Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-24 / 71. szám

■ Abonyi krónikái Tavasz a A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA rwmi f-- ^ ----------------------------------------~--------— --- - ■- - ___ ___ X XXII. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 1988. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK Folyamatos utánpótlás kis adagokban A növény egész embert kíván Olvasónk kérdezi Tanácstagi beszámolók Postások parlamentje Körzeti ifjúsági parlamen­tet tartottak minap a ceglédi 1-es postahivatalban, a város­ban és környékén dolgozó fia­tal postások részvételével. Nagy László körzeti hivatal- vezető tájékoztatójában egye­bek között elmondta, hogy a Magyar Posta is elkészítette stabilizációs és kibontakozási munkaprogramját, amelyben első helyre került a közön­ségszolgálat emberi, szubjek­tív tényezőinek fejlesztése, ami annyit jelent, hogy min­den postai dolgozótól udva­rias, gyors ügyintézést és kul­túrált magatartást igényelnek. A posta olyan szolgáltató vállalat, amely „termékét” sa­ját üzleti hálózatán keresztül, közvetlenül adja el. Ügy tű­nik — hangoztatta —, ezt a dolgozók bizonyos hányada még nem nagyon érzi át, s ez alól a fiatalok sem kivételek. A pénzigényes műszaki fej­lesztéseket, beruházásokat rit- kén érzékeli a lakosság, ám azt rögtön észreveszi, ha kö­rültekintő, előzékeny ügyinté­zésben részesül. A kedvező visszhangra, a postásság pozitív megítélésére a jelenlegi gazdasági körül­ményeink közepette pedig nagy szükség van. A postai végrehajtó szerv­nél megüresedett vezetői mun­kaköröket lehetőség szerint fiatalokkal töltik be, ám a megfelelő iskolai végzettség hiányában ez nem mindig si­kerül. Ezért a vezetők, irá­nyítók gyakorta szorgalmaz­zák a továbbtanulást, ami­nek eredményeképpen ketten már vállalkoztak főiskolai képzésre. Az utóbbi négy esztendő­ben enyhültek a fiatalok la­kásgondjai, 1984-től heten kaptak lakásépítési vagy vá­sárlási kölcsönt. Az elhangzott tájékoztató­hoz kapcsolódó vitában töb­ben felszólaltak. A leginkább emlegetett gondok közé tar­tozott a lakáshelyzet, a vi­szonylag alacsony bérezés, a munkafeltételek ecsetelése­kor meglehetősen élesen bí­rálták a kézbesítők részére ki­osztott kerékpárok minőséget. A vitában részt í/evők az önkritika eszközével is éltek. Orosz Zoltán például kifogá­solta, hogy gyakorta türelmet­lenek, ingerlékenyek a fia­talok, ami rendszerint nem vezet jóra, másrészt a rend­szeres testedzést hiányolta. „Olyan gyengék és puhányak vagyunk, hogy szinte fáj” — mondta. Felszólalt a körzeti parla­menten Szathmári Géza, a Budapest Vidéki Postaigazga­tóság vezetője. Elemezte a postások helyzetét és megerő­sítette, hogy a társadalom el­ismerését a jól végzett mun­kával lehet kiérdemelni. Gy. F. Fogadóóra Március 30-án, szerdán dél­után 2-től fél 7 óráig dr. Kiss Tibor megbízott vb-titkár fo­gadóórákat tart a városházán hivatali helyiségében. szerzett értesüléseink szerint, ha mindketten túljutottak hetvenedik életévükön, akkor igen. Ehhez azonban ki kell tölteni a mentesítési kérelmet. Az űrlapot a községi postán is be lehet szerezni. Az elmúlt esztendők időjá­I rása annyi meglepetést tarto­gatott a mezőgazdasági nagy­üzemek számára, hogy most, amikor a gabona általában Véve jól telelt, s szép remé- i nyekre jogosít, a szakemberek : mégis óvatosan fogalmaznak. Az abonyi Ságvári Endre Tsz- ben is a következőkből állt a , szépen zöldellő kalászosok je- ílenlegi állapotának értékelése: fmind a búza, mind az árpa fejlettsége jó, a 30 százaléka közepes. A termelőszövetkezetben napjainkban a közelgő,' nagy