Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-26 / 73. szám

Kereskedelmi őrjárat Megélénkült a piac Bizonyos nosztalgiával já­rom a várost. Lelki szemeim­mel látom a régi Gödöllőt, a valóságban előttem az új. Emlékszem a régi főutcára, a mai Dózsa György útra. Közeli szomszédságban sora­koztak a hentesüzletek — Glausnitz Dezső, Fischer Pál, Gyarmati Gusztáv, Halász Béla, az innenső oldalon Pé­csi János és Wirnhardt Osz­kár üzlete. Valamennyiből áradt a frissen sült és főtt kolbász illata. Minden vá­sárlóhoz volt egy kedves sza­vuk, nemcsak az után érdek­lődtek, mit kíván a vásárló, személyes dolgaik felől is fag­gatták. Emberi volt a kapcso­lat. Igaz, akkor nem volt ro­hanó az élet. Körutam során a 20-as nép- bolti szomszédságában levő húsboltba nyitottam be. Fehér köpenyes dolgozók serényked­tek. A pult végén, a kirakat­nál, illetve az ablaknál Kam- hal Gábor dolgozott, szolgálta ki a vevőket. Ö - a kirakati ember, őt látja meg elsőnek a vevő, mikor az üzlet előtt elhalad. Régi szakember, há­rom évtizede hentes. ✓ Hárman-négyen dolgoznak a pultnál, időnként egy szőke hajú nő is. Bognár Zsuzsa csemegés, de ha kell, pénztá­ros, egyszóval olyan fregoli- féle. Az irodába megyek, de már a bontóban megállók, illetve annak ajtajában. Hephardt József üzletvezetővel kezdem a beszélgetést, röviden, mert nagy munkában vannak. Tóth Balázzsal, a helyettessel. Ezerkétszáz darab sertéska­rajt készítenek elő, a szép szeleteket tálcákra rakják. Jönnek érte majd az Erkel iskolából. Milyen lesz a húsvéti ellá­tás, érdeklődöm. Kifogástalan, kapom a választ. Milyen a for­galom napjainkban? A január eleji visszaesés után ismét el­érik a te'rvezettet. Havonta 8-10 tonna sertés- és malac­hús, továbbá 1-1,2 tonna marha-, 2 tonna baromfihús és ugyanannyi felvágott fogy el. Húsvétra még plusz is ér­kezik, sonka és egyéb füstölt áru. Néhány ajtóval tovább van az áfész 132-es számú zöld­ség-gyümölcs üzlete. Valaha itt, a nagy kapun át közle­kedtek, a községház udvará­ból, ahol a piac volt. Kofák a Dajka, Bokor, Kovács, Pó­lyák és Stefanov család volt talpon, kora reggeltől késő estig. A kapualjból kiképzett üz­let vezetője Gyarmati Károly, aki két társával áll a vásár­lók szolgálatára. Szeretik az üzletet és élnek a .reklám erejével. Szép a kirakat, az ott elhelyezett áru megfogja a vevő figyelmét. Húsvétra milyen különlegességet tud ígérni egy ilyen profilú üz­let? Rendeltek déligyümöl­csöt, annak ilyenkor is nagy a keletje. Remélik, nem csa­lóidnak. A piac a napos időben megélénkült, de az igazi áru­kínálók a kereskedők, akik Pestről szállítják a portékát. Az árak: kelkáposzta 12, fejes káposzta 12, zöldség 22, sárgarépa 12, burgonya 16, sampinyon 110, sóska 60, spenót 50, cékla 10, vöröshagyma 18, lila hagyma 20, fokhagyma 80, saláta 10. 20, paradicsom 300, zöldpaprika 10-14, alma 10-26, zeller 20, uborka 120, piros retek csomója 20, karalábé 14, dughagyma 30-48, a tojás 2,40 forint. Csiba József Agráregyetem Anyagmozgatás A Magyar Agrártudományi Egyesület anyagmozgatási szakosztálya a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem mező- gazdasági gépészmérnöki ka­rával közösen hétfőn, már­cius 28-án 10 órai kezdettel Üj anyagmozgató gépek, be­szerzési lehetőségek címmel szakmai tanácskozást rendez, melyen az NSZK-beli Repco Gépkereskedelmi Vállalat a Kleine Bunkeres rendszerű felszedő járműveket, a Nagy­kőrösi Gépgyártó és Szolgál­tató Ipari Szövetkezet pedig az egységrakomány-képző be­rendezések fejlesztésében el­ért eredményeit mutatja be. A Volcom Kft. a Volvo BM rakodógépek legújabb típusait ismerteti meg a szakmai pub­likummal. Az Autóker Válla­lat a mezőgazdasági haszon- gépjárművek típusait, illetve az anyagmozgatás-gépesítés lehetőségeit vázolja, s bemu­tatkozik az Agrobank Rt. és a Roboplan BT tevékenységé­vel is megismerkedhetnek a résztvevők. Az előadásokat szakmai vita és konzultáció, valamint videóműsorok be­mutatása egészíti majd ki, az Interbank Rt. képviselője pe­dig a lízingeléssel kapcsola­tos tudnivalókról beszél. Mozi Március 26-án és 27-én: Pinocchio. Színes, magyarul beszélő amerikai rajzfilm. 