Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-03 / 53. szám
BÄSONYf KRÓNIKÁÉ A kád háttérbe szorul Gyógyulás a fürdőben A statisztikai adatok szerint Abony táppénzes betegei 50- 60 százalékának mozgásszervi bántalmai is vannak, amit pillanatnyilag Cegléden vagy Szolnokon tudnak gyógyítani. Az utazgatásokat, valamint az ezzel járó költségeket senki sem vállalja örömmel, sőt félő, hogy a 20-30 perces kezelés nem használ annyit, amennyit a félnapos ide-oda utazgatás árthat. Kézenfekvő tehát, hogy a betegségek gyógyítását helyben, a községen belül kellene végezni. A település egészségügyi dolgozói már látják a megoldáshoz vezető utat, mi több, egy egészen életrevaló programot dolgoztak ki. Az elképzelésekről az egészségügyi dolgozók képviseletében Rom- hányiné dr. Balogh Edit körzeti orvos tájékoztatta a helybelieket. Az új program alapja, hogy a helység központjában található kádfürdőt már senki sem veszi igénybe. A műemléki épület viszont jó állapotban van. Elképzelésük az, hogy a nagy medence befedésével és az említett épület belső átalakításával egy egészség- megőrző centrumot lehetne létrehozni. Az egykori kastélyban az öltözők mellett helyet kapna a fiziko- és hidroterápiás kezelések lebonyolítására alkalmas rész, valamint egy büfének s társalgónak is jutna hely. A két elképzelés megvalósulásával a strand folyamatosan (télen- nyáron) működhetne. A fizikoterápiás kezelésekhez szükséges műszerek, berendezési tárgyak 90 százalékát a tanács már megvásárolta, tehát az ilyen irányú gyógyítás még az idén elkezdődhetne. A tanácskozás résztvevői az elképzelést jónak találták, és megválasztottak egy 7 tagú szervezőbizottságot, amelynek elnöke Romhányiné dr. Balogh Edit lett. Tőle kérdeztük meg, hogyan halad az előkészület, a szervezőmunka. — A bizottság megtartotta első összejövetelét és meghatározta a közeljövő tennivalót — mondta. — Ügy döntöttünk, hogy amíg a lakosság véleményét nem ismerjük, a működési keretekről sem határozunk. A közeli napokban jártunk a nagyobb abonvi munkahelyeken. Javasoltuk, minden kisebb-rtagyobb közösség beszélje meg a dolgot, aztán március 17-én este fél hétre várjuk képviselőiket a volt gimnázium épületébe, ahol a dolgozók és a lakosság véleményének ismeretében döntünk. A tájékoztatás és tájékozódás céljából röplapokat is készítünk. — Ezúttal mit várnak az abonyiaktól? — A program az eddigi önzetlenségre számítva csak társadalmi összefogással valósulhat meg, tehát anyagi hozzájárulást vagy a tervezett munkálatokban való konkrét közreműködést kérünk. A felajánlások lehetnek bármily csekélyek, nincsenek határok. A Rolitron-alapitványhoz már továbbítottuk pályázatunkat. Pillanatnyilag 50 ezer forintunk van, de többen jelezték, lehetőségükhöz mérten megteszik felajánlásaikat. — Milyen kereteket, formát kapna ez a vállalkozás? — Eredetileg gazdasági jellegű polgárjogi társaságnak terveztük, ám időközben kiderült, hogy a jogi szabályozásoknak és céljainknak ez nem felel meg. Egyesület vagy alapítvány lehetne. Ezt majd azután döntjük el. ha ismerjük a lakosság álláspontját. Gy. F. Reform a Reform utcában Falugyűlés három helyen Három abonyi termelőszövetkezetben tartottak falugyűlést a minap, és mindhárom helyen a tavalyi településfejlesztési program megvalósulásáról, illetve az idei célkitűzésekről tájékozódhattak az érdeklődők. Az 1988. évi községpolitikai feladatok közé tartozik a tíz lakást és az áruházat magában foglaló ház építésének