Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
Kereskedelmi őrjárat Megélénkült a piac Bizonyos nosztalgiával járom a várost. Lelki szemeimmel látom a régi Gödöllőt, a valóságban előttem az új. Emlékszem a régi főutcára, a mai Dózsa György útra. Közeli szomszédságban sorakoztak a hentesüzletek — Glausnitz Dezső, Fischer Pál, Gyarmati Gusztáv, Halász Béla, az innenső oldalon Pécsi János és Wirnhardt Oszkár üzlete. Valamennyiből áradt a frissen sült és főtt kolbász illata. Minden vásárlóhoz volt egy kedves szavuk, nemcsak az után érdeklődtek, mit kíván a vásárló, személyes dolgaik felől is faggatták. Emberi volt a kapcsolat. Igaz, akkor nem volt rohanó az élet. Körutam során a 20-as nép- bolti szomszédságában levő húsboltba nyitottam be. Fehér köpenyes dolgozók serénykedtek. A pult végén, a kirakatnál, illetve az ablaknál Kam- hal Gábor dolgozott, szolgálta ki a vevőket. Ö - a kirakati ember, őt látja meg elsőnek a vevő, mikor az üzlet előtt elhalad. Régi szakember, három évtizede hentes. ✓ Hárman-négyen dolgoznak a pultnál, időnként egy szőke hajú nő is. Bognár Zsuzsa csemegés, de ha kell, pénztáros, egyszóval olyan fregoli- féle. Az irodába megyek, de már a bontóban megállók, illetve annak ajtajában. Hephardt József üzletvezetővel kezdem a beszélgetést, röviden, mert nagy munkában vannak. Tóth Balázzsal, a helyettessel. Ezerkétszáz darab sertéskarajt készítenek elő, a szép szeleteket tálcákra rakják. Jönnek érte majd az Erkel iskolából. Milyen lesz a húsvéti ellátás, érdeklődöm. Kifogástalan, kapom a választ. Milyen a forgalom napjainkban? A január eleji visszaesés után ismét elérik a te'rvezettet. Havonta 8-10 tonna sertés- és malachús, továbbá 1-1,2 tonna marha-, 2 tonna baromfihús és ugyanannyi felvágott fogy el. Húsvétra még plusz is érkezik, sonka és egyéb füstölt áru. Néhány ajtóval tovább van az áfész 132-es számú zöldség-gyümölcs üzlete. Valaha itt, a nagy kapun át közlekedtek, a községház udvarából, ahol a piac volt. Kofák a Dajka, Bokor, Kovács, Pólyák és Stefanov család volt talpon, kora reggeltől késő estig. A kapualjból kiképzett üzlet vezetője Gyarmati Károly, aki két társával áll a vásárlók szolgálatára. Szeretik az üzletet és élnek a .reklám erejével. Szép a kirakat, az ott elhelyezett áru megfogja a vevő figyelmét. Húsvétra milyen különlegességet tud ígérni egy ilyen profilú üzlet? Rendeltek déligyümölcsöt, annak ilyenkor is nagy a keletje. Remélik, nem csalóidnak. A piac a napos időben megélénkült, de az igazi árukínálók a kereskedők, akik Pestről szállítják a portékát. Az árak: kelkáposzta 12, fejes káposzta 12, zöldség 22, sárgarépa 12, burgonya 16, sampinyon 110, sóska 60, spenót 50, cékla 10, vöröshagyma 18, lila hagyma 20, fokhagyma 80, saláta 10. 20, paradicsom 300, zöldpaprika 10-14, alma 10-26, zeller 20, uborka 120, piros retek csomója 20, karalábé 14, dughagyma 30-48, a tojás 2,40 forint. Csiba József Agráregyetem Anyagmozgatás A Magyar Agrártudományi Egyesület anyagmozgatási szakosztálya a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mező- gazdasági gépészmérnöki karával közösen hétfőn, március 28-án 10 órai kezdettel Üj anyagmozgató gépek, beszerzési lehetőségek címmel szakmai tanácskozást rendez, melyen az NSZK-beli Repco Gépkereskedelmi Vállalat a Kleine Bunkeres rendszerű felszedő járműveket, a Nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet pedig az egységrakomány-képző berendezések fejlesztésében elért eredményeit mutatja be. A Volcom Kft. a Volvo BM rakodógépek legújabb típusait ismerteti meg a szakmai publikummal. Az Autóker Vállalat a mezőgazdasági haszon- gépjárművek típusait, illetve az anyagmozgatás-gépesítés lehetőségeit vázolja, s bemutatkozik az Agrobank Rt. és a Roboplan BT tevékenységével is megismerkedhetnek a résztvevők. Az előadásokat szakmai vita és konzultáció, valamint videóműsorok bemutatása egészíti majd ki, az Interbank Rt. képviselője pedig a lízingeléssel kapcsolatos tudnivalókról beszél. Mozi Március 26-án és 27-én: Pinocchio. Színes, magyarul beszélő amerikai rajzfilm. 