4 órakor. Leopárd kommandó. Színes, magyarul beszélő olasz—NSZK film. 6 és 8 órakor. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1988. MÁRCIUS 26.. SZOMBAT Kettes szűkítés I segélyezés ellentmondásai Egyre több szó esik a kü­lönböző segélyezésekről, s hogy tanácsainknál ez a mun­katerület mindennapos tevé­kenységgé válik, azt a most lezajlott falugyűlések sok hoz­zászólása igazolja. Több falu­gyűlésen vettem részt, s hal­lottam kirívó esetekről. Volt község, ahol a főiskolai tanár szüleit — pedig gyermekük hivatalos jövedelmét egyéb források is növelik — rend­kívüli szociális segélyben ré­szesítették, de akadt olyan te­lepülés is, ahol a segélyezhe­tek köréből többen' kimarad­tak, pusztán azért, mert szé­gyelltek segélyt kérni. Más­hol a jogosan kérelmezőt az­zal utasították el, hogy elfo­gyott az abban az esztendő­ben segélyezésre fordítható összeg. Felnőttek, gyerekek A tanácsoknál a szociálpo­litikai munkát végzők nincse­nek könnyű helyzetben, mert, mint Kartalon hallottam; munkájukat kettős szűkítés akadályozza és alakítja ki. Először a szociálpolitika elvei állítanak korlátokat azzal, hogy a rászorulók köréből ki­választják azokat, akik bizo­nyos feltételeknek megfelel­nek. Másodszor a rendelke­zésre álló pénz szűkíti a kört, mert bizony a keret nemcsak a rászorulók, hanem a segé­lyezhetek számához képest is kevés. Természetesen nemcsak Kartalon vagy Galgamácsán, de szinte minden községben azonosak a gondok. Bartók Katalin, az Aszódi Tanács gyámügyi előadója elmondta, hogy a szociális segélynek két nagy területe van: a gyerme­kek gyámügyi segélyezése és a felnőttek szociális segélye­zése. Mindkét segély lehet rendszeres, azaz havonta fo­lyósított és rendkívüli, amely egyedi alkalmakhoz* van köt­ve. A segélyfajtától függetle­nül közös alapelv, hogy se­gélyben csak azok — személy vagy család — részesülhet­nek, akik saját hibájukon kí­vül kerültek nehéz helyzetbe. Jclsnt-e megoldást? Kovács István hivatásos pártfogó több községben is vizsgálódott a gyámügyi segé­lyekkel kapcsolatban. Magam is átnéztem statisztikákat — igaz, ezek elsősorban a ci­gánygyermekek segélyezését mutatták —, de szinte azono­sak voltak a számok mind a két esetben. Kovács István szerint nem egészen ezer fo­rint rendkívüli gyámügyi se­gély jutott 1987-ben átlagosan egy segélyezett gyerekre. A cigánygyerekeknél ez az ösz- szeg az évi 1086 forintot érte el. Elgondolkodtató adatok, amelyek megfogalmazzák a kérdést: van-e olyan általunk ismert hátrányos helyzetű család, ahol egy esztendő alatt mindössze 1000 forint hiányzik a gyermekekkel kapcsolatos anyagi problé­mák megoldásához? Bizony, alig hiszem, hogy ez az ösz- szeg a gondok bármiféle meg­oldását jelehtené. És mi a helyzet a felnőttek­nél? A részükre biztosított rendszeres szociális segélyt olyan 70 éven felüli férfi, 65 éven felüli nő, illetőleg 18. életévét betöltött állampolgár kaphatja, akinek munkaké­pesség-csökkenése legalább 67 százalékos, nincs állandó havi jövedelme, a létfenntartását biztosító vagyona, nincs tar­tásra kötelezhető hozzátarto­zója. Láthatjuk, sok a segé­lyezés lehetőségét kizáró ok, s ezek az okok eléggé behatá­rolják