folytatása, előzetes tervek szerint 4 kilométerrel bővülhet a gázhálózat, 300 lakásba juthat el a korszerű energiahordozó. Villanyhálózat-bővítést terveznek a Reform. és Beloiannisz utakról nyíló utcákban, több ivóvóz jut a hálózatba, a strand területén készülő vízforgató berendezést pedig a szezon kezdetére üzembe helyezik. A köztisztasági munkákra használt járműveknek nem mindegyike tartozik a modern masinák közé, ezért ebben az évben szeretnék kicsit modernebbé tenni. Pólyák Istvánná hagyatékaként a tanács tulajdonába került lakóházat az idősek napközi otthonának bővítésére használják majd fel. A közérdeklődésre számot tartó bejelentések között hangzott el, hogy az adófizetés határideje (március 15. és szeptember 15.) nem változott, viszont módosult a késedelmes fizetés szankciója. A 2 százalékos kamat mellett a behajtási költség (letiltás, zálogolás) az adóhátralék 5 százaléka, de legalább 300 Ft lett. Adóbevallást azoknak kell tenni, akiknél változás történt, például az eddiginél nagyobb földterületet használnak. ingatlanhoz jutottak, adóköteles építményt (garázs, üzlet, műhely) vettek használatba. Ettől az évtől nem kell ebadót fizetni, s nem lesz összeírás sem. viszont a házőrzők beoltása változailunul j kötelező. Ennek helyéről és idejéről hirdetmények út ián tájékoztatják a lakosságot. A tanács szakigazgatási szerve bővítette ügyfélszolgálati irodájának hatáskörét és ennek megfelelően az ott dolgozók létszáma is nőtt. Hétfőn reggel 8 órától 18.30-ig. keddtől péntekig pedig ugyancsak reggel nyolc órától délután fél ötig fogadják ügyfeleiket. A feudalizmusban a legfőbb érték a föld volt, saját tulajdonú földje azonban csak nemesnek lehetett, nem nemes, aki a földből óhajtott megélni, dézsma- és robotszolgálatokért használatra kaphatott különböző nagyságú szántókat a birtokosoktól. A jobbágyoknak azonban rendelkezni kellett megfelelő számú- igavonó állattal a földek megművelésére. A telkek kiterjedése általában harminc hold volt az Alföldön, egyetlen kivétel éppen Cegléd, itt mérték ki a legnagyobb telkeket kilenc- venhárom holdanként. Az ötvenezer holdas határban 374 egész telek volt mintegy huszonötezer hold szántóval. Ehhez járult húszezer hold közlegelő a rengeteg állat eltartására. a fönnmaradó részen szőlő és erdő díszlett. Cegléden 1848-ig egy talpalatnyi magántulajdonú földje soha senkinek sem volt, még nemes embernek sem, az egész birtoktestnek mindig csak egy gazdája volt. Kezdetben a fejedelmek és a királyok, 1368-tól királyi adományként az óbudai klarisz- sza kolostor. A rendnek 1783- ban történt megszüntetésével állami birtok, a vallásalapítványi uradalmak egyik üzemegysége. Ezernj olcszáznegyvennvolc- | ban, a magyar polgári forra- ' dalom márciusi törvényei a A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 53. SZÄM 1888. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK Ki örököl a végén? (2.) Nyugodjon meg, ez csak smafu f Jó nagyot tévedtek Szokol Zoltán meg a felesége. £ Szigorú hivatalokat megjárt papírokkal a kezükben ^ szentül hitték, hogy ők az örökösök. Óvatlanságukra ^ jellemző, hogy amikor egy ősz eleji napon bekopogott ^ hozzájuk P.-né, hirtelen nem is értették, mit akar. P.