tavaszi munkák előkészületei folynak, simítóznak, fogasol- nak, és ahol a talaj elég szi­lárd, nem süppednek el a gé­pek, ott szórják a műtrágyát. Ügy hallottuk, hogy a hét el­ső felében befejezik a lucerna vetését, az állatok nélkülöz­hetetlen takarmányából 100 hektáron került a mag a föld­be. Ugyancsak erre az idő­Az asszonyka gyanútlanul lépegetett lefelé a lépcsőn. Babakocsit tolt maga előtt, a kocsiban egyévesforma lány­gyerek kalimpált. Az asszony bal kezében fogta a rongyos táskát, jobb kezével pedig egyet-egyet billentett a kocsin. A gyerek minden döccenós- nél nagyokat visított örömé­ben. Három-négy lépcsőfok volt még hátra, amikor har­minc év körüli, mosolygós fér­fi ugrott a lépcsőre, s fel­ajánlotta segítségét. Az asz- szony ráállt, bár nem szok­tak neki segíteni, engedte, hogy a férfi a kocsit a hátsó kerekénél fogva felemelje. Csakhogy az első emelésnél a rojtos szatyor beakadt a kocsi sarkába, a férfi meg­rántotta a nőt szatyrostul, mindenestül. Az asszony meg­botlott, s elesett. Esés köz­ben kilökte a férfi kezéből a babakocsit, s az megindult huppanva a lépcsőn lefelé. Aztán nekivágódott a vaskor­látnak, de a gyerek újra csak sikkantott, nem lett semmi baja. Láthatóan ő élvezte a legjobban a száguldást. Az alábbi történetben szereplő Személyek nevét megváltoztattuk. Szuromi János rosszul áll a törvény előtt. Még az ügy­véd úr is felszólította, hogy ideje lenne már megművelni azt a földet, mert, ha nem, akkor az ügyvéd úr közremű­ködésével még a szerszámos- kamrából is kisöprűzik. Szu­romi János nem jószántából lakja a szerszámoskamrát. ★ A sógornő, Fekete Kálmán­ná hív bennünket telefonon: baj van Szuromival, félholtan hever kinn az Örkényi úton, kellene róla néhány fénykép. Nem mi vagyunk az első láto­gatok az Örkényi úton, tavaly már a köjál is megfordult arra. Igaz, az ő képviselőjük sem tudta azonosítani a szer­számoskamrát. ezért a vizsgá­lat végén kiállított hatósági orvosi bizonyítvány tárgyát így fogalmazta meg: „Szuromi János, Cegléd, Örkény u. 6- os kilométerkő utáni lakos la­káskivizsgálása”. A köjál azt állapította meg, hogy „az épület huzamosabb emberi tartózkodásra egész­ségtelen”. Magyarán: ebben a lakásban ember nem élhet. Szuromi János mégis itt él. A kunyhó ajtaját hungarocell vastagítja, odabenn a háborí­tatlan rothadás bűze és az el­enyészőiéiben levő tárgyak arról beszélnek, régóta nem járt itt senki. Szuromi János éppen a dolgát végzi, a vödör Ott áll a szék mellett. — Négyen vagyunk testvé­rek, de már egyikőnk sem beszél Szurominéval, a nővé­remmel — mondja Feketéné a kertben. Most maguk is meggyőződhetnek róla, mit művelt ezzel az emberrel. De látták volna februárban! Na­pokig feküdt benn a házban eszméletlenül, mire rátaláltak a szomszédok, és kihívták a mentőket. — Másnap a volt felesége —- az én nővérem — és a fia kimentek a kórházba szólni, hogyha meghal az öreg, őket határban pontra ütemezték a cukorrépa vetésének nyitányát. A maj­dani cukornak való növényből 385 hektár közös, s 130 hektár háztáji lesz. A gazdaság az idén termeszt először — igaz, nem nagy területen — mákot, ennek ültetését szintén ezen a héten kezdik el. Gy. F. Pótoltás Március 16. és 19. között végezték Abonyban a kutyák veszettség elleni kötelező vé­dőoltását. Mivel a kijelölt he­lyen és időben több ebtulaj­donos nem tudott házőrzőjével megjelenni, április 9-én szom­baton délelőtt 8 és 11 óra kö­zött a vásártéri cédulaháznál pótoltást tartanak. Ez az utol­só lehetőség, hogy az ember­re és állatra egyaránt veszé­lyes betegség elkerülhető le­gyen. Csak a kép van bennem, amint a nő négykézláb bá­mul kidülledt szemekkel, a férfi mellette, kétségbeesett tekintettel nézi, kiesik-e a gyerek a betonra. Csak a tétel van bennem a mindenáron cselekedni aka­ró emberekről. Azokról, akik különösebb gondolkodás nél­kül, rögtön példát mutatva, tettekkel állnak elő. Olyan tettekkel, amelyekről beálltuk pillanatában még nem tudni, milyen következményekkel járnak. Akik kétségbeesve mondják: „Gyerünk, gyerünk, cselekedjünk!” És zenekíséret mellett elültetnek egy fát. Egy kínai mondás van ben­nem, ahol az a lényeg, hogy nagyon ritkán kell tenni va­lamit. Egy harmincéves, magyar férfi van bennem, aki csupán segítőkész akart lenni, sem­mi egyéb. És ráfázott. A hölgytől utólag is elné­zést kérek, mert akkor ott, ahogy kiszaladt a kezemből a kocsi, én úgy megrémültem, hogy köszönés nélkül elolda- logtam. Rab László értesítsék. Mert nekik az em­ber már nem, csak a hullája kellene. Ha jól emlékszem, 1984-ben váltak el, a ceglédi házat a bíróság megosztotta, ebből járna Szurominak nagy­jából háromszázezer forint. A nővérem hallani sem akar ar­ról, hogy fizessen. Arra vár, hogy Szuromi a másvilágra költözzön. ★ — Már a második héten ki­derült, hogy ez a házasság nem lesz hosszú életű — mondja Szurominé másik test­vére, Zathureczky Lajosné. — Mindketten hibásak voltak, már az is csoda, hogy ennyi évet kibírtak együtt. Amíg fölépítették a nagy házat, meg az OTP-részlet tartott, a nővérem elviselte a férjét. — Jó, persze Szuromi is hi­bás, mindig korlátolt ember volt, egy újságot el nem ol­vasott. Gyakran járt külföldre dolgozni a vállalattal, nomád életet élt, nem szokta meg, hogy este család várja otthon. De amikor hazajött, mindig hozott valamit a gyerekeknek: négyszemélyes sátrat, étkész­letet, ágyneműt. Aztán a nővérem kiadta az útját. Szerintem most csak arra vár, hogy az öreg eldobja a kanalat, és akkor nem kell kifizetni neki a járandóságát, a fél házrész árát. Azt mond­ja, az apja micsodáját az öregnek, nem jár annak sem­mi! ★ Előttünk lénykép. Siófoki emlék 1979-ből. A szakszerve­zeti üdülő ebédlőjében a Szu­romi házaspár tánc közben. Szurominé mosolya a kamerá­nak szól, Szuromi karján vas­tag óra, a férfi elnéz az asz- szony feje fölött. Idilli kép a külvilágnak: Siófokon voltak, ketten együtt, és táncoltak ön­feledten. Szuromi Jánosnét keressük. A paprika termesztéséhez minden kertész konyít vala­micskét, de igazán hozzáértő ember kevés akad. Egyike a legkényesebb, legtöbb gond­dal nevelhető zöldségnövé­nyeinknek, környezetének op­timális kémiai, fizikai, bioló­giai paraméterei szűk tűrés­határok között mozognak, ezért minden erőteljesebb in­gerre érzékenyen reagál. Sóérzékenysége a kicsi gyö­kérfelülettel magyarázható, de talajának kelleténél alacso­nyabb tápanyag-koncentráció­ját is hamar észreveszi, szem­látomást megsínyli. Hasonló a helyzet a hőmérséklettel is, az optimális 25 fokból nem­igen „akar engedni”, sem fel­felé, sem lefelé. A hőfok emelkedésére megnyúlással vá­laszolnak a palánták. 25 fok alatt viszont már 10 száza­lékkal lassúbb a növekedé­sük. Melegben nyúlnak A zöldségnövények jó részé­re megjelölt plusz-mínusz 7 fok tűrés a paprika esetében nem vehető figyelembe. A talaj víz-levegő aránya is de­terminálja fejlődését, de leg­nagyobb ellenségét az élőlé­nyek közt kell keresni. Saj­nos homok- és tőzegtalajaink nagy részét megfertőzte a gyökér-gubacsfonálféle, ami ellen a termőföld, a tápkocka- keverékek szisztematikus fer­tőtlenítésével lehet felvenni a küzdelmet. A paprikatermesztésben kü­Én vagyok gz — mondja az asszony és sírni kezd. — Annyit szenvedtünk mel­lette a gyerekekkel, mint