a rendszeres szociális segélyben részesíthetők körét. És ki kaphat rendkívüli szociális segélyt? A tanácsi előadó úgy válaszol, mintha a rendeletet olvasná: az a 18. életévét betöltött személy, aki önhibáján kívül átmenetileg nehéz helyzetbe került, és emiatt létfenntartásában van veszélyeztetve. Ébente legfel­jebb négy alkalommal adha­tó. Nem akadt egyetlen ügy­intéző sem, aki ne panaszol­ta volna az ezzel a segélyezé­si formával összefüggő admi­nisztrációs teendők nagyságát. El kell készíteni a környezet- tanulmányt, be kell szerezni a kereseti kimutatásokat stb. Indokok rangsora — Hosszú évek tapasztala­tai alapján tudom — mondta Sőregi János kartali tanács­elnök —, hogy a rendkívüli szociális segélyt nem azért kérik, hogy átmenetileg nehéz helyzetben megszokott élet- színvonalukat fenntartsák, hanem azért, hogy egyáltalá­ban létezni tudjanak, hogy a ruhát, tüzelőt, gyógyszert beszerezhessék. Ezért fontos a tanácsok gondos mérlegelé­se, ezért fontos az indokok rangsorolása, és a személyek ismeretében a hibalehetőségek minimumra csökkentése, vagyis olyan községi szociál­politika alkalmazása, amely valóban a rászorulókat segíti és kizár minden szubjektív szempontot vagy előítéletet. Fercsik Mihály A nap programja Március 26-án: Gödöllő, művelődési ház: Három kívánság, gyermek- műsor, 11 órakor. SOHIXTÉS. Szokatlan . ja­vaslattal állt elő a mogyoró­di küldött a Gödöllő és Vidé­ke Áfész küldöttgyűlésén. Azt indítványozta, hogy a szö­vetkezet szakítson meg min­den kapcsolatot a kerepes- tarcsai sütőipari vállalattal, onnan egy fél deka kenyeret se szállítsanak ezután Mo­gyoródra. A szokatlan ekkor következett. A küldött köve­telte, hogy a vállalatot szá­molják föl, bontsák le, helyét hintsék be sóval. Már szé- gyelli elmondani, tette hozzá, mert évente ismétli magát, a kenyér minősége azonban nem változik. A . küldöttgyűlésen is úgy van, hogy a széksorodon ülők kérnek, kérdeznek, javasol­nak, követelnek higgadtab­ban vagy szenvedélyesebben. Az elnöki asztal mögött ülők válaszolnak. Körültekintően, hiszen ők felelős vezetők. A szövetkezet elnöke azt vála­szolta a mogyoródi küldött­nek, meg lehet szakítani a kapcsolatot a sütőipari vál­lalattal, de honnan szerez­zék be a kenyeret? Elvileg akár Zalaegerszegről is hoz­hatnánk. Csakhogy a szállí­tás eléggé megdrágítaná a cipót. Arról nem is szólva, hogy ily hosszú úton aligha­nem megnyomorodna. Bizony. Eljön az idő, ami­kor akár Párizsból hozhatja a kenyeret az áfész. De lesz-e hozzá valutája, szállítóesz­köze? Régebben ilyen problé­ma sem létezett. A minap számolta össze születése óta gödöllői honos barátom, hogy annak idején, amikor még Mindennapi apróságok község volt a település, ti­zenkét pék működött itt. Az ember elégedetlen volt az egyikkel, ■ ment a másikhoz. Az egyik ezért megorrolt. Mi­re azonban áz összesét végig­járta az ember, az első már el is felejtette az orrolást, s örült, ha visszajött a vevő. De nemcsak örült, hanem jó kenyeret is sütött, mert tud­ta, az a legjobb csábító. NŐK I. Álltunk a fal mel­lett, ahová gyülekeztek a koszorúzás résztvevői. A be­járat közepe táján a kapu kitámasztója. Jöttek a népek, főleg nők. Kétoldalt máf áll­tak, szokás szerint szorosan a falhoz simulva. Ünnepélyes léptekkel közeledtek a né­pek, többségében nők, s hopp, már bele .is rúgott az első. Öt még nem vettem észre, a mikrofonos emberre figyel­tem. A mellettem álló meg­bökött: figyelje, minden nő bele fog rúgni. És jött a kö­vetkező. Ártatlan pofával les­tük. Ajjajaj, hát ez fáj, ilyen vékony cipővel. Hoppá, ej­nye. Hopphopp, még ilyet. Ezek a nők kirúgják a kitá­masztót, mondta a mellettem álló. Na majd mo9t. Férfi kö­zeledett. Egy férfi tudja, hogy a bejárat közepe táján kitá­masztó van. Kimért léptekkel közeledett. Nagyon figyel­tünk. Jó az irány, nagyon jó. Egészen jónak látszott az irány, de az utolsó pillanat­ban élesen balra fordult, és a jobb lábával, hujjuj. Megint férfi közeledett. A mellettem álló elfordította a fejét. Mér­gesen nézett ellenkező irány­ban. Hová süllyedtünk. Már a férfiak is szétrúgják a ki­támasztót. NŐK II. Hiába, a nők min­dig találékonyabbak. Nők nélkül már nem lenne em­ber a földön. A legnehezebb helyzetekben, amikor például elfogy az élelem, nincs fűtő­anyag, a férfi föladja. Meg­adja magát: ha nincs mit en­ni, dögöljünk meg, feküdjünk a hóra és fagyjunk bele. A nők egészen másképp visel­kednek. Akkor is képesek le­vest főzni, amikor nincs a házban semmi más, csak víz. Akkor is raknak tüzet, ami­kor a szalma is elfogyott. A nő kimegy az udvarra, néze­lődik. néha-néha lehajol, majd hoz valami tűzrevalót. Föl­szítja a tüzet s megfőzi a levest. Az értekezleteken többnyi­re férfiak ülnek. Unatkoz­nak és izzadnak. Ez rettene­tes, mondogatják magukban, törülgetik az arcukat, kínjuk­ban rajzolgatnak, egyik lá­bukat rakják a másikra, a másikat az egyikre,' fújnak, szuszognak. Meg fogok dög­leni, szétrobbanok, motyogják félhangosan, ha ez még so­káig mondja. A nő nem szuszog, nem iz­zad, nem kínlódik. A nő min­den helyzetben, minden per­cet képes kihasználni. A na­pokban is ültem egy ilyen összejövetelen. Valamiért hát­ranéztem és elállt a lélegze­tem. Az egyik nő angyali tü­relemmel, nyugodtan, békésen horgolt. Néha vetett egy pil­lantást a fecsegőre, de ujjai akkor is dolgoztak. Ha csu­pa nő ülne az értekezleteken, mennyi szép pulóver, kardi­gán, sál készülne ebben a hazában. Talán még exportra is jutna belőle. SAJÁTOS. Tetszenek-e tud­ni, milyen módszerekkel, esz­közökkel dolgozik a szakszer­vezet? Igen, ebben a nehéz helyzetben, amikor megjelent a munkanélküliség, sokan ki­lépnek a szervezetből, mert elégedetlenek vele. Ebben a változó, nehezülő helyzetben sajátos eszközökkel, módsze­rekkel dolgozik a szakszerve­zet. Hát a KISZ? A KISZ szintén sajátos eszközökkel, módszerekkel igyekszik képvi­selni a fiatalság érdekeit. A párt is a maga sajátos mód­ján dolgozik. A kormány, a parlament, a népfront, a Vö­röskereszt, az ebtenyésztők szövetsége mind-mind a maga sajátos eszközeivel, módsze­reivel tevékenykedik. Ebben van hazánkban a legnagyobb egység. Mindenki a maga sa­játos eszközeivel, módszerei­vel igyekszik hozzájárulni a közös ügyhöz. Éppen ezért er­re úgy kell vigyázni, mint a szemünk fényére. Ha netán valakinél észrevennénk, hogy nem a maga sajátos eszkö­zeivel él, azonnal jelezzünk. Hogyan? A magunk sajátos módján. Kör Pál Diáktanya: házibuli, 16 órá­tól. Petrovics József szobrász- művész, Pálos Miklós festő­művész kiállítása, megtekint­hető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, Festmények és grafi­kák — a Petőfi Múzeum kép­zőművészeti gyűjteményének bemutatója, időszaki kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap műtárgya: Petőfi — Kutas László szobrászművész alkotása — ólom — 1973, megtekinthető 10—18 óráig. Március 27-én: Gödöllő, művelődési ház: Süni-vasárnap, 10 órakor. Gyalogtúra a gödöllői arbo­rétumba, 9 órakor. Diáktanya: videó, 16 órától. Petrovics József szobrász- művész, Pálos Miklós festő­művész kiállítása, megtekint­hető 10—18 óráig. Az aszódi múzeum prog­ramja megegyezik a szomba­tival. Április 1-jén Városi diáknap Második alkalommal rende­zi meg a városi diáknapot a gödöllői művelődési ház a KISZ városi bizottságának tá­mogatásával, április 1-jén. Ízelítő a tervezett programból: amatőr művészeti csoportok, előadók föllépése, amatőr rockzenekarok koncertje, wes- ternkocsma, teaház, dühöngő, jósda, falshaniA'erseny, lelki- segély-szolgálat, fotószalon, diszkó és filmvetítés. Ezen a napon minden program ingye­nes. A diáknapra megjelenik a városi diákújság harmadik száma. ISSN 0133—1987 (Gödöllői Hírlap) ■ SZOMBATMECYZETI Életrevalóság Akinek ab\akon hányják be a pénzt, két kézzel szórhatja. Könnyen jött, könnyen megy. Sok min­dent elmondhatunk ma­gunkról, de ezt nem állít­hatjuk. Az államkasszát nem fenyegeti a nemzeti jövedelmünktől való szét- repedés veszélye, s nekünk sem kell attól tartanunk, hogy fölvet bennünket a becsületes munkánkból származó jövedelem. Még csak ízlelgetjük az új gaz­dasági, pénzügyi viszonyo­kat, de azt már bizonyo­san tudjuk, hogy takaréko­sabban kell élnünk, mint korábban. Meglévő javaink, érté­keink célszerű újrafelhasz­nálásának gyakorlata tár­sadalmunk jelentős rétegé­ben az eddigiekben is megvolt. Családon, rokon­ságon belül a kinőtt ru­hák, cipők s egyéb gyer­mekholmik leltek új gaz­dára. A babakocsi már pár száz forintért kelt el, ha pedig a kutyának sem kellett, a kerekeit gázko­csihoz vagy más, házilag összebarkácsolt guruló al­kalmatossághoz használták fel, a többi része a sze­métre került. Manapság viszont fel­erősödött a még használ­ható cikkek átadásának gyakorlata. A kör kiterjedt barátokra, jó ismerősökre, sőt ismeretlenekre is, pél­dául védőnői közvetítéssel. Népszerűvé váltak a hasz­nált ruhákat kínáló üzle­tek, működik ilyen Karta­lon is, Aszódon is, leg­utóbb Aszódon használtbú- tor-kereskedés nyílt, Gö­döllőn néhány hónapja műszaki jellegű dolgokhoz lehet ily módon hozzájut­ni. A fölöslegessé, helyfog­laló lommá vált tárgyak nem feltétlenül váltak s válnak egyben értéktelen­né, haszontalanná, legfel­jebb csak az adott helyen, az adott időpontban. Nagyanyáinknak a véré­vé vált a spórolás, abban a szellemben nevelkedtek, azt látták maguk körül. E magatartásuk kiterjedt az élet minden területére. Egy szem étel nem ment kár­ba, a lyukas nadrágot be­foltozták, az elkopott ing­gallért megfordítottákj a használhatatlanná rongyo- lódottakat befogták felmo­sórongynak. portörlőnek, feldarabolták szőnyegszö­véshez. A szennyes zsírból ággal kenőszappant főz­tek, ha a lábas, fazék ki­lyukadt, megjavíttatták a drótostóttal... Spóroltak, vagyis a kiadásokat min­den téren a szűkmarkúságig megszorították. Mi takarékoskodásra, nem spórolásra kényszerü­lünk. A következetes szűk­markúsággal szemben egy bizonyos időre korlátozzuk, vagy éppen csökkentjük kiadásainkat a már nem új, de még használható cikkek elfogadásával vagy vételével, cseréjével vagy házi előállításával. A csi­náld magad! jelmondat je­gyében kibontakozott moz­galom eléggé kiszélesült. apró-cseprő dolgok miatt ritkán kell szaladni a mes­terért. A ma háziasszonyai is megtalálják a takaréko­sabb életmód útjait, lehe­tőségeit. Anyukák, nagy­mamák népes tábora köti sorozatban a családtagok számára a pulóvereket, a konyhai kiadásoknak a megszabott keretek között tartására is sok apró ötlet született már, s látott napvilágot újságok hasáb­jain, s a szakácskönyvek­ből is lehet lopni prakti­kákat. Takarékosabban élünk alkalmazkodunk, s alkal­mazkodóképességünkben ott fészkel az életrevaló­ság. ami egyáltalán nem borúlátást, beletörődést su­gároz. Első, ösztönös rea­gálásunkban takarékosab­ban, ésszerűbben gazdálko­dunk, de a takarékosság közepette már puhatoljuk az utakat-mődokat, hogy a behatárolt lehetőségek mel­lett miképpen tudunk ja­vítani helyzetünkön. Bcnc Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents