Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-28 / 74. szám
Versenyben a jo minőségért A körzet üzemei az élen állnak Miht az köztudott, napjainkban az állattenyésztés eredményességét döntően meghatározza a takarmány- keverékek minősége. Ezt tudva foglalkoztunk korábbi írásunkban az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet (új nevén Mezőgazdasági Minősítő Intézet) munkájával, a takarmánykeverékek vizsgálatának eredményével. S mert äz intézmény elsősorban a kereskedelmi forgalomban is értékesített tápokat vizsgálta — tavaly csak Pest megyében 1200 alkalommal —, "az ilyen, nem csak házi használatra termelő nyolc gmv-üzem, hat állami gazdaság és tizenhárom termelőszövetkezet késztermékéire érdemes kicsit j'ob- ban odafigyelni. Igaz, hogy ezek a termelők a saját receptúrájuk betartását kötelesek garantálni, ám éppen azért tiszteletre méltó a gyártók korrektsége, mert ismert, hogy hazánkban hosz- szú ideje nincs elég természetes fehérjét tartalmazó szója. s a tápokban nélkülözhetetlen aminosav ■ importja sem kielégítő. Az ÁTMI — maradva még az előző névnél — a tavalyi vizsgálatai alapján a tápkeverékeket előállító gazdaságok sorában a legelsők között tartja számon a Rákos Mezeje Termelőszövetkézet, a Monori Állami Gazdaság és a püspökhatvani Galga Völgye Termelőszövetkezet acsai keverőüzemének termékeit. Ugyanis ezek a termelők tartották be a saját receptúrájuk szerinti minőséget évek óta a legma- radéktalanabbul Pest megyében. Az egyenletes minőség előállításának természetesen az volt az egyik alapfeltétele, hogy kellő mennyiségű takarmánygabona is rendelkezésre A felvételen a Rákos Mezeje keverőüzemének keverőtornyai láthatók. Nem véletlen, hogy a TOT által kiadni szándékozott könyvben ennek az üzemnek a története is szerepel majd! ŐRI Kuzsdra István targoncás, a gazdaság dolgozója a helyben előállított zsákos kiszerelésű Phylafortol pakolja géppel a Pilisi Állami Gazdaság teherautójára (A szerző felvételeit álljon a termelés egész éves folyamatában. A Rákos Mezeje központi telepén, a felvételen is látható tárolótornyok kapacitása egyenként 970 köbméter, s hat ilyen van egymás mellett. Például búzából 750—800, kukoricából 700—730 illetve ár* pából ugyanennyi tonnát tudnak tárolni a folyamatos termelés érdekében. Nagy a takarmányok felhasználásának forgási sebessége, mert csak a kukoricát feldolgozva kéthetenként ürül ki egy-egy hatalmas torony. A Monori Állami Gazdaság tornyaiban búzából, kukoricából ezervagonos mennyiséget képes egyszerre tárolni, s egy másik színben további ezeregyszáz vagonnal. Évente ötezer vagon szemes takarmány fordul meg a gazdaság tárolóiban! Egyébként a Monori Állami Gazdaság Monoron a régebbi típusú keverőüzemében a kisebb mennyiségű megrendeléseknek tesz eleget. A csévharaszti új keverőüzem az egészen nagy meny- nyiségeket állítja elő, a Gabonaforgalmi Vállalattal közös gazdasági társaság keretén belül. A csévharaszti keverőüzemről még érdemes elmondani, hogy az ottani KTÜ—8- as típusú berendezés ma már egyféle mintapéldány, mert a gyártó vállalat az Élgép külföldi partnereinek, leendő megrendelőinek ott mutatja be a rendszert működés közben. A KTÜ—8-as takarmánykeverő berendezésből már többet szállított az Élgép külföldre, így például Kínába, ahol az indításnál, a beüzemelésnél közreműködött Vas János, a Rákos Mezeje keverőüzemének vezetője is. Aszódi László Antal Kötelező Pótoltások Az ebek veszettség elleni pótoltását Monori-erdőn március 28-án — hétfőn — 9-12 óra között tartják. Péteriben április 8-án, -pénteken 10-től 12 óráig, Monoron szintén április 8-án 8-12 és 13-tól 16 óráig, illetve 9-én szombaton 9-től 12 óráig várják állataikkal azokat, akik addig nem tettek eleget kötelezettségüknek, nem oltatták be veszettség ellen házőrzőiket. Az állatbetegségek elleni