetőségé­nek, hogy vizsgálja meg, összccgycztethető-c a műszaki vezető munkája és ipargya­korlási tevékenysége. Továbbá szerezzenek ér­vényt a szövetkezet vezető­ségének 1983. április 29-én megfogalmazott határozatá­nak. Végezetül meg kívánom je­gyezni, hogy a kisiparos leg­újabb, 1987. október 26-án adott költségvetésének (ame­lyet a jászberényi II. számú bölcsődénél vállalt munkálat elvégzésére készített) — el­lenőriztetése is bizonyította, hogy a kisiparos »ceruzája vastagon fogott«. Üary éreztük, nem egyedi je­lenségről van szó, ezért értet­tünk azzal egyet, hogy az eset tanulságképpen jelenjen meg a Pest Megyei Hírlapban. Kálmán János a Nagykátai NEB elnöke”

Next

/
Thumbnails
Contents