Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-29 / 75. szám
1988. MÁRCIUS 29., KEDD 3 Interpellációk vizsgálata Vidéki vilianytarifa és banki hitel Hazáig kísérik az ügyes-bajos dolgok Ingatlanok, családi perpatvarok Kereskedelsm-korszerűsítés Csak, ha megéri! A Kereskedelmi Minisztérium anyagi támogatást nyújt a kereskedelmi munkát javító műszaki fejlesztésekhez. A pályázatokat elsősorban a kereskedelem technológiai korszerűsítésére, új munka- és üzem- szervezési módszerekre — tehát nem eszközberuházásokra — lehet benyújtani. Várnak ötleteket számos más, a bolti kiskereskedelmi munkát segítő fejlesztésre is. Ilyen lehet egyebek közt az ABC-áruhá- zak mellé épített minisütöde. Szívesen fogadnának olyan javaslatokat is, amelyek segítenének az üvegvisszaváltás gondjain. A vendéglátásban további fejlesztésekre vár a gyors étkezést biztosító hálózat, s az ehhez szükséges technológia. A pályázatoknak azt is tartalmaznia kell, mekkorák a javasolt fejlesztés költségei, milyen gazdasági eredmények várhatók a bevezetéstől, vagyis megéri-e a megvalósítás. Korszerűbb technikai eszközök kifejlesztésére is adható támogatás. Olyan új, elsősorban a hazai technikára alapozott megoldásokra is várnak javaslatokat, amelyekkel a kereskedelem gazdálkodó szervezetei kibővíthetik a számítástechnika eddigi alkalmazási területeit. Idei munkatervét tárgyalta, és testületi munkamódszerének továbbfejlesztésével foglalkozott hétfőn, a Parlamentben tartott ülésén az Országgyűlés terv- és költség- vetési bizottsága Bognár József elnökletével. A tanácskozáson először két albizottságot állítottak fel. Feladatuk megvizsgálni azt az Országgyűlés tavaszi ülésszakán elhangzott két interpellációt — a vidéki és a budapesti villamosenergia-fo- gyasztás tarifájának lehetséges egységesítéséről, illetve a banki hitelek szűkösségéről —, amelyre a választ sem az interpetlálók, sem az Ország- gyűlés nem fogadta el. A terv- és költségvetési bizottság által idén megtárgyalandó témák közé tartozik a konvertibilis exportot támogató preferenciák hatásossága, a vállalati vagyonérdekeltség kialakításának lehetőségei, időszerű bér- és munkaerőgazdálkodási feladatok, a Magyar Nemzeti Bank elnökének beszámolója a bankrendszer működéséről. További munkatervi témák: tájékozódás a műszaki fejlesztés feladatairól, az árpolitikáról és az árrendszer további fejlesztéséről, a nyugdíjrendszer változtatásának irányelveiről, a lakásellátás hosszú távú fejlesztésének koncepciójáról, a népgazdasági tervezés továbbfejlesztéséről. Ezekről a kérdéskörökről az illetékes főhatóságok által készítendő előterjesztések alapján — s szakemberek meghívásával — rendeznek vitát a bizottságban. A „kétprofilú" parlamenti szakbizottság munkájának még érdemibbé tétele érdekében, a tanácskozások módszerét illetően a képviselők úgy foglaltak állást, hogy a jövőben nagyobb számban fognak bevonni egy-egy szakmai téma megvitatásába külső szakértőket, akiktől egyébként nemcsak részletes tájékoztatást kérnek, hanem alternatív megoldásokra vonatkozó javaslatokat is várnak. Arról is döntöttek, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnál létrehozandó, az árindexek kérdéseivel foglalkozó Jionzultatív testületben az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága is képviselteti magát a KSH felkérésére. Nagyon is érdekeltek vagyunk abban, hogy minél jobb törvények szülessenek, ám ennek olykor gátat szab a Parlament jelenlegi ügyrendje. A megváltoztatásáról szóló javaslat valószínűleg az év végén kerül az Országgyűlés elé. Átfedés nélkül Ennek előkészítéseként tegnap, a megyeházán megtartott tanácskozáson mondtak véleményt a Pest megyei képviselők az új