védekezés elmulasztása szabálysértés, a távolmaradók ellen a tanács eljárást indít. Kulturális programok Ecseren hétfőn 10 órától rendhagyó irodalomóra, József Attila ünnepi műsor, 18-tól filmvetítés. Gyomron filmvetítés a művelődési házban 14.30-tó] és 17.30-tól: Asterix 12 próbája (színes, szinkronizált francia rajzfilm), a gyermekkönyvtárban 15-től könyvtárhasználati foglalkozás kisdobosok részére. Monoron 14- től a Kossuth iskola színjátszóinak próbája, 15-től az ifjúsági bélyeggyűjtőkör összejövetele, 16-tól nyugdíjas filmklub vetítése: Taprini nász (főszereben: Jávor Pál és Tol- nay Klári), 17-től az alkohol- ellenes klub foglalkozása, 17.15-től és 18.30-tól dzsessz- balett, 18-tól néptánc felnőtteknek. A filmszínházban 18- tól és 20-tól: Utolsó csillagharcos (színes, szinkronizált fantasztikus film). Maglódon Kellemetlen sarok ló úton járnak F ecsésen a tavaly átadott Toldi és Zrínyi utcai útburkolat, amely valljuk be a korábbiakhoz képest igen jó minőségben készült ú, elnyerte a lakosok és főleg az autósok, motorosok tetszését. Az utóbbiakét talán túlságosan is, hiszen néha versenypályának tekintik az utat és ha egy ráérő rendőr radarozna, bizony elégedetten dörzsölhetné a tenyerét. Nem így az utca lakói, akik egyre jobban féltik gyermekeiket az utcára engedni a „Szelíd motorosok” miatt. Kíváncsian vártuk és reméltük, vajon megvalósul-e a dédelgetett terv. amelyik a két vecsési vasútállomást autóbusz-forgalommal is összekapcsolná. Szükség van erre, hiszen egyre több olyan vonat közlekedik, amely Kertekalján nem áll meg, és bizony a két állomás között elég jelentős a távolság. Nem beszélve a község jelenleg is szétszórt üzlethálózatáról, gyógyszerellátásáról. Nos, amikor a valamikor gyönyörűen rendben tartott Vargyas- féle őrházat lebontották, reménykedtünk. Aztán csalódnunk kellett. Állítólag az út az autóbusz-forgalom számára keskeny — így aztán a tervezett kertekaljai autóbuszforduló nem valósult meg. A község egyik végéből a másikra azonban már el lehet jutni tengelytörés nélkül és aki ismerte a vecsésiek áldatlan úthely- zetét — az már erre is azt mondja — jó úton járnak. Ha még nem is autóbusz- szal ... Sz. A. 17-től TIT-előadás: Fásoltások a szőlőben és a gyümölcsösben címmel, 18.30-tól filmvetítés. Mendén 17-től gépkocsivezetői tanfolyam és az ifjúsági klub foglalkozása, 18-tól a pávakör próbája. Péteriben 16-tól a nyugdíjasklub, 17-től a sportkör összejövetele, 18- tól filmvetítés. Űriban 14-től nyugdíja&klub-foglalkozás, 17.30-tól német nyelvtanfolyam kezdőknek. wiqp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, *4. SZÁM 1988. MÁRCIUS 28.. HÉTFŐ Nem a látványosság a cél Összefogással, közös pénzből Gondjaink, bajaink igencsak felszínre törtek az utóbbi hónapokban. Még ennél is régebbi keletű az a ma már nem új meghatározás, hogy hátrányos helyzetű országrészek, vagy települések. Ezt a fogalmat leginkább a gyámügyi igazgatásban használták korábban, de most már ebben a témakörben is dívik. A kormánynak hosszú távú koncepciója van ezen országrészek fejlesztésére, amely elsősorban az ipartelepítést, új munkahelyek létsítését hivatott megoldani. Vannak kisebb gondok is ennél, de mert az embereknek a saját bajuk a legnagyobb, ezért ezek mellett sem lehet szó nélkül elmenni. Községeink fejlődése elég dinamikus volt az utóbbi években, de a jövőben számolnunk, kell az ütem lassulásával. Az elmúlt hetekben valamennyi tanácsi testület (tanácsülés) napirendjére tűzte az idei fejlesztési célkitűzéseket. Ezekből egyértelműen kiderült, hogy ebben az évben látványos dolgokra sehol sem futja a közös bugyellárisból. Az elsődleges cél csak a szinten tartás lehet. Ez vonatkozik az intézmények működtetésére, fenntartására egyaránt. Márpedig, ha ezt a célkitűzést sikerül elérni, akkor már elmondható, hogy