4 órakor. Leopárd kommandó. Színes, magyarul beszélő olasz—NSZK film. 6 és 8 órakor. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1988. MÁRCIUS 26.. SZOMBAT Kettes szűkítés I segélyezés ellentmondásai Egyre több szó esik a különböző segélyezésekről, s hogy tanácsainknál ez a munkaterület mindennapos tevékenységgé válik, azt a most lezajlott falugyűlések sok hozzászólása igazolja. Több falugyűlésen vettem részt, s hallottam kirívó esetekről. Volt község, ahol a főiskolai tanár szüleit — pedig gyermekük hivatalos jövedelmét egyéb források is növelik — rendkívüli szociális segélyben részesítették, de akadt olyan település is, ahol a segélyezhetek köréből többen' kimaradtak, pusztán azért, mert szégyelltek segélyt kérni. Máshol a jogosan kérelmezőt azzal utasították el, hogy elfogyott az abban az esztendőben segélyezésre fordítható összeg. Felnőttek, gyerekek A tanácsoknál a szociálpolitikai munkát végzők nincsenek könnyű helyzetben, mert, mint Kartalon hallottam; munkájukat kettős szűkítés akadályozza és alakítja ki. Először a szociálpolitika elvei állítanak korlátokat azzal, hogy a rászorulók köréből kiválasztják azokat, akik bizonyos feltételeknek megfelelnek. Másodszor a rendelkezésre álló pénz szűkíti a kört, mert bizony a keret nemcsak a rászorulók, hanem a segélyezhetek számához képest is kevés. Természetesen nemcsak Kartalon vagy Galgamácsán, de szinte minden községben azonosak a gondok. Bartók Katalin, az Aszódi Tanács gyámügyi előadója elmondta, hogy a szociális segélynek két nagy területe van: a gyermekek gyámügyi segélyezése és a felnőttek szociális segélyezése. Mindkét segély lehet rendszeres, azaz havonta folyósított és rendkívüli, amely egyedi alkalmakhoz* van kötve. A segélyfajtától függetlenül közös alapelv, hogy segélyben csak azok — személy vagy család — részesülhetnek, akik saját hibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe. Jclsnt-e megoldást? Kovács István hivatásos pártfogó több községben is vizsgálódott a gyámügyi segélyekkel kapcsolatban. Magam is átnéztem statisztikákat — igaz, ezek elsősorban a cigánygyermekek segélyezését mutatták —, de szinte azonosak voltak a számok mind a két esetben. Kovács István szerint nem egészen ezer forint rendkívüli gyámügyi segély jutott 1987-ben átlagosan egy segélyezett gyerekre. A cigánygyerekeknél ez az ösz- szeg az évi 1086 forintot érte el. Elgondolkodtató adatok, amelyek megfogalmazzák a kérdést: van-e olyan általunk ismert hátrányos helyzetű család, ahol egy esztendő alatt mindössze 1000 forint hiányzik a gyermekekkel kapcsolatos anyagi problémák megoldásához? Bizony, alig hiszem, hogy ez az ösz- szeg a gondok bármiféle megoldását jelehtené. És mi a helyzet a felnőtteknél? A részükre biztosított rendszeres szociális segélyt olyan 70 éven felüli férfi, 65 éven felüli nő, illetőleg 18. életévét betöltött állampolgár kaphatja, akinek munkaképesség-csökkenése legalább 67 százalékos, nincs állandó havi jövedelme, a létfenntartását biztosító vagyona, nincs tartásra kötelezhető hozzátartozója. Láthatjuk, sok a segélyezés lehetőségét kizáró