Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-26 / 73. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxxii. Évfolyam, 73. szám_________ 1988. március 26., szombat Tagtoborzás áprilisig Még szebbé tenni a várost Szakosodás a jövő útja A szellőzés a fóliaház élete Idézzük csak Dezső Káz- mért! „Nem tudom el sem kép­zelni, hogy akadjon a város lakossága között Nagykőrös­nek olyan polgára, aki ne szívből és tehetsége szerint akarná városát széppé tenni. Hiszen a kisebb család köré­ben is minden családtag arra törekszik, hogy családi körét kellemessé, otthonossá és szép­pé tegye!” A város egykori polgármes­tere 1930. április 13-án, a Nagykőrösi Városszépítő Egye­sület alakuló ülésén szólalt fel. A mintegy 480 tag elnöke dr. Gusáth György lett, az akkori főjegyző, míg társelnö­ke Tittel Károly mérnök, ügy­vezető igazgatóként pedig Havassy Mihály városi főker­tész működött. Az egyesület 1946-ban szüntette meg mun­káját ... Alapszabály S úgy tűnik, 1988-ban újjá­alakul! Jelenleg az országban már 116 városvédő, városszépítő egyesület működik, általában a Hazafias Népfront kebelé­ben alakultak. Nem vitás, óriási lökést jelentett a tele­vízió városvédő műsorsoroza­ta, amely ráirányította figyel­met elfeledett értékeinkre. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront elnöke, a Városszé- pítők Országos Egyesületének elnöke, volt nagykőrösi or­szággyűlési képviselő, saját te­kintélyét is latba vetette, hogy szülővárosában is megkezdőd­jön a szervezkedés. Ami az­előtt nem sikerült, most — a jelek szerint — nyitott fülek­ben talált visszhangot. Az úgynevezett előkészítő bizott­ság már három alkalommal ülésezett, s már a tanács il­letékes szerve is bejegyezte az alakulási szándékot. Ugyanis a jelenlegi — sze­rintünk meglehetősen bonyo­lult — engedélyezési jogsza­bályok rendkívül sok kötött­séget tartalmaznak, jószerivel előre meg kell mondani a megalakítandó egyesület veze­tőjének nevét, anyja nevét, személyi számát, hogy kis túl­zást is mondjunk ... Ezt köve­tően alapszabályt kell készí­teni, annak törvényességi vizs­gálatáról gondoskodni — nem sértheti sem az alaptörvényt, az alkotmányt, sem más, ér­vényes rendelkezéssel nem áll­hat ellentétben. Miután mind­ez megvan, akkor tagokat kell toborozni, aláírásgyűjtéssel, hogy készek-e az előálmodott célok érdekében együtt dol­gozni. Értéke nulla Egyáltalán mire vállalkoz­hat a Nagykőrösi Városvédő és Szépítő Egyesület? S. Hegedűs László szerint hármas feladatcsokor együttes megoldása jelenthet valódi előrelépést a mai állapotok­hoz képest. Első természetesen a védelem. Azt kell megmen­teni, ami még megmenthető, feltérképezéssel, javaslatok­kal. S mit lehet védeni? Tu­lajdonképpen mindazt, ami Nagykőröst Nagykőrössé teszi. A telkek szerkezetét, a házak e tájra jellemző építési mód­ját. Nyugat-Európában nem egy vidék van, ahol, aki vala­mit is ad magára, az nem kor­szerű, hanem hagyományos tetőfedő anyaggal fedeti régi stílusban megőrzött, felújított, vagy megépített házát. Így a pattintott pala értékesebb te­tőfedő anyagnak számít, mint a hódfarkú beton Bramac- cserép... Második feladat lehet a fej­lesztés. A valamirevaló építé­szek már évekkel ezelőtt kon­gatták a vészharangot: a mai úgynevezett városépítészet ér­téke úgyszólván semmi. Ez annál inkább gondot