- í né annál inkább. Termálmedence A napokban megköttetett a szerződés a városi tanács és a szegedi Délterv között, amelynek értelmében még 1988 első félévében a tervezők leteszik az asztalra a Budai úti termálfürdő terület-felhasználási, engedélyezési, valamint az első ütem kivitelezési okmányait. Sikeres év után Nem mostoha- gyerekek Vácott, a Dózsa György úti központ kultúrlermében tartotta idei közgyűlését a Pest Megyei Nyomda Vállalat. A helybelieken kívül ott voltak a tanácskozáson — Gabai Róbert telepvezetővel — a ceglédi üzem munkatársai is. A héttagú vállalatvezetőség beszámolóját Nagy Sándor igazgató ismertette. A tanácsvállalatok közül a nyomda elsőként tért át az újszerű, demokratikus vezetési formára. A törvényességi felügyeletet ellátó Pest Megyei Tanács igazgatási osztálya, másfél év munkájának a tükrében vizsgálta ennek eredményességét. A vezetőség tavaly hét esetben ülésezett, kollektív vita után 16 határozati javaslat született. Közösen döntöttek a termelési terv, a bérek és jövedelmek növekedése, beruházás, fejlesztés kérdésében. A vizsgálat pozitívként értékelte a vezetésnek ezt a módját és javaslatokat tett kisebb módosításokra. Sikeres 1987-es esztendőt zártak Gutenberg kései utódai. Cegléd 7 millió 600 ezer forintos árbevételi tervét 102,6 százalékra túlteljesítette. A 18 dolgozó összehangolt csapatmunkája következtében százszázalékosan kielégítették a lakossági igényeket, ezenkívül üzemi, hivatali nyomtatványok milliói készültek a Dél-Pest megyei nyomtatóüzemben. Jó munkájuk elősegítette a kilencmilliós vállalati eredmény elérését. Lehetővé vált a bérek, jövedelmek növelése. A vitában felszólaló Gabai Róbert felajánlotta, hogy elkészít egy tervjavaslatot, melynek célja — a pénzügyi adottságok figyelembevételével — a meglévő, öreg géppark ütemes felújítása, esetleg újabb gépek beszerzése. Telek István műszaki vezető elmondta, hogy a ceglédi telepet soha nem kezelték mostohagyerekként, az utóbbi évtizedben korszerűsítették a fűtést, szociális létesítményeket hoztak létre, átrendezték az üzemet, s ha lassú ütemben is, de a gépfejlesztési programot is elkezdték. Papp Rezső jobbágyoknak juttatták a földeket, ki milyen szerencsés volt, egész-, fél-, negyedvagy nyolcadtelket. Egész telkes Cegléden kevés volt, a jobbágyból lett gazdák közötti nagygazda könnyen megszámolható. Ezek jelentős fölhalmozott tőkével rendelkeztek, családonként tíz-tizenöt lóval, húsz-harminc szarvas- marhával, juhok falkáival, disznókkal, kamrabeli nyolctíz oldal szalonnával, pincéikben több akó borral és pálinkával. Közülük kerültek ki a városi tanács tagjai és iő- bírái, az egyháztanács vezetői. Földjeik a határ északi részein sorakoztak, a tatárjáráskor elpusztult Tóté, Kaj- nar, Vajtaszilas. Bécs, Cseke, Kosár. Bede, Karantka. Varjas, Szökehalom, Szentdeme- ter, Kápolna, Kengyel. Závor- halma. Szőkeegyháza Árpádkori falvak területén. A hajdani faluk kiterjedése mintegy ezerötszáz hold volt, s amíg éltek, kakaskukorékolás- nyi távolságra voltak egymástól. Béke honolt, harangok szava csendült, és vacsoratü- zek lángjai lobogtak az esti tájban. Emléküket az oklevelek, a napjainkig őrzött határnevek, kis templomaik maradványai őrzik és temetőik megsárgult csontú halottai. A pusztákon az újra települt Cegléd népei — Éppen otthon voltunk, amikor beállított. Legnagyobb megdöbbenésemte bejelentette: úgy érzi, hogy mi tartozunk neki. Na de miért? Azért, mert állítólag valamikori szomszédjaként ő látta el 15 esztendőn át a nénit. Sőt érzelmi kapcsolat alakult ki közöttük. Hát nekem már ez sem fért a fejembe. De aztán mikor kis híján megvádolt minket azzal, hogy nem tisztességesen temettük el a nénit, fölforrt az agyvizem. Nagy nehezen kiderült, hogy P.-né 150 ezer forintot akar. Rohantam az ügyvédhez, aki azt mondta, nyugodjak meg, ez csak smafu. Érvénytelen — Nem tudhatom, hogy P.-né joggal vagy anélkül jelentette be követelését. De végül is nem elképzelhetetlen, hogy P.-né hajdanán tényleg törődött a Szalisznyó nénivel. — Sem ezt, sem az ellenkezőjét nem tudom bizonyítani. Az viszont tény, hogy mielőtt a gondozásba fogtunk volna, a néni hosszú időn át kórházról kórházra járt. Hol egy évig, hol három hónapig. Lakója volt a nagykőrösi elfekvőnek is. Senki sem viselte megfelelőképp a gondját. Tessék, olvassa el ezt a levelet, ami 1985 legelején íródott. Ebben Ecser Ferenc- né gondnok kérelmezi azt, hogy a néni bekerülhessen a szociális otthonba. Gondolja, hogy véletlenül? Egyébként az ügyvéd azt mondta: végül is szerepelhet ebben a dologban P.-né mint hagyatéki hitelező, de meg kell elégednie 10-15 ezer forinttal. Föltéve, hogy bizonysággal szolgál. — És szolgált? — De még mennyire! Ellegeltették jószágaikat, majd idők múltán eke alá vették, s a könnyebb kezelés miatt tanyaházakat építettek telkeiken. Akinek valami okból nem jutott telek, de mégis a földből akart megélni, az elszegődött béresnek, cselédnek az uradalom majorságaiba és a jobbágyok szolgálatába. Szolgák maradtak a polgári forradalom után is. Számuk jóval több volt a gazdákénál. Ezernyolcszáznegyvennyolcban, most száznegyven éve, 854 jobbágy élvezte a földek bírását, a saját tulajdonú földet, elviselhető megváltási áron. A zsellérek száma 2134 volt. vagyis két és félszeres. A jobbágyok éltették a forradalmat és istenítették Kossuthot. a zsellérek viszont csalódottan úgy vélekedtek róla, hogy „csak fölkavarta a kútban a vizet”. Megmaradtak aratónak, nyomtatónak, cséplőnek, kapásnak, tanyásnak, vincellérnek. pásztornak, csősznek, falrakónak, kővágónak, téglavetőnek, ajtónálló darabontnak, pusztázó hadnagynak, tornyosnak, egyházfinak, mások keze-lábának a termelőeszköz nélküli nyomorúságra. A módos gazdák feleségei jött a hagyatéki tárgyalás napja. A tárgyaláson három fontos dolog történt. Először is P.-né 200 ezer forintra emelte a követelését. Másodszor bejelentette azt is, hogy az öröklési szerződésünk érvénytelen. Harmadszor pedig: mivel nem kívántunk egyezséget kötni P.-nével, a közjegyző azt mondta, elő kell keríteni a néni élő öccsét, Szalisznyó Ferencet, aki oldalági örökösként jön számításba. Hát, mit mondjak...! Ki a hibás ? — Egy pillanat. Gondolom, ön csak mosolygott, amikor a szerződés érvénytelensége került szóba. Hiszen az előbb mesélte el: a szöveget ügyvéd készítette, a tanács hagyta jóvá, majd jogerőre emelkedett. Mosolyoghatott nyugodtan. — Minden úgy volt, ahogy mondja, kivéve a mosolygást. Ezen a tárgyaláson ugyanis azt is megállapították, hogy a szerződésünk tényleg érvénytelen. — Ez meg hogy érti? — A papírról ugyanis egy aláírás hiányzik. No nem az érdekelt feleké, hanem a közjegyzőé. Az ő aláírása pedig azért kellett volna, mert a néni korlátozott cselekvőképessége miatt gondnokság alatt állt. — Erről maguk nem értesültek? — A gondokságról természetesen tudtunk, de hogy egy szerződéshez milyen aláírásokra van szükség, azt mégiscsak az ügyvédnek kéne ismernie. Az első lépésben tehát ő követte el a hibát, s aztán a tanács is, amikor jóváhagyta a szerződést. Igaz, később a hatósági osztályon mindent megtettek, hogy enyhítsék a hibát, például fénylobogtak negyvennyolc után nemzetes asszonynak hívatták magukat, lányaikat selyemben, bársonyban járatták és cimbalomra taníttatták. A zsellérek citerái ezt pengették keservesen: Ha valamije van, azt mondják, hogy lopta. Ha semmije sincsen, elkor- helykoiita. A ceglédi béres feleségével, gyermekeivel huszonöt forint készpénzen, 24 mérő kétszeresen (búza, rozs vegyesen), 4 mérő árpán, egy mérő kölesen, 100 kéve rozsén, 48 font szalonnán (egy font 56 dkg), egy hold megszőntott kukori- caföldön és egy marhatartáson tengődött új esztendő napjától az év végi szilveszterig. „Meghalni sok, élni kevés”, ahogyan a szólásmondás tartja. Érdekvédelmi szervezeteik nem voltak, politikai pártok nem foglalkoztak velük, holott közülük kerültek ki a két világháború katonái, és sza- poraságukkal a zsellérek biztosították a nemzet fönnmaradását. A felszabadulásig ők voltak az ellenzéki szólamokban minduntalan hangoztatott hárommillió koldus, Magyar- ország népességének egyhar- mada. Hídvégi Lajos másolták a hiányzó irataim nagy részét. — Közben elérkeztünk a második hagyatéki tárgyalásig. — Igen, de azon nem sok említésre méltó történt. Az eredeti ügyvédünk megint nem jött el, éppen külföldön tartózkodott. Végül egy hónap haladékot kaptunk. Hogy miért? Azért, mert ekkor már Cegléden nem akadt ügyvéd, aki egy olyan történetben, amiben ügyvédi tévedés is szerepel, vállalta volna a képviseletünket. Pesten szereztünk jogászt. — Történt-e váratlan fordulat a harmadik tárgyaláson? — Fordulat? Nem, semmilyen fordulat. Hacsak ... Ugyanis P.-né bejelentette, hogy az eltelt idő alatt írásos megegyezés jött létre közte és Szalisznyó Ferenc között. Eszerint P.-né, aki egyik ceglédi hivatalban dolgozik, mint hagyatéki hitelező, 300 ezer forintot kapna. Rólunk csupán annyiban esett szó, hogy érvénytelen a szerződésünk. Még nincs lezárva — Szóval kutyaszorítóba kerültek. Tegnap még örökösöknek hitték magukat, ma még niár szinté semmi közük az egészhez. S mindez egy aláíráson múlott. — Ugye nem csodálkozik azon, hogy egy csomó helyre küldtem levelet. A tévéhez, a lapokhoz, a Minisztertanácshoz, mindenhová. De segítség sehonnan sem érkezett, legfeljebb értetlenkedtek, hogy miért is nem örököltünk mi. — És a história még nincs lezárva. — Nincs. Hideg veríték fut végig a hátamon, ha bármelyik hivatalba be kell mennem. Egyszerűen szégyellem magam, mintha valami bűnöző lennék, aki minden alap nélkül pályázik egy elhunyt öregasszony örökségére. Ezt nem kívánom senkinek. Egyébként maga mit tenne a helyemben? Varga Sándor (Vége.) Új felvásádótelep A piaci helyzet áttekintése után a csemői November 7. Tsz két új felvásárlótelepet szándékozik nyitni a községben. Az egyiket Hosszúcsemő- ben, a másikat pedig a faluközpontban. A termelőszövetkezet göngyöleget ad a gazdáknak, és a konkurenciánál magasabb átvételi árakat ígér az uborkáért, a paprikáért, a paradicsomért, a meggyért és a szilváért. Cselgáncsozók A múlt hét végén Budapesten, a Honvéd sportcsarnokában rendezték meg a serdülő korosztályú cselgáncsozók országos ranglistaversenyét. A szokatlanul népes mezőnyben jól szerepeltek a ceglédiek. Bíró Norbert (a Mészáros Lőrinc iskola diákja) 52 kilo-, grammos súlycsoportban meggyőző teljesítménnyel harmadik helyezést ért el. Elmarad A Kossuth Művelődési Központ színháztermében a március 4-én, péntekre meghirdetett Montmartre-i ibolya című operett előadása, érdeklődés hiányában elmarad. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Vacsoratüzek lángjai