ok, s ezek az okok eléggé behatárolják a rendszeres szociális segélyben részesíthetők körét. És ki kaphat rendkívüli szociális segélyt? A tanácsi előadó úgy válaszol, mintha a rendeletet olvasná: az a 18. életévét betöltött személy, aki önhibáján kívül átmenetileg nehéz helyzetbe került, és emiatt létfenntartásában van veszélyeztetve. Ébente legfeljebb négy alkalommal adható. Nem akadt egyetlen ügyintéző sem, aki ne panaszolta volna az ezzel a segélyezési formával összefüggő adminisztrációs teendők nagyságát. El kell készíteni a környezet- tanulmányt, be kell szerezni a kereseti kimutatásokat stb. Indokok rangsora — Hosszú évek tapasztalatai alapján tudom — mondta Sőregi János kartali tanácselnök —, hogy a rendkívüli szociális segélyt nem azért kérik, hogy átmenetileg nehéz helyzetben megszokott élet- színvonalukat fenntartsák, hanem azért, hogy egyáltalában létezni tudjanak, hogy a ruhát, tüzelőt, gyógyszert beszerezhessék. Ezért fontos a tanácsok gondos mérlegelése, ezért fontos az indokok rangsorolása, és a személyek ismeretében a hibalehetőségek minimumra csökkentése, vagyis olyan községi szociálpolitika alkalmazása, amely valóban a rászorulókat segíti és kizár minden szubjektív szempontot vagy előítéletet. Fercsik Mihály A nap programja Március 26-án: Gödöllő, művelődési ház: Három kívánság, gyermek- műsor, 11 órakor. SOHIXTÉS. Szokatlan . javaslattal állt elő a mogyoródi küldött a Gödöllő és Vidéke Áfész küldöttgyűlésén. Azt indítványozta, hogy a szövetkezet szakítson meg minden kapcsolatot a kerepes- tarcsai sütőipari vállalattal, onnan egy fél deka kenyeret se szállítsanak ezután Mogyoródra. A szokatlan ekkor következett. A küldött követelte, hogy a vállalatot számolják föl, bontsák le, helyét hintsék be sóval. Már szé- gyelli elmondani, tette hozzá, mert évente ismétli magát, a kenyér minősége azonban nem változik. A . küldöttgyűlésen is úgy van, hogy a széksorodon ülők kérnek, kérdeznek, javasolnak, követelnek higgadtabban vagy szenvedélyesebben. Az elnöki asztal mögött ülők válaszolnak. Körültekintően, hiszen ők felelős vezetők. A szövetkezet elnöke azt válaszolta a mogyoródi küldöttnek, meg lehet szakítani a kapcsolatot a sütőipari vállalattal, de honnan szerezzék be a kenyeret? Elvileg akár Zalaegerszegről is hozhatnánk. Csakhogy a szállítás eléggé megdrágítaná a cipót. Arról nem is szólva, hogy ily hosszú úton alighanem megnyomorodna. Bizony. Eljön az idő, amikor akár Párizsból hozhatja a kenyeret az áfész. De lesz-e hozzá valutája, szállítóeszköze? Régebben ilyen probléma sem létezett. A minap számolta össze születése óta gödöllői honos barátom, hogy annak idején, amikor még Mindennapi apróságok község volt a település, tizenkét pék működött itt. Az ember elégedetlen volt az egyikkel, ■ ment a másikhoz. Az egyik ezért megorrolt. Mire azonban áz összesét végigjárta az ember, az első már el is felejtette az orrolást, s örült, ha visszajött a vevő. De nemcsak örült, hanem jó kenyeret is sütött, mert tudta, az a legjobb csábító. NŐK I. Álltunk a fal mellett, ahová gyülekeztek a koszorúzás résztvevői. A bejárat közepe táján a kapu kitámasztója. Jöttek a népek, főleg nők. Kétoldalt máf álltak, szokás szerint szorosan a falhoz simulva. Ünnepélyes léptekkel közeledtek a népek, többségében nők, s hopp, már bele .is rúgott az első. Öt még nem vettem észre, a mikrofonos emberre figyeltem. A mellettem álló megbökött: figyelje, minden nő bele fog rúgni. És jött a következő. Ártatlan pofával lestük. Ajjajaj, hát ez fáj, ilyen vékony cipővel. Hoppá, ejnye. Hopphopp, még ilyet. Ezek a nők kirúgják a kitámasztót, mondta a mellettem álló. Na majd mo9t. Férfi közeledett. Egy férfi tudja, hogy a bejárat közepe táján kitámasztó van. Kimért léptekkel közeledett. Nagyon figyeltünk. Jó az irány, nagyon jó. Egészen jónak látszott az irány, de az utolsó pillanatban élesen balra fordult, és a jobb lábával, hujjuj. Megint férfi közeledett. A mellettem álló elfordította a fejét. Mérgesen nézett ellenkező irányban. Hová süllyedtünk. Már a férfiak is szétrúgják a kitámasztót. NŐK II. Hiába, a nők mindig találékonyabbak. Nők nélkül már nem lenne ember a földön. A legnehezebb helyzetekben, amikor például elfogy az élelem, nincs fűtőanyag, a férfi föladja. Megadja magát: ha nincs mit enni, dögöljünk meg, feküdjünk a hóra és fagyjunk bele. A nők egészen másképp viselkednek. Akkor is képesek levest főzni, amikor nincs a házban semmi más, csak víz. Akkor is raknak tüzet, amikor a szalma is elfogyott. A nő kimegy az udvarra, nézelődik. néha-néha lehajol, majd hoz valami tűzrevalót. Fölszítja a tüzet s megfőzi a levest. Az értekezleteken többnyire férfiak ülnek. Unatkoznak és izzadnak. Ez rettenetes, mondogatják magukban, törülgetik az arcukat, kínjukban rajzolgatnak, egyik lábukat rakják a másikra, a másikat az egyikre,' fújnak, szuszognak. Meg fogok dögleni, szétrobbanok, motyogják félhangosan, ha ez még sokáig mondja. A nő nem szuszog, nem izzad, nem kínlódik. A nő minden helyzetben, minden percet képes kihasználni. A napokban is ültem egy ilyen összejövetelen. Valamiért hátranéztem és elállt a lélegzetem. Az egyik nő angyali türelemmel, nyugodtan, békésen horgolt. Néha vetett egy pillantást a fecsegőre, de ujjai akkor is dolgoztak. Ha csupa nő ülne az értekezleteken, mennyi szép pulóver, kardigán, sál készülne ebben a hazában. Talán még exportra is jutna belőle. SAJÁTOS. Tetszenek-e tudni, milyen módszerekkel, eszközökkel dolgozik a szakszervezet? Igen, ebben a nehéz helyzetben, amikor megjelent a munkanélküliség, sokan kilépnek a szervezetből, mert elégedetlenek vele. Ebben a változó, nehezülő helyzetben sajátos eszközökkel, módszerekkel dolgozik a szakszervezet. Hát a KISZ? A KISZ szintén sajátos eszközökkel, módszerekkel igyekszik képviselni a fiatalság érdekeit. A párt is a maga sajátos módján dolgozik. A kormány, a parlament, a népfront, a Vöröskereszt, az ebtenyésztők szövetsége mind-mind a maga sajátos eszközeivel, módszereivel tevékenykedik. Ebben van hazánkban a legnagyobb egység. Mindenki a maga sajátos eszközeivel, módszereivel igyekszik hozzájárulni a közös ügyhöz. Éppen ezért erre úgy kell vigyázni, mint a szemünk fényére. Ha netán valakinél észrevennénk, hogy nem a maga sajátos eszközeivel él, azonnal jelezzünk. Hogyan? A magunk sajátos módján. Kör Pál Diáktanya: házibuli, 16 órától. Petrovics József szobrász- művész, Pálos Miklós festőművész kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, Festmények és grafikák — a Petőfi Múzeum képzőművészeti gyűjteményének bemutatója, időszaki kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap műtárgya: Petőfi — Kutas László szobrászművész alkotása — ólom — 1973, megtekinthető 10—18 óráig. Március 27-én: Gödöllő, művelődési ház: Süni-vasárnap, 10 órakor. Gyalogtúra a gödöllői arborétumba, 9 órakor. Diáktanya: videó, 16 órától. Petrovics József szobrász- művész, Pálos Miklós festőművész kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Az aszódi múzeum programja megegyezik a szombatival. Április 1-jén Városi diáknap Második alkalommal rendezi meg a városi diáknapot a gödöllői művelődési ház a KISZ városi bizottságának