az idén is jól sáfárkodtak a meglevő pénzeszközökkel tanácsaink. Vannak települések, amelyek azonban az idén is számolhatnak azzal, hogy gyarapodik a közvetlen lakókörnyezet. Ilyen például az agglomerációba tartozó Gyömrő nagyközség. A 12 tantermes új általános iskola tavalyi átadása mérföldkövet jelentett a község életében, hiszen évtizedes gondokon enyhített. Jóval kevesebb tanuló kénytelen ezentúl két műszakban iskolába járni, bővült a napközis létszám. S akkor még nem beszéltünk talán a legfontosabbról, az oktató-nevelő munka színvonalasabbá válásáról, amelyhez megteremtődtek a feltételek a mostani tanév elején. Ám az új iskola csak az első lépcső volt egy korszerű oktatási intézmény megteremtéséhez. A második ütemben korszerű, minden igényt kielégítő tornacsarnok épül az iskola tőszomszédságában. A helyi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat a létesítmény kivitelezője. Már az oldalfalakat húzzák fel a szakemberek, hamarosan végeznek vele, s kezdődhetnek a belső szakipari munkák. A 45 X 24 méter alapterületű tornacsarnok eredetileg 17 millió forintjába került volna a helyi tanácsnak. Ám az új általános forgalmi adó életbe lépésével több mint 21 milliót fog felemészteni az építkezés. Ezért a tanács 10 millió forint hitel felvételével igyekszik elérni, hogy az építkezés dinamikája fennmaradjon, következésképp az 1988/89-es tanév elején felavathassák a torna- csarnokot. Azt is tudni kell — sokan nincsenek tisztában vele —, hogy a lakosság által fizetett településfejlesztési hozzájárulást (tehót) ezentúl a tornacsarnok építésére fordítják. Annak idején ugyan a .családok túlnyomó többsége igent mondott az évi 600 forint te- hóra, de a tanács vezetői nem hunytak szemet afölött, hogy az öregfalusi részen és a Er- zsébet-telepen sokan nemleges választ adtak. Ezért elhatározták, hogy ezeken a település- részeken is komoly összegeket használnak fel. Így került sor tavaly az elektromos hálózat rekonstrukciójára az öregfaluban. Az idén pedig — kétmillió forintos költséggel — elkészül a szilárd burkolat a Bajcsy-Zsilinszky utca végén, az Üllő úttól a temetőig. A volt iskolai gyakorlati kertben egy bitumenes sportpályát, játszóteret alakítanak ki a gyerekeknek, felnőtteknek. A vasúton túli Erzsébet-te- iepen a legnagyobb gondot a hiányos kereskedelmi ellátás és az utak rossz állapota okozza. Mindez együtt a közhangulatot is erősen befolyásolja. Az utakkal kapcsolatosan a kisebb közösségek összefogása nyomán már érezhető némi javulás. A kereskedelmi ellátás javítását pedig a ceglédi székhelyű Opál Kereskedelmi Vállalat oldja meg. Korszerű 400 négyzetméter alapterületű élelmiszer- és húsbolt épül, amely hösszú távra garantálja az ott élők ellátását. Ugyancsak idei feladat lesz a Táncsics Mihály utca csapadékvizének elvezetése, az út teljes körű felújítására azonban még várni kell két- három évet. A tanács vezetői bizakodóak az idei évet illetően. Op-' timizmusuk eredendő oka, hogy — ellentétben más településekkel — Gyomron az önkéntesség, az egyéni áldozat- vállalás ma sem hiányzik az emberekből. Ennek köszönhető, hogy tavaly több belső utcát sikerült társadalmi összefogással és közös pénzből felújítani, járhatóvá tenni. S ez a kedvező folyamat remélhetőleg folytatódni . fog. Legújabban az Eskü .utca felújítására került sor, továbbá murvával terítették le a2 Imre utca közepét; valamint a Dobó utcát. Gér József Monori-erdőn Áramszünet Áramszünet lesz transzformátorkörzet építése miatt március 28-tól — a mai naptól — április 1-jéig bezárólag napontá reggel 8-tól 16 óráig Monori-erdőn a Csalogány, a Csillag, a Nefelejcs, a Szabad- ság és a környező utcákban. A DÉMÁSZ kéri a lakosság megértését és türelmét. Tiszta forrásból Bárdos Lajos szellemében Ingyenes örökségtől gazdagodva zó. Inkább megvalósult volna a kodályi elv, hogy a zene mindenkié lehessen. Nagy érdeklődéssel várjuk a verseny megyei fordulóját, ahová a zsűri döntése alapján Szótér Timea 7. osztályos gyömrői tanuló megy majd. Timea olyan érett és szép hanggal, olyan meggyőző előadással szerezte meg a jogot a továbbjutásra, hogy nagyon bízunk benne: az a nyugodtság, biztonság és erő, amely dalaiból áradt, nem hagyja őt el a verseny következő fordulójában sem és még sokszor hallhatjuk szívet-lelket gyönyörködtető, szép hangját. Milyen jó lenne, ha nem csupán kétévenként adódna alkalom arra, hogy a mindannyiunk számára ingyenes örökségtől gazdagodva átérez- hessük a szürkének érzett hétköznapok között Csokonai igazságát: w „A dalt kevesen becsülik igazán. Pedig a muzsika mennyei maradvány: a világi életet Paradicsommá teheti. Nagy művészet rejlik odalent a népnél, muzsikában is, versben is. Aki a nép művészetének forrásából iszik, nem vénül meg annak művészete soha.” Bukai Tibor ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) ságait, majd a minősítést nem kapott versenyzőket emléklappal jutalmazta. A többiek rangsora a következő: Bronz minősítést kapott: Bernula Bettina, Telek Attila, Török Andrea, Kravecz Beáta, valamint a maglódi általános iskola hattagú fiú kamarakórusa. Ezüst minősítésben Tréfák Dóra és Kota Mária részesült. Arany minősítést Do- lányi Erzsébet és Garádi Mónika, valamint Szótér Timea kapott. W Külön színfoltja volt a dél- előttnek a két, népviseletben éneklő mendei kislány: Tréfák Dóra és Dolányi Erzsébet. Milyen kár, hogy nemcsak népdalkincsünk, de a népviseleti hagyományok is egyre inkább kihalnak. A felhívás szerint a verseny célja: népi kultúránk, népdalkincsünk legszebb értékeinek és a szép népdaléneklés megszerettetése, ezzel a szülőföldhöz való kötődés erősítése. Talán mindez jobban megvalósul, ha a gyerekekhez kicsit közelebb álló a kötelező anyag, s talán így szélesebb körű lett volna ez a találkonépdalcsokrokkal, nem is adózhattunk volna az 1986 novemberében elhunyt mester előtt. Míg hallgattam az egymás után pergő dalokat, amelyek szerelemről, csalódásról, örömről, bánatról, a szegény emberek sorsáról, mindennapi életéről szóltak, azon töprengtem : milyen kár, hogy csak ilyen kevesen vagyunk. A miértre a verseny végén kaptam csak választ: a kezdeményező, a Pest Megyei Pedagógiai Intézet olyan kötelező dalanyagot állított össze, amelynek megtanulása, megtanítása több iskolában visz- szarettentette a gyerekeket és a felkészítő pedagógusokat — érzésem szerint — indokolatlanul nehéz dalaival. Talán túl nagy volt ahhoz a szakadék az ötlet és a megvalósíthatóság között, hogy az áthidalható legyen. Akik mégis vállalkoztak erre a nem éppen könnyű feladatra, versenyzők és kísérőik egyaránt gazdagabban térhettek haza, hiszen egymást meghallgatni igazán örömet adó volt. A verseny végén Árvái Ilona, a zsűri elnöke röviden összefoglalta a verseny tanulTerületi népdaléneklési versenyt rendeztek Monoron a művelődési központban. A Bárdos Lajos emlékére meghirdetett versenyen közel harminc kisdobos és úttörő vett részt. S bár ez a szám igen csekély akár a vonzáskörzet nagyságát, akár a két évvel ezelőtti, hasonló versengést vesszük alapul, amelyen négyszer ennyi énekelni szerető és tudó gyermek indult, megajándékozva társait és önmagát azzal a semmi mással nem pótolható érzéssel, amelyet csak a zene képes közvetíteni hozzánk, mégis érezhető volt a nagy zenepedagógus, Bárdos Lajos szelleme. W Ö volt az a sokkal kevésbé ismert és ritkábban emlegetett harmadik, aki Bartók Béla és Kodály Zoltán társaként a magyar nép dalkincsét ösz- szegyűjtötte, így mentve meg azt szinte az utolsó lehetséges pillanatban az örök feledés visszafordíthatatlanságától, örökségül hagyományozva így őseink kincseit az utókornak: nekünk. Azt hiszem, méltóbban, mint