házszabályok kialakításáról. Az ülésen ott volt dr. Bölcsei György, a Parlament új ügyrendjének kidolgozására alakult bizottság titkára, Romhányi András, a HNF Pest Megyei Bizottsága titkára és Rónai Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A képviselői vélemények, javaslatok az egyes ülésszakokra való felkészülés, a törvénytervezetek kétfordulós tárgyalása, a szavazás korszerűsítése és a képviselői státus jogállása körüli kérdésekhez csoportosultak. Egyetértettek abban, hogy a Parlamentnek választott vezetősége legyen, amely szükség szerint összehívja az Országgyűlést. Ez mindjárt utal arra is, hogy a képviselők szükségesnek tartják az Elnöki Tanács jogkörének további korlátozását. Legyen az Elnöki Tanács elnökének, azaz az államfőnek és a Parlamentnek is megfelelő jogköre, ám a kettő között ne legyen átfedés. Ez úgy értendő, hogy az Elnöki Tanács ne helyettesíthesse az Országgyűlést, szűnjék meg a törvény- erejű rendeletek intézménye, a törvényhozás kizárólagosan a Parlamentet illesse. Ebben a témakörben elhangzott olyan javaslat is, hogy a Parlamentnek csak a miniszterelnök megválasztása legyen a feladata, a kormányfő azután maga döntsön a kabinet személyi összetételéről. Mert most formailag más a helyzet. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis nem a miniszterelnök tesz javaslatot a kormány tagjainak kinevezésére. A képviselők szerint a törvényelőkészítést is át kell formálni. Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a jí Vállalati jogásznak len- ^ ni és jogsegélyszolgálati fel- > adatkört ellátni — népszerű ^ feladat a Pevdi-nél. Nem- } csak a központban, hanem ^ szinte valamennyi gyáregy- ^ ségben, üzemrészben isme- £ rik dr. Vidra Pétcrnét, a ^ vállalati jogtanácsost. Nap- í jai meglehetősen mozgal- ^ masak, gyakran megfordul ^ vidéken ügyeket intézni, Ä fogadóórát tartani. Beszélgetésünk napján is szabályos „órarendje” volt a vállalati jogtanácsosnak. A reggeli eszmecsere után a pénzügyi osztályon dolgozó kollegákkal a bérlemények bérfizetési díjait vizsgálták felül, majd a jogismereti továbbképző tanfolyam soron következő foglalkozására ment, melynek hallgatója. Délutánra jutott az irodai munka, a dik- tálós ügyintézés, rendezte másnapi teendőinek sorát. Szereti a munkanapot a munkahelyén befejezni, de óhatatlan, hogy az ügyes-bajos dolgok, melyek megoldásához a segítségét várják, el ne kísérjék hazáig. Ezekből teljesen nem lehet kikapcsolódni. Ingyen és helyben — Tulajdonképpen ketten vagyunk itt vállalati jogtanácsosok — mondja. — Dr. Balázs Mihály, az igazgatási osztály nyugdíjba vonult vezetőtörvényjavaslatok tárgyalására, az ülésszakokra való felkészülésre, szakértők és a választók bevonására, véleményük érvényesítésére. Jelenleg ugyanis úgy áll a dolog, hogy a képviselők az ülésszak előtt 21, de minimum 14 nappal kapják ' kézhez a törvénytervezeteket. Ha figyelembe vesz- szük azt is, hogy az esetleges módosító indítványokat legkésőbb az ülésszak előtt nyolc nappal be kell nyújtani, akkor el kell fogadni, hogy ez bizony kevés az elmélyülésre, a felelős vélemény kialakítására. Ezért a képviselők úgy tartják, hogy legalább hat héttel előbb szükségük van az előterjesztésekre és két hétnek kell eltelnie a legutolsó bizottsági ülés és a Parlament ülésszaka között. Két fordulóban A hosszabb előkészítés biztosítékokat adhat arra, hogy nem sikkadnak el a bizottsági üléseken tett javaslatok. Az egyik képviselő konkrét példát is hozott erre. Mint mondotta: az adótörvények feletti tavalyi vitában a Parlament kereskedelmi bizottsága a kormány figyelmébe ajánlotta, hogy feszültséget fog okozni az általános forgalmi adó alkalmazása a gyermek- és csecsemőruhák esetében. Ez a felvetés akkor elsikkadt, s ezért a szükséges intézkedéseket napjainkban kell megtenni. A képviselők javasolják azt is, hogy a különösen fontos kérdésekben a Parlament két fordulóban döntsön. Először általánosságban, majd a konkrétumokat szem előtt tartva alakíthassák ki álláspontjukat Lehetőséget kell teremteni arra is, hogy új szempontok felmerülése esetén a vitát elnapolhassák. Egyetértésre talált a tegnapi tanácskozáson az is, hogy az előterjesztésekhez mellékeljék a különböző érdekképviseleti szervek, például a KISZ, a SZOT véleményét is. Sokan hangot adtak annak, hogy az Országgyűlés méltóságát, tekintélyét veszélyezteti a szavazatok számlálásának jelenlegi módszere. A kézfel- nyújtásos voksolás összesítése magában rejti a tévedés je s köztem oszlottak meg a feladatok. Utóda, dr. Vajda Jusztina októberben vette át a teendőket. Kolléganőm az igazgatási területen dolgozik, én látom el a bírósági, hatóság előtti képviseletet, a peres ügyeket. Mindkettőnk területe meglehetősen sűrű forgalmú. A jogsegélyszolgálat népszerű nálunk, sokan veszik igénybe. Ezt a feladatkört — Szentendre kivételével — ón látom el. Mondhatni, népszerű, hiszen napjaink forgatagában kinek ezért, kinek másért, de valamiért biztosan szüksége van jogi eligazításra. A jogsegély- szolgálat kedvező, mert ingyenes, és időmegtakarítást is jelent az érdeklődőnek, hiszen nem kell ügyvédi munkaközösséget, hivatalokat felkeresnie. elég, ha a munkahelyi fogadóórán, tanácsadáskor előáll kérdésével. Polgári, családjogi, munkajogi kérdésekkel szoktak leggyakrabban dr. Vidra Péter- néhez fordulni. A jogsegélyszolgálati tevékenység alapvető célja elsősorban a családjogi természetű kérdésekre választ adni. Kivételes esetekben vagyonjogi téren is tud segíteni a jogász szaktanácsaival, ajándékozási, adásvételi szerződésekben. — Ha számba vesszük, mi mindennel keresnek fel dolgozóink, hát olyan kép alakul ki, mintha országos statisztikát néznénk. Házassági bontólehetőségét. Az utóbbi idők parlamenti gyakorlata szerint már a múlté az egyhangú döntés, hiszen akadnak ellenvélemények, tartózkodások is. A -legutóbbi ülésszakon is előfordult, hogy először téves eredményt hoztak ki. Ezért a képviselők elengedhetetlennek tartják az elektronikus szavazatszámlálás bevezetését. Ez nem jelenti azt, hogy titkosan akarnak szavazni, mert úgy tartják: a véleményét, a döntését mindenkinek vállalnia kell. Szinte valamennyi felszólaló érintette a képviselők jogállásának kérdését. Ez azért vetődik fel, mert a Parlament jogkörének bővülésével egyre több teher nehezedik a képviselőkre. Akadnak, akik azt javasolják, hogy meg kell teremteni a professzionalizáló- dás lehetőségét. A Pest megyei képviselők ezzel nem értettek egyet. Már csak olyán praktikus okokból sem, hogy nem szabad olyan helyzetbe hozni a honatyákat, hogy képviselői státusuk megszűnése után ne legyen hová visszamenniük. Emellett a legtöbben nem akarnak elszakadni munkahelyüktől, hivatásuktól, nem akarják feladni azt a környezetet, ahol naponta találkozhatnak választóikkal, informálódhatnak a körzet gondjairól. Ezért inkább amellett vannak, hogy különböző intézkedésekkel javítsák a képviselői munka feltételeit. Első alkalom A tegnapi tanácskozás jó alkalom volt arra, hogy a képviselők megfogalmazzák javaslataikat. Ezzel a vitának, a vélemények ütköztetésének koránt sincs vége. A különböző fórumokon elhangzó indítványokat összesítve készítik el az ügyrend tervezetét, amelyet ismét, újabb két fordulóban bocsátanak a megyei képviselőcsoportok elé. Ezután a bizottságokban folytatódik a munka, s úgy kerül a javaslat az Országgyűlés elé. Tehát van még idő, lehetőség