támogatásával, április 1-jén. Ízelítő a tervezett programból: amatőr művészeti csoportok, előadók föllépése, amatőr rockzenekarok koncertje, wes- ternkocsma, teaház, dühöngő, jósda, falshaniA'erseny, lelki- segély-szolgálat, fotószalon, diszkó és filmvetítés. Ezen a napon minden program ingyenes. A diáknapra megjelenik a városi diákújság harmadik száma. ISSN 0133—1987 (Gödöllői Hírlap) ■ SZOMBATMECYZETI Életrevalóság Akinek ab\akon hányják be a pénzt, két kézzel szórhatja. Könnyen jött, könnyen megy. Sok mindent elmondhatunk magunkról, de ezt nem állíthatjuk. Az államkasszát nem fenyegeti a nemzeti jövedelmünktől való szét- repedés veszélye, s nekünk sem kell attól tartanunk, hogy fölvet bennünket a becsületes munkánkból származó jövedelem. Még csak ízlelgetjük az új gazdasági, pénzügyi viszonyokat, de azt már bizonyosan tudjuk, hogy takarékosabban kell élnünk, mint korábban. Meglévő javaink, értékeink célszerű újrafelhasználásának gyakorlata társadalmunk jelentős rétegében az eddigiekben is megvolt. Családon, rokonságon belül a kinőtt ruhák, cipők s egyéb gyermekholmik leltek új gazdára. A babakocsi már pár száz forintért kelt el, ha pedig a kutyának sem kellett, a kerekeit gázkocsihoz vagy más, házilag összebarkácsolt guruló alkalmatossághoz használták fel, a többi része a szemétre került. Manapság viszont felerősödött a még használható cikkek átadásának gyakorlata. A kör kiterjedt barátokra, jó ismerősökre, sőt ismeretlenekre is, például védőnői közvetítéssel. Népszerűvé váltak a használt ruhákat kínáló üzletek, működik ilyen Kartalon is, Aszódon is, legutóbb Aszódon használtbú- tor-kereskedés nyílt, Gödöllőn néhány hónapja műszaki jellegű dolgokhoz lehet ily módon hozzájutni. A fölöslegessé, helyfoglaló lommá vált tárgyak nem feltétlenül váltak s válnak egyben értéktelenné, haszontalanná, legfeljebb csak az adott helyen, az adott időpontban. Nagyanyáinknak a vérévé vált a spórolás, abban a szellemben nevelkedtek, azt látták maguk körül. E magatartásuk kiterjedt az élet minden területére. Egy szem étel nem ment kárba, a lyukas nadrágot befoltozták, az elkopott inggallért megfordítottákj a használhatatlanná rongyo- lódottakat befogták felmosórongynak. portörlőnek, feldarabolták szőnyegszövéshez. A szennyes zsírból ággal kenőszappant főztek, ha a lábas, fazék kilyukadt, megjavíttatták a drótostóttal... Spóroltak, vagyis a kiadásokat minden téren a szűkmarkúságig megszorították. Mi takarékoskodásra, nem spórolásra kényszerülünk. A következetes szűkmarkúsággal szemben egy bizonyos időre korlátozzuk, vagy éppen csökkentjük kiadásainkat a már nem új, de még használható cikkek elfogadásával vagy vételével, cseréjével vagy házi előállításával. A csináld magad! jelmondat jegyében kibontakozott mozgalom eléggé kiszélesült. apró-cseprő dolgok miatt ritkán kell szaladni a mesterért. A ma háziasszonyai is megtalálják a takarékosabb életmód útjait, lehetőségeit. Anyukák, nagymamák népes tábora köti sorozatban a családtagok számára a pulóvereket, a konyhai kiadásoknak a megszabott keretek között tartására is sok apró ötlet született már, s látott napvilágot újságok hasábjain, s a szakácskönyvekből is lehet lopni praktikákat. Takarékosabban élünk alkalmazkodunk, s alkalmazkodóképességünkben ott fészkel az életrevalóság. ami egyáltalán nem borúlátást, beletörődést sugároz. Első, ösztönös reagálásunkban takarékosabban, ésszerűbben gazdálkodunk, de a takarékosság közepette már puhatoljuk az utakat-mődokat, hogy a behatárolt lehetőségek mellett miképpen tudunk javítani helyzetünkön. Bcnc Mihály