Krisztus a keresztfán. Ütött, vert bennünket, 1973-ban de­rült ki, hogy homoszexuális. Pozsonyban dolgoztak, ott jött össze egy nála harminc év­vel fiatalabb, jóképű férfivel. Eljegyezték egymást, gyűrűt váltottak. Nem tudtam elér­ni, hogy megszakadjon a kap­csolat. Tíz évig tartott. Ferkó, ez a pozsonyi fiú még Ceg­lédre is eljött utána. Volt ké­pe ide jönni, miközben el­vette a gyerekeim apját. Az uram erős volt, ha ivott — és állandóan ivott —, ütött. Kilenc hektó bort hordott el egy télen itthonról. Megver­te a 21 éves fiamat, mert pár­tomat fogta. Egyszer rám nyi­totta a gázt. „Megdöglesz, az anyád úristenit!” Mondom, ölj meg engem, de a házat hagyd a két gyereknek. Másik alkalommal olajat hozott be a szobába, hogy fölgyújtson mindent. Aztán elkapta a nya­kamat, fenyegetett, hogy meg­fojt. Szurominé bizonyítékokat szed elő. Minden tárgy Szuro­mi számláját terheli: a nagy­kés, a behorpadt lábas, s a hiányos ablak, amit ki tudja, miért nem üvegeztetétt be évek óta. És egy cikkgyűjte­mény, teli olyan írásokkal, amik gyilkos apákról szólnak. Persze Szuromi János nem ölt meg senkit. — A válás után a bíróság a férjemet arra kötelezte, hogy hagyja el a házat, mert garázda életet él, a rendőrség is megbüntette 3 ezer forint­ra. De csak nem akart elmen­ni innen. Azt ismételgette: olyan még nem fordult elő Magyarországon, hogy vala­kit kitegyenek a házából. Kénytelen voltam a végrehaj­tókhoz fordulni. 1986. április lönösen üdvös lenne, ha min­denki elsajátítaná a tápanya­gok helyes adagolását. Ma az a szomorú tapasztalat, hogy a kelleténél ötször, nyolcszor több műtrágyát adagolnak ki egységnyi felületre egy-egy vegetációs ciklusban. Pótmegvilágítás A túladagolásra ösztönzi a kertészeket, hogy palántako­rukban nem adják meg a nö­vénynek az őket megillető dó­zist. A paprika 3-4 hetes cik­lusokban köt, fontos, hogy a virágzáskor a felvehető nit­rogén ne legyen sok. Ezt ese­tenként lankasztással is le­het redukálni, ugyanis a víz­hiányos talajból a növény nem tudja kivonni a nitrogént. A palántanevelés első idő­szakában a nitrogén-foszfor- kálium aránya 3:1:2, virágzás­kor az 1:1:2 arány a tanácsos mindvégig folyamatosan, egy­szerre kis adagokban. A le­véltrágyát is meghálálja a paprika, fontos, hogy a hozzá használt anyagok együttesé­nek dózisa ne haladja meg az 1 százalékot, annál is inkább ne, mível az oldat 20 fok fe­lett perzsel. A fent elmondott tényezők mindig komplexitásukban fej­tik ki hatásukat, mégpedig a minimumtörvény értelmében. Ezért mindig árra kell töre­kedni, hogy felderítsük azo­kat a pontokat, melyek meg­határozzák a többi tényező érvényesülését. A termés ab­szolút növelését célzó erőfe­21-én délelőtt idehivtam ra­kodni két vadidegen embert, akik a Széchenyi úti építke­zésnél heverésztek. — A fiam hozta a kocsit, a két rendőr meg a végrehajtó­val érkezett. A férjem nem volt itthon, ennek ellenére föl­pakoltuk a holmijait. Mire úgy fél egy tájban ittasan be­állított, már új zárat szerel­tettem a kapura. A rendőrségi autó egész este az utcában körözött, mert féltek, hogy bosszút áll rajtam. Nem mer­tem aznap itthon aludni. Más­nap reggel, ahogy hazaértem, láttam, hogy összekente a ki­lincset, hadd ne mondjam, hogy mivel... Mikor februárban bekerült a kórházba, kimentünk hozzá a fiammal. A postán elintéz­tem, hogy a kórházba vigyék ki neki a nyugdíját. Nem sok­kal ezután kaptam egy leve­let a nővéremtől, Fekete Kál- mánnétól, aki magukat riasz­totta, hogy a volt férjemhez semmi közöm, ezentúl minden ügyét ő intézi. Hát intézze! De a pénzből nem lát semmit! Mert úgy hallottam, valami ügyvéddel járt kinn Feketéné az Örkényi úti kunyhóban, s lehet, hogy Szuromitól egy aláírást is kicsikartak. Hogy majd Feketénére szálljon a volt férjem házrésze. Csakhogy amíg én élek — zokog Szurominé—, ezt a há­zat nem adom el. ★ A fényképek, amiket a te­lefonáló kért, elkészültek. Mind homályos, életlen, elmo­sódnak a kontúrok. Nem le­het különbséget tenni az ala­kok között: föloldódnak az arcok, eleresztik egymást a kezek, markolják a levegőt. Különben is a helyes expo­zícióhoz kevés volt a termé­szetes fény. R. L.