jelent, minél jobban elgondolkodunk azon a tényen, hogy a török kivonulása után a város újjá­építése jó úton valósult meg, sőt, még a harmincas években is az európai élvonalba tarto­zónak mondhatta magát. Itt a legfontosabb teendő a rend­szeres társadalmi viták szer­vezése ... Harmadik típusú feladat a városszépítés. Ki ne gondol­ná, álmodná szebbnek a Cif­rakertet, hagyományainak őr­zőit, a temetőket, újra régi, hagyományos neveket lehetne adni különféle átkeresztelt te­lepülésrészeknek, utcáknak. Sorolhatnánk még a teendő­ket, de hagyjunk valamit a városszépítők közgyűlésének is. A megalakult előkészítő bi­zottság — amelynek elnöke Papp István, titkára Dömény Zsolt lett, átrágta az alap­szabály-tervezetet, amit végle­gessé természetesen majd a közgyűlés tesz. Különféle szer­vezeti kérdésekben is kezde­Most a szó szoros értelmé­ben józan emberről lesz szó, nevezetesen Józan Ambrusról, aki idestova 27 éve dolgozik egy munkahelyen, és büszke rá, hogy mindvégig egy főnök keze alatt. S hogy miért fűz­tünk képzettársítást szépen csengő nevéhez? Nos, azért, mert soha nem fogyaszt al­koholt, nem iszik kávét, nem dohányzik, vagyis ahogy mon­dani szokás, minden káros szenvedélytől mentes. Szak- képzettsége lakatos, víz-gáz- központifűtés szerelő, de a 30 éves gyakorlat alapján sok olyan dologhoz is kiválóan ért, ami nem tartozik közvet­len a szakmájához. 1961 márciusa óta dolgozik a Nagykőrösi Konzervgyár­ban, ott is a II-es telepen. Inasként már hegesztett 1953- 54-ben alumíniumöntvényt, ami nagy szó a szakmában. Abban az időben nagy becs­nek számított, ha valakinek volt Csepel motorkerékpárja, és ha az meghibásodott, nem biztos, hogy tudott volna új motorblokkot venni, de Amb­rus bácsi — akkor még csak Ambri — meghegesztette, fel­újította. Már akkor is ritka­ságszámba menő volt az alu­míniumhegesztő képessége. Szóval híre volt a jó munká­jának. ö ezt így látja: „Egy jó alumíniumhegesztő először kísérleti próbát tesz az. anyaggal, megvizsgálja a keménységét, a színét és a láng által gyakorolt hatásait. Ma már egészen más ötvöze­tek vannak ahhoz képest, mint amikor még kezdő vol­tam a szakmában. Még ma is találok újat nap mint nap a munkában, sokszor első látás­ra megoldhatatlannak tűnő feladatokkal, de a szakmai önérzet, a szakmai kíváncsi­ság azért mindig felülkereke­dik és győz. Mondjam azt, hogy a jó hegesztő szinte együtt érez az anyaggal, an­nak minden rezdülését érzi, együtt lélegzik a hegesztőpisz­toly lángjával. Mert nemcsak a szaktudáson múlik, hogy milyen lesz a munka minő­sége, hanem az átélésen is.” Munkája ellen még soha nem merült fel minőségi ki­fogás, alaposnak, precíznek tartják. Odahaza dolgos csa­ládapa, két fiút nevelt fel, a nagyobbik már katonaviselt, a kisebbik most tölti szolgálatát valahol a határ mentén. Ott­hon állatokat tart, földet mű­vel, bár ez egy hegesztő szá­nek kialakulni az előzetes el­képzelések, ilyen például az, legyen-e, s ha igen, hány bi­zottsága az egyesületnek... Alapító tagok Röviden, az alakuló város­szépítő egyesület azok belépé­sét várja, akik részt kívánnak venni Nagykőrös értékeinek megbecsülésében, feltárásá­ban, a város fejlesztésében. Jelenleg alapító tagnak lehet jelentkezni, s nem hisszük, hogy az évi száz forintos tag­sági díj akadályt jelenthetne. Természetesen gazdasági egy­ségek is jelentkezhetnek testü­letileg, s ez bizony manapság még szükséges, amikor szűkö­sek az anyagi lehetőségek. A belépni szándékozók a Hazafias Népfront városi bi­zottságának székházában ír­hatják alá az előzetes jelent­kezési lapot. A szervezők azt szeretnék, ha eleik egyesületé­nek alapító napján utódaik is egyesületi tagként állhatnának fel... Ballai Ottó mára nehéz munka, mert be­lefárad a keze, márpedig azt tartják, a hegesztőnek emel­nie sem szabad. Ám az ő ke­ze ennyi idő után már azt is megszokta, meg sem rezdül a nehéz munka után. Józan Ambrus a kiadós na­pi munka után mindig meg­elégedve, biztonságérzettel hajtja álomra fejét. Minden bizonnyal e jó közérzet is hozzájárul ahhoz, hogy más­napi feladatait az üzemben mindig precízen el tudja vé­gezni — önmaga örömére, mások megelégedésére. Agrotechnika a kertben. Ez­zel a címmel foglalta össze a korai zöldséghajtatás súly­ponti kérdéseit Kása István mezőgazdasági mérnök a kert­barátkor legutóbbi találkozó­ján. Észak-déli tájolás A fólia alatti termesztés technikája ma még sok meg­oldásra váró feladatot tarto­gat. Nem véletlenül mondják, hogy maga a fóliaház a leg­szűkebb keresztmetszet a haj­tatásban. Nincs megoldva még kielégítően szellőzőrendszere, holott annak hatásfoka jelen­tősen befolyásolja a növények fejlődését, a termés alakulá­sát. A szellőzés még a táp­anyagigényre is kihat, kellő légcsere esetén kevesebb a műtrágyaszükséglet a tepyész- idő során. A gyakorlat arra tanít, hogy nem célszerű fóliaalagutakat építeni. Ahogy nő a légtér, an­nál stabilabbak a hőmérsék­leti és páfaviszonyok, a kisebb légnedvességben lecsökken, sőt meg is szűnhet a kórokozó gombák szaporodása. A négy­zetméterenkénti 2,5-3 köbmé­ter levegőben már igen cseké­lyek az alternaria életfeltételei. Ezért a 7,5 méter széles és 3,5 méter magas, vagy a 9,5 méter széles és 4,5 méter ge­rincmagasságú házakat érde­mes építeni, lehetőleg colos csővázra, olyan lejtéssel, hogy a hó lecsúszhasson róla. Har­minc méter hosszúságú ház esetén meg kell oldani a két­szintes szellőztetést, ennél hosszabb ágyásnál az alsó szintet is érdemes két részre osztani. A kettős takarású építményeknél a két fólia kö­zött nem tanácsos nagy légte­ret hagyni, általában az 5 centiméter távolság megfele­lőnek mondható. Nem mindegy az sem, mi­lyen irányban helyezkednek el az ágyások. Értelemszerűen a legjobb az észak—déli tájo­lás legalább 2-3 méter tá­volságban egymástól az ár­nyékolás miatt. Ahol lehető­ség van rá, ki kell használni a talaj lejtését, egyrészt , nem alakul ki pangó víz, s nyá­ron amikor kicsi a légáram­lás, a hűtőhatás bizonyos fo­kú légcserét indít el. Milyen legyen a fóliaágyás talaja? Sokan elfeledkeznek róla, hogy a talajművelés nem időszakos feladat. A földben mikrobák tömege él, károsak és hasznosak. A talaj úgy­nevezett kultúrállapotában képes csak az önsterilitásra, vagyis a káros organizmusok elpusztítására. Amikor a ta­lajt pihentetjük, voltaképpen a hasznos szervezetek szapo­rodását segítjük elő, de ez csak akkor lehetséges, ha ál­landóan, nemcsak a vegetációs időszak alatt, hanem azután is gyommentesek a fóliások. Ellenkező esetben mérhetetle­nül elszaporodnak az élőskö­dők, a kitelelés után fokozato­san jönnek elő, így a növény- védelem nagy erőfeszítésbe kerül. A szerves trágya rendszeres használata két fő szempontból indokolt. Egyrészt mert a mű­trágyák többsége nem tartal­mazza a növények számára életfontosságú mikroeleme­ket, de kimutatták azt is, hogy' az istállótrágyában él a veszedelmes gyökérfonálféreg parazitagombája. Lényeges azonban, hogy a szerves trá­gya tároláskor takarással véd­ve legyen, a kártevők elsza­porodása ellen. Nehezen mozog Ma már változatos mütrá- gyaféleségek között lehet vá­logatni, a konyhakertész szá­mára elsősorban a nitrogén, foszforr, a kálium hatóanya- gúak a fontosak, a többi ele­met — kalcium, magnézium — zömmel tartalmazzák a talajok és a szerves trágyák. A foszfor nehezen mozgó anyag, tehát nagy részét alap­trágyaként kell kijuttatni, a másik két elem könnyebb ki- moshatóságuk révén, folya­matosan, fejtrágyaként ada­golható. Csakhogy négyzet- méterenként 20 grammnál több hatóanyagot nem szabad egyszerre kijuttatni. Az 5-5 gramm általában elegendő. A káliumot különösen a termés fejlődésének kezdeti időszaká­ban igényli a növény. A tapasztalatok szerint a három fő elemet hordozó mű­trágyából 100-100 kiló elég ezer négyzetméterre egy ter­mesztési ciklus alatt. A pi­ros színű káli műtrágya al­kalmatlan a fej trágyázásra, gyökérperzselő hatása miatt esetleg a túlzott vegetatív nö­vekedés visszafogására menet közben bevethetők Nagykőrösi Kgy. Kinizsi— Örkényi Béke Tsz SE. A Kinizsi labdarúgócsapa­tának az 1986/87. évi bajnok­ságban lehetősége volt a baj­nokság megnyerésére, de ez a tavaszi — főleg hazai pályán mutatott — gyengébb játék miatt nem sikerült. Most az első hely elérésére — az eddi­gi eredmények alakulása kö­vetkeztében — ismét lehető­sége van a körösi csapatnak. Hogy a csapat mostani, a ta­bellán elfoglalt helye nem vé­letlen, de az eddigi közös munka, a meglevő tudás ered­ménye, már ezen a mérkőzé­sen bizonyítási lehetőség nyí­lik. A játékosok amatőrök, anyagilag nincsenek érdekeltté téve — néhol találtak rá lehe­tőséget —, a sportolásnak él­ve áldozatot hoznak, követelni nem lehet tőlük, mégis azt várjuk, hogy a cél érdekében mindent el fognak követni. 3. Nagykőrös 15 8 4 3 36-14 20 4 Örkény 15 8 4 3 34-16 20 Az ősszel Örkényben jó színvonalú mérkőzésen 1-1 volt az eredmény. A Kinizsi jó csapatjátékot nyújtott és közelebb állt a győzelemhez. Az ifiknél az állás a követ­kező: 5. Nagyk. 15 10 1 4 45-15 21 9. Örkény 15 6 - 9 21-4312 Az ősszel Örkényben a kö­rösi ifi nyert 3-1-re, jó kezdés után visszaesett a csapatjáték. P. S. Szombati sportműsor Asztalitenisz. Sportotthon, 11 óra: Nk. Kgy. Kinizsi—Vo­lán Rákóczi SE (Szolnok) NB III-as férfi csapatbajnoki mér­kőzés. Vác: pedagógusok me­gyei versenye. Birkózás. Cegléd: megyei középiskolás kötöttfogású baj­nokság. Kerékpározás és kismotoro­zás. Fóti Gyermekváros: a kö­zépiskolás IKK és az általános iskolás NIK megyei döntője. Kosárlabda. Gimnáziumi labdajátékterem, 8.30: a vá­rosi mini leánybajnokság 5. fordulója. Kecskemét: KSC A szellőztetéssel egy csomó növényvédő szer is megtakarít­ható. A gombák ellen a fel­szívódó Curzate, Ridomil alkal­mas fólia alatt, a másik ve­szedelmes ellenség az üveg­házi molytetű is több szerrel irtható, de itt is sokszor csak a rendszeres, a legalább 3 naponkénti permezetés segít. A növényzetet 20 fok alatt ta­nácsos permetezni, így nem perzselnek a szerek, a szára­dás érdekében a szellőztetés­nek itt is nagy szerepe van. Relatív áremelkedés Nos, csupán a leglényege­sebb szempontokra reflektál­va is jókora csokor tudnivaló gyűlt össze ismét. Kinek is­merősen, másnak újszerűén csengenek, de hát a kertész­tudományt sem lehet végle­gesnek tekinteni. Környékün­kön sokan vannak, akik nagy szakértelemmel művelik ker- tecskéiket, s hogy mégsem tudnak nagyobbakat lépni a korszerű gazdálkodás felé, an­nak elsősorban pénzügyi okai vannak. Ahogy közkeletű szó­val mondják, e téren a tech­nika jelenti a szűk kereszt­metszetet, jóllehet a szabad­földi termesztés már elég ré­gen háttérbe szorult. De nem a kertészeken múlt az sem, hogy immár 7 év óta alig emelkedtek a zöldségfélék árai, s kétes, hogy rövid időn belül érdemlegesen javul a piaci helyzet. Vajon relatív áremelkedést el lehetne-e érni? Minden bizonnyal, hiszen e figyelem­mel kísért előadás-sorozatnak is legfőbb tanulsága, hogy sok tartalék van még házunk tá­ján kihasználatlanul. Másrészt e töméntelen ismeretet lehet­ne koncentrálni is, közelebb­ről a szakosodással (például a palántanevelés és a fólia alatti hajtatás kettéválasztá­sa) lehetne még hatékonyab­ban felhasználni. Ügy tűnik, ez a legésszerűbb koncepció ma, s ha pedig így van, ak­kor a kertbarátkor az egyik kompetens abban, hogy egyengesse e célhoz vezető utat. Petőfi isk—Nk. Kgy. Kinizsi, úttörő fiú megyei bajnoki mérkőzés. Vác: pedagógusok női megyei versenye. Labdarúgás. Vác: pedagógu­sok megyei kispályás verse­nye. Az összevont körzeti ser­dülőbajnokság e napon foly­tatódik, de a körösiek ellenfe­lükről lapzártáig nem kaptak értesítést. Sakk. Szolnok: a KPVDSZ— Mészöv versenyének országos döntője. Vác: pedagógusok megyei versenye. Sportlövészet. Szentendre: Március 21. Kupa-verseny. Teke. Kiskunhalas: KAC Medosz—Nk. Mészáros Tsz SK, NB III-as csapatbajnoki mérkőzés. Természetjárás. Pálfája er­dő: 10 órától városi felsza­badulási emléktúra. Pilis hegység—Rám-szakadék: a Toldi ODK-sok túrája. Torna. Toldi-tornacsarnok, 13 óra: az általános iskolás, 16,30: a középiskolás diák­olimpia területi leány döntő­je. Vasárnapi sportműsor Kosárlabda. Kecskemét: az összevont megyei mini baj­nokság 1. fordulója. Labdarúgás. Kinizsi-sportte- leD, Petőfi-iskolai pálya és Vági-lakótelepi pálya, 9 órá­tól: városi kispályás „Már­cius 15 Kupa”-villámtorna. Kinizsi-sporttelep, 14: Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Örkény KSK ifi, 16: Nk. Kgy Kinizsi—Ör­kény KSK, megyei II. osztá­lyú bajnoki rangadó mérkő­zés. Sakk. Szolnok: a KPVDSZ— Mészöv versenyének országos döntője. Természetjárás. Kecskemét és környéke: az „olimpiai nap” tömegsportakció túrája. Torna. Toldi-tornacsarnok, 8 óra: az általános iskolás, 9.30: a középiskolás diákolim­pia területi leány döntője. S. Z. rSSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hír! Együtt érez az anyaggal A. B. fiz időmérők orvosa Soós Sándor idén jubilál. Pontosan negyedszázada önállósí­totta magát és, lett kisiparos. A szakmát ennél régebben kezdte gyakorolni, immár 32 éve javítja közmegelégedésre a ketyegő, csörgő, csipogó alkalmatosságokat. Munkáját máig sem szűkítette le speciális területre, kortól, márkától függet­lenül életre kel kezében minden időmérő. (Varga Irén felvétele) My. J. Lehetőség a bizonyításra

Next

/
Thumbnails
Contents