az álláspontok, a vélemények csiszolására. Abban a szellemben, hogy az új házszabályok kialakításával kapcsolatban nincs tabu téma. Kövess László perek ügyében kérnek szaktanácsot. segítséget, gyerektartással, gyermek elhelyezésével, a gyermektartás megváltoztatásával kapcsolatos kérdések kerülnek napirendre. Az ügyek egy része tanácsadással megoldható, a többi gyakorlati feladatokat ad, ha eljáráshoz kell folyamodni. Tavaly például negyvennégy iktatott üggyel foglalkoztam, ami természetesen utánjárásokkal járt. Rendeletek tömkelegében — Igen sok olyan kérdéssel állnak elő ügyfeleim, amelyek ingatlanszerzéssel, lakáscserével kapcsolatosak. Az új rendelkezések, pontosítások tömkelegében a segítségemmel jobban el tudnak igazodni. Szeretem a feladataimat és természetesen az embereket is. Érdekelnek a sorsok, számos ügyben a jogi képviseletet is ellátom, a szóbeli tájékoztatás mellett a hivatalos iratot megfogalmazom, elmegyek ügyfelemmel a bíróságra. A jogsegélyszolgálatot mint létező segítséget, egyre jobban értékelik és elfogadják az ügyvédek és a bíróságok. Az ügyfelek? Mosolyogva említi: amikor a jogsegély- szolgálatok kialakultak, meg kellett nyerni az emberek bizalmát. A bizalom hiányának egyik oka az volt, hogy a tanácsadás ingyenes. Ezt tartották hihetetlennek. Ám amiatt, hogy ne lenne e téren feladat, nem panaszkodhat. — Jogsegélykérelemben a gyáregységek közül Pilisszent- iván vezet. Sok fejtörést okoznak az ingatlanügyek, ám az a tapasztalatom, hogy az embereknek ösztönösen jó a jogérzésük. Legkevesebb a jogsegélyszolgálati forgalom Cegléden, a konfekciósoknál. Váltunk néhány szót a vállalati peres ügyekről, amikor a céget kell bírósági tárgyalásokon képviselnie. Elmondja dr. Vidra Péterné: ezeknek az ügyeknék a legtöbbje a solymári épületelem, nyílászáró- készítő munkával kapcsolatos. Az ott készülő elemek jó minőségűek, ám nem mindegy, hogy a kapun kikerülve hogyan jutnak tovább, hogyan használják fel azokat. A vállalat védelmében — Mivel a gyártmány épületek része, a kép legtöbb esetben úgy fest, hogy legnagyobb megrendelők a házgyárak, egy nagy vállalat a kivitelező, az OTP a beruházó. A nyílászárókat a Pevdi megrendelésre szállítja. Ám ha az épület kész és beköltöznek a lakók, megindulnak a szavatossági perek. — Mi, mint a nyílászárót gyártók, automatikusan belekerülünk az ügybe, hiszen a fő panasz, hogy rosszul zár az ablak, az ajtó eldeformálódott, ehhez hasonló más hiba akad. Ám részünkre rendszerint meglehetősen jól végződnek az ügyek, a hiba nem a gyártmány minőségében van. Az ügyekben általában a felrótt hiányosságok tizedrésze sem a mi hibánk, legtöbbször az ügy védhető. Nem mindegy, hogy gyártmányainkat hogyan szállítják el. hogyan raktározzák, hogyan építik be. Ezeknél az ügyeknél, mármint a jogi ügyintézésnél, hasznát látom annak, hogy pályakezdőként épp egy építőipari szövetkezetnél jogászkodtam négy esztendeig. Dr. Vidra Péterné a Pevdi- hez a Magyar Tudományos Akadémia műszerügyi és méréstechnikai szolgálatától jött. — Szeretek itt dolgozni — mondja. — Sok a feladat, nem vitáS. Úgy érzem, jó a kapcsolat a gyáregységek igazgatóival, munkatársaival. Felkeresik telefonon, kikérik a tanácsát, s ha vállalati ügyben kell valamelyik gyáregységbe elmenni, nem zárkózik el a jogsegélyszolgálati teendőktől sem. — Autóbusz, vonat, autó — sokat utazom. Ám. amikor hazatérek. félre kell tenni minden hivatali gondot. Cseperedik a lányom. Vele, a családdal is kell foglalkoznom. E. K. Az élmezőny után KORUNK a technikai forradalom szupersebességű időszakát éli. Különösen vonatkozik ez a komputerekre, a számítógépcsodákra. Szerencsére hazánkban is mind elterjedtebbek a különböző célokra felhasználható számítógépcsaládok. Általuk — hallani gyakorta — jelentősen csökkenteni lehet az adminisztrációs ügyintézésre hivatottak létszámát, így növelhetik viszont az adott vállalatnál vagy intézménynél dolgozók bérét. A munkaerő-megtakarítás révén ugyanis bérek szabadulnak fel. És ami cseppet sem elhanyagolható szempont, ezek a masinák kitűnő „emlékezőtehetségük” révén rendkívül megbízhatóak. Nagy valószínű^éggfl,,ag említettek is közrejátszhattak abban, hŐgy a Csepel Autógyárban lezajlott vállalati ifjúsági parlamenten a közgazdasági és számítógépes főosztály munkatársa kérte a jelen levő vezetőket, adjanak módot arra, hogy a rokon osztályok dolgozói elsajátíthassák a számítógép kezeléséhez szükséges alapismereteket. Mondván, minek -kell külső cégtől érkező szakember, egyébként is maholnap már kötelező lesz a számítógépes programozás és ügyintézés a helyi dolgozóknak is. Ugyanezen a tanácskozáson mondta mély meggyőződéssel az OMFB elnökhelyettese, hogy az autógyárban elkezdődött a megújhodás, s megvan az igény a korszerű technológiák fogadására. Hiszen a Csepel Autógyár valamennyi területe valamilyen módon illeszkedik a nemzetközi munkamegosztásba. A vállalat részese annak az ádáz világpiaci versenynek, ahol az erősek, a makacsul kitartók fennmaradnak, míg a gyengék, a tőkeszegények, a fejlesztésekre képtelenek elbuknak. Már több éve latolgatják, hogy mikor kezdődik az automata sebességváltók hazai gyártása. A vállalat műszakilag erre alkalmasnak mutatkozik, de a géppark még erősen foghíjas. Milliárdon felüli fejlesztést kellene megvalósítani ott, ahol üres az erszény. Viszont van egyfajta egészséges türelmetlenség. Mondván, az a bizonyos hőn óhajtott géppark adhatná meg azt a rugalmasságot, amellyel megkezdődhetne a lassú, de célirányos felzárkózás a nemzetközi élmezőnyhöz. Elhangzott az OMFB elnökhelyettesétől az is, hogy voltak jó döntések már az autógyárban. Képesek a szakemberek jó szervokormányokat is előállítani. És vannak, éppen minőségi oldalról szemlélve éles és jogos kritikai észrevételek is. Versenyképessé válni és megméretni a konkurens cégekkel pedig csak akkor lehetséges, ha nem apadnak tovább azok a pénzügyi források, amelyek szűkössége a hazai gépiparban az utóbbi egy-két évben sajnálatos módon akadályozza a gyártmányszerkezet korszerűsítését. Gyakorta elhangzó megállapítás, hogy az ország gazdaságilag mélyponton van. A fejlett nyugati tőkés országok akkor hajtották végre a többirányú műszaki fejlesztéseket, amikor a saját kárukon tanultak. Vagyis tornyosuló, eladatlan készleteik ébresztették őket arra, hogy amiből sok van és sokat állítanak elő, az már nem számít versenyképesnek. Nálunk viszont akkor is óvatosan kezelték néhány terület beruházási igényeit, amikor pedig adott lett volna egy-egy fejlesztéshez az anyagi forrás. És ha már szó esett a számítógépekről, óhatatlanul is a sorba kívánkoznak a robotok. Már ilyenek is találhatóak az autógyárban. Ezekre ugyancsak érvényes a megállapítás: sokba kerültek, de megbízhatóak. Mégis, éppen a munkások egy része idegenkedik ezektől. Ügy fogalmazott a témával kapcsolatban az autógyár vezér- igazgatója, hogy ez a jövő. A robotok nem veszik el a munkások kenyerét, hanem ellenkezőleg, átvállalják feladataikat. Megkönnyítve ezáltal napi teendőiket, a dolgozók esetenkénti idegi, fizikai megterhelését. EZ A VÁLLALAT az elmúlt évben 925 millió forintos nyereséget ért el. A jövő, az előbbrelépés azok kezében van, akik tudnak és mernek is kockáztatni. A türelmetlenségből pedig jó dolog is származhat, ha a célok világosak és járhatóak. Gyócsi László A megyei képviselőcsoport ülése Javaslatok az új házszabályra