—V. S. szítések, vagy csupán a ter­mőterület bővítése mindig újabb és újabb problémákat vetnek fel. amik addig rejtve voltak, kikényszerítvén az op­timumhoz való közelítést. Természetesen a paprika nevelése sem ördöngös dolog, de igen nagyfokú precizitást kíván. E mentalitásnak kö­szönhették sikereiket a haj­dani bolgárkertészek is. A termesztés története már a magvak tárolásával kezdődik. Zárt műanyag zacskókban száraz, hűvös helyen 3-4 évig is csírázóképesek maradnak az egészséges magvak. Az egyik legkésőbben kelő növény, 10- 12 nap is eltelik, mire kibújik a földből. A kelést áztatással szokás gyorsítani, és amikor az első gyököcskék megjelen­nek, lehet kezdeni a vetést. Különben is, sokszor beiga­zolódott már, hogy legéssze­rűbb nagy felületen egyféle növény termesztése. Igen ám, de ahhoz olyan termést kel­lene produkálni — vetik köz­be egyesek —, mint egyes nyu­gat-európai vagy közel-kele­ti országokban. Ne feledjük, hogy az ottani igen magas ter­mésátlagok egy esztendőre oszlanak meg, nálunk maxi­mum fél év a vegetációs idő, tehát a magyar kertész ilyen­formán messze többet produ­kál külföldi kollégáinál. Elveszett a lényeg Vannak, akik pótmegvilá­gítással próbálják kielégíteni fényéhségét, neoncsöveket sze­relnek az üvegházba. Nem rossz gondolat, csak amikor már nincs rájuk szükség, ár­nyékolnak. A paprika tápkockájának összetétele eltér a paradicso­métól, itt egyharmad adag is- tállótrágyával lehet számolni. A homokot, tőzeget a fonálfé­reg ellen fertőtleníteni kell. Jól alkalmazható a volldinger műtrágya, de tudni kell, hogy az első időszakban a foszfor­igény igen nagy, tehát minde­nekelőtt kellő koncentrációjú foszforműtrágya-oldatos ön­tözés a kívánatos. A növényházban drasztikus kártevőirtásra van szükség, különösen az üvegházi moly- tetűk okoznak gondot. Ezek a mikrokártevőket is terjesztik. A gombák, vírusok növények­be jutása meggátolható a sá­vos vagy sovány tejes perme­tezéssel, mely vékony filmet képez a növényeken, elzárva az utat a mikrobák elől. M.v. J. Idős jászkarajenői olvasónk, T. L. kérdezi, koruk miatt feleségével együtt mentesül­nek-e a rádió- és tévé-előfi­zetési díjainak lerovása alól. A ceglédi postahivatalban Március 28-án 17.30 órakor a 2-es körzet tanácstagja, Vincze János a Táncsics Mi­hály általános iskolában; 18 órakor a 36-os körzet tanács­tagja. Nagy Lajos a Május 1. Ruhagyárban; a 37-es körzet tanácstagja, Ferenczi József a Déli úti általános iskolában; az 50-es körzet tanácstagja, Dékány Ferenc a Talajjavító Vállalatnál; március 29-én 17 órakor az 1-es körzet tanács­tagja, Öcsai Sándor a Kos­suth Művelődési Központban; 17.30 órakor a 22-es körzet ta­nácstagja, Szabó Gyuláné a Béke téri kollégiumban; már­cius 30-án 14 órakor a 7-es körzet tanácstagja, Békés Mi­hály a Dózsa György lakta­nyában; 17.30 órakor az 52-es körzet tanácstagja, Bognár János a Közgép horgásztanyá­jában tartja beszámolóját. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Es akkor az úr ráfázott Nem vagyunk köszönő viszonyban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents